Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 72. számában (2004. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Áfatörvény

A 30-as számú Magyar Közlönyben jelent meg - néhány kivételtől eltekintve - az uniós csatlakozáskor hatályba lépő 2004. évi IX. törvény, amely részben módosítja az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt. A jogszabályváltozásról lapunk A hónap témája rovatában részletes összeállítást olvashatnak.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

Kis- és középvállalkozások támogatása

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényt módosító 2004. évi VIII. törvény szerint intézményi befektető: a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a kockázatitőke-társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, a kockázatitőke-alap, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és a szövetkezetiüzletrész-hasznosító gazdasági társaság.

(Magyar Közlöny, 2004/26. szám)

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatási programja

A már hatályos 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szól. A jogszabály részletezi a pályáztatási rendszert, a támogatások folyósítását, azok ellenőrzését, de például a Széchenyi Kártya igénylésére és folyósítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza.

Támogatás - néhány, a rendeletben felsorolt kivételtől eltekintve - kizárólag pályázati úton nyújtható. A pályázónak - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely

- 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint,

- 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint,

- az 1/2001. (I. 5.) GM rendelet 18. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 19. §-ában felsorolt jogcímek alapján igényelt, 5 millió forintnál kisebb összegű támogatások esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 1000 forint.

A támogatás igénybevétele főszabályként teljesítés- és forrásarányosan történhet. Amennyiben a pályázati felhívás lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 50%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal.

(Magyar Közlöny, 2004/21. szám)

Uniós támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználása

Az 1/2004. (II. 16.) TNM-FMM- FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásáról rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2004/16. szám)

Feltételes adómegállapítás

A feltételes adómegállapítás iránti kérelmet az adózó a Pénzügyminisztérium Ügyfélszolgálati Irodájánál kapható nyomtatványon 4 példányban, magyar nyelven nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz. A 6/2004. (II. 13.) PM rendelet szerint a kérelemhez csatolni kell a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát, 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylat másolatát.

(Magyar Közlöny, 2004/15. szám)

Jövedéki adó

Megjelent a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet. A 8/2004. (III. 10.) PM rendelet az adóraktári engedély iránti kérelemtől a jövedéki biztosítékon át az adóraktárak működéséig tartalmaz részletszabályokat.

(Magyar Közlöny, 2004/27. szám)

Szakképzési hozzájárulást csökkentő költségek

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek - amennyiben a hozzájárulást saját munkavállalóik részére szervezett szakképzéssel teljesítik - hozzájárulási kötelezettségüket annak legfeljebb 33 százaléka mértékéig a megszervezett szakképzés költségeivel csökkenthetik. A korábbi szabályok változásáról a 3/1004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet szól.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nem szereplő és nem akkreditált képzést szervez, e képzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolása iránti kérelmet a képzés megkezdésének tárgyévében kell a székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz benyújtani. A munkaügyi tanács elutasító döntésével szemben a hozzájárulásra kötelezett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium címén az Országos Felnőttképzési Tanács Titkárságához fellebbezést nyújthat be, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül.

Az OKJ-ben szereplő és az akkreditált képzési program alapján folytatott képzés esetében a hozzájárulásra kötelezett az előírt felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzésre vonatkozóan a képzés megkezdésének tárgyévében köteles elszámolást benyújtani a munkaügyi központ részére.

(Magyar Közlöny, 2004/17. szám)

Igazgatási szolgáltatási díjak

Egyes igazgatási szolgáltatási díjak, így például a kereskedőnek és üzletének, raktárának, tárolójának nyilvántartásba vételéért, az adatváltozás bejelentéséért, az idegenvezetői névjegyzékbe történő felvételért, valamint az idegenvezetői igazolvány kiadásáért fizetendő díj mértéke március 1-jétől megváltozott.

A 16/2004. (II. 17.) GKM rendelet szerint a díj mértéke - az idegenvezetői névjegyzékbe történő felvétel, valamint az idegenvezetői igazolvány és azonosító kártya kiadása kivételével, amely 4000 forint, míg a másolat kiállításának díja 3000 forint - 2000 forint. A jogorvoslati eljárás díja egységesen 5000 forint.

(Magyar Közlöny, 2004/17. szám)

Emelkedő postai árak

Március 16-ától emelkedtek a belföldi postai szolgáltatások díjai. A tarifaemeléssel egy időben a helyi és a távolsági levelek tarifája egységessé vált, vagyis megszűnt a helyi, illetve távolsági díj szerinti megkülönböztetés. Így a szabványlevél és a levelezőlap vagy képes levelezőlap egységesen 48 forintba, az 50 g alatti levél 65 forintba, míg a 100 g alatti levél 80 forintba kerül. A hivatalos irat díja 190 forintba, "a címzett saját kezéhez" felirattal ellátott hivatalos irat pedig 260 forintba kerül.

Új szolgáltatásként jelent meg az úgynevezett elsőbbségi küldemény, amelynek bevezetése kiváltja az expressz szolgáltatást. A szabványlevél és a levelezőlap ezek alapján elsőbbségi küldeményként 90 forintba kerül majd.

(Magyar Közlöny, 2004/24. szám)

Telefonszámok hordozhatósága

A kormány 46/2004. (III. 18.) Korm. rendeletében tette kötelezővé a kötött-telefon-szolgáltatást és a mobilrádiótelefon-szolgáltatást nyújtók számára, hogy lehetővé tegyék a számhordozhatóságot. A helyhez kötött telefon szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az osztott díjas hívásszolgáltatást, a díjmentes és az emelt díjas hívásszolgáltatás előfizetői számainak hordozhatóságát a helyhez kötött, vagyis a vezetékes szolgáltatók között. A mobilrádiótelefon-szolgáltatóknak ugyancsak biztosítaniuk kell előfizetőik számára, hogy számaikat más szolgáltatónál használhassák. Az előfizető a számhordozási igényét akár az átadó szolgáltatónál, akár az átvevő szolgáltatónál bejelentheti. A kormányrendelet - néhány előírástól eltekintve, amelyek már hatályba is léptek - 2004. május 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2004/31. szám)

Környezetvédelmi szabályok változása

Változtak egyes környezetvédelmi jogszabályok. A 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet módosította a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet. A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletet, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm rendeletet, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet. A március 26-án hatályba lépett jogszabály mellékletei rögzítik a légszennyezési bírság kiszámításának módját, felsorolják a rendelet hatálya alá tartozó villamos háztartási gépeket, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyeket.

(Magyar Közlöny, 2004/31. szám)

Áruk és szolgáltatások biztonsága

A 33/2004. (III. 8.) Korm. rendelet módosítja az áruk és a szolgáltatások biztonsága és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás előírásait. Az uniós csatlakozáskor hatályba lépő jogszabály például rendelkezik arról, hogy mikor tilos a "CE" megfelelőségi jelölés alkalmazása, valamint megjelöli a piacfelügyeleti hatóságok és a főfelügyelőség feladatait.

(Magyar Közlöny, 2004/26. szám)

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

A 37/2004. (III. 12.) Korm. rendelet szerint az uniós csatlakozást követően többek között a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal folytatott gyártási (előállítási, regenerálási), feldolgozási, felhasználási, forgalmazási és tárolási (raktározási) tevékenységet engedélyhez köti, mely engedélyt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki.

Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

A rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt ruházza fel mindazokkal a hatósági jogkörökkel, amelyeket eddig a jogelőd hivatal látott el.

(Magyar Közlöny, 2004/29. szám)

Bizonyítványok besorolása, elismerése

A 26-os számú Magyar Közlönyben megjelent az oktatási miniszter 8/2004. (III. 8.) OM rendelete, amely közzéteszi az elismerési törvény (2001. évi C. törvény) hatálya alá tartozó egyes képzések idegen nyelvű megnevezését, valamint azok magyar nyelvű fordítását. A hazai képzés elnevezésének és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezésének azonossága nem jelenti okvetlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is azonos, illetve a magyar képzés elnevezése és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezése közötti eltérés sem jelenti feltétlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is eltér egymástól. A jogszabály az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától hatályos.

A 7/2004. (III. 8.) OM rendelet közzéteszi a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés rendszerét. Az uniós csatlakozás napján hatályba lépő jogszabály szerint, ha az elismerési törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a kérelmező jogosult a rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységeket Magyarországon gyakorolni. A rendelet mellékletei sorolják fel a szakmai gyakorlaton alapuló szakmákat.

(Magyar Közlöny, 2004/26. szám)

Közösségi szabadalmi oltalom

Megjelentek az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályok. A 26/2004. (II. 26.) Korm. rendeletet a magyar uniós csatlakozástól kell alkalmazni. A jogszabály szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a tanúsítványokkal kapcsolatos következő ügyek tartoznak: a tanúsítvány megadása, a tanúsítvány megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása, a nemleges megállapítás, a tanúsítvány értelmezése, a bejelentések és a tanúsítványok nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a bejelentésekkel és a tanúsítványokkal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

A tanúsítvány megadására irányuló eljárás keretében a bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2004/20. szám)

Áruk szabad áramlása

Megjelent a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2004/30. szám)

EUROCONTROL

A gazdasági és közlekedési miniszter 25/2004. (III. 10.) GKM rendelete módosítja az EUROCONTROL útvonalhasználati díjakat. A jogszabály melléklete felsorolja a 2004-től alkalmazott egységes díjszabás tarifáit. 2004-től a késedelmes útvonaldíj-fizetés esetén alkalmazott késedelmi kamat mértéke évente 7,32 százalék.

(Magyar Közlöny, 2004/27. szám)

Autópálya-használati díj

Március 12-étől az M5-ös autópálya is bekerült a matricás rendszerbe, így ezentúl az M1-es, az M3-as, az M30-as és az M7-es autópályákon kívül az M5-ös autópályán is csak érvényes, előre megváltott 4 napos, 10 napos, 31 napos vagy éves matricával lehet közlekedni. A 4 napos matrica díja április 30-ig 970, május és október között 1270, míg októbertől decemberig ismét 970 forint. A 10 napos matrica jármű-kategóriától függően 2000, 5500, illetve 8500 forintba, a 31 napos 3400, 10 000, illetve 14 500 forintba, míg az éves 30 500, 88 000, illetve 130 000 forintba kerül.

(Magyar Közlöny, 2004/28. szám)

Belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozás

Uniós csatlakozásunktól hatályos a gazdasági és közlekedési miniszter 21/2004. (II. 27.) GKM rendelete, amely a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szól. A közúti árufuvarozói engedélyt a területi közlekedési felügyelet az előírt feltételek meglétét igazoló kérelemre adja ki.

Közúti árufuvarozás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott közúti árufuvarozói engedély birtokában végezhető. Korlátozással érvényes árufuvarozó-vállalkozói képesítést kaphat az a személy, aki kizárólag belföldi közúti árufuvarozást végző, illetve kizárólag mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és azokhoz kapcsolt pótkocsit, továbbá 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművet üzemeltető gazdálkodó szervezetnél kíván szakmai irányítóként működni.

A jogszabály 1. számú melléklete meghatározza az árufuvarozó-vállalkozói vizsga témaköreit, valamint felsorolja a vizsga alól felmentést adó szakképesítéseket és végzettségeket.

(Magyar Közlöny, 2004/21. szám)

Autóbusszal végzett személyszállítás engedélye

Az uniós csatlakozásra tekintettel néhány részletében módosult az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló korábbi jogszabály. A 22/2004. (II. 27.) GKM rendelet előírja például, hogy nemzetközi forgalomban autóbusszal személyszállítás csak közösségi engedély birtokában végezhető. Az a gazdálkodó szervezet, amely nemzetközi forgalomra vonatkozó korlátozást nem tartalmazó, érvényes autóbuszos személyszállító engedéllyel rendelkezik, vagy amely autóbuszos személyszállító engedély iránti kérelmet nyújt be, és megfelel a feltételeknek, kérheti a közösségi engedély kiadását. Közösségi engedély birtokában az Európai Unió tagállamainak területén az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, a Tanács 684/92/EGK rendelete előírásainak megfelelően, nem tagállamokban az INTERBUS-megállapodás, illetőleg a kétoldalú nemzetközi szerződésekben foglalt feltételekkel végezhető nem menetrend szerinti személyszállítás.

Az uniós csatlakozástól hatályos rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítések érvényességét. A korábbi vizsgabizonyítvány alapján azonban a rendelet hatálybalépését követően kérhető a Közlekedési Főfelügyelettől az e rendelettel megállapított vizsgabizonyítvány kiadása.

(Magyar Közlöny, 2004/21. szám)

Fogyasztóiár-kiegészítés

A fogyasztóiár-kiegészítésre jogosult szervezet az általa nyújtott ingyenes utazások után fogyasztóiár-kiegészítést igényelhet. Az árkiegészítésre vonatkozó igényt minden évben a tárgyév január 20-áig kell a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak bejelenteni. Az a jogosult, aki tárgyévben kezdi meg a fogyasztóiár-kiegészítés alapjául szolgáló tevékenységét, a fogyasztóiár-kiegészítés igénylése alapját képező szolgáltatások teljesítését megelőző hónap 20-áig nyújthatja be igénybejelentését.

Amennyiben a fogyasztóiár-kiegészítésre jogosult a fogyasztóiár-kiegészítés igénybevételére jogosító tevékenységét megszünteti, átruházza, szünetelteti, erről a változást megelőző hónap 20-áig köteles bejelentést tenni. Ha a jogosultnak év közben - bármely okból - az igénybejelentésében szereplő, megelőző évre vonatkozó adataiban változás következik be, köteles arról 15 napon belül a minisztériumot tájékoztatni.

A 28/2004. (III. 12.) GKM rendelet 2004. március 15-én lépett hatályba, rendelkezéseit a 2003. december 31-ét követően teljesített szolgáltatások után igényelhető fogyasztóiár-kiegészítéssel összefüggő eljárásokra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/29. szám)

Felnőttképzés

A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditáció-jának szabályait tartalmazza a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet. A jogszabály egyebek mellett részletezi az akkreditációs eljárás menetét, a jogorvoslatot és az intézmények, programok ellenőrzését is.

Intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény kaphat,

- amely megfelel a törvényben előírt feltételeknek,

- amely rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvánnyal,

- amelynek szakmai tanácsadó testületében a felnőttképzést folytató intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladja meg az 1/3-ot,

- amely rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott, az intézmény hosszú távra szóló működési elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával, az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszerrel, a tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló és mérhető minőségcélokkal, valamint az intézmény éves működésének értékelésére szolgáló önértékelési rendszerrel.

Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény

- a tárgyév december 31-éig elkészíti és jóváhagyás végett szakmai tanácsadó testülete elé terjeszti a következő évre vonatkozó éves képzési tervét,

- a képzési terv teljesüléséről - önértékelési kritériumok alapján - a tárgyévet követő január 31. napjáig éves jelentést készít és terjeszt a szakmai tanácsadó testülete elé.

Az intézmény a képzési tervet és az éves jelentést 4 évig köteles megőrizni.

Február 24-ei hatállyal módosultak a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének szabályai. Míg eddig a nyilvántartásba történő bejegyzés kettő évig, addig mostantól négy évig lesz érvényes. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj mértéke tizenháromezer forint, míg a jogorvoslati díj mértéke hatezer forint lett. Az 5/2004. (II. 24.) FMM rendelet a nyilvántartás vezetését a jogszabály 1. számú mellékletében felsorolt megyei (fővárosi) munkaügyi központokra bízza.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri rendelet a nyilvántartás szabályait kiterjeszti az eddig nyilvántartásba nem vett, belső képzést folytató intézményekre is. A rendelet részletezi ezek egyszerűsített nyilvántartásba vételének szabályait is, melyek nyilvántartásba vételi díja négyezer forint.

(Magyar Közlöny, 2004/16., 19. szám)

Vámtarifa-magyarázat

Március 5-étől módosult a vámtarifa-magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet. A rendelet 3. számú mellékletében szereplő, az új autóra vonatkozó 124. számú áruosztályozási rendelkezés hatályát veszti, az azt követő áruosztályozási rendelkezések sorszáma nem változik. A 4. számú melléklet a 7/2004. (II. 24.) PM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

(Magyar Közlöny, 2004/19. szám)

Kereskedelmi vámtarifa

A 2004. január 1-jét követő vámkezeléseknél az 1/2004. (III. 3.) KüM-PM együttes rendelet mellékletei szerinti vámkontingensek szerint kell eljárni.

(Magyar Közlöny, 2004/24. szám)

Tőkemegfelelési mutató

A 10/2004. (III. 12.) PM rendelet módosította a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletet. A jogszabály újraszabályozza, hogy mely pénzügyi intézmény számít elfogadott elszámolóháznak, hogy mit ért szállításos repoügyleten, és mit sorol a nulla-, valamint a húszszázalékos kockázati súlyozású tételek alá.

(Magyar Közlöny, 2004/29. szám)

Országkockázat tőkekövetelménye

Április 11-étől hatályos a 12/2004. (III. 12.) PM rendelet, amely módosítja az országkockázat tőkekövetelményéről, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló korábbi jogszabályokat. A rendelet melléklete tartalmazza az egyes országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek új besorolási listáját.

(Magyar Közlöny, 2004/29. szám)

Kiállítási kedvezmény

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének közleménye szerint a 2004. szeptember 16-18. között Hódmezővásárhelyen megrendezendő, "IDEA 2004" című nemzetközi kállításon és vásáron bemutatott találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény illeti meg.

(Magyar Közlöny, 2004/16. szám)

Gépjárműbontó tevékenység

Módosultak a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló előírások. A 29/2004. (III. 12.) GKM rendelet újrafogalmazza a gépjárműfenntartó tevékenység, a regisztrált bontó-hulladékkezelő, a bontási átvételi igazolás és a "veszélyes alkotó" fogalmát. Az uniós csatlakozás időpontjától hatályba lépő jogszabály rendelkezése szerint a gépjármű bontásra történő átvételekor bontási átvételi igazolást kell kiállítani. A gépjárműbontó tevékenységet végzőkről a területi közlekedési felügyelet, valamint a megyei adatok összesítésével a Központi Közlekedési Felügyelet nyilvántartást vezet.

(Magyar Közlöny, 2004/29. szám)

Agrár- és vidékfejlesztési támogatások

A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről tartalmaz szabályokat a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet. A jogszabály például meghatározza az erdészeti feladatok, a termőföld minőségi védelmének, hasznosításának, az állattenyésztési és a halgazdálkodási tevékenységek támogatási feltételeit. Támogatás vehető igénybe többek között az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez, az állattenyésztéssel foglalkozóknak a törzskönyvezéshez, az állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásához, működtetéséhez és fejlesztéséhez, a természetes vizek halállományának fejlesztéséhez.

A kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások köre a "területalapú támogatással" bővült. A már hatályban lévő 35/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendeletet módosítja.

(Magyar Közlöny, 2004/24., 29. szám)

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportja

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával kapcsolatban az exportbizonyítvány és az export-visszatérítés iránti kérelem feltételeit is tartalmazza a 29/2004. (II. 28.) Korm. rendelet. Az exportbizonyítvány iránti kérelmet az MVH Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltségéhez az Európai Bizottság 1291/2000/EK rendeletének I. számú mellékletében meghatározott kérelem-formanyomtatványon, vagy azzal azonos tartalommal postai úton, személyesen vagy távmásolón (faxon) kell benyújtani. Az exportbizonyítványokat és azok kivonatait az MVH állítja ki. Az export-visszatérítés iránti kérelmet az MVH által rendszeresített külön formanyomtatványon, a kiviteli vámkezelés alkalmával előírt okmányokkal együtt a vámkezelést végző illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani. Élelmiszersegélyre vonatkozó export-visszatérítési kérelmet az nyújthat be, akit az Európai Bizottság közösségi élelmiszersegély-szállítóként elismert. A kérelemhez csatolni kell az élelmiszersegélyre vonatkozó pályázati felhívás másolatát.

A jogszabály a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2004/22. szám)

Élelmiszerek jelölése

A magyar uniós csatlakozástól hatályos az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet. Az előírásokat azokra az élelmiszerekre is alkalmazni kell, amelyek vendéglátó- és közétkeztetési helyekre kerülnek. A jelölés nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait - így az élelmiszer fajtáját, azonosságát, jellemzőit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását vagy eredetét és előállítási vagy termelési módját - illetően, s nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik. Nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. A természetes ásványvizekről és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló előírásokban foglaltak figyelembevételével nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem kelthet olyan benyomást, hogy a termék rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.

A jogszabály részletezi, hogy milyen adatokat, ismérveket kell felsorolni az élelmiszer-jelölésen, illetve a csomagoláson.

(Magyar Közlöny, 2004/20. szám)

A növényeken megengedhető mértékű növényvédőszer-maradékról

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után változik a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértéke. A növények és növényi termékek növényvédőszer-maradékát a termőhelyen betakarításkor és szüretkor, a raktárakban kitároláskor, a nagybani gyűjtőhelyeken, a kereskedelmi forgalomban, valamint a behozatali forgalomban rendszeresen ellenőrizni kell. A növényvédőszer-tartalomra hivatkozva nem lehet megtiltani vagy megakadályozni növényi termék forgalomba hozatalát, amennyiben a maradék mértéke nem haladja meg az előírt értéket. Ha azonban új információk merülnek fel, amelyek bizonyítják, hogy a meghatározott határérték veszélyezteti az ember vagy állat egészségét, az engedélyező hatóság ideiglenesen csökkentheti a határértéket.

A 8/2004. (II. 17.) ESZCSM-FVM együttes rendelet mellékletei felsorolják valamennyi hatóanyag növényeken megengedett határértékét.

(Magyar Közlöny, 2004/17. szám)

Vízkészletjárulék

A 2/2004. (II. 16.) KvVM rendelet szerint a 12/2003. (VII. 30.) KvVM rendeletet a 2003. évre vonatkozóan is az országosan aszályosnak minősített időtartam kezdőnapjától kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/16. szám)

Takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának szabályai

Az európai uniós csatlakozás időpontjával részben módosulnak a takarmányok előállításával, forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos szabályok. A 21/2004. (II. 27.) FVM rendelet szerint az Európai Unión kívüli országokból takarmány-adalékanyag, állatok fehérjeellátásának javítására használható egyes termék, előkeverék és takarmánykeverék csak akkor hozható be Magyarországra, ha az azt előállító üzem rendelkezik Magyarországon a behozatalért felelős képviselővel. Nem minősül új takarmánynak az Európai Unió valamely tagállamában jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott takarmány-alapanyag.

(Magyar Közlöny, 2004/21. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére