Devizapiaci ármozgások

A hazai deviza árfolyama február közepe óta folyamatosan erősödött, s március közepére 269-ről 252-ig süllyedt.

Nehéz megmondani, mi váltotta ki a forint erősödését éppen ebben az időszakban és ekkora mértékben. A rengeteg makroökonómiai adat közül – amelyek ebben az időszakban láttak napvilágot a magyar gazdaságról – nem lenne nehéz találni néhányat, melyek a forint erősödése mellett szóltak. De összességében nem változott meg a gazdasági adatok minősége. Egyesek kedvezőbbek, míg mások kedvezőtlenebbek lettek. A statisztikai adatoknál még könnyebb lenne olyan politikai vagy gazdaságpolitikai megnyilvánulásra felhívni a figyelmet, amelyek a forintot támogatták, és erre fogni a forint "megtáltosodását". De korábban is tucatjával láttak napvilágot efféle értékelések, és a forint mégsem erősödött, sőt inkább gyengült.

Mi lehet akkor a forinterősödés mögött? Miért pont ebben az időszakban változott meg a devizapiaci szereplők gondolkodása a forintról? A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. A devizapiaci árfolyammozgatások során általában megfigyelhető, hogy egy bizonyos idő után a piaci résztvevők "elfáradnak" az ugyanabban az irányban meneteléstől. Ám egy bizonyos idő után és egy bizonyos árfolyamnál, amelyet előre megmondani sohasem lehet, de feltétel, hogy többedszerre próbálkozzanak az áttörésével, "elfáradnak". Megáll a hajsza, néhány hétig, hónapig helyben járás van, majd a változás pánikszerűen megindul a másik irányba.

Nem valószínű, hogy a forint árfolyama huzamosabb ideig 253-254 alatt maradna.

A hírek a devizakamatokról a változatlanságot sugallják. A főbb devizák kamatai ebben az időszakban alig mozdultak a meglehetősen alacsony szintekről. Ugyanakkor mind az infláció, mind a gazdasági növekedés mérsékelt Európában és a tengerentúlon is, holott az alacsony kamatok befektetésre ösztönöznének. Elemzők szerint az egyszázalékos Fed-alapkamat akár 2005-ig is változatlan maradhat. Az európai alapkamat hasonló kilátások elé néz: marad a két százalékon. A vártnál gyengébb munkanélküliségi adatok, a terrorfenyegetettség miatt továbbra is ingatag lábakon áll az amerikai gazdasági növekedés.

A vizsgált egy hónap utolsó napjainak tőzsdei történéseit a madridi merényletsorozat határozta meg. A nyugat-európai börzék indexei mind estek, igaz, az ezt követő napokban ismét magukra találtak. A Budapesti Értéktőzsde mutatója a korábbi történelmi csúcsot megközelítő értékek körül mozog, meglehetősen volatilis részvényárfolyamokkal.

A szója ára megközelítette a tíz dollárt. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ez nem mindennapos esemény, mert az elmúlt évtizedekben nem sokszor érte el ezt az árat. A nyersolaj hordónkénti ára harminc dollár fölött tanyázik, s néhány hónapra előre a mostanihoz hasonló árat várnak a kereskedők.

Az euró árfolyama 1,29-ről egészen 1,22-ig gyengült az amerikai dollárral szemben, míg a jen árfolyama az amerikai devizával szemben 105-ről 112-ig tette ugyanezt. Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy december közepe óta nem volt képes az euró újabb magasságokba törni. Messzemenő következtetéseket ebből még nem lehet levonni, de mindenképpen jelzésértékű. Ami az eurónál is érdekesebb, az az, hogy a dollár az utóbbi egy évben nem erősödött két hét alatt 700 pontot a jennel szemben. Ez akár hosszú távú jengyengülésnek és dollárerősödésnek a kezdete is lehet. Amennyiben elkezdődik, a dollár jennel szembeni erősödése kihathat az euró/dollár árfolyamra is.