Törvény az esélyegyenlőségről

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 71. számában (2004. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Magyarország európai uniós elvárásokat is teljesített, amikor az Országgyűlés elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, amelynek előírásai érintik a foglalkoztatási, illetve a gazdasági, üzleti kapcsolatokat is.

A politikai közbeszéd egyik központi témaköre az úgynevezett esélyegyenlőség. Jórészt már hatályban vannak az esélyegyenlőségi törvény rendelkezései. E törvény az antidiszkriminációs jogok és kötelezettségek alapjogszabálya, s ehhez képest meglehetős általánosságokban fogalmaz. Emiatt a most kialakuló gyakorlat tölti majd ki konkrét tartalommal a törvényi passzusokat. Bizonyára lesznek olyan esetek, amikor ebben a törvényben vélik majd megtalálni végső mentsvárukat azok is, akik az egyéb jogszabályok szerint alaptalanul hivatkoztak a velük szembeni hátrányos megkülönböztetésre.

Mire terjed ki a törvény?

Az egyenlő bánásmód követelményét jogviszonyai létesítése során, jogviszonyaiban, eljárásai és intézkedései során a következő személyi kör köteles megtartani:

- a magyar állam,

- a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,

- a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,

- a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek,

- a közalapítványok, a köztestületek,

- a közszolgáltatást végző szervezetek,

- a közoktatási és a felsőoktatási intézmények,

- a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,

- a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények,

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,

- az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,

- a pártok, valamint

- az egyéb költségvetési szervek.

A fentieken túl az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét az is,

- aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,

- aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz.

Az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, amíg az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti az állami támogatás felhasználását.

A munkáltatót a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személyt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében terheli az egyenlő elbánás követelménye.

Kivételek a törvény hatálya alól

Nem terjed ki a törvény hatálya

- a családjogi jogviszonyokra,

- a hozzátartozók közötti jogviszonyokra,

- az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira,

- a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra (kivéve a tagsági jogviszony létesítését és megszüntetését, továbbá a pártok jogviszonyait a politikai vagy más vélemény tekintetében).

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarországon tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

A fenti általános szabályt a törvény példálózó jelleggel konkretizálja, amikor arról rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

- neme,

- faji hovatartozása,

- bőrszíne,

- nemzetisége,

- nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,

- anyanyelve,

- fogyatékossága,

- egészségi állapota,

- vallási vagy világnézeti meggyőződése,

- politikai vagy más véleménye,

- családi állapota,

- anyasága (terhessége) vagy apasága,

- szexuális irányultsága,

- nemi identitása,

- életkora,

- társadalmi származása,

- vagyoni helyzete,

- foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

- érdekképviselethez való tartozása,

- egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (tulajdonsága)

miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Itt tehát a törvény a jogot alkalmazók józan belátására apellál, hiszen e nélkül parttalanná válna az egész konstrukció. Más kérdés persze, hogy a gyakorlat szerint mi minősül majd tárgyilagos mérlegelésnek, illetve a jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoknak. Ezek megítélése már túlmegy az esélyegyenlőségi törvény keretein.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek kell tekinteni azt a - közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő - látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést, amely az előbb felsorolt tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

Itt tehát alaphelyzetben jogszerű magatartásról van szó. A jogellenesség abban áll, hogy ezáltal lényegesen nagyobb arányban kerülnek hátrányos helyzetbe másokhoz képest az érintettek. A gyakorlatnak kell majd itt is kimunkálnia, mit kell "lényegesen nagyobb arány"-on értenünk.

Zaklatás

Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a fentebb felsorolt tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A törvény megfogalmazásából kitűnik, hogy az említett feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy jogellenességről beszélhessünk.

Jogellenes elkülönítés

Jogellenes elkülönítés az a magatartás, amely a közvetlen megkülönböztetés kapcsán felsorolt tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.

Megtorlás

Megtorlásnak minősül a törvény szerint az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben - ezzel összefüggésben - jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

Előnyben részesítés

A törvény természetesen megengedi az úgynevezett pozitív diszkriminációt. Nem jelenti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul. Ehhez azonban az kell, hogy a rendelkezés

- törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapuljon, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szóljon, vagy

- a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásijelölt-állítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesüljön.

Mindezeken túl csak akkor beszélhetünk jogszerű diszkriminációról, ha az adott rendelkezés nem sért alapvető jogot, nem biztosít feltétlen előnyt, és nem zárja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

Eljárás a törvény megsértése miatt

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése személyiségi jogi, munkaügyi perhez, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárásához szolgáltathat alapot. (Itt említjük meg, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.)

Esélyegyenlőségi eljárás

A jogsértés miatti igények 2005. január 1-jétől az esélyegyenlőségi törvényben szabályozott eljárásban is érvényesíthetőek.

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzi majd. Ez a hatóság

- kérelem alapján, illetve a törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, a vizsgálat alapján határozatot hoz (az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint);

- a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indít a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében.

A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.

Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint

- az említett hatóság, vagy

- az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének elbírálására hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv

folytatja majd le.

Ha valamely közigazgatási szerv előtt eljárás indult, úgy a más közigazgatási szerv ugyanazon ügyben

- azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,

- más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

Ítélt dolog

Ha az ügyet valamely közigazgatási szerv elbírálta, úgy más közigazgatási szerv ugyanazon ügyben

- azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,

- más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárásában a jogerős határozatban megállapított tényállást alapul véve jár el.

Eljárás hivatalból

A hatóság hivatalból is eljár majd, ha a magyar állam, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek sértik meg az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárásnak feltétele, hogy az adott ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás.

Szankciók

Ha a hatóság megállapította az esélyegyenlőségi törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését, úgy

- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

- megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

- a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja,

- ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki,

- törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat.

Az említett jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatóak.

A szankciókat az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. Mérlegelni kell különösen a sérelmet szenvedettek körét, a sérelem következményeit, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését, a jogsértő teljesítőképességét.

Jogorvoslat

A hatóság határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. A határozatot felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

Kérni lehet majd azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát. Az ilyen per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

Képviselet

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, valamint jövő év január 1-jétől a fentebb említett hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján képviselőként járhat el. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult közigazgatási eljárásban a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilletik az ügyfél jogai.

A bizonyítás szabályai

Az eljárásban sajátosan alakul a bizonyítási teher. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban ugyanis a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak azt kell bizonyítania, hogy

- a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte, és

- a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a közvetlen hátrányos megkülönböztetés kapcsán felsorolt valamely tulajdonsággal.

Innentől kezdve megfordul a bizonyítás terhe, mert a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy

- megtartotta, vagy

- az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani

az egyenlő bánásmód követelményét.

Ez igen nagy terhet ró a "megvádoltakra", hiszen az őket terhelő bizonyítás sikertelensége azzal jár, hogy jogsértőnek fognak minősülni még akkor is, ha ártatlanok. Tovább nehezíti a dolgot, hogy igen nehéz azt bizonyítani, hogy valaki valamit nem követett el, pedig itt gyakorlatilag erről lesz szó. A törvény is érzi a helyzet fonákságát, hiszen az egyenlő elbánás megsértésével kapcsolatban indult büntető- és szabálysértési eljárásokban továbbra is a klasszikus elvek szerint alakul a bizonyítás terhe, így a fentiek az ilyen eljárásokban nem alkalmazhatóak.

A törvényi szabályozás sajnos megteremti annak a veszélyét, hogy felelőtlenül, minden alapot nélkülözve, mintegy az érdekérvényesítés utolsó eszközeként, az egyenlő bánásmód sérelmére hivatkozva támadjanak meg egy döntést, hiszen a másik félnek kell majd az igazát bizonyítania, nem pedig annak, aki a jogsértésre hivatkozik. Ennek jogi következményei akár beláthatatlanok is lehetnek, hiszen bármely döntéshozó zsarolhatóvá válhat, főleg olyan esetekben, amikor a nemlegesség bizonyítása gyakorlatilag lehetetlen (például zaklatás).

Közérdekű igényérvényesítés

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat

- az ügyész,

- 2005. január 1-jét követően a már említett esélyegyenlőséget felügyelő hatóság,

- a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet.

Ennek feltétele, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapuljon, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

(Az ilyen perben megállapított kártérítés, illetve közérdekű bírság a központi költségvetést illeti.)

Egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban

Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:

- a munkához való hozzájutásban (például nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben);

- a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben;

- a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében;

- a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan;

- a munkafeltételek megállapításában és biztosításában;

- a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában;

- a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben;

- az előmeneteli rendszerben;

- a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.

Jogszerű diszkrimináció

Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését

- a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés,

- a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

A kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére - a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

Munkaviszony

Az esélyegyenlőségi törvény módosította a Munka Törvénykönyvét (Mt.) is. Ennek értelmében az Mt. alapelve, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek megsértése következményeit megfelelően orvosolni kell, amely azonban nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.

Az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

Esélyegyenlőségi terv

A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet - szakszervezet hiányában az üzemi tanács - együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintő bármely programokat.

Az említett csoportba tartoznak különösen

- a nők,

- a negyven évnél idősebb munkavállalók,

- a romák,

- a fogyatékos személyek, valamint

- a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók.

A foglalkoztatási helyzethez tartozik például

- a bérek,

- a munkakörülmény,

- a szakmai előmenetel,

- a képzés, illetve

- a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmény.

Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezelhetőek.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye

Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ez utóbbi rendelkezés nem alkalmazható többek között akkor sem, ha a munkáltató intézkedése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.

Külföldi foglalkoztatása

Ha külföldi munkáltató munkavállalója Magyarországon végez munkát, a munkavállalóra az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

Munkabér

Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen az egyenlő bánásmód követelményének.

Munkaerő-kölcsönzés

A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak többek között az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartása tekintetében is.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya kiterjed az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra. Ebből következően a munkaügyi ellenőrzés tárgya az egyenlő bánásmód követelményének betartása is.

Egyenlő bánásmód a gazdasági kapcsolatokban

Az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti például, ha az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnél felsorolt tulajdonság alapján

- megtagadják vagy mellőzik a szolgáltatások nyújtását vagy az áru forgalmazását,

- az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben nyújtanak szolgáltatást, illetve forgalmaznak árut,

- olyan feliratot vagy jelzést helyeznek el, amelyből az a következtetés vonható le, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak.

Jogszerű korlátozás

Az említett tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető. Az ilyen korlátozásnak ki kell tűnnie a létesítmény elnevezéséből, a szolgáltatás igénybevételének körülményeiből. A korlátozás nem lehet alkalmas az adott csoporthoz nem tartozó személyek megalázására, becsületének csorbítására, s nem adhat alkalmat a joggal való visszaélésre.

Közbeszerzés

Az április 30-áig hatályos régi közbeszerzési törvény szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.

A május 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény (lásd A hónap témája rovatunkat!) szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen meg kell adni az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek.

Törvényi fogalmak

Foglalkoztatási jogviszony * Az esélyegyenlőségi törvény alkalmazásában foglalkoztatási jogviszony a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony. * Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony * Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, a szakcsoporti tagsági viszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek a munkavégzésre irányuló elemei. * Állami támogatás * Állami támogatás az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent, ideértve az állami kezességvállalást is, valamint az Európai Unióból, nemzetközi szervezetektől és más államokból származó források, adományok és segélyek, amennyiben azokat a központi költségvetésen keresztül folyósítják. * Közszolgáltatás * A közszolgáltatás fogalmi körébe tartozik a szerződéskötési kötelezettség alapján a lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatás, így különösen a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás. * Társadalmi és érdek-képviseleti szervezet * Társadalmi és érdek-képviseleti szervezet az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet. * Hozzátartozó * Hozzátartozónak tekintendő a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére