Pezsgés, bőség, áresés

A számítástechnikai konjunktúra az idén is folytatódik

Áram, szünet nélkül

Az év eleje egyik legfontosabb, informatikai témájú híre volt a Sulinet Programtanács közleménye, amely szerint márciustól szűkítik a befizetett adó terhére vásárolható termékek körét, és a szünetmentes áramforrások – a digitális kamerákkal, valamint a zeneeszközökkel együtt – kikerülnek az államilag támogatott körből. Azt talán túlzás lenne állítani, hogy sokan ebből az alkalomból értesültek a szünetmentes áramforrások létezéséről, ám az tény: a magánfelhasználók – vagyis az adókedvezmény címzettjei – körében ezek a berendezések egyelőre nem igazán elterjedtek.

Ezt a feltételezést érdeklődésünkre a legnagyobb, nemzetközi szinten és Magyarországon is piacvezető gyártó, az APC (American Power Conversion) hazai képviseletén is megerősítették. Iván Emőke, a cég marketingvezetője szerint magánszemélyek csak elvétve bukkannak fel a vásárlóik között – annak ellenére, hogy egyes kutatások szerint ebben a körben már a többségnek okozott problémát egy-egy áramszünet miatti adatvesztés, ám ez ma még az elkerülhetetlen kár kategóriájába tartozik.

Feszültségzavarok

Ágazati szakértők felmérései szerint tizenötször gyakoribb az adatvesztés feszültségproblémák következtében, mint a mostanában az informatikában első számú közellenségnek kikiáltott vírusok miatt. A számítógépek leállásának mintegy harmada feszültségvédelmi zavarra vezethető vissza, a Contingency Planning piackutató cég adatai alapján pedig az adatvesztések 45 százalékát okozzák tápellátási problémák. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol többnyire az éjszakai túlfeszültség, a reggeli feszültségesés, a villámcsapás miatti "tüske" (rövid ideig tartó feszültségcsúcs), a karbantartás, a meghibásodott transzformátorház vagy egyéb okok miatt előforduló feszültségkimaradás, illetve a feszültségingadozás károsíthatja – és károsítja is – a számítógépeket. Míg azonban otthon általában legfeljebb egy levelet kell újraírni, esetleg a hang- vagy videofájl letöltését kell újraindítani, addig egy bankban, egy nagyvállalatnál, a közigazgatásban vagy az egészségügyben a hiba helyrehozhatatlan károkat, nehezen és drágán orvosolható adatvesztést okozhat.

Az IBM által készített felmérés szerint egy számítógépes rendszer havonta átlagosan 128 feszültségingadozásnak van kitéve. A feszültségingadozás a hálózatba kapcsolt, illetve a különálló gépeket is tönkreteheti, átmeneti problémákat (lefagyás), vagy maradandó károkat (szoftver- illetve hardversérülés, adatok megsemmisülése) okozva. Egy nyitott számítógépes rendszer számára az adatvonalak létfontosságúak, ugyanakkor például a gépre csatlakozó telefonvonal megduplázza a rendszer sérülékenységét. Ha pedig a felhasználó külső egységet (például nyomtatót) is a hálózatra köt, a hibaforrások száma – és így a veszély is – máris megháromszorozódik. A legegyszerűbb számítógépes rendszer is meglehetősen sérülékeny: ha például a modem vonala megszakad az átvitel közben, akkor akár a tranzakcióban szereplő teljes adatmennyiség elillanhat.

A villámcsapás nem számít túlságosan gyakori hibaforrásnak, ám talán ez a jelenség képes a legnagyobb és legkiterjedtebb károkozásra. Amikor a villám belecsap egy közeli transzformátorházba, a megfelelően nagy túlfeszültségkor létrejövő "áramhullám" végigfut az elérhető távolságban lévő kábelrendszereken. A számítógépbe legtöbbször a tápvezetéken, a telefonvonalon vagy a kábelen keresztül hatol be. Ezután gyakorlatilag már bármi megtörténhet: megsérülhet az alaplap, kiéghetnek a nyomtatott áramkörök, felmondhatja a szolgálatot a merevlemez-meghajtó. A komputer saját hálózati védelme a túlfeszültség hatására gyakran lekapcsolja a hálózatot – a visszafordíthatatlan hardverhibák megelőzése végett -, ám a hirtelen feszültségesés hatására megsérülhetnek a merevlemezen tárolt adatok, a memória pedig kiürülhet. A legrosszabb esetben a winchester teljesen használhatatlanná válik.

Védelmi eszközök

A költséges üzemzavar megelőzésére a szünetmentes áramforrások alkalmazása a legegyszerűbb és legelterjedtebb módszer. Az amerikai illetőségű, de európai (mindenekelőtt írországi) gyártóbázisokkal is rendelkező APC kínálatában a feszültségvédelmi berendezések, köztük a túlfeszültségvédők, szünetmentes tápegységek (UPS), feszültségstabilizátorok és az UPS-vezérlő szoftverek számítanak a fő terméknek (a cég az egyfázisú szünetmentes áramforrásoknál 60-70, a háromfázisúaknál 50 százalék feletti piaci részesedéssel bír). Ha a készülékeket az alkalmazási lehetőségek felől vesszük szemügyre, egy másik megkülönböztetés kínálkozik: a back UPS-nek nevezett egységeket általában a hálózat és egy kisebb végkészülék (például szerver) vagy rendszer közé kötik, meggátolandó a "kóros" feszültségingadozások átjutását. A smart UPS elnevezés nagyobb, távolról is menedzselhető biztonsági szisztémát jelöl, amivel akár egy egész épület számítógépes hálózata is védhető.

Ami a hazai piacot illeti, tavaly ágazati becslések szerint 12 millió dollárnyi feszültségvédelmi eszköz talált gazdára. Ez jelentős – egy számjegyű, de szignifikáns – növekedés 2002-höz képest. A piacbővülésben szerepet játszottak azok az események – elsősorban a nagy amerikai és nyugat-európai áramszünetek -, amelyek ráirányították a figyelmet a védekezés fontosságára. Emellett – mint a bevezetőben céloztunk rá – a Sulinet Expressz program hatása is kimutatható volt, aminek köszönhetően a So-Ho szegmensben is meglódultak az – amúgy csak a közép- és nagyvállalati körre jellemző – eladások.

Az általunk megkérdezett szakértők az idén is további növekedésre számítanak: ahogy a PC – és mindenekelőtt a notebook – piaca bővül, úgy húzza magával az egyre fontosabb kiegészítőnek számító szünetmentes áramforrások eladásait. Az APC különösen egy újdonságtól vár látványos előretörést: az előre konfigurálható és skálázható biztonsági rendszertől, amely "szekrényes" kiszerelésben, üzemkészre szerelve érkezik az alkalmazási helyszínre (például a szerverszobába), és később a változó igényeknek megfelelően egyszerűen bővíthető (vagy szűkíthető).

Mint az APC-nél érdeklődésünkre elmondták, az elmúlt évben tapasztalták először, hogy az informatikai beruházásokról döntők többsége számára a biztonság fogalmába a túlfeszültség-védelem is beletartozik. Ilyen esetekben az adott rendszert felépítő rendszerintegrátor szava a döntő. Ezek a szakemberek általában nem sajnálják a beruházás értékének átlagosan 10 százalékát kitevő biztonsági elemektől a pénzt – inkább csak az a kérdés, hogy a pénzügyi vezetőket is meg tudják-e győzni a kiadás indokoltságáról.

Új utakon a prezentáció

Robbanásszerű fejlődésen ment keresztül tavaly a prezentációs eszközök hazai piaca. A grafikus és prezentációs szoftverek területén évről évre látványos a növekedés, 2003-ban azonban az egyéb kellékek – projektorok, digitális vetítőtáblák – kereslete is megugrott. Szakértők szerint a konjunktúra minden bizonnyal az idén is folytatódik, mégpedig "generációs okok" miatt: az utóbbi években a munkaerőpiacra lépett diplomás munkavállalók magától értetődő természetességgel kezelik a prezentációs alkalmazásokat, amelyeket az üzleti szféra mellett az államigazgatás is egyre inkább igényel.

A dia- és az írásvetítő – a közelmúlt két legfontosabb prezentációs eszköze – hamarosan a technikai műemlékek múzeumába költözik: ezeket a készülékeket immár szinte kizárólag a kevésbé jól eleresztett oktatási intézmények vásárolják, és ők is csak azért, mert másra nincs pénzük. Az információtechnológia fejlődése talán a prezentációs/demonstrációs területen eredményezte a leglátványosabb változást: itt már évekkel ezelőtt sem ment látványosságszámba a hordozható számítógép, illetve a mobil projektor, ma pedig egy jól felkészült kereskedelmi képviselő esetleg csak egy palmtopot húz elő a zsebéből, és arról küldi át a multimédiás segédanyagokat a vetítőterembe szerelt kivetítőre – természetesen infraporton vagy bluetooth-kapcsolaton keresztül. A jövő ennél is egyszerűbb lesz: már léteznek olyan projektorok, amelyek közvetlenül egy apró, bélyeg méretű memóriakártyáról is képesek beolvasni az előadás digitális háttéranyagait.

Projektor a házimozihoz

A technológiaváltási folyamatban fontos mérföldkőnek számított a múlt esztendő – legalábbis a hazai piacon, ahol 2003-at az áttörés éveként jegyezték fel a vetítéstechnikai, illetve prezentációs piac szereplői. A legnagyobb tételnek számító, a folyamatos árcsökkenés ellenére is sok százezres árkategóriájú projektorok piaca látványosan kettévált: tovább nőttek az üzleti szféra igényei, és – jórészt európai uniós, illetve állami pályázati forrásokra támaszkodva – az állami, önkormányzati szektor, sőt az oktatási is megjelent a nagyobb mennyiségben vásárlók között. Immár az összes eladás egyharmadát az utóbbi csoport beszerzései teszik ki, amiről egy-két évvel ezelőtt még álmodni sem mertek a kereskedők.

A tavalyi bőséges értékesítéshez az is hozzájárult, hogy immár a lakosság is megjelent vásárlóként, mégpedig piaci szempontból is érzékelhető, 10 százalékot meghaladó részesedéssel. A tipikus lakossági vevő főként a házimozizáshoz vásárol projektort, ám ezeket a szórakoztatóelektronikai jellegű készülékeket műszakilag szinte semmi nem különbözteti meg az üzleti célú projektoroktól, így az előbbiek a mérleg készítésénél nem is képeznek külön kategóriát.

A növekedés lehetőségeit és korlátait érzékelteti, hogy a hazai projektorpiac még mindig csak ezres nagyságrendű, annak ellenére, hogy egy év alatt jó 25 százalékkal gyarapodott. A bővülés – az informatikai iparban már-már megszokottá váló módon – természetesen darabszámban értendő, mivel időközben jelentős, nagyjából szintén 20-25 százalékos árcsökkenés is bekövetkezett. S bár a projektorgyártók és -forgalmazók is szívesebben számolnak forintban, panaszkodni mégsem hallani őket: a növekedő piac – a kellékek, illetve kapcsolódó szolgáltatások révén – összességében mégiscsak többet hoz a konyhára.

Tavaly az árcsökkentés valóban látványos volt: jelenleg több olyan modell is kapható, melyek ára egy jobb minőségű tv árával azonos kategóriába (200 ezer forint környékére) esik, ami igencsak komoly változás ahhoz képest, hogy három éve még ritkaságszámba mentek az egymillió forintnál olcsóbb modellek. A tömegigényekre reagálva, a piacteremtés szándékával az egyik legnagyobb gyártó, az amerikai 3M 2004 elején várhatóan egy "elérhető árú", kifejezetten házimozizásra szánt családot dob piacra, de várhatóan a többi gyártó (a Samsung, a Panasonic, a Philips, a Sharp, sőt talán az arisztokratikus Sony is) előrukkol hasonló fejlesztéssel, amelyek 2004-ben már elérhetőek lesznek. Az egész világpiacot átható keresletnövekedésre adott válaszként értelmezhető egyébként az is, hogy a számítástechnikában érdekelt HP és Dell máris készít projektort, az Apple pedig fontolgatja, hogy belép az ígéretesen fejlődő területre.

Fontos a külcsín

A piacot minden jel szerint nemcsak az állandó árcsökkenés tartja mozgásban, hanem a gépek, kezelhetőségének, ergonómiájának folyamatos javulása is. A kis méret és alacsony zajszint, valamint a kifinomultabb formatervezés egyre inkább jellemző a nemrég még aktatáskányi, külsőre pedig a csúnyább diavetítőkre emlékeztető projektorokra. A már említett 3M például az egyik legnevesebb autódizájnerrel, az olasz Pininfarinával terveztette meg legújabb készülékeit, jelezve, hogy immár ebben a termékkörben sem csak az ár és a műszaki tartalom számít a vásárlói döntéseknél. A digitális megjelenítők termékcsoportján belül a technológiai fejlődés másik biztos iránya a wireless – zsinór nélküli – technológia térnyerése, valamint a képminőség javulása, természetesen a készülékek tömegének szakadatlan csökkenésével párhuzamosan.

Jóri Csaba, a 3M Hungária kommunikációs vezetője szerint 2004-ben az üzleti szféráét messze meghaladja a magánszféra beszerzéseinek növekedési üteme, és ez a tendencia a közeljövőben biztosan folytatódik. Az oktatási terület (mindenekelőtt a felsőoktatás) lassan, de biztosan szintén közelít a prezentációs projektorok irányába, és az általános árcsökkenés eredményeként az üzleti felhasználók között egyre markánsabban jelenik meg a kis- és középvállalati szegmens. Az előrejelzések szerint a piac – darabszámban – az idén várhatóan 20 százalékkal nő majd, amiben állítólag a lakosság, illetve az előbb említett kis- és középvállalati kör vásárlásai képezik majd az igazi húzóerőt.

A piacon egy másik új jelenség is megfigyelhető, hasonlóan ahhoz, ami más innovatív ágazatokban (például a digitális fényképezőgépeknél) már lejátszódott. A dinamikusan növekvő kereslet magával hozza a gyengébb minőségű, megfelelő szervizhálózattal nem mindig rendelkező távol-keleti "névtelen" eszközök megjelenését. (Ezek azonban nem feltétlenül takarnak rossz minőséget, hiszen a projektortechnológiát, a lencserendszereket ezek a gyártók is gyakran a neves konkurensekével megegyező forrásból szerzik be.)

Kijelzőfal

S ha már az innnovációnál tartunk, találni igazi műszaki újdonságokat is. Ilyen mindenekelőtt a különféle kommunikációs eszközöket integráló Wall Display (kijelzőfal), ami a gyakorlatban kivetítőt, digitális táblát, táblamásolót, hangosítást, távirányítót és az egy rendszerbe szervezett hardverelemek tökéletes összhangját jelenti. A prezentációs segédeszközök régebbi generációi meglehetősen szűkre szabták az előadások, konferenciák formai és tartalmi kereteit. Mostanáig például nem lehetett a vetítővászon előtt állni, mivel a kivetített képet eltakarta az előadó árnyéka. A Wall Display projektora a vetítőtábla tetejéből gombnyomásra előbukkanó karon, a vetítési felülettől 50 cm-re működik, így nem kerülhet árnyék a képre. A falra függeszthető, nagyméretű, lapos képernyőt egy jelforrással (számítógéppel, videolejátszóval stb.) összekapcsolva máris indulhat az előadás. A 3M úgynevezett Vikuiti Display Enhancement felülettechnológiát alkalmaz, amelynek eredményeként a kép akár 10 fokos szögből is jól látható. Amikor a számítógép képernyője a Wall Display segítségével jelenik meg, a felület interaktív érintőképernyővé válik, amelyen a 3M digitális toll úgy használható, mint a számítógépeknél az egér, így az előadó a tábla mellől irányíthatja a prezentációt lejátszó gépet. A többfunkciós távirányító segítségével az előadás könnyedén kézben tartható, így az előadónak nem kell a különféle technikai eszközökkel bajlódnia, s figyelmét csakis közönségének szentelheti.

A táblára írt adatok elmenthetőek, színes nyomtató csatlakoztatásával pedig kinyomtathatóak. Mivel minden digitálisan rögzül, a jegyzetelés feleslegessé válik, a résztvevők akár mágneslemezen is megkaphatják a táblára írtakat, így mindenki aktívabban vehet részt a munkában.

A Wall Display eredményesebbé teszi a távkonferenciákat is. A különböző helyszíneken lévő résztvevőket összekapcsolja egy videokonferencia keretében, a nagy kijelző segítségével pedig az adatok és a dokumentumok jobban láthatók még a hátrébb ülők számára is.

Ez a "stabil" technológia természetesen helyhez kötött (még ha a hely esetleg egy időben a világ több pontján van), ám a mobil szférában is történt előrelépés: immár egyes tenyérszámítógépek is alkalmasak a projektorok kiszolgálására. Az üzletkötők és a prezentációt tartó vezetők nagy része használ valamilyen palm számítógépet – nyilván sokan közülük feltették már a kérdést, hogy miért ne lehetne ilyen palm eszközről prezentációt tartani. A Handspring VISOR EDGE nevű vékony, elegáns, újratölthető, PalmOS rendszerű készüléke meg is oldja ezt a kérdést, hiszen egy egyszerű perifériával alkalmas lehet a drágább (és nehezebb) laptopok kiváltására – legalábbis a prezentációk területén. A MARGI Presenter-to-Go egység segítségével PC-vel vagy Mac-kel szerkesztett prezentációkat is képes megjeleníteni slide-onként, gyakorlatilag PC-minőségben, mintha a számítógéppel közvetlenül a programból vetítenénk.

A perifériához mellékelt segédszoftver installálása után egy gomb jelenik meg az asztali gép PowerPoint-jának menüjében, s erre kattintva a slide-ok "maguktól" átköltöznek a tenyérgépre, arról pedig oldalanként a projektorra. A modulhoz hitelkártya nagyságú infra távvezérlő tartozik, amivel a prezentáció lapjai között navigálhatunk. A készülék engedélyezi a palm saját képernyőjének megjelenítését is a projektoron, így maga a PalmOS (a tenyérgép operációs rendszere) is kivetíthető szükség esetén.

Mindeddig elsősorban a hardverről esett szó, ugyanakkor a prezentáció a felhasználók számára leginkább a szoftvert – azon belül is főként egyetlen terméket, a PowerPoint prezentációszerkesztőt – fedi. Bár e programok piacáról külön elemzés nem készül, az irodai szoftvercsomagokéról részletes adatok állnak rendelkezésre – márpedig ezek a csomagok az esetek többségében tartalmaznak prezentációkészítő alkalmazásokat. Itt – legalábbis, ami a legális szoftverpiacot illeti – az MS Office szinte már nyomasztóan nagy részesedéssel bír: a Microsoft magyarországi cégének tájékoztatása szerint a hazai részarány 92 százalék, ami nagyjából a nemzetközi adatoknak is megfelel. Ennél a PowerPoint részesedése valószínűleg valamivel még magasabb is a maga területén, mivel létezik olyan, viszonylag erős MS Office konkurens, amelynek – érdekes módon – nincs prezentációs eleme. Ami a tendenciákat illeti, a Microsoft illetékesei a tavalyi évben is 2 számjegyű növekedést vártak az egyébként nem publikus piaci jelzőszámokat illetően. A bővülés persze csak részben piaci természetű: az is hozzájárul, hogy évről évre egyre többen váltanak át a jogtiszta szoftverek használatára.

Féreginvázió

Naponta akár 300 új vírus is felbukkanhat a világhálón. Legutóbb a Mydoom nevű "végzet" keserítette meg jó néhány weboldal tulajdonosának életét. A vírusokat nem korlátozzák a földrajzi határok vagy időzónák, órák alatt elterjedhetnek az egész világon. Emiatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a vírusvédelmi adatbázisok rendszeres frissítésének fontosságát.

A számítógépek folyamatos, hibátlan működéséhez nélkülözhetetlenek a vírusellenőrző programok. Ugyanakkor ma már nem használhatjuk évekig a gépek megvásárlása után feltelepített vírusölőket, hiszen napról napra újabb kártékony digitális kórokozók bukkannak fel. Csak a szoftverek rendszeres frissítésével érhető el bizonyos védelem. Teljes biztonságról azonban ne álmodjunk: a védekezők a víruskészítők után loholnak, s egyelőre még senki sem írt tökéletes oltalmat adó univerzális programot.

A felhasználónak meg sem kell nyitnia egy csatolt (vírushordozó) fájlt, hogy veszélyeztesse a hálózatot. A fertőzéshez gyakran annyi is elég elég, ha a hálózatra rácsatlakozunk. Ráadásul a modern támadók vegyítik a módszereket: e-mailen, webes letöltésekkel vagy oldalelemekkel, sőt, megosztott mappák által is terjednek a kórokozók. Mindezek miatt az antivírusszoftverek önmagukban képtelenek megbirkózni az összes tartalombiztonsággal kapcsolatos kihívással.

Az első PC-vírus megjelenésének huszadik évfordulóját tavaly "ünnepelték", mint ahogy a vírustörténelemben a 2003-as esztendő volt egyértelműen az eddigi legrosszabb év volt: az ismert vírusok száma közel 90 ezerre emelkedett. A vírusproblémák periodikusan jelentkeznek: 2001 "forró" év volt, míg 2002 egyértelműen nyugodtnak számított. 2003 minden korábbi esztendőt felülmúlt mind a vírusjárványok számában, mind kiterjedésükben és hevességükben. A múlt nyári vírusinvázió hideg zuhanyként érte azon hálózati rendszergazdákat, akik biztonságosnak hitték vírusvédelmi rendszerüket és stratégiájukat. Öt féreg szedte áldozatait: a Slammer, a Bugbear.B, a Blaster, a Sobig.F és a Swen. Gyors egymásutánban söpörtek végig az interneten, több milliárd dolláros kárt okozva. Ezek a férgek számos támadási módszert kombinálva terjedtek villámsebesen, megkerülték a hagyományos vírusvédelmi eljárásokat. (A fertőzési hullám tetőzésével csaknem egy időben jelentette ki a Számítógépes és Kommunikációs Ipartestület és a piacelemzéssel foglalkozó Gartner cég, hogy a Microsoft "monokultúra" segíti a vírusírókat abban, hogy akár a teljes internetet is megbénítani képes rosszindulatú programokat alkossanak.) Az F-Secure egy Radar elnevezésű skálán rangsorolja a kártevőket. A legveszélyesebbekre kiadott egyes szintű riasztások száma hét volt 2003-ban, míg az előző évben csupán kettő. Kettes szintű riasztásból 28-at adtak ki 2003-ban, míg 2002-ben 25-öt. Ne feledjük: a régebbi, évek óta terjedő vírusok is okozhatnak még bajt.

Tavaly a spamküldők – kéretlen reklámüzenetek feladói – kezdték használni a vírusokat, és számos kritikus infrastrukturális rendszer szenvedett a globális féregjárványoktól. Megváltoztak a vírusírók motivációi is: már nem az intellektuális kihívás vagy az egyszerű vandalizmus a fő mozgatórugó, hanem a pénzügyi haszonszerzés. (Kelet-Európában, Dél-Amerikában és Dél-Ázsiában megfigyelhető, hogy hackerbandák pénzt zsarolnak ki internetszolgáltatóktól és weboldal-üzemeltetőktől, ellenkező esetben szolgáltatásmegtagadás típusú (DoS) támadással sújtják őket. Valószínűleg mind több ilyen esetről fogunk az idén hallani. Hamarosan – talán már 2004-ben – bekerül egy olyan cikkely az államok közti nemzetközi szerződésekbe, amely megkönnyíti a kiberbűnözők azonosítását és elfogását.)

Hazánkban még sokan használnak elavult operációs rendszereket – elsősorban a Windows 95-öt és 98-at. Ezek a fejlett országokban elsősorban háztartásokban és kisebb irodákban találhatók meg tömegesen, nálunk viszont a céges hálózatokban is gyakoriak. S mivel jogosultságkezeléssel és távoli felügyeleti lehetőséggel nem rendelkeznek, könnyen megfertőződhetnek.

A férgek gyakran olyan laptopokról jutottak be a belső hálózatra, melyeken nincs tűzfal. Ezek általában akkor fertőződnek meg, mikor az alkalmazott – a céges tűzfal védelme nélkül – otthon csatlakozik az internetre. A belső rendszereiket féltő vállalatok vélhetően korlátozni fogják a noteszgéppel rendelkező alkalmazottaik felhasználói jogait, hogy azok ne telepíthessenek fel arra mindenféle programokat, és ne változtathassák meg a konfigurációs beállításokat. Windows 2000-től felfelé ennek elérése már nem okoz gondot.

Törlés – professzionálisan

A vírusok okozta nem kívánt információtörlés mellett arra is van példa, hogy cégek tudatosan akarják megsemmisíteni belső adataikat. Ennek oka, hogy a kezelt információ mennyisége rohamosan növekszik, miközben a tárolására használt technológia állandóan változik, az informatikai eszközök életciklusa pedig alig egy-két év. A lecserélendő számítógépek, adattárolók azonban olyan információkat tartalmaznak, amelyek sokszor bizalmasak. Ezeknek az adathordozóknak a szakszerű megsemmisítése nem olyan könnyű, mint hinnénk. Az egyszerű törlés, formázás csak az adminisztráció bejegyzéseit változtatja meg; maguk az adatok – fizikailag – még ott maradhatnak a tárolón, így nem túl bonyolult eljárással ismét hozzáférhetővé tehetők. Vagyis a legelterjedtebb operációs rendszerek nem biztosítanak az egyszerű felhasználónak olyan törlési módokat, amelyeket bevetve biztosak lehetnének abban, hogy bizalmas adataik véglegesen és visszavonhatatlanul törlődtek. A Kürt Computer Rendszerház Rt. szakemberei adatmentéskor gyakran találkoztak olyan adathordozóval, amelyen nemcsak a mostani, hanem az előző tulajdonos adatai is megtalálhatóak voltak. A professzionális adatmegsemmisítésnek két módszere van: amikor a merevlemez működőképességét meg kell őrizni, speciális, saját fejlesztésű szoftvert alkalmaznak, amely felülírja az adattároló felületet egy meghatározott karaktersorozattal; ha az adattárolót működésképtelenné kell tenni, demagnetizáló technológiát vetnek be.

Noteszgép: előzésben

Még nem dobják az ember után a számítástechnikai boltok a noteszgépeket, de egyre inkább megfizethetőek. Elképzelhető, hogy ez év második felében már több laptopot adnak el, mint asztali PC-t.

Tavaly világszerte tovább estek a noteszgépek árai. Az NPD Group felmérése szerint a 2003. decemberi árcsökkenés újabb rekordot hozott: az USA-ban átlagosan 1300 dollárba került egy hordozható számítógép. 2003-ban az értékesített laptopok 15 százaléka volt 1000 dollárnál olcsóbb, míg 2002 során mindössze a megvásárolt eszközök 6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A legnagyobb mértékben a belépőszintű noteszgépek ára esett, ugyanakkor a tavalyi volt az első olyan év, hogy könnyű volt minőségi terméket találni az 1000 dollár alatti kategóriában (is). (Belépőszintű gép: aki az első számítógépét veszi, általában ilyet vásárol. Nem biztos, hogy minden benne van, amit egy professzionális felhasználó igényel, de ez az eszköz is bővíthető a felhasználó ismereteinek gyarapodásával.) Az egyik legjobb példa erre a Best Buy korábbi akciója, melynek során egy belépőszintű Toshiba notebookot – Windows XP-vel és dvd-lejátszóval a különböző visszatérítések után – 500 dollárért lehetett megvásárolni.

Vetélkedés az első helyért

A noteszgépek piaca (az asztali számítógépekhez képest) dinamikusan bővül: tavaly a harmadik negyedévben a desktop PC-k értékesítése 11 százalékkal, a hordozható számítógépeké viszont 40 százalékkal nőtt. A Dell és a HP verseng az első helyért, s a két forgalmazó által generált árverseny hatásosan segítette a globális árcsökkenést. Azt azonban egyelőre senki sem tudja, hogy ez meddig tarthat, hiszen az áresés a profitot is megnyírbálja. Az eladásokat tovább serkenti, hogy a fejlett országokban mind hétköznapibbá válik a vezetékmentes hálózati csatlakozással történő internetezés. (Hazánkban ennek a hatása még kevésbé érződik.)

A noteszgépek "tudása" ma már vetélkednek az asztali PC-kével. (Ez egy-két éve még nem így volt.) A folyamatos árcsökkenés pedig elhozta azt a (vásárló szempontjából mindenképpen) kellemes időszakot, hogy már csak körülbelül 25 százalék különbség van egy asztali (plusz monitor) és egy hordozható számítógép ára között. Ha azonban az előző masinához LCD-t vásárolunk, akkor már el is tűnt ez a kis különbség.

A notebookok viszonylagos drágaságának oka, hogy nem lehetnek tizenöt kilósak. Meghatározó követelmény az is, hogy hosszabb ideig kibírják áram nélkül – ez jó teljesítményű akkumulátort, illetve energiatakarékos részegységeket feltételez. Az energiatakarékos alkatrészek, mint például a "mobile" megjelölésű processzorok, azonban nem olcsók.

Az összeszereléssel foglalkozó cégek mind gyakrabban kötnek kompromisszumokat: bizonyos konfigurációkba nem "mobile", hanem hagyományos processzort tesznek, s más alkatrészekből is az olcsóbb, ám kevésbé energiatakarékos változatot szerelik be. Az eredmény egy jó teljesítményű, de árban versenyképesebb termék, fele- vagy harmadannyi készenléti idővel – vagyis gyakoribb töltési kényszerrel, esetleg hamarabb elhasználódó akkumulátorral.

Az ilyen a kompromisszumot főként azok fogadják el, akiknek nem az az igazán fontos, hogy útközben is használhassák a gépet, hanem az, hogy egy másik helyen is a saját gépükön dolgozhassanak.

Hazai fordulat

Ami a hazai noteszgéppiacot illeti, 2001-ben csaknem 32 ezer, 2002-ben 38 ezer, 2003-ban pedig már ötvenezer mobilgép talált gazdára. Tavaly az eladott számítógépek negyven százaléka tartozott a mobil kategóriába. Amerikában 54:46 százalék az arány a mobil gépek javára, erre haladnak Nyugat-Európában is. A piacvezető HP-tól kapott tájékoztatás szerint nem elképzelhetetlen, hogy 2004 második felében nálunk is bekövetkezik ez a fordulat, amit korábban csak 2005-2006-ra vártak a szakemberek. A hordozható számítógépek hazai elterjedését a relatíve még mindig magas ár mellett a mobil internetezést segítő vezeték nélküli hálózatok kiépítetlensége akadályozza.

Két éve még vállalati középvezető, illetve államigazgatási felső vezető volt a tipikus magyar mobilszámítógép-vásárló, -használó. Tavaly ez – mint korábban Nyugaton – nálunk is megváltozott: azoknak a dolgozóknak vették a legtöbb mobilgépet, akik eddig egyáltalán nem használtak számítógépet.

A hazai mobilszámítógép-piac egyik markáns szereplője a magyarországi összeszerelésű notebookokat értékesítő Albacomp. Az értékesítést tekintve 5., és mivel egyelőre tart az expanzió, pozíciója tovább is javulhat. A cég az asztali gépeknél már bevált stratégiát követi: azoktól a gyártóktól vásárol, amelyektől a legjobb "márkanevek" is veszik a gépeket és az alkatrészeket, a beszerzett árut idehaza kemény teszteknek veti alá összeszerelés előtt, és az után is. A saját márkanév (Activa) alatt kínált, egyedileg konfigurált összeállításokra legalább egyéves garanciát adnak.

Az elmúlt év nagy "vesztese" a Portocom, amely szinte egyik pillanatról a másikra tűnt el a színről. Az évi 2-3 darabot értékesítő társaság néhány év alatt a nulláról indulva építette fel a saját márkát és vevőkörét. A Távol-Keleten gyártott félkész gépeket itthon szerelték össze és konfigurálták a vevők egyedi igényei szerint. Az első magyar notebookmárka a közbeszerzéseken is jól szerepelt, mások mellett a Miniszterelnöki Hivatal is ügyfeleik között volt. A cégnek valószínűleg az ártott meg, hogy a vezetők ellen eljárást indított a vámhatóság.

Univerzális adapter

A közelmúltban érdekes újdonsággal jelent meg a tápellátási megoldásairól ismert amerikai APC. A cég TPC-je (Travel Power Case), vagyis "energiatáskája" repülőgépen, autóban vagy épületen belül könnyen használható tápegységet kínál az utazó felhasználóknak. "A vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy a drágán vett gépeik lemerülve, kihasználatlanul utazzanak" – nyilatkozta a premier idején Bíró Viktor, az APC hazai vezetője. A táska univerzális adapterével egyszerre, egyetlen energiaforrásból tölthető a noteszgép, a mobiltelefon, a PDA, így a felhasználók folyamatosan üzemkész állapotban tarthatják mobil eszközeiket. A táska megvédi a gépet a fizikai sérülésektől, de kialakítottak benne helyet a PDA-nak, a mobiltelefonnak is. A töltő szivargyújtóról, vagy akár egy interkontinentális repülőgép áramforrásáról is működtethető.

Vezeték nélkül: sérülésveszély

A mind népszerűbb vezeték nélküli internetezés hívei kábel vagy telefonzsinór helyett elektromágneses hullámok segítségével (mikrohullámú vagy optikai tartományban) csatlakoznak a rendszerhez. Ezek a rendszerek azonban sérülékenyebbek, mint a fix hálózatok.

A vezeték nélküli internetező kábel vagy telefonzsinór helyett elektromágneses hullámok segítségével (mikrohullámú vagy optikai tartományban) csatlakozik a rendszerhez. A kettő között az az alapvető különbség, hogy a mikrohullámú (rádiós) összeköttetéskor nem kell közvetlenül "rálátnia" az adónak a vevőre, az optikai vezeték nélküli átvitelnél viszont elengedhetetlen a közvetlen jelút. Emiatt a rádiófrekvenciás hullámokat alkalmazzák inkább a nagyobb távolságokra kiterjedő vezeték nélküli átvitelben.

Speciális csomagok

A vezeték nélküli internetezéshez olyan számítógép kell, amely PC-kompatibilis és legalább Pentium I kategóriájú, illetve 32 MB memóriával rendelkezik. A számítógép lehet hordozható is. Asztali gép esetén PCI, Notebooknál PCMCIA csatoló szükséges. A szolgáltató – kisebb településeken jó ha egy ilyen akad, nagyobb helyeken több is kínál csomagot – munkatársai szerelik fel az antennát, a csatlakozókat, helyezik be a kártyát. Az igényesebbek a kártya installációja után bemutatót is tartanak. A szolgáltatás igénybevételéhez yagi vagy parabolaantennát helyeznek el a bázisállomástól lévő távolságtól függően. A számítógép a jelfogótól legfeljebb 20 méterre lehet. Ennél távolabbi pontra csak többletköltséggel vezethető a jel.

A csak magánszemélyek által előfizethető csomagoknál nem köthető több gép a hálózatra, kisvállalati és bővített kisvállalati csomagoknál igen. Ehhez speciális eszközök kellenek. A hálózat a hagyományos telefonvonali összeköttetés (másodpercenként maximum 56 kbit) sebességének többszörösével működik, folyamatos kapcsolatot nyújt. A hálózat teljes körű internetcsatlakozást teremt 24 órában telefondíj és vonalfoglaltság nélkül, elérhető áron. A felhasznált 2,4 GHz frekvencia megbízható, biztos kapcsolatot ad minden időjárási körülmény között.

A kiépítési költség az eszközök árából és az esetlegesen végzett mechanikai és informatikai telepítési munkálatok díjából tevődik össze. Hogy pontosan mely eszközök felhasználása szükséges, az a helyszíni felméréskor derül ki. Ezt az adottságok és az ügyfél igényei is befolyásolják. Egyszeri kiépítési díj általában nettó 25-70 ezer forint. Az ár attól is függ, hogy az internetező megvásárolja-e az antennát, vagy megelégszik tartós eszközbérlettel – ez utóbbi esetben egyszeri díjként 20-25 ezer forint plusz áfát kérnek a szolgáltatók. Erre jön a havi háromezer forint plusz áfa körüli bérleti tarifa. Kétéves szerződéskor általában nem kérnek bérleti díjat. A rendszer kiépítése után választhatunk a különböző csomagokból. A legolcsóbb internetszolgáltatásért – áfával – ötezer forintot számláznak a szolgáltatók. A borsos árak magyarázzák, hogy 2003 végén a hazai internetezők alig hat százaléka használta a vezeték nélküli technikát.

Nyilvános pontok

Az otthoni internetezés mellett egyre több nyilvános helyen kapcsolódhatunk a világhálóra. A Matáv tavaly októberben indította el EasyNet Plusz szolgáltatását. Központi eleme az úgynevezett hozzáférési pont, amely egyfajta antennaként működik. Ez a pont átlagosan 50-100 méteres lefedettséget biztosít. A lefedett nyilvános területen az ügyfelek a hordozható számítógépbe helyezett WLAN-kártya segítségével csatlakoznak a netre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előre fizetett kártyák három különféle címletben kerültek forgalomba: az 1 órás bruttó 1990, az 5 órás 4990, míg a 24 órás internetelérést kínáló 8990 forintba kerül. A nyilvános internetezés lehetőségét olyan helyeken érdemes kialakítani, ahol ha csak ideiglenes jelleggel is, de potenciális internetezőközönség gyűlik össze. Ilyenek lehetnek az idegenforgalmi szempontból kiemelkedő helyszínek, a konferenciaturizmus centrumai, a bevásárlóközpontok vagy a közlekedési csomópontok, például az állomások.

A Westel – a cég állítása szerint – a hazai mobilszolgáltatók közül Magyarországon elsőként 2003. december eleje óta kereskedelmi szolgáltatásként nyújtja a vezeték nélküli helyi hálózatelérés (WLAN) szolgáltatást az arra alkalmas eszközökkel és WLAN-kártyával rendelkezőknek. Az elsősorban üzleti felhasználóknak bevezetett, nagy sebességű, vezeték nélküli internet-hozzáférést kínáló szolgáltatás a Budapest Airport Rt. közreműködésével a Ferihegy 2B mellett a Ferihegy 2A terminálon, valamint a Westel valamennyi üzletében elérhető. A szolgáltatást az ügyfelek belépési és havidíj nélkül, 15 perces egységekben történő számlázás mellett vehetik igénybe, így 1 forintért akár 100 kbyte-nyi tartalmat is letölthetnek.

Másutt már kissé előrébb tartanak. A McDonald's 500 nagy-britanniai gyorséttermét például vezeték nélküli internetes (WiFi) csatlakozási pontokkal szereli fel a British Telecom Group (BT), amely így 2004 márciusában több mint 2200 nyilvános helyen lesz jelen a szigetországban a szolgáltatással. A gyorséttermek vendégei ennek révén a hamburger fogyasztása közben szabadon szörfözhetnek a weben. A BT az utóbbi másfél évben agresszíven telepítette a WiFi-pontokat, melyek már megtalálhatók közterületeken, repülőtereken és éttermekben is.

Új hackersport

Mivel mind népszerűbbek az intézmények és vállalatok körében a drót nélküli számítógépes hálózatok, semmi meglepő nincs abban, hogy az új technológia a hackerek figyelmét is felkeltette. Akár házilag is készíthető olyan eszköz, amely felderíti a WiFi vezeték nélküli hálózatokat. Ehhez nem kell mást tenni, mint figyelni azokat a szabványos frekvenciákat, amelyen a hálózat kommunikál. Manapság e hálózatok megfigyelése – angol nevén wardriving – egyfajta sporttá nőtte ki magát. A hálózatok azonosításához nincs másra szükség, mint egy megfelelő szoftverrel ellátott laptopra, egy WiFi-kártyára, valamint valamilyen közlekedési eszközre: ez leggyakrabban autó, de elterjedt a kerékpáros felderítés is. A meglelt hálózatokat általában térképen is ábrázolják. A wardriving kedvelői nemzetközi akciókat is szerveznek – 2003 nyarán már a harmadik ilyen versenyt tartották. Ezen akciók során feltérképezik a vezeték nélküli hálózatokat, és statisztikákat is közölnek a hálózati biztonsággal kapcsolatban. A közzétett adatok elég rossz képet festenek a WiFi rendszerekről, a felderített hálózatok többsége ugyanis még a legalacsonyabb biztonsági szintet adó szabványos védelmet sem használja.

"Noha sokan csak sportból űzik a wardrivingot, ennek biztonsági kockázata igen jelentős" – hangoztatta Gaidosch Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. információkockázat-menedzsment partnere. Egy vállalati hálózat a WiFi-n keresztül ugyanis nyitottá válhat bárki előtt, aki veszi a fáradságot, hogy néhány eszközt beszerezzen. A vezeték nélküli hálózatokba történő belépésnek azonban komolyabb következménye is lehet, mint az, hogy illetéktelenek használják a vállalat internet-előfizetését. A támadó célja az üzenetek lehallgatása, a megtévesztés, a jogosulatlan hálózati hozzáférés, az üzenetmódosítás vagy a hálózat működésképtelenné tételére irányuló kísérlet. "Tapasztalatunk szerint a vezeték nélküli hálózatok valóban sérülékenyebbek, mint a hagyományos rendszerek" – nyilatkozta Gaidosch Tamás. Elsősorban azért, mert a rendszerbe való bejutáshoz nem szükséges a fizikai hozzáférés (például az épületbe történő behatolás), másodsorban pedig, mert ezeket a hálózatokat legtöbbször nem védik megfelelően.