Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 71. számában (2004. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Külföldi munkavállalók

2004-ben Magyarországon egyidejűleg engedéllyel összesen legfeljebb 84 ezer külföldi munkavállaló foglalkoztatható. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter erről szóló közleménye a 7. számú Magyar Közlönyben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2004/7. szám)

Uniós adóbehajtási jogsegély

Az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegélyről tartalmaz részletes szabályokat a 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelet. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján életbe lépő jogszabály rendezi a külföldre irányuló, illetve a külföldről érkező adóadat-átadás, kézbesítés, valamint a behajtás és biztosítási intézkedés iránti külföldre irányuló megkeresés és a behajtás és biztosítási intézkedés megtétele iránti külföldről érkező megkeresés formáját és tartalmát.

A 7. számú Magyar Közlönyben olvasható rendelet szerint a külföldre irányuló adóadat-átadás iránti megkeresésre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Kapcsolattartó Irodája (KKI) az adózóra, valamint az adó megfizetésére kötelezhető személyre vonatkozóan adhatja át az adóadatot. A megkeresésben fel kell tüntetni a követelés jogcímét és összegét, az adatkéréssel érintett személy nevét, címét, valamint minden egyéb azonosítást szolgáló olyan lényeges adatot, amelyet a KKI a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján beszerezhet. Amennyiben a KKI-nak tudomása van arról, hogy az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezhető személy vagyontárgya harmadik személy birtokában van, vagy az adózónak, illetve az adó megfizetésére kötelezhető személynek harmadik személlyel szemben fennálló végrehajtás alá vonható követelése van, az adóadat-átadás a harmadik személyre is kiterjedhet.

A külföldről érkező adóadat-átadás iránti megkeresés esetén a KKI az adatok beszerzése érdekében tett intézkedések eredményéről haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételéről szóló értesítés napjától számított hat hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.

Az adóadatok átadását az illetékes szervezet - néhány kivételtől eltekintve - elektronikus úton teljesíti. A KKI az adattovábbításra az Európai Közösség által kifejlesztett, az illetékes hatóságok közötti elektronikus adatátvitelt biztosító egységes távközlési hálózatot használja.

(Magyar Közlöny, 2004/7. szám)

Vizsgáztatási díj

2004. szeptember 1-jétől változik a szakmai vizsgadíj és a szakmai vizsgán végzett munkáért járó díj mértéke. A 2/2004. (I. 30.) OM rendelet szerint a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárt, a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg. Míg az idevonatkozó korábbi jogszabály a díjat fix összegben határozta meg, addig a szeptembertől hatályos szabályozás a minimálbérhez képest állapítja meg a díjakat. Így például a vizsgabizottság elnökének vizsgáztatási díja nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér 3 százalékánál, de a vizsgabizottság tagjainak díja sem lehet kevesebb a minimálbér 2 százalékánál.

A vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai vizsga teljes időtartamára megilleti, függetlenül a vizsgarészek, a tantárgyak és a vizsganapok számától. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók tekintetében megszervezett szakmai vizsga esetén illeti meg díjazás.

(Magyar Közlöny, 2004/9. szám)

Polgárok nyilvántartása

Több, a külföldieket érintő személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő kormányrendelet módosult, illetve változik az Európai Unióhoz történő csatlakozást kihirdető törvény hatálybalépésének napjával. Így változik:

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet,

- a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet és

- a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet.

Az új szabályok értelmében például a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy állampolgársági adatát a személyazonosító igazolványban - az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány (MSZ EN 23166) alkalmazásával - háromjegyű betűkód formájában tüntetik fel. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga lesz.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Megszűnt gépjárműadó

A Magyarországra belépő osztrák tehergépjárművek gépjárműadójáról szóló 303/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 2004. január 1. napjától hatályát vesztette.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Közlekedési pontrendszer

Április 1-jétől lép életbe a módosított közúti közlekedési előéleti pontrendszer. A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések és a hozzájuk rendelt büntetőpontok a következők:

- járművezetés az eltiltás tartama alatt 3 pont,

- ittas vezetés 3 pont,

- sebességkorlátozás jelentős túllépése 3 pont,

- az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 3 pont,

- vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 3 pont,

- a közúti közlekedés rendjének megzavarása 3 pont,

- engedély nélküli vezetés 3 pont,

- biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén 3 pont.

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése közül, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható:

- a megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése 2 pont,

- megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton 2 pont,

- megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt 3 pont,

- a forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésén való áthaladás 3 pont,

- a rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása 3 pont,

- megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt 3 pont,

- gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése kijelölt gyalogos-átkelőhelyen 3 pont,

- a biztonsági öv, a bukósisak, valamint a biztonsági gyermekülés használatának elmulasztása 1 pont,

- kézben tartott mobil rádiótelefon használata menet közben 1 pont,

- nem megfelelő sebesség alkalmazása 1 pont,

- egyes tilalmi jelzőtáblák utasításainak megszegése 3 pont.

(Magyar Közlöny, 2004/7. szám)

Adatszolgáltatás a körözési nyilvántartásból

Január elsejétől a körözési nyilvántartásból történő adatigénylés és adatszolgáltatás tárgyanként számított díja a 3/2004. (I. 31.) BM rendelet alapján a korábbi 1200 forint helyett 960 forint lett.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Földgázhálózathoz csatlakozás díja

Az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díj mértékéről, számítási módjáról tartalmaz rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter 4/2004. (I. 19.) GKM rendelete. A csatlakozási díjon felül a csatlakozásért egyéb jogcímen semmilyen más díj (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) nem szedhető. A fogyasztó személyében beállt változás nem minősül sem csatlakozásnak, sem kapacitásnövelésnek.

A rendelet mellékletének 1. pontjában szereplő díjakat 2005-től kezdődően minden naptári évben korrigálni kell a KSH által közzétett, az ipar belföldi értékesítésének előző évi éves átlagos árváltozását kifejező indexével.

A fogyasztók által a szállító- vagy elosztóvezetékhez való közvetlen csatlakozásáért, fogyasztási helyenként fizetendő (áfa nélküli) legmagasabb díjak - bekapcsolás és kapacitásnövelés esetén - a következők:

- 4 m3/h-ig 40 000 forint,

- 4-20 m3/h között 10 000 forint x T1,

- 20 m3/h felett 200 000 forint + 3000 forint x T2.

T1: a kiviteli tervben szereplő igényelt (többlet)teljesítmény (m3/h); T2: a kiviteli tervben szereplő igényelt 20 m3/h feletti (többlet)teljesítmény (m3/h). (Nem a beépített gázmérő névleges teljesítménye értendő alattuk!)

(Magyar Közlöny, 2004/6. szám)

Elterelt határforgalom

A Drávaszabolcs-Donji Miholjac (Alsómiholjác) nemzetközi személy- és áruforgalomra megnyitott közúti határátkelőhely működése az átépítési munkálatok idejére - 2004. január 15-étől előreláthatólag 2004. október 31-éig - szünetel. A határátkelőhelyen a forgalom ideiglenes szünetelése alatt az ásványolajtermékek és veszélyes áruk, valamint az üres tartálykocsik forgalmának ellenőrzését a magyar és horvát illetékes hatóságok naponta 22.00 órától 05.00 óráig végzik.

A Drávaszabolcs-Alsómiholjác határátkelőhelyen jelenleg lebonyolódó forgalmat az építkezés időszakában az 1004/2004. (I. 31.) Korm. határozatban közöltek szerint átirányítják.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Vízummentesség

Kihirdették a Magyar Köztársaság kormánya és a Paraguayi Köztársaság kormánya között a magánútlevelekre vonatkozó vízumkötelezettség megszüntetéséről szóló megállapodást. Az erről szóló 11/2004. (II. 5.) Korm. rendelet 2004. február 5-étől hatályos, de ez év január 18-ára visszamenőlegesen kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2004/11. szám)

Önkormányzatok támogatása

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatokat 2004-ben megillető normatív állami hozzájárulásokat és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót - helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve - a 3/2004. (I. 31.) PM-BM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Repülőgép-szerelők

Február 1-jétől hatályos a 6/2004. (I. 30.) GKM rendelet, amelyet alkalmazni kell a lajstromozásra kötelezett légi járművek és berendezéseik karbantartása során végzett műszaki szaktevékenységhez szükséges személyi jogosításra, annak megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos képzésre, vizsgáztatásra, valamint a karbantartás-oktató szervezetek működésének engedélyezésére.

(Magyar Közlöny, 2004/9. szám)

Munkaügyi központ

A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeinek illetékességi területei megváltoztak. Az új besorolást a 3/2004. (II. 6.) FMM rendelet melléklete sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2004/12. szám)

Jogegységi döntés

A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító határozat is az ügy érdemében hozott, így bíróság által felülvizsgálható határozat - fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa. A jogegységi határozat egyúttal kimondja azt is, hogy az állampolgárok környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeit és más társadalmi szervezeteit keresetindítási jog illeti meg azokban az államigazgatási eljárásokban, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérik.

(Magyar Közlöny, 2004/12. szám)

Kozmetikai termékek biztonsága

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától szigorodnak a kozmetikai termékek biztonságosságára, gyártási, forgalmazási feltételeire és közegészségügyi ellenőrzésére vonatkozó szabályok. Az 5/2004. (II. 10.) ESzCsM rendelet, valamint a 6/2004. (II. 10.) ESzCsM rendelet a gyártó felelősségétől a kozmetikai termék csomagolásán át a kozmetikai termékek összetételének vizsgálatánál alkalmazandó módszerekig módosít a korábbi szabályokon.

(Magyar Közlöny, 2003/13. szám)

Befektetésialap-kezelők adatszolgáltatása

Március 1-jétől módosult a befektetésialap-kezelők adatszolgáltatásának rendjéről szóló 4/2004. (II. 12.) PM rendelet. Az adatszolgáltatást a nyilvános és zártkörű alapokról, valamint az alapkezelő által kezelt pénztári és egyéb portfóliókról a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig kell teljesíteni.

(Magyar Közlöny, 2003/14. szám)

Befektetési szolgáltató adatszolgáltatása

Az 5/2004. (II. 12.) PM rendelet a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2003/14. szám)

Telepítési támogatás

Április 30-áig van hatályban a 15/2004. (II. 10.) FVM a rendelet, amely szerint vissza nem térítendő telepítési támogatás igényelhető az alma, körte, őszibarack, valamint szőlő ültetvényekhez. A támogatás a beruházási költség negyven, negyvenöt, illetve ötven százaléka lehet, de nem haladhatja meg a hatvanmillió, hegyvidéki szőlőtelepítésnél pedig a hetvenmillió forintot. Ezenfelül kamattámogatás is igényelhető.

A pályázatokat a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A támogatás odaítélésének egyik feltétele, hogy a gazdálkodó igazolt származású, tünetileg vírusmentes szaporítóanyagot használjon. A rendelet szerint az összesen 1,8 milliárd forint támogatási keretből az a pályázó is részesülhet, aki tavaly ültetvénytelepítési támogatásra pályázott, és a pályázata szakmailag megfelelt, de akkor elutasították.

(Magyar Közlöny, 2003/13. szám)

Európa-hitel

A mezőgazdasági termelők, az integrátorok, a termelői szerveződések és az élelmiszer-ipari vállalkozások olyan éven túli lejáratú hitelt igényelhetnek, amelyhez kezességvállaló intézmények, illetve a Magyar Fejlesztési Bank Rt. készfizető kezességvállalása kapcsolódhat. A 6/2004. (I. 22.) FVM rendeletben meghirdetett és az Európa-terv agrárhitelprogramjának keretében felvett Európa-hitel

- a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló beruházásokra,

- a saját termelésű, valamint a termelői szerveződések, illetve integrátorok által a tagoktól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek feldolgozását, tárolását, csomagolását célzó beruházásokra,

- a birtok-összevonási célú termőföldvásárlásra, az osztatlan közös tulajdon megszüntetését elősegítő termőföld-, valamint telephelyvásárlásra,

- öntözésfejlesztést szolgáló beruházásokra,

- az Európai Unió által előírt állatjóléti követelmények teljesítését célzó beruházásokra,

- a meglévő állatitermék-feldolgozó kapacitások élelmiszer-higiéniai előírások teljesítését célzó korszerűsítésre,

- az élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének, földrajzi árujelző lajstromozásának és hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának költségeire,

- a tevékenység folytatásához szükséges, tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlásra,

- a pénzügyi intézményektől korábban felvett hitelek és pénzügyi lízingek előtörlesztésére igényelhető.

A jogszabály melléklete megnevezi a támogatható tevékenységeken belül nem támogatható termékeket.

Az Európa-hitel összege igénylőnként változhat, de általánosságban legalább 2 millió forint, de legfeljebb 350 millió forint, az integrátorok és termelői szerveződések esetében igénylőnként összesen legfeljebb 750 millió forint lehet.

A hitelfelvétel feltételei

Az Európa-hitel, valamint az ahhoz biztosított kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy az igénylő:

- a felvett hitelt a hitelszerződésben meghatározott célokra használja,

- vállalja, hogy a vállalkozását legalább a felvett hitel futamidejének időszakában, a hitellel megvalósított beruházást pedig a létesítmény üzembe helyezését követően legalább 5 évig rendeltetésszerűen működteti,

- pénzintézeti igazolással vagy egyéb módon bizonyítja, hogy beruházási célú hiteligénylés esetén rendelkezik a fejlesztés megvalósításához szükséges, az áfát nem tartalmazó költségek legalább 25 százalékának megfelelő mértékű saját forrással.

A hitelfelhasználás ellenőrzése

Az Európa-hitel rendeltetésszerű felhasználását az illetékes adóhatóság ellenőrzi. Amennyiben az igénylő nem a hitelszerződésben feltüntetett célokra használja fel a hitelt, a hitelszerződést a hitelt folyósító pénzügyi intézmény felmondja. Az igénybe vett kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás jogosulatlan támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az illetékes adóhatóság rendeli el.

(Magyar Közlöny, 2004/7. szám)

Agrártámogatások az Európai Unió közös forrásaiból

Az EU közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételei olvashatók a 6/2004. (I. 22.) Korm. rendeletben. Költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás

- bevételt növelő termelői támogatásra,

- közraktári hitel kamattámogatására,

- éven túli lejáratú hitel kamattámogatására,

- fejlesztési célú juttatásra,

- állami kezességvállalás, intézményi kezességvállalás, valamint a kezességvállalási díjhoz adott díjtámogatásra,

- szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozására és díjtámogatásra,

- kutatás-fejlesztési feladatok támogatására nyújtható.

A támogatást - a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli. A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi iratot a támogatást igénybe vevőnek a támogatás igénybevételét követő öt évig meg kell őriznie.

Támogatásban a csőd-, felszámolási, adósságrendezési vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, végrehajtási eljárás alatt nem álló, az Szja-tv. szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), természetes személy, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek társulásai, valamint a vízitársulat részesülhet.

Kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások

Kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások közül néhány:

- szőlő- és gyümölcsös ültetvénytelepítés,

- nem mezőgazdasági területen végzett erdőtelepítés,

- magán-erdőgazdálkodás,

- jóléti és parkerdők fenntartása,

- erdei vasutak működtetése,

- termőföld minőségi védelme, hasznosítása,

- állattenyésztés és tenyésztésszervezés,

- halgazdálkodási tevékenységek,

- vadgazdálkodási tevékenységek,

- zöldség-gyümölcs termelői, értékesítő szervezetek tevékenysége.

Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

A Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjában szereplő támogatási jogcímek:

1. A versenyképes alapanyag-termelés megalapozásának támogatása a mezőgazdaságban:

- mezőgazdasági beruházások támogatása;

- fiatal gazdálkodók támogatása;

- szakmai továbbképzés és átképzés támogatása;

- halászat támogatása.

2. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálásának támogatása:

- a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése.

3. A vidéki térségek fejlesztésének támogatása:

- a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének támogatása;

- a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése;

- falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi öröksége védelmének és megőrzésének támogatása;

- LEADER+ támogatások.

4. Technikai segítségnyújtás támogatása.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplő támogatási jogcímek:

1. Agrár-környezetgazdálkodás támogatása:

- agrár-környezetgazdálkodási alapprogram támogatása;

- integrált növénytermesztési célprogram támogatása;

- ökológiai gazdálkodási célprogram támogatása;

- környezetileg érzékeny területek programjának támogatása.

2. Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása.

3. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítésének támogatása:

- állattartó telepek beruházásaihoz kapcsolódó többletköltségek, illetve a kieső jövedelem finanszírozásának támogatása;

- az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya-készletek csökkentésének, felhasználásának támogatása.

4. Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása:

- erdőtelepítés támogatása;

- az erdőtelepítés ápolásának, pótlásának és védelmének támogatása;

- erdőtelepítési jövedelempótló támogatás.

5. Korai nyugdíjazás támogatása.

6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása.

7. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása.

8. Technikai segítségnyújtás.

(Magyar Közlöny, 2004/7. szám)

Szigorúbb élelmiszerszabályok

Kisebbrészt február 1-jétől, nagyobbrészt május 1-jétől változnak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai. A 7/2004. (I. 18.) FVM rendelet tartalmazza azokat az élelmiszereket, amelyekkel kapcsolatosan az uniós szabályok az eddiginél szigorúbb előírásokat tartalmaznak.

(Magyar Közlöny, 2004/8. szám)

Búzaértékesítés

A búza és a búzaliszt kiegyenlítő befizetéssel történő külpiaci értékesítését április 30-áig engedélyezi az 5/2004. (I. 19.) FVM rendelet. A kiegyenlítő befizetés mértéke 11 000 forint/tonna. A rendeletben meghatározott termékek exportjához a szükséges vámokmányok mellett a kiegyenlítő befizetést bizonyító "Igazoló Lapot" is csatolni kell, mely a vámkezelés feltétele. Az Igazoló Lapot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal állítja ki.

(Magyar Közlöny, 2004/6. szám)

Szarvasmarha nyilvántartása az Unióban

Az uniós csatlakozást követően változik a szarvasmarhafajok egyedeinek jelölése, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (ENAR). A 12/2004. (I. 31.) FVM rendelet a szarvasmarhák nyilvántartásáról, egyedi jelöléséről, az önálló tenyészetbe sorolás feltételeiről, a vágóhíd üzemben tartójának feladatáról és kötelezettségéről, az országos adatbázis tartalmáról és a szarvasmarhatartás, -tenyészet ellenőrzéséről tartalmaz szabályokat.

Tenyészetnek minősül az egy állattartóhoz tartozó tartási hely, vagy olyan tartási helyek összessége, melyek között az állatmozgás az adatbázisban történő átjelentés nélkül történhet a területileg illetékes Megyei (Fővárosi) Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (Állomás) engedélyével.

Az ENAR-felelős személyéről az Állomást az önálló tenyészetbe való besorolást követő 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell. Ha az ENAR-felelős személyében változás következik be, akkor azt az állattartónak - annak megtörténtét követő 10 munkanapon belül - írásban be kell jelentenie az Állomás részére. Ha az ENAR-felelős nem e rendelet előírásainak megfelelően látja el a feladatát, az Állomás köteles felhívni az állattartó figyelmét a jogsértő állapot megszüntetésére.

Tenyésztői körzet esetén a tenyészet állattartója

- a körzeten belül nyilvántartott valamennyi tenyészetéért, illetve állat tartásáért viseli a felelősséget;

- a különböző tenyészeteiben tartott állatok jelöléséhez egyidejűleg megrendelt füljelzőket valamennyi állaton elhelyezi.

A szarvasmarha egyedi jelölésére kizárólag az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által kiadott és olyan páros füljelző alkalmazható, amely megfelel a közösségi jogszabályban leírt követelményeknek, és tartalmazza az ország kódját, az ENAR-logóját, a lézertechnikával nyomtatott ENAR-számot, a megegyező vonalkódot és kiemelt formában a használati számot.

(Magyar Közlöny, 2004/10. szám)

Export-visszatérítés

A magyar uniós csatlakozásig időszakos export-visszatérítést lehet igényelni a vágott, fagyasztott egész csirke, a friss és előhűtött hasított félsertés után. Az uniós csatlakozás időpontjától függetlenül csak április 30-áig vannak életben azok a rendeletek, amelyek az élő vágómarha, illetve az élő sertés exportjához nyújtott időszakos export-visszatérítésről rendelkeznek.

A 8/2004. (I. 28.) FVM rendelet szerint vágott, fagyasztott egész csirke esetén az export-visszatérítésben részesíthető exportárualap a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, kizárólag hazai eredetű agrártermékekre legfeljebb 2450 tonna mennyiségre és legfeljebb 294 millió Ft összegig, a mellékletében meghatározott mértékben vehető igénybe. A pályázóknak minden megpályázott mennyiségre egységesen 20 Ft/kg pályázati díjat kell fizetniük a 10032000-00281629-20000002 számú Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal letéti számlára.

A 9/2004. (I. 28.) FVM rendelet szerint friss és előhűtött hasított félsertés esetén az export-visszatérítésben részesíthető exportárualap a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, kizárólag hazai eredetű agrártermékekre legfeljebb 5000 tonna hasított súly kg mennyiségre és legfeljebb 700 millió Ft összegig, 140 Ft/hasított testkilogramm mértékben vehető igénybe. A pályázóknak minden megpályázott mennyiségre egységesen 30 Ft/kg pályázati díjat kell fizetniük.

A 10/2004. (I. 28.) FVM rendelet szerint élő vágómarha esetén a támogatásban részesíthető exportárualap a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékre legfeljebb 5000 élősúlytonna. A támogatáshoz igénybe vehető összeg legfeljebb 325 millió Ft. Az export-visszatérítés mértéke a legalább 81 kg élőtesttömegű hímivarú vágómarha esetében 65 Ft/kg. Export-visszatérítés csak a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám alá sorolható termékre, a meghatározott célországokba végső rendeltetési céllal történő kiszállítása esetén vehető igénybe. Az igénylő a megpályázott élő szarvasmarhaegyedenként 200 Ft pályázati díjat köteles fizetni.

A 11/2004. (I. 28.) FVM rendelet szerint az élő sertés esetén a támogatásban részesíthető exportárualap a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékre legfeljebb 31 ezer egyed, illetve 3400 élősúlytonna. A támogatáshoz igénybe vehető összeg legfeljebb 221 millió Ft. Az export-visszatérítés mértéke 65 Ft/kg. Export-visszatérítés itt is csak az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám alá sorolható termékre, a meghatározott célországokba végső rendeltetési céllal kiszállított termék esetén vehető igénybe. Az igénylő a megpályázott élő sertés egyedenként ugyancsak 200 Ft pályázati díjat köteles fizetni.

Az igényléseket valamennyi esetben legkésőbb április 30-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálatához. A jogszabályok mellékletei tartalmazzák a pályázati lapot és a pályázati díj befizetését igazoló nyilatkozatot is.

(Magyar Közlöny, 2004/8. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére