A kkv-k támogatása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 71. számában (2004. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Európai Unió alapelvei ellentétesek a piacvédelemmel és a hazai termelés támogatásával, amit a Római Szerződésben meg is fogalmaztak. A tilalom alól kivételt képeznek a regionális, a horizontális és a szektorális támogatások. Az általános tilalom további enyhítését eredményezik a csoportmentességi és a "de minimis" szabályok. Fontos kritérium továbbá a támogatásintenzitás mértéke, amin a kapott támogatás összegét a beruházás teljes értékéhez viszonyító mutatót kell érteni. Mindezek miatt a hazai támogatási rendszer is átalakításra szorult, s a vállalkozások az idei évtől már túlnyomórészt a közösségi szabályoknak megfelelő célokra és módon szerezhetnek többletforrásokat terveik megvalósításához.

Elméleti megfontolások, nemzetközi tendenciák

Akis- és középvállalatok (kkv-k) támogatásáról szóló legutóbbi kiemelkedő jelentőségű közösségi dokumentum a Kisvállalkozói Charta, amely meghatározza a szektor helyét, szerepét az európai gazdaságban és társadalomban, valamint eszközrendszert ír elő a tagállamok számára. A feladatok között egyaránt megtalálhatók a hagyományos értelemben vett állami támogatások és a vállalkozói környezet javítását elősegítő intézkedések.

A Maastrichti Szerződés rögzítette a területi egyenlőtlenségek mérséklésére felhasználható állami támogatások szabályait is. Az Európai Unió regionális politikája a szolidaritáson alapul: a strukturális támogatások révén sikerült megakadályozni a szegényebb térségek leszakadását, illetve számottevő felzárkózást generálni az elmaradottabb országokban. A Strukturális Alapok lesznek a most csatlakozó országok támogatásának fő forrásai is. Az alapok 70 százalékát a legelmaradottabb régiók fejlődését, struktúraátalakítását segítő programokra kell fordítani, 11,5 százalékát a szerkezetváltási nehézségekkel küszködő régiók támogatására, 12,3 százalékot pedig az oktatási, képzési rendszerek modernizálására. 5,3 százalék kiegészítő kezdeményezésekre fordítható, például a határokon átnyúló együttműködési programokra.

Veleszületett versenyhátrány

A horizontális támogatások közé tartozik a K+F előmozdítása, a foglalkoztatás növelése, a képzés javítása, a környezetvédelem stb. Az Európai Unió kezdetektől fogva hangsúlyt fektetett az innovációs tevékenységre, a közös kutatás-fejlesztési tevékenységben rejlő szinergiák kihasználására. Talán a legismertebb kezdeményezés e téren a többéves kutatás-fejlesztési keretprogramok rendszere. A modern műszaki fejlesztések velejárója és egyben nehézsége, hogy egyre nagyobb erőforrásokat kívánnak, és az innovációban élenjáró cégeknek nem érdekük a megszerzett eredményeket közkinccsé tenni. E probléma feloldására született a csoportmentesség szabálya.

Általánosságban igaz, hogy a következő - a nagyvállalatokkal szemben versenyhátrányt jelentő - problémákkal kellett/kell a kkv-szektornak szembesülnie.

- Nem rendelkeznek megfelelő képzettségű vezetőkkel.

- A kisebb méretük miatt gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, mint nagyobb versenytársaik.

- A tulajdonosi és menedzseri funkciók összefonódása miatt hiányzik a hosszú távú gondolkodás, amelynek eredménye lehet a stratégiai befektetések elmaradása, különös tekintettel a képzés és a kutatás-fejlesztés területére.

- A kis- és középvállalkozások nagy számban tevékenykednek a munkaintenzívebb ágazatokban (szolgáltatási szektor, feldolgozóipar), ezért ezek a vállalatok nagyobb mértékben vannak kitéve a munkaerőköltségek emelkedésének.

Gyakorlat az Európai Unióban

Az uniós országokban a kkv-szektor gazdaságban elfoglalt helye elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt jelentős. A kkv-k körében nagy az esély, hogy tagjaik közül számos működése sikertelen lesz, ezért a vállalkozói kedv javításához kiemelkedő fontosságú a megfelelő adminisztratív környezet: többek között a vállalkozásalapítás egyszerűbbé tétele. Az olcsóbb és gyorsabb indulási körülmények ösztönzik az új vállalkozások létrejöttét, míg a hatékonyabb törvényhozás és szabályozás - ami a vállalatok és a kormányzat kommunikációs csatornáinak egyszerűsödését eredményezi - segíti a fiatal vállalkozások fennmaradását. Az adminisztrációs terhek csökkentésének ki kell terjednie az adószabályokra is. Tovább javítja a vállalkozói kedvet, ha az állam ügyel a kkv-k rossz alkupozíciójából eredő hosszú fizetési határidők csökkentésére, miáltal a kkv-kal szembeni adósságállomány forgási sebessége javulhat.

Az állami támogatások mértéke a kilencvenes években csökkenő tendenciát mutatott az Unióban, elsősorban a német és spanyol kormányok támogatási aktivitásának mérséklődése miatt. Az egyes tagállamok más-más formákra helyezték a nagyobb súlyt, és ez más-más eredményt hozott számukra. Görögország elsősorban regionális támogatásokat nyújtott, de jelentős volt ezek aránya Németországban és Olaszországban is. Spanyolország a szektorális (pl. autóipari, hajó- és acélipar) támogatásokra helyezte a hangsúlyt. Nagy-Britanniában és Spanyolországban a munkahelyteremtő és a képzési támogatások domináltak inkább. Az ír és a finn tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unió támogatáspolitikája elégséges mozgásteret teremt a nemzeti kormányok részére ahhoz, hogy közreműködjenek a gazdaság jelentős modernizációjában, új technológiák és ipari kultúrák letelepítésében.

Az eddig elkészült országtanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy az EU államokban hasonló módon támogatják a kkv-kat. A források félig piaci, félig állami szervezetek segítségével jutnak el a magánszférába, a pénzügyi támogatást nyújtó intézményrendszer kialakításában közösen vállalnak szerepet a bankok, a kockázatitőke-társaságok, a tőzsde és az állam. A kis- és középvállalatok támogatásának igénye főként abból fakad, hogy a szektor cégei nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű tőkével. Alapvető fontosságú a vállalkozói aktivitást támogató strukturált rendszer létrehozása. A legtöbb tagországban a probléma megoldására létrehozták a kkv-k támogatásának valamilyen központi szervét. Ez az eszközök teljes skáláját alkalmazza, amelyek között kiemelkedő szerepe van a hiteleknek és a garanciáknak. Ez utóbbiak azért fontosak, mert megosztják a kockázatot az igénybevevő és a finanszírozó bank, valamint egy harmadik intézmény között, növelve a forráshoz jutás esélyét. A támogatások jellemzően az alábbi fő területekhez kapcsolhatók:

Beruházások, fejlesztések.

Működőtőke/forgótőke.

Nemzetközi szerepvállalás növelése (internacionalizáció): Erre például az állam Olaszországban egy teljes szolgáltatási rendszert épített ki, amelynek főbb elemei:

Információ. Szakképzés. Vásárlásösztönzési szolgáltatások. Kisegítő szolgáltatások. Üzleti tranzakciók. Export.

Természetesen a tőkehiányon kívül más okok miatt is szükség lehet a támogatásra. Mind a központi, mind az egyéb segítséget nyújtó intézmények feladata, hogy figyeljenek a regionális szempontokra, legyenek tekintettel az egyenlőtlenségek csökkentésére és a kompetitív előnyök kihasználására. Az intézmények létrehozásának alapja lehet:

Képzés, oktatás, szaktanácsadás, tréning nyújtása: Mivel a kkv-k nincsenek birtokában a hatékony működéshez szükséges szellemi tőkének és szaktudásnak. A képzés, szaktanácsadás számos területre kiterjedhet, úgymint:

- a vezetői és pénzügyi ismeretek elsajátítása;

- elektronikus jártasságok/képességek hozzáférhetősége;

- az on-line hozzáférés fejlesztése;

- a digitális elszigetelődés felszámolása és a kommunikációs technológiák átvétele, valamint összefüggő üzleti stratégiák kialakítása a kkv-k számára.

A versenyképesség-javítás, a technológiaintenzív tevékenységek támogatása: Gondolunk itt az információs rendszerek fejlesztésére és a termeléshez szükséges technológiák megismertetésére.

A K+F tevékenység és az innováció előmozdítása: Az Európai Unióban kiemelten kezelt terület, mivel a kkv-szektor óriási kreatív erőt és implicit tudásbázist képvisel, de nem áll módjában, hogy az ötleteket a megvalósulás fázisáig eljuttassa.

A kockázatitőke-beruházások elősegítése: A kkv-k tőkehiányának enyhítésére a magánszektor felhalmozott tőkéjét használja, ahol a magántőke hasznát részben az állam, részben a sikeres projekt teremti meg.

Szektorális fejlesztések megvalósítása: Jellemzőek a kkv-k megerősítését szolgáló intézkedések a technológiai és működési modernizáció támogatására a feldolgozóiparban (ezen belül a kézművesipar) és a turisztikai szektorban.

A kicsik helyzete Magyarországon

Országunk kis mérete ellenére komoly különbség van a régiók fejlettsége, valamint lakosaik életszínvonala között. Magyarország csaknem minden térsége jogosult a regionális fejlesztések forrásául szolgáló Srukturális és Kohéziós Alapok támogatására, de hiányoznak a megfelelően kidolgozott programok. Probléma, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) nem kaptak kellő hangsúlyt a regionális egyenlőtlenségek mérséklésének szempontjai. Az NFT részét képező Regionális Fejlesztési Operatív Program megvalósításában aktív szerepet kell adni a hazai vállalkozóknak, kivitelezőként és ötletadóként egyaránt.

A területi egyenlőtlenségek mérséklésében kiemelt feladat jutna továbbá az ipari parkoknak, amelyek pályázati rendszere 1997-ben alakult ki. Az ipari parkok többnyire nem befektetői kezdeményezésre indultak el, és problémát okoz, hogy létrehozásukkor a hazai piacra termelő kis- és középvállalatokra számítottak, de sem ők, sem az önkormányzatok nem képesek jelentős összeget az infrastruktúra fejlesztésére áldozni. Az ipari parkok dolga korántsem csak az ipari tevékenység űzéséhez szükséges feltételek megteremtése, hanem széles körű szolgáltatásokat kellene biztosítaniuk a vállalkozások számára. További fontos szempont a siker tekintetében a helyi utak és a helyi tömegközlekedés minősége.

A pár évvel ezelőtti tömeges iparipark-alapítási láz után most a klaszterek kerültek a figyelem előterébe. Több klaszter is kialakult már az országban, részben a külföldi működő tőke cégei körében, részben a hazai cégek között egy-egy konjunkturális hullám kiaknázásra. Legfontosabb szerepük természetesen az információáramlás és a kapcsolatok létrejöttének kialakulásában lehet.

A jövőbeni fejlődés útja a tudásalapú társadalom kialakítása, amely az Európai Unió célkitűzései között is szerepel elsősorban az eEurope-programokban. Nem szabad azonban a problémát az információtechnológia, illetve a telekommunikáció fejlesztésére szűkíteni. A hagyományos iparágakban is jelentős modernizációs folyamatok zajlottak és zajlanak, és az új világgazdasági fellendülési ciklus az információtechnológia hagyományos iparágakban való elterjedésén alapszik majd.

Átdolgozandó rendszer

A magyar támogatási rendszer számos problémát hordoz magában. Ezek meglétét a GKI Gazdaságkutató Rt. által végzett felmérés keretében készített mélyinterjúk, valamint a kérdőívekre adott válaszok egyaránt igazolták. A vállalkozások számos problémát vetettek fel, melyek megoldására szakemberek dolgoztak ki javaslatokat.

A kis- és középvállalkozások támogatása Európában - és ennek nyomán sajnos nálunk is - alapvetően rossz logika alapján működik, mivel a szektor gyengeségéből adódó hátrányokat nem megszüntetni, hanem kompenzálni akarják. Hosszú távon érdemesebb lenne a jövedelemtranszfereket és a piachelyettesítést a versenyképesség javítására irányuló intézkedésekre váltani. A kisvállalati működés keretében számos vállalati funkció ellátása csak roppant magas fajlagos költséggel működtethető, ezekre kellene megoldást találni.

Mindenképpen szükség van a támogatási rendszer átszervezésére. A kisvállalkozásokra jellemző alultőkésítettség az oka annak, hogy a pénzügyi szektor nem szívesen foglalkozik finanszírozásukkal (különösen nem hosszú távon). Stabil pénzügyi háttér nélkül nem fogadják el őket partnerül a potenciális üzletfelek, illetve maguk sem tudják előteremteni a hálózati részvételhez, beruházásokhoz szükséges erőforrásokat. A kkv-k rendkívüli alultőkésítettségét jellemzi az is, hogy óriási probléma a hitelfedezet kérdése. Az állami hitelek esetében is szükség van biztosítékra, amit legtöbbször a cég ingatlanvagyona testesít meg. Abban az esetben, ha ezt megterhelik a beruházási és fejlesztési hitelekkel, akkor a forgóeszközök finanszírozására nem marad fedezet. Ezt a problémát oldhatják meg az állami garanciák, amelyekkel megosztható a kockázat a bankok, a vállalatok és az állam között. Mindezek mellett még abban az esetben sem segít az állami forrásból származó kamattámogatott hitel a kkv-kon, ha azoknál a forgóeszköz-finanszírozás megoldott. A gond a kamatok kitermelése. Mivel a vállalatoknak nincs lehetőségük felmérni a fejlesztés utáni potenciális keresletet, ezért igen nehéz belevágniuk új projektbe, vagy csak nagyfokú bizonytalanság mellett tehetik ezt meg. Megoldást nyújthat, hogy az állam egyfajta piackutatást végez, esetlegesen segít reklámozni az új terméket, s növeli ezzel a kkv-k fejlesztési projektjeinek hatékonyságát és a lehetséges elvárt haszon mértékét.

A kiszolgáló szektor elégtelenségei

Igencsak megnőtt a különböző pályázatíró cégek száma az elmúlt időszakban, de az alkalmazottak legtöbbször semmilyen szakképzettséggel nem rendelkeznek. A piaci igényt felismerve már a pályázatírás oktatására is alakultak vállalatok, melyek természetesen igazolják, hogy valaki náluk végezte el a tanfolyamot, így néhány óra után bárki "okleveles pályázatíróvá" válhat. Természetesen ezzel a kkv-k vezetői is tisztában vannak, vagy ha nem is ismerik pontosan ezt a folyamatot, mindenképpen érzik, hogy nem szakemberekkel van dolguk. A pályázatok elkészítését "segítő" vállalatok távol állnak a profizmustól, és legtöbbször - tisztelet a kivételnek - kizárólag a saját hasznuk maximalizálásában érdekeltek. Mindezek mellett semmilyen garancia nincs a sikerre, a költségek megtérülésére, amelyek az igazolások beszerzésével és a pályázat elkészítésének díjaival együtt, már igen riasztó összeget érhetnek el a kkv-k számára. A megoldás a szolgáltató állam kialakítása. Először is szükség lenne egy jól képzett, hivatalos szerv által elismert, okleveles minősítéssel rendelkező pályázatíró rétegre. Ezt intézményi keretek között is meg lehetne valósítani, olyan módon, hogy a pályázatírással foglalkozó szakembereket meghatározott, versenyképes bérrel alkalmaznák, és biztosítanák számukra a tevékenységükhöz szükséges öszszeget. Egy pályázatíró több kkv-val is foglalkozhatna, a cégek méretétől függően. A pályázatok írása ingyenes lenne, majd egy meghatározott idő után a sikerdíjakból kellene eltartania magát az alkalmazottnak, ami motiválná a lelkiismeretes munkavégzésre. Erre már ma is van példa, s a tapasztalatok igen biztatóak. A pályázatírással foglalkozók mellett szaktanácsadókra is szükség lenne, akik hasonló rendszerben segíthetnék a vállalatoknál a pályázati forrásokkal támogatott projektek megvalósulását a kezdeti szakasztól a megvalósulásig.

Az információ hiánya

Az EU-országok támogatási rendszerével ellentétben, hazánkban nincs meg a strukturált támogatási rendszer. Az információk sem egy vagy több közeli helyen koncentrálódnak. Kevés az olyan hídképző intézmény is, ami közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat, lehetőségeket, s esetleg referenciát állítana mögéjük. A pályázatokat csak a minisztériumi honlapokon lehet megtalálni. A világháló ugyanakkor nem feltétlenül a leghatékonyabb kommunikációs csatorna, mivel csak a vállalkozások alig fele rendelkezik internetkapcsolattal. A cél egy olyan adatbázisrendszer, illetve portál létrehozása lehetne, amely egyrészt tartalmazza az összes pályázati lehetőséget, másrészt keresésre is alkalmas. Így az érdeklődők a szűrési feltételek beállításával a számukra aktuális pályázatokat azonnal meg tudnak nézni.

Az információ hiánya további akadályokat gördít a kkv-k modern hálózati gazdaságba való bekapcsolódása terén is, hiszen a szektor vállalatai üzleti magatartásuk miatt sem igazán alkalmasak erre. Mindezt tetézi a magyar vállalkozók néhány tipikus jellemzője is (erősen individualista szemlélet, a külső beavatkozástól való rettegés és a nyelvtudás hiánya), ami erősen visszatartja őket az új kapcsolatoktól, illetve az innovációkba való bekapcsolódástól. Maradnak a személyes ismerősi viszonyok, az ebből fakadó bizalomra építő partnerek, a leszűkült együttműködési kör.

Bonyolultak és időigényesek

A kkv-k ügyvezetői legtöbb esetben nem rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel, ezért ha a pályázatok szövegében "misztikus" állításokkal találkoznak, nem értik a törvényi hivatkozásokat, de még kisebb arányban ismerik a törvényeket. A legtöbb pályázatot csak diplomás értelmiségi képes kitölteni, elkészíteni. Az adminisztrációs problémák miatt a pályázatok nagy része azonnal kizárható, ami számos jó gazdasági ötlet megfontolás nélküli elvetését eredményezi. Hazánkban sajátos az állam és a kisvállalkozások viszonya. Deklarációk szintjén a kkv-k bőséges támogatást élveznek, és számos szervezet foglalkozik megsegítésükkel. Ehhez képest a kisvállalkozók meglehetősen nehezen találják meg a problémájukban valódi segítség nyújtására képes szervezetet. Az állam meglehetős gyanakvással tekint a kisvállalkozásokra, amelyeket valóban nem mindig jellemez a jogkövető magatartás. Ám ez gyakran nem szándékos. A túlzott részletezettség a pályázatok tömeges kizárása mellett, a korrupció melegágyaként is funkcionálhat. Egyrészt előnyszerzést kínálhat a kiíró intézmény körül "legyeskedő" bennfentes rétegnek, amely jól informáltságával nagyon értékes időt nyer az elkészítéshez, másrészt nagymértékben elősegíti a pályázatok személyre szabását. A megoldást az jelentheti, ha az állam nagyobb bizalommal fordul a kkv-szektor felé, és a pályázati rendszer automatizálására törekszik.

A vállalkozók túl elfoglaltak, a legtöbb kis- és középvállalat esetében az alkalmazottak zöme fizikai munkát, operatív tevékenységet végez. Rendszerint csak néhány fő az adminisztratív személyzet, beletartozik az ügyvezető is. Neki az alkalmazottak irányítása és a napi üzletmenet felügyelete mellett nincs ideje utánajárni a pályázathoz szükséges anyagoknak. Ezek között sok igazolás szerepel, amelyek összegyűjtése akár több napot is igénybe vehet. A problémát nehezíti, hogy a szükséges igazolások jelentős hányadát állami intézmény adja ki. A helyzet hatékony megoldásához az államnak saját intézményrendszerét kell megreformálnia, például a különböző intézmények informatikai rendszerének összekapcsolásával. Ezáltal a pályázók nemcsak időt, hanem pénzt is megtakarítanának, mivel a különböző illetékek költsége sem elhanyagolható.

Visszacsatolás, mérés

A publikációk tömege általában aktuális jelentőségű témákkal: egy-egy bevezetés előtt álló kormányzati intézkedés ismertetésével, illetve a tőle remélt hatásokkal foglalkozik, vagy éppen ellenkezőleg: lobbianyag, amely valamilyen támogatás, kedvezmény megszerzéséhez sorol fel indokokat. Feltűnően hiányzik viszont: az utóvizsgálatok, az intézkedések hasznának, a kitűzött cél elérésének, illetve a haszon/ráfordítás arányoknak a vizsgálata. Az ilyen jellegű munkákra, a hatékonysági mutatók vizsgálatára pedig feltétlenül szükség van. A hatékonysági kritériumokat már a támogató tevékenység megkezdése előtt meg kell állapítani. Mindezek általában részét képezik a pályázati kiírásoknak, azonban a mások okulására szolgáló példák nyilvánosság elé tárása eleddig elmaradt.

Gazdaságfejlesztési programok 2004.

A gazdaságfejlesztési források bővítéséhez az idén az Európai Unió is hozzájárul, s a hazai (15 milliárd forint költségvetési) résszel kiegészítve összesen mintegy 33 milliárd forint fordítható a vállalkozások megsegítésére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által kiírt pályázatok túlnyomórészt a gazdasági versenyképesség javítására, valamint a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkoznak. Az összességében 36 résztémában meghirdetett pályázatokra február közepétől lehet jelentkezni, az egyes fejezetek lezárása viszont eltérő időpontban történik. Például az energiatakarékossági pályázatok június végén zárnak, míg az uniós támogatású, versenyképességet javító tenderek október végéig nyitva állnak a vállalkozások előtt. A pályázatok - a január végi kiírás óta - számos helyen fellelhetők mind elektronikus, mind írott formában. A kamarák, valamint az érdekvédelmi szervezetek élenjárnak az ismeretterjesztésben, a pályázatírás segítésében, de mind több "hivatásos" vállalkozás is bekapcsolódik ezen új szakma művelésébe. Más, korábban csatlakozott ország tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a tenderek kidolgozottsága - mind szakmai, mind formai szempontból - lényegesen befolyásolja a nyerési esélyeket. A GKM külön közbeszerzési pályázatának nyertese, a Bankárképző Központ Rt. az uniós csatlakozásig 450 szakértőt képez ki, akik hatékonyan közvetítik és ismertetik majd a pályázati lehetőségeket, valamint segítenek annak formába öntésében is. A vállalkozásfejlesztési pályázatok szinte teljes tárháza a www.gkm.hu honlapon elérhető.

A hazai források a költségvetésből táplálkoznak, míg az uniós rész az EU úgynevezett Strukturális Alapjaiból, amelyek célja alapvetően a regionális különbségek csökkentése. A támogatások Európai Bizottsággal egyeztetett kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelyet a tagállamoknak a Strukturális Alapok támogatási forrásainak elnyerése érdekében kellett elkészíteniük, és kell időnként megújítaniuk.

A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései az úgynevezett operatív programokban öltenek testet. A vállalkozások többségét érintő pályázatok a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) a GKM által kezelt részének keretében jelentek meg a közelmúltban.

A korábban Széchenyi nevével fémjelzett vállalkozásfejlesztési programok mára meglehetősen összeszűkültek: csupán az orvosok számára kifejlesztett úgynevezett praxishitelt, valamint a vállalkozások interneten való megjelenését elősegítő szerény forrást találjuk e gyűjtőfogalom alatt, 30, illetve 350 millió forint támogatási összeggel.

Az esély megteremtése

A GVOP keretében meghirdetett 23 pályázat fő ismérve, hogy megfelel az uniós kívánalmaknak. Ezek szerint nem közvetlenül a termelés támogatására, hanem a működési feltételek javítására fordíthatók a pluszforrások. A felhívások túlnyomó része túlmutat az egyes vállalkozásokon, és sokkal inkább a kis- és közepes vállalkozások együttműködését segítik. Ilyen például a hálózatszervezést támogató pályázat, az együttműködő cégek közös beruházásainak segítése, regionális vállalati központok létesítése, beszállítói integrátorok számának növelése, ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése uniós és hazai forrásból. Az önállóan pályázni szándékozó cégek is alapvetően továbblépésükhöz "találhatnak" pénzeszközöket: többek között a korszerű menedzsmentrendszerek megvalósításához, szakmaspecifikus tanácsadáshoz, technológia-korszerűsítéshez, környezetvédelmi szempontú technológiaváltáshoz kérhetnek támogatást.

Turizmus mindenekelőtt

A Regionális Operatív Program, valamint az Unió támogatásával jelentős segítségben részesülhetnek az idén és a következő években a turizmusból élő, illetve azt fejlesztő vállalkozások, települések és intézmények. Egyrészt nemzeti parkok, világörökségi helyszínek látogathatóságát lehet javítani e forrásokból, de korlátozott számban bővíthető a kastélyok, várak, múzeumok turistavonzó képessége, s további kerékpárutak is épülhetnek. Jelentős források pályázhatók a szálláshelyek fejlesztésére, a gyógy- és termálfürdők korszerűsítésére, valamint a vendéglátóhelyek akadálymentesítésére.

Környezetvédelmi fejlesztések

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében 2004 és 2006 között összesen 440 millió euró áll rendelkezésre, melyet két fő területen lehet felhasználni.

Az idén a környezetvédelmi fejlesztések nagyobbrészt a közüzemi ivóvízellátás forrásainak megóvását célozzák. Ennek részeként a támogatások felhasználásával kell építeni, fel kell újítani a települések, az ipari és mezőgazdasági telepek szennyvízelvezető és -kezelő hálózatát, korszerűsíteni kell a meglevő szennyvíztisztító telepeket, és meg kell oldani a szennyvizek megfelelő mértékű tisztítását és a szennyvíziszapok elhelyezését. Különös figyelmet kell fordítani a biológiai szennyvíztisztítás arányának növelésére.

A hulladékgazdálkodás a környezetvédelmi fejlesztések másik kiemelt területe, itt az infrastrukturális ellátottság és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala jelentősen elmarad a társadalmi igényektől és az európai uniós átlagtól. Nagy súlyt kell fektetni a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kialakítására, a hasznosítás lehetőségeinek megteremtésére, valamint a veszélyes hulladék megfelelő kezelésére. Az idén az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelésére, valamint az állati hulladék kezelésére szolgáló beruházások támogatására írt ki pályázatot a GKM.

A megújuló energiaforrás-potenciál energetikai és gazdasági szempontból hatékony, fokozatosan javuló kihasználásával kell növelni az energiaellátást, ami egyben hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez és a regionális energetikai szuverenitás részleges megteremtéséhez. Támogatni szükséges a termelő-szolgáltató szféra, valamint az önkormányzatok és a lakosság úgynevezett energiahatékony beruházásait. A GKM a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, valamint a lakosságnak is kiírt pályázatokat, hogy az elnyert pénzből javíthassák energiagazdálkodásuk hatékonyságát.

A GVOP fő területei

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében négy fő területre koncentrálódik a támogatás, melyek összességében a vállalkozások helytállási képességét javíthatják 2004-2006 között anélkül, hogy sértenék az uniós alapelveket * 1. Beruházásösztönzés: korszerű technológiájú termelőkapacitások kiépítése, kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati központok magyarországi kialakítása, integrátor vállalatok, ipari parkok, innovációs és technológiai transzferközpontok, logisztikai központok beruházásai, fejlesztése és proaktív beruházásösztönzési szolgáltatások támogatása. Pályázható keret a teljes időszak alatt mintegy 140 millió euró. * 2. A kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv) fejlesztése: technológiai korszerűsítés, tanácsadás, a vállalkozások közötti együttműködés elősegítése. Pályázható keret a teljes időszak alatt összesen mintegy 170 millió euró. * 3. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység segítése: a korszerű, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményező alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések támogatása, a közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrája, és a vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése. Pályázható keret a teljes időszakra összesen 136 millió euró. * 4. Az információs társadalom és gazdaság fejlesztése: az elektronikus gazdaság és kereskedelem, az információs iparág, az elektronikus közigazgatás fejlesztése és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. Pályázható keret a teljes időszakban összesen 137 millió euró. * 2004 során a GVOP keretében megjelenő pályázatokra mintegy 34 milliárd forint összegben vállalhat kötelezettséget a programot felügyelő Irányító Hatóság - ebből beruházásösztönzésre 11,9 milliárd forint (a SMART Hungary program 3,8 milliárd forinttal részesedik), a kkv-fejlesztésre 10,1 milliárd forint, a K+F területre 8 milliárd forint, az információs társadalom és gazdaság területére 7,7 milliárd forint jut. Az aktuális, majd 2004-ben kifizetett összeg mintegy 17 milliárd forintra becsülhető

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére