Vezetői kellékek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 70. számában (2004. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Ember legyen a talpán, aki manapság lépést tud tartani a legújabb elektronikus eszközök világában. Egyre-másra jelennek meg az új, a korábbiaknál többet tudó készülékek, miközben a szolgáltatók is egymásra licitálnak ajánlataikkal. Mindez azt is jelzi: a gyártók versenye egyre szorosabb.

Státusszimbólum és munkaeszköz

Tavalyelőtt, az év végén világszerte 1,1 milliárd mobiltelefon-felhasználót tartottak nyilván. Jelenleg 1,3 milliárd környékén járhatunk, s a legfrissebb előrejelzések szerint a mobilosok 2008-ban sem lesznek többen 2 milliárdnál. A fejlődés extenzív szakasza tehát lezárulóban van, most valami mást kell kitalálni.

A magyarországi mobiltelefon-előfizetések révén több mint 7,6 millió hívásfogadásra képes aktív SIM-kártya volt forgalomban - derült ki a Hírközlési Felügyelet 2003. év végi jelentéséből. Az utolsó három hónapban forgalmazott aktív kártyák - azaz a legalább néhanapján használt előfizetések - száma kismértékben csökkent, 7,123-ről 7,117 millióra.

Versenyben a százalékokért

A forgalmazásban részt vevő SIM-kártyák területén a 70-esek inkább a 20-as rovására terjeszkedtek, s ezzel a Vodafone piacrészesedése 16 százalék fölé, a Pannoné 36, a Westelé 48 alá került. Az év során egyébként többször is előfordult az, ami azelőtt soha: csökkent az aktív előfizetések száma. Ebből is látszik, hogy az előző évek dinamikus növekedése megtorpant - Magyarországon legfeljebb félmillió embert csábíthatnak még magukhoz a társaságok.

Ennek egyik lehetséges útja a filléres akció - ehhez a legjobb időszak éppen a december, amikor a legtöbb előfizetőt gyűjtik a szolgáltatók. Nyugat-Európában három éve jelentek meg az egy euróért kapható mobil-előfizetések, Magyarországon másfél évvel ezelőtt a Vodafone állt elő egy hetvenforintos ajánlattal, legutóbb pedig a Pannon GSM kínált "bruttó nulla forintért" készüléket és számlás előfizetést. A jelek szerint egyedül a Westel tartja magát a korábbi, általánosnak mondható állásponthoz, amely szerint nem szabad bizonyos ár alá menni, mert nem biztos, hogy az új ügyfél a későbbiekben is ki tudja fizetni a telefonszámlát. A Westelnél jelenleg 3900 forintba kerül a legolcsóbb havidíjas előfizetés.

A Pannon GSM 2003 elején egyébként még azt nyilatkozta, hogy minél olcsóbban adja a szolgáltató az előfizetést és a készüléket, annál kevésbé jól fizető ügyfelet szerez meg magának. Az irreális ajánlatokkal nem érdemes kockáztatni, mert előfordulhat: az ügyfél néhány hónap elteltével rájön, hogy nem tudja vállalni az előfizetési díj és a letelefonált percek költségét, ezért inkább nem fizet. A belépési korlátot tehát olyan szinten kell tartani, amely kizárja a fizetésképtelen ügyfeleket.

A bruttó nullaforintos akciót 2003 végén a Pannon GSM azzal indokolta, hogy a karácsony nagy keresletet hozó időszak. A cég háromféle telefont adott nulla forintért, számlás díjcsomaggal. A készülék átvételéhez azonban előre be kell fizetni az első havi előfizetési díjat, amelynek összege - a tarifacsomagtól függően - 1790, 2390 vagy 2990 forint, s ennek fele lebeszélhető. Emellett kötelezően alá kellett írni egy kétéves hűségnyilatkozatot is.

A Vodafone először másfél éve árult mobil-előfizetést és telefont hetven forintért, és 2003. november elején újra elindította ugyanezt az akcióját. Annak, hogy a szolgáltató nem megy lejjebb a hetven forintnál, több oka is van: az összeg értéke szinte egyenlő a nullával, pénzügyileg nehéz elszámolni a nullaforintos vásárlást, ráadásul a 70-es számnak reklámértéke van, hiszen az a Vodafone körzetszáma. A társaságnál három készüléket kínáltak hetven forintért. Igaz, hároméves hűségnyilatkozatot kellett aláírni, és a havi 5375 forint előfizetési díj sem alacsony, ellenben szinte az összes Vodafone-kedvezményt tartalmazza.

Célkeresztben: a vállalkozások

Piacszerzési, illetve -bővítési lehetőség, ha új fogyasztói csoportokat sikerül megnyerni. Ilyenek lehetnek mindenekelőtt a vállalkozók, akiknek már van mobiljuk, ám - legalábbis a szolgáltatók szerint - még nem tudják, hogy mi mindenre használható. Újfajta szolgáltatásokkal kell tehát kínálni őket, olyasmikkel, mint a cégen belüli olcsó és biztonságos telekommunikáció, vagy a CB-rádiókhoz hasonló Push to Talk, amikor mindig csak egyirányú, rövid idejű kapcsolat van a beszélő és a hallgató között. Szintén elsősorban a céges ügyfeleknek szánják azokat a terminálokat, amelyek az internetes beszéd- és adatátvitelt használva lehetővé teszik, hogy a felhasználó mindig, mindenütt elérhető faxon és e-mailen.

Az újfajta igényeket kiszolgáló, s ezzel újabb készülékvásárlást ösztönző telefonok megjelenése lehet a másik fő vonulat. Ígéretes kategória például a számos számítógép-funkciót is magába olvasztó smartphone (okos telefon). Az egyszerűbb szövegszerkesztési műveletekre, e-mailezésre is alkalmas, nagy memóriájú készülékekből már tavaly is többet adtak el, mint a legfőbb versenytárs (de telefonként nem használható) tenyérszámítógépekből - 2003-ban csaknem egymillió okos telefon talált gazdára.

Jól sikerült a múlt év végén a szintén kategóriateremtő játéktelefon bemutatkozása is. A vajas kenyér formájú multimédia-telefon hatalmas színes képernyőből, tenyérbe simuló keretből, és a keretbe épített kiegészítőkből (kamera, mikrofon, hangszóró) áll. Billentyűzet nincs, a szöveg- vagy számbevitel a képernyőre hívható "virtuális billentyűzettel", illetve kézírás-felismerővel történik, a kontaktust elektronikus ceruza teremti meg. A készülékkel nemcsak WAP-os, hanem "normál" internetes oldalakat is böngészhetünk, ha megunjuk a rádióhallgatást vagy a 64 megabájtos belső memóriába rögzített zenei fájlok lejátszását.

Az igazi újdonság azonban a tévézés: a jókora kijelzőn élvezhető minőségben látszanak a mozgóképek, s - amennyiben a digitális adásokat továbbító DVB-H-hálózat hatósugarában vagyunk - telefonunk bármikor mobil televízióvá alakítható. A valóban izgalmasnak és felhasználóbarátnak tetsző multimédia-telefon a hagyományos mobil-infrastruktúrán csomagkapcsolt adatátvitelt nyújtó EDGE-technológiát veszi igénybe.

Mozi, e-mail, internet

Az ügyfelek pénztárcáját többféle szolgáltatással próbálják megcsapolni a cégek. A Westel és a Budapest Film megállapodása révén a mobilcég ügyfelei hat budapesti mozi vetítéseire is vásárolhatnak már jegyet SMS-üzenettel. December negyedikétől a Corvin, a Mammut, a Puskin, a Művész, a Szindbád és a Tabán előadásaira már rövid szöveges üzenetben (SMS) is vehetnek jegyet a Westel ügyfelei.

Az SMS-ben történő jegyvásárláshoz a mozi nevének első két betűjét, a film kódját, a vetítés napját és kezdési időpontját, illetve az igényelt jegyek számát kell elküldeni egy megadott mobilszámra. A rendszer válaszüzenetben összefoglalja a jegyvásárlással kapcsolatos információkat, és az elérhető legkedvezőbb helyekre szóló ülőhelyek adatait kínálja fel.

Amennyiben a feltételek az ügyfél számára megfelelőek, vásárlási kódjának elküldésével azonnal megveheti a mozijegyeket, és kényelmesen, közvetlenül az előadás előtt kapja meg azokat. A mozijegyek árát a havidíjas előfizetők meghatározott értékig utólag, havi számlájukkal fizethetik ki, a feltöltőkártyás ügyfelek pedig előzetesen elektronikus úton feltölthető mobilvásárlási egyenlegükből költekezhetnek.

A hazai mobilszolgáltatók közül elsőként ugyancsak a Westel 2003. decembertől a Ferihegy 2A és 2B terminálon, valamint a saját üzleteiben kereskedelmi szolgáltatásként nyújtja a vezeték nélküli helyi hálózatelérés (WLAN) szolgáltatást. Ezt a társaság elsősorban üzleti felhasználóknak szánja: a WLAN-technológia ugyanis lehetővé teszi a nagy sebességű vezeték nélküli internet-hozzáférést.

A szolgáltatás előnye, hogy a felhasználó akár utazás, várakozás közben is hozzáférhet az e-mailjeihez vagy a vállalati intranethez. A szolgáltatást a társaság havidíjas és kártyás ügyfelei is igénybe vehetik. A hozzáférést a későbbiekben bevásárló- és konferencia-központokban is elérhetővé teszik. Az ügyfelek a szolgáltatást belépési és havidíj nélkül, 15 perces egységekben történő számlázás mellett vehetik igénybe.

Tetszetős tarifák

A Vodafone Magyarország 2003. december 1-jétől új, a cég állítása szerint Magyarországon egyedülálló roaming-tarifacsomagot vezetett be Vodafone World néven. A szolgáltatás segítségével egyszerűbb és kiszámíthatóbb díjak mellett használhatják külföldön mobiltelefonjaikat a cég havidíjas ügyfelei. A Vodafone World roaming-tarifacsomag 16-20 százalékos kedvezményt nyújt a Vodafone-csoport saját és partnerhálózatain indított hívásokra, emellett a percdíjak jelentősen csökkennek több, a Vodafone Magyarország előfizetői által gyakran használt külföldi hálózat esetében. A Vodafone előfizetői jelenleg a világ 104 országának 219 hálózatában használhatják mobiltelefonjukat.

A Pannon másféle ajánlattal állt elő. A PORT.hu adatbázisára épülő szolgáltatás segítségével 54 televíziós csatorna bármely műsoráról értesítést rendelhetnek meg a cég ügyfelei. A valós kezdés előtt 30 perccel szöveges üzenetben figyelmeztetést kérhetnek: hamarosan kezdődik az adás. Az új szolgáltatás a djuice WAP-on (wap.djuice.hu) található. A kívánt műsor címe alatt jelenik meg az a rövid kód, amellyel SMS-ben megrendelhető az adott programra a műsorértesítés.

Az ígéretek szerint a megrendelők biztosak lehetnek abban, hogy műsorváltozás esetén is elérik a kívánt programot. A megoldás akkor is jó szolgálatot tehet, ha az adott műsor csak napok vagy hetek múlva esedékes. Az egyszeri értesítés ára bruttó 80 forint. A szolgáltatás sorozatokra is megrendelhető: ekkor bruttó 120 forintért a következő öt epizód előtt érkeznek az emlékeztető SMS-ek.

A szolgáltatóknak köszönhetően a Blikk, a HVG, valamint több napilap, magazin és egy kereskedelmi televízió tartalmát is elérhetik a felhasználók, természetesen mobiltelefonra optimalizálva. Számos internetes portál, mint az origo, az est.hu vagy a házipatika.com oldalai is elérhetők mobilon.

A sportkedvelők főleg a Forma-1 és a labdarúgó Bajnokok Ligája eseményeiről tájékozódhatnak. Ez a szolgáltatás a magasabb kategóriájú készülékeken megy zökkenőmentesen. Alapkövetelmény a színes kijelző és a GPRS-adatátvitel.

A világ nagyjai

A világ mobilpiacát 2003-ban elsősorban az olcsó készülékek iránti kereslet, illetve a színes kijelzős, kamerás mobilok várakozáson felüli forgalma mozgatta - ez a megállapítás a hazai eladásokra is igaz. Utóbbiaknál a gyorsabb fejlődésnek már technikai korlátai vannak, a kameragyártók kapacitástartalékai ugyanis kimerültek.

2003-ban a piaci szereplők közül globális szinten a negyedik legnagyobbnak számító Siemens helyzete javult a leglátványosabban. A német gyártó piaci részesedése 9,1 százalékra nőtt a második negyedévi 7 százalékról. A Nokia piaci szelete 34,2 százalékra csökkent az előző negyedévi 35,9 százalékról. A finn gyártó ugyanakkor - elsősorban az ázsiai jelenlét erősítésével - 40 százalékos részesedés elérését reméli. A Motorola részesedése a tavalyi 15,8 helyett jelenleg 14,7 százalék. A harmadik helyezett Samsung hányada a második negyedévi 9,9-ről 11,2 százalékra emelkedett. Javított az LG: részesedése 3,8-ről 5,3 százalékra nőtt, és ezzel a japán-svéd Sony Ericssont ütötte el az ötödik helytől.

Az egyik legújabb csodatelefon, a Nokia 6600 elődeinél jobb minőségű színes kijelzővel, beépített digikamerával, bővíthető memóriával rendelkezik, vezeték nélkül lehet nyomtatni róla, s akár levelezni, webezni is lehet vele. Egy másik csúcsketyere, a Sony Ericsson P900-as nagyméretű érintőkijelzővel rendelkezik, beépített digitális fényképezőjével pedig akár mozgóképet is rögzíthetünk. Az okos telefonnal internetezni is lehet, de MP3-lejátszónak is alkalmas.

Zsebben is elfér

A mobilpiac másik dinamikusan fejlődő üzletága a zsebszámítógépeké. A tenyérszámítógép olyan apró digitális határidőnapló, melynek billentyűzetét érintőképernyő helyettesíti, de adatokat táplálhatunk bele az asztali számítógépről, amely a határidőnapló, a telefonkönyv és címtár, valamint a levelezőprogram adatbázisát is szinkronizálja a kézi- és az asztali gép között.

A legújabb modellek a beépített infravörös csatolón keresztül mobiltelefonnal is összeköthetőek, így megfelelő mobilkészülékkel elektronikus levelezésre és webböngészésre is használhatók, de rengeteg más hasznos alkalmazás is hozzáférhető a sakkprogramtól az útnyilvántartásig, sőt a televízió távirányítóját is helyettesíthetik.

A Hewlett-Packard iPAQ h4150-e az egyik legvékonyabb és legkönnyebb Pocket PC-t futtató tenyérgép a piacon. Az eszköz legfőbb extrája, hogy alapkiépítésben egyaránt támogatja az eszközök közötti drót nélküli kommunikációt biztosító Bluetooth, valamint a Wi-Fi vezeték nélküli helyi hálózati szabványokat. Hasonló paraméterekkel bír a h4350 jelzésű új iPAQ is, ám ez az eszköz - a HP tenyérgépei közül elsőként - integrált minibillentyűzettel is fel van szerelve a szövegbevitel egyszerűbbé tétele miatt.

Csapd a hónod alá!

Amióta a számítógéppiac gyengélkedik - vagyis nagyjából 2001 óta -, a gyártók szemmel láthatóan megtöbbszörözték erőfeszítéseiket a hordozható, ugyanakkor minél több "asztali" számítógép funkciót magába olvasztó készülékek kifejlesztése érdekében. Az igyekezet nem volt hiábavaló: bár az iparág továbbra sem szárnyal, a laptopüzlet olyan húzóágazattá vált, amely nélkül az IT-szektor alighanem súlyos válságba zuhanna.

2003-ban a nemzetközi és a hazai informatikai piac is gyakorlatilag stagnált: a decemberben valószínűsített 1-2 százalékos növekedés ebben a szektorban akár recessziónak is tekinthető. A hardver területén valójában csak egyetlen szegmensben volt igazi bővülés: a fejlett piacokon 40, de még Magyarországon is több mint 30 százalékkal több laptopot adtak el.

Mobil iroda

A hordozható számítógépek iránti igény növekedését a szakértők több okkal is magyarázzák. Szelthafner Zoltán, a HP ágazati igazgatója szerint egyrészt maga a mobilitás is egyre kelendőbb, másrészt pedig - és ebben bizonyára nagy szerepe van a szinte mindenki által használt mobiltelefónia szemléletformáló hatásának - a felhasználók egyre kevésbé fogadják el, hogy egy "okos" technikai eszköz csak helyhez kötötten működjék.

Fontos tényező természetesen az ár is: ma már 1000-1500 dollár között is lehet használható mobil gépet vásárolni, tehát már nincs három-négyszeres árkülönbség a hordozható és az asztali gépek között. Különösen igaz ez a megállapítás, ha tekintetbe vesszük, hogy a mobil géphez valójában egy LCD-képernyőt is csomagolnak, amit az asztali gép mellé még - 70-120 ezer forintért - külön meg kellene venni.

Két éve még vállalati középvezető, illetve államigazgatási felső vezető (főosztályvezetőtől fölfelé) volt a tipikus mobilszámítógép-vásárló. Ez a sablon Nyugat-Európában már 2002-ben sem érvényesült, tavaly pedig Magyarországon is gyökeres változás történt: immár azoknak a dolgozóknak veszik a legtöbb mobil gépet, akik eddig egyáltalán nem használtak számítógépet.

Ugyanez igaz egyébként a magánfelhasználókra is: felnőtt egy generáció, amelynek tagjai számára már a (belépő szintű) laptop jelenti "a" számítógépet - ők rögtön, elsőre a hordozható megoldást választják, mert ezt tekintik természetesnek.

Mindentudó "kulcstartók"

Öt éve még flopin hordtuk magunkkal az otthoni gépen készített szöveget vagy prezentációt, egy-két éve a CD volt az uralkodó adathordozó, ma viszont a kulcstartónyi mérete ellenére szinte korlátlan kapacitású PenDrive számít a korszerű (és persze elegáns) megoldásnak. A váltáshoz "mindössze" arra volt szükség, hogy az árak lezuhanjanak, a tárolóképesség pedig megsokszorozódjon. Ma már ott tartunk, hogy nagyobb értékű számítástechnikai termék (laptop, asztali gép, digitális fényképező) mellé sokszor ajándékba is adnak PenDrive-ot, ezzel is ösztönözve az új adattárolási kultúra terjedését. * A kisméretű, bővülő tárolókapacitású gyorsmemória-tárak ára folyamatosan zuhan. Míg az év elején egy 64 MB-os táregységet húsz-huszonötezer forint körüli áron kínáltak, ma ezért a pénzért akár egy 512 MB méretű memóriát is vásárolhatunk. A csúcsnak pillanatnyilag az egy GB számít, igaz, ezért már 80-90 ezer forintot is elkérnek (összehasonlításul: egy ugyanekkora kapacitású SD-memóriakártya az előbbi ár feléért is megkapható). * Egy gigabájtnyi memóriába már kényelmesen lehet "pakolni", a kapacitás méretére talán a leginkább az jellemző, hogy akár félórányi videofilmet is elbír. A másik előny a könnyű használat. Amennyiben a forrás- és a célszámítógép is rendelkezik USB-porttal, a PenDrive-ot igen egyszerűen használhatjuk külső meghajtóként. Nincs szükségünk semmilyen pluszhardverre, friss operációs rendszernél még szoftverre sem. Az adatátviteli sebesség csak attól függ, hogy milyen típusú a PC portja, illetve a PenDrive csatlakozója. Ha az USB 2.0 verziójú, akkor akár 480 Mbit-et is írhatunk másodpercenként. * A Philips újdonsága a Jack Rabbit elnevezésű egység, amely valójában egy külső CD- és DVD-író. Az eszköz szintén USB-porton keresztül kapcsolható a számítógéphez, megsokszorozva bármelyik (otthoni vagy munkahelyi) gépünk adatrögzítő kapacitását. A Jack Rabbit egy tenyérnyi, szintén ceruzaelemes szerkezet, így a PenDrive-okhoz hasonlóan könnyen szállítható, az USB-s megoldásnak köszönhetően pedig a telepítése sem okoz gondot. * A PenDrive-okkal, illetve a külső optikai írókkal/meghajtókkal végül is számítógép és számítógép között "szállítjuk" az adatokat. Újabban azonban egyre több készülék követi azt a vonalat, amely szerint a számítógépet ki is lehet hagyni a kapcsolatból, a perifériák közvetlenül egymással is képesek kommunikálni. Ezt a lehetőséget szintén a flashmemóriák, illetve a memóriakártyák elterjedése teszi lehetővé. Ma egy prezentációhoz már nem feltétlenül kell komputer és projektor, hiszen létezik olyan kivetítő - például a Panasonic kínálatában -, amely memóriakártyáról is képes az adatokat beolvasni. * Korábban a digitális fényképezőgépek és a nyomtatók összekötéséhez számítógép kellett, idén azonban a HP, a Canon és a Matsushita is bemutatott olyan tenyérnyi, ceruzaelemmel működő fotónyomtatót, ami közvetlenül a fényképezőgépre köthető (ilyenkor az alapvető képszerkesztési műveleteket a fényképezőgép LCD-kijelzőjén lehet nyomon követni). Sőt van már olyan nyomtató is, amely memóriakártyáról (tehát fényképezőgép nélkül) is nyomtat.

Piaci átrendeződés

Pénzügyi szempontból Európában és az Egyesült Államokban 2003 volt a fordulat éve: a laptopeladásokból származó bevételek utolérték az asztali PC-k értékesítésénél realizált bevételeket. Magyarországon a negyedik negyedévben 40:60 százalék volt ez az arány, és a piacvezető HP-tól kapott tájékoztatás szerint immár nem elképzelhetetlen, hogy 2004 második felében megtörténik a korábban csak 2005-2006-ra jelzett fordulat.

A hazai piacnál maradva, alapvető változások történtek a cégrangsorban is. 2001-ben az "új" HP (ez a név az egyesült HP-Compaq párost jelöli), a Toshiba és az IBM foglalta el a képzeletbeli dobogó első három helyét, s a nagyok közé egyetlen magyarnak, a Portocom Rt.-nek sikerült beférkőznie (az ötödik helyre). Abban az esztendőben csaknem 32 ezer mobil gép talált gazdára.

2002-ben az új HP a Fujitsu-Siemenst és az IBM-et előzte meg (előbbi az eladásait 137 százalékkal növelve jutott a második helyre), a Portocom maradt az ötödik, miközben az eladások megközelítették a 38 ezret. Tavaly - az előzetes adatok szerint 50 ezer körüli eladott darab mellett - a legfőbb újdonság, hogy az emlékezetes vámafférja miatt kiszorult Portocom helyét az Albacomp vette át, miközben a szintén alsó árkategóriás Acer felkerült a dobogó legalsó fokára, letaszítva az Albacompot immár csak hajszállal előző IBM-et.

A székesfehérvári cégnek vélhetően nem csak a Portocom "kihullása" segített a térfoglalásban. Mellette szól a kedvező árpolitika - a magyar vásárlók többségénél az ár az első, és az ár-érték arány a második döntési szempont, a minőség, a márka, a garancia és minden más csak ezután jön -, az egyedülállóan sűrű szervizhálózat (amire jellemző, hogy a legnagyobb versenytársak számára is az Albacomp nyújt szervizszolgáltatást), illetve a legnagyobb irodaszer-szupermarketek, elektronikai áruházak és egyes hipermarketek "bevétele".

Jelenleg a felhasználók idehaza is nagyjából ugyanazt várják a laptoptól, mint külföldön. Ez nem feltétlenül a menet közbeni használhatóság (ami nem keverendő össze a hordozhatósággal): aki autóval közlekedik, annak fontosabb, hogy könnyen magával tudja vinni, és bármikor hadra tudja fogni a gépét (ideértve az internetcsatlakozást is). Alapvetően PC-szintű tudást igényelnek a vevők, olyan kiegészítőkkel, mint a CD-íróval kombinált DVD-lejátszó vagy a virtuális hálózatok elérését lehetővé tevő WLAN-kártya.

Amint az a következő adatokból kiderül (ezek a Sulinet Expressz-akcióban kapható legolcsóbb, 260 ezer forintos noteszgép paraméterei), már a belépő szinten sem alacsonyak a követelmények.

Processzortípus: Intel(r) Celeron(r) 2.0 GHz/400 MHz processzor, 478 mPGA, 128 KB L2 Cache

Memóriatípus, méret: 256 MB DDR SODIMM, 266 MHz

Winchester: 30 GB, 4200 rpm

Flopimeghajtó: Beépített 3,5˝

Optikai meghajtó: Belső IDE CD-író/DVD-olvasó COMBO (24xW/24xR/10xRW/8xDVD)

Kijelző: 14,1˝ TFT kijelző (1024x768 felbontás)

Modem: 56 Kbps modem

Hálózati kártya: 10/100 hálózati csatoló

Hangrendszer: AC'97 hangkártya + 2 db belső hangszóró + 1db belső mikrofon; 1x mikrofon vagy S/PDIF ki, 1x hangszóró ki

Egér, billentyűzet: Magyar billentyűzet, Touch Pad

Pendrive: 64 MB USB PenDrive

I/O Portok: 1x PS/2, 1x párhuzamos, 2x USB 2.0, 1x TV ki, 1x Infra, 1x IEEE 1394

PCMCIA: 1x PCMCIA II

Akkumulátor: Li-Ion akkumulátor, 4000 mAh

Tömeg: 3,2 kg

Operációs rendszer: OEM UHU-Linux 1.0 Quick

Amit a kedves vevő kíván

Mint az a fentiekből látható, egyetlen "kompromisszum" (nyilván az ár alacsonyan tartása érdekében) a Linux operációs rendszer, ami viszont nem zárja ki, hogy a felhasználó - akár az ingyenes program mellé, akár pedig helyette - egy Windowst telepítsen a gépére. Megjegyzendő, hogy ugyanennyiért lehet például Acer gépet is kapni - igaz, Sulineten kívül -, sőt például az IBM is kínál noteszgépet 250 ezer forint körüli áron - bár ez az előbbiekkel szemben nem bruttó, hanem nettó ár.

Ma már természetesen a laptopokat is egyedileg konfigurálva, a vevő igényeihez igazítva árulják. Így a "mit tud a gép?" kérdés egyre inkább értelmezhetetlen: azt tudja, amit a kedves vevő megrendel (és megfizet). A felső árkategóriába újabban olyan gyártók is beküzdötték magukat, mint a szórakoztatóelektronikából ismert Sony, illetve az ugyanott vitézkedő, de különösen strapabíró mobil számítógépeket is készítő Matsushita.

Ezek az egymillió forint körüli árért kínált masinák elsősorban a multimédiás funkciókban (kamera, sztereó hang, DVD-írás) tudnak többet a "mezítlábas" társaknál - no meg a dizájnban, amiért a vásárló a felár jelentős részét kifizeti.

Tétova táblák

Egyelőre még a legavatottabb prognóziskészítők sem tudják megjósolni, hogy mi lesz a laptopok alternatívájának szánt (ugyanakkor új kategóriát teremtő, "mobil személyi kommunikátorként" is funkcionáló) tábla PC-k sorsa. A kudarc ugyanúgy benne van a levegőben, mint a siker, s csak annyi vehető biztosra: a számítógépipart értékes ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagító újdonság technikai tartalma semmiképpen sem megy veszendőbe. * A ránézésre csupán egyetlen érintőképernyőből álló, érintőképernyős tábla - vagy tablet - PC-kből eddig világszerte mintegy egymillió darab kelt el, mindenképpen kevesebb, mint amire a kifejlesztő Microsoftnál számítottak. A mindinkább kiforrott mai készülékek többnyire már Centrino alapokra építkeznek, aminek egyik jótékony hatása a közel kétszer nagyobb, akár háromórás (akkumulátorról biztosított) üzemidő - szemben a korábbi Pentium IIIM processzoros rendszerekkel. Itt is megfigyelhető az árkonvergencia: egy mai táblagép nagyjából kétszáz dollárral kerül többe, mint egy hasonló tudású laptop, vagyis legfeljebb kétszer drágább, mint egy márkás asztali gép. * Az eddigi, a készülékek használhatóságával semmiképp sem indokolható sikertelenséget sokan a Microsoft üzletpolitikájával magyarázzák. Eszerint a néhány száz dolláros ártöbblet - új, még nem elterjedt, bizonytalan használhatóságú eszközről lévén szó - erősen akadályozza a piaci térhódítást. A magas árat leginkább a Microsoft Windows XP Tablet PC Edition operációs rendszer költségei okozzák, vagyis a Microsoft - ezen értelmezés szerint - önmaga válik a csak táblagépeken futó szoftvere terjedésének gátjává. Részben a kritikákra válaszul a program 2004-es verziója a hírek szerint sokkal könnyebben kezelhető lesz az elődnél, ugyanakkor a korábbi változatok valamelyikének birtokában ingyenes lesz a frissítés. * Egy másik platform, a Viewsonic immár a harmadik generációnál tart, s ez (illetve az a tény, hogy a piacra "alternatív" cégek is rámozdulnak) azt valószínűsíti, hogy van jövője a tábla PC-nek. Az úttörő próbálkozás az iparágban amúgy is erős konvergenciavonalat is követi: normál noteszgépként vagy tábla PC-ként egyaránt lehet használni a gyártó legújabb, V1250-es modellszámot kapott eszközét, köszönhetően az elforgatható kijelzőnek. A szintén érintőképernyős LCD mérete 12,1 colra nőtt, szemben a korábbi változattal, mely "csak" 10 hüvelyknyi képátlóval bír. Ezen a felületen egyébként maximálisan 1024x768 pixel jeleníthető meg. A gép merevlemezének kapacitása 30 GB, s a winchester rendelkezik rázkódás elleni védelemmel is. Természetesen felszerelték integrált modemmel és LAN-csatlakozással is, ahogyan a 802.11b vezetékmentes technológia is megtalálható benne. A készüléken helyet kapott egy firewire, kettő 2.0-s USB port, illetve egy SD/MS/MMC slot is. 28 Wh-s lítiumion-akkumulátorának mindössze másfél órára van szüksége a teljesen feltöltött állapot elérésére. A Windows XP Tablet PC változatával ellátott noteszgép ára 1800 dollártól indul, de extra akkumulátorral és DVD-meghajtóval is megvásárolható az eszköz, ekkor már 2300 dollárt kell érte fizetni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére