Iparjogvédelem az uniós tagság után

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 70. számában (2004. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Magyarországon évtizedekig nem törődtek a szellemi tulajdon nemzetközi védelmével, így az iparjogvédelemmel sem. Ennek egyenes következménye volt aztán, hogy élelmes külföldiek a maguk hasznára kamatoztatták a magyaroktól "koppintott" elnevezéseket, jelzéseket, az azokhoz kapcsolódó fogyasztói magatartásokat, elég, ha csak a tokaji bor és a pálinka körüli mizériára, vagy a számos országban "magyarosként" gyártott élelmiszerekre gondolunk. A magyar uniós tagsággal szellemi termékeinkkel is kilépünk az európai piacra, ahol ugyanúgy óvni kell a védjegyekhez, a földrajzi árujelzőkhöz, formatervezési mintákhoz fűződő gazdasági érdekeket, mint itthon. Az uniós követelmények indokolták, hogy megszülessen az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény, amelynek rendelkezései - csekély kivételtől eltekintve - az uniós csatlakozásunk napján lépnek majd hatályba. Tematikus összeállításunkban e törvény alapján tekintjük át, milyen jogi környezetben lehet majd megvédeni a megkülönböztetésre alkalmas árujelzőket, hogyan lehet érvényt szerezni az ezekkel kapcsolatos jogosultságoknak.

Mielőtt a törvénymódosítás részletes ismertetésébe kezdenénk, elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy az új szabályokat csak a változások hatálybalépését, vagyis a magyar uniós csatlakozást követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Az ezt megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegy és földrajzi árujelző törlésének és az oltalom megszűnése megállapításának feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy fő szabályként az új rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a módosítás hatálybalépését megelőző bejelentési nappal lajstromozott védjegyet a hatálybalépést követően megújítják. Az így megújított védjegy törlése esetén a védjegyoltalom az előző oltalmi idő lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg, kivéve, ha a törlés feltételei a bejelentés napján hatályos szabályok szerint is fennálltak.

A törvénymódosítás hatálybalépése előtt megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint - az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével - a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, a használatnak a módosítás hatálybalépése napján meglévő mértékéig. A törvénymódosítás hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Itt említjük meg, hogy a később ismertetendő közösségi védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál vagy a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést a törvénymódosítás hatálybalépését követő bejelentési nappal tették, illetve ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.

A törvénymódosítás hatálybalépésekor hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely a hatálybalépést megelőző bejelentési nappal a hatálybalépést követő lajstromozással keletkezik, már az új szabályok szerint újítható meg.

A törvénymódosítás hatálybalépését megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

Az ezt megelőzően megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és - az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével - a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, a hasznosításnak a törvénymódosítás hatálybalépése napján meglévő mértékéig. A módosítás hatálybalépése előtt megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az átmeneti időre szóló szabályok ismertetése után a következőkben áttekintjük az iparjogvédelmi rendszer közelgő változásait.

Védjegyek

Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés

A Vt. szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A törvénymódosítás alapján a magyar uniós tagságot követően az eddigi taxatív felsorolást példálózó felsorolás váltja fel. Erre tekintettel védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:

- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;

- betű, szám;

- ábra, kép;

- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

- hang; valamint

- az említett megjelölések összetétele.

Feltétlen kizáró okok

A megjelölés a módosítás hatálybalépésétől kezdve akkor nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg a fent írt követelményeknek.

Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

- nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

- kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.

A jelenlegi szabályok szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban akkor sem, ha

- a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

- az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;

- rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll;

- olyan - az előző bekezdésben nem említett - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik;

- valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.

A magyar uniós tagságot követően a megjelölés akkor sem részesülhet védjegyoltalomban, ha a Vt. vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. (E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző a Vt. vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.)

Változatlan marad az a rendelkezés, amely szerint az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek csupán elemét képezi a fentebb említett állami felségjel, hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzés, egyéb kitüntetés, jelvény, címer, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegy.

Viszonylagos kizáró okok

A módosítás szerint nem részesülhet védjegyoltalomban

- azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;

- a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;

- eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem,

- amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;

- amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.

Nem részesülhet védjegyoltalomban továbbá

- a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint

- azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve ha a korábbi védjegyet nem használták a Vt. 18. §-a előírásainak megfelelően. (Ez utóbbira még visszatérünk.)

Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés akkor is, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

Korábbi védjegy

Változik a korábbi védjegy meghatározása is. E szerint korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé.

Összetéveszthetőség

A Vt. alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

A védjegyoltalom tartalma

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

- a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;

- olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

- a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve hogy a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

E feltételek megvalósulása esetén a jövőben is tilos különösen

- a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

- a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása;

- szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

- a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

- a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A védjegyoltalom kimerülése

A törvénymódosítás szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben. E rendelkezés továbbra nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

A védjegyhasználat elmulasztása

Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell a Vt.-ben előírt jogkövetkezményeket, kivéve ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is:

- a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

- a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.

A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

A törvénymódosítás ezzel kapcsolatban abban áll, hogy a jogkövetkezmények között felsorolja a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontját, 61/E §-át, valamint 73. §-ának (2) bekezdését is. A hivatkozott jogszabályhelyek szerint nem részesülhet védjegyoltalomban azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve ha a korábbi védjegyet nem használták a Vt. 18. § előírásainak megfelelően. Amennyiben a védjegy lajstromozása elleni felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban a bizonyítás sikertelen volt. Ha a felszólaló a felhívásra nem válaszol, a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a 18. § előírásainak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt.

Jogutódlás

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók. A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutódja a védjegyet is megszerzi, kivéve ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.

A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható. A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását. A törvénymódosítás alapján nem illeti meg ez a jog a jogosultat, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.

A Polgári Törvénykönyv alkalmazása

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban a Vt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Bírósági eljárás védjegyügyekben

A bírósági eljárásokkal kapcsolatos törvénymódosítás már tavaly december 12. óta hatályos. * Megváltoztatási kérelem * A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát, valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba, illetve a kiegészítő lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát. * A határozat megváltoztatását az kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett. (A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását bizonyos esetekben az ügyész is kérheti.) * A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap. * A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben, illetve a kérelemben foglaltakra írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a védjegyügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz. (A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.) * Határozat * A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata helyébe lép. * A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha * a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn; * a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. * (A törvénymódosítás hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja akkor is, ha a védjegybejelentés alaki okból történő elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolta.) * Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi. * Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli. * Fellebbezés * A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Polgári Perrendtartás (Pp.) 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt. A hivatkozott Pp. szabály szerint ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja. * Védjegyperek * A védjegybitorlás miatt, valamint a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.

A védjegyoltalom megszűnése

A védjegyoltalom az oltalmi idő lejártát követő napon megszűnik, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt. Amennyiben a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban szűnik meg az oltalom.

A keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal szűnik meg az oltalom, amennyiben a védjegyet törölték.

Ha a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal szűnik meg az oltalom. Amennyiben a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált, az oltalom a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

E szabályok az uniós csatlakozáskor kiegészülnek azzal, hogy ha a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal megszűnik a védjegyoltalom.

A védjegy törlése

Az eddigi feltételeken túlmenően a törvénymódosítás hatálybalépését követően akkor is törölni kell a védjegyet, ha a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

A védjegy nem törölhető, ha

- olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a Vt. 18. §-a előírásainak; vagy

- olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.

Változatlan marad az a szabály, miszerint ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell. A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt

A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.

Együttes védjegy

Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. (A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint együttes védjegy esetén a megjelölés védjegyoltalomban részesülhet akkor is, ha kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll.)

A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző előírást tartalmaz. (A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint a megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha jellegét, illetve jelentőségét illetően megtévesztheti a fogyasztókat, különösen ha - lajstromozása esetén - a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint együttes védjegynek.)

Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg, használatára a társadalmi szervezet tagjai jogosultak.

A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenőrzi.

Az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet a társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.

Szabályzat az együttes védjegyhez

A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.

A szabályzatnak tartalmaznia kell:

- a védjegyjogosult társadalmi szervezet elnevezését és székhelyét;

- a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását nevük, címük, illetve székhelyük feltüntetésével;

- a tagság feltételeit;

- a védjegy használatának feltételeit;

- a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;

- a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.

(A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint kizárólag a földrajzi származás feltüntetéséből álló együttes védjegy esetén a szabályzatban lehetővé kell tenni mindazoknak a csatlakozását, akiknek árui vagy szolgáltatásai a védjegyben feltüntetett földrajzi területről származnak.)

Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását is, nevük, címük, illetve székhelyük megjelölésével. A szabályzatot - és annak módosításait - az együttes védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.

Az együttes védjegy oltalmának megszűnése

Az együttes védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására. Ha a megjelölés együttes védjegyként nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.

(A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely szerint az együttes védjegy oltalma megszűnik akkor is, ha az együttes védjegy jogosultja jogutód nélkül megszűnt.)

Tanúsító védjegy

A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, avagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. * Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre * az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza, vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja; * az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében - nem független az a) pontban említett vállalkozástól; * az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként - az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben - tartós jogviszonyban áll. * A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban. * A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz szabályzat is társul. A szabályzatnak tartalmaznia kell: * a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét; * az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket; * a minőség tanúsításának szabályait; * a védjegyhasználat feltételeit; * a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat; * a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét. * A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. * A tanúsító védjegyet törölni kell akkor is, ha a bejelentést arra nem jogosult nyújtotta be. * A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is. * Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy észrevételt lehet arra tekintettel is, hogy a megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző előírást tartalmaz.

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása védjegyügyekben

Hatáskör

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak majd a közösségi védjegyrendszerre és a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

A költségek behajtása

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell majd végrehajtani.

Igazolás

A védjegyügyekben az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

Az igazolás ki van zárva

- az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén;

- az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén.

A törvénymódosítás szerint kizárt lesz az igazolás

- a felszólalás benyújtására előírt határidő elmulasztása, illetve

- a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén.

Az eljárás felfüggesztése

Az eddigieken túlmenően a védjegyeljárást a fél kérelmére vagy hivatalból akkor is fel lehet majd függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indult külön eljárásra tartozik.

Képviselet

Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni, kivéve ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van.

A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.

Ügygondnok

A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

- az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,

- a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére.

Az utóbbi fordulatot nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van.

Nyilvánosság

A védjegybejelentés iratait - a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok kivételével - bárki megtekintheti. A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal díjfizetés ellenében másolatot ad. Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

Hatósági tájékoztatás

A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:

- a védjegybejelentés meghirdetésekor a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;

- a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét;

- a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;

- a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját;

- a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait.

A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában kell közölni a nemzetközi védjegybejelentésekkel kapcsolatos hatósági tájékoztatásokat is.

Adatközlés

A magyar uniós csatlakozást követően hatálytalan lesz az az előírás, amely szerint a védjegybejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a hatósági tájékoztatást.

Észrevétel

A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés valamely feltétlen kizáró okból nem részesülhet védjegyoltalomban.

Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni. A védjegybejelentés meghirdetését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal csak észrevétel alapján terjeszti ki az érdemi vizsgálatot arra, hogy a megjelölés az észrevételben megjelölt okból nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. Az észrevételt a bejelentővel közölni kell. Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.

Kutatás korábbi jogokra

Ha a védjegybejelentés megfelel a Vt. 59. § alapján vizsgált feltételeknek (alaki vizsgálat), a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít. A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során. A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek.

A kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultjának értesítése

A bejelentő, a védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója kérheti, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés másolatának megküldésével értesítse arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették.

A kérelem naptári hónapokra meghatározott - egy évet meg nem haladó, a naptári év vagy félév első napján kezdődő - időszakra terjeszthető elő; a kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet csak a díj megfizetését követően teljesíti.

Az értesítés elmaradása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a megfizetett díj egészét vagy a mulasztással arányos részét - kérelemre - visszatéríti. Az értesítés elmaradásának egyéb jogkövetkezménye nincs, így az nem érinti különösen a felszólalásra, illetve a belenyugvásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

Érdemi vizsgálat hivatalból

Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálaton, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.

Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés

- kielégíti-e a Vt. 1. §-ában meghatározott követelményeket (vagyis megkülönböztetésre alkalmas-e), és nincs-e kizárva a védjegyoltalomból valamely feltétlen kizáró ok miatt;

- bejelentése megfelel-e a Vt.-ben megszabott feltételeknek.

A védjegybejelentés meghirdetése

A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti a védjegybejelentést, ha az megfelel az alaki vizsgálaton.

A meghirdetésre a fentebb már említett hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor. A meghirdetésről a bejelentőt értesíteni kell.

A meghirdetést követően a bejelentés visszavonásáról, visszavontnak tekintéséről, elutasításáról, módosításáról és megosztásáról ugyanilyen módon hatósági tájékoztatást kell közölni.

Érdemi vizsgálat felszólalás esetén

A védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

- a korábbi védjegy jogosultja és a védjegylajstromba bejegyzett használója;

- az, akinek személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát, avagy korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené a megjelölés, továbbá iparjogvédelmi jog esetében a lajstromba bejegyzett hasznosító, szerzői jogi jogosultság esetében a felhasználásra felhasználási szerződés alapján engedélyt szerző személy;

- a korábbi használó;

- a jogosult, akinek az engedélye nélkül a képviselő, illetve az ügynök saját nevében jelentette be a megjelölést lajstromozásra.

A felszólaló a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban - a felszólalás tárgyában - ügyfélként vesz részt.

A felszólalás benyújtása

A felszólalás benyújtható a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is. A felszólalást eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány bejelentője van a védjegybejelentésnek. A felszólalásban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

A felszólalásért díjat kell fizetni a felszólalás benyújtásától számított egy hónapon belül.

A felszólalás benyújtására előírt határidő elteltét követően a felszólalás alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a felszólalás okaként. Az így megjelölt okot a Magyar Szabadalmi Hivatal ügydöntő határozatának meghozatalakor nem veszi figyelembe.

Hiánypótlás

Ha a felszólalás nem felel meg a törvényi feltételeknek, a felszólalót hiánypótlásra kell felhívni. Amennyiben a felszólalás díját nem fizették meg, a felszólalót figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőbeni hiánypótlásra. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

A felszólalás elbírálása

A Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalással kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt; majd írásbeli előkészítés után határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében.

Az írásbeli előkészítést követően szóbeli tárgyalást tartanak, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, a Magyar Szabadalmi Hivatal a felszólalást a rendelkezésére álló adatok alapján bírálja el.

A felszólalást visszavontnak kell tekinteni, ha a felszólaló

- a felhívásra a kitűzött határidőben nem nyilatkozik, vagy

- a tárgyaláson nem jelenik meg, és nem kérte előzetesen annak távollétében történő megtartását sem.

A felszólalás tárgyában helye van egyezségnek. Az egyezség a költségek viselésére is kiterjedhet.

Felszólalás esetén a védjegybejelentés vizsgálata arra is kiterjed, hogy a felszólalás okára figyelemmel a megjelölés nincs-e kizárva a védjegyoltalomból. A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha az nem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

Bizonyítás

Ha a felszólalás korábbi védjeggyel való ütközésen alapul, a felszólalót terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a védjegybejelentés meghirdetésének napján megfelelt a Vt. 18. §-ában szereplő előírásoknak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a felszólalót. A felhívás eredménytelensége azzal jár, hogy a felszólalást visszavontnak kell tekinteni.

A védjegybejelentés nem utasítható el olyan felszólalás alapján, amellyel kapcsolatban a bizonyítás sikertelen volt.

Több felszólalás elbírálása egy eljárásban

Az egy védjegybejelentéssel kapcsolatban benyújtott több felszólalást egy eljárásban kell elintézni. Ilyenkor az egyes felszólalások tekintetében az eljárás felfüggeszthető. Az eljárást felfüggesztő határozat megváltoztatása külön nem kérhető a bíróságtól, az csak a védjegy lajstromozása kérdésében hozott ügydöntő határozattal szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben támadható meg. Az eljárást ilyen esetben felfüggesztő határozat - szükség szerint - meghatározza a felszólalónak az eljárás felfüggesztéséig felmerült költségeit.

Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be, a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, visszavontnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az eljárást folytatni kell annak a felszólalásnak az alapján, amellyel kapcsolatban az eljárást korábban felfüggesztették.

Költségviselés

A felszólalás kapcsán felmerülő költségek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A felszólaló nem minősül vesztes félnek, ha a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, azért kell visszavontnak tekinteni, mert a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be.

A felszólalás díját a Magyar Szabadalmi Hivatal - kérelemre - visszatéríti, ha

- a védjegybejelentést a hiánypótlás nem teljesítése miatt elutasítják;

- a védjegybejelentést azért kell visszavontnak tekinteni, mert a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol;

- a bejelentő a védjegybejelentést visszavonja;

- a felszólalást azért kell visszavontnak tekinteni, mert a felszólalást, amellyel kapcsolatban az eljárást felfüggesztették, azért kell visszavontnak tekinteni, mert a védjegy lajstromozására irányuló eljárás a bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével fejeződik be.

A védjegy lajstromozása

Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza. A védjegy lajstromozásának napja a lajstromozásról szóló határozat keltezésének napja.

Találmányok, szabadalmak

A törvénymódosítás néhány helyen megváltoztatja a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) rendelékezéseit is. * Találmányi díj * A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha * a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek - a kiegészítő oltalom megszűnéséig; * a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek - kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg; * a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig. * A szabadalombitorlás vámjogi következményei * A törvénymódosítás azzal egészíti ki a szabadalombitorlás jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat, hogy bitorlás esetén a szabadalmas követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. * Végrehajtás * A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a törvénymódosítás alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. * Képviselet * Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni. A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. * Ügygondnok * A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki * az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére, * a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére az ellenérdekű fél kérelmére (kivéve, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van). * Szabadalmi ügyvivő anyagi felelőssége * Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel. Ha a megbízás ellátásához külföldi iparjogvédelmi vagy jogi képviselő közreműködésének igénybevétele szükséges, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság az általa igénybe vett ilyen személy tevékenységéért csak annak kiválasztása és utasításokkal való ellátása tekintetében felel. Ha a külföldi képviselőt a megbízó jelölte ki, a felelősség csak az utasításokkal való ellátásra terjed ki. * A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társasági szerződés előírásai, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.

Gyorsított eljárás

A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő.

A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

Ha a kérelem nem felel meg a gyorsított eljárás követelményeinek, a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást határozattal rendeli el. Gyorsított eljárás esetén hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető. A védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított egy hónap elteltét megelőzően is.

Megújítási eljárás

A megújítási eljárásra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez a későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni.

Törlési eljárás

A törlési eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések a magyar uniós tagságot követően kiegészülnek azzal, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az ügydöntő határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési kérelem benyújtásakor megfelelt a Vt. 18. §-ában foglalt előírásoknak. A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyjogosult kellő időben előterjesztett kérelmére ennek bizonyítására felhívja a kérelmezőt. A védjegy nem törölhető olyan törlési kérelem alapján, amellyel kapcsolatban az említett bizonyítás sikertelen volt. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

Amennyiben a korábbi akadályozó jog jogosultja kéri a védjegy törlését, a törlési eljárásban helye van egyezségnek, amely a költségek viselésére is kiterjedhet.

A védjegyoltalom megszűntének megállapítása

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt a védjegyjogosulttal szemben, továbbá a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bárki kérheti.

Ha a megszűnés megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt kérik, a védjegyjogosultat terheli annak bizonyítása, hogy a védjegyet a Vt. 18. §-ának előírásai szerint használta.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztetőképesség elvesztése, megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti megszűnésének - teljes körű vagy részleges - megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnésmegállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztetőképesség elvesztése, a megtévesztővé válás, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Használati minták

A törvénymódosítás érinti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvényt is. * Ennek értelmében ma mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni * A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, bejelentés napja, vizsgálata, módosítása, megosztása, visszavonása, a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés, valamint a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése., továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A közösségi védjegyrendszer

A magyar uniós csatlakozástól a Vt. külön fejezetben rendelkezik az úgynevezett a közösségi védjegyrendszerről, ezen belül a közösségi védjegyről és a közösségi védjegybejelentésről. A közösségi védjegyre vonatkozó közösségi szabályokat ez Európai Tanács (Tanács) 40/94/EK rendelete tartalmazza. A közösségi védjegybejelentés a közösségi védjegyrendelet alapján tett - közösségi védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés.

A közösségi védjegybejelentés továbbítása

A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi védjegybejelentés továbbításáért a bejelentés benyújtásakor díjat kell fizetni. Ennek elmulasztásakor a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A közösségi védjegybejelentést csak a díj megfizetését követően továbbítják.

A közösségi védjegy mint korábbi védjegy

Viszonylagos kizáró okok

A viszonylagos kizáró okokkal kapcsolatosan - a Vt. 4. §-a és 5. §-ának (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában - a közösségi védjegy ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy.

Korábban már említettük, hogy a Vt. szerint nem részesülhet védjegyoltalomban eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztetőképességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. Ezzel kapcsolatosan az Európai Közösségben jó hírnevet élvező korábbi közösségi védjegyet kell figyelembe venni.

A Vt. 4. § (3) bekezdése szerint a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a Vt. 18. §-ában foglaltaknak megfelelően. E szabály alkalmazásában a megjelölés akkor nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi közösségi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a közösségi védjegyrendelet 15. cikkének megfelelően. A 18. § előírásainak megfelelő használatra való utaláson közösségi védjegy esetében a közösségi védjegyrendelet 15. cikkében foglalt előírásoknak megfelelő használatra való utalást kell érteni.

Belenyugvás

A Vt. 17. §-a szerint, ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem. Ez a rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták. A szabály nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja a fentiek szerint már nem kifogásolhatja. A most említett rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korábbi jó hírű védjegyre, az országban korábban közismertté vált védjegyre, valamint a Vt. 5. §-ának (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi jogokra is. (Az említett törvényhelyek szerint nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené; amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is, illetve amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne.)

A belenyugvás e szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a korábbi védjegy közösségi védjegy, és a későbbi védjegy a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy.

A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei

A közösségi védjegy bitorlására ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy bitorlására. Védjegybitorlást követ el, aki a Vt. megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

Polgári jogi szankciók

A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - követelheti

- a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

- a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;

- hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;

- hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

- a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

- a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve csomagolóanyagok lefoglalását.

A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.

A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott volna.

Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

Vámjogi következmények

Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai

Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek. A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.

Átalakítás nemzeti bejelentéssé

A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeket.

Ha a kérelem nem felel meg a vizsgált követelményeknek, a kérelmezőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasí

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére