Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama az euróval szemben az elmúlt időszakban, vagyis december közepétől január közepéig a 260 és 270 közötti sávban helyezkedett el. A forint árfolyama már éppen kiheverni látszott a 2003-as év monetáris és gazdaságpolitikai döntéseit, és 275-ről (a leggyengébb forintárfolyam) ismét 260 alá kezdett "merülni" az EUR/HUF árfolyama, amikor bejelentették a pénzügyminiszter leváltását. A hír rövid idő alatt 270-ig "lökte" az árfolyamot, ahol lefékezett, majd 265-ig korrigált.

A magyar bankközi devizapiac legfőbb jellemzője továbbra is a bizonytalanság. Annak ellenére sem erősödött a forint, hogy a hazai deviza és az euró között fennálló magas kamatkülönbözet a forint erősödését indokolná. A magyar állampapír és a forint továbbra sem élvezi a külföldi befektetők teljes bizalmát.

Az új pénzügyminiszter további megszorításokat ígért a költségvetésben, amelynek részletei január közepén még nem tisztázottak. A piac vegyes érzelmekkel fogadta a bejelentést. Egyrészt megnyugodott, hogy a költségvetést megpróbálják helyrebillenteni, másrészt roppant kíváncsi a részletekre.

Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a forint árfolyama a következő időszakokban mozgékony lesz, mint annak, hogy lenyugszik és visszacsúszik a sáv alja felé. A gazdasági és a politikai hírek tartós játékszerévé alacsonyodhat a forint árfolyama, és egyre messzebb kerülhet a hideg racionalitástól.

A jegybanki alapkamat továbbra is változatlanul 12,5 százalékon áll. Mérséklésének ideje bizonytalan, csupán abban értenek egyet a különböző elméleteket magukénak valló szakemberek, hogy hosszú távon ez a szint nem tartható.

A főbb devizák kamatai továbbra is változatlanul alacsonyak. Mindenki a gazdasági növekedésre vár. A sort Japán nyitja, hiszen ott már több éve és "keleti" türelemmel várnak a gazdaság beindulására. Utána szorosan következik Európa, ahol a gazdasági döntések az élénkítésre koncentrálnak. A sort pedig az Egyesült Államok zárja, amelyik szintén folyamatosan élénkíti a gazdaságot különböző intézkedésekkel. Pusztán annyi a különbség az USA és a másik két régió között, hogy az előbbiben kéthavonta napvilágra kerülnek olyan gazdasági adatok, amelyek a beindulás megtörténtét hivatottak bizonyítani. Ezeket azonban nyugodtan nevezhetjük gazdasági felvillanásoknak, amelyeket az emberi türelmetlenség hozott életre, mivel a valóság és a későbbi adatok mindig rácáfolnak a gazdaság élénkülésére.

Az érték-, illetve nyersanyagtőzsdéken trend nélküli áremelkedésnek lehettünk tanúi az elmúlt hónapban, kivétel ez alól a budapesti börze, ahol a devizapiaci fejleményektől nem függetlenül majd' 10 százalékos értékcsökkenés volt tapasztalható.

Az arany ára változatlanul emelkedő tendenciát mutat. A múlt évi – dollárban számolt – negyvenszázalékos áremelkedést az idén kisebb mértékű drágulás követheti.

Az euró árfolyama december közepe óta folyamatosan emelkedik: 1,22-ről egészen 1,29-ig erősödött az amerikai dollárral szemben, majd 1,26 és 1,28 között konszolidálódott. Érdemes figyelemmel kísérni azt a tényt, hogy a két éve tartó euróerősödést a többség nem igazán akarta elhinni, és folyamatosan arra várt, hogy mikor fordul meg a trend, mikor kezd el ismét az USD erősödni. Ez nem történt meg, és az euró csak erősödött tovább. Manapság a többség már a dollár további gyengülését várja, akár 1,35/1,40-ig is. Érik az idő a hosszú távú trend megfordulására, amelynek a pontos dátumát és helyét ugyanakkor nem lehet megmondani, de az 1,35 és a következő hat hónap erre választ adhat.