Mű-kedvelő

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 69. számában (2004. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Könyv

Megszorultak, kihasználók

Szakácsy Sándor: Uzsorások

Camp Kiadó, 2003. 195 oldal, 1400 Ft

Érdekességet erőltető felfogásból pontos tényfeltárás is lehetett volna Szakácsy Sándor banktisztviselő könyve az uzsorásokról. A korra érzékeny témafeldolgozáson túl kevesebb szépirodalmiasságra, szelektívebb szerkesztésre s főleg szociográfusi - azaz határozott véleményt közlő - szemléletre lett volna szükség.

Az így is népszerűségre ítélt mű alapötlete hiánypótló. A szerző jellemző eseteket körüljáró interjúkkal térképezte föl az uzsorakölcsönnel kapcsolatos ügymeneteket. Beszélgetőtársai kérelmezők, felhajtók, lebonyolítók, üzletelők, végrehajtók és haszonlesők. Köztük van maga is, amikor magánkölcsönök banki hitellé minősítését intézi mint - járulékra jogosult - közvetítő.

A tizennyolc interjú komolyan vehető információtartalma különböző. Akad közöttük horrorisztikus rémtörténet (A megdöbbentő telefon). Borzalmasságával együtt nem sokat tesz hozzá a pénzbehajtásról keringő (nemkülönben rémítő) epizódokhoz. Tanulságosabb az uzsorahitel segítségével meggazdagodott vállalkozónő elbeszélése. Képessége a pozitív gondolkodásra és cselekvésre kiutat kínált legszorongatottabb helyzeteiből is. Szomorúbbak a családi élet ziláltsága miatt kölcsönöket kérők esetei. Jobb szájízt hagynak maguk után azok a parázs jelenetek, amelyek a kijátszásukat megakadályozó házastársak talpraesettségét tanúsítják.

A szakmailag értékes, lényegi mondandók szerencsére nem merülnek ki a sztorizásban. Az ügyvéd vallomása (ellentétben bűnügyre képzettársító címével) korrekt és részletes tájékoztató az ingatlanfedezetű "magánhitelezés" teljes menetéről, a könyörtelen feltételektől kezdve a gyanúhárító szerződéskötésen át a várható következményekig, szankciókig. Ez az ügyvéd mondja ki nyíltan, hogy a bankok nehézkessége jócskán hozzájárul a kényszerű vagy spekulációs uzsorakölcsönök további virágzásához és nemegyszer drámai kimeneteléhez. Hasonlóan tárgyilagos és adatgazdag a dialógus egy sikeres közvetítővel. Ő munkavégzés közben ad számot lényegében felelősség nélküli, mégis elővigyázatot kívánó, ám szépen jövedelmező operatív tevékenységéről.

A figyelmes olvasóval rengeteg hasznos tudnivalót közlő beszélgetéssorozat utolsó negyede bemutat egy magát jó embernek tartó, illetve egy bevallottan gyilkos ösztönű uzsorást lektűrszínvonalú környezetrajzzal, izgalmassá tupírozott helyzetábrázolással. Hasonlóan portréérvényű a volt pénzbehajtó nehézfiú emlékezése is; akciófilmekből rémlő brutalitásokkal tarkítva.

Szakácsy az utószóban arra biztat: ki-ki szabadon alkosson véleményt a sajátos karakterű szereplőkről és kétes hírű mesterségükről. Én például folyamatosan egyikük helyében sem érezném magamat sem nyugodtan, sem jól.

A befolyásolt jövő

Kresalek Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában

Perfekt, 2003. 264 oldal, 2500 Ft

A jövő tevékenységeinek megismerésére, befolyásolására irányuló tervezés meghatározza, megszervezi a vállalkozás legfontosabb feladatait, ennek híján a cég működése bizonytalanná válik. Rövid és hosszú távon meg kell terveznie a gazdálkodását ahhoz, hogy felkészülhessen a környezeti kihívásokra, megfelelően kihasználhassa lehetőségeit és adottságait.

A főiskolai adjunktus szerző ezeket előrebocsátva bemutatja a tervezés gyakorlatban ismert fajtáit - amelyek annak írásba foglaltsága, jellege, időhorizontja, tárgya és a tervezett változtatások mértéke szempontjából különböznek egymástól -, majd részletesen foglalkozik a stratégiai, az akció- és az operatív üzleti tervezéssel.

A szakértő, kreatív vezetés eszköze a stratégiai tervezés. Szintjei: a vállalati, üzletági és a funkcionális stratégiák; ez utóbbiak készülhetnek a kutatás-fejlesztés, a termelés és szolgáltatás, az emberierőforrás-gazdálkodás, a marketing és a logisztika, a pénzügyek és a minőségbiztosítás területére.

Az akciótervezés folyamán a célok kijelölésére, a koncepciók kialakítására és az események részletes megtervezésére kerül sor. Fontos az átfogó jelleg és az időbeni ütemezés. Stratégiai akciónak minősül az innovációs feladatok közé tartozó műszaki fejlesztés és a beruházás tervezése, ami az operatív terv mellett önállóan és annak részeként is megjelenhet.

Az üzleti tervek először a vállalkozások finanszírozását szolgáló hiteligények alátámasztására alakultak ki, s tulajdonképpen a vállalkozás megismertetésének az eszközei. Készülhetnek a hitelintézetek, a befektetők és a kiemelt üzleti partnerek részére - a környezet és a belső helyzet felmérését, a kitűzött célokat, a külső és belső erőforrásokat s a várható eredményeket tartalmazzák. Az átfogó üzleti terv az egyes tervfejezeteket szemlélteti.

Az operatív (üzleti) tervet a szervezeti egységek szintjére is lebontják; ennek módszertanával foglalkozik a könyv legterjedelmesebb része. A szerző sorra veszi az értékesítés, a termelés, az erőforrások és a pénzügyek tervezésének szempontjait, kiemelve a legfontosabb feladatokat. Rámutat, hogy az értékesítési feladatok határozzák meg a gazdálkodás többi területének tervezését, a várható árbevétel számszerűsítését. Ennek megalapozottnak kell lennie, ki kell térnie a fejlődés irányára, az értékesítés szerkezetének a kereslet-kínálat tényezői szerinti vizsgálatára és az idényszerűségre.

A termelési terv, a termelés folyamatossága a kulcsa az eszközök és a létszám legjobb felhasználásának és a gazdaságosságnak. Az erőforrások tervezéséhez a kapacitáskihasználás tervezése, számszerűsítése, az átbocsátóképesség megállapítása és az emberi erőforrások tervezése tartozik, a pénzügyi tervezés pedig a finanszírozás megvalósíthatóságát veszi számba.

A vevő hűségéért

A fogyasztói elégedettség

Alinea Kiadó, 2003. 284 oldal, 3900 Ft

A vállalati gyakorlatban már-már közhelyszámba megy az a gondolat, hogy a meglevő ügyfél megtartása a legtöbb esetben jóval kevesebb költséggel jár, mint egy új megszerzése. Ha ez igaz, akkor a vállalatvezetők - és még inkább a marketingszakemberek - számára az a nagy kérdés, mivel bírhatók hűségre a vevők.

Piaci viszonyok között az elégedett vevőből lesz hűséges vevő. A vállalatok számára fontos cél az elégedetté tétel, hiszen a vásárlói hűség, a lojalitás nagy hatással lehet a cég nyereségére. Az elégedett fogyasztó gyakrabban és nagyobb mennyiségben vásárol a cég termékeiből. Emellett kevésbé árérzékeny, javítja a vállalat hírnevét és imázsát, csökkenti a marketingköltségeket. Egy - külföldi vállalatvezetők körében végzett - felmérés szerint a vezetők 90 százalékának az volt a véleménye, hogy a fogyasztói elégedettség maximalizálása maximalizálja a nyereséget is.

Az elégedettség, a hűség és a nyereség között persze nincs minden helyzetben ilyen szoros kapcsolat. Egy gyors ellenpéldánk lehet talán a 7-es buszon utazó kisnyugdíjas esete. A fogyasztó - a nyugdíjas - nem feltétlenül elégedett a vállalat termékével - a 7-es buszon utazással. Ennek ellenére törzsvevő lehet, hiszen nincs más választása. Hiába hűségesek azonban a fogyasztók, a közlekedési vállalat mégsem nyereséges. A fogyasztói elégedettség nyilván nem itt, hanem a versenypiacokon érdekes.

A vevő akkor lesz elégedett, ha az eladó megfelelően teljesít, vagy meghaladja elvárásait. A fogyasztó összehasonlítja az eladó által nyújtott teljesítményt az igényeivel, s ha a kettő között nincs vagy nagyon kicsi a különbség, akkor a fogyasztó elégedett.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem marketingtanszékének munkatársai által jegyzett könyv szerint elégedetlenségről is beszélhetünk - ez azonban nem feltétlenül az elégedettség ellenkezője. Vannak olyan tényezők, amelyek, ha teljesülnek, akkor a fogyasztó elégedett lesz, ha viszont nem, attól még nem válik elégedetlenné. Mások viszont elégedetlenséget váltanak ki, elégedetté viszont a legjobb esetben sem tesznek.

Az ilyen vevő a legrosszabb. A tapasztalatok ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy a termelő vagy a szolgáltató teljesítményét kedvezőtlenül megítélők által keltett negatív szájreklám hatása igen nagy lehet.

A szuverén ember

Schiff András: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról

Vince Kiadó, kb. 200 oldal, CD-melléklettel, 5495 Ft

Kétféle Schiff-kép él a magyar közönségben: a többség odaadó híve, bár akadnak olyanok is, akiket ingerel a művész finom egyénisége. A lágy vonások azonban - amelyek természetes adottságnak tekinthetők, tehát el kell fogadnunk őket - nem határozzák meg sem Schiff zenei kvalitásait, sem emberi értékeit.

Az a megítélés, amely egyébként a hívek körében is él, miszerint csupán lírai alkat volna, félreértésen alapul. A viszszafogottság stílus és modor, talán ökonómia is - hiszen annyi dolga van hivatásában, ugyan miért pazarolná fölösleges hangoskodásra -, ám egyáltalán nem érinti a lényeget. Szakmai és morális kérdésekben Schiff igenis kemény, szinte kérlelhetetlen. Legalábbis ami önmagát illeti. Másokkal - meglehet - elnézőbb, ám nem titkolja el, nem csomagolja bonyolult, semmit sem jelentő mondatokba észrevételeit.

A könyv ezért lehet meglepetés a zenei kérdésekben tájékozott olvasó számára is. Schiff - minthogy a 70-es évekig itt élt és dolgozott - egyrészt belülről ismeri a magyar kulturális közéletet és a művészeti oktatást. Másfelől, minthogy néhány éve rendszeresen hazajár koncertezni, kellő távlatból, objektíven képes megítélni ugyanezeket a kérdéseket.

A mintegy 40 képpel illusztrált kötetben a művész vall önmagáról, tanárairól, pályatársairól. Elolvashatjuk ismert zeneművekről, zeneszerzőkről írt tanulmányait. Ennyivel is bőven beérhetnénk, ám a kötet fogódzót kínál ahhoz is, hogy másként, egészségesebben gondolkodjunk például a hagyományainkról. Ha nem érinthetetlen kőszobrokkal vennék körül magukat a zenei közélet szereplői (sokan egyébként hajlamosak rá, hogy magukból is efféle monumentumot faragjanak), akkor a fejlődés jobb tempót vehetne. És használjuk az elkoptatott fordulatot: európaibb lenne.

Schiffet szívesen láttatják Bach és Schubert elefántcsonttornyába zárkózott muzsikusnak. Az élet mocskait valóban nem engedi magához közel, de tud róluk, és a maga eszközeivel rendületlenül tesz is ellenük. Ám tudnivaló, hogy a művészet egésze érdekli, a festészet éppúgy, mint az irodalom.

Nyilván nem igényli, hogy minden kérdésben száz százalékig egyetértsünk vele, hiszen liberális és toleráns szellemű. Elvárhatja, hogy kíváncsiak legyünk a gondolataira. Nekünk használ velük.

Színház

Felrobbant gyanútlanság

Edward Albee: Szilvia, a K.

A Radnóti Miklós Színház előadása

Rendezte: Gothár Péter

Főszereplők: Udvaros Dorottya, Szervét Tibor

Az olyan vérbeli drámaszerző, mint Edward Albee, bizonyára nem véletlenül szerepelteti darabjában azt a mekegő állatot, "aki" az ógörög tragédia névadója. A Szilvia, a K. Radnóti színházbeli előadása a könnyed komédiázásból fordul át az ősi műfaj mélységeibe, hogy aztán az emberszereplők életének felrobbanásával érjen szörnyű véget.

Gothár Péter rendezése szépen illeszkedik az író kiélezetten korszerű mondandójához - a Nem félünk a farkastól világszínvonalán. Kivált az első részben gondoskodik a mit sem sejtő nézők elaltatásáról. Gyanútlanságuk fenntartására erősen karikírozza a fellépő személyek - az ötvenéves férj, a játékos kedvű feleség meg az idegesítő tévémoderátor - felszíni tulajdonságait. A bolondozások mögötti szakadék a darab egyharmada táján nyílik meg. Ettől kezdve lesz a kényszerű helyzetmagyarázásra szorított hősök színpadi jelenléte iszonyú kínszenvedéssé, amiből bőven kijut középiskolás fiuknak is.

Az eltévelyedett szerelmi konfliktus valamennyi oldala feltárul a mesterien motivált, meglepetésektől váratlanságokig csapongó párbeszédekben: igazolva a szerző közismert dialógusteremtő zsenialitását. A lassan kiderülő események közepette az abszurd, mégsem valódi cselekmény irányítása az asszony kezébe csúszik át, majd a megfelelő késleltetés után torkollik modern tragédiába.

A változatos trágárságokkal és szellemes riposztokkal teli szöveg - Varró Dániel fordításában - suttogva, hörögve és harsányan is színpadszerű. Hangulati megszólaltatása a női főszereplő, Udvaros Dorottya tiszte. Lélektanilag hibátlan, lendületével és megtorpanásaival lebilincselő, töretlen teljesítményt nyújt. Attól függetlenül magasodik ki erkölcsileg a többiek közül, hogy belőle lesz a büntethető fél - úgy is, mint vérig sértett asszonyi Othello, egyszersmind a bosszú angyala.

Pompás játékához kiválóan alkalmazkodik és szekundál Szervét Tibor. Nyilvánvaló elvarázsoltságával döbbenetes beleéléssel alakítja az éber álomban senyvedő, megsegíthetetlen pszichopatát. Íróilag kissé következetlen a sok-sok éve barát, minden lében kanál tévériporter figurája. Belőle Csányi Sándor csinál nem éppen rokonszenves, felelőtlen, maníros fazont. Lengyel Tamás színészi eszközei pontosan elegendőek a család labilis kamaszfiának megelevenítésére. Emlegetett homoszexualitását is finom természetességgel hozza színre.

Az évad első negyedének kétségtelenül leghatásosabb - a prűdek számára problematikus - darabját a rendező csapdahelyzetet szuggeráló díszletei teszik még emlékezetesebbé.

Muzsika

Esendő hősök

A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje

Zeneakadémia, 2004. január 14. és 15.

Az évad műsorfüzete és a koncertkalendárium kétféle Liszt-programot jelez, de akár a Tasso, akár a Lenau szövegére komponált mű hangzik el, a hallgató mindenképpen esendő hősök drámai zenébe fogalmazott képét ismerheti meg január közepén a Zeneakadémián. Goethe Tassója épp olyan, a sors által kárhozatra kiszemelt alak, mint Lenau Faustja. És - hogy a drámai feszültség csak sűrűsödjön - biztos programpontja a két hangversenynek Richard Wagner A walkür című operájának teljes első felvonása.

A zenedráma A niebelungok gyűrűje című tetralógia második darabja (az előjáték A Rajna kincse, A walkürt a Siegfried követi, és Az istenek alkonya zárja a ciklust), és noha Wagner magának épített bayreuthi színháza számára készült, már 1870-ben bemutatták Münchenben.

Az első felvonás pódiumváltozata igen hálás hangversenyprogram, a zenekar számára erényeket bemutató feladat, amelyben mindössze három szólistához kell idomulni. A Budapesti Fesztiválzenekar 1999-ben már nagy sikerrel játszotta ugyanitt a Wagner-művet, akkor is kiváló, a wagneri zenei dikcióban magas színvonalat képviselő művészekkel, Cheryl Studerrel, Poul Elmlinggel és Hans Sotinnal.

Most egy friss, ám szintén már a "topon" lévő Wagner-énekes gárdát mutat be Fischer Iván a magyar közönségnek. Sieglinde szólamát Petra Lang (képünkön) énekli. Ezt a Wagner-heroinát nemcsak drámai szopránok, hanem mezzók is gyakran keltik életre, a frankfurti énekesnő az utóbbi kategóriába tartozik. Repertoárján egyébként nemcsak Brünhilde szerepel, hanem Vénusz és Kundry is, és természetesen a mezzo Wagner-szerepek, Fricka, Brangäne és Waltraute.

Petra Lang a kortárs zene fellegvárában, Darmstadtban tanult, gyakran szólaltat meg Berg-, Elgar-, Schönberg-, Mahler-műveket. Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának Juditja egyik favorizált szerepe, amelyet már Fischer Iván vezényletével is énekelt Modenában, illetve Ferrarában.

Az énekesnő csakúgy, mint amerikai partnere, Robert Dean-Smith a világ legjelentősebb operaszínpadain lép föl. A januári BFZ-koncertet megelőző és követő napokban például a bécsi Staatsoperben Stolzingi Waltert személyesíti meg egy másik Wagner-alkotásban, A nürnbergi mesterdalnokokban.

A kansasi születésű Dean-Smith a New York-i Juillard Schoolban fejezte be tanulmányait. Európában - további képzés után - már Wagner-tenorként mutatkozott be a Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1997-ben, pedig pályája baritonként indult. Ma hőstenor szerepekben is hallható, Manrico a Trubadúrban, Cavaradossi a Toscában, Florestan a Fidelióban.

A Hundingot megszemélyesítő fiatal német, Alfred Reiter a Müncheni Operaház Stúdiójából indult. Rövidesen olyan híres basszusszerepeket kapott, mint Sarastro A varázsfuvolában (Párizs), Timur a Turandotban (San Francisco). A Parsifal Titureljét nemcsak Bayreuthban, hanem Bécsben is énekelte már. 2005-ig szóló terveiben egyebek között a Fidelio Roccója és a Tristan és Izolda Marke királya szerepel.

Kiállítás

Monet és barátai

Szépművészeti Múzeum

Látható: 2004. március 15-ig

A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlata rangos kultúrhistóriai és kultúrdiplomáciai esemény. Nemcsak azért, mert a helyet adó Szépművészeti Múzeum három Monet-festményével, valamint rajz- és grafikai gyűjteményének legszebb negyven lapjával egészíti ki az anyagot. Számunkra főként azért, mert az alkalomra készült katalógus magyar tanulmánya feltárja a rövid emlékezetű jelen számára az impresszionista festők gyűjtésének magyarországi történetét. Bemutatja, miként alakult ki az áldozatos mecénások és a gondos kurátorok jóvoltából a múzeum impresszionista kollekciója. Hogyan jött létre egy-egy remek családi anyag, például az Andrássy-, a Hatvany-, a Herzog-, a Kohner-, a Majovszky- vagy a Nemes-gyűjtemény.

A kiállítást a magyar intézmény a Budapesti Francia Intézettel és a dijoni Musée des Beaux-Arts-tal együttműködve szervezte. Harminchárom európai és amerikai gyűjteményből érkeztek festmények, rajzok és szobrok a bemutatóra. A már említett katalógus a Vince Kiadó gondozásában két nyelven, franciául és magyarul látott napvilágot. A majdnem 400 oldalas kötet fejezeteinek szerzőgárdája is nemzetközi: a budapesti Szépművészeti Múzeum és a dijoni Musée des Beaux-Arts, a párizsi Musée d'Orsay, valamint az oxfordi Ashmolean Museum munkatársai.

A Monet és barátai című kiállítás a Szépművészeti Múzeum reprezentatív helyén, a frissen felújított nyolc első emeleti kiállítóteremben látható. A mintegy kéttucatnyi Monet-festmény közül több a normandiai tengerparton született tájkép. A barátok, a többi impresszionista mester - Manet, Pissarro, Renoir, Boudin, Sisley, Signac - alkotásait is tematikusan rendezték el, műveik csatlakoznak a normandiai tájat ábrázoló tengerparti sorozathoz.

Az anyaghoz a londoni Nemzeti Galéria kölcsönözte a Saint-Lazare pályaudvart megörökítő festményt, a londoni parlament képét viszont a lille-i Palais des Beaux-Arts adta oda tavaszig. A párizsi Musée d'Orsay a holland tulipánmezők, a Lycée Claude Monet egy vízililiomos képpel járult hozzá a bemutatóhoz. A Musée d'Orsay-é Auguste Renoir Monet-t ábrázoló csodálatos portréja is. Édouard Manet-nak a Monet családot kerti pihenője közben megörökítő életképe, valamint Renoir egyidejű festménye a tengerentúlról, a New York-i Metropolitan múzeumból, illetve a washingtoni Nemzeti Galériából érkezett Budapestre.

Balett

Szerelem és hatalom mániákusai

Macbeth

A Győri Balett táncjátéka

Koreográfus: Marie Brolin-Tani

A skandináv térség nagyszerű koreográfusa, Marie Brolin-Tani nem először dolgozik a Győri Balettel. Látta őket egy korábbi, hollandiai turnéjukon, és úgy döntött, hogy a délszláv háború egyik valódi drámai történetét, afféle Rómeó és Júlia-konfliktust fogalmaz meg a tánc nyelvén. Az Orfeót először külföldön, azután Magyarországon mutatták be. Az idén ismét meghívta az együttes az alkotót és férjét, aki rendkívül plasztikus világítási effektekkel gazdagítja a balettműveket.

Marie Brolin-Tani ismét erőteljes, drámai témát választott, igaz, nem kortárs történetet - ezúttal a világirodalomból merített, Macbeth históriáját dolgozta föl. Macbeth valóságos történelmi személy volt, de a krónikák alapján pozitív hős. Shakespeare azonban úgy gondolta, érdekesebb, ha hálátlan királygyilkost farag belőle, alakja így vált jelképes figurává, a hatalom mániákusává, a bűn megtestesítőjévé. Így jelenik meg az operaszínpadon, Verdi művében is. Tavaly Sárközy Gyula készített kortárs muzsikára koreográfiát.

Marie Brolin-Tani Astor Piazzolla, Krzysztof Penderecki és Arvo Pärt zenéiből készíttetett kompilációt a sztorijához. Piazzolla tangómuzsikája a "vezérmotívum", bár a színpad jelzésszerű, könnyen kitalálható, hogy valamelyik katonai junta uralta dél-amerikai államban játszódik a darab. A környezet nem hat idegenül: Macbeth tényszerűen és Shakespeare-nél is katona volt. Itt olyasvalaki, aki ugyan egyenruhát visel, de valamiféle kényszerből és nem meggyőződésből.

Hitvese, a Lady jóval keményebb személyiség, noha roppant nőies és vonzó, varázsa minden férfira elementárisan hat. Sóthy Virág nemcsak pompásan táncol, hanem eleven figurát teremt. Pátkai Balázs táncolja Macbethet, a tévelygőt, a bűnre csábíthatót, a rá nem illő szerepet mégis elfogadót. Ez a Macbeth nemcsak kényszerből viseli a katonamundért, ő is csak szükségmegoldás, aki végül beteljesíti a Lady és saját végzetét, a teljes megsemmisülést.

Sóthy és Pátkai a Győri Balett neveltje, csakúgy, mint a másik szereposztás szólisa kettőse: Cserpák Szabina és Velekei László. És persze az egész együttes - akik ma pódiumon vannak, azok vagy Győrben tanultak, vagy ott formálódtak figyelemre méltó táncművésszé, izgalmas egyéniséggé. Ez egyébként a társulat fő erénye, legyen bármilyen az aznapi feladat, szólista értékű minden csapattag.

Film

Kapitalista uborkabefőtt

Good bye, Lenin!

Színes, feliratos, német film (2002)

Írta: Bernd Lichtenberg és Wolfgang Becker

Rendezte: Wolfgang Becker

Szereplők: Daniel Brühl, Kathrin Sass, Maria Simon, Alexander Beyer, Florian Lukas

Forgalmazza: a Budapest Film

A szocializmus utolsó napjait élő Kelet-Berlinben infarktust kap, és nyolc hónapra kómába esik Kernel asszony. A két huszonéves gyermekét egyedül nevelő hölgy igen érzékeny a változásokra, kórházba kellett mennie akkor is, amikor férje Nyugatra távozott, és nem tért vissza családjához. Akkor kétségbeesésében a párthoz menekült, szocializmusépítő munkájáért többször kitüntették.

Mialatt Kernelné kómában fekszik, az országban egy csapásra minden gyökeresen megváltozik: a berlini falat ledöntik, a két Németország újraegyesül, lánya a Burger Kingnél, fia pedig egy kábeltelevíziós társaságnál kezd dolgozni. Amikor az asszony magához tér, az orvos figyelmezteti családját, hogy a legkisebb izgalom is édesanyjuk halálát okozhatja.

Így hát Alexander fia berendez egy szobát régi bútoraikkal, beköltözteti az anyukát, és egy szóval sem említi neki a változásokat. A gondok akkor kezdődnek, amikor az asszony megkíván egy, már jó ideje nem kapható csemegeuborkát - igaz, ezt még Alexander képes viszonylag könnyen megoldani, a kukákból előbányászott régi befőttesüvegekbe töltött "kapitalista" uborkával.

Bonyolódik a helyzet, amikor Kernelné tévét szeretne nézni, de még ez is megoldható. Alexander és legjobb barátja régi műsorokból összevágott hamis híradókat vesznek fel, ezeket vetítik le esténként. Amikor pedig a szomszéd panelház falán óriási Coca-Cola-reklám jelenik meg, azt hazudják, hogy ez a béke szigetének tartott NDK-ba átmenekült nyugatnémetek kedvéért van...

Hogy végül miként sikerül a kegyes hazugságok szövevényéből kikeveredni, az maradjon a film titka. Annyit azonban elárulhatunk, hogy nem véletlenül lett a Good bye Lenin! Németországban az év egyik legnépszerűbb filmje. Már az első hetekben behozta gyártási költségeit, nézettségével pedig jó néhány nyugati sikerfilmet lepipált.

Aki csak szórakozni megy a moziba, az is jól érzi majd magát, de a legtöbb néző valószínűleg elgondolkodik a látottakon. A kegyes hazugságok hasznos vagy haszontalan voltán, az emberi kapcsolatokon vagy a kelet-európai országok sajátos kapitalizmusán, ami végül sokaknak nem a várva várt szép új világot hozta el.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére