KÖZTEHERVÁLTOZÁSOK 2004

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 69. számában (2004. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Egyetlen cég sem vághat neki úgy az új esztendőnek, hogy nem tájékozódik a január elsejétől hatályos adózási szabályokról, amelyek egyik sarkalatos pontját képezik a vállalkozások pénzügyi tervezésének. Idei első tematikus összeállításunkban adónemenként áttekintjük a fontosabb - lapzártánkig megjelent - változásokat, rávilágítva az új szabályok céljára, következményeire. Külön foglalkozunk az adózás rendjére vonatkozó új törvénnyel, valamint a társadalombiztosítással kapcsolatos változásokkal. A cikkek sorát az illetéktörvény módosításaival zárjuk, amely szintén érzékenyen érintheti a cégek kiadásait. Szokásos Mozgástér rovatunknak az adózási tudnivalók fontossága miatt ezúttal nem tudtunk helyet szorítani a lapban.

Személyi jövedelemadó

Az szja-törvény módosítását a gazdaság versenyképességének javítása, az adóterhek mérséklése, az adóelkerülés lehetőségeinek a további szűkítése, és nem utolsósorban az EU-s csatlakozás feltételeinek a megteremtése indokolta. Összefoglalásunk a törvényben bekövetkezett legfontosabb változásokat ismerteti.

Változó fogalmak

Szokásos piaci érték

A szokásos piaci értéket független felek közötti ügyletnél nem kell megállapítani, az éppen aktuális árat jelenti.

Nem független felek közötti ügylet esetén a szokásos piaci értéket mint nem pénzbeli ellenértéket az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak figyelembevételével, költség- és jövedelemmódszerrel, vagy ha azt az előbb említettek egyikével sem lehet megállapítani, akkor a meghatározáshoz egyéb módszert kell alkalmazni.

Független felek

A független felek fogalmát (új elemként) a törvény úgy definiálja, hogy független feleknek kell tekinteni az egymással szoros együttműködésben, gazdasági, jogi kapcsolatban nem álló azon természetes vagy jogi személyeket, akik nem képesek egymásra meghatározó befolyást gyakorolni.

Egyéni vállalkozó

Pontosította a módosítás az egyéni vállalkozó fogalmát is. Az szja-törvény a jövőben egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet végzők (például ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, magánállatorvos és gyógyszerész) az szja-törvény hatálya alá csak e tevékenységük végzése tekintetében tartoznak.

Jövedelmek

Nem bérjövedelem

Az idei évtől nem minősül bérjövedelemnek az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás és a keresetkiegészítés sem.

Munkaviszonyból származó jövedelem

Munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel (külföldi jog szerinti jogviszonyt is ideértve) megillető, nem önálló tevékenységből származó összes jövedelmet.

Adóköteles biztosítási díj

Adóköteles biztosítási díjként kell figyelembe venni a biztosítási szerződés alapján a más személy által fizetett díjat (ide nem értve a biztosítótól a magánnyugdíjpénztár által megvásárolt járadék ellenértékét, valamint a biztosításnak a törvény 1. számú melléklete alapján adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel azt kifizetik.

Biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának a fogalmát is pontosította a jogalkotó. 2004-től csak a biztosítási szerződés alapján kötelezően juttatott vagyoni érték tekinthető a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatásának.

Nyugdíj

Nyugdíjnak minősül ezentúl a magánnyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, a járadékszolgáltatás, valamint meghatározott feltételek mellett az önkéntes nyugdíjpénztár által fizetett nyugdíjszolgáltatás is.

Adóterhet nem viselő járandóságok

Bővült, illetve pontosabban lett meghatározva az adóterhet nem viselő járandóságok köre.

Pénzbeli juttatás tanulószerződés alapján

A szakképzésről szóló törvény változásával összhangban ilyen jövedelemnek minősül a szakképzésben tanulószerződéssel részt vevő tanuló pénzbeli juttatásának a szakképzési törvényben meghatározott mértéket meg nem haladó része, illetve a tanulószerződés nélkül részt vevő tanulók szakmai gyakorlatának az idejére juttatott jövedelem akkor, ha az nem haladja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 15 százalékát.

Sport

Az amatőr és vegyes versenyrendszerben szervezett sportban a sporttevékenység támogatása érdekében a mérkőzésvezetők választhatnak, hogy a tevékenységükért kapott ellenértéket, mérkőzésenként ötezer forintot, éves szinten legfeljebb a havi minimálbért adóterhet nem viselő járandóságnak tekintik-e, avagy költséget kívánnak vele szemben elszámolni.

Európai Gazdasági Térség joga alapján folyósított bevétel

Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül - mint új elem - az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján folyósított az a bevétel, amely a belföldi folyósítás alapján is az lenne, valamint az említett térség tagállamának joga szerint folyósított olyan bevétel, amely a tagállamban, a tagállam polgárai részére is mentességet élvezne.

Oklevelek a felsőoktatásban

Ha a felsőoktatásról szóló törvény alapján jut a magánszemély arany, gyémánt vagy rubin díszoklevélhez, akkor a kifizetett összeget - legfeljebb a minimálbér háromszorosáig terjedő mértékben - adóterhet nem viselő járandóságnak kell tekinteni.

Adómentes bevételek

2004-től - új elemként - 750 ezer forintra emelkedik a korábbi 500 ezer forintról az az összeg, amelyet a munkáltató hitelintézet közreműködésével legfeljebb ötévenként nyújthat a magánszemélynek lakáscélú felhasználás céljára. Ezt az összeget ugyancsak adómentesen lehet felhasználni a lakás korszerűsítésére, villany vagy gáz bevezetésére ott, ahol ilyen nincs. * Ugyancsak új elemként lett adómentes bevétel a kulturális miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott díjhoz kapcsolódó pénzjutalom és érme értéke. * Adómentes lett a kártérítési kötelezettségre kötött biztosítási díjat fizetőt terhelő díjnak az összege. * Adómentes bevételnek minősül, ha a nyugdíjas magánszemély központi költségvetési szervvel vagy önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki, öröklési szerződés révén jut vagyoni értékhez. A szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során megszerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme akkor lesz mentes az adó alól, ha annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, legfeljebb azonban a 10 ezer forintot nem haladja meg. * Az internethasználathoz szükséges, évi 50 ezer forintot meg nem haladó utalvány is adómentesen adható akkor, ha azt államháztartási forrásból, pályázaton nyerte el a magánszemély. * Adómentes bevétel az elengedett közüzemi követelés összege is abban az esetben, ha az elengedést a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltató az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának az elve alapján valósítja meg. * Hétszázezer forintra emelkedett a falusi vendéglátásból származó adómentes jövedelem bevételi határa. * Megszűnt viszont a visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetésével járó vagyoni érték megszerzésének az adómentessége.

Bevétel

A módosítás következtében 2004-től bevételnek kell tekinteni a magánszemély által bármely formában és jogcímen mástól megszerzett vagyoni értéket. A lehetséges vagyoni értékek esetében a különös kifejezést alkalmazta a jogalkotó, tehát nem sorol fel valamennyi létezhető formát, csak a legjellemzőbbeket említi. Például a magánszemély javára elengedett kiadás esetén annak összegét kell bevételnek tekinteni. Az átvállalt tartozás és az elengedett kötelezettség esetében a megszűnt tartozás, illetve elengedett kötelezettség teljes összege bevételnek minősül.

Az illetőség vizsgálata

A bevétel jogcímének és ezzel együtt az adókötelezettség elemeinek a meghatározásakor az új szabályozás következtében tekintettel kell lenni a felek között egyébként fennálló jogviszonyra és a szerzés körülményeire egyaránt. Ha az adó megfizetésére és bevallására is a kifizető kötelezett, akkor nem kell vizsgálni az illetőséget a magánszemély esetében. Ha a konkrét bevételre a hatályos kettős adóztatást elkerülő egyezmény a hazai adóztatást mondja ki, akkor a belföldi jog szabályai az irányadóak.

Nem pénzbeli bevétel

Ha nem pénzben szerezték meg a bevételt, akkor a szokásos piaci értékre előírt szabályok alkalmazásával kell annak összegét megállapítani.

Utalvány

Kereskedelmi utalvány (például bon, kupon stb.) esetében az számít bevételnek, amilyen összegben azzal az áru (szolgáltatás) ellenértéke kiegyenlíthető.

Nem bevétel

Megfizetési, visszaszolgáltatási kötelezettség

A jövedelem számításánál nem kell bevételként figyelembe venni azt a vagyoni értéket, amelynek szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni, vagy amit köteles visszaszolgáltatni. Nem bevétel például a magánszemély által fizetett tagdíj, hozzájárulás stb.

Elszámolás bizonylattal

Bármilyen juttatás esetében nem kell bevételként figyelembe venni azt az összeget, amellyel szemben a magánszemély köteles bizonylattal elszámolni.

Árengedmény

2004-től nem kell figyelembe venni a magánszemély részére a kifizető által juttatott termék vagy szolgáltatás szokásos piaci értékéből a magánszemély által meg nem fizetett azon összeget, amely nem haladja meg a termék, szolgáltatás független féltől való megszerzésekor a kifizető által elért árengedmény összegét.

Támogatások

Ugyancsak nem minősül bevételnek a jogszabály alapján a költségek fedezetére, avagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege akkor, ha a felhasználás révén teljesített kiadás miatt a magánszemély nem számolt el költséget.

Jogutódnál szerzett értékpapír

Nem minősül továbbá bevételnek a magánszemélynél az átalakuló társas vállalkozás tagjaként vagy részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként az átalakulás folytán a jogutódnál megszerzett értékpapír.

Költségek

Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás költségeit kívánja elszámolni, amelynek az értékesítője az általános forgalmi adóról szóló törvény által meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a magánszemély kizárólag olyan bizonylatot alkalmazhat a könyvelésében, amelyből megállapítható az adó összegének megállapításához szükséges valamennyi adat.

Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatást kap, akkor csak az e jogszabályok által megengedett kiadásokat számolhatja el költségként.

A jövedelemszerzés ideje

A bevételeket érintő változások következtében a bevétel megszerzésének az idejére vonatkozó rendelkezés is módosult. A törvény tételesen meghatározza valamennyi - szja-törvény szerinti - bevétel esetében a megszerzés időpontját.

Fő szabályként a bevétel megszerzésének ideje az a nap, amelytől kezdődően a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel a magánszemély rendelkezni jogosult.

Pénz

Ez pénz esetében az a nap, amikor azt a nevére jóváírták, vagy azt birtokba vette. Átutalás, illetve postára adás esetén az átutalás és postára adás napja számít a jövedelem megszerzése időpontjának, de csak akkor, ha azt a bevallás benyújtásáig, a bevallással egyenértékű nyilatkozat megtételéig, vagy adóhatósági adatszolgáltatás alapján történő adó megállapításhoz szükséges nyilatkozat megtételéig a magánszemély bankszámláján jóváírták, illetve ha a magánszemély birtokba vette azt.

Dolog, értékpapír

Dolog, értékpapír esetén a bevétel megszerzésének ideje az a nap, amikor a magánszemély a tulajdonjogot megszerezte.

Elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kiadás

Elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetén a megszerzés napja az a nap, amikor az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt, a magánszemély javára teljesített kiadás esetén pedig az a nap, amikor a kiadást részére teljesítették.

Adótábla

A 2002-ben elfogadott adótábla alsó határa 800 ezer forintra nőtt, a felső határ 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emelkedett. A 20 százalékos alsó adókulcs 18 százalékra, a középső kulcs 26 százalékra, a legfelső adókulcs pedig 38 százalékra csökkent a módosítás eredményeként.

Az adó mértéke 18 százalék, ha a jövedelem összege 0-800 000 forint. A 800 001-1 500 000 forint jövedelem után az adó mértéke 144 000 forint és a 800 000 forinton felüli rész 26 százaléka. 1 500 001 forint jövedelemtől az adó 326 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 százaléka.

Adójóváírás, kiegészítő adójóváírás

Az adójóváírás havi összege a bér 18 százaléka, de az jogosultsági hónaponként legfeljebb 9 ezer forint összegű lehet. Az adójóváírás teljes összegének érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a bér összege nem haladja meg az évi 1 millió 350 ezer forintot (ez az úgynevezett jogosultsági határ). 1 millió 350 ezer forint és 1 millió 950 ezer forint között fokozatosan csökken az adójóváírás összege.

Az 53 ezer forintra emelkedett minimálbér adómentesítése érdekében a jogalkotó bevezette a kiegészítő adójóváírás intézményét az évi 600 ezer és 756 ezer forint jövedelemösszeg között. Ha a magánszemély éves bérjövedelme nem haladja meg a 720 ezer forintot (kiegészítő jogosultsági határ), akkor a megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb havonta 9540 forint vehető igénybe jóváírásként. Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, az azt helyettesítő bevallással egyenértékű nyilatkozatában, illetve az adóhatósági adatszolgáltatás alapján történő megállapítása (erről a későbbiekben részletesebben lesz szó) során elszámolt éves jövedelme meghaladja a 720 ezer forintot, de a 756 ezer forintot nem, akkor a 9540 forintot csökkenteni kell a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó résszel.

Jogosultsági hónap

Jogosultsági hónapnak - az adójóváírás vonatkozásában - az a hónap számít, amelyre bér illeti meg a magánszemélyt. Ha egy adott hónapban több kifizetőtől vagy többször kap jövedelmet a magánszemély, akkor az csak egy jogosultsági hónapnak számít. Mindezekből következően a jogosultsági hónapok száma az adóévben továbbra sem haladhatja meg a 12 hónapot.

Munkáltatói korlát

Az adójóváírást, kiegészítő adójóváírást (havi 540 forintot, feltéve ha az adott havi bér 50 ezer forintnál több, de a 60 ezer forintot nem haladja meg) 2004-től csak akkor veheti figyelembe az adóelőleg-levonásnál a munkáltató, ha azt a magánszemély kifejezetten kéri.

A számított adó összegét csökkentő tényezők

Adóterhet nem viselő járandóságok adója

Az adóterhet nem viselő járandóságok adója legfeljebb annak mértékéig csökkenti az összevont adóalap után számított adó összegét.

Magán-nyugdíjpénztári kifizetés

Csökkenti továbbá a számított adót legfeljebb annak mértékig az összevont adóalap részét képező, a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére az adótábla szerint legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50 százaléka.

Kedvezmények

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények

2004-től megszűnt a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó 25 százalékos adókedvezmény.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények

Azoknál, akik kizárólag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ban, vagy kizárólag önkéntes egészségpénztár(ak)ban és önsegélyező pénztár(ak)ban rendelkeznek tagsággal, marad a 100, illetve meghatározott életkorban lévők esetén a 130 ezer forintos adókedvezmény, amelynek alapjául a saját befizetés, valamint az egyéni számlán jóváírt egyéb jövedelemként nevesített együttes összeg szolgál.

Együttes tagság

Változás 2004-től, hogy ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyező pénztári tagság együttesen áll fenn, akkor a 30 százalékos korlát mellett 120, illetve a 2020. január elseje előtti öregségi korhatárt elérőknél 150 ezer forintot lehet adókedvezményként igénybe venni. A kedvezmény alapja a saját befizetés, valamint az egyéni számlán jóváírt összeg.

Lakáscélú kedvezmények

Újrafogalmazta és szigorította a törvény a lakáscélú hitelszerződés alapján igénybe vehető adókedvezmény feltételrendszerét és mértékét.

A kedvezmény alapja, a kedvezményezett

A kedvezmény csak egy önálló ingatlanra, csak egy adósnál, adóstársnál és csak egy hitelszerződés alapján érvényesíthető. Több adóstárs esetén is csak egy személy lehet kedvezményezett az egy önálló ingatlanra kötött egy hitelszerződés alapján. A társasházi lakás tekintetében egy önálló ingatlannak minősül a társasház alapító okiratában külön tulajdonként feltüntetett lakás is.

A kedvezmény mértéke

Az 1993. december 31. után kötött hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársként) megjelölt személy a pénzintézet által igazolt adóévben kifizetett tőke, kamat és járulékos költség törlesztéseként kifizetett összeg 40 százalékát veheti kedvezményként igénybe, ha a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásban részesül, valamint a felvett hitel(ek) összege nem haladja meg a 15 millió forintot és a felvett hitelt

- belföldi lakótelek vásárlására, új lakás tulajdonjogának a megszerzésére, belföldi lakás építésére vagy építtetésére, vagy

- más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére fordítja. Az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

Új lakás, használt lakás

Új lakásnak minősül az a lakás, amelynek első átruházásához a kedvezmény alapjául szolgáló hitelt használják fel, amennyiben azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más magánszemély lakcímként nem jelentette be.

Egyéb más esetekben (például használt lakás vásárlása esetén) az igazolt összeg 30 százaléka vehető igénybe kedvezményként, feltéve ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel összege a 10 millió forintot nem haladja meg.

A kedvezmény igénybevételének korlátjai

A magánszemély által igénybe vehető kedvezmény éves összege legfeljebb 120 ezer forint lehet 2004-től, azzal, hogy a kedvezmény éves összegének a megállapításakor figyelemmel kell lenni az szja-törvényben meghatározott jövedelemkorlátokra. Ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot, akkor a kedvezmény teljes összege igénybe vehető. Ha meghaladja, de nem éri el a 4 millió forintot, akkor jövedelemarányosan csökken az igénybe vehető kedvezmény összege. 4 millió forint feletti jövedelemnél pedig már nem jár az adókedvezmény.

Abban az esetben, ha az adós magánszemély házastársa vagy élettársa az adóévben hat hónapnál tovább volt gyermekgondozási segélyen, 4,4 millió forintig lehet elszámolni az adókedvezményt, míg innen 20 százalékkal csökkenő összegben 5 millió forinttal bezárólag.

A kedvezmény érvényesítése

Az adókedvezményt az első törlesztőrészlet évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni.

Ha a magánszemély gyermekek vagy más eltartottak után lakásépítési támogatásra nem jogosult, akkor minden olyan gyermek után, akire tekintettel a törlesztési időszakban, de legkésőbb az adókedvezmény igénybevételének évét követő adóévben családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá válik), akkor az adókedvezmény érvényesítésének időtartama egy adóévvel meghosszabbodik.

Ha a munkáltatót nem terheli az általa nyújtott lakáscélú hitel után az adófizetési kötelezettség, a magánszemély a kedvezményt nem érvényesítheti.

A fentieken túlmenően akkor sem számolhat el adókedvezményt a magánszemély ezen a címen, ha a lakás-takarékpénztártól nem áthidaló kölcsönnek minősülő kölcsönt vett fel.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A magánszemélynek az adóbevallásában, a bevallással egyenértékű nyilatkozatában, vagy az adóhatósági adómegállapításra vonatkozóan tett nyilatkozatában fel kell tüntetnie az ingatlan fekvése szerinti település nevét, az önálló ingatlan helyrajzi számát, az adóstársak nevét, valamint - amennyiben azzal rendelkeznek - adóazonosító számát.

Átmeneti rendelkezések

A törvény átmeneti rendelkezései szerint, ha a magánszemély az szja-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jogosult a lakáscélú hitel kedvezményére, akkor 2004-ben az új szabályok alkalmazása mellett, az időbeni korlát figyelmen kívül hagyásával kell az adókedvezményt kiszámítani.

A lakáshitel adókedvezménye a gyakorlatban

A magánszemély éves jövedelme a bevallás szerint hárommillió-ötszázezer forint. Az igazoltan kifizetett hiteltörlesztésének az összege négyszázezer forint. Mivel éves jövedelme egyszázezer forinttal meghaladja a hárommillió-négyszázezer forintot, de nem éri el a négymillió forintot, ezért az egyezer forint 20 százalékával kell csökkenteni az igénybe vehető egyszázhúszezer forint adókedvezményt. * Egy magánszemély és élettársa közösen vesz fel használt lakás vásárlására hitelt. A törlesztőrészletük havi harmincezer forint. A magánszemély éves bevallott jövedelme négymillió-ötvenezer forint. Az élettársa négy hónapig részesült gyermekgondozási segélyben. Ez utóbbi miatt - jóllehet közösen vették fel a lakáscélú hitelt - az adókedvezményt mégsem lehet érvényesíteni.

Adóhitel

Megszűnik a befektetési adóhitel, ezt utoljára a 2003. évről készítendő adóbevallásban lehet még feltüntetni (igénybe venni). A megszűnéssel kapcsolatban a 2003. december 31-én hatályos törvény vonatkozó rendelkezésének és mellékletének az előírásait még alkalmazni kell.

Visszafizetési kedvezmény

A kedvezmény végleges megszűnésével kapcsolatos, annak minél előbbi, tehát a legkésőbbi időpontként meghatározott 2007. április 20-át megelőző visszafizetését jelentősen kedvezményezi a törvény az átmeneti rendelkezések körében.

A visszafizetéssel kapcsolatos kedvezmények miatt különböző időszakokra bontja az előbb írt végső időpontig terjedő időt, amelyekhez csökkenő mértékű visszafizetési kedvezményt rendel.

Adóhatósági feladatok, határozat

A fentiekben említettek érdekében az adóhatóság 2004. május 31-ig megállapítja, és 2004. március 20-ai határidővel kötelezettségként előírja a magánszemély külön e célra nyitott számláján a visszafizetendő összeget, és erről 2004. június 30-áig határozatban értesíti az adózót. Először megállapítja a 2002. évi adóhitel alapjául szolgáló összeget, amelyet csökkent a 2003. évi csökkenés miatt visszafizetett összeggel, illetve növel a 2003. évi növekedés miatt igénybe vett adóhitelnek az összegével.

Kedvezménymértékek

A visszafizetés időpontja függvényében a kedvezmény a következők szerint alakul:

- ha a magánszemély 2004. október 31-éig visszafizeti az adóhitel összegét, és nem számol el 2003-ra adóhitelt, akkor a visszafizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékát érvényesítheti kedvezményként;

- ha 2003-ra mégis igénybe vesz adóhitelt a növekménye után, és a hitelt szintén október 31-ig fizeti vissza, akkor csak 25 százalék visszafizetési kedvezményre jogosult;

- ha 2004. november 1. és 2005. június 30. között rendezi az adóhitelét, akkor csak a megfizetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőzően fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát írják a számláján jóvá, végül

- ha a legkésőbbi időszakban, tehát 2005. július 1. és 2006. június 30. között fizeti vissza a felvett adóhitelt, akkor legfeljebb a visszafizetési kötelezettségként előírt összeg 5 százaléka a kedvezmény.

Jóváírás megfelelő számlán

A visszafizetésnél ügyelni kell arra, hogy a visszafizetett összeget az adóhitel céljára rendszeresített számlán írják jóvá, mert téves számlára való utalás esetén azt nem lehet visszafizetésre jogosító kedvezményként figyelembe venni.

Az adóhitel törlése

Ha a magánszemély elhalálozik, akkor az adóhatóság törli a visszafizetendő hitel összegét.

Bevallás

Mentesség a bevallási kötelezettség alól

Változott a 2003-ra hatályos törvényi szabályozás egy része. Ebből adódóan nem kell bevallani a magánszemélynek azt a jövedelmet, amelyet mint kedvezményezettnek teljesít a nyugdíjpénztár, akkor, ha az nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak.

Kötelező bevallás

Új előírás a 2003. évi szabályok mellett, hogy ha

- a magánszemély az adóelőleg levonásakor nyilatkozatában nem jogszabályon alapuló költség levonását kérte a kifizetőjétől vagy a munkáltatójától, ha

- az év végén adóelőleg vagy költségkülönbözet miatt adó fizetésére kötelezett, illetve ha

- a tartós adománnyal kapcsolatban igénybe vett kedvezmény miatt visszafizetésre köteles, valamint, ha

- az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adóval növelt összegű adó megfizetésére kötelezett,

akkor bevallás benyújtására köteles, következésképpen úgynevezett bevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére nem jogosult.

Bevallással egyenértékű nyilatkozat

Bővült a lehetséges esetek köre, amikor nem adhat a magánszemély a munkáltatójának bevallás elkészítésére vonatkozó nyilatkozatot.

Ha a magánszemély nem jogszabályon alapuló, igazolás nélkül elszámolható költség figyelembevételét kérte a kifizetéskor, ha az adományhoz kapcsolódó külön kedvezmény visszafizetésére kötelezett, illetve ha az önkéntes pénztári adókedvezmény adóval növelt összegének a visszafizetésére kötelezett, akkor a munkáltató nem számolhat el helyette.

Adóhatósági adómegállapítás

2004-től iktatta be a jogalkotó az szja-törvénybe az úgynevezett adóhatósági adómegállapítás intézményét. Az új rendelkezések szerint az adó megállapítására vonatkozó nyilatkozatot akkor teheti meg a magánszemély, ha kizárólag olyan jövedelme volt az adóévben, amelyre vonatkozóan teljesül a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatás.

Az adómegállapítási eljárás

Az adómegállapítás során az adóhatóság a kifizetői és egyéb adatszolgáltatásra alapozva megállapítja az éves fizetendő adó összegét, illetve beszerzi az egyéb, az adó megállapításához szükséges információkat a magánszemélytől. A magánszemélyt megillető kedvezmények összegét az általa megjelöltek szerint számolja el a hatóság. Bevételként a magánszemély minden olyan kifizető által közölt bevételét figyelembe veszi, amit egyébként a magánszemélynek kellene bevallania.

Amikor nincs lehetőség hatósági adómegállapításra

Nem tehet például ilyen tartalmú nyilatkozatot a magánszemély akkor, ha az adóév végén költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet miatt külön adó fizetésére kötelezett, vagy például akkor sem, ha árfolyamnyereségből származó jövedelem bevallására kötelezett, vagy kedvezményezett részesedéscsere révén az adóév első napján értékpapírral rendelkezik.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Módosult a kamatkedvezményből származó jövedelem jogcímen adóztatható jövedelmek köre. 2004-től a korábbi évekből, a kölcsön kamatkedvezményeként ismert jövedelemként kell megítélni a magánszemélynek az összes olyan jövedelmét, amely a kifizető felé fennálló követelésből származik. Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a kifizetőt a követelés alapján megillető kamatot. Ha a jövedelem a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel, azzal összefüggő jogviszonyában keletkezik, akkor az nem kamatkedvezményből, hanem nem önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke nem változott.

Adóhitel-visszafizetés elszámolása a gyakorlatban

A magánszemély 2002. évi adóhitelének összege 300 ezer forint. A 2003. évi növekménye után nem vesz adóhitelt igénybe. A hitel teljes összegét rendezi 2004. október 31-ig. Mivel 165 ezer forintot fizet vissza, ezért a visszafizetési kedvezményének az összege (165 ezer x 81,82) 135 ezer forint, ezért a hitele "nullára" fut. * Ugyanez a személy 2004. október 31-ig a fennálló 300 ezer forintból csak 100 ezer forintot fizet vissza. Visszafizetési kedvezménye a maximum, tehát (100 ezer x 81,82) 81 820 forint. A fennmaradó kötelezettsége 300 - (100 + 81 820) = 118 180 forint, amit 2005. június 30-án fog majd visszafizetni, ezért a megmaradt adóhitelével kapcsolatban csak 25 százalékos visszafizetési kedvezményre jogosult (118 180 x 25) = 29 545 forint. A visszafizetett összeg 88 635 forint. Az adóhitel (100 000 + 81 820 + 88 635 + 29 545) teljes összege ekkor szűnik meg.

Természetbeni juttatások

A természetbeni juttatások adóztatását érintően több lényeges változást tartalmaz az szja-törvény 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezése. A juttatások egy része továbbra is adómentes.

Adóztatási feltétel, jövedelemtartalom

Míg korábban minden, megjelenési formájától független vagyoni érték magánszemély által meg nem fizetett szerzési értékét, addig az új szabályozás csak a nem pénzben és a törvényben felsorolt juttatásokat engedi meg ezen a jogcímen adó(zás) alá vonni. Változott az idesorolható juttatások jövedelemtartalmának a meghatározása is. A változás következtében a mindenkori szerzéskori értéknek a szokásos piaci értéket kell tekinteni.

Mentesség

A módosítás következtében azok után a juttatások után, amelyeket adómentesnek tekint a törvény, illetve ha a juttatás értékhatárhoz kötött, nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Alapjuttatások adózása

Legismertebb juttatásként említhető a természetbeni juttatások közül a reprezentáció és az üzleti ajándék, a kifizető tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használata.

Reprezentáció

A reprezentációs juttatásokat érintő módosítás 2004. január 1-jétől a 0,5 százalékos korlát mellett, 10 millió forint bevételi határig adómentes természetbeni juttatásként engedi meg elszámolni, kivéve a nem gazdálkodó társadalmi szervezeteket, alapítványokat, akikre külön előírást alkalmaz.

Üzleti ajándék

Az üzleti ajándék egyedi értéke továbbra is 10 ezer forint, de az összes adóévi egyedi értékű ajándék együttes adómentes értéke nem haladhatja meg az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számának és 5000 Ft/fő értéknek a szorzatát.

Cégautó

Változott a cégautó utáni adó mértéke, az adótételek megnőttek, az adófizetési kötelezettség esetei szigorodtak. A magáncélú használat például akkor is vélelmezhető, ha azt a fennálló bármilyen körülmény valószínűsíti, vagyis az autót akár csak eseti jelleggel is használták vagy használhatják. Ha a cégautó utáni adó tárgyát képező gépkocsit bérlik vagy lízingelik, akkor a bérbe- vagy lízingbevevő mint üzembentartó válik az adó alanyává, egyéb esetben továbbra is a tulajdonos, illetve üzembentartó.

A személygépkocsi beszerzési árát is újraszabályozta a törvény. Ennek megfelelően beszerzési árként a számviteli törvény szerinti, az üzembe helyezés időpontjában érvényes bekerülési értéket vagy az egyéni vállalkozóra vonatkozó beruházási értéket kell figyelembe venni.

A beszerzési árként a cégautóhoz hasonló cégautót forgalmazó kifizető írásos nyilatkozatát is figyelembe lehet venni akkor, ha a cégautó utáni adó fizetésére nem az kötelezett, aki a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte a gépkocsit.

Nem keletkezik cégautó magáncélú használatára tekintettel jövedelme a magánszemélynek akkor, ha az üzemanyagköltséget és a kilométerenként számított 3 forintot megfizeti a kifizetőnek.

Adóköteles biztosítási díj

Új elemként említhető a természetbeni juttatások között, ha a kifizető több, mint biztosított magánszemély javára (nem egyénileg) biztosítási szerződés alapján, kizárólag beosztás, munkakör, munkaviszonyban eltöltött idő vagy más közös ismérv alapján fizet adóköteles biztosítási díjat.

Az adó mértéke változatlan, az adót továbbra is a kifizetőnek kell a juttatás időpontjában megállapítani és külön törvény által meghatározott időben befizetni.

Egyéb változások

A korábbi évekről már jól ismert, adómentes természetbeni juttatásokat érintő változások a következők:

- a munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása érdekében juttatott bevétel 6 ezer forintra, míg a készétel fogyasztására jogosító étkezési utalvány értéke 3,5 ezer forintra emelkedett;

- a kifizető által évi három alkalommal adott, az áfatörvényben meghatározottak szerinti kis értékű ajándék összege 5 ezer forintra nőtt, azzal, hogy az ajándék tárgya utalvány nem lehet;

- 15 ezer forintra nőtt az iskolakezdési támogatás;

- adómentes a szakszervezet vagy a munkáltató tulajdonában, vagy az általa kezelt belföldi üdülőben való üdültetés révén megszerzett bevételnek az adóév első napján érvényes minimálbér összege. A juttatást a nyugdíjasnak, illetve a munkavállaló közeli hozzátartozójának is meg lehet ítélni. Ha emellett adómentes üdülési csekkben is részesül a magánszemély, akkor a juttatás egy része adókötelessé válik.

Egyéb változások az szja-törvényben

Érvénytelen szerződés, jogalap nélkül szerzett bevétel * A törvény alapelvi szinten kimondja, hogy az érvénytelen szerződések vagy a jogalap nélkül megszerzett bevételek után megfizetett adót az eredeti állapot helyreállítását követően, önellenőrzéssel lehet visszaigényelni. Ha azonban az eredeti állapotot a bevallás benyújtására előírt határidőig a szerződő felek helyreállítják, akkor a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége. A jogalap nélkül, avagy érvénytelen szerződés alapján teljesített kiadást - ha az eredeti állapot helyreállt - már nem lehet költségként elszámolni. * Kis összegű kifizetések * 2004. január 1-jétől a kis összegű kifizetések összeghatára 15 ezer forintra emelkedett. * Mezőgazdasági őstermelők adómentessége * A mezőgazdasági őstermelők 600 ezer forintig terjedő jövedelme adómentessé vált. * Progresszív adózás ingó, ingatlan értékesítésénél * Ha az ingó, illetőleg ingatlan értékesítésénél az üzletszerűség megállapítható, akkor a jövedelmet progresszív adó terheli az idei évtől.

Értékpapírok

A 2003. évvel egyezően, tehát továbbra is az értékpapírügylet résztvevői között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell az értékpapírokból származó jövedelem adózásának a jogcímét megítélni. Mint arról a bevételek változásánál már szó volt, nem eredményez adókötelezettségének annak az értékpapírnak a megszerzése, amelyhez az átalakult (jogutód) társaságban tagként jut hozzá a magánszemély.

Dolgozói részvény, üzletrész bevonása, átalakítása

Dolgozói részvény, üzletrész bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén a volt dolgozónak munkaviszonyból származó jövedelme keletkezik. Ebből le kell vonni a megszerzésre fordított összeg mellett az úgynevezett járulékos költségeket is. A járulékos költségek esetében az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

2004. január 1-jétől az értékpapírra vonatkozó vételi, eladási, jegyzési vagy más hasonló jog átruházása, átengedése vagy az arról való lemondásból származó jövedelem adóköteles bevételnek minősül. A jövedelem jogcímét az értékpírokra előírtak - az előzőekben ismertetettek - alkalmazásával kell megállapítani.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapírok köre bővül. Idetartozik 2004-től a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában kibocsátott és az ott működő befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett értékpapír is.

Egyéni vállalkozók

Átalakulás

Ha az egyéni cégként működő egyéni vállalkozó átalakul például egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, akkor a tevékenység folyamatosságának a biztosítása érdekében az átalakulás napjára vonatkozóan - a megszűnés szabályai szerint, illetve a nélkül - meg kell állapítani a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, valamint a vállalkozói jövedelemadót és az osztalékalap utáni adót. Az átalakulás során bevételként kell figyelembe venni az átalakulási vagyonmérleg pozitív átértékelési különbözetét.

A nem megszűnés szabályai szerint megállapított adókat a soron kívüli bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni, illetve majd az éves bevallásban be kell vallani azokat.

Lényeges, hogy a kisvállalkozói kedvezmény utáni adót az átalakulás miatt azonban nem kell megfizetni.

Az egyéni vállalkozó halála

Az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységével kapcsolatos bevételeket és költségeket - ha annak özvegye vagy örököse kívánja tovább folytatni az egyéni vállalkozói tevékenységet - úgy kell megítélni, mintha azt kizárólag ők szerezték volna meg (illetve őket terhelték volna a költségek), de csak akkor, ha a tevékenység folytatása érdekében az erre vonatkozó szándékukat a halálesetet követő három hónapon belül az adóhatóság felé bejelentik.

Pénztartalékolás

2004-től már nincs lehetőség arra, hogy az egyéni vállalkozó pénztartalékolás növekményének a jogcímén csökkenthesse az osztalékalapját. Az átmeneti rendelkezések értelmében a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választott egyéni vállalkozónak (ideértve az átalányadózót is) a 2003. évi pénztartalékkal a 2004. évi vállalkozói jövedelmet meg kell növelnie, de csak akkor, ha a pénztartalékszámláját 2003-ban nyitotta az adóhatóságnál, vagy más, ilyen számlavezetésre jogosult pénzintézetnél.

Fejlesztési tartalék

Az egyéni vállalkozók egy igen szűk körét érinti az újonnan bevezetett intézmény, a fejlesztési tartalék utáni adóalap-csökkentési lehetőség.

A kedvezmény érvényesíthetőségének feltételei

Az említett csökkentés feltétele az, hogy a vállalkozó az adóév utolsó napján meglévő belföldi pénzforgalmi bankszámlájának az egyenlegéből egy bizonyos összeget, de legfeljebb az éves vállalkozói költségeket meghaladó bevétel 25 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot - mint fejlesztési tartalékot - lekössön. További feltétel a kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából, hogy a lekötés évét is ideértve öt éven belül a lekötött összeget csak kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz beszerzésére lehet fordítani. Ha a beruházás megvalósul, akkor a banki lekötést fel lehet oldani.

Elszámolás

A felhasznált összeget a tárgyi eszköz üzembe helyezésekor értékcsökkenési leírásként lehet költségként elszámolni.

Eljárás a lekötés feloldása esetén

Abban az esetben, ha a lekötést - például a tevékenység megszűnése miatt - fel kell oldani, akkor a feloldás napjától számított 30 napon belül, az önellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazása mellett önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni a csökkentésként elszámolt összeg utáni adókat - a 35 százalékos osztalékalap utáni adóval együtt.

Nyilvántartás

A fejlesztési tartalékoláshoz nyilvántartási kötelezettség is társul.

Veszteségelhatárolás

2004-től már nem él az ötéves időbeni korlát a veszteségelhatárolásnál, de a veszteségnek a tevékenység megkezdése évét követő továbbviteléhez az adóhatóság engedélye szükséges, amely megadása iránti kérelmet - fő szabályként - az éves adóbevallással együtt kell az adóhatósághoz benyújtani. E határidő jogvesztő, továbbá 30 nap elteltével - értesítés hiányában - a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.

Az elhatárolt veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni.

Vállalkozói költségek

Hosszú évek óta a legjelentősebb változásként említhető az igen sokat vitatott, az úgynevezett személyes és családi szükséglet kielégítését (is) szolgáló költségek elszámolhatósága. Ezentúl nem kell vizsgálni az ilyen jellegű költségek elszámolhatóságát, mivel ezeket vállalkozói kivétként lehet majd figyelembe venni, és progresszív adóval kell terhelni.

Kiadások

Kivételt képeznek azok a költségek, amelyeket a törvény a jellemzően előforduló költségek körében tételesen felsorol. Ezeket nem kivétként, hanem továbbra is a törvényben megjelölt jogcímű kiadásként kell elszámolni.

Adóalapot csökkentő kedvezmények

Kutatás, fejlesztés

Az úgynevezett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést végző egyéni vállalkozók adóalapot csökkentő kedvezménye a költségként elszámolt kiadás vagy értékcsökkenési leírás háromszorosára, legfeljebb azonban 50 millió forintra emelkedik.

Csökkent munkaképességű személy foglalkoztatása

Legalább ötven fő csökkent munkaképességű személy foglalkoztatása esetén az érintettek részére kifizetett bér teljes összege, legfeljebb azonban a hónap első napján érvényes minimálbér összege levonható a vállalkozói bevételből.

Helyi iparűzési adó levonhatósága

Levonható továbbá a helyi iparűzési adó 25 százaléka is akkor, ha a vállalkozónak nincs köztartozása.

Kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény

A két kedvezmény - a kisvállalkozói kedvezmény, valamint a kisvállalkozói adókedvezmény - ugyanarra a beruházásra továbbra is érvényesíthető, ugyanakkor a várható uniós csatlakozás miatt bizonyos tevékenységet végzőkre a kedvezmény nem terjed ki (például a szállítási tevékenységet végzőkre stb.).

Érvényesítési feltétel

A kisvállalkozói kedvezményt 2004-től az 50 fő helyett 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén lehet érvényesíteni.

Hitelkamat-kedvezmény

Az idei évtől a beruházási hitel kamatkedvezménye, a kisvállalkozói adókedvezmény 6 millió forintra nőtt, de annak mértéke továbbra is legfeljebb a megfizetett kamat 40 százaléka lehet.

Csökkenő adómérték

Az előző évek adómértékéhez képest a vállalkozói személyi jövedelemadó 16 százalékra csökkent.

A kettős adóztatás elkerülése

Az uniós csatlakozás érdekében rendelkezni kellett az olyan egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek adóztatásáról is, amelyek külföldről származnak.

E személyi kört érintően is tovább él az a fő rendezőelv, miszerint ha van érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, az a belföldi joggal szemben elsőbbséget élvez, tehát az abban foglaltak szerint kell a vállalkozói személyi jövedelemadó alá tartozó jövedelem adókötelezettségét megítélni.

Az egyezmények egy része a jövedelem mentesítését, tehát a jövedelem adóalapból történő kivételét, míg a többsége a beszámítást, tehát a külföldön megfizetett adó levonását rendeli el.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) novemberi módosításai részben gazdaságpolitikai célok megvalósítását és a 2004. évi költségvetési bevételek megalapozását szolgálják, részben pedig az európai uniós szabályokkal való további jogharmonizáció megteremtése tette a változtatásokat indokolttá. Az elfogadott törvénymódosítás kihatott a közhatalmi tevékenységet gyakorló szervek adóalanyiságának minősítésére, megváltoztatta az adómértékeket, valamint egyes kulcsokhoz tartozó termékek, illetve szolgáltatások körét, korlátozta az államháztartási támogatásokkal kapcsolatos áfa visszaigénylést, ezen túlmenően megemelte az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt. Az áfatörvény további módosításai várhatóak 2004. május 1-jei hatálybalépéssel, amelyeket az Európai Unióhoz történő csatlakozás tesz szükségessé. Utóbbiak lényegében a tagállamok közti forgalmat, a belső piacra vonatkozó áfaadózást fogják majd - feltehetően - szabályozni.

Közhatalmat gyakorló szervek adóalanyisága

A 77/388/EGK tanácsi irányelvvel szinkronban a módosított áfatörvény már egy új szakasz beiktatásával (áfatörvény 4/A §-a) tartalmazza azt, hogy közhatalmi tevékenységük tekintetében nem minősülnek adóalanynak az államháztartás szervei (például a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői), továbbá szervezeti formától függetlenül azok a szervezetek és személyek (például közjegyzők, önálló bírósági végrehajtók), amelyek közhatalmi, jogszolgáltató hatósági tevékenységet folytatnak.

Az adóalanyiság feltétele

Természetesen amennyiben az előzőekben említett szervek, személyek közhatalmi feladataik mellett gazdasági tevékenységet is végeznek, és az e tevékenységükből származó bevétel eléri a 4 millió forintos - azaz az új alanyi adómentesség választására jogosító - általános értékhatárt, úgy adóalannyá válnak. Az említett értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a tárgyi adómentes tevékenységből származó bevételt, kivéve a lakóingatlannak és földterületnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt, hogyha erre vonatkozóan a szerv, személy adókötelezettséget választott.

Az értékhatár számítása

A felesleges, esetlegesen évenként felmerülő adminisztráció elkerülése érdekében, a módosítás értelmében az említett szerveknek, személyeknek az értékhatár számításnál két év bevételeit kell vizsgálniuk. Ez azt jelenti, hogy a közhatalmi tevékenységet végző szerv, illetve személy abban az esetben "veszti el" áfaalanyiságát, ha a gazdasági tevékenységéből származó bevétele a tárgyévet megelőző évben tényszerűen, a tárgyévben pedig várhatóan nem éri el a 4 millió forintot. Amennyiben a két feltétel együttesen nem realizálódik, úgy a szerv, személy adóalanyisága fennmarad. Az a szerv, illetőleg személy azonban, aki adóalanyiságát elveszti, ezt a tényt az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési szabályainak betartásával jelzi az adóhatóság felé.

Elszámolás az adóalanyiságát elvesztő szervezetnél

A módosítás értelmében az adóalanyiságát elvesztő szervezetet, személyt úgy kell tekinteni, mint amely jogutód nélkül szűnik meg, azzal, hogy a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírásoktól eltérően mentesül a tárgyi eszköz beszerzése után levont adó időarányos megfizetési kötelezettsége alól, továbbá nem kell alkalmaznia az áfatörvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontját. Utóbbi jogszabályi hely értelmében a termékértékesítéssel egy tekintet alá esik, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. Ezenfelül e szervezetek, személyek jogosultak a pozitív elszámolandó adójuk megfizetését a megszűnéshez kapcsolódó bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap végéig halasztani.

Áfaarányosítási lehetőség

A módosítás külön rendelkezik arról, hogy az adóalanyiságukat megőrző közhatalmi feladatot végző szervezetek az adóalanyiságukat eredményező gazdasági tevékenységükhöz és az adóalanyiságukon kívüli (közhatalmi, koncessziós) tevékenységükhöz egyaránt kapcsolódó beszerzések áfáját arányosíthatják. Utóbbiakat, azaz a közhatalmi, illetve koncessziós tevékenységből származó bevételeket azonban csak mint adólevonásra nem jogosító tételeket vehetik figyelembe. Az adóalanyiságát elvesztő szervek, személyek áthúzódó adófizetési kötelezettségét, a bevételi értékhatár kiszámításánál irányadó rendelkezéseket, a címzett támogatásból finanszírozott folyamatban lévő beruházások rendezését érintő szabályokat az átmeneti időszak viszonylatában külön rögzíti a törvény.

Koncessziós tevékenység bevétele

A törvény meghatározza azt is, hogy a 2004. január 1-jétől hatályos gazdasági tevékenységből származó bevételi értékhatárra vonatkozó rendelkezés alkalmazásában nem tekinthető gazdasági tevékenységből származó bevételnek az áfatörvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti tárgyi adómentes tevékenységből, a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységből, valamint az olyan vagyon, vagyoni értékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedéséből származó bevétel, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni.

"Támogatott" adóalanyok

Külön rendelkezést tartalmaz továbbá a törvény azokra az adólevonási joggal rendelkező adóalanyokra (önkormányzatokra), amelyeknek adóalapot nem képező államháztartási támogatásáról 2004. január 1-jét megelőzően adólevonási joguk figyelembevételével született döntés, továbbá amelyeknek adólevonással számoló beruházási koncepciójával kapcsolatban - mint 2004. évi új címzett támogatásról a 2003. április 25-éig benyújtott pályázatok alapján - az Országgyűlés 2004-ben dönt.

Adókötelezettség

A rendeltetésszerűen használatba vett (elkészült) beruházások hasznosításából keletkező bevétel után azonban adókötelezettség terheli az önkormányzatokat, mégpedig a beruházás aktiválásának évétől számított tíz évig.

Államháztartási támogatások kezelése

Új előírás az is, hogy az adóalapot nem képező (tehát nem áfaköteles) államháztartási támogatásokat a törvény úgy kezeli az arányos adómegosztás esetében, mintha azok adólevonásra nem jogosító (tárgyi adómentes) tevékenységből származó bevételek lennének.

Átmeneti rendelkezések

Azok a szervek, személyek, akiknek általánosforgalmiadó-alanyisága 2004. január 1-jétől szűnik meg, az említett időpont előtt keletkezett adókötelezettség és adólevonási jogosultság tekintetében a régi szabályokat (a 2003. december 31-éig hatályos áfatörvény előírásait figyelembe véve) kell alkalmazniuk a már fentiekben vázolt kivételektől eltekintve. Az előzőekben meghatározott szervezet (személy) tehát a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírásoktól eltérően mentesül a tárgyi eszköz beszerzése után levont adó időarányos megfizetési kötelezettsége alól, továbbá nem kell alkalmaznia az áfatörvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontját sem, és a keletkező elszámolandó adót legkésőbb 2004. február 29-ig jogosult rendezni.

Közhatalmi tevékenység

Közhatalmi tevékenység az áfatörvény értelmében a jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott jogalkotási, végrehajtási, igazságszolgáltatási tevékenység (peres és nem peres eljárás), az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység, az államigazgatási eljárásról szóló, a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárási tevékenységek, továbbá az illetékekről szóló törvény harmadik részében meghatározott eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képező tevékenységek. Ezenkívül a törvény nem minősíti gazdasági tevékenységnek, s így nem keletkeztet adóalanyiságot e szerveknél az a bevételük, amely olyan vagyon, vagyoni értékű jog vagy tevékenység gyakorlásának átengedéséből származik, amelyre a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni (például országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, a regionális közműrendszerek, az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, illetve a helyi közművek, és idetartozik a bányászati kutatás és kitermelés, az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása és szórása).

Adómértékek változása, termékek és szolgáltatások átsorolása

Az áfatörvény mellékleteinek módosításait egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás (jogharmonizáció), másrészt pedig költségvetési bevételi okok tették indokolttá, de mindezeken túlmenően pontosítások is fellelhetők az "új" mellékletekben.

Az Európai Unió 77/388//EGK tanácsi irányelve tételesen sorolja fel azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a körét, amelyek kedvezményes kulccsal adóztathatók, illetve a tárgyi adómentes adózás alá tartoznak - némely esetben választható módon. Az irányelv tartalmazza azt is, hogy a tagállamok élhetnek egy vagy két kedvezményes adókulccsal, de annak alsó korlátjaként az 5 százalékot jelölte meg. Ebből következően az eddig kiemelten kedvezményes 0 százalékos adókulcs megszűnik, és helyette az 5 százalékos adókulcs alkalmazható.

Nem közvetlen harmonizációs okok indokolják, hanem inkább költségvetésibevétel-növelési szándék húzódik meg a 12 százalékos áfakulcs helyetti 15 százalékos adókulcs bevezetése mögött.

Az előzőekben említetteken kívül a PHARE- és ISPA-előcsatlakozási alapból finanszírozott beszerzések általános forgalmi adó alóli mentesítése is megszűnik 2004. január 1-jétől.

A már hivatkozott irányelv H melléklete szabályozza azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a körét, amelyekre a tagállam megítélésétől függően a normál adómérték helyett kedvezményes kulcs alkalmazható.

Új adómértékek

A változások eredményeként 0 százalékos kulcsból 25 százalékos kulcs alá sorolta át a jogalkotó a gyógyszeralapanyagokat (az átsorolás a gyógyszert előállító adóalanyokat érinti), a biodízelt, valamint a közoktatásban használt CD-ROM-okat. * A 0 százalékos körből 5 százalékos adómérték alá sorolták át * a humán gyógyszereket [Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló 12/2001. (IV. 12.) EüM rendeletben meghatározott hatóság törzskönyvezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek és a humán gyógyászati galenusi készítmények, magisztrális készítmények.]; * az arra feljogosított hatóság által engedélyezett, humán célra felhasznált diagnosztikai reagenseket; az orvosi radioaktív izotópot; * a speciális gyógyászati célra szánt tápszereket, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszereket; az egészségügyi oxigént (kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék maximum 10, illetve 20 liter űrtartalmú, 150, illetve 200 bar nyomású palackban vagy cseppfolyós halmazállapotú oxigénnel); * a hagyományos gyógynövénydrogokat közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben; * a vakok és hallássérültek szükségleteit kielégítő egyes termékeket (Braille-tábla műanyagból és fémből, fehér bot, pontozó, Braille-írógép, információátalakító egység vakok és hallássérültek részére, telefonkezelő adapter vakok számára, Braille-óra), valamint a tankönyvet (kivéve a CD-ROM-ot, mivel az, mint azt korábban már láttuk, az idei évtől 25 százalékos adómértékkel adózik). u A módosítás a 12 százalékos körből az 5 százalékos körbe sorolta át a könyveket. * A 12 százalékos kulcsból a 25 százalékos kulcsba tartoznak a jövőben * a nem élelmiszer előállítására szolgáló állatok (például sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, a laboratóriumi és állatkerti állat); * az elektromosenergia-, villamosenergia-ellátás (az erőmű és az energiaszolgáltató és a szolgáltató és a lakosság közötti értékesítés tekintetében is); * az állatgyógyászati célra szolgáló vércsoportreagens és kontrasztanyag-készítmény; a látást nem javító kontaktlencse (színes kontaktlencse); * a napkollektor, hőhasznosító napkollektor; * az azbesztmentes fékbetét; a rögzített adatállományt tartalmazó könyvet helyettesítő oktató, ismeretterjesztő CD-lemez; a könyv és egyéb időszaki kiadvány - újság, lap, folyóirat - kiadása (csak a kiadói tevékenység adómértéke nő, a termékek, a könyvek és időszaki kiadványok változatlanul a kedvezményes kulcs alá tartoznak, azonban az elektronikus formában küldött lapok, folyóiratok adómértéke 25 százalékra módosul); * az egyéb kiadói szolgáltatások, továbbá a film-, video- és DVD-gyártás, -terjesztés (A film-, video- és DVD-vetítés, tehát a mozijegyek változatlanul kedvezményes adómértékűek maradnak.); * A 25 százalékos kulcsból az 5 százalékos adómérték alá sorolták át 2004. január 1-jétől a steril műtéti izolálószettet. * A 25 százalékos kulcsból a 15 százalékos kulcs alá tartozik a jövőben a gyógyászati segédeszköz (rögzítőnadrág, reduktor, lélegeztetőkészülék és tartozéka), valamint az úgynevezett zárt vételi eszköz is. * Tárgyi adómentessé vált * az emberi szervek, emberi vér (ideértve a labilis vérkészítményeket) és az anyatej értékesítése; * a fogtechnikusok fogtechnikai tevékenységük keretén belül végzett termékértékesítései (különösen a korona, műfog, protézis); * az oktatási, vizsgáztatási tevékenység a tárgyi adómentes oktatásban alvállalkozóként való részvétel esetén, valamint a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek oktatási tevékenysége. * A tárgyi adómentes sport- és szabadidős szolgáltatások körét a módosítás pontosította, a továbbiakban csak a nonprofit jelleggel, magánszemélyek részére nyújtott szolgáltatások maradnak tárgyi adómentesek. E szolgáltatások szűkítését és pontosítását a már említett uniós irányelv tette indokolttá. * A jövőben a 25 százalékos adómérték alá tartozik majd a 2003. december 31-éig tárgyi adómentes körben lévő beépítésre szánt terület, építési telek megszerzése és a közös ismeretterjesztés, ismeretszerzési tevékenység (szolgáltatás) is.

Beépítésre szánt terület, építési telek adózása

Jelentős változás 2004. január 1-jétől, hogy az eddig tárgyi adómentes építési telek és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítésre szánt terület - az uniós szabályokkal összhangban - 25 százalékos adómérték alá tartozik. (Azonban az ettől eltérő minősítésű, művelésbe vont földterület értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása - művelési ágtól függetlenül például: szántó, szőlő, ültetvény, kert, gyümölcsös stb. - továbbra is tárgyi adómentes marad.)

Az a földterület, amelyen lakóingatlan létesül, a továbbiakban osztja majd a felépítmény sorsát, azaz a lakóházzal azonos adófizetési kötelezettség vonatkozik rá. Ez azt jelenti, hogy a földterület is áfakötelezettség alá esik az építés befejezése előtti, valamint az építés befejezését követő első értékesítés során.

Mentesség

Az említett rendelkezések nem vonatkoznak a földhivatalhoz 2003. december 31-éig benyújtott szerződésekre. Ezekre az ügyletekre a "régi" előírások vonatkoznak, így a lakóingatlanhoz tartozó földrészlet e szerződéseknél továbbra is tárgyi adóment

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére