Kártyakonstrukciók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 69. számában (2004. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A bankok ma már olyan gazdag kártyakínálattal rendelkeznek, hogy ember legyen a talpán, aki a plasztikok fajtái és díjai között könnyedén eligazodik. Mára kissé elmosódott a különböző kártyatípusok közötti különbség is, nem ritka például a kereskedőcéghez kötődő (co-branded) hitelkártya, de a vásárlási kedvezménnyel kombinált nemzetközi elfogadásra is alkalmassá fejlesztett plasztik sem. A választék pedig tovább bővül, részint újonnan belépő bankok kínálatával, részint egy-egy kibocsátó kártyafajtáinak gyarapodásával. Merőben új felhasználási módot jelentett a 2003-ban megjelent Széchenyi-kártya, ami a vállalati plasztikok egy speciális formájának tekinthető, s mindemellett a kártyás fizetésre ösztönző marketinghatása sem elhanyagolható. A készpénzkímélés eme formája egy új iparágat is erősített: a kártyagyártókét. A tervezéstől a kivitelezésig változatos eljárások és technológiák versenye mind erősebb a cégek között, amelyek a legújabb kihívásnak a csipkártyára való tömeges áttérést és a biztonsági megoldások erősítését tekintik napjainkban.

Hogyan költsünk könnyen, gyorsan még többet?

Az Egyesült Államokról sokan állítják, hogy ott csak a turisták és az abszolút pancserek vásárolnak teljes áron. Nem véletlenül sorjáznak a tengerentúli pénztárcákban, irattárcákban a különféle kártyák, amelyekkel kedvezményesen, illetve hitelre lehet ruhát, műszaki cikket és élelmiszert vásárolni, könyvet kölcsönözni, tankolni, autót mosatni és még ki tudja mi mindent.

Nálunk is egyre több az olyan (loyalty) kártya, amelyhez nem pénzügyi szolgáltatás, hanem valamiféle klubrendszer kapcsolódik. A HVG újság plasztikját például 400 település 1600 elfogadóhelyén (könyvklubok, optikai üzletek, vendégházak, utazási irodák - hogy csak néhány partner tevekénységét emeljük ki) "díjazzák" 5-15 százalékos kedvezménnyel. A Libri törzsvásárlói egyelőre csak a társaság által üzemeltetett könyvesboltokban kaphatnak szintén 5-15 százaléknyi kedvezményt kártyájuk forgalmától függően. Az egészségpénztárak egy részénél alkalmazott, sokak által cafeteriának nevezett kártya már fizetésre is alkalmas (fedezetként mögötte a tag egyéni egészségszámlája áll), de itt is feltűnnek az akár 30 százalékig terjedő kedvezmények. Érdemes kiemelni még a Magyar Turizmus kártyát, amely éves díj ellenében nyújt igen jelentős kedvezményeket az országbeli utazások, rendezvények látogatása során. A plasztikok kibocsátóival szerződő partnereknek többnyire a kártya által generált forgalmi többlet miatt éri meg csatlakozni a rendszerhez.

Pontgyűjtő akciók

Az indulás után két évvel a Fotex-csoporttal erősített az OTP, a Matáv és a Mol által 2001 novemberében életre hívott Multipont törzsvásárlói program. A Fotex-csoport valamennyi egységében lehet ponttal fizetni (minden 100 forintos vásárlás 1 pontot ér, ami költésnél 1 forintnak felel meg) a termékekért. Az OTP Bank tájékoztatása szerint a programban jelenleg részt vevő három cég jóvoltából a 180 ezer kártyatulajdonos plasztikján több százmillió forintnyi árura és szolgáltatásra váltható pont található. A pontbeváltás azonban (a ma már "normál" plasztikként akár külföldön is használható kártyánál) egyelőre nem jellemző, az ügyfelek még döntően a pontgyűjtési szakasznál tartanak.

A Multipont programba való bekapcsolódás egyébként nem érintette a Fotexhez kapcsolódó cégek saját törzsvásárlói programjait, mint ahogy továbbra is forgalomban maradt a Fotex-csoport tagjainál kedvezményes vásárlást lehetővé tevő, a Kereskedelmi és Hitelbankkal kibocsátott Fotex Visa kártya is. A mind szövevényesebb összefonódásokat ez is jó mutatja, de idekívánkozik még a Smart-program is. Smart plasztikjukra pontokat gyűjthetnek az egyébként üzemanyag-kártyát is kibocsátó Shell ügyfelei, de a McDonald's-vásárlók is. A pontgyűjtés itt csak részben szolgál közvetlen "lefogyasztásra", az ügyfelek körében sokkal kedveltebb megoldás, hogy pontjaikat katalógusból választható ajándékok megszerzésére fordítják. (Rossz nyelvek szerint így éppen az a különbség nyerhető vissza, amennyivel a Shell-kutaknál néhány versenytárshoz képest többe kerül a benzin.) Hasonló katalógusos ajándékrendszert vezetett be a Westel mobiltársaság az általa kínált plasztikhoz.

Nemrégiben piacra dobták a Citibank és a Shell közös hitelkártyáját is. Mint azt Hencz Éva, a pénzintézet média- és közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a termék ugyan egy külön plasztiklap, nincs összekötve a leginkább a Shell és McDonald's nevével "összenőtt" Smart programmal, ám a kártyatulajdonos az igényléssel és a kártyás költéssel is gyarapíthatja Smart-pontjai számát. A Citibank továbbra is a legnagyobb kibocsátója a klasszikus co-branded hitelkártyáknak: a Westel aranykártyás ügyfeleinek elérhető Citibank-Westel hitelkártyák száma már meghaladta az 52 ezret, ami a Citibank teljes, 145 ezres hitelkártya-portfóliójának 36 százalékát teszi ki. A bank továbbra is folyamatosan fejleszti hitelkártyáit, így akár újabb co-branded termék piacra dobása is várható.

Kizárólag üzemanyag vásárlására alkalmas fizetési kártyákat egyébként már hét olajtársaság - az Agip, az Aral, az Esso, a Mol, az ÖMV, a Shell és a Total - bocsát ki. A múlt év közepén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az ilyen típusú plasztikokból 376 ezer volt forgalomban. Hazánkban 5,2 millió alkalommal fizettek üzemanyagkártyával az ügyfelek, 63,7 milliárd forint értékben. A külföldi Esso-, ÖMV- és Shell-kutaknál hazai kibocsátású benzinkártyákkal 344 ezer üzemanyagot vásároltak a múlt év első felében, 6,8 milliárd forint értékben.

A külföldi kártyabirtokosok Esso-, ÖMV-, Shell- és Total-kártyáikkal 96 ezerszer tankoltak a hazai kutaknál, összesen 1,2 milliárd forintért. A hét üzemanyag-társaság 1123 kútjánál összesen 1338 darab elektronikus kártyaelfogadó, POS-berendezés és 640 darab imprinter üzemel.

Egy kártyára jutó forgalom

 

2002. I. félév

2003. I. félév

 

debit

credit

debit

credit

Készpénzfelvétel

tranzakció (db)

9,92

2,36

10,02

1,85

érték (ezer Ft)

282,86

44,02

332,97

35,62

Vásárlás

tranzakció (db)

3,40

3,04

4,50

2,68

érték (ezer Ft)

27,66

32,12

36,13

28,57

Forrás: MNB-adatok

Hitelkártyafajták

Miközben az üzemanyagkártyáknál mindössze 4 százalékos volt az éves bővülés, a co-branded kártyák száma a tavalyi év közepén 515 ezer volt, ami azt jelenti, hogy ezeknek a plasztikoknak az összkártyaszámon belüli aránya megduplázódott (9 százalék lett). A hitelkártyák aránya 2003 júniusában már 14 százalékos volt, a darabszámot tekintve azonban itt igen lendületes, több mint 73 százalékos volt az éves fejlődés. Közben tizenegyre nőtt a hitelkártyát kibocsátó bankok száma. A forgalomban levő 796 ezer darab hitelkártya azonban csak részben felel meg a klasszikus feltételeknek. A plasztikok 43 százaléka ugyan hitelszámlához kapcsolódik, de vásárlás esetén sincs (a készpénzfelvételnél csak elvétve található ilyen) kamatmentes hitelperiódus.

Nem kapcsolódik kamatmentes költési időszak például a Budapest Bank (BB) áruvásárlási kártyájához. A plasztik használata után a bank tavaly december elején havi 2,65 százalékos kamatot számolt fel. A teljes hitelköltség (THM) 31,8 százalék volt, ami nem tartalmazta a 2800 forintos éves kártyadíjat. A kártya kibocsátása utáni első hetek tapasztalatai - mint a BB-nél megtudtuk - rendkívül kedvezőek voltak: a már kártyabirtokos ügyfelek havi 2,5 műveletet végeztek a plasztikkal, az egy tranzakcióra jutó költés átlagosan 16 500 forint volt. A pénzintézet célja, hogy áruvásárlási kártyáját a banki fiókhálózatban, illetve az áruhitelpartnereknél is igényelni lehessen.

Emellett a BB sem hanyagolja el a co-branded piacot, a pénzintézet a Magyar Könyvklubbal indított partneri tárgyalásokat.

Áruhitel kártyával

Több áruhitelező cég (Cetelem, Credigen) is belépett a co-branded területre. Míg azonban a Credigen Bricostore és Cora kártyája nem viseli egyetlen nemzetközi kártyacég logóját sem, addig a Cetelem Aura kártyáin a múlt év tavasza óta megtalálható a MasterCard logó, ami kiszélesíti a kártya használati lehetőségét. Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója elmondta, a 240 ezer Aura hitelkártya 50-55 százalékát teszik ki a kereskedelmi partnerekkel (Elektro Pont, Herta, Domus, Quelle, D-Max) közösen kiadott kártyák.

A Raiffeisen Bank tavaly tavasszal az ÁB-Aegon Biztosító dolgozóinak, illetve ügyfeleinek kínált kártyával jelent meg, amiből az első két hónap alatt több mint ezret bocsátottak ki. Érdemes megemlíteni, hogy ez a bank több mint ezer speciális szponzorkártyát is piacra dobott, amellyel a szurkolók támogathatják a PVSK és a Videoton együttesét. Hasonló konstrukció csak a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) van, ahol Fradi kártyát kínálnak.

A Raiffeisen egyébként Oxigén elnevezésű hitelkártyájára (ami már klasszikus creditcard) alapozva további partneri üzletet tervez. Legutóbb a CIB Bank lépett piacra a Matávval együttműködve új - kizárólag a vezetékes telefonokat kínáló társaság egyéni előfizetőinek szánt -, Rubin elnevezésű bevásárlókártyájával. A CIB egyébként alig egy éve indította el bevásárlókártya-programját, amelynek sikerét a kibocsátott plasztikok száma, de több együttműködő partner (Media Markt, Euronics, Photo Hall) megnyerése is fémjelez.

A következő, hitelkártyával a piacra lépő pénzintézet a Volksbank lehet, amely ezzel először kiemelt ügyfeleinek akar kedveskedni. Az arany plasztikot azután a későbbiekben követheti a tömegesebb igények kielégítésére szánt klasszikus hitelkártya. A közeljövőben a creditcardpiacra beléphet a HVB Bank is, a Magyar Külkereskedelmi Bank pedig már meglévő kínálatának bővítését fontolgatja.

A különösen tehetős ügyfeleknek egyébként nem kell sokáig várniuk arra, hogy aranyplasztikjukat platinára válthassák fel. A Volksbank eredetileg ezt a kategóriát célozta meg, de végül úgy látták, hogy erre még nem érett meg az idő. A hitelkártyapiacon azonban anynyira felgyorsultak az események, hogy nem lehet hosszú az ilyen megállapítások élettartama sem. Több banknál is rebesgetnek már platinaterveket.

A "hírbehozottak" között szerepel az OTP Bank is, amely már be is jelentette, hogy komplett hitelkártyaprogramot valósít majd meg. A pénzintézet a dombornyomott kártyák tavaly őszi kibocsátása után várhatóan 2004-ben jelenik meg a szélesebb vásárlói körnek szánt, csak elektronikus környezetben használható hitelplasztikkal. A pénzintézetnél elmondták: a célnak a piacon elérhető kártyák közül legjobban a MasterCard Electronic bankkártya felel meg, amely a dombornyomott kártyák presztízsét és a kizárólagos elektronikus kártyahasználati lehetőséget - így a tranzakciókénti autorizációt - egyesíti. Az új bankkártya természetesen könnyebben hozzáférhető lesz, mint a már forgó dombornyomott Visa/MasterCard Classic. A program részeként ugyancsak a közeljövőben várható a Multipont klasszikus hitelkártya piacra dobása is, amit az OTP Bank illetékese azzal indokolt, hogy nem akarják az egyre bővülő, immár 180 ezer fölötti Multipont-tagságot kizárni a kamatmentes költés lehetősége mellett történő pontgyűjtésből.

Hitelkártya- (nem akciós) kondíciók (2003. december 1.)

 

Elvárt havi nettó jövedelem ezer Ft

Éves kártyadíj Ft

Hitelkeret Ft

Türelmi idő nap

Minimum visszafizetés

Hitelkamat %/hó

THM max. %

Alaplimit*

Készpénzfelvétel

Vásárlás

Kp.-felvét

Belföldön

Külföldön

CIB Bank**

MasterCard

60

5 900

100-500 E Ft

10

10%

2,5

34,56

100 E Ft

50 E Ft

3 ezr., min. 600 Ft

3 ezr., min. 1200 Ft

MasterCard Gold

200

14 900

400-1000 E Ft

10

10%

2,5

34,56

200 E Ft

100 E Ft

3 ezr., min. 600 Ft

3 ezr., min. 1200 Ft

Bevásárlókártya (MC electron)

50

3 499

100 E Ft

10

10%

2,5

33,98

100 E Ft

-

-

-

Citibank**

Ezüst, Westel, Shell

egyedi

4 100-6700

egyedi

16

5%,

2,95

41,75

egyedi

egyedi

2%, min. 790 Ft

2%, min. 790 Ft

         

min. 2000 Ft

           

Arany, Arany Westel és Shell

egyedi

11 200-15 900

egyedi

16

5%,

2,95

41,75

egyedi

egyedi

2%, min. 790 Ft

2%, min. 790 Ft

         

min. 2000 Ft

           

IEB

Visa Electron Hitelkártya

100

5 000

egyedi

12

10%

2,5

28,51

150 E Ft/nap,

100 E Ft/nap, 200 E Ft/hét

3 ezr., min. 600 Ft

3 ezr., min. 1200 Ft

               

600 E Ft/hét

     

K&H Bank

Visa Classic

50

4 000

100-1000 E Ft

15

10%

2,5

34,49

300 E Ft/nap

200 E Ft/nap

1%, min. 600 Ft

1% + 4 USD

MKB

Visa Classic

80

8 000

egyedi

15

10%,

2,67

52,57

200 E Ft/nap,

200 E Ft/nap, 500 E Ft/hét

800 Ft

4 USD

         

min. 2000 Ft

   

500 E Ft/hét

     

OTP Bank**

Visa és MC

60

5 000

150-1000 E Ft

15

5%,

2,4

32,92

min. 50 E Ft

50-400 E Ft, max.

saját ATM 1%, min. 500 Ft,

1% + 4 EUR

         

min. 5000 Ft

     

hitelkeret 40%-a

idegen ATM: 1% + 450 Ft

 

Raiffeisen Bank

Standard

65

5 200

100 E Ft-tól

9

5%, min. 5000 Ft

2,85

44,93

egyedi

egyedi, max. hitelkeret fele

750 Ft

1% + 4 EUR

Gold

200

12 400

300 E Ft-tól

9

5%, min. 5000 Ft

2,85

44,93

egyedi

egyedi, max. hitelkeret fele

750 Ft

1% + 4 EUR

* Ahol nem jeleztük külön, ott az alkalmankénti összeg értendő, a limit szinte mindenütt akár naponta módosítható

** A meghirdetett akciók következtében a feltételek egy része az itt feltűntetettnél jóval kedvezőbb

Forrás: banki adatközlés, hirdetmények

Az adósságspirál veszélye

A hitelkártyák mindenesetre (mint azt az amerikai tapasztalat mutatja) jelentős veszélyeket is hordoznak. Az ügyfelek könnyen kerülhetnek adósságspirálba. A tapasztalat szerint egyébként Magyarországon sem igazán figyel a többség arra, hogy a kamatmentes perióduson belül maradjon. Az MKB-nál elmondták: az ügyfelek csupán a kártya igénylését követő első fél évben ügyelnek arra, hogy a teljes összeget a türelmi időszak alatt maradéktalanul visszafizessék. A későbbiekben - fejtették ki a banknál - fokozatosan hozzászoknak a kártya által kínált előnyökhöz. (Értsd: zokszó nélkül fizetik az ilyen kölcsönök meglehetősen borsos díját.)

Az "átcsúszás" aránya minden hónapban 60 százalék körüli (plusz-mínusz 5 százalék) az Inter-Európa Banknál (IEB) és kétharmados a CIB-nél. A K&H ügyfeleinek háromnegyede fizet kamatot, de itt az arány nem annyira stabil, mint például az IEB-nél.

Az üzletág viszonylag rövid múltja miatt még nem halmozódtak fel behajthatatlan tartozások a bankoknál, de ennek a hitelkártyák igénylésekor bevezetett keményebb feltételekkel mindenütt szeretnék is elejét venni. A jövedelmi követelményeknek több banknál óvadékkal is eleget lehet tenni.

Az igazolt jövedelem, illetve az óvadék mellett az ügyfelektől szinte mindenütt 2-3 hónapos banki számlamúltat (bármely pénzintézetnél) és 3 hónaptól egy évig terjedő folyamatos munkaviszonyt is elvárnak.

Költési szokások

A bankok az általuk kiadott céges plasztikokról (nyilvánvalóan a néha alighanem nevetségesen alacsony darabszámtól sem függetlenül) nem szívesen beszélnek. A többség arról sem hajlandó nyilatkozni, hogy a kártyahasználati adatok szerint (a darabszám mellett ugyanis cseppet sem mellékes, hogy egy-egy plasztikot milyen sokszor és mekkora értékeket mozgatva vesznek igénybe) a business kategória vajon mennyiben szolgálja a cégek napi gazdálkodását. A K&H Bank illetékese legalább annyit elmondott: valószínűnek tartják, hogy a céges plasztikokat inkább személyes használatra veszik igénybe.

A bankok tapasztalatai szerint a használati szokások jelentősen eltérnek attól függően, hogy lakossági vagy céges, illetve terhelési vagy hitelkártyáról van szó. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a készpénzfelvétel magas aránya csak a betéti kártyáknál jellemző.

Előtérben a vásárlás

A hitelkártyákról már több egyedi információ szerezhető. A tranzakciók között - a Magyar Külkereskedelmi Bank tapasztalata szerint - legfeljebb 10 százaléknyi a készpénzfelvétel, de a hitelkártyával felvett készpénz összege jóval magasabb, mint a folyószámlákhoz kapcsolódó bankkártyák esetében. A kártyákkal lebonyolított vásárlások összege a presztízskártyákhoz hasonló költési szokásokat jelez. A vásárlásokon belül jóval magasabb a belföldön történő tranzakciók száma, a külföldi vásárlások esetén viszont az egy vásárlásra jutó forgalom majdnem duplája a belföldinek. A K&H Bank hitelkártyáival négyszer annyi vásárlási tranzakciót végeznek, mint készpénzfelvételt. A Raiffeisennél arról tájékoztattak, hogy eleinte meglepően nagy volt a készpénzfelvétel aránya. Ez azután, hogy az ügyfelek "megtanulták" a plasztikok működését, jelentősen csökkent. Ma már a kártyabirtokosok itt is elsősorban vásárlásra használják kártyájukat.

A CIB-nél 2003. év első kilenc hónapjának adatai szerint a hitelkártya típusú termékeket átlagosan havonta öt alkalommal használták a kártyabirtokosok, ami lényegesen meghaladja a debitkártyák használatának gyakoriságát. Míg a debitkártyával végzett tranzakciók kétharmada ATM-készpénzfelvétel, a CIB-hitelkártyát a tranzakciók több mint 90 százalékában vásárlásra használják. (A bevásárlókártya másra nem is alkalmas.)

Mindennapi használat

A kártyával történő vásárlások átlagos összege a CIB-hitelkártya esetében csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a bank debitkártyáinál. A bevásárlókártya esetében az egy vásárlási tranzakcióra jutó összeg elmarad a debitkártyák adatától, amelyet az magyaráz, hogy a bank kifejezetten a hétköznapi, kisebb összegű bevásárlások használatára ösztönzi az ügyfeleket. A bevásárlókártya-birtokosok fele havonta 2-5 vásárlást bonyolít le, ugyanakkor nagyon magas a havonta 6-10 alkalommal azzal fizető ügyfelek aránya is. A CIB szerint a bevásárlókártya marketingkoncepciójának sikerét jelzi, hogy a vásárlások 75 százaléka hiper- és szupermarketekben, élelmiszerüzletekben történik.

A bevásárlókártyák terjedése lehet az egyik oka annak, hogy az MNB összesített adatai is előrelépést mutatnak a kártyahasználatot illetően. 2003 első félévében ugyanis egy kártyabirtokos átlagosan 13,7 alkalommal használta plasztikját, az egy évvel korábbi 12,9 alkalom után. A gyakoriság növekedése mellett a másik pozitívum, hogy egyre inkább a kártyák készpénzkímélő funkciója kerül előtérbe. Míg ugyanis a készpénzfelvételek száma mindössze 8 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, a vásárlások együttes értéke 40 százalékkal nőtt. A műveletek átlagos értéke a készpénzfelvételeknél 16 százalékkal, 32 539 forintra nőtt, a vásárlások értéke eközben 2 százalékkal, 7613 forintra csökkent. A kártyahasználat tehát egyre természetesebbé válik a mindennapi vásárlások során is.

Kinek kényelmes, kinek drága

Banki szakemberek szerint egyelőre kevés a remény arra, hogy a közeljövőben számottevően csökkenhet a bankkártya-elfogadó rendszereket üzemeltető társaságok által a kereskedőktől kért jutalék. A komoly költségek miatt pedig továbbra is csak takaréklángon bővülhet majd a hazai elfogadóhálózat. Az Európai Fizetési Kártyák Évkönyvének összesítése szerint, miközben az ATM készpénzkiadó berendezések száma 2002-ben az azt megelőző évhez képest - szerény mértékben - 2 százalékkal növekedett, addig a kereskedői elfogadóhelyek száma stagnált. Hazánkban az egymillió lakosra jutó kereskedői elfogadóhelyek száma 3176, az EU-tagállamokban 12 630.

A jelenlegi rendszer megváltoztathatatlanságának számos oka van, amelyek magyarázatát akkor tudjuk a legjobban meghatározni, ha részleteiben vizsgáljuk meg, miből áll össze a kereskedők által az üzletükbe kihelyezett POS-terminálok után az üzemeltető bankoknak fizetett jutalék összege. Nem árt figyelembe venni, hogy jelentősen csökkentek a díjak az utóbbi több mint tíz év alatt, hiszen a bankkártyák itthoni "hőskorában" - a '90-es évek közepén - 4-5 százalékot is elkértek a bankok, ez ma átlagosan 2-3 százalék.

Több mint 10 ezer Széchenyi-kártya

Tavaly november végére már több mint 8 ezer vállalkozás rendelkezett Széchenyi-kártyával, míg további 4 ezer kártyaigénylés volt folyamatban - tájékoztattak a Ka-Vosz Rt.-nél. A program igazi sikerét kétségtelenül a júliusi hitelkeret-emelés hozta meg: az ügyfelek használhatóbbnak tartották a maximum 5 millió forintos hitelkeretet, s rövid 5 hónap alatt az egy kártyára jutó átlagos hitelállomány 3,8 millió forintra emelkedett. * A jelek szerint mind a vállalkozók, mind a programban részt vevő három kereskedelmi bank (MKB, OTP, Postabank) megtanult együttélni a konstrukcióval, sokak szerint ennek tudható be, hogy a korábbi 40-50 százalékos elutasítási arány a feltételek finomodása révén az igénylési boom ellenére is 20-25 százalékra javult az elmúlt hónapokban. * Szeptember-november között a pénzintézetek 9 milliárd forintot meghaladó hitelt nyújtottak a cégeknek, amelyek egyelőre példás fizetési fegyelmet tanúsítanak. Visszatérő problémát jelent továbbra is a szűkös kártyaelfogadói hálózat. A vállalkozók tapasztalatai szerint a döntően közületeket kiszolgáló alapanyag-kereskedőknek csak csekély részénél működik elfogadói terminál, mivel sokuknak a magas kereskedői jutalékszint miatt nem éri meg ezek üzemeltetése. Emiatt a kártyatulajdonosok a hitel készpénzben való felvételére kényszerülnek. * A program kétségtelenül halad, egyes vélemények szerint 2003 végére a Széchenyi-kártyák segítségével nyújtott hitelállomány elérte a 18 milliárd forintot.

Magas banki jutalék

A kereskedők által fizetett jutalék összege jelenleg három részre osztható: a kártyakibocsátó banknak fizetett díjra, a nemzetközi kártyacégnek fizetett jutalékra, illetve az elfogadói hálózatot üzemeltető banknak juttatott összegre. Ezen tételek között a legjelentősebb továbbra is a kártyakibocsátó bank számára fizetett díj, amely a hazai pénzintézetek közötti megállapodás értelmében évek óta fix 1,4 százalékot tesz ki minden kereskedelmi bankkártyás vásárlás után. Sokak szerint pontosan ez a díjmérték (interchange-díj) fékezi leginkább a kereskedői jutalékok várt csökkenését, ugyanis ez a mérték jóval magasabb, mint a világ egyéb országaiban a kibocsátók által kért összeg. Nemzetközi viszonylatban a bolti vásárlások után ugyanis a kártyakibocsátó bankok 1 százalék körüli jutalékot kapnak minden egyes tranzakció után. Így Magyarországon átlagosan 40 százalékkal magasabb bevétele keletkezik a kártyakibocsátónak a fizetési forgalom után. Sokan úgy vélekednek, hogy ezért a magas díjtételért a hazai bankkártyák több mint felét kibocsátó OTP Bank erős lobbitevékenysége a felelős, ám nem árt emlékeztetni: a többi pénzintézet sem szomorú amiatt, hogy ilyen kellemes jutalékbevétel gyarapítja számláját ügyfelei bankkártyás vásárlásai nyomán.

A nemzetközi kártyacégek számára juttatott díj a fenti összeghez képest igen csekélynek mondható, bár azt, hogy sokan ezzel kapcsolatban is aggályokat fogalmaznak meg, jól mutatják azok a hírek, amelyek az elmúlt hónapokban keltek szárnyra a tengerentúlról, ahol a nagy kereskedelmi hálózatok fellázadtak a VISA és a MasterCard szerintük irreálisan magas díjai ellen.

A nemzetközi gyakorlatban - a forgalom nagyságától és a fizetési távolságtól függően 0,02-0,22 eurós összeget kér egy-egy tranzakció után mindkét nagy kártyacég. Ez a tétel a tranzakció továbbítási és feldolgozási díját tartalmazza, s - legalábbis a VISA kártyák esetében - bizonyosan csökkenni fog az elkövetkező hónapok során: 2004 októberében Magyarország átkerül a nemzetközi kártyacég európai régiójába, az eddigi Kelet-Közép-Európát, Közép-Keletet és Afrikát magában foglaló CEMEA-régióból, ami Radu Obreja, a társaság régiós alelnöke szerint a tranzakciótovábbítási díj csökkentéséhez vezet majd. (A MasterCard már jelenleg is az európai országokkal egy kalap alá veszi hazánkat.) A hazai pénzintézeti vezetők szerint ugyanakkor ennek a díjnak a csökkenése korántsem automatikusan következik majd be a régióváltáskor, ráadásul ez a mérséklődés olyan szerény mértékű lesz, amelyet igazából nem is lehet majd érvényesíteni a kereskedői díjakban.

Kártyaszám-növekedés a kelet-közép-európai csatlakozó országokban (millió db)

Ország

1998

1999

2000

2001

2002

Lengyelország

2,335

7,004

10,556

13,557

15,193

Magyarország

2,946

3,642

4,454

5,020

5,497

Csehország

1,465

2,147

3,717

4,493

5,171

Szlovénia

1,369

1,610

2,134

2,283

2,555

Szlovákia

1,363

1,548

1,695

1,949

2,350

Észtország

0,698

0,770

0,858

0,987

1,120

Lettország

n. a.

0,219

0,404

0,505

0,913

Litvánia

n. a.

n. a.

n. a.

0,707

1,498

Forrás: VISA MasterCard, nemzeti bankok

Az elfogadóhálózat rizikói

A díjak fennmaradó - nagyjából 0,6-1,0 százalékos - része fedezi a terminálüzemeltető bank összes operációs költségét, a berendezés kihelyezésétől az elfogadórendszer üzemeltetésén keresztül a 24 órás ügyfélszolgálatig. Ez bizony nem hoz sokat a konyhára, aligha véletlen, hogy a bankok közül lényegében csak két pénzintézet - az OTP és a Kereskedelmi és Hitelbank - tart fenn jelentősebb elfogadói hálózatot, míg kisebb hálózata a Postabanknak és az Inter-Európa Banknak van.

Külön szólni kell arról, hogy a fenti díjtételben szerepel az is, hogy a jelenlegi helyzetben az elfogadó bank futja a tranzakciós kockázatokat, vagyis a csalások esetén keletkezett kár a hálózat üzemeltetőjének számláját apasztja. A közvetlen kár okozta költségeken felül egy-egy ilyen esetben a csalások és a visszautalások ügyintézése is tetemes terhet ró az elfogadó bankokra: a MasterCard kimutatása szerint egy-egy ilyen ügy teljes körű elintézése alkalmanként 60 eurójába kerül az elfogadóhálózatot üzemeltető banknak a tényleges veszteségen felül.

A szakemberek szerint ezen a téren ugyanakkor változhat valami, akár már a közeljövőben. Mint ismert, a két legnagyobb kártyacég összehangolt módon indította el a világon a csipkártyás átállás programját. A MasterCard és a VISA előírásai szerint Európában a pénzintézeteknek 2005. január elsejétől már csak csipkártyával felszerelt plasztikokat lehet úgy kiadniuk, hogy a csalások kockázatviselésére a jelenleg is ismert megoldás maradjon érvényben. Az olyan bankkártyák esetében, amelyeket a fenti időpont után bocsátottak ki, és csak mágnescsíkos adatrögzítésre/azonosításra alkalmasak, bármilyen illegális használat esetén nem a kártya elfogadójáé, hanem a kibocsátójáé lesz a kockázat.

A csipkártyák elterjedése révén számottevően csökkennek majd a visszaélések - ígérik a kártyacégek, és ezt a vélekedést megerősíti a hazánkban egyelőre egyedüliként csipkártyás bankkártya-kibocsátásba kezdett K&H vezérigazgató-helyettese, Nemcsics Róbert. Az eddig több mint 170 ezer VISA és MasterCard csipkártyát kibocsátó bank szakembere szerint a viszonylag alacsony hazai visszaélési arány tovább csökkent a csipkártyák bevezetése óta.

Amennyiben kevesebb lesz a visszaélés, csökkenthető lesz a rendszerbe emiatt beépített kockázati prémium, s ez végső soron a tranzakciós jutalékok mérséklődéséhez is vezethet. Ezt a tényt a bankszakember sem vitatja, ám arra figyelmeztet, hogy a biztonságos fizetési mód elterjedéséhez számottevő többletköltséget kell felvállalniuk a kártyakibocsátó és az elfogadói hálózatot üzemeltető bankoknak is. Igaz, hogy a hőskorhoz, mondjuk az 5 évvel ezelőtti árszinthez képest a csipek ára mintegy huszadára csökkent, ám ha ezt az árcsökkenést ahhoz hasonlítjuk, hogy mennyivel nőtt a csipek iránti kereslet, illetve a gyártói kapacitás, elmondhatjuk, hogy ez az árcsökkenés szignifikánsan nem tette olcsóbbá a csipeket - állítja Nemcsics Róbert. Álláspontja szerint a csipkártyákra való átállás a pénzintézetek számára legalább 3 évig bizonyosan ráfizetés lesz. A fő kérdés e tekintetben az, hogy melyik bank milyen hamar tudja meg "élettel" feltölteni (loyality-pontgyűjtés, azonosítási funkciók, elektronikus pénztárca stb.), különböző funkciókkal felruházni csipkártyáját, így segítve a megtérülés felgyorsulását. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az ilyen prémiumprogramok futtatásához nem egy esetben már "okosabb", nagyobb memóriájú, többfunkciós csipre van szükség, ami természetesen többe kerül. Amíg tehát a csipkártyákkal növekvő biztonság a tranzakciós költségeket is csökkentheti, addig a kezdeti beruházási igények ezzel ellentétes irányba lökik a szektort, így rövid távon nem garantálható, hogy a csipek bevezetésével a tranzakciós költségek is csökkennek majd - vélekedik Zdenek Hauser, a MasterCard Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója.

Kislexikon

Belföldi kártya * Csak a kibocsátó bank országában, az adott ország pénznemében lebonyolított tranzakció során használható bankkártya. A hazai fizetésre szolgáló plasztikok között egyre csökken az arányuk. Többnyire idesorolhatóak azonban a loyalty (hűség) és a co-branded (kereskedőhöz kötött) kártyák. * Dombornyomott (off-line) kártya * Ezeket a kártyákat kézi lehúzógéppel (imprinter) ellátott helyeken is lehet használni. A tranzakciós bizonylatra a kártya adatai önátírós papír vagy indigó segítségével kerülnek rá, ezért van szükség arra, hogy a bankkártyán található adatok kiemelkedjenek a kártya síkjából. Mivel dombornyomásos kártyával való fizetés esetén csak ritkán (előre meghatározott limit felett) történik telefonos engedélykérés a banktól, így nagyobb a fedezetlenség kockázata. Az off-line kártyák természetesen on-line tranzakcióban is felhasználhatók. * Elektronikus (on-line) kártya * Mágnescsíkkal vagy csippel ellátott bankkártya, amelyet kizárólag elektronikus környezetben, vagyis bankjegykiadó automatánál (ATM), vagy elektronikus kártyaleolvasó berendezésnél (POS) lehet felhasználni. Mivel itt a mágnescsíkról leolvasott adatok alapján a bank azonnal tudja ellenőrizni a tranzakció fedezetét, az ügyfélkockázat kisebb. * Betéti kártya (debit card) * Pénzfelvétel vagy vásárlás esetén a bank azonnal megterheli az ügyfél számláját. Az ügyfél többnyire csak a számláján levő pénze erejéig költekezhet, esetenként azonban az elkölthető összeg kibővülhet a bank által automatikusan vagy külön szerződés alapján biztosított folyószámla-hitelkerettel. * Terhelési kártya (charge card) * Fizetési kártya, amelynél egy előre meghatározott időszak végén egy összegben ki kell egyenlíteni a számlát. Ilyenek az American Express és a Diners Club plasztikok. A charge-kártyák aránya nálunk az AmEx kivonulása miatt a teljes kártyaszám mindössze 0,1 százalékára zsugorodott. * Hitelkártya (credit card) u Klasszikus megoldása általában bankszámla nélküli konstrukció. Engedélyeztetési eljárás után a bank meghatározza a kártyához tartozó hitelkeretet, amelyet nem kell teljes egészében visszafizetni (rulírozó). A hitelkeret többnyire legfeljebb az igazolt nettó havi jövedelem kétszerese lehet. A fennálló hiteltartozás részleteiről számlakivonat készül minden hónap azonos napján, amely a számlázási, azaz a fordulónap. (Akad pénzintézet, amelynél a felkínált lehetőségekből az ügyfél határozza meg a rá érvényes fordulónapot, általában azonban ezt a bank közli.) A fordulónapot követően a türelmi időszakon belül kell a minimumösszegnek a hitelkártyaszámlára beérkeznie. A minimumösszeget a fennálló hitel százalékában (5, illetve 10 százalék) határozzák meg. Amennyiben ezen a határidőn belül valaki a teljes hitelösszeget visszafizeti (elhelyezi a kártyaszámlán), a bank nem számít fel kamatot. Ellenkező esetben (a minimum befizetése esetén is) a teljes hitelre az igénybevétel első napjától ketyeg a kamat. A kamatmentes periódust a bankok többnyire úgy kommunikálják, mintha valaki a fordulónapot követő napon vette volna igénybe kártyáját. Ennek megfelelően többnyire a havi periódus (30 nap) és a türelmi idő összegét tüntették fel. (Például: "Akár 40 napig használhatja a bank pénzét!") * Teljes hiteldíjmutató (THM) * A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, a THM pedig az a mutató, amely tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő összes kamatot, díjat és az esetleges kezelési költséget. A hitelkártyáknál ezek a mutatók általában nem tartalmazzák a plasztik éves díját.

Hiányos elfogadóhálózat

Az elfogadóhálózatot működtető cégek számára ráadásul a kártyakibocsátóknál is magasabb fajlagos költséget jelenthet a csipes átállás. Nemcsics Róbert szerint talán ennek is köszönhető, hogy most, alig több mint egy évvel a hivatalos átállás előtt, Nyugat-Európában az elfogadóhelyeknek csak körülbelül 30 százaléka képes a csip leolvasására. Ez az arány Magyarországon nagyjából 20 százalék, mivel jelenleg még csak a K&H elfogadói hálózatának mintegy felében található olyan POS-terminál, amely alkalmas erre a feladatra. A K&H szakembere szerint a jövő év végére a teljes hálózatuk alkalmassá válik a csipkártyák leolvasására. A másik nagy hálózatüzemeltető, az OTP Bank a belső rendszerét már "betanította" a csipkártyák fogadására, ám a terminálok cseréjét csak a jövő év elejétől gyorsítja fel - tájékoztatott Hargitai Terézia, a pénzintézet bankkártya üzletágának vezetője.

Az átállást ugyanakkor gyorsíthatja, hogy azon termináloknál, amelyek már alkalmasak a csipkártyák olvasására, a visszaéléseknél a közeljövőben - még a hivatalos átállási határidő előtt - megfordul a felelősség, és már nem az elfogadó, hanem a kibocsátó bankot terheli majd a visszaélés költsége, ha pusztán mágnescsíkos kártyával történt a csalás.

Globális együttműködés

A VISA és a MasterCard a csipkártyás átállás megkönnyítése érdekében számos céggel globális együttműködési megállapodást kötött - legutóbb épp a MasterCard írt alá ilyen jellegű megállapodást a Cartes 2003 kiállításon a francia Ingenico terminálgyártóval, amely tavaly összesen 429,6 millió eurós értékesítési forgalmat tudhatott magáénak. * A globális megállapodásban részt vevők a várható komolyabb forgalom reményében vállalják, hogy partnereiknek kedvezményes áron értékesítik eszközeiket, illetve hogy a kártyacéggel közös marketingakciók keretében bizonyos vásárlási összeg felett akár ingyenes készülékadományokkal segítik a csöppet sem olcsó átállás további gyorsítását.

Kártyagyártók

A bankokhoz és nemzetközi kártyatársaságokhoz hasonlóan a kártyagyártók számára is az utóbbi időszak legnagyobb kihívását a csipkártyára való átállás jelentette. A közel sem alacsony beruházási költségek miatt a csipkártyapiac gyártói oldala az elmúlt időben meglehetősen leszűkült, számos cégfelvásárlás történt e területen.

Új iparágat teremtettek a már hagyományosnak mondható bankkártya- és elfogadóeszköz- (POS, ATM) gyártók mellett a csipkártyás platform hasznosításában gondolkodó szoftverkészítő vállalkozások. A tapasztalatok szerint e területen is inkább az alkalmazások készítése kapja a fő hangsúlyt, amit a nyitott platformok (Java, Multos) megjelenése csak tovább erősített. Nem lehet véletlen, hogy a múlt év november közepén Párizsban megrendezett nemzetközi bankkártya-seregszemlén, a Cartes & IT Security 2003 kiállításon megjelent közel 400 kiállító közül az alkalmazáskészítőket övezte a legnagyobb érdeklődés.

A biztonság mindenekelőtt

A kártyára utólag letölthető alkalmazások lehetősége számos felhasználót megtéveszt. A csipkártya ugyanis nem tekinthető úgy, mint egy PC: a kártya csipet tartalmazó része egy biztonságos adattároló és feldolgozóeszköz, ennek megfelelően a kezeléséről és nyilvántartásáról is gondoskodni kell. Nem véletlen, hogy a nemzetközi kártyacégek már a gyártáskor is igen szigorú követelményeket szabnak azokkal szemben, akikkel szerződést kötnek. A MasterCard Internationallel, vagy a VISA-val üzleti kapcsolatban álló beszállítók telephelyén biztonsági vizsgálatot tartanak, amelynek során a külső és belső objektumvédelmet, a beléptető- és tűzvédelmi rendszereket és eszközöket ugyanolyan szigorúan ellenőrzik, mint a gyártási technológia valamennyi alkotóelemét: a kártyagyártást, a dombornyomást, a kódolást és a kártyák szállítását. Ugyancsak szigorúan szabályozott az elszámolás menete, valamint a megsemmisítés zárt rendszerű folyamata is. Az előírások betartását a kártyacégek akkreditált auditora végzi, az éves ellenőrzésről készült jelentést szakmai grémium értékeli, amely csak abban az esetben hosszabbítja meg az engedélyt, ha a partner tevékenységében minden részlet megfelel az előzetesen megfogalmazott sztenderdeknek.

A megmérettetésen sikeresen áteső vállalatok felkerülnek a kártyacégek hivatalos beszállítói listájára, megjelennek azok honlapján, interneten hozzáférhetnek az üzleti és technikai információhoz, igénybe vehetik a megbízó tanácsadóit. A beszállítók számára az ily módon megnyíló egyik legfontosabb lehetőség az, hogy ajánlataik eljuthatnak a kártyacégek tagbankjaihoz. A "MasterCard Beszállító Program Résztvevője" címért és az ezzel járó e-kereskedelmi információkhoz való hozzáférésért ugyanakkor 100 dolláros technikai költséget számít fel a kártyacég.

A kártyacégek alaposságára jellemző, hogy azoknál a plasztikoknál, amelyek a tervek szerint majd emblémájukkal együtt kerülnek forgalomba, a kibocsátó banknak a kártyatervet elbírálásra meg kell küldenie a VISA londoni, illetve a MasterCard waterlooi központjába, ahol igen szigorú vizsgálat vár rájuk. Arról nincs információnk, hogy mekkora a "visszadobott" kártyatervek aránya, ám arról igen, hogy a nemzetközi kártyacégek szerint a magyar pénzintézetek igen igényesen megtervezett kártyákat bocsátanak ki.

Hazai versenyzők

Magyarországon több kártyagyártó társaság is működik, azonban MasterCard és Visa szabványminősítéssel csak kettő rendelkezik: a Magyar Állami Nyomda Rt. és a Multicard Kft. Mellettük egyelőre csak a MasterCard-tanúsítványt mondhatja magáénak a Pénzjegynyomda Rt. A magyar társaságok mellett a nemzetközi kártyacégek is jelen vannak a piacon, így például több nemzetközi gyártó disztribútori szerződéssel bíz meg magyar társaságokat. Ilyen szerződésekkel rendelkezik például a SmartCard Kft.

A kártyacégek a bankok számára csak azt írják elő, hogy valamely általuk minősített gyártótól kell hogy megrendeljék a plasztikokat, a választást az adott cégre bízzák. Így lehet például az, hogy a Raiffeisen Bank a MultiCardot választotta, miként a CIB Bevásárlókártyája is itthon készül. A MultiCardot vette igénybe egészen a közelmúltig a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. is, ám érdekes módon - bár a magyar cég is képes csippel ellátott kártyák gyártására - a bank az új típusú kártyákat a francia Oberthurtől rendelte meg. Mint azt Nemcsics Róbert, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese elmondta, döntésüket az indokolta, hogy megrendelésüket összhangba tudták hozni az anyabank, a belga KBC több országra kiterjedő csipes átállásával, s így lényegesen olcsóbban tudták megrendelni az új kártyákat.

A magyar gyártók közül az Állami Nyomda Rt. 1997 óta foglalkozik műanyag plasztiklapok gyártásával, az elmúlt évben 21 millió darabot állított elő. A társaság legfőbb referenciája nem a bankkártya, hanem az, hogy a magyarországi okmányreform keretében a cég kapott megbízást az új személyi igazolvány, valamint a jogosítványok gyártására. Biztos piacot jelentenek a szintén tőlük kikerülő diákigazolványok is, amelyek közül a felsőoktatásban tanulóké már csippel is rendelkezik.

A csipgyártási programjában az Állami Nyomda partnere az IBM lett. A nemzetközi számítástechnikai cég révén jelenleg két eltérő "tudású" csipkártyát kínál a kártyagyártó cég a termék iránt érdeklődő társaságoknak. Az úgynevezett "1 dolláros csip" kifejezetten fizetési alkalmazásokra készült, míg a "2 dolláros" emellett a nyilvános kulcsú titkosítást is lehetővé tesz. E termékek híreink szerint még csak VISA-tanúsítvánnyal rendelkeznek.

A Multicard Kft. 1989-ben jött létre, a cég ma is a Pannonplast-csoport tagja. A társaság 1997 óta saját üzemében gyártja a műanyag lapocskákat, a gyártósorok kapacitása évi 15 millió kártya. A társaság 1994-től rendelkezik a MasterCard bankkártyák megszemélyesítéséhez, 1997-től pedig azok gyártásához szükséges engedélyekkel. A VISA-tól ugyanezen jogosultságokat 1998-ban kapta meg a MultiCard. A társaság 2000 óta az ISO 9002 minőségirányítási szabvány szerint végzi tevékenységét. A hazai gyártópiac legfrissebb minősített szereplője, a Pénzjegynyomda Rt. 2001-ben szerezte be azt a technológiát, amellyel műanyag alapú kártyák gyártására képes. A társaság egyelőre még nem gyárt csippel ellátott kártyákat, ám a hagyományos mágnescsíkos adathordozó mellett ígéretük szerint hamarosan megjelennek a beültetett csippel ellátott plasztikok is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére