Átrendeződő adóterhek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 69. számában (2004. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az adótörvények, majd a költségvetés elfogadásával véglegessé váltak a jövő évi befizetési, elvonási szabályok. Lapunk jogi részének a Hónap témája rovatában részletesen ismertettük az adóváltozásokat. Cikkünkben a "részletekről", az egyes adónemek, illetve kedvezmények változásának a gazdálkodásra gyakorolt hatásáról írunk, illetve vizsgáljuk azt is, hogy kik lehetnek a módosítások nyertesei, illetve vesztesei.

Más néven többet is fizethetünk

A jövő évi költségvetés eredetileg a bevételek 1275 milliárdos (12,9 százalékos) és a kiadások 1219 milliárdos (11,4 százalékos) növekedésével számolt. Így 56 milliárddal csökkent volna a hiány az idei évhez képest, és az uniós számítási módnak megfelelő ESA'95 szabvány szerinti eredményszemléletben 783 milliárd forint államháztartási deficit megfelelne a 20 450 milliárd forintra várt 2004-es GDP 3,8 százalékának.

Ez az összevetés azonban a 2003-as költségvetési előirányzathoz viszonyít, s nem a várható egész éves teljesüléshez, amely becslések szerint 300 milliárddal több bevétel és megközelítően 400 milliárd kiadástúllépés miatt az előrejelzések szerint legalább 100 milliárd forinttal nagyobb hiányt mutat majd a végső elszámoláskor. Ebből az következne, hogy a bevételek növekedését tekintve ezermilliárd már elégséges lehetne arra, hogy a hiány némi csökkentésével fedezze a kiadások növekedését.

Kreatív könyvelés

A kormány előterjesztésében eleve nem a kiadások lefaragásával, hanem a bevételek hozzáigazításával igyekezett mérsékelni a hiányt, ám a parlamenti csatározások és a politikai polémia sokkal inkább az államkasszával szemben támasztott követelésekre, mintsem a megtakarítások révén a jövedelemelvonás mérséklésére irányult. A kormánykoalíció által is támogatott módosító indítványok mintegy 42 milliárd forinttal növelték meg a kiadási főösszeget és szerény 8 milliárddal mérsékelték a bevételeket is úgy, hogy a hiány végül mindössze 50 milliárddal nőtt. A pénzforgalmi szemléletű GFS-deficit lényegében az ideivel megegyező nagyságú, 924 milliárd forint lesz, azaz a GDP 4,5 százaléka. Ez nem okoz gondot, mert az Európai Unió követelményeit, a GDP 3 százalékának megfelelő államháztartási hiányt az ESA'95 standard szerint kell produkálni, az euró bevezetését megelőző két évben, azaz Magyarország szándékai szerint legkésőbb 2006-2007-ben.

Ahhoz, hogy a nagyobb, pénzforgalmi szemléletű GFS-hiány ne jelenjen meg az uniós követelményeknek megfelelő ESA'95-ös elszámolásban, a kormány a "kreatív könyvelés" bevált fegyveréhez folyamodott, és keresztülvitte a törvényhozásban, hogy a 13. havi illetményre a jogosultság januárban keletkezik, ezzel az eredményszemléletű elszámolásban sem az idei évre járó 13. havi közalkalmazotti illetmény nem jelenik meg, hiszen arra decemberben jogot szereznek az érintettek akkor is, ha csak januárban kapják kézhez, sem a jövő évi bérköltség nem jelenik meg, hiszen az 2005 januárjában jár attól függetlenül, hogy a tényleges folyósítása esetleg már ebben az évben megtörténik. Ezzel 50 milliárd forinttal sikerült csökkenteni az ESA'95 szerint számolt kiadásokat a GFS pénzforgalmi könyveléshez képest.

Növekvő jövedelemcentralizáció

2004-ben az adó és járulék típusú bevételek összességében mintegy 1000 milliárd forinttal nőnek. Igaz, az adótörvények keresztbe-kasul változtak, ezért a teherviselés átrendeződik az adóalanyok között. A társasági nyereségadó eddig is alig járult hozzá az államkassza feltöltéséhez, így a 2 százalékpontos mérséklés hatása alig lesz érezhető. A forgalmi és jövedéki adók jelentős emelkedése révén a fogyasztásra oroszlánrész jut majd a büdzsé gyarapításában. Mind az egyéni, mind a vállalati adózókra áll, hogy az adókulcsok csökkenéséből azok lesznek képesek igazi előnyt szerezni, akik képesek a maguk javára fordítani a kedvezmények módosult rendszerét. Azt, hogy az adószabályok átírása nem eredményezi a terhek csökkenését, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a GDP tavalyi 43 százalékáról 2004-ben 44,4 százalékra nő az államháztartás jövedelemcentralizációja.

Többet visz az áfa...

A 2003-ban elért bevételeket valamivel kevesebb mint 900 milliárd forinttal haladja meg az idei terv, s ebből az adók, valamint a járulékok számításaink szerint 1000 milliárdot tesznek ki. A nem adójellegű költségvetési források és a költségvetési szervek saját bevételeinek bővülése a termelődő hiány egy részének ellensúlyozását célozza. Ilyen hiányt okoz például a vámbevételek kiesése, hiszen az EU tagjaként a beszedett vámok 75 százaléka Brüsszelt illeti meg, s a magyar államkassza 2003-hoz képest mintegy 100 milliárd forinttal kevesebbet tarthat meg.

Az államháztartási bevételek 2004-re tervezett bővüléséből a társadalombiztosítási alapok 200 milliárdnál valamivel kevesebbel részesednek, amiből 63 milliárd a megemelt munkavállalói egészségbiztosítási járulékból ered.

Még a költségvetés beterjesztése előtt meghiúsult az általános áfakulcs csökkentésének terve (25-ről 23 százalékra), ami enyhítette volna az alsó kulcsok nulláról 5 százalékra, illetve 12-ről 15 százalékra történő emelésének következményeit, illetve kevésbé növekedett volna a háztartási villanyáram átsorolásának terhe. A 0-s kulcs eltörlése és helyette az 5 százalékos áfakulcs bevezetése eleve 31 milliárd, a 12 százalékos áfa emelése 96 milliárd, az áram áfájának emelése 12-ről 25 százalékra 32 milliárd forint bevételnövekedést hoz a költségvetésnek. Azzal a szerény könnyítéssel, hogy a könyvek átsorolnak a 12 százalékosból az 5 százalékos kulcsba (-3 milliárd), ez összességében 156 milliárd áfaemelést eredményez. A beruházási támogatások áfa-visszaigénylésének tiltása (29 milliárd) és a behajtás hatékonyabbá válása a PM tervei szerint még további 40 milliárd pluszbevételt hoz. Ez együtt már 225 milliárd növekedés, holott az eredeti elképzelés szerint a 2003. évi tervben szereplő 1587 milliárdhoz képest a költségvetés 306 milliárd áfabevétel-növekedést irányzott elő. Tekintettel arra, hogy a 2003-as bevétel várhatóan legalább 80-100 milliárddal több lesz a tervezettnél - azaz a növekménnyel együtt jövőre fedezné az eredetileg előterjesztett 2004-es előirányzatot -, mintegy 150 milliárd természetes növekedésből eredő (forgalom + infláció) többletet lehet kalkulálni.

A 25 százalékos áfakulcs 23-ra csökkentésének elhagyása annak az alkunak a következménye, hogy a személyi jövedelemadó mértéke csökkenjen, és a sávhatárok emelkedjenek. Az alkuban a PM 85 milliárd áfaemelkedéssel számolt a csökkenő felső kulcs mellett is a két alsó kulcs emeléséből, és 153 milliárd adókiesést kalkulált, ha bevezetik a mérsékeltebb szja-táblát. A miniszterelnök közvetítésével, a szabad demokraták kardoskodása nyomán létrejött megállapodás után viszont a költségvetési tervezet azzal számol, hogy a kedvezőbb jövedelemadó-táblázat 187 milliárd bevételtől fosztja meg a költségvetést. (A sávhatárok 650 ezerről 800 ezerre, 1 millió 350 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkednek 2004-ben, az adókulcsok 20-ról 18 százalékra, 30-ról 26-ra és 40-ről 38 százalékra mérséklődnek.)

Amit megnyertünk a réven...

Amit az adótábla változásából megnyertünk a réven, elvesztettük a vámon. A kedvezmények lefaragása és egyéb módosítások miatt a 2004. évi jövedelmek után legalább 160 milliárd forinttal kell majd többet fizetni. A nyugdíjjárulék adómentességének eltörlése önmagában 88-91 milliárd adóbefizetési többletet okoz, a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményének megkurtítása miatt 26 milliárddal több marad a költségvetésben. A külön adózó jövedelmek (ingatlanátruházásból származó jövedelem, osztalék, tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége) adójának 20 százalékról 25 százalékra emelése és a befektetési adóhitel megszüntetése és visszafizetési előírása további majd' 30 milliárd forintos szja-bevétel-növekedést okoz. A cégautó adójának megduplázása további 14 milliárd forintot hoz a büdzsének. Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) módosítása miatt az szja-ból szerény 3 milliárd forint bevétel elvész, de ez busásan visszatérül. Egyéb kisebb kihatású kedvezményeket is figyelembe véve - mint az önkéntes nyugdíj, és egészségpénztári befizetések adómentes határának emelése, az önkéntes pénztár által fizetett nyugdíj adómentessége, az étkezési, iskolakezdési és egyéb juttatások értékhatárának növelése - a PM számításai szerint 156 milliárd forinttal (11,7 százalék) nő a jövedelemadó-befizetés összege az ideihez képest, azaz csupán 34 milliárddal mérséklődött a teher, amit a 2003. évi szabályok szerint kellene fizetni. Ezt bőségesen ellentételezi az egészségbiztosítási járulék emeléséből származó 53 milliárd forint többlet.

A szeszes italok jövedéki adójának 15 százalékos, a cigaretta 35 százalékos emelésével, valamint az üzemanyagok - 1,7 százalékos forgalomnövekedés mellett - változatlan jövedéki adójával számolva 82-85 milliárd forint bevételnövekedés várható a fogyasztási és jövedéki adóból, beleszámítva a fogyasztási adót felváltó gépjármű-regisztrációs díjból várt 7-8 milliárd forintot is. (Az ólmozatlan benzin után literenként 103,5 forint, a gázolaj után 85 forint a jövedéki adó.)

A társaságok és az ökoadó

Az államkassza társasági adóból várható jövedelme 2003-ban 439 milliárd forint lesz, 23 milliárddal túllépve az eredeti tervet, és a 2004-es költségvetésitörvény-javaslat ehhez képest alig 25,7 milliárd forint (5,9 százalék) növekedéssel számol úgy, hogy a kedvezmények és egyéb változások egyenlege 56,5 milliárdjába kerül az államháztartásnak.

Nem világos, milyen megfontolás szerint feltételezhető változatlan szabályok mellett a 82 milliárdot, azaz 18,5 százalékot meghaladó társaságiadó-növekedés, ha az idén 10,7 százalékos (42 milliárd forint) növekedést mutatott ez az adónem.

A számítások szerint 45,3 milliárddal rövidíti meg a költségvetést, hogy 18-ról 16 százalékra csökken 2004-ben a nyereségadó kulcsa. További 8,9 milliárd forint adókieséssel számolnak a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek könnyítése miatt, amit viszont kompenzál, hogy megszűnik a külföldi részvételű társaságok adókedvezménye, s emiatt 10 milliárd forint adóbevétel-többlet várható. (A beruházási adókedvezményre jogosító értékhatár 10 milliárdról 3 milliárdra, hátrányos helyzetű régióban 3 milliárdról 1 milliárd forintra csökken; a létszámnövelési követelmény 500 főről 100-ra, hátrányos körzetben 300 főről 50 főre csökken.) Az osztalékadó uniós harmonizálása miatt 14,5 milliárddal rövidül meg a büdzsé, a belföldi telephelyű, de kizárólag külföldön tevékenykedő off-shore cégek adójának emelése 3-ról 4 százalékra viszont 7 milliárd forint többletbevétellel jár. Tovább kurtítják a társaságiadó-bevételeket az egyéb módosítások, mint például az iparűzési adó 25 százalékának levonhatósága (4,8 milliárd), az elhatárolt veszteség elszámolására megadott időkorlátozás (5 év) eltörlése és más apróbb változások.

Az adóteher mérséklődését azonban némileg ellensúlyozza a bevezetendő energiaadóból és környezetterhelési díjból, összefoglaló néven ökoadóból befizetendő 25 milliárd forint. A megemelt adómértékeknek köszönhetően egyharmadával vagy 16 milliárddal többet nyer a költségvetés a szerencsejátékokon a játékadó formájában.

A bevezetés évében óvatosan, 16 milliárd forintra tervezett egyszerűsített vállalkozási adó (eva) várható összege a tervezett több mint kétszerese, 33 milliárd forint körül várható. A bevételi értékhatár 25 millió forintra történt felemelésétől várhatóan 10 milliárddal növekszik ez a forrás, igaz, ennek egy része, 5,4 milliárd forint lényegében átcsoportosítás a jövedelemadóból és a társasági adóból.

Az adók átírása miatt jövőre még nagyobb odafigyelést érdemel, hogy a nehezen megszerzett jövedelemből minél nagyobb hányadot sikerüljön megtartani alapvetően a fogyasztás, kivált a jövedéki termékek vásárlásának visszafogásával és a preferált befektetések növelésével. Félő azonban, hogy minden elővigyázatosság ellenére kisebbségben maradnak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, amelyek könnyen teljesíthetőnek találják a 2004-es adóévet.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére