Távközlő eszköz a szerződéskötésnél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 68. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az áruforgalom és a szolgáltatások piacának egy részén szinte kizárólagossá vált, hogy a szerződő felek nem találkoznak egymással, hanem valamilyen távközlési eszköz útján ütik nyélbe az ügyletet.

Távollevők között kötött szerződés

A talányos "távollevők között kötött szerződés" megfogalmazás azokat a megállapodásokat takarja, amelyeket gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás áruértékesítő, illetve szolgáltatótevékenységi körében kizárólag (egy vagy több) távközlő eszköz útján köt a fogyasztóval. Ilyenkor a szerződő felek személyesen nem találkoznak, s ez a speciális körülmény különleges fogyasztóvédelmi szabályokat követel. Ezt a célt szolgálja a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, amely akkor alkalmazható, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik. A rendelet 1999. március 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre lehet alkalmazni, a korábbiakra nem.

A rendelet hatálya nem terjed ki:

- a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;

- az automatából történő értékesítésre;

- a nyilvános távbeszélő-állomás igénybevétele útján a távbeszélő-szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;

- az építési szerződésre;

- az ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;

- az árverésen kötött szerződésre.

A rendelet csak korlátozottan érvényesül

- a mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó, illetőleg

- az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló, valamint

- az utazási szerződésre.

Távközlő eszköz

A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában távközlő eszköznek kell tekinteni bármely eszközt, amely alkalmas arra, hogy a felek távollétükben tegyenek szerződési nyilatkozatot az ügylet megkötése érdekében. Az említett általános definíció mellett a rendelet példálózó jelleggel felsorol néhány távközlő eszközt. Ilyen

- a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány,

- a szabványlevél,

- a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal,

- a katalógus,

- a telefon,

- az automata hívókészülék,

- a rádió,

- a videotelefon,

- a videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel,

- az elektronikus levél (e-mail),

- a távmásoló (telefax), és

- a televízió.

A távközlő eszköz használata

A gazdálkodó szervezet a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában főszabályként használhat szerződéskötés céljából közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt. Kivétel ez alól, hogy a fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges viszont ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon a szerződéskötéshez.

Előzetes tájékoztatás

A távközlő eszköz útján létrejövő szerződés megkötése előtt a gazdálkodó szervezet köteles kellő időben tájékoztatni a fogyasztót

- a cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;

- a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;

- az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;

- szükség szerint a szállítás költségéről;

- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

- az elállás jogáról;

- a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

- az ajánlati kötöttség idejéről;

- a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

A tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon kell eleget tenni.

Tájékoztatás telefonos ajánlattételnél

Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz ajánlatot a szerződéskötésre a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább a cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és a telefonszámát. Ezzel egyidejűleg kifejezetten fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a szerződéskötésre irányuló szándékára. Ezzel elkerülhető, hogy utóbb vita tárgya legyen, minek kellett értelmeznie a fogyasztónak az őt megkereső cég ajánlatát, vagyis marketingről, reklámról vagy szerződési alkuról volt-e szó. Nem mindegy ugyanis, hogy a fogyasztói nyilatkozat mire tekintettel születik, hiszen szerződés csak akkor jön létre a felek között, amikor szerződéskötésre szóló ajánlatot fogad el valaki.

Írásbeli tájékoztatás

A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal ellátni a fogyasztót. Ennek a tájékoztatónak tartalmaznia kell:

- a gazdálkodó szervezet cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét), nyilvántartásba vételi számát, adószámát és telefonszámát;

- a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságait;

- az ellenszolgáltatás megjelölését (a kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is);

- szükség szerint a szállítás költségének meghatározását;

- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeit;

- az elállási jogról szóló szabályokat (az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, továbbá azt az esetet is, amikor nem illeti meg az elállás joga a fogyasztót);

- a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó a kifogásait érvényesítheti;

- a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;

- a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az ügylet határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

Mentesség a tájékoztató alól

Nem terheli a fentiek szerinti írásbeli tájékoztatási kötelezettség a gazdálkodó szervezetet, ha a távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatásról van szó, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címéről, ahol a fogyasztó érvényesítheti a kifogásait.

A szerződés létrejötte

Ajánlati kötöttség * A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlattevő azonban meghatározhatja kötöttségének idejét. Ennek hiányában jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevőnek tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő - tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy jogszabály az ajánlati kötöttség idejét ettől eltérően szabályozza. * Felhívás ajánlattételre * A jogosult ajánlattételre hívhatja fel azt, akit vele szemben szerződéskötési kötelezettség terhel. A felhívással együtt közölnie kell az ajánlattételhez szükséges adatokat, s meg kell küldenie a szükséges okiratokat. A másik félnek a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie. Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától számít. * Az ügylet létrejöttének időpontja * A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. (Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.) * A szerződés létrejöttének helye * Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye (telephelye). * A szerződési nyilatkozat hatályossága * A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. * A szerződési nyilatkozat visszavonása * A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésnél az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a szerződés létrejöttéig visszavonhatja a nyilatkozatát, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie. * Elkésett elfogadó nyilatkozat * Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. * Az elfogadó nyilatkozat hiánya * A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szerint a távollevők közötti szerződéseknél a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén nem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását. * Beleegyezés, jóváhagyás * Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy nem nyilatkozik a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől. A beleegyezés, valamint a jóváhagyás megtörténtével a szerződés főszabályként a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Általános elállási jog

A Ptk. szerint aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja, ami azt jelenti, hogy esetében a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet feltétel nélküli elállási jogot biztosít a fogyasztó részére. E szerint a fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

Az elállási határidő kezdete

Amennyiben a gazdálkodó szervezet eleget tett az írásbeli tájékoztatóra vonatkozó kötelezettségének, a fogyasztó attól a naptól kezdve gyakorolhatja az elállás jogát, amikor az árut átvette. Valamilyen szolgáltatásra szóló szerződésnél ez a határidő akkor kezdődik, amikor a fogyasztó megkötötte a szerződést.

Más a helyzet, ha a gazdálkodó szervezet nem adott írásbeli tájékoztatót a fogyasztónak. Ebben az esetben az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja a fogyasztó. Ha e három hónapon belül mégiscsak megkapja a gazdálkodó szervezet írásbeli tájékoztatóját, úgy az elállási jog a tájékoztató kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül érvényesíthető.

Az ár visszatérítése

Az elállás azzal a következménnyel jár, hogy a gazdálkodó szervezetnek haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által kifizetett összeget.

Az áru visszaszolgáltatása

Minthogy az elállás miatt a szerződés megkötését megelőző állapotot kell helyreállítani, a fogyasztónak vissza kell adnia az árut a gazdálkodó szervezet részére. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a fogyasztónak kell viselnie. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. (Természetesen mindez csak az úgynevezett általános elállásra igaz, egészen más a helyzet, ha hibás teljesítés miatti elállásról van szó, ami a szerződésszegés egyik lehetséges következménye.)

Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, az elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. (A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni az írásbeli tájékoztatóban.)

Mikor nem lehet elállni?

A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja az előzőekben ismertetett általános elállási jogát

- szolgáltatásra vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

- olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac ingadozásától függ, amit a gazdálkodó szervezet nem tud irányítani;

- olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza, avagy gyorsan romlandó;

- hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;

- hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződésnél;

- szerencsejáték-szerződésnél.

Fogyasztási kölcsön felbontása

Amennyiben az áru árát, illetve a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó általános elállási jogának gyakorlása a fogyasztásikölcsön-szerződést is felbontja. (A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint ilyen fogyasztási kölcsönnek minősül a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.)

A fogyasztó ilyenkor nem köteles megtéríteni a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A gazdálkodó szervezet azonban igényelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését. Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a fogyasztóval szemben eleget tett az írásbeli tájékoztatási kötelezettségének.

A fentieket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben, illetve egészben harmadik személy által nyújtott olyan fogyasztási kölcsön fedezi, ami egy pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. (A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének III. 5. pontja szerint ilyen fogyasztási kölcsönnek minősül a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.)

A gazdálkodó szervezetnek haladéktalanul értesítenie kell a fogyasztási kölcsönt nyújtó pénzügyi intézményt a fogyasztó elállásáról.

A szerződés teljesítése

A felek eltérő megállapodása hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.

Lehetetlenülés

Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve nem áll módjában nyújtani a megrendelt szolgáltatást, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti a szerződésszegés egyéb következményei alól.

Teljesítés szerződés nélkül

A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.

Bizonyítási teher

A szerződésből származó viták során a gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy eleget tett a 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, megtartotta az abban foglalt határidőkre vonatkozó előírásokat, valamint beszerezte a fogyasztó hozzájárulását ahhoz, hogy a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.

Egyoldalú diszpozitivitás

A polgári jogi viszonyokban általában a felek bármiben megállapodhatnak, amelyet jogszabály kifejezetten nem tilt. A törvény rendelkezéseitől ilyen módon szabadon eltérhetnek. Nem így van ez viszont a távollevők között létrejött szerződéseknél. Itt a fogyasztók érdekeinek hathatósabb védelme céljából korlátozzák a gazdálkodó szervezet szerződési szabadságát. A tárgyalt kormányrendeletben foglaltaktól ugyanis csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

Joglemondás

A kormányrendeletben foglalt szigorú megkötéseket a gazdálkodó szervezet azzal sem kerülheti meg, hogy esetleg olyan nyilatkozatot kér a fogyasztótól, amelyben az lemond valamely, a kormányrendeletben biztosított jogáról. A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról ugyanis érvényesen nem mondhat le, az ilyen joglemondó nyilatkozat semmis.

A rendelet korlátozott hatálya

A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre a kormányrendeletnek kizárólag a teljesítés lehetetlenülésével, a helyettesítő áruval, szolgáltatással történő teljesítéssel, a megrendelés nélküli teljesítéssel, a távközlő eszköz szerződéskötési célú használatának jogszerűségével, a fogyasztó szerződési nyilatkozatának elmaradásával, a gazdálkodó szervezetet terhelő bizonyítási kötelezettséggel, a fogyasztói joglemondással, valamint a fogyasztó javára szolgáló diszpozitivitással foglalkozó passzusai alkalmazhatók. * Az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre kizárólag az a szabály vonatkozik a rendeletből, amely a távközlő eszköz szerződéskötési célú használatának feltételeire vonatkozik

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére