Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 68. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Adótörvények

Az Országgyűlés módosította az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt. A 2003. évi XCI. törvénnyel többek között változott a személyi jövedelemadóról szóló törvény jó néhány rendelkezése, részben módosultak az adóelőleg megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok, a társasági adóról és az osztalékadóról, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények, de az általános forgalmi adóról, valamint a jövedéki adóról szóló jogszabályok is. (Az adótörvényeket érintő változásokról következő számunkban részletes összeállítást olvashatnak.)

Az adózás rendjének eddigi szabályait felváltó 2003. évi XCII. törvény néhány kivétellel 2004. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2003/131. szám)

Számvitel

2004. január 1-jétől a számviteli törvény szerint az európai gazdasági egyesülés is olyan gazdálkodónak számít, amely a saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez, és így a számvitelről szóló 2003. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozik. A jogszabály számos számvitellel kapcsolatos rendelkezést módosított, amelyek különböző időpontokban lépnek hatályba. A változások zöme 2004. január 1-jétől hatályos azzal, hogy azokat a 2004-ben induló üzleti évről készített beszámolóknál kell alkalmazni. (Az új rendelkezésekkel terveink szerint a jövő év első felében A hónap témája rovatunkban foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2003/131. szám)

Környezetterhelési díj

Az a környezethasználó, aki/amely az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát környezetébe, környezetterhelési díjat köteles fizetni - állapítja meg a 2003. évi LXXXIX. törvény. A jogszabály külön szól a levegőterhelési díjra, a talajterhelési díjra, valamint a vízterhelési díjra kötelezettekről, a díj mértékéről, egységdíjáról, valamint rendelkezik arról, milyen esetekben igényelhető vissza a környezetterhelési díj 50%-a.

(Magyar Közlöny, 2003/ 131. szám)

Szakképzési hozzájárulás

A gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, valamint az Európai Unió által nyújtott támogatások tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából az Országgyűlés megalkotta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet (kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot), az állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközmű-társulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

A 2004. január 1-jén hatályba lépő törvény egyebek mellett szól a szakképzési hozzájárulás alapjáról, és összefoglalja, hogy milyen típusú tanulószerződésekkel vagy gyakorlati képzésekre vonatkozó szerződéssel teljesíthető még a hozzájárulás. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett választhatja meg.

(Magyar Közlöny, 2003/131. szám)

Fogyasztói árkiegészítés

Fogyasztói árkiegészítés jár azon személyszállítással foglalkozóknak, akiknek az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatt bevételkiesésük keletkezik. Árkiegészítésre jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogyasztói árkiegészítés vehető igénybe, a következő:

- 50%-os vasúti kedvezmény, ideértve a budapesti agglomerációban a HÉV-vonalakon érvényes 50%-os kedvezményt is (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 100%

- 67,5%-os vasúti kedvezmény (SZJ 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 208%,

- 90%-os vasúti kedvezmény, ideértve a budapesti agglomerációban a HÉV-re váltott tanuló- és nyugdíjasbérletjegy, illetve a hadköteles katonák HÉV-re váltott menetjegye kedvezményét is (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 900%,

- tanulók vasúti bérletjegye (SZJ 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 900%,

- a 65. életévüket betöltött - magyar állampolgárok, - az Európai Unió más tagállamának állampolgárai és "Magyarigazolvánnyal", illetve "Magyar hozzátartozói igazolvánnyal" rendelkező személyek, - az országgyűlési képviselők korlátlan, valamint a fegyveres erők hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítők jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 12,0%,

- 50%-os távolságiautóbusz-kedvezmény (SZJ 60.21.31.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 100%,

- 67,5%-os távolságiautóbusz-kedvezmény (SZJ 60.21.41.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 208%,

- 90%-os távolságiautóbusz-kedvezmény, ideértve a budapesti és miskolci agglomerációban váltott tanuló- és nyugdíjasbérletjegy kedvezményét is (SZJ 60.21.41.0-ból és 60.21.31.3-ból) - az árkiegészítés mértéke 900%,

- tanulók távolságiautóbusz-kedvezménye (SZJ 60.21.41.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 614%,

- hatósági áras különjárati autóbusz-forgalom (SZJ 60.23.11.0-ból és 60.23.14.0-ból) - az árkiegészítés mértéke 20%,

- a 65. életévüket betöltött - magyar állampolgárok, - az Európai Unió más tagállamának állampolgárai és "Magyarigazolvánnyal", illetve "Magyar hozzátartozói igazolvánnyal" rendelkező személyek és az országgyűlési képviselők ingyenes utazása a menetrend szerinti távolságiautóbusz-közlekedésben (SZJ 60.21.41-ből) - az árkiegészítés mértéke 8%,

- helyi tanuló- és nyugdíjasbérletjegy (SZJ 60.21.31-ből és 60.21.10.1-ből) Budapest (a Helyiérdekű Vasúttal együtt a közigazgatási határon belül) - az árkiegészítés mértéke 3350 Ft/hó/db,

- megyei jogú városok, ezen belül: kizárólag autóbuszra: - az árkiegészítés mértéke 1900 Ft/hó/db, kizárólag villamosra: - az árkiegészítés mértéke 1250 Ft/hó/db, kizárólag trolibuszra - az árkiegészítés mértéke 1250 Ft/hó/db, villamosra és trolibuszra: - az árkiegészítés mértéke 1290 Ft/hó/db, autóbuszra, villamosra, trolibuszra (kombinált): - az árkiegészítés mértéke 2370 Ft/hó/db,

- egyéb települések (autóbuszra) - az árkiegészítés mértéke 1600 Ft/hó/db,

- komp- (SZJ 61.20.11-ből) és révközlekedési (SZJ 61.20.12-ből) menetjegy- kedvezmény - az árkiegészítés mértéke 55 Ft/db,

- komp- (SZJ 61.20.11-ből) és révközlekedési (SZJ 61.20.12-ből) bérletkedvezmény - az árkiegészítés mértéke 220 Ft/hó/db.

(Magyar Közlöny, 2003/131. szám)

Energiaadó

Az elfogyasztott villamos energia és a földgáz mennyisége után a 2003. évi LXXXVIII. törvényben felsorolt kötelezetteknek energiaadót kell fizetniük. A villamos energia megawattóránként 186 forint, a földgáz gigajoule-onként 56 forint. A 2004. január 1-jén hatályba lépő törvény felsorolja az adó-visszaigénylésre jogosultak körét is.

(Magyar Közlöny, 2003/ 131. szám)

Elektronikus cégeljárás

2005. szeptember 1-jétől a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható lesz - rendelkezik a 2003. évi LXXXI. törvény. Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló jogszabály egyes rendelkezései 2004. június 1-jén, de a legtöbb paragrafus 2005. január 1-jén, illetve 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Elektronikus cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.

Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat kérelemre tájékoztatást, továbbá hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott, számviteli törvény szerinti beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról, továbbá biztosítja az e beszámolókba és cégiratokba való betekintést. A Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata a kormányzati portálon keresztül érhető majd el.

Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságtól is kérhető - illeték ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat. A cégbíróság a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki.

A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat is - teljeskörűen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet (a témával Mozgástér rovatunkban részletesen foglalkozunk).

(Magyar Közlöny, 2003/127. szám)

Munkabiztonság

Jövő évtől csak a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata által körülírt biztonsági feltételek megléte esetén lehet villamos hálózat vagy berendezés feszültség alatt álló szerkezeti részein munkát végezni. A feszültség alatti munkához használt eszközöket a Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottsága vizsgálja és minősíti.

(Magyar Közlöny, 2003/124. szám)

Jótállás lakásokra

Az újonnan épített lakásokra és lakóépületekre az építési vállalkozónak három év jótállást kell vállalnia. A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. A vállalkozó a megrendelőre nézve a három évnél kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. A december 5-én hatályba lépett 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint semmis az a megállapodás, amely a fenti szabályoktól a megrendelő hátrányára tér el. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám

A nép ügyvédje

2004. április 1-jétől kezdik meg működésüket a jogi segítségnyújtó hivatalok a megyeszékhelyeken, amelyek egyszerűbb ügyekben tájékoztatásukkal segítik az ügyfeleket, illetve engedélyezik a jogi segítők szolgáltatásainak igénybevételét. A jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, civil szervezetek, egyetemi jogklinikák) jogi tanácsadással és okiratok, beadványok szerkesztésével nyújtanak majd segítséget az arra rászorulóknak, amelyért az államtól kapnak díjazást. A 2003. évi LXXX. törvényt annak érdekében alkotta meg az Országgyűlés, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak.

A jogszabályi feltételeknek megfelelő rászorulók peren kívüli, polgári jogi és büntetőügyeikhez kérhetnek segítséget. Anyagi körülményeiktől függően az állam megelőlegezi vagy viselheti helyettük a jogi szolgáltatás díját.

Támogatásban részesíthető a

- magyar állampolgár,

- Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személy,

- nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján,

- az Európai Unió tagállamának állampolgára,

- az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára.

(Magyar Közlöny, 2003/127. szám)

Dráguló buszközlekedés

November 1-jétől emelkedett a távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok díja. A 68/2003. (X. 28.) GKM rendelet szerint például egy útra szóló teljes árú jegy 65 kilométer távolságra 676 forintba, míg a 400 kilométeres teljes árú menetjegy 4510 forintba kerül.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Vasúti pályahasználati díj

Az elképzelések szerint az uniós csatlakozást követően az országos közforgalmú vasúti pálya használatáért pályahasználati díjat kell fizetni. A díj képzésének és meghatározásának elveit, valamint a díj beszedésének módját és feltételeit foglalja össze a 66/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet.

A pályahasználati díjat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Iroda állapítja majd meg. A jogszabály szerint a vasútvállalatok azonos pályahasználati díjért és azonos feltételek között vehetik igénybe az országos közforgalmú vasúti pályát. A pályahasználati díj meghatározása szempontjából különbség tehető a vasúti pályák között aszerint, hogy azok csak árutovábbításra, csak személyszállításra vagy mindkét célra használhatók. A díj megállapításakor figyelembe kell venni az Európai Unió tagállamainak illetékes szerve által megállapított pályahasználati díjakat is.

(Magyar Közlöny, 2003/121. szám)

Földgázár-szabályozás

A földgázár szabályozásának kereteit tartalmazza a 69/2003. (X. 28.) GKM rendelet. A jogszabály 2004. január 1-jén lép hatályba, és 2005. december 31-én hatályát veszti. A közüzemi szolgáltató országosan egységes közüzemi viszonteladói tarifarendszer keretében vásárolja, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató pedig az országosan egységes közüzemi végfelhasználói tarifarendszer keretében értékesíti a földgázt.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Energiaszolgáltatók díjfizetése

A villamos energiát, földgázt, távhőt szolgáltatókat terhelő új igazgatási szolgáltatási díjakról és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól jelent meg a közelmúltban a 65/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet. A rendelet már hatályos, az abban felsorolt díjakat a Magyar Energia Hivatal számára kell megfizetni. A jogszabály melléklete sorolja fel a fizetendő új tarifákat, ezek közül néhány:

- Üzletszabályzat jóváhagyása iránti kérelem elbírálása 1000 E Ft.

- Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása iránti kérelem elbírálása 10 000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázszállításra 6000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáztárolásra 6000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázelosztásra - 100 település alatt 1000 E Ft, 100 település felett és Budapest 5000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázrendszer-irányításra 10 000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz-kereskedelemre 4000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz közüzemi nagykereskedelemre 10 000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz közüzemi szolgáltatásra - 100 település alatt 1000 E Ft, 100 település felett és Budapest 4000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása szervezett földgázpiac-működtetésre 15 000 E Ft.

- Engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférésre 3000 E Ft.

- Működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására 1000 E Ft.

- Üzletszabályzat, Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, továbbá működési engedélyek módosítása iránti kérelmek elbírálása 100 E Ft/adat.

- Szétválás, egyesülés, jelentős befolyás, illetve többségi vagy közvetlen irányítás megszerzése, alaptőke, illetve törzstőke legalább egynegyed részével történő leszállítása iránti kérelem elbírálása földgázszállító, -tároló, rendszerirányítási engedélyes esetében 5000 E Ft, földgázelosztói engedélyes esetében 100 település alattinál 1000 E Ft, 100 település felettinél és Budapestet ellátónál 5000 E Ft, földgáz-kereskedelmi engedélyes esetében 1000 E Ft, földgáz közüzemi nagykereskedelmi engedélyes esetében 5000 E Ft, - földgáz közüzemi szolgáltatási engedélyes esetében 100 település alattinál 1000 E Ft, 100 település felettinél és Budapestet ellátónál 5000 E Ft, propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási és szolgáltatási engedélyes esetében 1000 E Ft.

(Magyar Közlöny, 2003/121. szám)

A földgázrendszer használati díja

A földgázszállítás, -elosztás és -tárolás legmagasabb hatósági árainak megállapításáról, valamint a fizetési feltételekről fogalmaz meg új szabályokat a 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet. A jogszabály a szállító, elosztó, tárolói engedélyesre és a hozzáférésre jogosultakra terjed ki. A jogszabály egyebek mellett szól a hálózati veszteségről és minőségi árengedményről is.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Földgáz határon keresztül történő szállítása

A földgáz határon keresztül történő szállítására, a megjelölt helyen futó vezeték kapacitásának lekötésére csak az jogosult, aki megszerezte a Magyar Energia Hivatal engedélyét. A határon keresztüli földgázszállító vezetékeken történő kapacitáslekötésre az jogosult, akinek a Magyar Energia Hivatal arra hozzáférési engedélyt adott. A határon keresztüli földgázszállításban részt vevőket információadási kötelezettség terheli. A 187/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám)

Egészségügyi tevékenység

Az egészségügyi dolgozóknak, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten kell ellátniuk az egészségügyi tevékenységet. Az egészségügyi tevékenység végzésének általános szabályairól alkotott 2003. évi LXXXIV. törvény lehetővé teszi az egészségügyi dolgozó számára, hogy - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - megtagadja az egészségügyi tevékenységet, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. Az egészségügyi dolgozó köteles önképzéssel és a szervezett továbbképzések által biztosított lehetőség igénybevételével rendszeresen továbbképezni magát, az így felmerült és igazolt költségeit a munkáltató megtérítheti. A 2004. május 1-jén hatályba lépő jogszabály rendelkezik az egészségügyi dolgozó alkalmasságáról, annak vizsgálatáról is.

(Magyar Közlöny, 2003/129. szám)

Egészségügyi minimumfeltételek

Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket meghatározó 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet szerint minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelőhelyiséget, amelyben biztosítva van az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy, az egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, az elkülönített öltöző, a váróhelyiség, a kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiség, az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolása, illetve kezelése.

(Magyar Közlöny, 2003/120. szám)

Hitel egészségügyi szolgáltatóknak

Jogi személy részére egészségügyi ellátási szerződéskötés esetén a hitelintézettel kötött garanciaszerződés alapján a bankgarancia díjához - legfeljebb 50 százalékos mértékig - vissza nem térítendő támogatás nyújtható maximum 6 évre, de legfeljebb a bankgarancia időtartamára. Egy időben ugyanazon jogi személy számára csak egy bankgarancia díjtámogatás nyújtható. Az Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogramról és a vissza nem térítendő bankgarancia díjtámogatás feltételeiről szóló 184/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint az egészségügyi szakellátást nyújtó társas vállalkozás és közhasznú társaság - bizonyos feltételek mellett - kedvezményes kamatozású hitelt is felvehet.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám)

Gyógyszerreklám

Gyógyszert, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt hirdetni, reklámozni, ismertetni csak a 64/2003. (X. 31.) ESZCSM rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint lehet. Gyógyszerek reklámozásának minősül minden olyan információátadás és tevékenység, amely a gyógyszerrendelés, -forgalmazás vagy -fogyasztás befolyásolását célozza, illetve arra alkalmas.

A gyógyszertárból orvosi vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámja akkor tehető közzé, ha a reklám tartalmazza az alábbi figyelmeztetést: "A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!" A rendelet szerint a figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10 százalékát.

(Magyar Közlöny, 2003/125. szám)

Veszélyes tárgyak közterületen

Tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt - például 8 cm-t meghaladó vágóélű szúró- vagy vágóeszközt, dobócsillagot, rugós kést, íjat, parittyát, csúzlit, gázspray-t, lőfegyverutánzatot, elektromos sokkolót - közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni - szól a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet. A jogszabályi tiltás természetesen nem vonatkozik a Magyar Honvédségre, a Határőrségre, a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi.

Egyes veszélyes tárgyak közterületen való birtoklását a rendelet megengedi abban az esetben, ha azok igazolhatóan valamely munkavégzéshez, vagy például sportoláshoz szükségesek, illetve ha ezeket az eszközöket megfelelő módon, becsomagolva szállítják. A szabályok megszegője ötvenezer forint pénzbírsággal sújtható.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Közösségi szálláshelyek

A 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit. A jogszabály szerint e szállásfajták szolgáltatási díja nyereséget nem tartalmazhat. Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított, és a szolgáltató által ekként minősített üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely. A szolgáltatás kezdetét megelőzően a szálláshelyet minősíteni kell. A minősítést - a szálláshely kialakítására, felszereltségére és szolgáltatásaira vonatkozó előírások alapján - a szolgáltató végzi.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Járművezető-képzés

Módosul a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló jogszabály. A 71/2003. (X. 29.) GKM rendelet az alábbiak szerint fogalmaz: a tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási, a vezetési gyakorlat alapoktatási és főoktatási részekből áll. A tanfolyam keretében a tanuló számára biztosítani kell mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik például a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, és a jármű feletti uralom birtokában a folyamatos és biztonságos közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módon való reagálást.

A rendelet mellékletei részletesen felsorolják a képzés, a vizsgáztatás feltételeit, de a vizsgatárgyakra fordítandó időt is.

(Magyar Közlöny, 2003/124. szám)

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

A magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására az Országgyűlés létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot. Az alap forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék, a központi költségvetésből nyújtott támogatás, önkéntes adományok, nemzetközi szervezetektől származó támogatások. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról rendelkező 2003. évi XC. törvény szól a járulék mértékéről, fizetésének gyakoriságáról, az Alap felhasználásáról, ellenőrzéséről is.

(Magyar Közlöny, 2003/ 131. szám)

Felnőttképzés

A felnőttképzést folytató intézménynek csak abban az esetben kell az intézményakkreditációs díj kétszeresét megfizetnie, ha a székhelyén kívül egynél több telephelye van. A díj mértéke:

- intézményakkreditációs teljes eljárás esetén: 400 000 Ft,

- egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás esetén: 300 000 Ft.

A 14/2003 (X. 29.) FMM rendelet a korábbi egy helyett négy kategóriába sorolja a programakkreditációs eljárás díját, ami

- 200 óra alatti képzési program esetén 45 000 Ft,

- 201-600 összóraszámú képzési program esetén 70 000 Ft,

- 601-1000 összóraszámú képzési program esetén 90 000 Ft,

- 1001 óra feletti képzési program esetén 120 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2003/124. szám)

EU-s pályázat

90 millió forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást biztosít a Külügyminisztérium "Felkészülten az Unióba - EU-integrációval összefüggő információs és kommunikációs kezdeményezések támogatása" címmel megjelent pályázati felhívása. Az uniós csatlakozásra felkészítő előadásokat, lakossági fórumokat, konferenciákat, oktatást, kiállítások szervezését, időszaki kiadványok megjelentetését támogató felhívásra 2004. február 1-jéig lehet pályázni.

A pályázat célja, hogy teret adjon azoknak a kezdeményezéseknek, melyek a hazai lakosság EU-s tájékoztatását és a tagságra való sikeres felkészülést szolgálják. A szakmai háttér biztosítása mellett a Külügyminisztérium ösztönözni kíván minden olyan ötletet, amely újszerűen, közvetlenül mutatja be az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kérdéseket, hozzájárulva a sikeres EU-tagsághoz elengedhetetlen széles körű társadalmi párbeszéd megteremtéséhez.

A felhívás szerint pályázhatnak a Magyarországon bejegyzett, legalább két naptári éve működő társadalmi szervezetek és alapítványok, illetve ezek szövetségei.

Rajtuk kívül a Magyarországon bejegyzett, az elmúlt két évben nem veszteségesen működő jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint egyéb, a pályázást megelőző két évben nem veszteségesen működő jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

Nem nyújtható támogatás politikai pártoknak, közalapítványoknak, közhasznú társaságoknak, köztestületeknek és biztosítóegyesületeknek.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Közjegyzői ügyvitel

A közjegyzői ügyvitel szabályait foglalja össze a 37/2003. (X. 29.) IM rendelet. A jogszabály hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó hagyatéki ügyek intézése, okirat, pénz és érték megőrzése, okirat és értékpapír megsemmisítése és az ingó jelzálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló eljárásokra terjed ki.

A rendelet egyebek mellett a közjegyzői ügykezelés részleteit, ezen belül az elektronikus ügykezelést, a felek felvilágosítását, a tárgyalási napló és tárgyalási jegyzék részleteit, a beadványok átvételének rendjét, a pénz és egyéb érték kezelését és a soron kívüli eljárás lehetőségét fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2003/124. szám)

Teendők ételmérgezés esetén

Az orvos, a munkahely vezetője, a rendezvény szervezője, a vendégek ellátásáért felelős személy, az élelmiszer-előállító köteles bejelentést tenni a tudomására jutott élelmiszer-eredetű megbetegedésről, illetve ennek gyanújáról. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról szóló 62/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelet szerint az élelmiszer-fertőzés vagy élelmiszer-mérgezés gyanúja esetén bejelentési kötelezettsége van az élelmiszer-előállító, vendéglátó vagy élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet végző szervezetnek is. Ilyen esetben az előállító, illetőleg forgalmazó nem gyárthatja, illetve forgalmazhatja tovább a gyanús élelmiszert, egyúttal az egészségügyi hatóság helyszíni eljárásáig meg kell őriznie az ételmintákat.

A bejelentést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi, fővárosi kerületi intézetéhez kell megtenni. Az élelmiszer-eredetű megbetegedés kialakulásáért felelős élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó viseli az esemény kivizsgálásával összefüggő valamennyi hatósági vizsgálat és intézkedés költségeit.

(Magyar Közlöny, 2003/122. szám)

Élelmiszer-biztonság

Az élelmiszer-vállalkozások működési feltételeinek meghatározásával kívánja az Országgyűlés biztosítani a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét. A 2003. évi LXXXII. törvény egyebek mellett a fogyasztók kötelező tájékoztatásáról, valamint a hatósági élelmiszer-ellenőrzésről is rendelkezik, és meghatározza az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételeit. Az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály a Magyar Köztársaság területén történő élelmiszer előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.

Az élelmiszer-vállalkozásnak működése során olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetnie, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága. A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól, egyúttal alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására. Az élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket.

(Magyar Közlöny, 2003/127. szám)

Szennyezett élelmiszer

Néhány élelmiszerben változott a dioxin megengedhető mennyisége. Az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékét módosító 63/2003. (X. 28.) rendelet az uniós csatlakozásig lesz hatályban. A határértéket meghaladó termékeket tilos határértéknek megfelelő termékekkel keverni (hígítani) vagy élelmiszer-összetevőként más élelmiszerek gyártására felhasználni.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Hulladék-nyilvántartás

A hulladék termelőjének, birtokosának és kezelőjének - a szállító kivételével - telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetnie a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről. A 2004. január 1-jén hatályba lépő 164/203. (X. 18.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák azokat az adatlapokat, amelyeket a hulladék kezelőjének rendszeresen ki kell töltenie. Az így készült nyilvántartást a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül be kell küldeni a Hulladék Információs Rendszerbe.

A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek

- a keletkezett hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig,

- a veszélyes hulladékról a kezelésre történő átvételének esetében negyedévente a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig,

- a nem veszélyes hulladékról a kezelésre történő átvételének esetében a tárgyévet követő év február 1. napjáig

szolgáltatnak adatot.

Az adatszolgáltatás nyomtatványon és elektronikus úton is teljesíthető.

(Magyar Közlöny, 2003/119. szám)

Hulladékgazdálkodási terv

A veszélyes, a nem veszélyes és a kiemelten kezelendő hulladékok kezelését, lehetséges csökkentését, hasznosítását szabályozza a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet. A jogszabály mellékletei régiónként állapítják meg a hulladékgazdálkodás feladatait.

(Magyar Közlöny, 2003/128. szám)

Veszélyes folyadékok tárolása

Módosult az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályaira vonatkozó korábbi jogszabály. A 64/2003. (X. 18.) GKM rendelet szerint például az 1 m3 vagy azt meghaladó névleges térfogatú tartályokat a tulajdonosnak 2003. november 10-ig az engedélyező hatósághoz be kellett jelenteni.

A rendelet minden éghető, gyújtó hatású, maró és mérgező folyadékok és olvadékok tárolására tartalmaz szabályokat. A rendelet hatálya alá tartozó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési, üzemeltetéséhez használatbavételi engedélyt, javításához, felújításához, átalakításához javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól, beleértve az üzemanyagtöltő állomások területén telepítendő tartályokat is.

(Magyar Közlöny, 2003/119. szám)

Egyedi szennyvízkezelés

A kormány rendeletet alkotott az egyedi szennyvízkezelésről. A 174/ 2003. (X. 28.) Korm. rendelet azon települések szennyvízelvezetésével kapcsolatban állapított meg szabályokat, ahol gazdaságosan nem építhető ilyen közmű.

Az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program végrehajtása érdekében az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a szennyvíz szakszerű egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről. Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak a szennyvíz-elvezetési agglomerációba külön jogszabály szerint nem tartozó települések közigazgatási területei, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály szerint nem indokolt.

A Nemzeti Program megvalósításában részt vevő helyi önkormányzatok által szervezett szakszerű egyedi szennyvízkezeléshez támogatás akkor adható, ha azzal a környezetvédelmi felügyelőség egyetért, valamint biztosítható a rendszeres ellenőrzés és működtetés.

(Magyar Közlöny, 2003/123. szám)

Géntechnológiai módosítás és annak ellenőrzése

Mind a géntechnológiai módosításnak, mind az annak nem minősülő beavatkozásokat, technikákat felsorolja a 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM- ESZCSM-KvVM együttes rendelet. A 2004. január 1-jén hatályba lépő jogszabály meghatározza a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok feladatát is.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám)

Szabadkereskedelem

A 2003. évi LXXIV. törvénnyel az Országgyűlés kihirdette a Bolgár Köztársaság Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló Megállapodást.

A 2003. évi LXXV. törvény Románia Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló Megállapodást hirdette ki.

(Magyar Közlöny, 2003/122. szám)

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatai

A külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatok kezelésének rendjére, valamint az iparbiztonsági ellenőrzés feltételeire vonatkozó szabályokat tartalmazza a 180/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet. A külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatokhoz a hozzáférés csak azon személyek számára engedélyezhető, akiknek a nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, kockázati tényező személyükkel kapcsolatban nem merült fel, a külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatok ismerete állami vagy közfeladat végrehajtásához szükséges, és rendelkeznek az erre vonatkozó, a Felügyelet által nyilvántartásba vett Személyi Biztonsági Tanúsítvánnyal és az erről szóló igazolással.

Minden olyan szervnél, ahol külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatokat kezelnek, biztonsági területet kell, illetve adminisztratív zónát lehet kialakítani.

Az iparbiztonsági ellenőrzés általános célja a NATO minősített adatkezelés teljes körű biztonsági feltételeinek megteremtése, amelynek igazolására a Telephely Biztonsági Tanúsítvány szolgál.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám)

Biztonsági okmányok

A kormány a biztonsági okmányok védelméről szóló rendeletének 1. számú mellékletében sorolja fel azokat a biztonsági okmányokat, amelyek az Európai Unió által a tagállamok részére egységesen, kötelezően és részleteiben meghatározott formai és biztonsági jellemzőkkel rendelkeznek. Ezek a következők:

- vízumbélyeg;

- vízum elhelyezésére szolgáló különlap;

- néhány kivétellel a tartózkodási engedélyek,

- letelepedési engedély.

A jogszabály ezek mellett felsorol olyan biztonsági okmányokat, amelyek ugyan nemzeti fejlesztési hatáskörbe tartoznak, de amelyekre az Európai Unió minimum okmánybiztonsági követelményeket fogalmaz meg, vagy a közösségi vívmányok formai, tartalmi követelményeket, vagy alapvető biztonsági elvárásokat határoznak meg. Végül vannak olyan okmányok, amelyek teljes mértékben nemzeti hatáskörben maradnak.

(Magyar Közlöny, 2003/126. szám)

SAPARD Terv

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszik közzé a "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről szóló rendelet módosított mellékletét.

(Magyar Közlöny, 2003/129. szám)

Ültetvénykataszter szőlőre, gyümölcsre

Jogharmonizációs okokból módosította az Országgyűlés a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről szóló törvényeket. A 2004. január 1-jén hatályba lépő 2003. évi LXXVII. törvény szerint a jövő évtől már nemcsak az árutermő, hanem a törzs- és kísérleti szőlőt is kizárólag a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes megyei kirendeltségének, illetve a Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltség engedélyével szabad telepíteni, illetve kivágni. Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani. Az új szabályok bejelentéskötelessé teszik telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén ennek megtörténtét.

Az ültetvények azonosító adatait 2004-től ültetvénykataszter tartalmazza majd. Ezen a település, helyrajzi szám, területnagyság mellett feltüntetik az ültetvény használójának azonosító adatait, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól kapott regisztrációs számot, valamint az árutermő szőlőre vonatkozó legfontosabb adatokat.

Egyebek mellett bírság kiszabásával fenyegeti a törvény azt a szőlő- és bortermelőt, felvásárlót és a nem palackozott bort forgalomba hozót, aki a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nem vezeti a jogszabályban előírt nyilvántartást, és a tevékenységéről nem szolgáltat adatot a hegyközségnek. Aki az adatszolgáltatást nem, vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat, és az adatszolgáltatásra kötelezettre a hegybíró húsztól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság adók módjára behajtható tartozás.

A jogharmonizációs követelmények alapján gyümölcsöst - házikerti gyümölcsös kivételével - is csak engedéllyel és meghatározott fajták szaporítóanyagának felhasználásával, gyümölcstermesztésre alkalmas földterületeken szabad telepíteni.

A szőlőhöz hasonlóan a gyümölcsös ültetvények katasztere is tartalmazza az ültetvény legfontosabb adatait. A jogszabály melléklete felsorolja a hazai borvidékeket és bortermő helyeket.

(Magyar Közlöny, 2003/122. szám)

Erdőgazdálkodás

Az erdőgazdálkodásban olyan szaporítóanyagot kell felhasználni, amely lehetővé teszi a környezethez jól alkalmazkodott, genetikailag változatos erdei ökoszisztémák kialakulását, a természeti rendszerek és a biológiai fajok evolúciós képességének megőrzését, és amelytől egyúttal az erdők élőfa-készletének növelése, a faanyag minőségének javulása, illetve az erdők környezetre gyakorolt jótékony hatásának megőrzése és javítása várható. A forgalomba hozatal céljára kiválasztott szaporítóanyagot kibocsátó szaporítóanyag-források engedélykötelesek. A származásazonosított szaporítóanyag-forrásokat a minősítő intézetnek be kell jelenteni.

Az uniós csatlakozást követően hatályba lépő 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet meghatározza az erdészeti szaporítóanyagok minősítési rendszerét, származásigazolását, forgalomba hozatalának feltételeit, szól a géngyűjteményről, a nemesítő törzsállományok fenntartásáról. Emellett rendelkezik a szaporítóanyag importjáról és exportjáról is.

(Magyar Közlöny, 2003/121. szám)

Hitel mezőgazdasági kárenyhítésre

A 2003-ban fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők 2003. december 15-ig újabb hitelkérelmet nyújthatnak be. Kedvezményes hitel igénybevételére az az elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a szántóföldi növényeknél (a zöldségféléket is beleértve), a szőlő- és gyümölcskultúrákban, az erdősítésekben, valamint a halastavakban a megállapított fagykár és/vagy aszálykár mértéke az említett kultúrák átlagában 20 százalék, vagy azt meghaladó mértékű.

(Magyar Közlöny, 2003/129. szám)

Mezőgazdasági azonosító rendszer

Létrejött a földterülethez kapcsolódó támogatások országos azonosító rendszere, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR), melynek működési alapja egy térinformatikai rendszer és annak adatbázisa. A térinformatikai rendszer térképi alapját az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben kell elkészíteni, és meg kell felelnie az 1:10 000-es méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának. A MePAR-t az Európai Unió szabályozásával összhangban úgy kell létrehozni és működtetni, hogy lehetővé tegye a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák elhelyezkedésének rögzítését, területük meghatározását és biztosítsa a támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

A MePAR adatait évente frissítik. Az adatok programszerű felújításának 2004-től kezdődően évente az ország területének legalább egyharmadára ki kell terjednie.

A változásvezetési eljárás bejelentésre, vagy hivatalból indul. A bejelentésre induló változásvezetési eljárást az ügyfél abban az esetben kérelmezheti, ha őt a támogatási eljárás során a blokk-kialakítás miatt érdeksérelem érné. A bejelentéseket formanyomtatványon lehet benyújtani az MVH illetékes megyei hivatalához. Az évente október 1-jéig benyújtott bejelentésekben foglalt, az MVH által elfogadott változásokat átvezetik. Az ügyfél köteles az MVH-nak bejelenteni az általa végrehajtott, illetve az őt érintő változásokat.

(Magyar Közlöny, 2003/130. szám)

Állatvédelem

Módosult az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló egyes rendelkezések hatálybalépésének időpontja. Például a 73/2003. (XI. 13.) GKM-FVM együttes rendelet szerint a 100 kg körüli sertések szállításával kapcsolatos szabály hatálybalépése az uniós csatlakozás időpontja helyett 2003. december 1.

(Magyar Közlöny, 2003/130. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére