Eszközök és források értékelése a fordulónapi mérlegben, leltárban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 68. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A számviteli elvek érvényesülése a mérlegtételek értékelésekor

A vállalkozás folytatásának elve

Az éves beszámoló mérlegének és az azt alátámasztó leltár eszközeinek és forrásainak értékelése során a vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. A vállalkozás folytatása mellett a realizációs elvet kell érvényesíteni a fordulónapi értékelés során. Amennyiben felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, vagy átalakulás során megszűnés körülménye áll fenn, akkor speciális értékelési szabályokat kell alkalmazni. Ilyen szabályokat tartalmaz az átalakulás speciális értékelési szabályaira a számviteli törvény - a jogelőd és a jogutód vállalkozás beszámolókészítési kötelezettségének szabályozására, valamint a vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek készítésére egyaránt. Ugyancsak eltérő szabályok vonatkoznak a felszámolási zárómérleg készítésére is. A valódiság számviteli elve erősebben érvényesül ekkor a realizációs elv mellett. Az említett esetben a vagyonérték meghatározása során, a piaci értéken történő értékelés miatt korrekciókkal kell számolni.

A valódiság elve

A valódiság számviteli elvének érvényesítésekor figyelembe kell vennünk, hogy a tárgyévi beszámoló mérlegében szereplő eszközöket nem a mérleg fordulónapján, hanem a mérlegkészítéskor ismert értékek alapján kell szerepeltetni. Az értékelés során a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a piaci értékeket befolyásoló minden terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, valamint ezek visszaírt összegét is figyelembe kell venni. A beszámoló és a mérleg a fordulónapra vonatkozik, azonban a mérleg összeállítása, közzététele csak ezt követően történik. A fordulónap és a mérleg készítésének időpontja között ismertté vált események befolyásolhatják az eszközök értékét, ezért a megbízható és valós kép kialakításához az ezen időszak alatti jelentős tényezők hatásait is figyelembe kell venni.

Realizációs elv

A realizációs elvnek megfelelően az éves beszámoló fordulónapi értékelésénél a vállalkozás vagyonát a bekerülési értékből kiindulva pozitív és negatív módosító elemekkel egészítjük ki. A bekerülési értéket a terv szerinti, a terven felüli értékcsökkenéssel, az értékvesztéssel, a leértékeléssel csökkenthetjük, az értékvesztés visszaírásával és a felértékeléssel növelhetjük. Az értékhelyesbítések állományba vétele, illetve a korábban képzett értékhelyesbítés kivezetése, valamint a devizában, valutában megjelenő eszközök és források fordulónapi értékelése növelheti és csökkentheti is a bekerülési értéket. A bekerülési érték előző módosító tételekkel történő helyesbítésével kapjuk meg a mérleg szerinti értéket.

Az éves beszámolós fordulónapi értékelés során is vannak esetek, amikor a realizációs elvet megelőzi a valódiság számviteli elve, ezért az eljárás a piaci értéken történő értékelés felé mutat. Ilyen eset, mikor az elszámolt értékvesztések visszaírásával, a piaci értéken való értékelés legfeljebb a bekerülési értékig módosítja az eszközök mérleg szerinti értékét. Az eszközök körülhatárolt csoportjára lehet alkalmazni a piaci értékelést az értékhelyesbítés módszerével (értékhelyesbítés, értékelési tartalék). Ekkor a bekerülési értéknél magasabb értékben jelenhetnek meg a mérlegben az eszközök.

A következetesség számviteli elve

A következetesség számviteli elve kimondja, hogy az egymást követő üzleti évek beszámolóinak készítésekor az eszközök és források értékelésénél alkalmazott értékelési elvek, eljárások és módszerek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző folyamatok tartósan, egy évet meghaladóan jelentkeznek. A következetesség számviteli elvének a mérleg értékének meghatározása során való érvényesülése teszi lehetővé az egymást követő üzleti évek beszámolóinak összehasonlítását. Ebben az esetben, az eszközök és források, ezeken keresztül az eredmény megállapításának tartalma, értékelése változatlan. Lehetőség van az értékelési eljárások módosítására, de ekkor a beszámoló kiegészítő mellékletében részletesen be kell mutatni a változtatást előidéző tényezőket, valamint azok hatását. A számszaki hatásokat a mérleg és eredménykimutatás sorainak változásával kell ismertetni.

Az egyedi értékelés elve

A mérlegben és leltárban kimutatott eszközöket és forrásokat mindig egyedileg kell értékelni. Az egyedi értékelés elvének betartása a terven felüli értékcsökkenések, az értékvesztések elszámolandó összegének, valamint a szükséges visszaírások megállapításán keresztül a vállalkozó éves eredményét befolyásolja.

A költség-haszon összevetés elve

Az egyedi értékelés elvének érvényesülését befolyásolhatja a költség-haszon összevetés elve. Az egyedi értékelés érvényesülhet úgy, hogy a különböző időpontokban beszerzett, ezért általában csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzőkkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, vagy az úgynevezett FIFO-módszerrel történő értékelésre is lehetőség van. Általában a tulajdoni részesedést vagy hitelviszonyt megtestesítő befektetési és forgatási célú értékpapíroknál, a vásárolt és saját termelésű készleteknél, a valuta- és devizakészleteknél helyezhető a költség-haszon összevetés elve az egyedi értékelés elé.

Értékvesztések elszámolása, visszaírása

Az értékvesztések elszámolásánál és azok visszaírásánál is speciálisan érvényesül az egyedi értékelés elve. Az egyedileg kis értékűnek minősített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírása a könyv szerinti értékből kiindulva, százalékos mértékben is meghatározható.

A bekerülési érték elemei

Az eszközök bekerülési értékének meghatározásakor az eszköz megszerzésével kapcsolatban az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült összes tételt figyelembe kell venni.

Az eszközök eredete vonatkozásában két bekerülésiérték-kategóriáról beszélünk, ezek a beszerzési, valamint az előállítási érték. (A beszerzési értéket a vállalkozáson kívüli más személyektől, szervezetektől származó vásárolt, térítés nélkül átvett, követelés fejében átvett, fellelt, nem pénzbeli betétként - vagyoni hozzájárulásként - átvett eszközök esetén alkalmazzuk, míg az előállítási értéket a vállalkozáson belül előállított termékek, szolgáltatások esetén.)

Beszerzési érték

Eszköz vásárlása belföldről

Eszköz belföldi vásárlása esetén a bekerülési érték része a számlázott ár. Az előzetesen felszámított, de a beszerzéskor már le nem vonhatónak minősülő áfa is a beszerzési ár része - például, ha az eszközt teljes egészében tárgyi adómentes tevékenység végzéséhez használják, vagy a személygépkocsit nem továbbértékesítési céllal szerzik be. A konkrét eszközhöz és szolgáltatáshoz kapcsolódó (számlázott) engedményekkel és felárakkal a vételárat korrigálni kell. A konkrét áruhoz, szolgáltatáshoz nem kapcsolható (például az éves forgalommal arányosan adott, vagy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi teljesítés esetén adott) engedmények nem csökkentik az eszköz beszerzési árát.

Eszköz vásárlása külföldről

Eszköz külföldről történő vásárlása esetén a valutában, devizában számlázott árat forintra kell átszámítani. Az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéket az eszköz beszerzésekor érvényes, a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott, választott árfolyamon kell forintra átszámítani. Barterügylet esetén a beszerzés forintértékét az első ügylet (export vagy import) teljesítése napján érvényes, választott árfolyamon kell meghatározni. A barternél nem történik pénzmozgás, az import és az azzal devizában megegyező összegű export értéke forintban is azonos kell hogy legyen. A devizák árfolyamváltozásából eredő árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség barterügylet esetén nem keletkezik.

Apport

A jegyzett tőke és a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként, nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) kapott eszköz esetén a bekerülési érték a létesítő okiratban meghatározott érték. Az apportált eszköz értékét a tulajdonosok fogadják el. Amennyiben könyvvizsgáló működik a cégnél, a könyvvizsgáló által megállapított (piaci) értéknél magasabb nem lehet az apportérték. Átalakulás esetén az átalakulással létrejövő társaság végleges vagyonmérlegében (vagyonleltárral alátámasztott) szereplő érték az apport értéke.

Részesedés fejében átvett eszköz

Részesedés fejében átvett eszköz bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, számlázott érték. A jogutód nélküli megszűnés során átvett eszköz értékét a vagyonfelosztási javaslatban rögzített érték szerint kell meghatározni.

Követelés fejében átvett eszköz

A követelés fejében átvett eszköz bekerülési értékét általában szerződésben (számlázott érték), vagyonfelosztási javaslatban (bizonylatolt érték) határozzák meg.

Térítés nélkül átvett eszköz

A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke legfeljebb a piaci érték akkor, ha az átadó könyveiben kimutatott érték ettől nem alacsonyabb.

Többletként fellelt eszköz

Többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték.

Fióktelep működését biztosító eszköz

Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének működéséhez biztosított eszközök értéke a szerződés, megállapodás szerinti érték (legfeljebb azonban a vám alapjául szolgáló és egyéb járulékos költségekkel növelt érték). Ezzel az összeggel kell a forrásként kimutatott jegyzett tőke értékét is növelni.

Előállítási érték

Saját előállítású eszköz

A saját előállítású eszköz (készlet) értékét befolyásolja az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása (felújítás) során felmerült költség. Az eszköz egyedi értékének része az előállítással, bővítéssel, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, eredeti állagának helyreállításával közvetlenül felmerült, azzal szoros kapcsolatban lévő, az eszközre mutatók, jellemzők segítségével felosztható közvetlen önköltség. A saját nyújtott szolgáltatások is saját teljesítménynek minősülnek. A saját előállítású eszköz és teljesített szolgáltatás közvetlen önköltsége (előállítási költség) több módszerrel állapítható meg. Az alkalmazott módszert az önköltség-számítási szabályzatban, ennek hiányában az értékelési szabályzatban kell rögzíteni.

A bekerülési értékbe tartozó egyéb tényezők

A bekerülési érték része lehet * a szállítási és rakodási költség számla szerinti értéke, vagy saját előállítás esetén a közvetlen önköltsége; * a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez szükséges, az üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek ellenértéke; * az eszköz megszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető közvetítői, bizományosi díj; * fizetendő vagy fizetett adók, illetékek (például a vagyonszerzési illetékek, a jövedéki adó stb.); * jogszabályon alapuló hatósági igazgatási és szolgáltatási díjak, eljárási díjak (például a környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj stb.); * a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási díja, a tárgyi eszköz alapozási, szerelési költsége, a tárgyi eszköz üzembe helyezési költsége, a próbaüzemmel, kipróbálással, beállítással, első betanítással (saját betanítás esetén a közvetlen önköltsége) kapcsolatos költségek; * a tárgyi eszköz üzembe helyezési időpontjáig, a vásárolt készletek raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra eső biztosítási díj, a hitelek után fizetendő kamat, a hitel-igénybevétellel kapcsolatosan felmerül bankgarancia díja, a kezelési díj, a folyósítási jutalék, a folyósításig felmerült rendelkezésre tartási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítési díja; * a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó, devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek (vételár, devizahitel kamata) az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére