Elpuskázott haszon

Vadgazdálkodás: romló eredmény, növekvő gondok

Magyarországon a vadászati jog földtulajdonhoz kötött, és minimum 300 hektár területen folytatható, így általában több tulajdonos dönt a bérbeadásról a vadásztársaságok számára. A szakemberek szerint az EU-csatlakozást követően meg kell határozni a földtulajdonosok státusát, mert a vadászati jog bérleti díjával, valamint adózásával kapcsolatos viszonyok egyelőre rendezetlenek.

Hazánk őshonos, illetve telepített apró- és nagyvadainak élőhelyeit hat vadgazdálkodási körzetbe sorolják. (Ezek mellett nyilvántartják még a budapesti és balatoni területeket.) Az országban 1160 vadásztársaság működik. Tavalyi 15 milliárd forintos bevételük 55-60 százaléka bérvadászatból, 20-25 százaléka vadhús-, 10 százaléka élővad-értékesítésből, a többi egyéb szolgáltatásokból származott. Az 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22-23 ezer vendég fordul meg nálunk, s ez utóbbiak lövik ki a trófeás vadak 70-80, az apróvadak 60-70 százalékát. A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer él az országban. Az apróvadállományt több mint egymilliósra becsülik: mezei nyúlból 0,5 millió, fácánból 600-650 ezer található a mezőkön. A mind több vadászhoz több kéne az apróvadból is. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára olyan hosszú távú agrárkormányzati stratégiát várna, amely 5-10 év alatt mesterséges tenyésztéssel, élőhelyjavítással és a ragadozók kilövésével növelné az apróvadállományt – uniós pénzek felhasználásával.

Társaságok, terítékek megyéről megyére

Egyes vélemények szerint Magyarországon túlságosan sok a nagyvad, s legalább harminc százalékukat ki kellene lőni ahhoz, hogy az erdők képesek legyenek eltartani az állatokat. Erre a megállapításra jutottak az Állami Erdészeti Szolgálat munkatársai például Heves megyében, az ország egyik legkedveltebb vadászterületén. A megye vadászai azonban más véleményen vannak: szerintük a szarvas- és a vaddisznóállomány fokozatosan csökken, ezért nemhogy nem kell, de nem is szabad a tervszerű selejtezésen felül ritkítani őket. Kétségtelen, hogy a vadak károkat is okoznak, ez azonban nem feltétlenül függ össze a létszámukkal.

A Mátrában kifejezetten gyenge a "szarvasminőség", ritka a kapitális bika. A Bükk adottságai ebből a szempontból jobbak, de ott sem a legszerencsésebb génállományúak a szarvasok. Fejlett, kapitális egyedeket is szép számban felvonultató állományt inkább Zalában, Somogyban és Gemenc térségében találunk. Ott talán sok is van belőlük – állapította meg Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetségének elnöke.

Hevesben ötvenöt saját területtel rendelkező vadász-, valamint számos bérkilövő társaság működik. Mivel a puskások nagyvadra is előszeretettel vadásznak, az állatlétszám szabályozása nem okoz gondot. A nagy hidegben – az etetés ellenére – sok vad el is pusztul, így a kívánatos egyensúly kilövések nélkül, természetes módon is helyreáll. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint Heves megyében 2002-ben az optimálisnál valamivel több volt a szarvas, a muflon és a vaddisznó, de az elmúlt kemény tél után csökkent a létszám. (Tavaly év végén 3989 gímszarvast, 254 dámvadat, 10 400 őzet, 2195 muflont és 4100 vaddisznót számláltak.)

A vadállomány közepes, illetve gyenge, egyedül a muflonpopuláció kiváló, viszont azt a törvények értelmében minimálisra kell csökkenteni. Ezért az Egererdő Rt. 1200 hektáros vadaskertet létesített a muflonok számára. A részvénytársaság területén évente 3500 nagyvadat lőnek ki a vadászok.

Nógrád megye az ország egyik legerdősültebb vidéke, ami kedvez a nagyvadaknak, különösen a vaddisznóknak. Óvatos becslés szerint is nagyjából 7 ezer jószágot számlál az állomány, s ez lehetővé teszi akár a napi 20-30-as terítéket is. A megyében mintegy 2300-an vadásznak. A bérvadásztatásból, vadhúsból, a különböző szolgáltatásokból és a tagdíjakból hozzávetőleg 400 millió forintot kasszíroz a megyei vadászszövetség, amit a vadállomány gondozására, élőhelyének megőrzésére fordít. A jövőben mind fontosabb szerepet szánnak a bérvadásztatásnak, ugyanis éves árbevételük csaknem fele német, osztrák és olasz vendégektől származik.

Hajdú-Bihar több mint 600 ezer hektárnyi területének 90 százalékán lehet vadászni, 51 társaság és további 6, egyéb jogosultsággal rendelkező szervezet keretein belül. A tavalyi könyörtelen tél után gímszarvasból 165, dámszarvasból 1260, őzből 22 033, vaddisznóból 1672, mezei nyúlból 62 ezer, fácánból 70 ezer egyedet számláltak a megyében. Az állomány fejlődését jellemzi, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 52 hektáros vadászterületének kivételével mindenütt, a vendégvadászok által is elejthető őzek száma hat év alatt csaknem 7 ezerrel nőtt. Évente 2200 helyi és 550 vendégvadász lő őzet.

Európa legkiválóbb őzállománya Jász-Nagykun-Szolnok megyében van. Ennek ellenére tavaly csökkent a vadásztársaságok bevétele. A vártnál kevesebb bérvadász érkezett a régióba, ugyanakkor nőttek a téli etetés költségei. A megye vadászai az előző évi 50 millió forintos pozitív szaldó után 17 millió veszteséggel zárták az évet. A rossz eredményhez a nyomott piaci árak is hozzájárultak: az élő nyúl ára például 13 ezer forintról 7500-ra csökkent. A megyében évente mintegy 800 millió forintot költenek vadgazdálkodásra.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdeinek több mint 60 százaléka állami tulajdon. Az Északerdő Rt. 108 ezer, az Egererdő Rt. pedig 10 ezer hektárt kezel. A régióban szintén rosszul zárták az elmúlt vadászati évet: elmaradtak a külföldi (többnyire német, francia és spanyol) bérvadászok. A hazaiak több vadat ejtettek ugyan, de ez nem pótolta a kiesést.

Békés megye jellegzetesen apróvadas terület, ahol 500 ezer hektáron 71 vadásztársaság működik. A Viharsarokban évente 45-50 ezer nyúl és 100 ezer fácán kerül puskavégre. A 26 ezres őzállományból évente 6 ezret terítenek le, míg a 2500-as dámvadtörzsállományból megközelítően ezret. Békésben 200 hivatásos vadász mellett 2700-an rendelkeznek vadászjoggal, és évente csaknem 3000 külföldi vált ki vadászengedélyt. A békési vadásztársaságok összesített árbevétele eléri az 1 milliárd forintot. Jó években az összeadott nyereségük 100 millió forint, tavaly azonban, amikor a törzsállomány jelentős része elhullott, veszteségessé vált a gazdálkodásuk.

A tizenkilenc megye közül Békésben a legkisebb az erdőterület, mindössze 24 ezer hektár. Magyarország EU-csatlakozása után, 2015-ig 1 millió hektár földet vonnak ki a művelés alól. Egyelőre nem tudni, hogy ez az ország és Békés megye területén belül mely részeket érintené. Annyi azonban bizonyos, hogy a művelés alól kivont területek nagyobb részén legelő és erdő lesz a jövőben. Ez jótékonyan hat majd a vadgazdálkodásra.

Bács-Kiskun megyében 54 vadászatra jogosult társaságot jegyeztek be. Évente mintegy 4000 vadászjegyet váltanak ki, és átlagosan 1200 külföldi vadász érkezik. Szenek Zoltán, a Bács-Kiskun megyei FVM-hivatal vadászati és vadgazdálkodási osztályának vezetője nem a vendégszámot kevesli, hanem az orvvadászok okozta kárt sokallja. Véleménye szerint – a vadkárok mellett – ők gátolják leginkább, hogy az ágazat a jelentőségéhez mért nyereséget produkáljon.

A Dél-Dunántúl igen gazdag vadban, sőt, egyesek szerint túlságosan is az, a helyi vadásztársaságok közül mégis mind több kerül bajba. Összbevételük tavaly 978 millió forint volt, kiadásuk viszont 1,255 milliárd forintra rúgott, vagyis felélték vagyonuk egy részét. Pedig 2002-ben 1416 vadászati engedélyt adott ki a felügyelőség – százzal többet, mint a megelőző években. A külföldi vendégek főként Németországból és Ausztriából érkeztek. Új vendégkör is "formálódik": a szerencsét próbáló külföldiek ötöde ma már szlovák, svájci, portugál és román. A külhoniak és a magyarok 2002-ben 5,5 ezer szarvast és 8 ezer vaddisznót terítettek le, de – a szakemberek szerint – ennél többet kellett volna kilőni. Az elmúlt három évben a mezőgazdasági területeken okozott vadkár megnőtt, a társaságok csak tavaly 265 millió forintot fizettek ki az agrárvállalkozásoknak kárpótlásként. A hazai vadászok egyébként viszonylag kevés állatot ejtenek el, a társaságok ugyanis "tartalékolják" a vadat a külföldieknek. Csak hát többen a határon túlról aligha jönnek. Így viszont szaporodik a vad, emelkedik a vadkár és a kártérítési summa.

Simon Pál Somogy megyei vadászati főfelügyelő is azt tartja a vadgazdálkodás legnagyobb problémájának, hogy a növekvő vadkár és az orvvadászat miatt apad a nyereség. Az itteni vadászatokon ejtik el az ország dámszarvasainak csaknem 40, gímszarvasainak 20 és vaddisznóinak több mint 10 százalékát. Kevésbé kellemes adat viszont, hogy a hazai összesített vadkár harmada is itt keletkezik. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt harminc évben tízszeresére szaporodott a gím-, a dámszarvas- és a vaddisznó-, valamint csaknem háromszorosára az őzpopuláció. A bőség az eredményes bérvadásztatás egyik feltétele ugyan, ám míg a vadásztatás tarifái nemigen emelkedtek, addig a vadak által károsított erdők, vetések, termények értéke a többszörösére nőtt. A kár többnyire a vadászatra jogosultakat terheli, ezért közös érdekük a "visszafogottabb" vadlétszám. Erről azonban egyelőre kevés vadásztársaságot lehet meggyőzni – állítja Simon Pál.

A szakember úgy véli: alaptalanok azok a híresztelések, miszerint kevesebb külföldi látogat Magyarországra. Somogyban öt éve mintegy 2000 külföldi vadászott, tavaly viszont már több mint 3500. Csökkent ugyan a svájciak, a hollandok és az osztrákok száma, de többen érkeztek Spanyolországból, Angliából és a volt szocialista országokból.

Veszprém megyében egyre nehezebb profitot elérni a bérvadásztatásból, a társaságok már annak is örülnek, ha elkerülik a veszteséget. Pedig a vadállomány mennyiségét és minőségét tekintve Veszprém a harmadik helyen áll a megyék között. A régióban 40 vadgazdálkodással foglalkozó társaság tevékenykedik. A két legnagyobb – a Honvédelmi Minisztérium Veszprém Megyei Erdőgazdasága, illetve a Bakonyerdő Rt. – területe meghaladja a 30 ezer hektárt. A megyében több tízezer erdő-magántulajdonos van, róluk azonban nincs részletes nyilvántartás. Ez hátráltatja az összehangolt gazdálkodást.

Fejér megyében 54 ezer hektárt borít erdő. Ennek 75 százaléka állami tulajdonú. A 390 ezer hektáros, túlnyomórészt apróvadas vadászterületen 67 társaság működik. 2002-ben 817 külföldi vadász kapott vadászati engedélyt. Belföldről évente 60-80 vendég érkezik, a helyi sportvadászok száma 1900.

Komárom-Esztergom megye 65 ezer hektárnyi erdős területének 80 százalékát az állam birtokolja, és négy erdészeti társaság, a Pilisi Parkerdő Rt., a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt., a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság, valamint a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdasága kezeli. A vadászatra és vadgazdálkodásra alkalmas terület 180 ezer hektár. Az elmúlt esztendőben 1500 vadász érvényesítette állami vadászjegyét, közülük 800-an tartoznak valamelyik társasághoz. 2002-ben 1173 külföldi kapott vadászengedélyt.

A statisztikák szerint Komárom-Esztergomban évről évre nő mind a hazai, mind a külföldi vadászok száma, annak ellenére, hogy az ott vadászható nagyvadak testtömegben és trófeaértékben csak közepesnek minősíthetők. A vadgazdálkodással foglalkozók elsősorban a vaddisznó, a gímszarvas, a dám és a muflon állományának csökkentésére, illetve az őzállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésére törekednek. A megyei földművelési hivatalban úgy vélik: a kedvezőtlen élőhelyi feltételek miatt méltatlanul háttérbe szorul az apróvad-gazdálkodás.

Tolna megye vadászterületekben és vadakban is gazdag. Sok társaság foglalkozik bérvadásztatással, s az évtizedek során szinte mindegyiknek kialakult – a főleg német, osztrák és olasz puskásokból – a törzsvendégköre. Az utóbbi években azonban elmaradoznak a külföldiek. Mindegyik vadásztársaság igyekszik javítani az eredményein, de e sajátos idegenforgalmi ágazat népszerűsítéséhez a mainál nagyobb megyei és térségi összefogásra volna szükség – szögezte le Eppel János, a helyi vadászkamara munkatársa.

Károk, engedélyek, regulák

Az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára szerint az időjárás viszontagságai miatt a mezőgazdaság többi ágához hasonlóan rossz helyzetbe került a vadgazdálkodás, nehézségekkel indult az idei szezon. A vadállomány nagyon megsínylette mind a hideg telet, mind a forró, aszályos nyarat. A kánikula egyrészt azt eredményezte, hogy elpusztult az apróvad-szaporulat nagy része, másrészt azt, hogy a nagyvadak rendkívüli károkat okoztak a mezőgazdasági kultúrákban. A vadon élő állatok ugyanis azokra a területekre vonultak, ahol lédús növényzetet találtak, és ott le is taroltak mindent. A mezőgazdasági termelőket ért kár több száz millió forintra rúgott.

Pechtol János főtitkár úgy véli: a vadásztatással foglalkozók helyzetét tovább nehezíti, hogy a külföldi vendégek sorra mondják le magyarországi útjaikat, az idén jóval kevesebben érkeznek hozzánk, mint az előző években. Ez részben azzal magyarázható, hogy az Európai Unió országaiban is megdrágult az élet, ezért kevesebbet költenek a hobbijaikra az emberek. A másik ok az, hogy a régi vadászdinasztiák kihalófélben vannak, a fiatalok már kevésbé érdeklődnek a vadászat iránt, mint felmenőik. Persze az sem elhanyagolható, hogy Magyarország – vadászati szempontból – a drága országok közé tartozik.

Magyar állampolgárok akkor vadászhatnak, ha rendelkeznek vadászjeggyel, az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver- vagy vadászíjtartási engedéllyel, illetve – a ragadozó madárral történő vadászat esetén – a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával. Vadászjegyet – kérelemre – olyan, hazai lakóhelyű, nagykorú magyar állampolgárok vagy állandó itt-tartózkodásra jogosult, 18. életévüket betöltött külföldiek kaphatnak, akik eredményes vadászvizsgát tettek; nem állnak vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló, érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkeznek; a vadászkamara tagjaként tagdíjat fizetnek, és a kamara alapszabályában foglaltakat kötelezőnek tartják magukra nézve.

Vadászvizsgát a megyei bizottságok előtt lehet tenni. Vizsgára az állandó lakóhely szerinti területi vadászkamaránál jelentkezhetnek az érintettek (a jelentkezéstől a vizsgáig minimum 90 napnak kell eltelnie). A vizsgadíj 7000 forint. Az állami vadászvizsga mellett a rendőrhatóság által előírt lőfegyver-ismereti vizsgát is le kell tenni. A vadászjegyeket a lakóhely szerinti vadászkamara adja ki. A felelősség- és baleset-biztosítást a kamara köti. A vadászjegy ára egy évre 6000, a biztosítási bélyegé 1000 forint.

Vadászlőfegyver-tartási engedélyt az a nagykorú személy kaphat, aki igazolja az egészségi alkalmasságát, fegyvervizsgát tett, nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték el, vagy ha igen, úgy már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, és akinél megoldható a lőfegyver és a lőszer biztonságos tárolása (biztonsági zárral ellátott fa- vagy lemezszekrényben, a kiürített fegyvereket a lőszerektől elkülönítve).

Az egészségi alkalmasság elbírálására – térítési díj ellenében – a háziorvos jogosult.

Külföldi állampolgárok alanyi jogon nem, csupán vadászati engedély birtokában hódolhatnak szenvedélyüknek. Engedélyt azok kaphatnak, akik bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással, vadászlőfegyver- (ragadozó madár, vadászíj) behozatali engedéllyel, állandó lakhelyük előírásai szerinti fegyvertartási engedéllyel és érvényes vadászati felelősségbiztosítással bírnak.

Fegyverútlevéllel az EU-ban

Az EU-csatlakozást követően nőhet a vadásztársaságok bevétele, ugyanis egyszerűsödik a bérvadászok be- és kiutaztatása. A jövőben az Unió tagállamaiban egységes fegyverútlevél lesz. A trófeák elbírálásában nem lesz változás, mert azokat eddig is nemzetközi rendszer alapján minősítették. A meglőtt vadak húsát és a trófeákat azonban könnyebben tudják majd kivinni az országból, mivel – vadászati szolgáltatásról szóló – áfás számlával igazolhatják azok eredetét. A vadászjegyeket továbbra is a vadászati kamaránál kell majd igényelni. Amennyiben a külföldi állampolgár letelepedési engedélyt kér hazánkban, és folytatni kívánja a vadászatot, magyar vadászvizsgát is tennie kell.

A csatlakozás után a tagállamoknak hangsúlyt kell fektetniük az európai örökséget képező madárvilág mint természeti erőforrás megőrzésére, az állatok élőhelyeinek védelmére, tekintet nélkül a vadászható és nem vadászható állatfajokra. Az EU a vadgazdálkodásban lehetőséget ad a nemzeti sajátosságok érvényesítésére, így azok a fajok, amelyek más országokban vadászhatók, itthon továbbra is védettek maradhatnak. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint a védett madarakra vadászó külföldieket úgy lehet kiszűrni, hogy egyeztetni kell a környező országok védettségi listáit. Számos olyan faj létezik, amelyet nálunk nem lőhetnek ki, de tranzitáruként átvihetnek Magyarországon. (Például Romániában lehet fürjre vadászni, ám Magyarországon tilos.)

Más vélemények szerint viszont az EU-csatlakozásunk után válságba kerülhet a hazai vadgazdálkodás, ugyanis a bevétel döntő részét hozó külföldi vendégek számára drágább lesz a magyar vad. A vendégnek a jövőben az áfát is meg kell fizetnie a trófeák után. (A vadászzsákmányt elvben eddig is 25 százalékos áfa terhelte, abból származó bevétel azonban mind ez ideig nem gyarapította a költségvetést, mert a külhoniak exportáruként vitték ki azt. 2004 májusától azonban hazánk és a többi EU-tagállam kereskedelmében egyik termék sem minősül exportárunak.)

Miután jövőre 25 százalékkal drágul a magyar vad, a külföldi bérvadászok közül sokan – vélhetően – át fognak pártolni az Unión kívüli, olcsóbb országokba. A pesszimista jóslatok szerint a következő években akár a felére is zuhanhat a vadászturizmus bevétele. Így az ár- és belvíz, majd az aszály, a szokatlan hőség csapásaiból éppen csak ocsúdó magyar vadgazdálkodók aligha tudnak majd talpon maradni a nemzetközi versenyben. A világpiacon óriási a vadásztúra-kínálat, miközben folyamatosan csökken a kereslet. Ráadásul nagyvadaink közepes minőségűek, apróvadból pedig sokkal kevesebb van a kelleténél, tehát – kivéve egy-két kiemelkedően jó területünket – nem bírunk különleges vonzerővel.

Kevés olyan ágazat van ma hazánkban, amely akár világelső is lehetne. A magyar vadgazdálkodás ezek közé tartozik, ám az előrelépéshez a szakma összefogására és közös tettekre volna szükség. A vadászok állítják: mintegy hat éve még egységes volt a vadásztársadalom, mindenki arra törekedett, hogy a jobb kihasználtság érdekében egyben maradjanak a vadgazdálkodás szempontjából értékes földterületek. Manapság viszont belső feszültségektől forgácsolódik a szakma. Pedig tanulhatnánk mások hibájából. Ausztriában például az EU-csatlakozás után a hazaiakat kiszorították a társaságokból a német vadászturisták.