Az eszközök selejtezése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 68. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A számviteli törvény hangsúlyozza a vagyonért való felelősséget. Annak érdekében, hogy a társaság vezetői az e téren rájuk rótt felelősséget vállalhassák, célszerű, hogy igen precízen szabályozzák a felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárásának rendjét, a feleslegessé válás ismérveit, általános feltételeit, a feltárt eszközök elkülönítésének, tárolásának és nyilvántartásának rendjét, az értékesítés lehetséges módját, a hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek jogait és feladatait, a hasznosítási eljárás lefolytatásának, nyilvántartásának módját. Tekintettel arra, hogy a hasznosítás érdekében minden ésszerű intézkedést meg kell tenni, a selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést vagy használatra alkalmatlanná tételt. Lényeges, hogy a selejtezés vonatkozásában szabályozni kell a hasznosítással összefüggő értékelést, valamint a hasznosítás és selejtezés pénzügyi elszámolásának módját is.

A selejtezés előkészítése

A felesleges vagyontárgyak meghatározása

Azonosítás

A felesleges vagyontárgyak a számviteli törvényben megfogalmazottaknak megfelelően immateriális javak, tárgyi eszközök, anyagok, áruk, saját termelésű készletek szerint csoportosíthatóak.

Csoportosítás

A felesleges eszközöket azonosítani is kell, amelynek során fel kell tárni a hasznosítható eszközöket, azok elkülönítését meg kell oldani, a hasznosítható eszközökről jegyzéket kell készíteni, más gazdálkodónak felajánlást kell adni, az értékesítési árat, a közzététel és az értékesítés módját kell meghatározni.

Elkülönítés

A selejtezés során a feltárt selejtes eszközöket el kell különíteni, a készletet jegyzőkönyvbe kell foglalni, a selejtezést engedélyezni kell, a selejtezést le kell bonyolítani.

Hasznosítás, megsemmisítés

A még hasznos anyagot és hulladékot hasznosítani kell, a maradék eszközöket pedig meg kell semmisíteni.

Készletek minősítése

A készletek minősítését megelőzően ki kell jelölni a minősítésért felelős személyt.

A minősítés gyakorisága

A készletek minősítését évente legalább egyszer el kell végezni, amelynek során megállapítható, hogy mely eszközök váltak feleslegessé, és mely termékek váltak értékesíthetetlenné. Lényeges, hogy minden esetben ki kell jelölni az eszközök minősítéséért felelős személyt.

A feleslegessé vált készletek feltárása másképpen történik, ha használatban levő vagy raktáron lévő eszközről van szó. Célszerű, ha az eszközöket használó egységek írásban jelentik be a területükön levő felesleges eszközöket, míg a raktárban levő eszközöknél a raktárvezető kötelessége évente, de legalább a leltározást megelőzően felmérni az adott raktár kezelésében levő felesleges és selejtes eszközöket, készleteket.

A vagyontárgyak hasznosítása

Az úgynevezett feleslegessé minősítést követően haladéktalanul meg kell kísérelni a vagyontárgyak hasznosítását. A hasznosítással megbízott dolgozó az elkülönített felesleges eszközöket, anyagokat a könyv szerinti érték feltüntetésével jegyzékbe foglalja. A jegyzék alapján a hasznosítási és selejtezési bizottság megtekinti az eszközöket, és javasolja a hasznosítás engedélyezését. A vállalkozáson belül szokásos módon közzé kell tenni azoknak az eszközöknek a jegyzékét, amelyek értékesítése a társaság munkavállalóit esetlegesen érdekelheti. Az eszközöket a külső vállalkozásoknak mindig írásban kell felajánlani, amelyre lehetőség van napilapokban vagy szaklapokban történő hirdetés útján is.

A hasznosítás lehetséges értékesítéssel, bérbeadással, kölcsönadással vagy térítés nélküli átadással is.

A fentiekben meghatározott felmérés eredményeként feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésére lehetőség van a vállalkozások egymás közti forgalmában, de magánszemélyek részére is - azonban mindkét esetben kizárólag előzetes értékbecslés alapján.

A térítés nélküli hasznosítás adózása

A felesleges eszközök térítés nélküli hasznosítására is lehetősége van a vállalkozásnak. Lényeges, hogy az átadónak is és az átvevőnek is tisztában kell lennie azzal, hogy a térítés nélkül átadott eszközöket az adózásnál és a nyilvántartásnál külön előírás szerint kell figyelembe vennie. Térítésmentes átadásnál az általánosforgalmiadó-törvény értelmében a térítésmentesen átadott eszköz nettó értéke után az átadónak áfabefizetési kötelezettsége keletkezik. Az átadó ilyenkor választhat aszerint, hogy kiterheli-e az átvevőre a térítés nélküli eszköz után befizetendő áfa összegét, illetőleg azt át is vállalhatja. Amennyiben az átvállalás mellett dönt, úgy az átvállalt áfa összege növeli a rendkívüli ráfordításait. * Az átvevő ugyanakkor aktiválja a térítésmentesen átvett immateriális javakat, tárgyi eszközöket. Ilyenkor az egyedi nyilvántartásba vétellel egy időben a bekerülési értéket időbeli elhatárolásként is ki kell mutatnia. Az időbeli elhatárolás feloldása az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben történik. * A társaságiadó-törvény előírja, hogy a térítés nélkül átadott eszközök értékével növelni kell a társasági adó alapját.

A selejtezési eljárás

A selejtezés feltétele

Az eszközök selejtezésének feltétele, hogy azokat az előzőekben ismertetett, szabályos módon feleslegesnek nyilvánították, azonban a hasznosításukra tett kísérlet nem járt eredménnyel, illetve az eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak, a rendeltetésszerű használat során elhasználódtak, illetve valamely káresemény során váltak selejtessé. A selejtezés általában nem jelent fizikai megsemmisítést, kivéve a kötelezővé tett eseteket.

Hasznosítási, selejtezési bizottság

A hasznosítási és selejtezési eljárás lefolytatására bizottságot kell létrehozni. A bizottság általában nem állandó tagokból áll, és azt még a várható selejtezés előtt kell megalakítani. Tagjai és vezetője névre szóló írásos megbízólevelet kapnak a társaság vezetőjétől. A bizottság létszáma változó lehet, de gyakorlati okokból indokolt, hogy minimum 4 főből álljon. A bizottság tagjai általában: az adott vállalkozás vezetője, az eszközök őrzéséért felelős dolgozók, a pénzügyi és számviteli osztály képviselője, és az eszközt megítélni képes szakember.

A bizottság feladatai

A bizottság

- ellenőrzi a hasznosítási és a selejtezési alapdokumentáció teljeskörűségét,

- az eszközök értékének a nyilvántartásokkal való egyezőségét,

- helyszíni szemlét folytat le, amelynek alapján jegyzőkönyveket készít,

- megjelöli a várható hulladékmegtérülés súlyát és értékét,

- ellenőrzi - a jóváhagyott jegyzőkönyv alapján - a számviteli elszámolást és a hulladékbeszolgáltatást, valamint

- mindezekről jelentést készít.

Az eljárás szakaszai

A selejtezendő eszközök nyilvántartásba vétele

A selejtezési eljárás kiindulópontja, hogy a készletek őrzéséért felelős dolgozónak el kell készítenie a selejtezendő eszközök listáját.

Selejtezési jegyzőkönyv

Az összeállított jegyzékek alapján a hasznosítási és selejtezési bizottság elkészíti a selejtezési jegyzőkönyvet, majd aláírásával igazolja az abban levő adatok tartalmi, számszaki és számviteli helyességét.

A selejtezési jegyzőkönyvet eszközfajtánként külön kell elkészíteni. Az eszközök és készletek jellegéből és a nyilvántartás különbségéből fakadóan megkülönböztetjük a tárgyi eszközök és a készletek selejtezési jegyzőkönyvét.

A tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve a selejtezéssel kapcsolatos tárgyieszközállomány-változás bizonylata. A selejtezési jegyzőkönyvet a számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportonként kell elkészíteni. A jegyzőkönyv a selejtezés könyvviteli elszámolásához szükséges adatok feljegyzésére is, valamint a tulajdon védelmének biztosítása érdekében az ellenőrzésre is alkalmas.

A készletek selejtezésénél és leértékelésénél a vállalkozás által rendszeresített nyomtatványt kell alkalmazni. Az eljárás lefolytatására kijelölt dolgozók vagy bizottság végleges javaslatát össze kell foglalni, amelyet a dolgozók, illetve a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

Döntés a selejtezésről

Az illetékes dolgozók vagy bizottság javaslata alapján a társaság megbízott vezetője dönt az eszközök selejtezéséről, illetve engedélyezi.

"Haszonanyag" értékesítése

A selejtezett vagyontárgyakból kibontott anyagokat (tartozékokat, szerelvényeket, alkotórészeket) és a selejtezés lebonyolítása során keletkezett egyéb értékesíthető hulladékokat raktárra kell vételezni - mégpedig a selejtezési jegyzőkönyvre hivatkozva és a haszonanyagokra, hulladék anyagokra becsléssel megállapított, feltételezhető piaci áron.

A kiselejtezett eszközökből nyert haszonanyag, hulladék hasznosítását vállalkozáson belül vagy kívül meg kell kísérelni.

A hulladék értékesítésekor a szállítólevélen és a számlán minden esetben fel kell tüntetni a selejtezési jegyzőkönyv számát.

Megsemmisítés

Azokat a kiselejtezett vagyontárgyakat, amelyeket sem haszon-, sem pedig hulladék anyagként, sem más egyéb módon nem lehet hasznosítani, vagy hasznosításuk bármely okból tilos, meg kell semmisíteni. A megsemmisítés lehetséges összezúzással, elégetéssel stb. A megsemmisítés tényét a selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A megsemmisítésről külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

A hasznosítási és selejtezési eljárás eredményeként kapott összegek könyvelésénél, valamint az értékesített eszközök állományából való kivezetésnél a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni.

Selejtezési szabályzat

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény nem fogadja el bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségnek az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezését, ha a selejtezés ténye nincs hitelt érdemlően dokumentálva. Ezért kell a vállalkozásnak úgynevezett selejtezési szabályzatot készítenie. * A szabályzat ajánlott pontjai: * általános szabályok, * a szabályozásba bevont eszközök köre, * a felesleges eszközök felszámolásának fázisai, * a selejtes eszközök felszámolásának fázisai, * a felesleges eszközök feltárása, * a feleslegessé válás ismérvei, * a feleslegessé vált eszközök feltátása, minősítése, * a feltárás folyamata használatban levő eszközöknél és raktárban levő eszközöknél, * a hasznosítási eljárás, * hasznosítási lehetőségek megjelölése (értékesítés, térítés nélküli átadás, hasznosítás, bérbeadás útján, kölcsön, értékesítés magánszemély részére stb.), * a hasznosítás során elvégzendő feladatok, * a hasznosítandó eszközök jegyzékbe foglalása, * a hasznosítás engedélyezése, * az értékesítési ár meghatározása, * közzététel, * az értékesítés helye, * a selejtezési eljárás, * a felesleges eszközök selejtezésének feltételei, * selejtezendő eszközök jegyzékbe foglalása, * selejtezési jegyzőkönyv elkészítése, * tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve, * készlet selejtezési jegyzőkönyve, * selejtezés engedélyezése, * haszonanyag és hulladék raktárra vétele, * haszonanyag és hulladék hasznosítása, értékesítése, megsemmisítése, * hasznosítási és selejtezési bizottság, * a bizottság összetétele, * a bizottság hatásköre. * A selejtezési szabályzat lehetséges mellékletei: * megbízólevél, * leltárfelvételi ív, * leltározási jegyzőkönyv, * eltérések felsorolása (hiány, többlet), * eltérések igazolása, * tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve (tárgyieszközállomány-változás bizonylata, mely biztosítja a könyvviteli elszámoláshoz és ellenőrzéshez szükséges adatokat), * selejtezési hatáskörök felsorolása, * selejtezési bizottság javaslatai, * selejtezett tárgyi eszközök hasznosításának ismertetése, * selejtessé válás okának részletezése, * hasznosítási eljárás eredménye, * hitelesítés és záró rendelkezések, * készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve, * selejtezett készletek jegyzéke, * készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke, * leértékelt készletek jegyzéke, * megsemmisítési jegyzőkönyv

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére