Mesterképzők

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az 1900-as évek elején, az Egyesült Államokban indult posztgraduális képzési forma - a "Master of Business Administration" (MBA) - mára ismertté és a leginkább elismertté vált szerte a világon. A névjegyen tetszelgő három betű azt jelenti, tulajdonosa a legmagasabb fokú menedzseri képességekkel és tudással rendelkezik. A globalizálódó gazdaságban a vállalatok - és egyre inkább a közszféra szervezetei, mi több, a kormányok is - szívesen alkalmaznak MBA-fokozatot szerzett szakembereket a felső vezetői pozíciókban. Az MBA-fokozat magasra ívelő vezetői karrier előtt nyithatja meg az utat. Hazánkban megoszlanak a vélemények e képzések színvonaláról, és az ilyen diploma tekintélyéről. Ráadásul az itthoni MBA-képzést nyújtó intézmények közül csak keveset ismernek Európában és az Egyesült Államokban. Ez a tény pedig némiképp fakítja a honi mesterfokozat csillogását.

Nem mind MBA, amit annak hirdetnek

Az MBA-t elsősorban és a kezdetekben azok számára fejlesztették ki, akik az üzleti életben vezetői karrierre vágytak. A képzés komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy valaha kétéves időtartamban, nappali tagozaton oktatták. Ám az üzlet és az élet átírta a szabályokat. E kurzusokra főként gyakorló vállalatvezetők jelentkeznek, akik többnyire megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A hallgatók és a gazdasági környezet igényeinek megfelelően az elmúlt húsz évben szinte teljesen átalakult a mester-menedzserképzés. A nemzetközivé válás, divatosan szólva a globalizáció természetesen az oktatást is elérte. Sok helyütt rövidült a képzési idő, az alapismeretek mellett figyelmet fordítanak a specializációra, vagyis a szakirányokra. Az MBA-képzést nyújtó külföldi egyetemek, intézmények, business schoolok maguk is piacon akarván maradni, különböző életkori, ágazati célcsoportokat határoztak meg. A tanulmányi idő is változatos. Ma már léteznek teljes idős (full-time) és részidős (part-time: esti, levelező) programok. A legtöbb azonban még ma is kétéves, igaz, külföldön nem ritkák a hatszemeszteres, hároméves programok sem.

Az MBA-programok rendkívüli mértékben eltérhetnek egymástól a képzést nyújtó intézmény szakmai színvonala, az oktatók felkészültsége, az oktatás módszertana, a képzés célja és célcsoportja, a kísérőszolgáltatások színvonala, a költségek, a program ütemezése, a diploma elismertsége szerint.

Ahány ház...

A hazai mesterképzés is oly sokrétű, oly változatos, hogy áttekintésére csakis a teljesség igénye nélkül vállalkozhatunk. Nagy-nagy általánosságban elmondható, hogy az intézmények mindegyike az üzleti, gyakorlati ismeretek, készségek megszerzésének, a szükséges és nélkülözhetetlen elméletek elsajátításának lehetőségével csábítja a hallgatókat. Kiemelik az itt megtanulható, a vállalkozások életben maradását és fejlődését garantáló stratégiai szemlélet fontosságát, azt, hogyan lehet gyors és pragmatikus döntéseket hozni, melyek segítségével hatékonyabban tudják majd vállalatukat működtetni. Kérdés persze az, hogy hol és milyen vállalatot.

Az MBA hagyományosan felsőfokú, ám általános menedzserképzést jelent. S mivel - ugyancsak hagyományosan - a képzés nyelve, mint az üzleté is, angol, e diploma tulajdonosa bárhol a világon, bármilyen vállalat vezetésére alkalmas lehet. Ez így van még akkor is, ha ma már fellelhetők benne az ágazati specifikumok. Magyarországon azonban "magyar" mesterfokozat is szerezhető, ami korántsem azonos értékű a nemzetközileg elismerttel.

Az, vagy csak földi mása?

Volt és van is szakmai vita arról, milyen helyet foglal el az MBA a hazai oktatási szisztémában. Erősen megoszlanak a vélemények a gyakorlat és az elmélet egészséges arányáról. Néhol az előbbin a hangsúly, mások azzal érvelnek, az elmélet nem kopik el. A tisztázáshoz mindenekelőtt arra volna szükség, hogy eldöntsék, Master of Business Administrationnek nevezzék-e azt a képzési formát, ahol csak magyar nyelven folyik az oktatás, ahol nem egészen világos, miben is rejlik a mesterfokozat. Sok, egyébként friss diplomás hallgatónak ismerősen csengenek az előadások. Csalódást okozhatnak néhány hazai iskolában a gyakorlati képzések is. Ez ugyanis tipikusan kis csoportos foglalkozás. Az interaktív esettanulmányok elemzését lehetetlenség 30-50 fős szemináriumi csoportokban jól csinálni. Nem lenne-e célszerűbb más néven, mondjuk mesterfokú vezetőképzésként honosítani a hazai "MBA-t"? A névjegyen is jól mutatna az MV, és még az "mv"-vel, azaz a "mint vendég" megjelöléssel sem lehetne összetéveszteni. Nem lenne ez egyedi találmány. Bár kétségtelen, hogy az MBA elnevezés márkanévvé vált az elmúlt évtizedekben, számos helyen a világban egyéb rövidítéssel is jelzik a mesterfokozatot. Dél-Afrikában az MBL, azaz a Master of Business Leadershipet használják, de felbukkan az MBS, azaz a Master of Business Studies titulus is. A specializációt jelzi az MSc, vagyis a Master of Science, az MA, Master of Arts vagy az MF, Master of Finance. Az MV lehetne a speciálisan "magyar MBA". Ezt használhatnák azok az intézmények, ahol magyar nyelven folyik a képzés, s ahová elsősorban hazai vállalatvezetőket, orvos-, mérnöki, pedagógusdiplomásokat várnak. Az MV egyben előképzettséget is adhatna az "igazi" MBA-hez. De ez az elképzelés aligha megvalósítható. Még jó, ha meg nem kövezik érte az ötletgazdát. Pedig azt nemigen lehet kétségbe vonni, hogy IT- és infokommunikációs menedzsmentet, nemzetközi gazdaságot, pénzügyet aligha lehet csak magyarul ugyanolyan szinten oktatni, mint angolul. A színvonalhoz ugyanis nélkülözhetetlen, hogy az e tárgyakat oktató kiválóan értsen, olvasson, publikáljon ezen a nyelven. Hiszen valójában az oktató felkészültsége, nemzetközi elismertsége teszi nívóssá a képzést. Márpedig ezen erényekkel kevesen büszkélkedhetnek Magyarországon. (Ha hinni lehet a Figyelőnet által közzétett adatoknak, van olyan intézmény Magyarországon, ahol a külföldi oktatók előadásaihoz tolmácsot is biztosítanak. De még ha meg is felel a "programstruktúra", az oktatás módszertana a nemzetközi standardoknak, a diploma nem mutat ismerősen. A leendő hallgatóknak pedig érdemes azon eltűnődniük, vajon boldogulnak-e MBA-s névjegykártyával az üzleti életben, ha nem tudnak angolul megszólalni. Az elmélet és a gyakorlat egészséges arányáról szólva szükséges még megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban sokéves diplomájúak is visszaülnek az iskolapadba, hogy tájékozódjanak a legfrissebb kutatási eredményekről és elméleti trendekről. Csak ezek birtokában képesek ugyanis a gyakorlati anyagok átfogó elemzésére, csak így képesek hatékonyan kamatoztatni a tudásukat az üzleti életben.

Meglepő lehet a hazai jogi háttér is. Itthon egy akkreditált MBA-program van, amelynek képesítési követelményeit a 7/1999. (II. 1.) OM rendelet tartalmazza - tájékoztat dr. Veres Pál, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ezt a programot a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben indíthatják, közzétételi kötelezettség mellett. Az államnak az MBA-képzésben igazgatási szerepe van, amennyiben a szak akkreditációjának és a képesítési követelmények közzétételének folyamatát igazgatási szempontból szervezi, a képesítési követelményeket az oktatási miniszter rendeletben teszi közzé. Az MBA az 1993. évi LXXX. törvény szerint szakirányú továbbképzés, tehát nem változtatja meg a végzettség szintjét. Ilyen értelemben nem tekinthető az angolszász Master fokozattal egyenértékűnek. A programok létrejöttében inkább az államközi együttműködéseknek és megállapodásoknak volt jelentős szerepe, mint a magyar államnak. Ki kell emelni az Egyesült Királyságot, amely a British Council közreműködésével szakmai és anyagi segítséget adott például a BKE és a BME MBA-programjának kialakításához. Mindezt igazolni látszik az is, hogy a kizárólag Magyarországon akkreditált, hazai egyetem által kibocsátott diplomások után nem kapkodnak két kézzel még Európában sem. Az MBA-képzés európai toplistáján egyetlen hazai intézmény sem szerepel.

Nem tanulság nélkül való annak sem utánanézni, hogy a külföldi partnerintézménnyel büszkélkedők társegyetemei hol helyezkednek el a világ-, vagy akár csak az európai ranglistán. Nem kétségbe vonva az anyanyelvű mesterképzés szükségességét, a jelentkezés előtt érdemes számot vetni azzal, beváltja-e a program a hozzá fűzött karrierreményeket. Üzleti nyelven szólva: megtérül-e a befektetés. A fejvadászcégek szinte egybehangzóan állítják, jó, ha van MBA-diplomája egy menedzserpozícióra aspirálónak, de ez önmagában a hazai piacon nem jelent garanciát, még a vegyes - külföldi-magyar - tulajdonú vállalatoknál sem. Sokat számít a szakmában eltöltött idő és a megszerzett gyakorlat, s egyre inkább fontossá válik a nyelvtudás. Nem könnyű tehát a munkavállalás itthon MBA-diplomával sem, külföldön pedig még nehezebb. Nemzetközi ismertség terén talán az egyetlen kivétel a CEU Posztgraduális Képzési Kht.-ja által kibocsátott okmány. Ennek oka egyfelől a New York-i akkreditáció, másfelől az, hogy a CEU GSB az egyetlen Magyarországon működő mesterképző, amelyet számon tart az európai statisztika. Az Education Exec & MBA kiadvány 74. oldalán csupán egyetlen rubrikában szerepel "Hungary".

Hiba volna azonban csak az intézményeket kárhoztatni a hazai MBA-képzés színvonala miatt. A helyzet az, hogy a magyar oktatási szisztémába sehogyan sem illeszthető be ez az angolszász típusú képzés. Az MBA az Egyesült Államokban hagyományosan graduate szint. Csak akkor jelentkezhet ilyen kurzusra a hallgató, ha előtte három éven keresztül tanulmányozta az elméleti alaptárgyakat, és azokból sikeres vizsgát is tett. Ezt követheti a BA és az MBA szint. Ám a magyar gazdaságiszakember-képzésben fordított tendencia mutatkozik. Sok helyütt már az alapképzésben is dominálnak az üzleti tárgyak, mondván, ez kell majd az MBA-hez. Igaz ugyanakkor, hogy jó tíz évvel ezelőtt, a rendszerváltást követően sok hajdani és újdonsült vállalkozó, vállalatvezető érezte szükségét annak, hogy tovább képezze magát. Erre a keresletre - lévén szó költségtérítéses oktatásról - természetesen nyitottak voltak az egyetemek, intézmények. A szakmai felkészültség azonban nem mindenhol volt kielégítő. Az oktatási rendszerre vonatkozó Bolognai Egyezményben foglaltak meghonosítása hozhat változást, de csak akkor, ha az illetékes minisztérium, és nem utolsósorban az egyetemek is átgondolják képzési struktúrájukat, és főleg annak tartalmát.

A legnépszerűbb célállomások a kelet-közép-európai MBA-re pályázók körében, százalékban (több válasz is lehetséges volt)

Honnan

Hová

 

USA

Anglia

Franciaország

Ausztrália

Magyarország

Csehország

Magyarország

66,7

66,7

27,8

33,3

41,7

2,8

Csehország

57,5

57,5

32,5

12,5

0

57,5

Lengyelország

90,9

75,8

45,5

24,2

3,0

3,0

Oroszország

72

66,9

45,5

11,5

2,5

2,5

Átlag

72,3

69,0

35,9

17,2

8,0

11,5

Forrás: www.jobpilot.hu

Tömeges vagy elitképzés?

Nem lévén statisztikai adatbázis, toplista a hazai MBA-képzés kínálatáról, nehéz átfogó, hiteles képet adni róla. Az intézményektől és egyéb forrásokból összeszedett adatok megerősítik a hipotézist és a szóbeszédet: nincs egységes MBA-rendszer Magyarországon, de még csak általánosan elfogadott minőségi követelmény sem. Az iskolák által összeállított, alapvetően reklámcélokat szolgáló statisztikákban gyakran összemosódnak a kifejezetten MBA-képzés és az egyéb, akár középfokú menedzserképzés számai. Pedig talán a hallgatók toborzása is hatékonyabb lenne a szegmentált adatgyűjtéssel. Az MBA ugyanis elitképző. Ami nemcsak az oktatás kiemelkedő színvonalát jelenti, de azt is, hogy az aspirálók magasan kvalifikáltak, kitűnően értik és beszélik az angolt. Egyszerűen a legjobbak. Ahol kétszáz, háromszáz, négyszáz hallgató tanul egy-egy évfolyamon, ott aligha folyik klasszikus MBA-képzés.

A fenti logika mentén kézenfekvőnek tűnik a szerint válogatni a hazai iskolák kínálatából, hogy hol, milyen nyelven folyik az oktatás. Alább azokról esik szó, amelyek készségesen bocsátottak információkat a rendelkezésünkre. Az 1989 óta MBA-képzéssel foglalkozó Omegaglen partnerével, a Warnborough Universityvel 2003 októberében új programot indított Global MBA elnevezéssel. A két tanéves, executive, angol nyelvű, távoktatásos képzésre olyan szakemberek és vezetők jelentkezhetnek, akik felsőfokú (főiskolai, egyetemi) szakképzettséggel és legalább hároméves munkahelyi gyakorlattal rendelkeznek, valamint felsőfokú szinten értik és beszélik az angol nyelvet. A távoktatásos képzés az e-learning-megoldások jelenleg legkorszerűbbnek tekintett változatára, a bilearning módszerére épül. (A bilearning személyes és csoportos foglalkozásokkal, konzultációkkal, kiscsoportos műhelymunkákkal, bentlakásos tréningekkel támogatott, ugyanakkor a hallgató tanulási szokásaihoz, önálló időbeosztásához illeszkedő, interneten keresztül történő egyéni tanulás.) Tanévenként egy-egy alkalommal bentlakásos tréningre is sor kerül, amelyen kötelező a részvétel, és a tanult ismeretek személyessé tételét, "testreszabását" szolgáló ún. vezetői coaching. Ez utóbbi szolgáltatás keretében valamennyi hallgatónak saját egyéni coach tanácsadója van. A társegyetem az Írországban bejegyzett úgynevezett Global University, amelynek világszerte 20 képzési központja van. Az idei évtől az egyetem MBA-programját az Omegaglen hivatalosan is ezek egyikeként valósítja meg. Az egyetem nemzetközi központja az angliai Canterburyben található. A végzett hallgatók számára a Master's Degree-t a Warnborough University adja ki. A képzést saját minőségbiztosítási és monitoringrendszerével az egyetem felügyeli. Az Omegaglen egyike azon kevés iskoláknak, amelyek fennállásuk óta rendszeresen végeznek követő vizsgálatokat a végzettek körében. - Ebből tudjuk - tájékoztat Somogyi István ügyvezető igazgató -, hogy tanulmányai közben, illetve annak befejezése után hallgatóink 71 százaléka került magasabb beosztásba, mint amilyenben a beiratkozásakor volt. Tizenhat százalékuk első emberként, 42 százalékuk pedig felső vezetőként dolgozik jelenlegi munkahelyén. A senior tanácsadóként aktívak aránya 4 százalék. A végzettek 26 százaléka dolgozik jelenleg külföldön (de ebben benne vannak azok a külföldön élő, illetve nem magyar származású végzettek is - 8 százalék! -, akik időközben hazamentek.) Néhány nagyobb cég rendszeresen iskolázza be hozzánk vezetőit, ezt a befektetést megtérülőnek tekintik.

Mivel a Közép-európai Egyetem Posztgraduális Üzleti Karán (CEU Graduate School of Business) oktatott MBA-program amerikai típusú, időtartama valamivel hosszabb, mint az európai - tájékoztat Pártos Ferenc, a CEU GSB (korábban: IMC) igazgatója. A nappali tagozatos képzés négy szemeszter alatt (16 hónap) végezhető el. Az alapozó képzés két szemeszteren (8 hónapon) át tart. Ezt követi a specializáció. A pénzügy, marketing, IT-menedzsment kurzusait a diákok további két szemeszteren (8 hónapon) keresztül tanulják. A program amerikai típusú üzleti képzést kínál, nemzetközi tantestülettel, nemzetközi diákközösségnek. A CEU GSB képzése négyszemeszteres, 60 kredites képzési program, amely elfogadott standard az amerikai típusú MBA-programok esetében. Tanórák az őszi, téli és nyári szemeszterben vannak. Tehát egy teljes képzésen részt vevő diák, aki szeptemberben kezdte tanulmányait, legkorábban a következő év decemberében fejezi be a kurzust. A hallgatók nem is húzzák az időt, így általában 15 kreditnyi tanórát vesznek fel szemeszterenként, ami 15 kontakt órát (kurzus) jelent hetente. A tanórán kívüli felkészülés hetente legalább 15 óra egyéni tanulást igényel. Minden diáknak a beiratkozástól számított öt tanév alatt kell a diplomához szükséges összes feltételt teljesíteni. Ehhez a teljesítményhez azonban komoly előfeltételek szükségesek. Az előzetes tudásszint felmérésének egyik módja a GMAT-teszt, amely a jelölt logikai, matematikai, algebrai képességein kívül az angol szókincs megfelelő használatát is ellenőrzi. A TOEFL (Test of English as a Foreign Language) vizsgán azoknak kell átesniük, akiknek az anyanyelve nem angol, vagy nincs angol nyelvű felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettségük. Az aspiránsoknak két esszét is kell írniuk, amelyből kiderülnek a jelölt érdemei, szakmai és személyes eredményei, jövőre vonatkozó tervei, személyisége érettsége és érdeklődése az MBA-program iránt. Ezenkívül mindenkivel készítenek interjút. A hivatalos dokumentumokhoz azonban még csatolni kell két ajánlólevelet is, ami a néhány éves munkatapasztalatot igazolja. Az intézmény kínálata sem marad el a követelményektől, merthogy oktatóként sem könnyű bekerülni ide. A tanári kar 75 százaléka publikál rendszeresen évente 1-2 cikket, könyvfejezetet, esetleg könyvet. A tantestület fele rendszeresen prezentál szakmai konferenciákon. A tanárok felkészültségéről a CEU GSB honlapján (www.gsb.ceu.hu) lehet bővebb információhoz jutni. Innen az is megtudható, hány hazai és külföldi főállású és részmunkaidős oktató dolgozik az intézetben, s szakmai önéletrajzukban is lehet böngészni. A CEU GSB vezetői rendszeresen részt vesznek az üzleti iskolák szakmai szervezeteinek nemzetközi és regionális értekezletein, például: AACSB (Association to Advance Collegiate Schools of Business); EFMD (European Foundation for Management Development); CEEMAN (Central and East European Management Development Association), ami kiváló fóruma a tapasztalatcserének.

Két nyelven

A BKÁE Budapesti Vezetőképző Központ az ország legrégibb hagyományú üzleti iskolája, hiszen három évtizede foglalkozik vezetőképzéssel. MBA-oktatás 1992 óta folyik az intézményben, telekommunikációs szakosítású programot 1999-ben indítottak. Hírnevét természetesen annak is köszönheti, hogy az ország legnagyobb, legismertebb szakirányú képzést nyújtó intézménye, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem a háttérintézménye. A piaci igényeknek megfelelően két nyelven kínálják kurzusaikat. A felvételnél nem elsősorban végzettség, hanem a képességek és karriercélok szerint válogatják a hallgatókat. Fontosabb feltétel, hogy három év szakmai gyakorlata legyen a jelentkezőnek. Nincs szükség a bekerüléshez állami nyelvvizsgára, de a vonatkozó szabályoknak megfelelően diplomát csak az kaphat, aki az előírt módon angol nyelvből gazdasági szakmai anyaggal bővített állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát szerez. A vezetői gyakorlat jó, ha van, de nem feltétel. A tavaszi és az őszi félévben egyaránt indítanak kurzusokat. A vezetőképzőben szerzett diploma - az állami akkreditációs szabályokból következően - nem jelenti a főiskolai végzettség egyetemi rangra emelkedését. Tehát aki korábban egyetemi diplomával rendelkezett, az a vezetőképzőben újabb egyetemi diplomát, aki pedig főiskolát végzett, az főiskolai diplomát szerezhet. Az itt végzettek a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem állami akkreditációval elismert, a nemzetközi akkreditációs fórumok követelményeit is kielégítő diplomáit kapják meg.

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara a BKE-vel egy időben indította MBA-képzését. Rekettye Gábor programigazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a külföldi vendégtanárok előadása, számos esettanulmány és jó néhány tananyag nyelve az angol. Az MBA szak első trimeszterében lehetőség nyílik az Arnhem Business Schoollal (Hollandia) közösen szervezett menedzsertréningen való részvételre is, amelynek hivatalos nyelve ugyancsak az angol. A 2002/2003-as tanévben 101 hallgató kezdte meg tanulmányait a program első évfolyamán. Az életkor 32-43 év között volt. Kiemelkedően magas részarányt képviseltek a mérnök és az orvos végzettségű hallgatók. A kuriózumok között kell megemlíteni a Budapesti Műszaki Egyetemet, amely a francia társegyetemmel közösen francia-magyar MBA-diplomásokat is képez.

Az első tíz legjobbnak ítélt MBA-képzést nyújtó intézmény Európában

Intézmény

Ország

1. Judge Institute, Cambridge University

Nagy-Britannia

2. Cranfield School of Management

Nagy-Britannia

3. IESE Business School

Spanyolország

4. IMD

Svájc

5. INSEAD

Franciaország

6. London Business School

Nagy-Britannia

7. Manchester Business School

Nagy-Britannia

8. Said Business School

Nagy-Britannia

9. Rotterdam School of Management

Hollandia

10. SDA Bocconi

Olaszország

Forrás: The MBA Career Guide, 2003, tavasz

A magyarok

A Debreceni Egyetemen (DE) 1996 februárjában indult az első kurzus, azóta folyamatos az oktatás. A képzés ugyan magyarul folyik, ám tekintve a hajdani KLTE magas szintű idegen nyelvű oktatási hagyományait, a hallgatóknak biztosítják a szükséges szakmai nyelvismeret megszerzését. Az MBA-kurzusokra különféle végzettséggel jelentkeznek a hallgatók. Sok köztük az orvosi és mérnöki diplomás, akinek van vezetői tapasztalata. Az elmúlt években megnőtt a főiskolai diplomások száma is. Az oktatást a DE Közgazdaság-tudományi Kara (KK) önállóan bonyolítja le. Az oktatók közül sokan hajdani BKÁE-tanárok. A diploma kibocsátója is a DE KK.

A csak magyar nyelvű képzéseket nyújtó intézmények több mint valószínű, szűkös anyagi helyzetük miatt vállalkoztak MBA-oktatásra. A Veszprémi Egyetemen (VE) 2002 óta folyik ilyen képzés. Kovács Zoltán, a gazdaságtudományi kar dékánjának tájékoztatása szerint a választható szakirányokat tekintve a VE sem marad el a versenytársak kínálatától. Nagy tapasztalatokról nem tudnak beszámolni. A 2003/2004-es tanévben a második évfolyamon 40, az elsőn 70 hallgató tanul. S bár a tandíj sem marad el az átlagtól, a VE által kínált legfőbb vonzerő - a megszokottakon kívül -, hogy nemcsak Veszprémben, de Budapesten is tartanak órákat.

A hazai és általában a kelet-európai MBA-képzések elismertségének szintjére utal az a tény, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan nőtt az innen származó diákok érdeklődése az amerikai MBA-k iránt. A www.topmba.com honlapról az is megtudható, hogy a magyar, lengyel, cseh és orosz mesterfokozatra vágyók az Egyesült Államok és Anglia felé veszik az útjukat. Lehet, hogy ez a trend. Már csak azért is, mert az MBA is, mint minden más, mindinkább nemzetközi jelleget ölt. Ráadásul az intézmények világméretű hírverésbe is fogtak. Nemrég éppen Budapest volt a World MBA Tour elnevezésű legnagyobb nemzetközi MBA-börze soros állomása.

MBA kurzusok Magyarországon

 

Euro-Contact

Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

Debreceni Egyetem

Pécsi Közgazdaság-tudományi Egyetem

Veszprémi Közgazdaság-tudományi Egyetem (VE)

Számalk Open Business School

Omegaglen

CEU Posztgraduális Üzleti Kar Kht.

Hazai akkreditáció

-

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

-

-

-

Külföldi partnerintézmény

Open University Business School, Nagy-Britannia

Community of European Management Schools, Tilburg University (Hollandia)

State University of New York (USA), University of California (USA), Rochester Institute of Technology (USA), Hariott-Watt University (Nagy-Britannia), Université Jean Moulin (Franciaország)

University College Dublin (Írország), Utrecht University (Hollandia), École Superieure de Commerce de Troyes (Franciaország), California Polytechnical State University (USA), San Luis Obispo (USA)

Middlesex University (Nagy-Britannia)

-

Buckinghamshire Chilterns University College (Nagy-Britannia)

Oxford Brookes University (Nagy-Britannia)

Közép-európai Egyetem (CEU), Case Western Reserve University (USA), Wheatherhad School of Management (USA), Freiberg Univ. (Németország)

Diplomakibocsátó

Open University Business School, Nagy-Britannia

BKÁE

BME

Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara

Pécsi Közgazdaság-tudományi Egyetem

VE

Buckinghamshire Chilterns University College (Nagy-Britannia)

Warnborough University (Nagy-Britannia)

CEU, New York-i akkreditációval

Képzés nyelve

Angol

Magyar, angol

Magyar

Magyar

Magyar, angol

Magyar

Angol

Angol

Angol

Képzés formája

Távoktatás, 6 félév

Intenzív, levelező, 4 félév

Levelező, 4 félév

5 félév levelező, félévente 2 intenzív héttel, távoktatás

4 félév, heti 1 nap, specializáció 6 félév

5 féléves, levelező

5 félév, távoktatás

4 félév, bilearning alapú távoktatás

16 hónap

Szakirányok

-

Telekommunikáció

Pénzügyi és gazdasági, infokommunikáció, minőség- és termelésmenedzsment

Pénzügyi marketing a 2. évben

Marketing, pénzügy

Vállalati IT- és infokommunikáció, pénzügyi-befektetési, nemzetközi üzleti menedzsment

Pénzügy, marketing, emberierőforrás-menedzsment, logisztika

Vállalatirányítás, szervezetkutatás, szervezetfejlesztés, pénzügyi

Pénzügy, banküzemtan, nemzetközi marketing, IT-menedzsment

Oktatók

Az angol társintézmény oktatói, vállalatvezetők

BKÁE vezető oktatói, külső szakember, külföldi vendégelőadók

Egyetemi tanárok, külföldi vendégoktatók

Egyetemi oktatók, vendégoktatók, vállalatvezetők

Hazai és külföldi egyetemi oktatók

Saját és külföldi vendégoktatók, vállalatvezetők

Hazai egyetemi oktatók, partneregyetem oktatói, külföldi menedzserek

Tutor-rendszerben, külföldi előadók

Külföldi és magyar oktatók

Felvételi

Jelentkezési lap alapján

Jelentkezési lap alapján

Jelentkezési lap alapján, szükség esetén teszt

Interjú

-

Jelentkezés alapján

Angol nyelvű teszt, esetleg interjú

Ha nincs, nyelvvizsga

2 esszé, TOEFL, GMAT, interjú

Hallgatói létszám

40 fő*

100 fő*

400 fő*

35 fő 2002-ben

101 fő 2002-ben

70 fő 2003-ban

120 fő*

117 fő 2002-ben

60 fő 2003-ban

Tandíj/félév

2070 font

78 000-1 000 000 Ft, szaktól függően

385 000 Ft*

190 000 Ft

175 000 Ft

180 000 Ft

460 000 Ft*

980 000 Ft/év

15 000 dollár/16 hónap

Forrás: Saját gyűjtés, az intézmények adatai alapján. HVG, 2002. augusztus 24., Figyelőnet, 2002. október 2.

* A Figyelő 2003/37. számában találhatók.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére