Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Energiaár

A hatósági energiaellátással kapcsolatos több jogszabályt is módosít a 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet. Az egyik változás szerint abban az esetben, ha a szolgáltatás a fogyasztó kérésére szünetel, a fogyasztónak az alapdíjat nem kell megfizetnie. Ha a lakóépületben és a vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra használt) épületben a lakossági fogyasztók és a lakossági fogyasztókon kívüli fogyasztók szükségletét közös kazánból elégítik ki, és a szükséges földgázt közös mérőberendezésen mérik, a földgázfogyasztást meg kell osztani a lakossági és nem lakossági felhasználás között. A lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt lakossági árszabással, a nem lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt a megfelelő árszabás díjtételeivel kell elszámolni.

Földgáz

A földgáz legmagasabb díjai (áfa nélkül):

Viszonteladók esetében az 1. árkategóriában az éves viszonteladói teljesítménydíj 19,42 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 0,712 Ft/MJ. A 2. árkategóriában az éves viszonteladói teljesítménydíj 19,42 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 1,054 Ft/MJ, míg a viszonteladói díjkedvezmény 0,11694 Ft/MJ.

Szállítóvezetéki árszabásnál az 1. árkategóriában az éves szállítóvezetéki teljesítménydíj az a) árcsoportban 620 Ft/MJ/h, a b) árcsoportban 620 Ft/MJ/h. Az a) árcsoportos szállítóvezetéki gázdíj 0,644 Ft/MJ, míg a b) árcsoportos szállítóvezetéki gázdíj 1,002 Ft/MJ. A 2. árkategóriában az éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 620 Ft/MJ/h, a szállítóvezetéki gázdíj pedig 1,002 Ft/MJ.

Lakossági fogyasztásnál a 20 m3/h-nál kisebb névleges gázmérő-teljesítmény esetén az éves lakossági alapdíj 2520 Ft, a gázdíj 1,148 Ft/MJ. A 20, illetve a 20 m3/h-nál nagyobb névleges gázmérő-teljesítménynél az éves lakossági alapdíj 4728 Ft/m3/h, a gázdíj 1,046 Ft/MJ.

A mérővel nem rendelkező lakásoknál a fogyasztás egységára 1,197 Ft/MJ.

A nem lakossági árszabásnál a 20 m3/h-nál kisebb névleges gázmérő-teljesítmény esetén az a) árcsoportban 2520 Ft az éves alapdíj, míg a b) árcsoportban 3144 Ft. A gázdíj az a) árcsoportban 1,148, a b) árcsoportban 1,437 Ft/MJ. A 20 és 100 m3/h közötti névleges gázmérő-teljesítmény esetén az a) árcsoportban az éves alapdíj 4728 Ft/m3/h, a b) árcsoportban 9400 Ft/m3/h, a gázdíj pedig az a) árcsoportban 1,046 Ft/m3/h, a b) árcsoportban 1,362 Ft/m3/h.

Az üzemanyagdíj: 107,4 Ft/nm3, a felemelt gázdíj: 2,8 Ft/MJ.

Villamos energia, víz, gőz

A rendelet 2. számú melléklete felsorolja a villamosenergia-termelők által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamosenergia-nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árait, a 3. számú melléklet pedig a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz legmagasabb hatósági árait, áfa nélkül.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

A Magyar Közlöny 108. számában megjelent az október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. E szerint a számla nélkül elszámolható üzemanyagárak a következők:

- a 95-ös benzinnél: 240,

- a 98-asnál: 249,

- a keveréknél: 239,

- a gázolajnál pedig 210 forint, literenként.

(Magyar Közlöny, 2003/108. szám)

Foglalkoztatást segítő támogatás

Október 15-től hatályos az a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri rendelet, amely a korábbiakhoz képest szélesebb körű támogatást biztosít azon munkáltatók számára, amelyek vállalják 45. életévét betöltött munkavállaló képzését vagy munkanélküliek részmunkaidős foglalkoztatását. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló rendelet szerint a munkaadónak a képzés költségeihez hozzá kell járulnia, vagy akár képzőintézmény bevonásával biztosítania kell a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. A 13/2003. (X. 10.) FMM rendelet alapján azonban a munkaadót terhelő képzési költségektől el kell tekinteni, ha a képzésben részt vevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte.

Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás mértéke a legalább három hónapja munka nélküli személy munkabérének 70-100 százalékáig terjedhet. Ez a támogatás legfeljebb két évig nyújtható.

Az új szabályok alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak is, aki legalább a teljes munkaidő felében, de legfeljebb a háromnegyedében olyan személy foglalkoztatását vállalja, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja munkanélküliként tart nyilván, vagy aki saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, avagy ápolási díjban részesül. Támogatásként a foglalkoztatott munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka és/vagy a munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.

A jövőben támogatást igényelhetnek az egyetemi (főiskolai) továbbtanulásra felkészítő képzést tartók is, feltéve hogy a képzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy annak szervezésében közreműködik.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Beruházási támogatás

Főszabályként a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz, fejlesztésekhez támogatás nem nyújtható - derül ki az 59/2003. (IX. 30.) GKM rendeletből, amely egyúttal meghatározza azokat a tevékenységeket, munkálatokat, amelyek ebből a szempontból nem minősülnek a beruházás megkezdésének. A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló rendelet október 8-án hatályba lépett módosítása egyebek mellett felsorolja azokat a szervezeteket, amelyeket a szaktárca felhatalmaz a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, illetve azok végrehajtásának ellenőrzésével.

(Magyar Közlöny, 2003/112. szám)

Iskolarendszeren kívüli képzés támogatása

A felnőttképzés korszerűsítését, a foglalkoztatás elősegítését, a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását és a felnőttképzésbe való bekapcsolódás elősegítését célozza a 12/2003. (IX. 19.) FMM rendelet. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter már hatályos rendelete a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználásáról szóló korábbi jogszabályt részben módosítja.

Ezentúl egyedi döntés alapján támogatás nyújtható a Nemzeti Felnőttképzési Intézet részére a rá irányadó törvényben meghatározott feladatai ellátásához, valamint az intézetnek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés fejlesztése érdekében kiírt nyilvános pályázataihoz. A támogatás nem haladhatja meg a támogatás igazolt összköltségének teljes összegét.

Ennek keretében olyan felnőttképzési program támogatható, amely előmozdítja a felnőttképzés korszerűsítését, a foglalkoztatást, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását, a felnőttképzésbe való bekapcsolódását.

Amennyiben a szakképzési hozzájárulásra vállalkozás pályázik, részére támogatás nyújtható a felnőttképzés érdekében végzett olyan fejlesztőtevékenységhez, amely a felnőttképzés korszerűsítésére, a foglalkoztatás elősegítésére, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítására, a felnőttképzésbe történő bekapcsolódás elősegítésére irányul, és amelynek eredménye mindenki által hozzáférhető. A nyilvános pályázatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium írja ki. A vissza nem térítendő támogatás utófinanszírozással történik.

A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a minisztérium végzi.

(Magyar Közlöny, 2003/108. szám)

Jótállás

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet egy évben állapítja meg a Magyar Köztársaság területén értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettséget. Semmis az a megállapodás, amely a fogyasztó hátrányára eltér a rendeletben foglaltaktól.

A jótállási kötelezettség a forgalmazót terheli. A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti. Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok átszállnak a fogyasztóra. A jótállási határidő a fogyasztási cikknek a fogyasztó részére történő átadása, vagy az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A jótállási igény érvényesítéséhez a jövőben elegendő lesz a jótállási jegy bemutatása. A fogyasztó a termék kijavítását közvetlenül a javítószolgálatnál is érvényesítheti. A jótállás határideje a kijavítás időtartamával meghosszabbodik.

Amennyiben a vásárló három munkanapon belül - kijavítás helyett - a fogyasztási cikk kicserélését kéri, a forgalmazó köteles annak eleget tenni, feltéve hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A kormányrendelet melléklete felsorolja azokat az új tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre az egyéves jótállás vonatkozik. Ezek például: hűtőszekrény, fagyasztó, mosógép, mosogatógép, tűzhely, légkondicionáló, vízmelegítő, fűtőberendezések, személygépkocsi, kerékpár, televízió, videomagnó, rádió, fényképezőgép, számítógép, hangszerek.

(Magyar Közlöny, 2003/109. szám)

Jogegységi döntés a hanyag kezelésről

A hanyag kezelés bűncselekménye csak törvényben meghatározott, konkrétan körülírt vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettség megszegésével követhető el - állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. BJE számú jogegységi határozata. A testület értelmezése szerint hanyag kezelés vétsége tehát nem valósulhat meg akkor, ha valamely vagyon kezelését nem törvény, hanem a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály vagy más norma írja elő. A 114-es közlönyben megjelent álláspont szerint a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályban meghatározott vagyonkezelői, felügyeleti kötelezettségek gondatlan megszegésével előidézett vagyoni jellegű sérelem ugyanakkor a más jogágakban (például a munkajogban) előírtak szerint szankcionálható.

(Magyar Közlöny, 2003/114. szám)

Csomagolt iparcikk és élelmiszer

Az előre csomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit módosította a 60/2003. (X. 10.) GKM-FVM együttes rendelet. A jogszabály a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Zöldkártya-igazolás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének igazolásával kapcsolatosan a következőket tette közzé:

A magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója által megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaságon kívül kiterjed azokra a Zöldkártya Egyezményben részes országokra is, melyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött. Ezek az országok a következők: Ausztria, Albánia, Andorra, Belarusz, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország (Monaco), Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Irán, Írország, Izland, Jugoszlávia (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ-felügyelet alatt áll), Litvánia, Luxemburg, Lettország, Lengyelország, Macedónia, Málta, Marokkó, Moldávia, Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Csatorna-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna.

A Zöldkártya Egyezményhez tartozó országok gépjárműveinek üzembentartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk meglétét a zöldkártyával igazolják. (Ez alól a szabály alól a PSZÁF tájékoztatója néhány kivételt is említ.)

A Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) tagállamai az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául - a zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai által az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést. A fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben ajánlott a zöldkártya kiváltása. Javasolt a zöldkártya kiváltása Albániába, Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Jugoszláviába, Lengyelországba, Macedóniába, Olaszországba és Romániába történő utazáskor is.

A Rendszámegyezmény tagországaiban kiadott forgalmi rendszámmal, illetőleg az országjelzéssel ellátott járművek üzembentartói a Magyar Köztársaság területére történő belépésükkor és az itt-tartózkodás tartama alatt biztosítottnak tekintendők. A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországait a PSZÁF tájékoztatója felsorolja.

Azon országokba utazáskor, amelyek nem részesei a fentebb részletezett megállapodásoknak, az illető országba való belépéskor a határon kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Közúthasználati díj

Az országos közút igénybevételéért fizetendő díj összegét a 63/2003. (X. 16.) GKM rendelet 4. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával a közút kezelője állapítja meg. Nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevételért.

Országos közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak:

- autópálya igénybevétele építési munkaterület céljából: 1000 Ft/m2/nap,

- autóút igénybevétele építési munkaterület céljából: 500 Ft/m2/nap,

- I. rendű főút igénybevétele sport-, kulturális rendezvény megtartására: 5-20 Ft/m2/nap, 50-100 Ft/m2/nap,

- II. rendű főút igénybevétele sport-, kulturális rendezvény megtartására: 2-10 Ft/m2/nap, építési munkaterület céljára pedig: 25-50 Ft/m2/nap.

Közút teljes lezárása esetén a fenti összegek 3-5-szörösét számítják fel.

(Magyar Közlöny, 2003/118. szám)

Idegenforgalom

2004. január 1. után a fizető-vendéglátás akkor minősül idegenforgalmi célú szállásadói tevékenységnek, ha a lakás, illetve az üdülő hasznosítása ugyanannak a vendégnek a részére egyhuzamban a 30 napot nem haladja meg. A 150/2003. (IX. 22.) Korm rendelet hatálya a lakást vagy üdülőt idegenforgalmi célból hasznosító magánszemélyre, valamint a lakását idegenforgalmi célból hasznosító gazdálkodó szervezetre és az így hasznosított szálláshelyet igénybe vevő vendégre terjed ki.

Új szabály továbbá, hogy egy címen csak egy személy - közös háztartásban élő személyek közül az egyik - vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. Ugyanazon a címen magánszemély és gazdálkodó szervezet egyidejűleg nem folytathat idegenforgalmi célú szálláshely-hasznosító tevékenységet.

A jövő év elején hatályba lépő rendelet a szállásadó számára az eddigi regisztrációs kötelezettségek mellett előírja, hogy a vendégkönyvet köteles a tárgyév végén lezárni, és ezt a tárgyévet követő január 15-éig a jegyzővel záradékoltatni. A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó ezután is köteles évente a tárgyévet követő január 31-éig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban.

Egy évre enyhíti a jogszabály azt a korábbi rendelkezést, miszerint a fizető-vendéglátással foglalkozók nyilvántartásából törölt szállásadó a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nem vehető ismételten nyilvántartásba.

A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a fizető-vendéglátással foglalkozó magánszemélyre vonatkozó átalányadózási szabályokat. A tételes átalányadó választására a szállásadó akkor jogosult, ha a tevékenység céljára csak egy lakást (üdülőt) hasznosít. Amennyiben több lakást, illetve üdülőt hasznosít erre a célra, úgy a személyi jövedelemadóról szóló törvény általános szabályai szerint kell adóznia.

(Magyar Közlöny, 2003/109. szám)

Pénzügyi vállalkozások

Az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított fizetőképességi mutató számításáról adott ki rendeletet a pénzügyminiszter. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó 23/2003. (X. 3.) PM rendelet 2003. november 1-jén lépett hatályba. Az összevont alapú tőkemegfelelésre vonatkozó előírásokat első alkalommal a 2003. december 31-ei összevont (konszolidált) mérleg alapján számítva kell alkalmazni.

A fedezetértékelési szabályzatot a hitelintézeteknek 2003. december 31-ig kell átdolgozniuk.

(Magyar Közlöny, 2003/114. szám)

Kedvezményes vámtétel

Módosult a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámtételek, illetve vámkontingensek alkalmazási feltételeiről szóló 19/2002. (IX. 20.) KüM-PM együttes rendelet. Az új szabály az Európai Unió tagországaiból származó termékek kedvezményes vámtétellel, illetve kedvezményes vámkontingenssel történő vámkezeléséhez az eddigi követelményeken túl újabb okmányok benyújtását követeli meg. Amennyiben az importőr az előírt okmányokat nem tudja bemutatni, a vámkezelés csak a hatályos Kereskedelmi Vámtarifa II. számú hasábjában meghatározott vámtétel alkalmazásával történhet.

(Magyar Közlöny, 2003/111. szám)

Elektronikus vámeljárás

Az elektronikus vámeljárás szabályait egészíti ki a 22/2003. (IX. 26.) PM rendelet. A jogszabály szerint az Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer szerinti árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódó szabványos üzenetleírásokat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az interneten tájékoztató formájában teszi közzé. A vámhivatal a szállítóeszközből ki-, illetve berakási engedélyt az elektronikus bejelentésre adott elektronikus válaszában adja meg. Az elektronikus vám elé állítás során a ki- vagy berakási engedélyt a vámhivatal a rendelkezésére álló adatbázisában tárolt törzsadatok alapján automatikusan és folyamatosan adja meg.

(Magyar Közlöny, 2003/111. szám)

Vámtarifa

A 22/2003. (X. 7.) KüM-PM együttes rendelettel kiegészültek a 2003. évi vámkontingensek. Az új rendelkezéseket a 2003. szeptember 15-től történő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/115. szám)

Vízum nélkül Andorrába

A 153/2003. (IX. 30.) Korm. rendeletben hirdették ki a Magyar Köztársaság kormánya és az Andorrai Hercegség kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodást. A kormányközi megállapodás szerint mindkét állam polgárai a másik állam területén legfeljebb kilencven napig vízum nélkül tartózkodhatnak.

(Magyar Közlöny, 2003/112. szám)

Kettős adóztatás elkerülése

Az Országgyűlés megerősítette a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt egyezményt.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Biztonságos konténerek

Az Országgyűlés a 2003. évi LXIV. törvénnyel kihirdette a biztonságos konténerekről szóló 1972. évi nemzetközi egyezményt.

(Magyar Közlöny, 2003/110. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos deviza-árfolyamlapon nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. Például:

1 euró = 48,5943 afghani

1 euró = 1,1301 bermudai dollár

1 euró = 756,0370 chilei peso

1 euró = 1836,4125 iraki dinár

(Magyar Közlöny, 2003/111. szám)

Jövedelempótlék

A 152/2003. (IX. 23.) Korm. rendelet alapján, aki 2000. január 1. és 2002. március 7. közötti időszakban gyermekgondozási segélyben részesült, a gyes tényleges folyósításának időtartamára a 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 20. §-ában meghatározott jövedelempótlékra jogosult, amennyiben részére még nem folyósítottak jövedelempótlékot. A jövedelempótlék havi összege - töredékhónap esetén is - gyermekszámtól függetlenül 6700 forint. Ha az adott hónapban ugyanazon gyermek után több személy is részesült gyesben, a hónap első napján gyesben részesült személy jogosult a jövedelempótlékra. A 2003. január 1-jét követően, utólagosan folyósított jövedelempótlék mentes a személyi jövedelemadó és minden egyéb közteher alól.

A kifizetés rendje

A jövedelempótlékot a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai, illetve a jogosult munkahelye szerinti családtámogatási kifizetőhely állapítja meg és fizeti ki. Amennyiben több igényelbíráló szerv folyósított a jogosultnak gyest, mindegyik szerv az általa folyósított gyesnek megfelelő időtartamra állapítja meg és fizeti ki a jövedelempótlékot. A jövedelempótlék megállapításával kapcsolatos ügyben a családtámogatási kifizetőhely felettes szerve a területileg illetékes igazgatóság.

A jövedelempótlék megállapítása - főszabályként - hivatalból történik. Ha azonban a jogosult az igénybejelentés időpontjában már nem él, a jövedelempótlékot az a törvényes képviselő igényelheti, aki a gyermeket az igénybejelentés időpontjában a háztartásában neveli. Ilyen esetben a jövedelempótlék iránti igényt a rendelet melléklete szerinti igénylőlapon lehet benyújtani az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz. Az igénylőlaphoz mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

Ugyancsak kérelmezni kell a jövedelempótlékot, ha a gyest olyan családtámogatási kifizetőhely folyósította, amely időközben megszűnt. Az igénylőlapot ebben az esetben is az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz kell benyújtani.

A jövedelempótlékot 2003. december 31-éig ki kell fizetni. A kifizetés postai utalványon, a jogosult "saját kezéhez" történik.

Az igényelbíráló szerv a jövedelempótlékra jogosultság kérdésében határozatot hoz, amely tartalmazza a jövedelempótlék megállapításának időszakát és összegét. Az igényelbíráló szerv a határozatot a jövedelempótlék kifizetésével egyidejűleg küldi meg a jogosultnak. Azok a jogosultak, akik az említett határidőig nem kapták meg a jövedelempótlékot, 2004. március 31-éig az igénylőlapon benyújthatják igényüket a lakóhelyük szerint illetékes igazgatósághoz.

A kifizetőhelyek feladatai

A családtámogatási kifizetőhelyek a jövedelempótlékot az egyéb ellátásoktól elkülönítetten számfejtik. A számfejtésnek tartalmaznia kell a jövedelempótlékra jogosult nevét, taj-számát, a gyes folyósításának időszakát és a megállapított jövedelempótlék összegét. A megállapított és kifizetett jövedelempótlékot az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon kell elszámolni az igazgatósággal. A kifizetőhely a jövedelempótlék számfejtését követően - indokolt esetben - kérheti az igazgatóságtól a számfejtett jövedelempótlék megelőlegezését.

A kifizetőhely felel a jövedelempótlékra jogosultság megállapításáért és kifizetéséért.

(Magyar Közlöny, 2003/110. szám)

Nyugdíjemelés

2003. november 1-jétől 2,2 százalékkal emelkedik a 2003. január 1-jét megelőzően megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Az érintettek az emelést 2003. január 1-jére visszamenőleg megkapják - áll a 157/2003. (X. 1.) Korm. rendeletben. Amennyiben egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátások külön-külön emelkednek. Az új szabályok szerint kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.

A nyugdíjemelést oly módon kell végrehajtani, hogy a 2003. január-október hónapokra járó nyugdíjemelés tízhavi összegét, illetve, ha az érintett több nyugellátásban, illetőleg a nyugellátás mellett november hónapban emelendő egyéb ellátásban is részesül, az ilyen ellátások emelésének 2003. január-október hónapokra járó, tízhavi együttes összegét százas számra felkerekítve kell az érintett személynek novemberben kifizetni. A novemberre járó nyugellátást már emelt összegben fizetik ki.

(Magyar Közlöny, 2003/113. szám)

Szociális ellátások emelése

November elsejétől, 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkedik a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege. A 158/2003. (X. 1.) Korm. rendelet felsorolja, hogy mely átmeneti járadékok emelkednek november 1-jétől 2,2 százalékkal, illetve mely járadékfajtákat mekkora minimumösszegre kell felemelni.

2,2 százalékkal emelkedik

- az átmeneti járadék összege,

- a havi 65 400 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 65 400 forintot;

- az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.

A vakok havi 10 800 forintot el nem érő összegű személyi járadéka havi 10 800 forintra emelkedik.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül

- a rokkantsági járadék összege havi 510 forinttal,

- a rendszeres szociális járadék összege - a 2003. december 31-ig a 61. életévüket betöltő nők, illetve a 62. életévüket betöltő férfiak esetében - havi 480 forinttal, egyéb esetekben havi 410 forinttal,

- a központi szociális segély összege havi 480 forinttal,

- a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 310 forinttal,

- a házastárs után járó jövedelempótlék összege havi 210 forinttal emelkedik.

Azt a személyt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

Ezentúl a rokkantsági járadék összege havi 23 820 forint, míg a rendszeres szociális járadék összege havi 19 180 forint lesz.

(Magyar Közlöny, 2003/113. szám)

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) irányelvet adott ki a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások behajtásával, végrehajtásával kapcsolatosan. Az állásfoglalás szerint a Tbj. szabályait kell alkalmazni például a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására, illetve a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére. A tagdíjkövetelés nem adók módjára behajtandó köztartozásnak, hanem adótartozásnak minősül - áll a PSZÁF irányelvében.

(Magyar Közlöny, 2003/111. szám)

Tagdíjbevallás, önellenőrzés

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallások, önellenőrzések és a tagdíj-, pótlék- és bírságbefizetések feldolgozására, nyilvántartására is adott ki irányelvet a PSZÁF.

Az irányelv a foglalkoztatók számára megszabja a biztosított után fizetendő tagdíj megállapításának, levonásának, befizetésének rendjét, de foglalkozik az általános szabályoktól eltérő vagy speciális bevallásokkal és befizetésekkel is. Így a sorkatonák, valamint a polgári szolgálatot teljesítő hadkötelesek utáni, vagy például az egyházi személyek utáni tagdíjfizetésről. Az irányelv ezenkívül megállapítja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallások önellenőrzésének eljárását éppúgy, mint a hibás bevallásokkal kapcsolatos eljárásokat.

(Magyar Közlöny, 2003/111. szám)

Mezőgazdasági versenyfeltételek egységessé tétele

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó eljárások egységesítése, a támogatások igénybevételének törvényessége és eredményessége érdekében az Országgyűlés október 6-i ülésnapján törvényt alkotott. A 2003. évi LXXIII. törvény az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében rögzíti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az e törvény alapján delegált feladatot ellátó más szervezet, valamint az ügyfél jogait és kötelezettségeit.

A törvény hatálya egyebek mellett az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott támogatások igénybevételével, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó egyéb intézkedések végrehajtásával, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökből (HOPE) folyósított támogatások végrehajtásával, valamint a SAPARD-támogatások igénybevételével összefüggő feladatokra terjed ki.

A részben már hatályba lépett, túlnyomórészt azonban 2004. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint az MVH a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához a közösségi, illetve nemzeti támogatást igénylő, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásában részt vevő ügyfelek azonosító adatait és a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a támogatások összegével, felhasználásával, a támogatási feltételek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos adatokat jogosult kezelni.

Az ügyfél az azonosításával és a támogatási jogosultságának megállapításával összefüggésben adatot köteles szolgáltatni az MVH-nak abban az esetben is, ha az egyébként üzleti titoknak minősül. A törvény felhatalmazza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a pályázati kérelemben foglalt adatok ellenőrzésére, valamint arra, hogy megvizsgálja: a pályázattal elnyert támogatást a pályázati cél szerint használták-e fel. Az ügyfél köteles az MVH-val együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(Magyar Közlöny, 2003/117. szám)

Kamattámogatás

Az agrárhitelek után járó kamattámogatás jogszerűségét a 2002. december 31. előtti éven belüli hitelügylet esetében nem érinti az a tény, ha az adózó és a hitelintézet a szerződés lejártakor az addig vissza nem térített tőkeösszegre újabb hitelszerződést kötött. Ezt a rendelkezést ezentúl a 108/ 2003. (X. 10.) FVM rendelet alapján a folyamatban lévő 102/2001. (XII. 26.) FVM rendelet, a 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, a 6/2000. (II. 26.) FVM rendeleten felül a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, valamint a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján megkötött ügyletekre is - beleértve a bírósági felülvizsgálatban lévő ügyeket is - alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Adósságrendezés

A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programja szerint a termelői hitelt igénylő 2004. június 30-ig, illetve ezt követően évente a tárgyévet követő év június 30-ig köteles jelentést készíteni az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal részére. A már hatályos 149/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza továbbá, hogy a végleges kárenyhítő támogatásra és/vagy kedvezményes középlejáratú hitel felvételére jogosultak az adott évben a nettó árbevételüket módosíthatják a fagykár és/vagy aszálykár igazolt összegével.

(Magyar Közlöny, 2003/109. szám)

Fagy- és aszálykár

Módosult az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet. A támogatás igénybevételének általános feltételeit a jogszabály nem követeli meg a fagykárt és/vagy aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelőktől. Ezek a termelők végleges kárenyhítő támogatásban, valamint kedvezményes forinthitel utáni kamattámogatásban részesülhetnek abban az esetben is, ha a rendelet szerint van köztartozásuk.

(Magyar Közlöny, 2003/109. szám)

Új növényfajták elismerése

Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a növényfajták állami elismeréséről és forgalmazásáról szóló rendelete. A 106/2003. (IX. 16.) FVM rendelet szerint az új növényfajtákat bejelentő ügyfél a vizsgálatokat végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet részére a jogszabályban megállapított díjat köteles megfizetni.

A növényfajták állami elismerésének, valamint a növényfajta-oltalmi eljárással kapcsolatos fajtavizsgálatok igazgatási, szolgáltatási díjai például:

- nyilvántartásba vétel: 25 000 Ft/fajta,

- jelentéskészítés fajtaoltalom céljából 10 000 Ft/fajta,

- termőképesség megállapítása 65 000 Ft/fajta,

- beltartalmiérték-vizsgálatok 13 000 Ft/fajta,

- regisztráció 50 000 Ft/fajta,

- adatváltozás bejegyzése 10 000 Ft/fajta.

(Magyar Közlöny, 2003/107. szám)

Vetőmag-minősítés

A vetőmagvak minősítésével kapcsolatos tevékenységért az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet részére a 107/2003. (IX. 16.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. A vizsgálatokért és ellenőrzésekért fizetendő díjak tartalmazzák a vizsgálat, ellenőrzés eredményét igazoló bizonyítvány kiállításának díját.

(Magyar Közlöny, 2003/107. szám)

Géntechnológiai bírság

A géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok 2004. május 1-jétől géntechnológiai bírságot szabhatnak ki. A géntechnológiai bírságot kiszabó, ellenőrzésre jogosult hatóság a bírság mértékének megállapításakor köteles mérlegelni és a bírság összegénél figyelembe venni a jogellenes magatartás súlyát, következményeinek a környezetre és az emberi egészségre való veszélyességét, véletlenszerű bekövetkeztét, vagy azt, hogy első vagy ismételt alkalommal kell-e bírságolni a jogsértést.

A 148/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a géntechnológiai bírság mértékét a következőképpen állapítja meg: a bírság első alkalommal 300 ezer forinttól 10 millió forintig, ismételt alkalommal 1 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet például a következő esetekben:

- a természetes szervezet engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő módosítása,

- géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék zárt rendszerben történő engedély nélküli vagy az abban előírtaktól eltérő felhasználása, vagy

- géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet a külön jogszabályokban meghatározott határérték felett tartalmazó termék csomagolásán a kötelező jelölés elmulasztásakor.

(Magyar Közlöny, 2003/109. szám)

Halászat, horgászat

A horgászvizsga díja október 25-e után ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni. Ezenkívül a 109/2003. (X. 10.) FVM rendelet alapján az állami halászjegy (beleértve a kutatási célút is), az állami horgászjegy és annak évenkénti érvényesítésének díja is ezer forint lesz 2004. január 1-jétől.

(Magyar Közlöny, 2003/116. szám)

Élelmiszer-tisztaság

Az 59/2003. (X. 16.) ESZCSM-FVM együttes rendelet több ponton kiegészítette a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló korábbi rendelkezést. A november 15-én hatályba lépő szabályozás szigorúbb feltételeket támaszt az anyatej-helyettesítő, illetve a tápszerek tisztaságával kapcsolatban. Rendelkezik egyúttal az előre tervezett program szerinti, valamint a megrendelésre végzett mintavétel díjáról is. A jogszabály új mellékleteiben felsorolja, hogy az egyes növényekben, növényi termékekben és felületükön mennyi a minimálisan megengedhető növényvédőszer-hatóanyag.

(Magyar Közlöny, 2003/ 118. szám

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére