A szerződéskötés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A beszállítói, vállalkozói kör szerződései általában hosszabb távra vagy egy nagyobb beruházás megvalósítására jönnek létre. Ennek velejárója, hogy a felek meglehetősen terjedelmes szerződésben és mellékletek sorában rendezik üzleti kapcsolatuk részleteit. Ha nem így tesznek, akkor - különösen a hátrányosabb pozícióban levő beszállító, vállalkozó - később elháríthatatlan előnyben részesíti megrendelőjét. A beszállítói, vállalkozói körnek tehát elemi érdeke és kötelessége a lehető legkimunkáltabb szerződések megkötése.

Ezek a szerződések szólhatnak egy egyedi projektre, beruházásra, feladatra, amelynek teljesítése azonban, az esetek legnagyobb részében, hosszabb időt vesz igénybe (pl. valamilyen építési beruházás, egy komplett távközlési vagy informatikai rendszer megvalósítása, teljes körű üzleti átvilágításra, veszélyes anyagok ártalmatlanítása), de lehet e szerződések tárgya folyamatosan teljesítendő szolgáltatás (pl. könyvvizsgálat, adótanácsadás, könyvelés- bérszámfejtés, jogi tanácsadás, géppark karbantartása, épületfenntartás, vagyonőrzés, étteremüzemeltetés) is.

Keretszerződések

A klasszikus beszállítói szerződések ún. keretszerződések, amelyek jellemzője, hogy hosszú távú, gyakorta meghatározatlan időre szóló viszonyt kíván a felek között rendezni úgy, hogy az igényeknek megfelelően a megrendelő ún. eseti lehívásokkal, megrendelésekkel szerzi be a beszállítótól az alkatrészeket, nyersanyagokat, félkész és késztermékeket, vagy az irodaszereket és egyéb árukat, amelyek működéséhez, termeléséhez szükségesek. Az egyedi lehívások, megrendelések beszállító általi visszaigazolásával, de sok esetben már magával az igényelt áruféleség és mennyiség leszállításával is, egyedi szerződések jönnek létre, amelyeket a keretszerződés fog össze oly módon, hogy az üzleti kapcsolat, a szállítások minden részletfeltételét szabályozza, és az egyedi szerződések gyakorlatilag már csak a számszerű adatokra (mennyiség), az áru fajtájára és a szállítási határidőre koncentrálnak.

A keretszerződések esetében a beszállító - de ugyanez igaz a megrendelőre is - feladata, hogy a keretszerződés - egyedi szerződés - konstrukciót markánsan és jól működtethetően rögzítsék a szerződéses dokumentumokban.

A szerződés mellékletei

A felek és különösen a beszállítók, vállalkozók akkor járnak el helyesen, ha ezek szövegeit, de legalábbis minimális tartalmi elemeiket a szerződéses tárgyalások során meghatározzák és a szerződés mellékletévé teszik. Ezzel rendkívül sok későbbi vita és bizonytalanság forrásától szabadíthatják meg magukat, különösen, ha a lebonyolítás során fokozottan ügyelnek e dokumentumok nagy gondos kitöltésére, vezetésére, kiállítására, igazoltatására, bizonyítható kézbesítésére, nyilvántartására és ellenőrzésére.

Bármilyen dokumentum hiánya, hiányossága a későbbiekben beláthatatlan következményekkel járhat, az amúgy is alárendelt pozícióban levő beszállítók, vállalkozók számára, és végső fokon azt eredményezheti, hogy az árujuk, szolgáltatásuk ellenértékéhez részben vagy egészben nem a várt időpontban vagy egyáltalán nem jutnak hozzá.

Szerződésblanketták, általános szerződési feltételek

A beszállítói, vállalkozói kör gyakorta szembesül azzal, hogy a megrendelők a versenykiíráshoz, megrendeléshez vagy szerződéshez csatolják előre elkészített, általános beszerzési feltételeiket, vagy a szerződések szövegeként standard nyomtatványaikat prezentálják. E gyakorta igen apró betűvel szedett, vagy igen terjedelmes szerződéses nyomtatványoknak az egyik célja viszonylag ártatlan. A megrendelők ugyanis azért alkalmazzák azokat, hogy az ügyletkötést egyszerűsítsék, annak költségeit csökkentsék. A másik cél viszont már nem ennyire veszélytelen. A formalizált szerződésszövegek útján ugyanis a megrendelők, különösen akkor, ha gazdaságilag fölényben vannak - a beszállítói, vállalkozói viszonyoknál pedig általában ez a helyzet -, a szerződéssel járó kockázatok és felelősségek számukra igen kedvező felosztását tudják érvényesíteni, hiszen a beszállítók, vállalkozók egyszerűen nem mernek vitatkozni a megrendelővel, vagy nincsenek abban a helyzetben, hogy tárgyaljanak a szerződési feltételről.

Az általános szerződési feltételek, illetve szerződésblanketták alkalmazásának tömegessé válásával egyidős az a felismerés, hogy a jognak az ilyen szerződésminták alkalmazásaiban rejlő visszaéléseket ki kell küszöbölnie. Erre az idők folyamán számtalan eszköz alakult ki, és manapság, az Európai Unió jogegységesítési tevékenységének hatásaként is, igen kifinomult rendszer védi azokat, akik általános szerződési feltételekből vagy blankettaszerződésekből eredő visszaélések elszenvedőivé váltak. Ennek egyetlen korlátja, hogy a jogvédelem csak a bíróság igénybevétele útján lehetséges. A megrendelőkkel pereskedni viszont nem jó ajánlólevél az érintettek számára. Ennek ellenére, miután bizonyos esetekben, a kialakult vitákban legalábbis érvelni kell tudni, de az is előfordulhat, hogy a beszállítónak, vállalkozónak perben kell jogait érvényesíteni, nem érdektelen a jogi szabályozás lényegének megismerése.

Mit nevezünk általános szerződési feltételnek?

Az általános szerződési feltétel átfog minden kész, összefüggő szerződésszöveget, de akár egyetlen szerződéses kikötést is (pl. az apró betűs általános beszerzési feltételek összefüggő szerződésszövegek és több különféle feltételből tevődnek össze, a tenderkiíráshoz csatolt építési vállalkozási szerződés egy komplett szerződés, a megrendelő rendelési nyomtatványában rögzített jótállási feltételek csak egyetlen szerződéses kikötést jelentenek).

További ismérv, hogy azokat az egyik szerződő félnek, a tárgyalt üzleti kapcsolatokban jellemzően megrendelőnek, egyoldalúan, előre kell meghatároznia, több (egynél több) szerződés megkötése céljából.

Végül, a legfontosabb tulajdonság, hogy azok meghatározásában a másik fél (beszállító, vállalkozó) nem vett részt, vagyis nem volt lehetősége rá, hogy azokról tárgyaljon és esetleg módosításokat érhessen el azok tekintetében. A gyakorlatban előfordulhat olyan eset is, amikor a szerződésszöveg bizonyos feltételeiről a megrendelő kész tárgyalni, és azokban a felek módosításokat is tesznek, miközben más feltételek nem változnak (pl. a megrendelő a kötbér mértékét kész leszállítani a beszállító, vállalkozó javaslatának megfelelően, viszont a jótállási feltételek változatlanok maradnak). Ilyen esetben a nem tárgyalt és változatlan feltételek továbbra is általános szerződési feltételeknek minősülnek. Nagy könnyebbség a hátrányos pozícióban levő fél számára, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazójának kell vita esetén igazolnia, hogy a vele szerződő féllel a kérdéses szerződési feltételekről tárgyalt, és a tartalma meghatározásában a másik fél részt vett, azaz az ő elképzeléseik módosításai is megjelennek a végleges szövegben.

Szerződési dokumentumok

A beszállítói, vállalkozói szféra szerződéseinek sajátossága az is, hogy a szerződések teljesítése során számtalan dokumentum, okmány keletkezik, amelyek a teljesítés egy-egy fázisához kapcsolódnak, és céljuk az adott fázis megvalósításának bizonyítása. Ilyen dokumentumok lehetnek * a keretszerződés egyedi lehívásai, megrendelései, azok visszaigazolásai; * a szállítási és egyéb (pl. akadály-, vis maior-) értesítések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek és teljesítésigazolások; * építési-szerelési naplók; tevékenységkimutatások; * bankgaranciák vagy kezességek; * akkreditívek beszedési megbízás felhatalmazó levelei; * váltók; * számlák; * fuvar- és árukísérő okmányok; engedményezési értesítések.

Az általános szerződési feltételek alkalmazhatóságának kritériumai

Az első jogi megoldás bizonyos feltételeket ír elő arra, hogy a szerződésformulákban foglalt kikötések a felek szerződésének tartalmává válhassanak. Ha ezek nem teljesülnek, úgy az általános szerződési feltételek irrelevánsak az ügy megítélése szempontjából.

Megismerhetőség

Az első feltétel, hogy a szerződésformulák alkalmazója tegye lehetővé, hogy azokat partnere teljes terjedelmében megismerhesse. A beszállítói, vállalkozói szerződések esetében ez általában nem szokott problematikus lenni, hiszen a megrendelő a kiírásában vagy szerződésében kifejezetten utal arra, hogy a szerződésre irányadóként kívánja alkalmazni általános feltételeit, és azokat mellékeli is a kiíráshoz vagy szerződéshez, vagy maga a szerződés szövege olyan blanketta, amelyeket általánosan, minden hasonló üzleti kapcsolatában alkalmazni szokott.

A helyzet akkor válik érdekessé, ha a kiírás vagy szerződésszöveg hivatkozik ugyan a megrendelő általános rendelési, beszerzési feltételeire, de azt a beszállítónak, vállalkozónak nem adja át, ez utóbbi azonban a szerződést aláírja. Csak feltételezhető, hogy a professzionális feleknek tekinthető megrendelő és beszállító, illetve vállalkozó viszonyában az az értelmezés érvényesülne, hogy a megrendelő kiírásában, szerződésében tett utalás elegendő ahhoz, hogy a megismerhetővé váljon az általános szerződési feltétel, hiszen a beszállítótól, vállalkozótól elvárható, hogy az utalást olvasván kérje a feltételek megküldését, mielőtt a szerződést aláírná. Ezért a beszállítói, vállalkozói körnek elemi érdeke, hogy az általános szerződési feltételekre történő utalás, hivatkozás esetén igazolhatóan kérje azok rendelkezésre bocsátását, és csak ezek tanulmányozását, megértését követően kössön szerződést.

Elfogadó nyilatkozat

A következő feltétel, hogy a szerződésformulákban, általános szerződési feltételekben rögzített kikötéseket a beszállító, vállalkozó kifejezetten vagy ráutaló nyilatkozattal elfogadja. Kifejezett az elfogadás, ha a szerződést a beszállító, vállalkozó úgy írja alá, hogy az tartalmazza az utalást az általános szerződési feltételekre, vagy külön nyilatkozatot ír alá, amelyben magára nézve kötelezőnek ismeri el a feltételeket vagy szerződésformulákat. A ráutaló magatartással való elfogadás anélkül valósul meg, hogy a beszállító, vállalkozó aláírná a szerződést, vagy külön nyilatkozatot, ellenben olyan magatartást tanúsít, amellyel kifejezésre juttatja, hogy a szerződés létrejöttét, az ismert feltételekkel akarja. Ennek tipikus esete, ha a szállítást vagy teljesítést a szerződés vagy nyilatkozat aláírása nélkül is megkezdi.

Figyelemfelhívás

Az úgynevezett "meglepő" szerződéses kikötések csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azokra a megrendelő külön felhívja a beszállító, vállalkozó figyelmét, és ezeket a beszállító, vállalkozó külön és kifejezett (a bizonyíthatóság érdekében írásbeli) nyilatkozattal elfogadja.

Ezek a "meglepő" kikötések azok, amelyeket piros vastag betűvel, nagybetűvel bekeretezve vagy más módon kiemelve, és mellettük a beszállító, vállalkozó külön aláírásának helyet hagyva kellene tartalmaznia a szerződésformuláknak ahhoz, hogy a szerződés részévé válhassanak.

Különmegállapodás hiánya

A fenti feltételek teljesülése esetén az általános szerződési feltétel, szerződésformula a megrendelő és beszállító, vállalkozó szerződésének részévé válik, de csak azon kérdésekben, amelyre nézve külön megállapodás nincsen (ha pl. a vállalkozási szerződés 1 éves jótállást ír elő a vállalkozó számára, a vállalkozási szerződésben hivatkozott megrendelői általános beszerzési feltételekben viszont 3 év van megállapítva, a szerződés 1 éves rendelkezése lesz az irányadó).

Általános szerződési feltételek ütközése

Az általános szerződési feltételek és szerződésformulák szerződés részévé válásának fontos kérdése az ilyen szerződéses feltételek ütközése. Nemcsak a megrendelők, hanem a beszállítók, vállalkozók is a modern gazdasági élet szereplői, nyilvánvalóan ők is használnak üzletkötéseik során általános szállítási, vállalási, szolgáltatási feltételeket és előre elkészített szerződésnyomtatványokat. Ha a megrendelő a kiírásához vagy szerződéséhez csatolta általános beszerzési feltételeit vagy szerződésformulája alapján kíván szerződni, majd erre válaszul a beszállító, vállalkozó ajánlatában, vagy a szerződéssel kapcsolatos véleményeltérésében saját általános feltételeire vagy szerződésformuláira hivatkozik úgy, hogy azt is a szerződés tartalmává kívánja tenni, felmerül a kérdés, hogy a csatát vajon melyik fél feltételei nyerik meg?

A mai magyar gyakorlat szerint érdekes módon mindkét általános feltétel vagy szerződésformula tartalma a szerződés részévé válik, ha azok elfogadása (a fenti kifejezett vagy ráutaló magatartással) megállapítható, és ha azok egymással ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. Ha azonban csak kis eltérés is megállapítható, legyen az akármilyen lényegtelen, egyik sem lesz a szerződés része, helyette csak a megkötött, aláírt szerződés, illetve a hézagpótló jogszabályi rendelkezések fogják meghatározni az üzlet tartalmát.

Ezzel a magyar gyakorlattal óvatosan kell azonban bánniuk az olyan beszállítóknak, vállalkozóknak, akik vagy amelyek a nemzetközi porondon is jelen vannak. A külföldi jogrendszerek ugyanis alkalmazhatják azt a megoldást, hogy a versengő feltételek mindegyike a szerződés részévé válik, kivéve az egymásnak ellentmondó feltételeket, vagy azt, hogy csak az egyik válik a szerződés részévé, mégpedig a következő példával illusztrálható szabályok szerint: A megrendelő építési beruházásra ír ki tendert, a kiíráshoz csatolja a vállalkozási szerződés szövegét, illetve általános feltételeit szolgáltatások beszerzésére. A vállalkozó ajánlatához mellékeli saját általános vállalási feltételeit. A megrendelő erre külön nyilatkozatot nem tesz. Érdekes módon ebben a helyzetben bizonyos jogrendszerek megoldásmódja arra az eredményre is vezethet, hogy a vállalkozó általános vállalási feltételei kiütötték a megrendelő beszerzési feltételeit, mert a vállalkozó "lőtt utoljára", ő küldte el később saját feltételeit, amelyek új ajánlatnak minősülnek, és amelyeket a megrendelő az aláírással elfogad.

A gyakorlatban ezt problémát a megrendelők úgy próbálják megoldani, hogy eleve kizárják a másik fél általános szerződési feltételeinek vagy szerződésformáinak alkalmazását. Ez alapvetően már az ajánlatkérésekben, kiírásokban, vagy legkésőbb a szerződésben megtörténik.

A szerződési feltételek értelmezése

A védelem másik eszköze a bírói gyakorlaton alapul, és azt célozza, hogy a már a szerződés részévé vált általános szerződési feltételek vagy blankettaszövegek többféle értelmezési lehetősége esetén a beszállítóra, vállalkozóra (és általában arra a félre, aki nem a feltételek alkalmazója) kedvezőbb értelmezést alkalmazzák (ha pl. a megrendelő általános beszerzési feltételeiben a minőségért való felelősségre vonatkozó rendelkezések egyszer jótállásról, majd máshol szavatosságról beszélnek, ezen értelmezési elv szerint a vállalkozóra, beszállítóra kedvezőbb szavatossági szabályok irányadók, hiszen azok a jótálláshoz képest enyhébb felelősséget jelentenek a hibás teljesítésért).

A szerződési feltétel megtámadása

Végül a harmadik védekezési eszköz a megrendelő által alkalmazott általános szerződési feltételeinek vagy szerződésformuláinak bírósági megtámadása, azok tisztességtelenségére hivatkozva. Ez persze nem egyszerű feladat, mert a jogi szabályozás csak egy rendkívül elasztikus és számtalan értelmezést lehetővé tevő fogalmat állapít meg a tisztességtelenségre.

Tisztességtelenség

A tisztességtelenség vizsgálatánál számtalan szempontot kell figyelembe venni. A legfőbb feltétel, hogy az általános feltétel egyoldalúan a beszállító, vállalkozó hátrányára állapítja meg a szerződéses jogokat és kötelezettségeket. (Egy vállalkozási szerződésben például mindenképpen indokolt, hogy a hibás teljesítés esetén csak a megrendelőt illesse meg a szerződéstől való elállás joga, vagy hogy csak a vállalkozót terhelje kötbérfizetési kötelezettség, ha a teljesítés neki felróható okból meghiúsul. Nem indokolt viszont, hogy bármilyen vis maior helyzetben, pl. természeti katasztrófák, háborúk esetén csak a megrendelőt egyoldalúan illesse meg a szerződés megszüntetésének joga.)

Rosszhiszeműség

További feltétel, hogy az indokolatlan egyoldalúság egyben a jóhiszeműség követelményébe is ütközzön, azaz a megrendelő tisztában legyen azzal, hogy a beszállító vállalkozó számára indokolatlan hátrányt jelent a túlzott mértékű kötelezettségekkel való megterhelés, vagy jogainak túlzott mértékű csorbítása, és a megrendelő ennek ellenére alkalmazza a feltételt.

Az összes körülmény figyelembevétele

Természetesen a megítélésnél figyelemmel kell lenni az ügylet összes körülményeire is, így például teljesen másként minősül a teljesítési bankgarancia megkövetelése egy nagyberuházás generálkivitelezőjétől, mint a megrendelő bérszámfejtését végző cégtől, amelynek bevételéből a bankgarancia költségei komoly összegeket vonnak el.

Érvénytelenség

Eredményes megtámadás esetén a tisztességtelen kikötésről a bíróság megállapítja, hogy érvénytelen, az a felek üzleti kapcsolatára tehát nem lehet irányadó, helyette a szerződés egyéb rendelkezései, azok értelmezése, illetve a hézagkitöltő polgári jogi szerződéses szabályok az irányadók.

Meglepő szerződési kikötések

Meglepőek azok a szerződéses kikötések az általános szerződési feltételekben, amelyek a szokásos szerződési gyakorlattól eltérnek (pl. szokásos gyakorlat, hogy a megrendelő a leszállított árukat az átvételt követően, a vizsgálat módjától ugyan függően, de rövid, általában néhány napos, esetleg hetes határidőn belül minőségileg megvizsgálja, és ezt követően, ugyancsak rövid, néhány napos határidőn belül a hibákra vonatkozó kifogásait a beszállítóval közli, ha azonban a megrendelő által alkalmazott szerződésformula erre a megrendelőnek hosszú hónapokat biztosít, az bizony az általános szerződési gyakorlattól eltér; ugyancsak szokásos a gyakorlatban, hogy a meghiúsulási, késedelmi kötbér felső határa az érintett áru vagy szolgáltatás értékének 5-20 százaléka, 40-50 százalékos kötbér-felsőhatár kikötése viszont már eltér a szokásos gyakorlattól). * Ugyancsak meglepő az a kikötés, amely a szerződésre vonatkozó törvényi rendelkezésektől lényegesen eltér (pl. az építési vállalkozásoknál előírás az ún. utó-felülvizsgálati eljárás lefolytatása, amelyet az eredményes műszaki átadást-átvételt követő 1 éven belül kell a polgári jog szabályai szerint lefolytatni; ugyan ezen szabálytól a felek egyező akarattal eltérhetnek, de a megrendelő olyan általános szerződési feltétele, amely e tekintetben 3 évet ír elő, lényegesen eltér a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől). * Végül, de nem utolsósorban az a szerződéses klauzula is meglepő, amely a felek között korábban már alkalmazott feltételtől eltér (pl. a beszállító korábbi szerződése alapján 30 napos fizetési határidővel állíthatta ki a számláit, egy újabb beszállítói megállapodáshoz viszont a megrendelő olyan általános beszerzési feltételeket mellékel, amelyben a fizetési határidő 90 nap).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére