A megrendelők piaci fölénye

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Mielőtt a konkrét szerződéses problémákkal kezdenénk foglalkozni, mindenképpen rá kell mutatni egy, a szerződéses kérdések egyik kiindulópontját képező jelenségre. Ez pedig a beszállítói, vállalkozói-alvállalkozói kör megrendelőinek piaci fölénye és a partnereik ebből eredő kiszolgáltatottsága.

A megrendelők ezekben a kapcsolatokban általában olyan vállalkozások, amelyek kegyeiért beszállítók, vállalkozók tucatjai, esetleg százai vagy ezrei versengenek, egyszerűen azért, mert olyan gazdasági erővel rendelkeznek, amely egy stabil megélhetéssel kecsegtet minden szerencsést, aki vagy amely arra érdemesül, hogy tőle árut vagy szolgáltatást vásárol egy ilyen nagy hatalmú vállalat vagy vállalatcsoport.

Diktált feltételek

Ennek viszont az a következménye, hogy a megrendelő nemcsak hogy válogathat a beszállítók között, de egyoldalúan meghatározhatja, diktálhatja a szerződéses feltételeket, nem hagyva más választást a beszállítóknak, mint elfogadni a feltételeket úgy, ahogy vannak, vagy kimaradni az üzletből. Rosszabb esetben a megrendelők még vissza is élnek az erőfölénnyel, és kíméletlen árversenyre kényszeríthetik a beszállítókat, azon renitenseket pedig, akik esetleg jogi eszközökkel próbálnak védekezni a tisztességtelen praktikák ellen, igen komolyan meg tudják leckéztetni, vagy akár ki is tudják szorítani a piacról.

Versenyjog - csak papíron

Az erőfölényes helyzetek kezelése alapvetően a versenyjog területére tartozik. A tisztességtelen verseny tilalma, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szankcionálása elvileg azt a célt szolgálják, hogy az előbb említett visszaéléseket kiküszöböljék, illetve orvosolják. A gyakorlatban azonban, a piaci kényszer, a vállalkozás rentábilis működtetésének szükségessége miatt, alig van arra precedens, hogy a beszállítók, piaci fölényben levő megrendelőikkel szemben akár bírósághoz, akár a versenyhivatalhoz fordulva, a megfelelő jogalapon orvoslatot keresnének sérelmeikre, hiszen a megrendelő és piacuk elvesztését, vagy a gazdasági életből való kiszorulást kockáztatják. Versenyjogi eljárásokra legfeljebb olyan esetekben kerül sor, amikor az érintett beszállító számára nem maradt már veszítenivaló.

A vállalkozói érdekek érvényesítése

Egyetlen versenykiírásnál, szerződéskötésnél sem mondhat le arról a beszállító, vállalkozó, hogy a szerződés tartalmát a maga számára kedvező irányba alakíthassa.

Érdekérvényesítés az ajánlatétel előtt

Ugyan a versenykiírásoknál gyakori tenderfeltétel, hogy a kiírástól eltérő bármilyen ajánlati elem a tenderből való kizárást vonja maga után, de a tenderdokumentáció kiváltása után általában lehetőség van ún. tenderértelmező kérdések feltételére, tenderkonferencián való részvételre, ahol megfelelő előkészítés után az ellentmondásos, hátrányos feltételekből eredő problémák egy része megoldást nyerhet. A tenderdokumentáció műszaki, gazdasági, kereskedelmi és jogi szempontú átfogó feldolgozása után tehát ki kell használni minden lehetőséget az ajánlattétel előtt, hogy konstruktív módon tisztázni lehessen a vitás feltételeket, hogy az alku eredményét jegyzőkönyvek vagy írásbeli válaszok, értelmezések formájában valamilyen módon rögzítsék, amelyek azután a szerződéses szándékok meghatározásánál fontos támpontul szolgálhatnak.

Ajánlattétel

Az ajánlattételkor, az ajánlati dokumentációban, illetve különösen a szolgáltatás, az áru, illetve a teljesítési mechanizmus (pl. ütemezés, minőségbiztosítás, átadás-átvétel rendje) meghatározására szolgáló mellékletekben ugyancsak ki lehet küszöbölni bizonyos hátrányos feltételeket, úgy is, hogy az adott esetben észrevétlen maradjon, vagy ne jelentsen olyan eltérést az ajánlatkérési tenderfeltételektől, amely a kizáráshoz vezethet. Az ajánlatban fűzhetők bizonyos értelmezések az egyes ajánlatkérési tenderfeltételekhez, illetve olyan kérdésekre, amelyek nincsenek kimerítően rendezve, adhatók hézagkitöltő javaslatok.

Tárgyalás a felek között

A szerződéses tárgyalásokkor, amelyek meglepő módon még olyan versenykiírásoknál is igen gyakran előfordulnak, ahol elvileg az ajánlatok bírálatáról szóló eredményhirdetéssel a szerződést létrejöttnek kellene tekinteni, megkísérelhető a saját szempontok beépítése, értelmező rendelkezések felvétele, az ellentmondó, értelmetlen költségeket, lebonyolítási nehézségeket okozó feltételek kiküszöbölése. A megrendelők és képviselőik sem teljesen irracionálisan gondolkodó személyek, őket a saját feltételekhez való ragaszkodásban gyakorta csak az a cél vezérli, hogy a vállalatcsoport standardizált ügyleti feltételeit a lehető legnagyobb mértékben érvényesítsék minden partnerükkel szemben, ezzel csökkentve a vállalatcsoport tranzakcióinak költségeit, és megkönnyítsék a vállalatirányítást és a folyamatok ellenőrzését. A helyi sajátosságok, a jogszabályokba ütköző kikötések, az ügylet specialitásai mellett azonban a megrendelők sem mehetnek el csukott szemmel.

Érdekérvényesítés a teljesítés során

Ha a szerződéses feltételekben a saját érdekek nem voltak érvényesíthetők, még mindig nyitva áll a lehetőség arra, hogy a szerződés teljesítése során, a feltételek és lebonyolítási szabályok betartásával és betartatásával, illetve a bonyolítás pontos és mindenre kiterjedő dokumentálásával védje a beszállító, vállalkozó saját pozícióit. A hátrányos szerződési feltételek vállalása gyakorta kényszerűség, a teljesítés nem megfelelő végrehajtása és dokumentálása viszont a legnagyobb hiba, amelyet a beszállító, vállalkozó elkövethet.

A beszállítói, vállalkozói érdekek védelmének további területe a saját teljesítés után a megrendelő teljesítésének követése, kezdve a megfelelő számlázástól, a számlák és fizetést kiváltó okmányok megrendelőnek való igazolható átadásán és a fizetési határidők nyilvántartásán és figyelemmel kísérésén át a határidők eltelte után a fizetési emlékeztetők és felszólítások igazolható kiküldéséig, illetve azok eredménytelensége esetén a szükséges jogi intézkedések megtételéig.

Ebbe a körbe tartozhat a megfelelő előfinanszírozás, pl. a faktorálás, hitelfelvétel, leszámítolás szükség szerinti alkalmazása, vagy az árfolyam- és inflációs kockázatok kezelése, pl. devizafedezeti ügyletek megkötésével.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére