Szárnyra kapó repterek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Május végén érkezett Ferihegyre a Germanwings fapados légitársaság első járata. E gép fogadásával adták át az utasforgalomnak a felújított, korszerűsített Ferihegy 1-es terminált. Ugyancsak májusban írták ki a pályázatot a négy év múlva elkészülő Ferihegy 2C terminál költségfelmérésére. Az előzetes becslések szerint 30-60 milliárd forintba kerülne. Legalább ilyen jelentőségű lépés a repülőteret működtető Budapest Airport (BA) Rt. privatizálása. Akár jövő nyárra magánkézbe kerülhet ez a cég - hangzott el a társaság új vezetésének nyár eleji bemutatkozó tájékoztatóján. Az elképzelések szerint az állam 25 százalék plusz egy részvényt tart meg, a fennmaradó részt elsősorban szakmai befektetőnek értékesítenék. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyelőre nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a potenciális befektetőkkel kapcsolatban, mivel az érdeklődés komolysága akkor igazolódik be, amikor valaki megveszi a több millió forintos pályázati kiírást. A befektetőnek azonban számolnia kell azzal, hogy a Ferihegy 2B terminált építő és üzemeltető cég szerződését az Orbán-kabinet korábban kártérítés nélkül felmondta, emiatt a kanadai Airport Development Corporation (ADC) nemrég húszmilliárd forintnak megfelelő összegű kártérítési pert indított a magyar állam ellen. Az ÁPV Rt. szerint azonban ez nem okozhat gondot.

A Malév privatizációjával kapcsolatban is időről időre felröppennek hírek, pillanatnyilag mindössze annyit tudni, hogy a tőkebevonás a legfontosabb, nem a bevétel. A BA és a Malév kapcsolatát az sem árnyékolja be, hogy utóbbi 3,5 milliárd forinttal tartozik a reptérnek, bár folyamatosan törleszti adósságát. A Budapest Airport árbevétele tavaly 26 milliárd forint, adózás előtti nyeresége ötmilliárd forint volt.

A Germanwings mellett egyébként több fapados légitársaság is szemet vetett az országra, illetve hazánk is több cég idecsalogatásán fáradozik. Nyolcvan európai repülőtér, köztük Ferihegy küldte el pályázatát a brit EasyJet gépeinek fogadására. A társaság legkorábban az év végén dönt az új célállomások bevezetéséről. Az EasyJet évente 25 százalékkal tervezi növelni európai forgalmát, és ehhez 2007-ig a jelenlegi 67 repülőgépről 168-ra bővíti flottáját. A brit cég a kelet-európai repülőterek közül jelenleg Prágába közlekedtet járatokat a Londontól északra lévő Stansted repülőtérről. A legnagyobb fapados társaság, a Ryanair ugyancsak célországnak tekinti hazánkat - állítólag Debrecen a legesélyesebb jelölt.

Fejlesztések országszerte

Ferihegy mellett a vidéki repülőterek is éledeznek: mintegy félszáz különböző méretű és felszereltségű létesítmény küzd a megmaradásért. Több, kitűnő leszállópályával rendelkező volt katonai repülőtér csak vegetál, nagyra törő fejlesztési tervek azonban szinte minden légibázis hasznosítására készültek. Több helyen már a tervek kivitelezése zajlik.

A csaknem egymilliárd forintos fejlesztéssel korszerűsített, és nyilvános kereskedelmi minősítést elnyert győr-péri repülőteret augusztus 3-án avatták. Jövőre már 30-50 ezer utas fordulhat meg itt - reméli Vadász László, a Győr-Pér Repülőtér Kft. ügyvezető igazgatója. A nemzetközi járatok indítására is jogosítványt szerzett repülőtér technikai feltételei a regionális forgalomban használható, 70-80 személyes ATR 72-es gépek éjjel-nappali indítását és fogadását teszik lehetővé, de áruszállító gépek is leszállhatnak itt. A fejlesztésére fordított összegből 1450 méter hosszú, 30 méter széles szilárd burkolatú kifutópályát építettek. Elkészült a 12 ezer négyzetméteres forgalmi előtér, amelyet a gépek parkolására, a ki- és beszállásra használnak. Megoldották a csapadékvíz-elvezetést, felújították az oda vezető utat, valamint forgalmi csomópontot alakítottak ki a Győrt Székesfehérvárral összekötő főút péri szakaszán.

A beruházás költségeinek több mint 50 százalékát az Európai Unió PHARE CBC pályázatán nyerték el, a kisebb hányadot hazai forrásból és az Audi egymillió eurós támogatásából fedezték. Ellentételezésül az autógyár a napi repülőforgalom hosszú távú garantálását kéri a németországi Ingolstadt és Pér között. A gépek üzemanyag-ellátását egy bizonyos ideig a Malév vállalta. Jövőre 950 négyzetméteres, kétszintes forgalmi utasterminált és új irányítótornyot szeretnének építeni. A mintegy ötszázmilliós beruházás tervei már elkészültek.

A közelben működik a kizárólag magántőkéből létrehozott, nemzetközi forgalmat lebonyolító fertőszentmiklósi légikikötő napkeltétől napnyugtáig fogadja a legfeljebb húsz-harminc férőhelyes, légcsavaros gépeket, de a 985 méteres, aszfaltozott pálya 305 méteres meghosszabbításával a kisebb sugárhajtású repülők is leszállhatnak. 2002-ben a belföldi légi forgalomban 620 gépet és 1500 utast fogadtak, külföldről pedig 822 gép érkezett 2012 személlyel. Egész évben működik a légikikötő, ahol egy órával a bejelentés után már a külföldi gépek is landolhatnak, a vámosok, határőrök költségeit jórészt az osztrák tulajdonos téríti, a vendégeknek személyenként ezer forintba kerül a határátlépés.

2001-ben 13 ezer utas fordult meg a sármelléki reptéren, főleg a környék fürdőszállodáiba érkeztek jómódú turisták. Kifejezetten charterjárat 2001-ben 85 szállt le az akár Tu-154-esek vagy B-737-esek fogadására is alkalmas repülőtérre. Tavaly az előző évinél háromszor több gépből csaknem harmincezer turista lépett magyar földre. A kormány egyébként csak ősszel dönt arról, hogy a fejlesztésre ígért mintegy félmilliárd forintot milyen formában adja majd. Egyelőre annyit tudni, hogy 2004. április 30-áig állami forrásból kell megvalósítani a sármelléki Balaton Airport fejlesztését, ami a tanulmányterv szerint minimum 500 millió forintba kerül. A legszükségesebb beruházások közé tartozik a pályafény és a navigációs rendszer kiépítése, illetve a reptéri épületek bővítése.

Debrecenbe 2002-ben háromszáz külföldi géppel ötezer utas érkezett. A repülőtér tulajdonjogát a cívisvárosnak meg kellett vásárolnia. A vételárral, a különböző fejlesztésekkel és a környezetikár-elhárítással együtt Debrecen eddig mintegy 2,9 milliárd forintot fordított a repülőterére. Landolt már itt a tengerentúli utakra alkalmas B-767-es is, de akár Ferihegy úgynevezett kitérő repülőtere is lehet Debrecen, amit az a meteorológiai különlegesség is lehetővé tesz, hogy amikor Budapestre köd borul, Debrecenben szinte mindig derűs az ég.

A meglévő épületek rekonstrukciójával folytatódik a Szekszárd közelében lévő őcsényi repülőtér felújítása. Öszszesen félmilliárd forintért átépítik a fogadóépületeket, navigációs rendszert telepítenek, biztosítják a gépeknek az üzemanyag-feltöltési lehetőséget, valamint egy kisebb szálloda felépítését is tervezik. A légibázist legkésőbb 2005-ig nyilvános, majd nemzetközi repülőtérré fejlesztik. A közelmúltban befejeződött első ütem keretében korszerűsítették az 1600 méter hosszú és 300 méter széles, füves kifutópályát, valamint kiépítették a terület teljes infrastruktúráját.

Egy kilométer hosszú és hatvan méter széles füves leszállópályát épít Csurgón a Kapos Aiport Kft. A kisgépek fogadására alkalmas leszállópálya mellett több kiszolgálólétesítmény is lesz, valamint kiépítik a terület infrastruktúráját. A csurgói egyelőre ideiglenes le- és felszállóhely lesz, vagyis engedélyét évente meg kell hosszabbítani a légügyi hatóságnál. A légibázist később egy szilárd burkolatú kifutópályával, valamint korszerű navigációs berendezések telepítésével nagyobb légi járművek fogadására is alkalmassá kívánják tenni.

Kisgépek, óradíjak

A vidéki reptereket mind gyakrabban használják a tehetősebb hazai üzletemberek. A százmillió forintba kerülő luxusgépekből ma még kevés van Magyarországon, viszont egyre több a néhány tízmillióért beszerezhető kisrepülőgép - állítja Horváth Gyula, a Magyar Repülőszövetség főmérnöke, a budaörsi repülőtér megbízott igazgatója. A nagyobb és drágább - például Piper típusú - gépeket használtan is több tízmillióért, újonnan pedig százmillióért lehet beszerezni, az ár a felszereltségtől is függ. Ezekkel elsősorban nagyobb reptereken - például Ferihegyen - landolnak a tulajdonosaik. Magyarországon elterjedtebbek a kisgépek, csak a budaörsi légikikötőben háromszázat szolgálnak ki. A néhány személy szállítására alkalmas motoros kisgépek, például egyes Cessnák ára - naptári koruk, a repült órák, illetve a felszereltség függvényében - néhány tízmilliónál kezdődik.

A motorral felszerelt vitorlázók és a hagyományos vitorlázógépek is elterjedtek, áruk néhány milliótól a több tucat millióig terjedhet. A repültóra-költség a kisebb, kétszemélyes Cessnáknál 25 ezer forint, a nyolc-tizenkét személyes gépeknél 100-150 ezer körül alakul, a motoros vitorlázók óradíja 15-20 ezer forint, a vitorlásoké tízezer alatt marad.

Megszűnnek vagy megmaradnak a sportrepülőterek Magyarországon? - a kisgépes repülés szerelmesei gyakran merengenek ezen a kérdésen, pedig már hozzászokhattak a bizonytalansághoz. Elmúlt az az idő, amikor a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) keretei között (szinte) ingyen lehetett repülni. A rendszerváltással mindez eltűnt: az MHSZ megszűnt, és a helyébe lépő Magyar Repülő Szövetség nem tudta érvényesíteni érdekeit. A klubok az utóbbi időkig ingyen használhatták a milliárdos ingatlanvagyont, de az ÁPV Rt. jelenleg egy tucat - részben volt katonai - repülőtér értékesítését készíti elő. Magánkézbe adás esetén az is elképzelhető, hogy a korábbi repülőtér helyén rövid időn belül bevásárlóközpont nő ki a földből.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére