Lízing: mindenre jó?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A lízingpiac évről évre dinamikusan fejlődik. Az 1991. évi mintegy 6 milliárd forintról 2002-re már több mint 800 milliárd forintra emelkedett a lízinggel finanszírozott beruházások értéke. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált összes beruházáshoz viszonyítva a szövetség tagjainak teljesítménye tavaly meghaladta a 24 százalékot. A növekedés az előzetes adatok szerint az idén is folytatódik. Az elemzést azonban alaposan megnehezíti, hogy a szövetség tavaly júniusban új rendszerre állt át, így az azóta nyilvántartott adatok nem vethetők össze az előzőekkel.

Növekedés előtt az iparág

A lízingcégek összesített adataiból kimutatható, hogy e pénzügyi szolgáltatók segítségével megvásárolt eszközök értéke 2002 első félévéhez képest az idén július 1-jéig 22,9 százalékkal, 444,7 milliárd forintra nőtt. A korábbi dinamika ennél magasabb volt, ami (bár az ilyen típusú összevetés a nyilvántartási rendszer módosulása miatt nem feltétlenül ad valós képet) a gazdasági növekedés mérséklődésének logikus következménye lehet. Igazság szerint éppen a lassulás tükrében számíthat a szövetség tagjainak teljesítménye imponálónak.

A társaságok néhány, ezt alátámasztó, konkrét adatot is nyilvánosságra hoztak. A piacvezető CIB Lízingcsoport például több mint másfél milliárd forinttal járult hozzá a pénzintézet 7,362 milliárd forintos adózás előtti nyereségéhez. A Budapest Bank (BB)-csoportnak korábban is folyósított hiteltermékeivel az elmúlt egy év során 95 ezer új szerződést sikerült tető alá hoznia, ami mintegy 30 milliárd forint új hitelkihelyezést eredményezett. Az új hitelek több mint 40 százalékát, 13 milliárd forintot a társaság lízingcége jegyzi. Az üzleti aktivitás a lízingcégek élbolyának alakulásában is látszik, hiszen a BB az idén a korábbi nyolcadik-tizedik helyről az ötödikre került.

Újdonságok és hiányosságok

A toplistán második helyét stabilan tartó K&H Lízingcsoport 2003 első félévében az előző év hasonló időszakához képest 29,7 százalékkal növekedett, az élő szerződések száma a korábbi 63 ezerről 72 ezer fölé gyarapodott. Ezzel a társasággal kapcsolatban érdemes külön szót ejteni arról, hogy az első félévben - több más fejlesztés mellett - telelízing néven rendszerbe állította call centerét. Az ügyfelek tudomásunk szerint csak itt intézhetik telefonon keresztül munkanapokon 8 és18 óra között ügyeiket, és itt kérhetik le egyenlegüket bármikor a nap 24 órájában. A menüpontok között szerepel például az aktuális futamidő módosítására készíttethető kalkuláció, előtörlesztési számítások és természetesen a számlaegyeztetés és az adatváltozás bejelentése is.

Az ügyfelek (illetve a potenciális ügyfelek) dolgát egyébként más lízingcég is igyekszik megkönnyíteni, bár akadnak hiányosságok is. A BB-csoporttól egy zöldszámon lehet finanszírozási ajánlatot kérni, az ügylet kezdeményezéséhez szükséges nyomtatványok pedig a netről letölthetők. A világhálót a nagyobbak közül használja - tájékoztatásra - a Raiffeisen- és a CIB-csoport is, de ezzel körülbelül be is zárul a sor. A többiek (ha a lízingcég egyáltalán rendelkezik külön honlappal vagy linkkel) legfeljebb néhány - időnként úgy tűnik föl, ötletszerűen kiválasztott - információt tartanak közzétételre érdemesnek. Telefonérdeklődésre is legfeljebb az a válasz, hogy az ügyfél fáradjon be személyesen. Az ajánlatok közötti válogatás pedig így igencsak nehézkes (lehet, hogy ez is a cél?). Persze mindenképpen különbséget kell tenni a finanszírozandó eszköz fajtája szerint.

Márkakereskedők és finanszírozók

A legkönnyebb helyzetben alighanem azok vannak, akik gépjárművet szeretnének lízingelni. Nekik viszont nemegyszer a kereskedői kötődésekkel kell megküzdeniük. A piacon ugyanis folyamatosan tűnnek fel olyan szereplők, amelyek rövid távú üzletpolitikai elvektől hajtva úgy akarnak kliensekhez jutni, hogy rendkívül magas, nyitott (vagyis a szerződés további lététől vagy nemlététől függetlenül járó) jutalékot kínálnak a gépjármű-forgalmazóknak, akik gyakran engednek a csábításnak. Ennek következménye, ha a dílerhez betérő vásárló azt a tájékoztatást kapja: itt csupán egyetlen finanszírozóval lehet felvenni a kapcsolatot. A kereskedőtől független finanszírozás ma még nem dívik: az ügyfelek döntő többségében fel sem merül, hogy ne az autószalonban kínált hitelajánlatokból válasszon.

A piaci szereplők több meghatározó tagja az elmúlt időben erre úgy reagált, hogy az autókereskedőkkel kötött szerződéseiben elkezdte érvényesíteni a jutalék-visszaírás rendszerét. A díler ennek értelmében a finanszírozótól kapott jutalék egy részét kénytelen visszafizetni abban az esetben, ha a gépjármű tulajdonosa a finanszírozási szerződést annak lejárta előtt bizonyos időn belül felmondja. A biztosítási piacon ma már általánosan alkalmazott gyakorlatnak számító díjvisszaírással a finanszírozók ugyanakkor az időnként igencsak gátlástalan verseny miatt ma még csak roppant óvatosan tudnak élni. A gyilkos harc pedig a jövedelmezőséget is veszélyeztetheti. Az utóbbi alig több mint egy év során ugyanis a jutalékszint a korábbi átlag 6 százalékról nemritkán 10 százalék közelébe emelkedett. Az ügyfeleknek - állítják többen - ez határozottan előnyös, hiszen az autókereskedők ezért tudnak sohasem látott mértékben akciókat meghirdetni. Az autójukat készpénzért megvásárlók így valóban jól járhatnak, azok azonban, akik finanszírozót vesznek igénybe, könnyen többet veszíthetnek a réven, mint amit a vámon nyertek.

Lízingkonstrukciók

Nyílt végű pénzügyi lízing * a lízingtárgy (például gépjármű) a lízingbeadó tulajdonában van, * a lízingtárgyat ugyanakkor a lízingbevevő tartja nyilván eszközei között, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is, * a lízingdíjak tőke- és kamatrészből állnak, * az áfa a mindenkori lízingdíj tőketartalma után fizetendő, mely az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint (tehát gépjárműnél például nem) igényelhető vissza, * a kamatrész a számviteli törvény előírásai szerint számolható el költségként, * a lízingbevevő a futamidő végén szabadon dönthet arról, hogy az előre meghatározott maradványértéken meg kívánja-e vásárolni a lízingtárgyat vagy sem. * Zárt végű pénzügyi lízing * a lízing tárgya a nyílt végű lízinggel egyezően a lízingbeadó tulajdonában van a futamidő végéig, de azt a lízingbevevő tartja nyilván eszközei között, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is, * a lízingbe vevő az első lízingdíj megfizetésével egyidejűleg a lízingtárgy vételárának áfáját is köteles megfizetni, mely az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint igényelhető vissza (a gépjárművekkel kapcsolatos tilalom itt is él), * a lízingdíjak itt is tőke- és kamatrészt tartalmaznak, * az utolsó lízingdíj megfizetését követően az eszköz automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül. * Operatív lízing (bérlet, tartós bérlet) * a lízing tárgya a lízingbeadó tulajdonában van, és ő tartja nyilván eszközei között, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is, * a lízingdíjak elszámolhatók költségként, kivéve a kamatrészt, * az áfa a mindenkori lízingdíj tőketartalma után fizetendő, és vissza is igényelhető, * a lízingcégek ennél a megoldásnál nagyobb szerződéses érték esetében kínálnak mérlegen kívüli finanszírozást is, ami csökkenti a lízingbevevő pénzügyi áttételi mutatóját, és javítja a sajátvagyon-arányos megtérülést, * a lízingbevevő a futamidő végén folytathatja ugyanannak a lízingtárgynak a bérbevételét, de az új szerződéshez kérhet új eszközt is.

Hiányzik az etikai kódex

A helyzeten a Magyar Lízingszövetség - legalább a tagjai számára feltétlenül követendő - etikai kódex kidolgozásával és elfogadtatásával akar segíteni. Tóth Tamás elnökségi tag, a K&H Lízingcsoport vezetője korábban úgy vélte, a változást a kereskedelmi bankok kényszerítik majd ki. A mind olcsóbbá váló személyi kölcsönök miatt ugyanis egyre több ügyfél választja ezt finanszírozási formát, aminek következtében az autókereskedők csökkentik jutalékigényüket. Az élet egyelőre nem ebbe az irányba halad, hiszen - természetesen a jegybanki kamatemelésektől nem függetlenül - megállt, sőt megfordult a pénzintézeti kölcsönkamatok esése.

Sokan a jövő csodafegyverének a Postabank-Leasing által a múlt év második felében már bevezetett kereskedőfüggetlen finanszírozási terméket, a hitellevelet tartják. A Postabank lízingcége a társaság tájékoztatása szerint az év első három hónapjában 6700 finanszírozási szerződés keretében 11,5 milliárd forint hitelt nyújtott. Ahhoz pedig, hogy a múlt év azonos időszakához képest a finanszírozott összeg 38 százalékkal tudott nőni, nagyban hozzájárult ez a termék, amely már ekkor a teljes forgalom 15 százalékát adta.

A hitellevél az ország szinte minden megyeszékhelyén és három budapesti fiókban is kiváltható. A beváltásra az ügyfélnek 45 nap áll rendelkezésére. Az akár forint-, akár deviza (euró, illetve svájci frank)-alapú hitellevél felhasználható új vagy használt személy- és kishaszongépjármű (ebbe a kategóriába a lízingcégek gyakorlata szerint a 3,5 tonna össztömeg alatti autók tartoznak), motorkerékpár vásárlásához is. A havi részletekben törlesztendő hitelösszeg legalább 300 ezer forint, a futamidő pedig 12-72 hónap lehet. Létezik olyan megoldás is, amelynél nincs casco biztosítás, de ekkor az önrésznek meg kell haladnia a vételár 70 százalékát, a finanszírozott összeg pedig legfeljebb 800-1200 ezer forint lehet. A casco megkötésétől más esetben is hajlandó a cég eltekinteni - a havi fizetendő terhekre különösen érzékeny ügyfelek miatt az ilyen konstrukciók is terjedőben vannak -, az elvárt saját erő viszont ilyenkor is magasabb az általánosan alkalmazottnál.

A rendkívül nagy szabadságot biztosító hitellevélnél sem árt azonban, ha az ügyfél odafigyel vállalandó terheire. A finanszírozás minden terhét kifejező teljes hiteldíjmutató (THM) ugyanis ennél a konstrukciónál is igencsak tág, a nem egészen 8 százalékos szinttől egészen 34 százalékig terjed. A legmarkánsabb különbség itt is, és más társaságnál is abból ered, hogy a kölcsön deviza- vagy forintalapú-e. (Kivétel a szövetségen kívüli Merkantil Bank, amely alighanem azért, hogy ügyfeleit ne ösztönözze devizaalapú hitel felvételére, az itt alkalmazott kamatokat is jóval magasabban tartja, mint a többiek.)

Néhány jellemző eszközfinanszírozási ajánlat

A K&H Lízingcsoportnál a minimálisan finanszírozott eszközérték 5 millió forint, amelyhez 10-40 százalékos önerőt várnak el. Hasonló feltételeket alkalmaz a Raiffeisen (itt a minimális saját erő legalább 15 százalék) és a CIB is. Az átlagos futamidő a K&H-nál 2-5 év, a törlesztés történhet havonta vagy negyedévente (a kamatokat egyedileg állapítják meg itt is, hasonlóan a többi céghez, de utóbbi esetben a kölcsön valamivel olcsóbb), a hitel köthető forinthoz, euróhoz vagy svájci frankhoz. A CIB ugyanilyen lehetőséget kínál, míg a Raiffeisen alapajánlatánál beéri forinttal és euróval (más devizanem külön kérésre választható). A K&H használt eszközök finanszírozását is vállalja, de ekkor a lízingbe vett tárgy életkora a futamidő végén nem haladhatja meg a 10 évet. A Raiffeisennél ugyanez 15 év. * A lízingcégek többsége nem köt üzletet induló vagy folyamatosan veszteséges vállalkozásokkal. A társaságok eszközfinanszírozási üzletáguk keretében általában azt ígérik, hogy az eszköztípusok szinte teljes palettájával foglalkoznak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy bizonyos területeken (a kialakult partneri kapcsolataik miatt) sokkal otthonosabban mozognak. A K&H Lízingcsoport specialitásai közé tartoznak például a földmunkagépek (ezen a területen egyébként a - többek között - a műanyagfröccsöntő és a gépipari szerszámgépek alaposabb ismerője, a Raiffeisen is otthon van), míg a Postabank-Leasing kifejezetten a fogorvosi és fogtechnikai berendezések finanszírozásban jeleskedik. A társaságnál a minimális finanszírozási összeg ebben az esetben 300 ezer forint. Devizaalapú hitelre nincs lehetőség.

Rugalmas ügyintézés

A lízing mint finanszírozási forma korábbi adóelőnyeit elveszítette, így ma már nem különbözik lényegesen a bankhiteltől. A lízingcégek versenyelőnye viszont, hogy a bankoknál rugalmasabban, kevesebb bürokratikus szűrőt (ilyen például a pénzintézeteknél még mindig mindenhatónak számító jövedelemigazolás) alkalmazva nyújtanak hitelt, és palettájukon szinte minden esetben szerepel akár többféle devizához kötött konstrukció is.

A forinthitelekhez képest rendkívül alacsony devizakamatok logikusan hatottak, de tulajdonképpen hatnak még ma is erős vonzerővel az ügyfelekre. Annak ellenére, hogy az idén minden devizában eladósodott a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy nem minden a kamat, létezik árfolyamkockázat is. A Porsche Banknál például a júniusi forintgyengülésnek, nemzeti devizánk elméleti leértékelésének (a forint ingadozási sávját 2,26 százalékkal tolták el a gyengébb irányba) hatására a korábban általában 15-85 százalékos forint/deviza finanszírozási arány az új szerződések esetében júniusban 50-50 százalék közelébe állt át. A fő gondot persze nem az új szerződések, hanem a régebbi, kedvezőbb forint/deviza árfolyamon kötött szerződések okozhatják. A fizetési nehézségekbe került ügyfelekkel tárgyalóasztalhoz ülnek a lízingcégek képviselői, például a Porsche Banknál már volt példa arra, hogy külön szerződésmódosítási díj nélkül engedélyezték a korábbi devizaalapú hitel forintbázisúvá alakítását.

A lízingcégek egy része aggódva tekint az elkövetkező hónapok elé, többjüknél emelték a céltartalékok nagyságát. Nem egy szakember azonban úgy véli, az árfolyam-alakulás az eddigi adatok szerint semmiképpen sem okozhat komoly gondot. Az ügyfelek terhei legfeljebb néhány ezer forinttal nőttek havonta, a többség így csak eddigi jelentős nyereségének egy részétől kénytelen megválni. Igazán kellemetlen helyzetben kizárólag azok vannak, akik (megjegyezzük, nem túl átgondoltan) devizaalapú szerződésüket a forint sávja elleni támadás időszakában, vagyis a múlt év végén vagy az idén januárban kötötték meg. (Akkor egy euróhoz már 245 forintért hozzá lehetett jutni, szemben a jelenlegi 260 forint körüli szinttel.)

Néhány lízingtársaság adatai, 2002

 

Lízingösszeg millió Ft

Megoszlás, %

Személy- gépkocsi

Teher- jármű

Gép, berendezés

Elektronika

Ingatlan

Egyéb

Axon Lízing és Pénzügyi Rt.

8 367

32

36

22

4

3

3

Budapest Autófinanszírozási Rt.

22 194

80

20

       

Budapest Lízing Rt.

20 038

1

50

39

10

   

CIB Lízingcsoport

93 500

72

18

7

 

3

 

DaimlerChrysler Services-csoport

12 251

40

60

       

FCE Credit Hungária Rt.

2 859

70

30

       

Franfinance Group

7 120

 

40

50

10

   

HVB Leasing Hungary Rt.

28 520

2

68

11

18

1

 

Immorent-csoport

5 087

   

98

 

2

 

Innotrade Lízing Rt.

3 000

15

5

4

34

7

34

K&H Lízingcsoport

70 023

79

10

11

     

Lease Plan Hungária Rt.

13 500

85

15

       

Lombard Lízing Rt.

43 600

57

39

4

     

MKB-Euroleasing csoport

38 014

72

28

       

Postabank Leasing Rt.

38 786

32

39

22

4

3

 

Raiffeisen Lízing

53 374

65

22

13

     

Régió Holding-csoport

2 359

9

15

75

1

   

Forrás: Lízing Évkönyv, CV-adatgyűjtés és számítás

Szezonális hatások

A gépjármű-finanszírozás helyzetét nem véletlenül kezelik kiemelten a lízingcégek. Ez az üzletág ugyanis gyakorlatilag az egész szakmát meghatározza. Különösen akkor, ha az adatoknál figyelembe vesszük a Merkantil Bankot is. Az OTP-csoporthoz tartozó pénzintézet ugyanis piacvezetőnek számít a gépjármű-finanszírozás terén, de mivel a Magyar Lízingszövetségnek nem tagja, számai nem szerepelnek az összesített adatok között. A hazai lízingpiacon egyébként még a Merkantil nélkül is minden előzetes várakozással ellentétben az év második negyedévében erősödött a személygépjármű-hegemónia: a teljes eszközértéknek 72,69 százalékát tette ki ez a szegmens. Tavaly év végén ez az arány ugyan magasabb (74,79 százalék) volt, de a 2002. júniusi érték még "csak" 70,3 százalékot ért el. Közben az idei év egyik legdinamikusabb fejlődési potenciált felmutató területének, az ingatlanlízingnek a részaránya 7,28 százalékról 3,47 százalékra mérséklődött.

Ugyanezek az adatok persze kissé más képet mutatnának akkor, ha nem a lízinggel finanszírozott teljes eszközértéket, hanem csak magát a finanszírozási értéket néznénk. A finanszírozási hányad ugyanis messze a legalacsonyabb a gépjárművek esetében (a társaságok nyilvánvalóan itt várják el a legmagasabb önerőt), és a legmagasabb az ingatlanoknál. Utóbbi persze azt is jelezheti, hogy az ingatlanlízing még ma is szinte kizárólag tőkeerős cégek (a finanszírozók csak akkor nem kérnek szinte semmilyen önerőt, ha partnerüknél fel sem merül, hogy azt ne tudná kifizetni) egyedi óriásügyleteiben valósul meg.

A részarányokban tapasztalható "bakugrásokra" egyébként a szakértők a szokványos számítási mód szerint is találnak magyarázatot. Ez pedig a szezonális jelleg, amely éppen a gépjárművek és az ingatlanok terén hat a legerősebben. Éppen ezért vallják többen azt, hogy a lízingbe adott eszközök összetételét igazán csak éves viszonylatban érdemes vizsgálni. A különböző trendek elmúlt években bekövetkezett alakulását azonban a tavalyi adat gyűjtési-közlési váltás miatt nincs módunk áttekinteni. Az adatok puszta összevetése a lízingszerkezetet illetően inkább stagnálást, mint fejlődést mutat. Az viszont mindenképpen várható, hogy Magyarország uniós csatlakozása után a lízingszakma is lendületesebben átalakul majd.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly az idei lízingévkönyvbe írt összefoglalójában felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, itthon is új szolgáltatók jelenhetnek meg, tovább élezve a piaci versenyt. Akár az ő megjelenésük, akár a már régóta várt trendforduló miatt, egyre többen számítanak arra, hogy a lízingbe adott eszközökön belül most már valóban növekedésnek indul majd a gépek és berendezések aránya.

A Magyar Lízingszövetség tagjainak adatai 2002-ben

 

Eszközérték

Finanszírozott érték

Finanszírozási arány, %

Összeg, Mrd Ft

Megoszlás

Összeg, Mrd Ft

Megoszlás

Szgk., kishaszonjármű

599,3

74,79%

369,7

68,20%

61,6

Nehéz teherautó

89,4

11,16%

73,9

13,63%

82

Gép

79,5

9,92%

68,9

12,71%

86,7

Ingatlan

33,1

4,13%

29,6

5,46%

89,4

Összesen

801,3

100,00%

542,1

100,00%

67,6

Forrás: Magyar Lízingszövetség, CV-számítás

Számviteli kérdések

Az eszközlízingpiacon jelentős piaci szereplőnek számító Deutsche Leasing Hungária (DLH) anyacégének vezérigazgatója, Hans-Michael Heitmüller nemrégiben kifejtette: Magyarországon kitörési pont lehet, hogy az ipari beruházások esetében még nem igazán kedvelt a lízingkonstrukció, hiszen a hazai beruházásoknak csak 11 százaléka lízingfinanszírozott, szemben az EU-országok 18-25 százalékos arányával. A társaság vezetői ennek megfelelően jelentős változást várnak a csatlakozás után.

Az eszközlízing terjedését egyébként igen erőteljesen gátolja az is, hogy a hatályos szabályozás értelmében csak a maximum 2 éves futamidejű pénzügyi lízing esetében tudnak a hazai kis- és középvállalkozások támogatott hitelkonstrukciót igénybe venni, noha az átlagos lízingfutamidő 3-5 év. Ezen a téren a Magyar Lízingszövetség vezetésével közösen kívánnak változtatást kicsikarni a pénzügyi kormányzattól a területen működő lízingcégek. A szövetség egyébként fontosnak tartja azt is, hogy a tartós bérlettel igénybe vett eszközök kamat- és tőkevonzatát is el lehessen számolni adóalap-csökkentő tételként. Az operatív lízing versenyhátrányainak eltörlése - állítják a szövetségnél - nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a ma még tulajdonképpen személyautó-finanszírozásra épülő lízingszakmán belül még határozottabban előrelendüljön a gép-, de az ingatlanlízing is.

Érdekes módon egyébként, miközben az összesített adatok a szerkezet egészséges irányú változásának éppen ellenkezőjét mutatják, néhány cég határozott előrehaladásról számolt be. A K&H Lízingcsoportnál az idei első féléves kihelyezésekből a személygépjármű-üzletágra eső rész 34,6 milliárd forint volt, szemben az előző év hasonló időszakában elért 27,3 milliárd forinttal. (A növekedés tehát 26,7 százalékos.) Az eszközüzletág kihelyezése viszont még ennél is dinamikusabban fejlődött: 2003 első félévében 10,8 milliárd forintot ért el, míg 2002 első félévében 7,7 milliárdot tett ki. (A gyarapodás itt elérte a 40,3 százalékot.)

A Budapest Bank lízingvállalkozásainál is - mint a pénzintézetnél rámutattak - a kihelyezéseken belül a hagyományos autófinanszírozáson kívül egyre jobban előtérbe kerül a főleg vállalkozások számára nyújtott eszközlízing. A Budapest Lízing 30 milliárd forintos teljes kihelyezésével - állították - ezen a területen már piacvezetőnek számít. A lízingcégek a bankokhoz hasonlóan egyre jobban megbecsülik a kis- és középvállalatok (kkv) közül kikerülő ügyfeleket is. Ezt támasztja alá, hogy augusztus elsején hatályba lépett az MKB Euroleasing Rt. és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 10 millió eurós kölcsönszerződése, amelyet a két társaság július elején kötött. A keretösszeget pedig a társaság magyar kis- és középvállalkozások újgépjármű-vásárlásának finanszírozására fordíthatja. Tehát a kedvezményezett a kkv-kör, de ismét csak akkor, ha gépkocsit vásárol.

Kérdéses biztosítékok

A lízingcégek persze nem az igények hiánya, hanem saját óvatosságuk következtében nem finanszíroznak több termelőeszközt. A pénzügyi vállalkozások még a teherautók és kamionok esetében is nehezen tudják számszerűsíteni a használattal bekövetkező értékvesztést. Nem képesek tehát egyértelműen megítélni ezeknek az eszközöknek sem a későbbi árát, sem pedig értékesítési lehetőségeit. Ez fokozottan igaz más, még speciálisabb gépekre, berendezésekre. Tehát maga a lízingbe vett tárgy nem képez elfogadható biztosítékot. Bankgaranciát pedig a potenciális ügyfeleknek csak igen szűk köre képes szerezni.

A határok megnyílása éppen az előbbiek miatt lehet kedvező. Minél nagyobb ugyanis egy piac, annál egyszerűbb (már csak a nagy számok törvényének köszönhetően is) az értékbecslés, de az értékesítés is. Persze az egészen egyedi, jelentős méretű berendezések finanszírozhatóságát az uniós tagság önmagában biztosan nem segíti majd elő.

A lízingcégek többsége sajnos nem tartja nyilván, hogy a hozzájuk fordulók között mennyi a nagy-, illetve a kis- és középvállalat. A számokból arra mindenesetre következtetni lehet, hogy a lízinget finanszírozási formaként még mindig igen sok magánszemély választja. Ők teszik ki a teljes ügyfélkör harmadát. Mind jelentősebb szerep jut egyébként a költségvetésnek is (ami rendre a sajtó által kirobbantott botrányokat is okoz).

A lízingszövetség tagjai által szolgáltatott adatok alapján számításunk szerint az ügyfelek nem egészen negyede ipari tevékenységet végez. A szolgáltatószektornál az arány 22, míg a kereskedelemnél 13 százalék. Feltűnően alacsony (nem éri el az öt százalékot) a lízingbevevők között a mezőgazdaságból kikerülők hányada. A csatlakozás után - a remények szerint - ezek az arányok is változnak majd.

Lízingcégek toplistája (Mrd Ft)

 

2002. 12. 31.

2003. 03. 31.

2003. 06. 30.

1.

CIB (93,5)

CIB (21,1)

CIB (56,7)

2.

K&H (70,0)

K&H (17,3)

K&H (45,4)

3.

Lombard (43,6)

Raiffeisen (12,0)

Lombard (28,5)

4.

Raiffeisen (42,7)

Lombard (11,7)

Raiffeisen (28,2)

5.

Postabank (38,8)

Postabank (11,5)

Budapest Bank (26,0)

6.

MKB Euroleasing (34,6)

MKB Euroleasing (8,1)

Postabank (25,6)

7.

HVB (28,5)

Porsche (6,2)

GMAC (16,2)

8.

Porsche (23,7)

Budapest Autó (5,8)

Porsche (12,8)

Forrás: Magyar Lízingszövetség

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére