Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A háború utáni időszak leghosszabban tartó gazdasági növekedése szakadt meg Nagy-Britanniában 2002-ben, a gyarapodás mértéke azonban még így is kétszerese volt az euróövezet növekedési átlagának. Tarthatónak bizonyulnak a brit monetáris politika céljai: az infláció nem lépte túl a 2,3 százalékot, a munkaerőpiacon fennmaradt a stabilitás, és 5,2 százalékkal - immár második éve - az elmúlt 30 esztendő legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját regisztrálták.

A britek felfedezik a fehér foltokat

A magyar üzleti életben talán kevésbé ismertek a brit gazdaság eredményei és jellemzői, mint a német vagy a francia adatok, pedig néhány éve szinte rohamléptekkel fejlődnek gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink. Napjainkban Nagy-Britannia a hatodik legjelentősebb üzleti partnerünk, exportunk ötödik legnagyobb felvevőpiaca. Öt év leforgása alatt a kétoldalú áruforgalom megkétszereződött, s 2002-ben meghaladta a 2,845 milliárd eurót, azaz felülmúlta az Egyesült Államokkal lebonyolított kereskedelmünk szintjét is. A legtempósabban a kivitel bővült, öt év alatt csaknem megháromszorozódott - ennek köszönhető, hogy négy év óta folyamatosan egyre jelentősebb a magyar aktívum. Exportunk 2002-ben 17 százalékkal nőtt, elérte az 1,711 milliárd eurót, s a kétoldalú kereskedelemben több mint 576 millió euró többletet könyvelhettünk el.

A multik fellendítették a kivitelt

Ez a dinamizmus elsősorban az országban megtelepedett multinacionális cégek, közülük is a legjelentősebbek - Nokia, Philips, GE, Opel, Suzuki, Flextronics - tevékenységének a következménye. E globális stratégiával rendelkező társaságok exportja képezi a Nagy-Britanniába irányuló kivitelünk gerincét - tájékoztat Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A kivitel szerkezete a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányába tolódott el - ezek teszik ki exportunk több mint 95 százalékát. Csak a gépek és gépi berendezések 73 százalékot, értékben 1,253 milliárd eurót képviselnek - ezekből tavaly 20 százalékkal bővült a kivitel.

Széles és megfelelően diverzifikált az export áruszerkezete, s így kellően védett egy-egy termékkör esetleges konjunkturális ingadozása ellen. A legjelentősebb árucsoportok a számítástechnikai berendezések és a rádiótelefonok, ám számottevően megnőtt a gyógyszerek, a gépjárműalkatrészek, a ruházati cikkek, valamint a tévé- és videokészülékek kivitele is.

Nem elhanyagolható az agrárexport részesedésének növekedése sem, bár a tavalyi, mintegy 60 millió eurós kivitel még mindig csak 3,4 százalékot tesz ki. A tárca megítélése szerint a tavalyi 15 százalékos bővülés után az idén további erősödésre van kilátás, ami remélhetőleg mérsékli a forgalom 2003-ra prognosztizált kisebb visszaesését. (A gépek és gépi berendezések exportja ugyanis az első félévben mintegy 5 százalékkal csökkent.)

Az agrárkivitel szintén meglehetősen széles skálájú - a csemegekukoricától a borig több termékcsoportot felölel -, s nagy előny a brit piacon, hogy Magyarországon nem honosodott meg a genetikailag manipulált termékek előállítása, viszont kiterjedt és megbízható szintű az élelmiszergyártás biztonsága.

A Nagy-Britanniából származó importunk 97 százaléka feldolgozott termék, gép és gépi berendezés, a legfontosabb tételeket a számítástechnikai berendezések, a gyógyszerek és a személygépkocsik alkotják. A szakemberek az idén az import néhány százalékos visszaesésével számolnak.

A magyar-brit kereskedelmi forgalom alakulása (M euró)

 

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

1997

564,1

641,8

-77,9

1998

727,9

780,3

-52,4

1999

1053,1

800,2

252,9

2000

1252,8

1104,9

147,9

2001

1461,9

1105,8

356,1

2002

1711,0

1134,7

576,3

Kevesebb a befektetés

A kelet-európai országok az elmúlt években Nagy-Britannia gyorsan fejlődő exportpiacaivá váltak. A kormány az Unió három, élenjárónak tartott leendő tagját - Lengyelországot, Csehországot és hazánkat - gazdasági-kereskedelmi tekintetben kiemelt módon kezeli, ami az 1999-ben kezdett, "Lehetőségek Közép-Európában" elnevezéssel indított kampányban is kifejezésre jut. Ennek ellenére a térség országaival lebonyolított kereskedelem még mindig szerény mértékű, az összforgalomból való részesedés országonként mindössze 2 százalékos.

A kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés rendszerében ugyancsak kedvező változás történt: a kapcsolatok előmozdítása végett 120 milliárd eurós kerettel létrehozták a TradePartners UK szervezetet és annak széles körű hálózatát. A nemzetközi befektetések piacán ugyanis 2000-ig a brit vállalatok álltak az élen, invesztícióik értéke elérte a 270 milliárd eurót - zömük az Egyesült Államokba és az Európai Unió országaiba került. Kimagaslónak számított az is, hogy az összes külföldi tőkebefektetés harmada érkezett Nagy-Britanniába, s a tőkebeáramlás még 2000-ben is meghaladta a 130 milliárd eurót.

2002-ben azonban a britek már csak 42 milliárd eurót fektettek be külföldön; a tőkekihelyezés visszafogása régiónk egészében, s különösen hazánkban igencsak érzékelhető volt. A szigetországból eddig összesen mintegy 2 milliárd euró, az összes külföldi invesztíció 6,6 százaléka került Magyarországra. Kiemelkedőnek számít a Unilever, a Vodafone, a British American Tobacco, az energiaszektorban a Shell és a BP, a szállodaiparban a CP Holdings, a gyógyszeriparban a Glaxo-Wellcome (a vállalkozás 2000 decembere óta a GlaxoSmithKline nevet viseli), a textiliparban a Coats Viyella megjelenése, valamint az Elit Ruhagyár megvásárlása.

Egyedül a Tesco 250 millió eurót fektetett be hazánkban, amit tavaly további 150 millióval tetézett meg. A társaság jelenleg 26 hipermarketet működtet, s az idén további 6-7 áruház megnyitását tervezi. Az elmúlt két évben megvalósult befektetések közül említést érdemel a Dixon's elektronikai áruházlánc üzleteinek (Electroworld), valamint a Diageo likőripari cég elosztóközpontjának megnyitása.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a brit vállalatok tavaly mindössze 33 millió eurót, az összes befektetés 3 százalékát hozták Magyarországra, ám remélhető, hogy az EU-csatlakozás után újra feltámad invesztíciós kedvük. Lendítő ereje lehet annak, hogy akkortól hazánk is az Unió belső piacának részévé válik, ami egyszerűsíti a tranzakciókat. Ez történt Spanyolország esetében is: a csatlakozás után felerősödött a tőkeáramlás az Unióból, ezen belül Nagy-Britanniából - foglalja össze a magyar várakozásokat Major István.

Stabil gazdaság

Nyilván a tradíciók hiánya és a távolság, a kontinensenkívüliség az oka annak, hogy kevesebbet tudunk a brit gazdaságról, mint az Unió többi tagállamáéról. Ezért is kértük Grexa Juliát - aki a közelmúltig londoni nagykövetségünk külgazdasági attaséjaként dolgozott -, hogy foglalja össze a szigetország gazdaságának főbb jellemzőit.

Elsősorban a stabilitást említi, aminek köszönhetően az országnak kevesebb gondja van, mint Európának. Bár a gazdasági növekedés kissé lelassult, a gyarapodás üteme még így is duplája az Unió átlagának. A korábbi évekkel ellentétben már nem az export, a szolgáltatások és a beruházások bővülése tartja lendületben a gazdaságot, hanem a belső fogyasztás. Kérdés azonban, hogy meddig tartható fenn ily módon az egyensúly. A gazdaság irányítóinak gondot jelent az is, hogy lelassult az üzleti beruházások üteme, s a kiesést a kormány beruházásai nem képesek ellensúlyozni.

Az alacsony infláció is stabilnak látszik - a Bank of England 2,5 százalékon tartja az irányadó kamatot -, s egyelőre kiegyensúlyozott az államháztartás is. Érezhetően növekszik azonban az inflációs nyomás, a megnövekedett közkiadások miatt pedig romolhat a büdzsé egyensúlya. Igaz, pozíciója igen jó: egyenlege az utóbbi években aktívumot mutatott, és 2002-ben is mindössze 0,5 százalék volt a hiány.

A brit gazdaságot az abszolút nyitottság jellemzi. Kereskedelmi forgalmának csak 55-58 százalékát bonyolítja le az EU tagállamaival - messze a legnagyobb arányban kereskedik a szervezeten kívüli országokkal -, s évi mintegy 900 milliárd eurós teljesítményével a világon a második-harmadik helyen áll. Mivel még nem tagja az európai valutauniónak, olyan szuverén monetáris eszközök állnak a központi bank és a kormány rendelkezésére, amelyek nagyobb mozgásteret nyújtanak a gazdaság- és pénzpolitika alakításában.

Egyelőre nem eldöntött, mikor lép be az ország az eurózónába: júniusban a kormány a belépés önmaga számára előírt öt feltételét megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy egyelőre nem teljesül azok mindegyike, emellett sem a közvélemény, sem az üzleti világ nincs kellőképpen felkészülve a valutauniós csatlakozásra. Az a döntés született, hogy egy éven belül újra értékelik a helyzetet. London mindenesetre erőteljes felvilágosító kampányba kezdett, amitől azt reméli, hogy egy év múlva kedvezőbb lesz az euró megítélése.

Az Európai Unió keleti bővítését Nagy-Britannia következetesen támogatja, és azt alapvető gazdasági érdekének tekinti. A britek Magyarországot viszonylag kicsi, de a régió egyik legfejlettebb, alkalmazkodóképes piacaként tartják számon. A nálunk megtelepedett brit vállalatok értékelése szerint a jól képzett, motivált munkaerő, a viszonylag fejlett számítástechnikai kultúra és a javuló infrastruktúra kulcsfontosságú a tekintetben, hogy Magyarországon egyre magasabb hozzáadott értéket lehessen előállítani .

Marketing és helyi partner

No, és milyen a brit piac, mire számíthat az oda bejutni kívánó magyar üzletember? A hídverés nehéz feladat, hiszen rendkívül nagy a verseny. Nagy-Britannia az egész világgal kereskedik, a világ negyedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, a kereskedelemben pedig ennél is nagyobb a szerepe. Grexa Julia szerint a sikerhez kimagasló marketingmunkára és korszerű, minőségi termékekre van szükség, amelyek megjelenése és ára is versenyképes. A "pluszkiadásokra" a magyar vállalatoknak sajnos általában nincs elegendő forrásuk, ezért érdemes olyan helyi partnert keresni, aki nemcsak ismeri a piacot, de ért a hatásos marketinghez is.

Jó példa erre a magyar bor esete, amely a marketing gyengülése miatt az utóbbi időben veszített piacából, míg az erőteljesebb kampányuk eredményeként tért hódítottak az ausztrál, az új-zélandi és a dél-afrikai borok. A brit fogyasztó fogékony az újra, de megfelelő előkészítés nélkül - legyen a termék bármilyen kiváló minőségű - semmit sem lehet vele elfogadtatni. Különösen szívesen fogadja a kuriózumnak számító, nemzeti termékeket, amiket előszeretettel forgalmaznak a szupermarketek is. Mindenekelőtt azonban alaposan tanulmányozni kell a piacot, akkor is, ha valaki a legegyszerűbb termékek valamelyikét - mondjuk papírszalvétát - szeretne forgalmazni.

A magyar exportban - a nemzetközi társaságok nagy tételein kívül - a hungaricumoknak van sikerük. Már ismert a herendi porcelán, a magyar méz és a bor, és az élelmiszerpiac további lehetőségeket tartogat a zöldségfélék, húsáruk, fagyasztott termékek kivitele terén.

Az utóbbi évtizedekben ugyanis alaposan megváltoztak a korábban egyhangúnak tartott főzési szokások. A szigetország lakói választékosabban készítik el az asztalravalót, így a magyar termékek megismertetésével érdemes próbálkozni. Egyre elismertebb a magyar bútor is, ám a legnagyobb sikert egy ettől egészen távol álló területen a NABI érte el a szigetországban: felvásárolta az Optare céget, és betört a brit autóbuszpiacra. Kiemelkedő szerephez jutott a magyar befektetésű Graphisoft UK Ltd. is, amely felvásárolta a bristoli Cymap céget, a KFKI UK Ltd. pedig megkezdte szoftverfejlesztő, -értékesítő tevékenységét.

Nagy-Britannia főbb gazdasági mutatói

 

1999

2000

2001

2002

Lakosság (M fő)

59,2

59,5

59,8

60,1

GDP értéke folyó áron (Mrd euró)

1354

1425

1489

1564

A GDP növekedésének üteme változatlan áron (%)

2,1

3,0

2,4

1,2

Az egy főre jutó GDP folyó áron (ezer euró)

22,8

23,9

24,9

26

Infláció alakulása (%)

2,5

2,1

2,1

2,3

Munkanélküliség (%)

5,9

5,6

5,2

5,2

Export értéke (Mrd euró)

346,9

415,7

430,4

426,3

Import értéke (Mrd euró)

369,4

445,7

469,3

460

Költségvetés egyenlege (a GDP %-ában)

1,3

2,6

0,7

-0,5

Magyarország, brit tükörben

A Magyarországon megtelepedett mintegy 500 brit vállalkozás eddig csaknem 2 milliárd euró működő tőkét fektetett be. A Nagy-Britannia gazdasági súlyához és óriási tőkekiviteléhez képest meglehetősen csekély összeg a már itt lévők szerint azzal magyarázható, hogy régiónk még ma sem eléggé ismert a szigetország üzleti köreiben. Nem véletlen, hogy a brit kormány kampányt indított a helyzet javítására, ám sok múlik azon is, milyennek ismernek meg bennünket, mit vagyunk képesek felmutatni.

Feltétlenül okulnunk kell abból, ahogy minket látnak az itt tevékenykedő brit üzletemberek. A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara tagjai azon a beszélgetésen, amit Virágh Ferenc, hazánk új londoni külgazdasági attaséjának bemutatkozása alkalmából tartottak, a kedvező tapasztalatok mellett számos kritikát is megfogalmaztak.

Abelovszky Valéria, a kamara ügyvezető igazgatójának összegzése szerint a befektetők nagy problémának tartják, hogy már nemcsak relatíve, de más térségbeli országokkal összehasonlítva is jóval kevesebb tőke érkezik hozzánk. Az okokat illetően első helyen említik a cégek képviselői, hogy nincs folyamatos párbeszéd a kormány és a befektetők között, és hiányolják azt is, hogy nem készült egy legalább középtávú gazdasági koncepció. Bizonytalanságot vált ki bennük az adó- és egyéb jogszabályok gyakori változása, és úgy látják: túlpolitizált a közélet, a gazdaságba is beleivódott a politika, aminek a gazdaságélénkítés gyakran áldozatává válik.

Gyenge és egyenlőtlen az infrastruktúra - az Unilever például hiába tervezte, hogy nálunk hozza létre regionális központját, ha nincs megfelelő úthálózat a határokig. A brit tulajdonban lévő Danubius Hotels az idegenforgalom hiányosságaira panaszkodik. Tudomásul kell venni, hogy régiónk elvesztette egykori különlegességét - a turista minden tekintetben színvonalas körülményeket igényel, amitől messze vagyunk. Ha valaki nem szervezett úttal érkezik hozzánk, egyszerűen elvész az országban.

A cégek konkrét tapasztalatait illetően általános vélemény, hogy túlteng a bürokrácia, az ügyintézők gyakran egymással ellentétes információkat adnak. (Nem csoda, hiszen olykor a szabályozók is ellentmondásosak.) Sokan panaszkodnak a törvénykezés hiányosságaira, a hosszan elhúzódó bírósági eljárásokra, a bürokrácia útvesztőire - eltűnnek például az adósok, képtelenség a kintlevőségek behajtása -, illetve a korrupcióra. Mindezek ellenére kivonulást kevesen, fejlesztést annál többen terveznek. A kamara ügyvezetőjének tájékoztatása szerint októbertől várhatóan újabb számottevő brit befektetésekre kerül sor.

A megkérdezettek jó tanácsokkal is szolgáltak. Szerintük a legfontosabb az, hogy megtaláljuk azokat a területeket és sajátosságokat, amelyek megkülönböztetnek bennünket a térség többi országától, olyan termékek gyártását kell szorgalmazni, amelyekben érvényesülhet a magyar munkaerő speciális ismerete, szaktudása. Csak ily módon lehet előnyre szert tenni, s elérni azt, hogy hazánkat mind szélesebb körben régiónk egyik központjaként tartsák számon.

A magyar-brit kereskedelmi forgalom összetétele (határparitáson)

 

2002 (M euró)

02/01 (%)

2002 (M euró)

02/01 (%)

Élelmiszer, ital, dohány

58,9

114,6

21,3

116,3

Nyersanyagok

9,1

78,4

12,0

76,6

Energiahordozók

13,0

n. a.

0,5

142,0

Feldolgozott termékek

377,0

107,5

496,1

110,6

Gépek, gépi berendezések

1253,0

119,6

604,7

97,1

Összesen

1711,0

117,0

1134,7

100,00

Négy kihívás

A brit kamara közreműködésével szervezték meg szeptember második felében (lapzártánk után) a The Economist kerekasztal-konferenciáját, amelyre a kormány több tagját és a magyar gazdasági élet számos kiemelkedő személyiségét hívták meg. A kétnapos program fő témája "Magyarország gazdaságpolitikai stratégiája az EU-csatlakozás küszöbén". Mint a szervezők előrebocsátották, a magyar üzleti életnek négy fő gazdasági kihívással kell szembesülnie. Ezek: az emelkedő bérköltségek; a külfölditőke-beáramlás várható lassulása; a belföldi kereslet mérséklődése a költségvetés-megszorítás következtében; a nyereségráták várható csökkenése az erősödő piaci versenyben.

A gazdasági irányelveket illetően a kormányzat és az üzleti élet vezetőinek kérdése: Meddig tud Magyarország ellenállni a kereslet EU-szerte érzékelhető visszaesésének? Milyen hatása lesz az emelkedő béreknek a keresletre és az exportra? Milyen tervei vannak a kormánynak a gazdasági növekedés serkentésével, az infláció korlátozásával kapcsolatban? Milyen változások várhatók a gazdaság szabályozási rendszerében? Hogyan alakul a forint értéke?

A britek kezdeményezte magas szintű konferencia bizonyára választ ad megannyi kardinális kérdésre, és eligazítást kapnak majd azok a befektetők is, akik eddig egy-egy területen - kellő információ hiányában - távol maradtak a magyar piactól.

Magyar Nagykövetség

Külgazdasági attasé

Embassy of the Republic of Hungary

35 Eaton Place London SW1X 8BY

Tel.: (44-207)235-5218

Fax: (44-207)823-1348

e-mail: huemblon@attmail.com

Időeltolódás: -1 óra

ITD-H Kereskedelmi Szolgálat Irodája

Embassy of the Republic

Hungary, Trade Commission

46 Eaton Place

London SW 1

Tel.: (44-207)235-8767

Fax: (44-207)235-4319

e-mail: itdlondon@btconnect.com

Honlap: www.freespace.virgin.net/huntrade.londo

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére