Kevesebb kishaszonjármű: bezárult egy kiskapu

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)

Ha szűkül a piac, különösen értékessé válnak azok az állami megrendelések, amelyek önmagukban is képesek fellendíteni egy-egy gyártó vagy forgalmazó üzletmenetét. Az idei esztendő legnagyobb üzletét kétségkívül a Rába csinálta: júliusban 4,2 milliárdos szerződést kötött a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalával. A 2004-es évre szóló szerződés értelmében a Rába 90 db H-14. 206 AEL típusú katonai terepjáró tehergépkocsit szállít a honvédségnek.

Ha az importőrök háza táján nézünk körül, nem sok hasonló sikertörténetre bukkanunk. A legrosszabb hír, hogy az idei esztendő első hat hónapjában 15 százalékkal kevesebb kishaszonjármű talált gazdára, mint az előző év hasonló időszakában. (Az idén az első félévben mintegy 11 ezer haszonjárművet adtak el, tavaly hat hónap alatt 12 881-et.) Mivel az autópiac összességében nem teljesített rosszul az első félévben, az egyetlen részterületet sújtó visszaesés oka másutt, a szabályozók változásában keresendő. A jelenség magyarázata az, hogy a jogalkotók bezártak egy hosszú évek óta nyitva álló, és sokakat trükközésre csábító kiskaput. A jogharmonizációs folyamat során ugyanis átvettünk egy uniós szabályt, amely a dobozos, illetve a két üléssoros kishaszonjárművek besorolására vonatkozik. A Magyar Gépjárműimpotőrök Egyesülete (MGE) már tavaly prognosztizálta, hogy a jogszabályváltozásnak drámai hatása lehet. Korábban az előbb említett járműveket teherautóként lehetett vámkezelni – annak ellenére, hogy a gépkocsikat a gyakorlatban sokan személyautóként, illetve személyszállításra (is) használták -, az év elejétől azonban a személyautókra vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani (és befizetni) az importtal kapcsolatos közterheket. A személygépkocsik után 20 százalék forgalmi adót és 25 százalék – vissza nem igényelhető – áfát kell fizetni, így 2003. január elsejétől ugyanez vonatkozik a 3,5 tonna alatti kisteherautók közül a dobozos, illetve két üléssoros változatokra. A jogharmonizáció egy csapásra közel a másfélszeresére emelte ezeknek a gépjárműveknek az árát, amit egyrészt sokan nem értenek – annál kevésbé, mivel a forgalomban (például a közlekedési korlátozások szempontjából) ezek az autók továbbra is teherautónak számítanak. A magyar piac köztudottan rendkívül árérzékeny, és – amint az előre megjósolható volt – nem nyel le ekkora drágulást.

A vásárlók magatartása teljesen egyértelmű: a háromnál több személy szállítására alkalmas kisteherautók piaca gyakorlatilag összeomlott (több gyártó, így például a legnagyobbak közé tartozó Renault ki is vonta ezeket a kínálatából). Az MGE ráadásul arra számít, hogy a trend tartós marad, azaz a 2003-as év hátralévő időszakában sem növekszik a kereslet az adózási szempontból személyautóvá "változtatott" kisteherautók iránt. Ha a jóslat valósággá válik, akkor az idén – és a következő években – éves szinten akár 4 ezres is lehet a forgalomcsökkenés.

A változás a teljes haszongépjármű-piacot megrengette: csupán a Kia, a Volkswagen, a Peugeot, a Mitsubishi, a Seat, a SĄkoda, a Piaggio és a Citroën tudta szerény mértékben növelni az eladásait, a többi forgalmazó kénytelen volt a tavalyinál kevesebbel beérni (az MGE listáján 22 gyártó szerepel). Százalékban kifejezve a legnagyobb részsikert a SĄkoda aratta, a cseh márka a múlt évhez képest az idén az első félévben 471 százalékos eredményt, azaz több mint négy és félszeres növekedést produkált – igaz, ehhez mindössze 99 autót kellett eladnia. Jó féléve volt a 603 autót értékesítő Kiának (173,3 százalék) és a 206 gépkocsit eladó Seatnak (140 százalék) is. Ebben a szegmensben a Peugeot-é a legnagyobb piaci részesedés (1346 autó, 12,2 százalék).

A 3,5 tonnás kategóriában látszólag mindenki megtalálta a számítását, hiszen összességében 26 százalékkal bővültek az eladások. Az Iveco, a Renault és a Mercedes is javított (az előbbi kettő 150, az utóbbi 109 százalékot teljesített). A százalékok persze itt sem árulnak el sokat a tényleges piaci erőről: a piac 60 százaléka a Mercedesé, 35 az Ivecóé, és a maradékon osztozik a Renault az új jelentkezőnek számító Hyundai-jal és az Andoriával.

A 3,5-5 tonna közötti szegmens gyakorlatilag az Iveco és a Mercedes birodalma, mellettük a Renault próbál még labdába rúgni. Az Iveco 13, a Mercedes 71, a Renault pedig 3 autót adott el. Az összes eladás 104,8 százaléka volt a múlt év első félévinek.

5 és 10 tonna között az Iveco, a Renault, a Daewoo Avia és a Mercedes a legnagyobb szereplő, a szűkülő (71,3 százalékos) piacon azonban a legnagyobb előrelépést a Nissan érte el (188,2 százalék).

A 10-15 tonnás nehézsúlyban Mercedes-Iveco-Renault-DAF a sorrend. Növekedésre csupán a Mercedes, a Renault és a DAF volt képes, a kategória piaca azonban zsugorodott (80,3 százalék).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!