Ügyvédi költség
A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet értelmében a szeptember 1. után indult polgári perben a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet
– a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
– a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegének megfizetésére.
A fentiek alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles.
Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét az alábbiak figyelembevételével állapítja meg:
Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege
– 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
– 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
– 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.
Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.
Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.
A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a fentiek 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben ezekben az esetekben is mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, ám az ügy bonyolultsága esetén a bíróság a rendeletben előírtakhoz képest fel is emelheti a munkadíjat.
A fél kérheti, hogy az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítsa meg. A bíróság szükség esetén kötelezi az ügyvédet a kimutatásban szereplő kiadások igazolására.
(Magyar Közlöny, 2003/99. szám)
Munkabiztonság
2004. január 1-jén lép hatályba a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági követelményeiről. A 105/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az általános munkabiztonsági előírások mellett részletesen foglalkozik az ipari alpintechnikával kapcsolatos különleges szabályokkal.
A rendelet értelmében az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely 2 métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli, és a kiépíthető állványzat vagy más műszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal, ugyanakkor e rendelet előírásai maradéktalanul megvalósíthatók.
A rendelet a munkáltató alapvető munkavédelmi és munkabiztonsági kötelezettségeit felsorolja, és egyebek mellett meghatározza az alpintechnika személyi feltételeit. Ezek szerint alpintechnikai munkavégzésre csak olyan munkavállaló alkalmazható, aki:
– a 18. életévét betöltötte,
– legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
– a munkáltató által elrendelt, a gyakoroltatásokra is kiterjedő oktatásokon részt vett, az ismereteket elsajátította, és az erről szóló igazolást a munkáltató kiadta,
– legalább alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezik,
– az alpintechnika alkalmazásához egészségileg alkalmas, és ezt előzetes, valamint időszakos munkaköri/szakmai alkalmassági vizsgálat alapján a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály rendelkezései szerint igazolja,
– rendelkezik az alpintechnikai feladat végrehajtására a munkáltató által névre szólóan, írásban közölt kijelöléssel.
(Magyar Közlöny, 2003/106. szám)
Külkereskedelem
Az áruk, szolgáltatások, és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről és behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/b) számú mellékletének a 0305 és az 1604 vámtarifaszámú, halat és halászati terméket tartalmazó sorai szeptember 4-én hatályukat vesztették.
(Magyar Közlöny, 2003/103. szám)
Vámkezelési engedély díjai
Emelkedett az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatok díja. A vámkezelési engedély kiadásáért
– motorkerékpár esetében 15 370 forintot,
– személygépkocsi esetében 19 300 forintot,
– tehergépkocsi, autóbusz, vontató és nyerges vontató esetében (darabonként) 20 460 forintot,
– számozott fődarab esetében (darabonként) 6050 forintot
kell 2003. szeptember 15-től a kérelmezőnek megfizetnie.
(Magyar Közlöny, 2003/106. szám)
Kereskedelmi vámtarifa
Megváltoztak egyes cseh, szlovák és török termékek vámtételei. A kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 19/2003. (VIII. 27.) KüM-PM együttes rendelet bizonyos szabályait a 2003. július 15-ét követő, más rendelkezéseit a 2003. augusztus 19-ét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.
A Csehországból, a Szlovákiából és Törökországból származó egyes árukra vonatkozó vámkontingesek mennyisége is megváltozott. A vámtételről és a megváltozott vámkontingensekről a 20/2003. (VIII. 27.) KüM-PM együttes rendelet mellékletéből lehet tájékozódni.
(Magyar Közlöny, 2003/100. szám)
Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal
A kormány a lakás- és építésügyi feladatai egységes végrehajtását, valamint az építésügyi hatósági intézményrendszer hatékony irányítását és működtetését a 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelettel létrehozott Országos Lakás- és Építésügyi Hivatallal kívánja ellátni. A belügyminiszter felügyelete és irányítása alá tartozó új hivatal az építésüggyel kapcsolatos szakmai tervezeteket előkészítő, kidolgozó, javaslattevő, országos hatáskörű szerv lesz. Szakmailag irányítja és felügyeli majd az építészeti-műszaki tervezést, a településrendezést, az építésügyi hatósági tevékenységet, a kivitelezést, valamint a szakmai kamarákat.
(Magyar Közlöny, 2003/101. szám)
Veszélyes anyagok vizsgálata
A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESzCsM-KvVM-BM együttes rendelet október 31-én lép hatályba. A jogszabály szerint az anyagok és a készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságait, valamint mérgező és környezetkárosító tulajdonságait a rendelet mellékletében megadott módszerek szerint kell meghatározni. A rendelet mellékletét a Magyar Közlöny 2003. évi 102. számának II. kötete tartalmazza. A rendelet szerinti eredmények értékelését a 44/2000. (II. 27.) EüM rendelet 1-4., valamint 10. számú mellékletei alapján kell elvégezni.
(Magyar Közlöny, 2003/102. szám, I. kötet)
Szálláshelyek minősítése
A kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló gazdasági és közlekedési miniszteri rendelet szerint a szálláshely minősítését minden, az osztályba sorolásra és minősítésre kiható változás esetén, de ötévenként mindenképpen felül kell vizsgálni. Ez esetben a szálláshelyet ismét osztályba sorolják, illetve minősítik. Amennyiben az ellenőrzésre jogosult szervezet azt állapítja meg, hogy a szálláshely osztályba sorolása, illetve minősítése nem felel meg a feltételeknek, az üzemeltetőt felszólítja a hiányosság megszüntetésére. A korábbi szabályozástól eltérően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala csak a műemlék vagy műemlék jellegű épületben működő kereskedelmi szálláshely ellenőrzése esetén nem sorolhatja alacsonyabb osztályba a szálláshelyet, minden más esetben igen.
A november 27-én hatályba lépő 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet előírja továbbá, hogy milyen feltételeknek kell hogy megfeleljen a gyógy- és wellness-, a garni- és az apartmanszálloda. A jogszabály mellékletei a kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények 10 pontba sorolása mellett részletezik a különböző kategóriájú szálláshelyek minimális szolgáltatásait is.
(Magyar Közlöny, 2003/ 101. szám)
Szennyezett csomagolóeszköz
Növényvédő szer csomagolására használt fogyasztói, gyűjtő és szállítási csomagolóeszköz-hulladékok kezelésével, visszaváltásával kapcsolatban megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelete. A jogszabály meghatározza, mely csomagolóeszköz tekinthető veszélyes, illetve nem veszélyes hulladéknak, valamint rendelkezik arról, hogy mely tisztított csomagolóeszköz használható fel ismételten.
Az engedéllyel rendelkező természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet átveheti a felhasználónál keletkezett tisztított csomagolóeszköz-hulladékot, egyúttal gondoskodik azok gyűjtéséről, kezeléséről. A rendelet szerint a felhasználótól való hulladékbegyűjtés ösztönzésére visszaváltási díj állapítható meg. A felhasználó köteles a kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevőnek átadni vagy kezeléséről saját költségén gondoskodni.
(Magyar Közlöny, 2003/105. szám)
Egészségügyi szolgáltatás méltányosságból
A méltányosságból engedélyezhető egészségügyi szolgáltatásokról, valamint gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz és egészségügyi ellátás ártámogatásáról szól a 130/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet. Az augusztus 30-án hatályba lépett jogszabály alapján – bizonyos feltételek fennállása esetén – az egészségügyi szolgáltatás részleges térítési díja is átvállalható méltányosságból, ha a biztosított a szolgáltatást a MEP-pel, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatósággal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe. Az ellátás szakmai indokoltságát orvosi dokumentumokkal kell alátámasztani.
A gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás méltányossági ártámogatásához a biztosítottnak kérelmet kell írnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, s a kérelemhez be kell csatolnia a rendeletben felsorolt dokumentumokat.
Méltányosságból biztosítható terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz akkor is, ha a biztosított az ellátásra jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik ugyan, de körülményei, jövedelmi viszonyai a segítséget indokolják.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyről is szól a kormányrendelet. Ezt abban az esetben lehet kérni, amikor bár nincsenek meg a szükséges egészségügyi szolgáltatások, az ártámogatás, avagy a pénzbeli ellátás odaítélésének a feltételei, azonban a kérelmező rászorul a segítségre.
(Magyar Közlöny, 2003/99. szám)
HUNGART
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. január 25-én nyilvántartásba vette a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága egyesületet. 2003. július 30-án a miniszter – az egyesület kérelmére – a nyilvántartásba vételről szóló határozatot az alábbiak szerint módosította:
1. A közös jogkezelő egyesület neve: HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület.
2. A közös jogkezelő egyesület rövidített neve: HUNGART Egyesület.
3. A közös jogkezelő egyesület székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
4. A közös jogkezelő egyesület képviselőjének neve: Sárkány Győző elnök.
(Magyar Közlöny, 2003/103. szám)
Fénycsőelőtét energiahatékonysága
A 230 V-os, 50 Hz-es hálózati feszültségről működtetett fénycsőelőtét műszaki dokumentációjával, forgalmazásával kapcsolatos előírások egy része 2004. január 1-jén, más szabályai az uniós csatlakozást követően változnak.
A Magyar Köztársaság, illetve az Európai Unió területén fénycsőelőtétet előállító, illetve a forgalmazó felelős azért, hogy a forgalmazott fénycsőelőtét megfeleljen a rendeletben meghatározott követelményeknek. Ha a fénycsőelőtét lámpatestbe építve kerül forgalomba, akkor a megfelelőségi jelölést a lámpatesten és annak csomagolásán kell feltüntetni.
(Magyar Közlöny, 2003/103. szám)
Ökológiai gazdálkodás
Az Európa Unióhoz történő csatlakozást követően módosul a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállítása, forgalmazása és jelölése. A változást a 144/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ökológiai gazdálkodás előírása szerint termelt mezőgazdasági terméken "ökológiai" megkülönböztető jelölést kell – a külön jogszabályban előírtakon túlmenően – alkalmazni. Ez a jelölés tanúsítja, hogy a terméket vagy alkotórészeit az európai közösségi rendeletben foglalt előírások teljesítésével termelték és ellenőrizték. Az ökológiai gazdálkodást elősegítő támogatást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja.
(Magyar Közlöny, 2003/104. szám)
Mezőgazdasági ügyfélregiszter
Az uniós csatlakozást követően közösségi, valamint nemzeti támogatást csak a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező ügyfél igényelhet. Az ügyfélregiszter alapfeladata a közösségi támogatást, illetve a nemzeti támogatást igénylő személyek nyilvántartása. A kérelmezőt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MHV) a megfelelően kitöltött nyilvántartási kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és az erről kiállított regisztrációs igazolást részére megküldi. Az MVH a 2004. évi területalapú támogatáshoz szükséges kérelemcsomagot annak az ügyfélnek küldi meg, aki a rendelet szerinti "ügyfél-blokk adatok lapját" 2003. december 20-ig a hivatalhoz visszaküldi.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2003/104. szám)
Területfejlesztés
Módosították a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeit. A szeptember 17-én hatályba lépett rendelet melléklete különválasztja a tervkészítés folyamatán belül az előkészítő és javaslattevő munkafázist, egyúttal felsorolja ezek lépéseit.
(Magyar Közlöny, 2003/104. szám)
Vidékfejlesztés
A földművelésügyi tárca részben módosította az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendeletet. Ezek szerint támogatás nyújtható például kommunikációs, oktatási és továbbképzési programokhoz. Az e feladatok ellátásához rendelt költségvetési eszközök felhasználásáról a vidékpolitikai kormánymeghatalmazott dönt. A támogatás címzettje jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.
(Magyar Közlöny, 2003/105. szám)
Tej-tejtermék
A tej és tejtermék forgalomba hozatalának feltételeit szigorítja a 99/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet, egyúttal módosítja a kvótajogosultság átruházásával, illetve átengedésével kapcsolatos szabályokat.
Az augusztus 22. óta hatályos jogszabály szerint ezentúl a tejfeldolgozó tevékenységét csak abban az esetben folytathatja, illetve tej és tejtermék csak abban az esetben hozható forgalomba, ha a tejfeldolgozó az alapanyagként felhasznált tejet havonta legalább háromszor bevizsgáltatja. Az alapanyagként szolgáló nyers tej vizsgálatáról a laboratórium csak abban az esetben állíthat ki tanúsítványt, ha a feldolgozó a tejet igazoltan tejkvótával rendelkező tejtermelőtől vette át. Amennyiben a feldolgozó nem rendelkezik a szükséges tanúsítványokkal, úgy a Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás a tejtermék forgalomba hozatalát megtilthatja.
A rendelet lehetővé teszi a kvótajogosultság átruházását, illetve átengedését, ha a kvótatulajdonos tejszövetkezetbe vagy termelői csoportba lép be, és kvótáját vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet vagy termelői csoport tulajdonába adja.
A kvótatulajdonos termelők közös tulajdonának megszűnése, illetve gazdasági társaság szétválása esetén a jogutódokat a megállapodásuknak megfelelően illeti meg a kvóta. Ha több kvótajogosult gazdasági társaságot alapít, vagy kvótajogosult társaságok egyesülnek, a kvótákat össze lehet vonni. Az új kvóta nem lehet több, mint a szétválás, illetve az összevonás előtti.
(Magyar Közlöny, 2003/99. szám)
Állategészségügy
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter módosította a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló korábbi rendeletet. A jogszabály részletesen szabályozza a védekezés módját, az ellenőrző és minősítő üzemek tevékenységét, a gyógykezelt tenyészállomány további felhasználását, illetve az elkülönített vágás feltételeit.
Az augusztus 19-étől hatályos 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelet minden, a házityúkban előforduló, ilyen tenyészállományt tartó, illetve tojást keltető üzem részére kötelezővé teszi a szalmonellák elleni védekezést. A húshibrid csirkét és árutojást termelő üzem részére azonban – az árutojást termelő állományok vakcinázása kivételével – a védekezés önkéntes. Ezentúl a védekezést önkéntesen vállaló üzem a húshibrid csirkeállomány minősítő vizsgálatát az ellenőrző vizsgálatok végzésére jogosult laboratóriumban is elvégeztetheti.
Amennyiben a szalmonellavizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az illetékes állomást, egyidejűleg az izolált törzset tipizálás céljából az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetnek vagy a minisztérium által erre engedélyt kapott laboratóriumnak megküldi.
A tenyészállomány gyógykezelhető. A gyógykezelés után az állományt áttelepítés céljából az üzem más, megfelelően takarított és fertőtlenített épületébe kell elhelyezni. Új szabályként szól a rendelet arról, hogy a gyógykezelést követően, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (de minimum 4 hét) eltelte után, kéthetes időközzel, két alkalommal minősítő vizsgálatot kell végezni. Ha ennek eredménye negatív, akkor a forgalmi korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.
Magyarországra kizárólag Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum, Salmonella enteritidis és Salmonella typhimuriumtól mentes állományból származó házityúkot, szaporítóanyagot és étkezési tojást lehet importálni.
(Magyar Közlöny, 2003/98. szám)
Afrikai sertéspestis
Többek között a betegség megelőzése, illetve megjelenése esetén hozandó intézkedéseket, a zárlat elrendelésének feltételeit szabályozza a 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet. A jelentős részében csupán az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály a sertést tartók számára bejelentési kötelezettséget ír elő. Ezek szerint az a sartéstartó, aki a sertéspestis betegséget, vagy annak gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles értesíteni az állatorvost, aki jelenti a dolgot a kerületi főállatorvosnak. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állaton vágás során a fertőzésre utaló jeleket észleltek.
A kerületi főállatorvos köteles haladéktalanul hatósági állatorvost küldeni a helyszínre, aki megkezdi a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat. Ha az afrikai sertéspestis fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok megerősítik, a kerületi főállatorvos a betegséget hivatalosan megállapítja, és helyi zárlatot rendel el. Sertéseket újratelepíteni az afrikai sertéspestissel fertőzött gazdaságokban csak az előírt fertőtlenítési és rovarirtási műveletek befejezését követő 40 nap elteltével lehet.
A földművelésügyi tárca biztosítja a Nemzetközi Járványügyi Hivatal helyszíni tájékozódását.
(Magyar Közlöny, 2003/99. szám)
Almaexport
120 millió forintos keretösszegű export-visszatérítés lehetőségével támogatja a földművelésügyi tárca az étkezési alma értékesítését az orosz piacon. Az export-visszatérítés a 2003. szeptember 15-étől 2004. március 15-éig kiszállított étkezési alma után igényelhető.
Az export-visszatérítésre természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és termelői értékesítő szervezet is pályázhat. A pályázatokat személyesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálatán ügyfélszolgálati időben vagy postán, tértivevénnyel kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: "Étkezési alma Oroszországba irányuló export-visszatérítése." Az MVH a pályázatokat folyamatosan fogadja be és bírálja el az export-visszatérítési keret – 5000 tonna – kimerüléséig. A termékcsoportokban egy pályázó által alkalmanként igényelhető legkisebb mennyiség 20 tonna, a legnagyobb 500 tonna mennyiség lehet. Az érvényes pályázat további feltételeit a 100/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/99. szám)