Erősödő verseny

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjában, 2004. május elsején új közbeszerzési törvény lép hatályba Magyarországon. A jelenleginél részletesebb, terjedelmesebb, az uniós normákhoz teljes mértékben igazodó jogszabályt várhatóan ősszel fogadja el az Országgyűlés. A legfőbb változás az lesz, hogy megszűnnek a Magyarországon bejegyzett cégek előjogai, tehát a hazai vállalkozásoknak fel kell készülniük a piaci verseny további, erőteljes fokozódására. Újdonságként megjelenik a közösségi közbeszerzési értékhatár, ami mellett változatlanul fennmaradnak a nagyságrenddel alacsonyabb nemzeti értékhatárok is. A jogviták rendezésének gyorsítása érdekében bevezetik a békéltetés intézményét, amely, ha sikerrel jár, akkor nem kerülnek közbeszerzési döntőbizottság, illetve bíróság elé a panaszos ügyek.

2004. május 1-jétől új törvény szabályozza a közbeszerzést

Csaknem nyolc éve működik hazánkban a közbeszerzés rendszere. 1995-ben, a fejlett európai államok gyakorlatát figyelembe véve született meg az első és kisebb módosításokkal mindmáig hatályban lévő törvény. Azóta a közpénzekkel gazdálkodók elvileg csak a törvény előírásai szerint költhetnek pénzt beruházásokra, szolgáltatásokra, illetve áruvásárlásra. A közbeszerzési rendszer szabályozása természetesen a piacgazdaságú országokban hosszú évtizedek alatt fejlődött ki. Nálunk ezek az évtizedek kimaradtak, ezért a hazai szabályozást a nemzetközi gyakorlatnak, a világkereskedelemben elfogadott közbeszerzési kódexnek megfelelően alakították ki.

A nyolc évvel ezelőtti törvény megalkotásakor még nem voltunk uniós tagok, tehát az elmúlt, átmeneti időszakban lehetőségünk volt arra, hogy a nemzeti sajátosságokhoz igazodó jogszabályt alkossunk - mondta el Berényi Lajos, a Magyar Köztársaság Közbeszerzések Tanácsának elnöke. - A jövő év májusától viszont már az Európai Unió tagállamaként ránk nézve is kötelező lesz a közösségi közbeszerzési irányelvek elfogadása, a törvény kiigazítása. Minthogy Magyarország a többi tagjelölt országhoz hasonlóan nem kért átmeneti mentességet, ezért a belépés időpontjától azonnal érvénybe lépnek nálunk is az uniós szabályok. Nem toldozzuk-foldozzuk a régi, sokszor módosított törvényt, hanem teljesen újat alkotunk. Ami persze nem jelenti azt, hogy alapvetően megváltozna a közbeszerzések eddigi rendszere. Az új szabályok megalkotásakor az 1995 óta eltelt időszak tapasztalatait is hasznosítottuk. Szeretnénk, ha a közbeszerzési eljárások a verseny tisztaságát garantálva még átláthatóbbak lennének.

Fontos változás lesz, hogy a jövőben valamennyi érintettnek minden év elején éves beszerzési tervet kell majd készítenie, és ezt kötelesek lesznek nyilvánosságra is hozni: vagy az internetes honlapjukon, vagy a sajtóban. A tervtől eltérni csak rendkívül váratlan esetben lesz módja a közbeszerzési pályázatot kiírónak. Az eljárások minden lépését közbeszerzési naplóban kell rögzíteni az átláthatóság és a későbbi viták elkerülése végett. Az új törvény a kor követelményeihez igazodóan hozzájárul a jelenleginél gyorsabb és egyszerűbb elektronikus közbeszerzési eljárások térhódításához is.

Háromféle közbeszerzés

Az EU irányelvei megkülönböztetnek kormányzati, regionális és közszolgáltatói közbeszerzéseket. (Nálunk jelenleg egységes szabályok vonatkoznak mindhárom szférára.) Tehát az új magyar törvény is ennek megfelelően differenciál majd a különböző területek között.

Eddig talán a legtöbbet vitatott kérdés az volt - amit az Európai Unió éves országjelentéseiben is mindig kifogásolt -, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény a Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknak bizonyos könnyítéseket, előnyöket biztosít. Például ma még, meghatározott feltételek mellett, ki lehet írni közbeszerzési pályázatot kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek részére; vagy azonos feltételek esetén is 10 százaléknyi árelőnyt élvezhetnek a hazai vállalkozások, amennyiben helyi - foglalkoztatási, környezetvédelmi - érdekek ezt indokolják. Az új törvényben ilyen előnyök, megkülönböztetések már nem szerepelhetnek. Egyforma elbírálás alá esik majd valamennyi uniós tagországból pályázó cég. Ami persze kölcsönös, hiszen a nálunk bejegyzett vállalkozások is azonos eséllyel indulhatnak más országok közbeszerzési piacán.

A közbeszerzési eljárások száma és értéke a beszerzés tárgya szerint

Vizsgált időszak: 2002. 01. 01.-2002. 12. 31.

Beszerzés tárgya

Eljárások száma

Beszerzés értéke (Ft)

Árubeszerzés

1264

204 428 707 854

Szolgáltatás

1057

120 259 114 641

Építési beruházás

1922

479 955 179 539

Összesen

4243

804 643 002 034

Változó értékhatárok

A jelenlegi törvény szerint a szolgáltatásoknál 10 millió, az árubeszerzésnél 20 millió, a beruházásoknál pedig 40 millió forint feletti érték esetén kötelező a pályázat kiírása. Az Európai Unió ezeknél magasabb közösségi értékhatárt állapít meg, ám változatlanul indokoltnak tartják a nagyságrenddel kisebb, nemzeti értékhatárok fenntartását is. A hazai értékhatárok némileg növekedni fognak, de jelentős változásra nem kell számítani. A szolgáltatásoknál várhatóan 20-25 millió forintra, az árubeszerzéseknél 25 millióra, míg a beruházásoknál 60-70 millió körüli összegre emelkedik a közbeszerzéshez kötött értékhatár.

A nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzések, a jelenleg kormányrendeletbe foglalt, úgynevezett szabadkézi vétel előírásai az új törvényben, külön fejezetben kapnak helyet. Várhatóan az egy-két millió forintot meghaladó beszerzéseknél követelmény lesz legalább három ajánlat bekérése.

Az új szabályozással a törvényalkotók igyekeznek kiszűrni az irreálisan alacsony árral, lehetetlen kötelezettségvállalással sikerre törekvő pályázókat. Az ajánlatkérőknek többek között meg kell győződniük arról, hogy a kirívóan kedvező feltételek valóban teljesíthetőek-e. Amennyiben a kétely beigazolódik, akkor az adott pályázat érvénytelenné nyilvánítható.

Az új törvényben külön szabályok vonatkoznak majd az európai uniós értékhatárt meghaladó és a nemzeti értékhatárhoz kötött ügyletekre. Azokat a közbeszerzési pályázatokat, amelyek az európai uniós értékhatárokat elérik, a jövőben kötelező lesz megjelentetni az unió hivatalos lapjában. - Mi persze arra törekszünk, hogy ezeket a pályázatokat megjelentessük a mi Közbeszerzési Értesítőnkben is - mondta Berényi Lajos.

Eddig a kormányzati beszerzésekre, a regionális önkormányzati szférára és az úgynevezett közszolgáltatói beszerzésekre egységes szabályozás vonatkozott nálunk. Mivel az Unió irányelvei különbözőek a három területen, ezért az új jogszabály külön fejezetekben határozza meg a közszolgáltatókra vonatkozó előírásokat. (Ebbe a körbe tartoznak többek között a Magyar Posta, a MÁV Rt., a víz- és csatornaművek, az energiaszolgáltatók.) Ugyancsak külön előírások vonatkoznak majd a kormányzati és önkormányzati közbeszerzések lebonyolítására.

A közbeszerzési eljárások száma és értéke az ajánlatkérők besorolása szerint

Vizsgált időszak: 2002. 01. 01.-2002. 12. 31.

Ajánlatkérők besorolása

Eljárások száma

Beszerzés értéke (Ft)

Központi költségvetés és intézményei

1092

349 192 375 052

Önkormányzat és intézményei

1857

249 522 274 104

Közszolgáltatók

481

98 688 240 302

Egészség- és nyugdíjbiztosítás igazgatási szervei

46

11 394 093 582

Köztestület és közalapítvány

184

13 577 140 069

Támogatásban részesített szervezet

246

30 467 049 997

Egyéb beszerzők

337

51 801 828 928

Összesen

4243

804 643 002 034

Minősített ajánlattevők jegyzéke

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sokszor gondot okozott a pályázatok megfogalmazása. Számos ajánlattevő formai hibák miatt esett el egy-egy üzleti lehetőségtől. Lényeges változás lesz, hogy a törvény jövő év májusától közbeszerzési szakértő alkalmazását írja elő a beruházások megpályáztatóinak. Éppen annak érdekében, hogy az ajánlattevők dolga könnyebb legyen.

Az új jogszabály a közbeszerzési szakértők alkalmazásának és minősítésének a kritériumait is rögzíti. A jövőben még nagyobb jelentőséget kap a minősített ajánlattevők jegyzéke, amit eddig is a Közbeszerzések Tanácsa állított össze. Az erre a jegyzékre felkerült cégek egyszerűbben tudnak a pályázatokon részt venni, mivel számukra a különféle hatósági igazolások elismerése egyszerűsödik. Maga a pályáztatás módja eddig is EU-konform volt, hiszen a nyílt pályáztatás mellett a meghívásos és a tárgyalásos eljárásokra is lehetőség volt. Ezek a megoldások alapvetően fennmaradnak, csupán a részletkérdések szabályozása változik. A cégeknek tehát nem kell majd különösebben eltérni a nyolc év alatt megszokott gyakorlattól. Bár fő szabályként továbbra is a nyílt eljárás alkalmazandó, viszont az esetek 20 százalékában a meghívásos, illetve tárgyalásos közbeszerzési eljárások létjogosultsága is fennmarad.

Addig is Berényi Lajos azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy még jobban gondolják át a benyújtandó pályázatok szövegét. A jövőben nagyobb lesz a rizikója annak, ha valaki szabálytalanságot követ el. Hiszen az uniós értékhatárú beszerzéseknél - amennyiben a jogvita Magyarországon nem zárható le - akár az Európai Bíróságig is eljuthat egy-egy ügy. Tehát az egész közbeszerzési rendszer alfája és ómegája az, hogy mind a pályázat kiírója, mind a jelentkező kifogástalan pályázatot készítsen.

Természetesen nemcsak a közbeszerzések terén, hanem minden uniós támogatás odaítélésénél is hasonlóan magas követelményeknek kell megfelelniük a magyar pályázóknak. Ehhez pedig egyre több jó szakemberre lesz szükségük. Már eddig is többféle oktatási forma létezett, ám a jövőben ezek is bővülnek. Jelenleg a közbeszerzéssel kapcsolatos tudnivalókat, a gazdasági főiskola másoddiplomás képzésétől a Budapesti Műszaki Egyetemen át sok más felsőfokú intézményben oktatják. A tanintézmények mellett például a Cégvezetők Klubjában is lehetőség van arra, hogy a legfontosabb ismereteket a részvevők elsajátítsák. Minél több közbeszerzési szakértő képzésére lenne most szükség, hogy az uniós csatlakozás idejére segítségére lehessenek a kis-, közép- és nagyvállalatoknak egyaránt.

Azt persze mindenki maga dönti el, hogy a saját cégén belül mekkora apparátust foglalkoztat, illetve hogy milyen mértékben vesz igénybe külső szakértőket. Nyilván a nagyobb vállalatok saját közbeszerzési szakértőket foglalkoztatnak. Míg a kisebb cégek, a ritkábban pályázók erre nem rendezkedhetnek be, ők inkább eseti megbízással veszik igénybe a közbeszerzési szakértőket, illetve az erre szakosodott ügyvédek segítségét. A lényeg, hogy a pályázatokat kellő szakértelemmel állítsák össze, akkor van nagyobb esélye az ajánlattevőnek a nyerésre. El kell ismerni, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok már most is rendkívül bonyolultak, s az uniós csatlakozással csak még szövevényesebbé válik az új törvény, ezért a jogi szakértelem még inkább felértékelődik.

A közbeszerzések statisztikai adatai az eljárások típusa szerint

Vizsgált időszak: 2002. 01. 01.-2002. 12. 31.

Eljárások típusa

Eljárások száma

Beszerzés értéke (Ft)

Nyílt eljárás

3432

637 024 270 566

Meghívásos eljárás

40

3 640 036 825

Tárgyalásos eljárás

771

163 978 694 643

Összesen

4243

804 643 002 034

Cél: a korrupció visszaszorítása

A gazdaságnak a mai napig vannak olyan területei, ahol a korrupciós veszély az átlagosnál nagyobb. Az orvosi szakmától a rendőrökig sok munkakörrel kapcsolatban felmerülhet a pénzért vásárolt jogtalan előnyszerzés lehetősége. El kell ismerni, hogy a közpénzek elköltése is ezen a veszélyes mezsgyén mozog. Adatok, statisztikák természetesen nincsenek arra, hogy milyen mértéket ölt a korrupció, hiszen a többnyire csak szájhagyomány útján terjedő esetekről tudunk, bizonyítékok ritkán kerülnek elő. Maguk a cégek is kettős lelkületűek. Minthogy Magyarországon 1995 előtt nem kellett közbeszerzési pályázati rendszert működtetni, sokak emlékében úgy maradtak meg ezek az idők, mint egy sokkal egyszerűbb világ. Megvolt mindenkinek a maga szállítója, és azzal szabadon alkudozhatott. Ezért, amikor bevezették a közbeszerzési törvényt, akkor mindenki azt keresgélte, hogy miként lehetne kibújni a hatálya alól. Elvben persze mindenki elismerte, hogy változtatásra szükség volt. Azóta a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan próbálták mellőzni a törvény betartását, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Mindennek a kockázatát is vállalták, pedig a jogorvoslati eljárások során többnyire kiderültek a turpisságok. Az ellenőrzési rendszerek kijátszása sem könnyű. Általános ellenőrzési jogosítvánnyal az Állami Számvevőszék rendelkezik, míg a kormányzati szerveknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kontrollálja a közbeszerzések menetét, és minden minisztérium felügyeli a maga intézményeit. A cégeknél általában a belső ellenőrzés tárja fel a szabálytalanságokat. A Közbeszerzések Tanácsa a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős.

A Közbeszerzési Értesítőben minden szerdán jelennek meg a pályázati felhívások, valamint a korábbi pályázatok eredményei, a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos döntőbizottsági határozatok és bírósági ítéletek. Ebben az értesítőben a tanács közzétette az új törvénytervezet szövegét is, amely a www.kozbeszerzes.hu című internetes oldalról letölthető.

Trükkök

Régi trükk az értékmegosztás, amikor részletekben kötnek egy-egy nagyobb értékű munkára vagy beszerzésre szerződést. A jövő évtől ezek a legális kiskapuk sorban becsukódnak. A cégek egyébként is figyelik egymást, éberen őrködnek az üzleti élet tisztasága felett, hiszen a közbeszerzésből kiszorulók nem nyelik le a törvénytelenül ügyeskedők helyzeti előnyét. Berényi Lajos fontosnak tartja, hogy a cégvezetők a közbeszerzési területen csak olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik erkölcsi szempontból feddhetetlenek, "megközelíthetetlenek". Olyan belső szabályokat tanácsos kialakítani, hogy a közbeszerzési feladatokat ellátók esetén a vezetők száz százalékig biztosak legyenek abban, hogy kollégáik a törvényes utat járják.

Az utóbbi évben csaknem 5000 közbeszerzési pályázat jelent meg, amelyek nyomán összesen mintegy 800 milliárd forint értékű munka, beszerzés valósult meg. A legnagyobb közbeszerzők a települési önkormányzatok és a központi költségvetési szervek, míg a harmadik helyen a közszolgáltató vállalatok állnak. Ha a közbeszerzés tárgyát nézzük, akkor a legnagyobb értéket a beruházások képviselik (autópálya-építések, csatornázások, egyéb közműberuházás). Második helyen az áruvásárlások állnak, s ezen belül is a központosított közbeszerzés, ami a kormányzathoz tartozó intézményeknél például a gépkocsik, az informatikai eszközök és a bútorok beszerzésére terjed ki. Ennek az az előnye, hogy nagyobb mennyiségben kedvezőbb feltételekkel lehet vásárolni. A szogáltatások terén a közbeszerzés különösen érzékeny terület. Gondoljunk csak a nemzeti ünnepek rendezvényeire, amelyeknél időnként a kelleténél testreszabottabban jelennek meg pályázatok, illetve a nyílt pályázatokkal szemben többnyire előnyben részesítik a tárgyalásos közbeszerzési eljárást.

A jogorvoslati eljárások beszerzők szerinti megoszlása

Beszerzők

Száma

Központosított szerv ellen

23

Központi költségvetési szervek ellen

122

Önkormányzatok ellen

316

Helyi költségvetési szervek ellen

83

Önkormányzatok intézményei ellen

63

Közszolgáltatók ellen

81

Közhasznú társaságok ellen

34

Támogatásban részesítettek ellen

69

Társadalombiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alapok ellen

0

Összesen

791

Jelenleg a teljes közbeszerzési érték 5-10 százalékát teljesítik külföldön bejegyzett cégek. Tehát a döntő többségét a pályázatoknak Magyarországon bejegyzett vállalkozások nyerik el. De - hangsúlyozza Berényi Lajos - ez utóbbiak nem mind magyar tulajdonúak. Érdekes módon a közbeszerzési piacon igen nagy szerephez jutottak a kis- és középvállalkozások. A statisztikai adatok szerint az összes közbeszerzési pályázat 60 százalékának ők a nyertesei. A piacon évről évre nagyobb a verseny. Egy pályázati felhívásra átlagosan nyolc jelentkező is akad. Azzal, hogy jövő év május 1-jétől megszűnnek a kereskedelmi országhatárok, és az EU-tagországok száma nem 15 lesz, hanem 25, a verseny fokozottan erősödni fog. Egyre több vállalat jelenik meg más országok közbeszerzési piacán. Minderre úgy lehet felkészíteni a magyar vállalatokat, hogy a versenyképességüket kell erősíteni. Ez pedig már túlmutat a közbeszerzések piacán...

Külföldi nyertes ajánlattevők részvétele a közbeszerzési eljárásokban

Vizsgált időszak: 2002. 01. 01.-2002. 12. 31.

Az eljárások típusa és az ajánlatkérő besorolása

Eljárások száma

Beszerzés értéke (Ft)

Nyílt eljárás

Központi költségvetés és intézményei

22

3 223 312 781

Önkormányzat és intézményei

17

1 292 171 152

Közszolgáltatók

24

4 439 653 432

Egészség- és nyugdíjbiztosítás

1

1 024 769 120

Támogatásban részesített szervezet

12

1 129 800 056

Egyéb beszerzők

12

1 043 453 424

Összesen a nyílt eljárásban

88

12 153 159 965

Meghívásos gyorsított eljárás

Támogatásban részesített szervezet

1

34 614 328

Központi költségvetés és intézményei

1

25 720 976

Összesen a meghívásos gyorsított eljárásban

2

60 335 304

Meghívásos eljárás

Központi költségvetés és intézményei

1

38 400 000

Egyéb beszerzők

4

71 801 500

Összesen a meghívásos eljárásban

5

110 201 500

Gyorsított tárgyalásos eljárás

Egyéb beszerzők

1

32 493 280

Összesen a gyorsított tárgyalásos eljárásban

1

32 493 280

Tárgyalásos eljárás

Központi költségvetés és intézményei

11

11 513 947 008

Önkormányzat és intézményei

3

230 151 100

Közszolgáltatók

2

267 034 106

Támogatásban részesített szervezet

1

10 074 400

Egyéb beszerzők

3

627 661 376

Összesen a tárgyalásos eljárásban

20

12 648 867 990

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

Központi költségvetés és intézményei

17

1 630 831 347

Önkormányzat és intézményei

1

36 525 500

Közszolgáltatók

4

81 399 290

Egyéb beszerzők

6

716 369 612

Összesen a hirdetmény nélküli

tárgyalásos eljárásban

28

2 465 125 749

Mindösszesen

144

27 470 183 788

Kevesebb a jogsértés

A közbeszerzési döntőbizottság az idei első félévben 331 eljárást folytatott le, ami 51-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A döntőbizottság nyolcvannégymillió forint bírságot szabott ki. A testület 70 esetben állapított meg jogsértést, és 123 alkalommal elutasította a panaszos beadványt. A döntőbizottság első félévben kiadott határozatai ellen 34 esetben fordultak keresettel a bírósághoz, ami 24-gyel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Vagy a pályázó cégek, vagy hivatalból valamely ellenőrző hatóság támadja meg a gyanús ügyleteket: például a pályáztatás módját vagy magát a pályázat eredményét kifogásolva. Hamarosan bevezetik a békéltetés intézményrendszerét is, ami azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos viták végére minél előbb pont kerülhessen. A vitás eseteket jelenleg a közbeszerzési tanács döntőbizottsága bírálja el. Mivel a döntőbizottság elé nagyon sok - évente mintegy nyolcszáz - jogorvoslati ügy kerül, ezért a békéltetési eljárás jelentős terheket vehet le a testület válláról. Egy-egy ügyben a kirendelt békéltető megpróbálja a vitatkozókat megállapodásra késztetni, ha ez sikerrel jár, akkor további jogorvoslati eljárás nem indul.

Külföldi nyertes ajánlatok száma és értéke országbesorolás szerint (2002)

Besorolás

Eljárásszám

%

Összeg (M Ft)

%

EU-ból származó

118

81,94

22,784

82,93

CEFTA-tagállam

6

4,17

1,063

3,87

EFTA-tagállam

14

9,72

1,908

6,95

Egyéb külföldi

6

4,17

1,716

6,25

Összesen

144

100,00

27,471

100,00

A törvénytervezet széles körű szakmai vitája még a tavasszal megkezdődött. Valószínűleg a parlamenti vitában is számos jobbító észrevétel hangzik majd el, ezért várható, hogy az új, teljes mértékben EU-konform jogszabály a mindennapi életben is megállja majd a helyét.

A jogorvoslati eljárások beszerzés tárgya szerinti megoszlása (2000)

Beszerzés tárgya

Száma

Árubeszerzés

164

Építési beruházás

349

Szolgáltatás

278

Összesen

791

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére