Cégvagyon - házastársi vagyon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A házasság és a válás magánügy, a cégek azonban mégsem függetlenek a tagjaik házassági viszonyaitól. Sok vállalkozó nem is sejti, hogy a társaságbeli vagyoni részesedése válás esetén éppúgy az osztozkodás tárgyát képezi, mint a szekrénysor vagy a franciaágy. Igen sok esetben a házastársak egyúttal cégtársak is, ami tovább bonyolítja a vagyoni viszonyokat, különös tekintettel arra, amikor válásra kerül a sor. Tematikus összeállításunkban a számtalan értelmezési kérdést felvető szabályok gyakorlati alkalmazását mutatjuk be. Külön teret szentelünk annak, milyen hatással van a házastársi közös vagyon vélelme, illetve a közös vagyon megosztása a cég tulajdonosi szerkezetére.

Házastársi közös vagyon

Mi lehet közös vagyon?

A reálszerzés elvén alapuló közös tulajdonszerzéshez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot évtizedeken át a dologi jogias szemléletmód jellemezte, a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás, illetőleg a privatizáció folytán azonban a magánvagyon, és ebből következően a házastársi közös vagyon tárgya és köre lényegesen kibővült, ezért egyes jogirodalmi álláspontok a házastársi közös tulajdonszerzés vagyonjogias szemléletmódjának kialakítására hívták fel a figyelmet.

E szemléletmódnak megfelelően - amelyen a Legfelsőbb Bíróság utóbbi években kialakított ítélkezési gyakorlata is alapul - a házastársak Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti osztatlan közös tulajdonszerzésének fogalma, tárgya és köre szélesebb fogalom a Ptk. szerinti közös tulajdonnál, mert a Csjt. "mindaz" szóhasználatából az következik, hogy a házastársak reálszerzés elvén alapuló - családjogi értelemben vett - osztatlan közös tulajdonszerzése kiterjed mindarra, ami polgári jogi értelemben az (aktív és passzív) vagyon fogalmi körébe tartozik, tehát:

- ami a Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerint polgári jogi értelemben tulajdonjog tárgya, tehát ingó vagy ingatlan dolog,

- amelyre a Ptk. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell, tehát: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erő,

- amely polgári jogi értelemben kötelmi jellegű igénynek minősül, tehát vagyoni értékű jog, illetve követelés, vagyoni tárgyú kötelezettség, illetve tartozás.

A házastársak osztatlan közös tulajdonszerzése körében nincs jelentősége az adott vagyontárgy

- polgári jogi értelemben vett tulajdonjogi (dologi jogi) vagy kötelmi jogi jellegének,

- személyes, családi, illetve háztartási vagy befektetési, illetve vállalkozási célokat szolgáló jellegének és

- aktív vagy passzív vagyoni jellegének, mert a vagyon fogalmi körébe a pozitív és a negatív vagyoni értéket képviselő vagyontárgyak egyaránt beletartoznak.

A vagyon fogalmi körébe tartozó egyes konkrét vagyontárgyak kimerítő, tételes felsorolása nem lehetséges, az egyes vagyontárgyak azonban különböző szempontok szerint csoportosíthatók. Ennek megfelelően az egyes konkrét vagyontárgyak lehetnek: személyes, családi és háztartási célokat szolgáló aktív, illetve befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyak.

Kötelmi jellegű igények

A fentebb részletezett elveknek megfelelően állapította meg a Legfelsőbb Bíróság egyes konkrét ügyekben hozott eseti döntéseiben a házastársak személyes, családi, illetve háztartási céljaira szolgáló vagyontárgyak körében

- a haszonélvezeti jognak,

- az állami, illetve önkormányzati lakáson fennálló bérleti jognak,

- az önkormányzati lakás közösen létesített bővítményére vonatkozó bérleti jogviszony várományának,

- a tartós földhasználati jognak és az annak helyébe lépett értéknek,

- a telefonvonal belépési díjának,

- a lízingelt vagyontárgynak és

- a bérbeszámítási jognak a közös vagyoni jellegét.

Az e körbe tartozó vagyontárgyakkal azonban e helyütt terjedelmi okokból nem foglalkozunk.

Befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyon

A Csjt. nem minősíti a vállalkozói vagyont különvagyonnak, ezért a házastársak befektetési és vállalkozási célokat szolgáló vagyontárgyainak alvagyoni jellegét a személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyontárgyakéval azonos elvek alapján kell megítélni.

Kárpótlási jegy

A kárpótlási jegy közös vagyon akkor, ha

- az állam által okozott sérelem a közös vagyontárgyat érintette, vagy

- az állam által okozott sérelem kizárólag valamelyik házastárs különvagyonát vagy személyiségi jogait érintette ugyan, de a jogfosztottság anyagi és egyéb hátrányokban megnyilvánuló következményei közvetve a másik házastársat és a családot is sújtották.

Különvagyonnak minősül viszont a hadifogság elszenvedése miatt juttatott kárpótlási jegy akkor, ha a jogfosztottság anyagi és egyéb hátrányokban megnyilvánuló következményei a másik házastársat és a családot közvetve sem sújtották.

Részvény

Közös vagyon a különvagyoni részvény életközösség ideje alatt esedékessé vált osztaléka, különvagyon viszont a különvagyonba tartozó részvény árfolyamnyeresége.

Vagyoni értékű jogok

Ugyancsak a fenti elveknek megfelelően minősítette a Legfelsőbb Bíróság közös vagyonnak

- az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérleti jogának értékét,

- a meghatározott időre szóló üzemeltetési jogot (pl. diszkó),

- az egyéni vállalkozó házastárs úgynevezett vállalkozói vagyona körébe tartozó valamennyi vagyontárgyat: ingót, ingatlant, vagyoni értékű jogot és vagyoni tárgyú kötelezettséget,

- a szövetkezeti részjegyet,

- a polgári jogi társaságbeli részesedést,

- a gazdasági munkaközösségbeli és a közkereseti és betéti társaságbeli részesedést,

- a korlátolt felelősségű társaságbeli részesedést,

- a különvagyoni részvény életközösség ideje alatt esedékessé vált osztalékát.

Pénzkövetelések, pénztartozások és egyéb vagyoni tárgyú kötelezettségek

Az egyéb feltételek meglétében közös vagyonnak minősül

- a készpénzkövetelés,

- a pénztartozás,

- a bérbeszámítási jog,

- a biztosítási összeg stb.

Az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérleti jogának értéke

Közös vagyon a házastársak valamelyike által az életközösség ideje alatt megszerzett önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségre vonatkozó bérleti jog, amelynek értéke * szakértői vélemény alapulvételével, ennek hiányában * a tényleges forgalmi érték és kedvezményes vételár közötti különbözet összegében, vagy * bírói mérlegelés alapján határozható meg. * Az üzlethelyiségre fordított különvagyoni beruházás folytán a bérleti jog értékében bekövetkezett értékemelkedés mértéke - egyéb adatok hiányában - a késedelmi kamat adott időszakbeli mértékével azonos arányban is megállapítható.

A közös tulajdon hatálya harmadik személyekkel szemben

A családjogi értelemben vett tulajdoni igény a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban

- csak akkor és annyiban minősül tulajdonjognak vagy kötelmi, illetve egyéb jellegű vagyoni értékű jognak, követelésnek, illetve kötelezettségnek, ha és amennyiben az adott vagyontárgy, tehát az adott dolog, jog, követelés vagy kötelezettség az arra irányadó jogág szabályai szerint tulajdonjog vagy egyéb vagyoni értékű jog tárgya lehet,

- és az harmadik személyekkel szemben csak akkor és annyiban hatályos, ha és amennyiben a házastárs az adott vagyontárgy megszerzésének a tényét az arra irányadó jogág szabályai szerint igazolni tudja.

Ennek megfelelően mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése arra, hogy a házastársak által közösen alapított kft. által megszerzett ingatlan nem a házastársaknak mint természetes személyeknek, hanem a kft.-nek mint önálló jogalanynak a tulajdona. A házastársakat tehát az ilyen ingatlanra vonatkozóan érvényes polgári jogi jogcím (haszonélvezeti, használati, bérleti vagy más) hiányában sem a Csjt., sem pedig a Ptk. vagy a Gt. rendelkezései alapján nem illeti meg sem a tulajdonjog, sem pedig a használat joga, és ilyen jogot önmagában a jogcím nélküli használat ténye sem alapozhat meg.

Lízing

Pénzügyi lízing u Ha valamely vagyontárgy megszerzésének az alapjául szolgáló jogcím keletkezése és a vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjog megszerzése elválik egymástól, az adott vagyontárgy alvagyoni jellegét a jogcím keletkezésének időpontja határozza meg. A pénzügyi lízing jogcímén megszerzett vagyontárgy alvagyoni jellege tekintetében tehát eltérő lehet a megoldás attól függően, hogy a lízingszerződést egyetlen, nem nevesített (névtelen) szerződésnek, vagy két bérleti (haszonbérleti és adásvételi) szerződésnek fogjuk fel. A bírói gyakorlat a pénzügyi lízinget egyetlen szerződésnek tekinti, és a lízingtárgy ellenértékét a futamidő teljes tartamára járó lízingdíj, valamint a maradványérték együttes összegével azonosítja. Ebből viszont az következik, hogy a házasságkötés előtt egyedül megkötött, de az életközösség ideje alatt részben közösen teljesített, vagy az életközösség ideje alatt megkötött, de az életközösség megszakadása után a házastársak valamelyike által részben már egyedül teljesített lízingszerződés alapján megszerzett vagyontárgy esetében a lízingtárgy különváláskori értékének a hátralékos lízingdíjak és a maradványérték együttes összegével csökkentett része minősül közös vagyonnak, vagy a vegyült alvagyonok arányát a futamidő teljes tartamára járó lízingdíj és a maradványérték együttes összegéhez való hozzájárulás aránya határozza meg. * Működési (operatív) lízing * Az operatívlízing-szerződés alapján a lízingbevevőt - a pénzügyilízing-szerződéssel ellentétben - opciós jog nem illeti meg, és a lízingtárgy tulajdonjogát sem szerezheti meg, az életközösség ideje alatt közösen teljesített lízingdíjak tehát a lízingtárgy adott időszakra járó használati jogának az ellenértékét képezik. Erre tekintettel a futamidő teljes tartamára járó lízingdíj attól függően minősül közös, illetve külön adósságnak, hogy az életközösség ideje alatt vagy azt megelőzően, illetve annak megszűnését követően vált-e esedékessé, a házasfelek közötti elszámolás tárgyát pedig csak az általuk közösen kiegyenlített utolsó lízingdíjnak az életközösség megszűnését követő időszakra járó időarányos része képezheti.

A házastársi közös vagyon megosztása

A házastársi közös vagyon megosztása fogalmilag feltételezi:

- egyrészt az egyes alvagyonok körének és értékének, az egyes alvagyonok között fennálló megtérítési igényeknek, valamint a házasfelek úgynevezett vagyoni jutójának a meghatározását,

- másrészt az egyes konkrét vagyontárgyakon (ingó és ingatlan dolgok, vagyoni értékű jogok és vagyoni tárgyú kötelezettségek) fennálló közös tulajdon, illetve együttes jogosultság, illetve közös kötelezettség megszüntetését,

- harmadrészt pedig az egyes konkrét vagyontárgyakra vonatkozóan valamelyik házasfél kizárólagos tulajdonának, illetve egyedüli jogosultságának vagy kötelezettségének a létrehozását természetbeni megosztás, magához váltás vagy a vagyontárgy értékesítése és a vételár felosztása útján.

A házastársi közös vagyon megosztásának jogkövetkezményei

A házastársak egymás közötti viszonya

A házastársi közös vagyon megosztása a közös vagyonhoz tartozó dolog, jog, követelés vagy kötelezettség tulajdonosának, illetve jogosultjának vagy kötelezettjének a személyében - a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában - szükségképpen alanyváltozást eredményez, hiszen az fogalmilag feltételezi

- egyrészt a házastársak osztatlan közös tulajdonában álló dologra vonatkozó tulajdonközösségének, illetőleg együttes jogosultságára vonatkozó jogközösségének a megszüntetését,

- másrészt valamelyik házastárs külső jogviszonybeli kizárólagos tulajdonának, illetve egyedüli jogosultságának, vagy a házastársak külső jogviszonybeli tulajdonközösségének, illetve együttes jogosultságának a létrehozását.

Külső jogviszonyok

A közös vagyon megosztása a házastársak és a harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban

- alanyváltozást eredményező, illetőleg

- alanyváltozást nem eredményező módon egyaránt történhet,

attól függően, hogy a közös vagyon megosztása folytán az adott dolog, jog, követelés vagy kötelezettség kizárólagos vagy közös tulajdonjogát, kizárólagos vagy együttes jogosultságát, illetve kötelezettségét a külső jogviszonyra irányadó jogág szabályai szerint

- a külső jogviszonybeli tulajdonosnak, illetve jogosultnak vagy kötelezettnek minősülő házastárs, vagy

- a külső jogviszonyra irányadó jogág szabályai szerinti tulajdonosnak, illetve jogosultnak vagy kötelezettnek nem minősülő az a másik házastárs szerzi-e meg, aki a vagyonközösség fennállása alatt az adott jogág szabályai szerinti szerzésben való tényleges közreműködésének a hiányában a jogosulti minőségét nem volt képes igazolni, mert az adott vagyontárgyra vonatkozó családjogi értelemben vett tulajdonjoga nem a házastársak együttes szerzése, hanem a másik házastárs általi külön szerzés folytán keletkezett.

Ebből viszont az következik, hogy a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban a közös vagyonhoz tartozó egyes konkrét vagyontárgyak megosztása során annak van döntő jelentősége, hogy:

- egyrészt a házasfelek és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban a megosztás lehetséges módozatai az adott vagyontárgy, tehát ingó vagy ingatlan dolog, vagyoni értékű jogosultság vagy vagyoni tárgyú kötelezettség tulajdonosának, vagy kötelmi, illetve egyéb jellegű jogosultjának, illetve kötelezettjének a személyében alanyváltozást eredményeznek-e,

- másrészt az adott vagyontárgyra irányadó jogág szabályai szerint a tulajdonos vagy a jogosult, illetve kötelezett személyének az ilyen megváltozása az adott vagyontárgy forgalomképességétől, valamint a házastárs adott vagyontárgy tekintetében fennálló szerzőképességétől függően lehetséges-e, és igenlő esetben mi az átruházás módja és melyek a feltételei.

A házastársi közös vagyonnak mint vagyontömegnek, illetőleg a közös vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyaknak a házastársak közötti megosztása tehát csak olyan módon történhet meg, amely alkalmas arra, hogy a közös vagyonból a házastársak különvagyonába (kizárólagos tulajdonába) kerülő vagyontárgyak tulajdonjoga, vagy kötelmi, illetve egyéb jellegű jogosultsága érvényes megszerzésének és fennállásának a tényét a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban az adott vagyontárgyra irányadó jogág szabályai szerint mindkét házastárs hitelt érdemlően igazolni tudja.

Együtt élők közös tulajdona

A házastársak, az élettársak és a közös háztartásban élő más hozzátartozók közös tulajdonszerzése a közös tulajdonszerzésnek olyan sajátos alakzata, amely megegyezik egymással abban, hogy * bármelyik házastárs, élettárs, illetve közös háztartásban élő más hozzátartozó tulajdonszerzése kihat a másik házastársra, élettársra, illetve a másik vagy többi hozzátartozóra, és * a házastársak, az élettársak, valamint a közös háztartásban élő más hozzátartozók közös tulajdonszerzésének a Legfelsőbb Bíróság utóbbi években kialakult gyakorlata nem a polgári dologi jog, hanem a polgári vagyonjog fogalmának megfelelő értelmet tulajdonít. * Ennek megfelelően a házastársak, az élettársak és a közös háztartásban élő más hozzátartozók tulajdon- (és vagyon-!) szerzése esetében élesen el kell határolni egymástól * egyrészt a harmadik személyekhez fűződő, úgynevezett külső jogviszonyaikat, * másrészt az egymás közötti, úgynevezett belső jogviszonyaikat. * A házastársak, az élettársak, illetőleg a közös háztartásban élő más hozzátartozók a harmadik személyekhez fűződő külső jogviszonyaikban akár együttes, akár külön - külön szerzőként is szerepelhetnek ugyan, az egymás közötti, belső jogviszonyaikban azonban - az egyéb feltételek meglétében - az akarategységüknél fogva együttes szerzőknek minősülnek, vagyis - főszabály szerint - a harmadik személlyel létrejött szerződés megkötésében való részvételüktől, annak tartalmától és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül közös tulajdonosaik annak, amit a házassági életközösségük, illetőleg az együttélésük alatt a közös gazdálkodásuk eredményeként szereztek, és az egymás közötti jogviszonyukban ugyanígy felelnek az együttélésből eredő tartozásukért is. * Különbözik viszont egymástól a kétféle jogviszony annyiban, hogy a házastársak Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerinti vagyonközössége családjogi jogviszony, amelyre * elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés, * másodlagosan - házassági vagyonjogi szerződés hiányában - a Csjt. szabályai és az e szabályokhoz kapcsolódó bírói gyakorlat az irányadók. * Az élettársak és közös háztartásban együtt élő más hozzátartozók a Ptk. 578/G §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti közös tulajdonszerzése ezzel szemben polgári jogi jogviszony: kötelem, hiszen a közös tulajdonszerzés legalább az erre irányuló - ráutaló magatartással létrejött - hallgatólagos megállapodást feltételez, amelyre * elsődlegesen a felek között a közös tulajdonszerzésre irányuló - legalább ráutaló magatartással létrejött - hallgatólagos megállapodást, * másodlagosan pedig a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére