A társaságbeli részesedés értéke

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A vagyonközösséghez tartozó gazdasági társaságbeli részesedés értéke az adott gazdasági társaság cégformájától és az életközösség megszűnésekori létszakától függően az alábbiak szerint határozható meg.

Értékelés az alapításkor

Az alapításkori értékre vonatkozó szabályok valamennyi cégformánál azonosak.

Cégbejegyzés

A cégbejegyzés elrendelése esetén a gazdasági társasági részesedés értéke a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) alapján állapítható meg, és az az említett okiratok szerint

- a tag (részvényes) házastársat terhelő vagyoni (pénzbeli vagy nem pénzbeli) hozzájárulás összegével, illetve értékével,

- részvénytársaság esetében pedig a részvényjegyzési íven feltüntetett összegnek a már kifizetett részével, illetőleg a részvényutalványban feltüntetett összeggel azonos.

A cégbejegyzés megtagadása

A cégbejegyzés megtagadása esetén a gazdasági társasági részesedés értéke azonos a tag házastársat megillető kötelmi jellegű elszámolási igény értékével.

Értékelés a társaság működésekor

Kkt., bt.

A közkereseti és betéti társaságbeli részesedés mint forgalomképtelen kötelmi jellegű elszámolási igény értékének megállapítása feltételezi a társasági vagyon életközösség megszakadásakori körének és értékének a megállapítását. Az ítélkezési gyakorlatban is érvényesülő egyik felfogás szerint az elszámolási igény alapját a társasági vagyon könyv szerinti, véleményem szerint viszont annak a tényleges forgalmi (piaci) értéke képezi.

Szakértői vélemények

A társasági vagyon köre minden esetben, annak forgalmi értéke pedig kivételes esetekben kizárólag - a társasági szerződés, cégmásolat, éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés), vagyonkimutatás és egyéb okirati bizonyítékok adatain alapuló - könyvszakértői vélemény alapulvételével, főszabály szerint azonban csak ingatlanforgalmi, gépjármű, tárgy-, illetve a szükséges szakértelemmel rendelkező egyéb más társszakértők bevonása útján határozható meg.

Szükségtelen viszont a könyvszakértő mellett más szakértő alkalmazása akkor, ha a társasági vagyon kizárólag olyan félkész termékekből, követelésekből, illetve egyéb forgóeszközökből és tartozásokból áll, amelyek forgalmi értéke a könyv szerinti értéktől lényegében nem tér el, vagy ha az eltérés figyelembevételét egyéb szempontok nem indokolják. Ilyen egyéb szempont lehet - egyebek mellett -, ha a forgalmi érték (fogyasztói ár) és a könyv szerinti érték közötti különbözet valójában ipari vagy kereskedelmi tevékenység ellenértékét képezi, és annak realizálása feltételezi, hogy az említett tevékenységet az életközösség megszakadását követően fejtik ki.

Nem mellőzhető azonban a valós forgalmi érték tisztázása akkor, ha a társaság vagyonához jelentős értékű befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök (ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek stb.), befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok stb.) és olyan egyéb vagyontárgyak is tartoznak, amelyek forgalmi értéke nyilvánvalóan lényegesen eltér a könyv szerinti értéküktől.

Értékemelkedés

A közkereseti és betéti társaságbeli részesedés értékében az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időszakban bekövetkezett értékemelkedésnek

- a vagyoni hozzájárulás működtetésére visszavezethető része közös vagyonnak, míg

- a tag házastárs és a többi tagok személyes közreműködésére visszavezethető része pedig a tag házastárs, illetve a többi tagok kizárólagos tulajdonának, saját vagyonának minősül.

Az utóbbi érték a személyes közreműködés - okirati bizonyítékok adatai, ennek hiányában pedig szakértői vélemény alapján meghatározható - díjával, az előbbi érték pedig annak a különbözetnek az összegével azonos, amely a tag házastársat az elszámolási igénye alapján a közös vagyon megosztásának időpontjában megillető teljes követelés és a tagok személyes közreműködésének értéke közötti különbözet, illetőleg az életközösség megszűnésének időpontjában megillető teljes követelés összege között fennáll (LB 209. sz. EH - Hiv. Gyűjt. 2000/1/209. sz.).

Kft.

Az üzletrész - a közkereseti és betéti társaságbeli részesedéssel szemben - forgalomképes vagyoni értékű jognak minősül, ezért annak értéke nem a társaság és a tagok közötti elszámolás, hanem a tényleges ügyleti forgalom adatainak az alapulvételével határozható meg.

Eladási ár

Az üzletrész forgalmi értéke annak tényleges értékesítése esetén általában az adásvételi szerződésben kikötött eladási árral azonos összegben, ha pedig a kikötött vételár - az adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében vagy más okból - színlelt vagy egyébként aggályos, úgy becslés útján, könyvszakértői vélemény alapján állapítható meg.

Értékelés összehasonlító adatok alapján

Ugyancsak becslés útján, könyvszakértői vélemény alapján állapítható meg az üzletrész értéke, ha tényleges értékesítés nem történt.

A tényleges forgalmi (szabadpiaci) értéket - az egyéb vagyontárgyakhoz hasonlóan - elsődlegesen úgynevezett összehasonlító adatok alapján, tehát az ugyanazon gazdasági társaság részesedéseinek forgalmára vonatkozó adásvételi szerződésekben kikötött vételárak alapulvételével kell meghatározni.

A társaság piaci értéke

Amennyiben nincsenek összehasonlító adatok, vagy azok valódisága kétséges, úgy az üzletrészek forgalmi értéke meghatározásának alapjául az adott gazdasági társaság úgynevezett piaci értéke szolgálhat. A vállalkozás reális és méltányos piaci értékét a szakértőnek rendszerint az úgynevezett továbbműködési érték és a felszámolási érték figyelembevételével, a két említett érték közül a magasabb értékkel egyezően kell meghatároznia. Az említett értékek közül a továbbműködési érték a folyamatosan működő vállalkozás jövedelemtermelő képességének, tehát a vállalkozástól várható pénzáramlások jelenértékének (diszkontált értékének), a felszámolási érték pedig a vállalkozás nettó eszközértékének, tehát az eszközei piaci ára kötelezettségeivel csökkentett értékének felel meg.

Nem alkalmazható azonban az eszközalapú értékelési mód (felszámolási érték) akkor, ha az adott kft. tevékenysége nem eszközigényes, vagy a tevékenységének jellegétől függetlenül tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A jövedelmezőségen alapuló értékelési mód (továbbműködési érték) alkalmazhatósága pedig fogalmilag feltételezi a cég szabályos működését, a további működés lehetőségének, valamint a szabályos működés eredményességének feltételezhetőségét.

E feltételek hiányában az üzletrész tényleges forgalmi értéke csak az adott társaság egyedi sajátosságainak mint értéknövelő és értékcsökkentő tényezőknek az értékelése alapján határozható meg. Ennek során értékcsökkentő tényezőnek minősül - egyebek mellett - a kezesség-, illetve bankgarancia-vállalás ténye, az adóhiány és a tagi kölcsöntartozás fennállásának ténye, értéknövelő tényezőnek minősül viszont az úgynevezett cégérték (goodwill), míg nem befolyásolja az értéket a vagyoni értékkel nem rendelkező engedélyek megléte és az illegális jellegű jövedelemszerzés lehetősége sem.

Rt.

A részvény (ideértve az ideiglenes részvényt is) értékeként főszabály szerint

- a tőzsdén jegyzett részvények esetében az úgynevezett tőzsdei értéket (tőzsdei árat),

- a tőzsdén nem jegyzett részvények értékeként a szabadpiaci forgalomban ténylegesen kialakult forgalmi értéket (vételárat),

- az adott részvény tényleges forgalmának hiányában pedig a névértéket kell a vagyonmérlegbe beállítani,

azzal, hogy az életközösség megszűnésekori tőzsdei, szabadpiaci, illetve névértéktől akkor indokolt csak eltérni, ha az említett értékek az életközösség megszűnését követő időszakban emelkedtek vagy csökkentek.

Értékelés a megszűnéskor

A társaság jogutód nélküli (végelszámolás és felszámolás), valamint a jogutódlással történő megszűnése esetén - ha a tag házastárs a jogutód társaságban nem kíván részt venni - a gazdasági társasági részesedés értéke azonos a tag házastársat megillető kötelmi jellegű elszámolási igénynek az értékével. Ez az érték a végelszámolási, felszámolási, illetve átalakulási eljárás adatai alapján, annak eredményével azonos összegben határozható meg.

A jogutódlással történő megszűnésnél a jogutód társaságban részt venni kívánó tag házastárs gazdasági társasági részesedésének értéke a jogutód társaság cégformájától függően határozható meg.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére