A sikkasztás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 66. számában (2003. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cégek belső életében előforduló vagyon elleni bűncselekmények közül a hűtlen kezelés mellett a sikkasztásnak van jelentősége. A sikkasztó a vele szembeni bizalmat lopja meg, amikor eltulajdonítja a rá bízott értékeket.

A sikkasztás korunk egyik jellemző bűncselekménye. A közbiztonság növekedésével ugyanis egyre kevesebbet lehet számítani a tulajdont kívülről veszélyeztető cselekményekre. Ezzel szemben a bizalmi viszonyok egyre nagyobb szerepet kapnak az élénkülő gazdasági életben, és ilyenkor a tulajdont olyan irányból éri támadás, ahonnan az ember nem számít rá, és a védekezésre nincs is felkészülve. A cégvagyon különösen érintett ilyen szempontból, hiszen annak kezelésében általában igen sok ember vesz részt. Előfordul, hogy a cégen belül valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, s a sajátjának tekinti a rá bízott vagyont.

A felderíthetőség szempontjából is sokkal nehezebb a helyzet, mint például a lopásnál, hiszen az ilyen esetek sokszor rejtve maradnak, mivel a hiány nem olyan szembetűnő.

A cselekmény

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a 317. §-ának (1) bekezdésében határozza meg az elkövetési magatartást, vagyis azt a cselekményt, amely megvalósítja a bűncselekményt. Ennek megfelelően az sikkaszt, aki a rá bízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.

Nem tartozik a sikkasztás elkövetési magatartásához az eltulajdonított dolog elvétele, elvitele vagy elszállítása.

Jogtalan eltulajdonítás

A jogtalan eltulajdonítás esetében nem elég az eltulajdonítási célzat, hanem szükséges az eltulajdonítás ténylegessége. Erre tekintettel a sikkasztás kétmozzanatú cselekmény. Az első mozzanat a jogosult kizárása tulajdonjogának gyakorlásából, a második mozzanat a jogosítottat megillető részjogosítványok tényleges gyakorlása.

Sajátkénti rendelkezés

A dologgal való sajátkénti rendelkezés alatt értünk minden olyan magatartást, amelynek során az elkövető az erre jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amely a tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlását jelenti.

Magánindítvány

A személyi vagyont károsító sikkasztás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója.

Elkövetési érték, büntetési tételek

A törvény a sikkasztás alapeseteként a legalább kisebb értékre elkövetett cselekményt bünteti. A törvény a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást csak minősítő körülmények fennállása esetén bünteti, azaz ha azt

- bűnszövetségben,

- közveszély színhelyén,

- üzletszerűen

követik el. Ezek azonban csak vétségnek számítanak, és a 2 évig terjedő szabadságvesztés mellett kiróhatnak miattuk pénzbüntetést és közérdekű munkát is. (Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.)

Az ennél nagyobb értékre elkövetett sikkasztás már bűntettnek számít. A büntetési tételek a sikkasztott érték növekedése szerint növekszenek:

- 3 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha nagyobb értékre,

- 1 évtől 5 évig, ha jelentős értékre,

- 2 évtől 8 évig, ha különösen nagy értékre,

- 5 évtől 10 évig pedig, ha különösen jelentős értékre

követik el a sikkasztást. A büntetési tétel az eggyel kisebb kategóriában megegyezik az utána következővel, ha valamelyik minősítő körülmény is fennáll.

A sikkasztás értékének meghatározása

A Büntető Törvénykönyv alkalmazásában - 2000. március 1-jétől - az érték (a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék-, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevétel) csökkenésének összege

- kisebb, ha meghaladja a tízezer forintot, de nem több kétszázezer forintnál,

- nagyobb, ha meghaladja a kétszázezer forintot, de nem több kétmillió forintnál,

- jelentős, ha meghaladja a kétmillió forintot, de nem több ötvenmillió forintnál,

- különösen nagy, ha meghaladja az ötvenmillió forintot, de nem több ötszázmillió forintnál,

- különösen jelentős, ha meghaladja az ötszázmillió forintot.

Érték-egybefoglalás

Ha az elkövető a szabálysértési értékre nézve folytatólagosan követi el a sikkasztást, és így az elkövetési érték a szabálysértési értéket meghaladja, amennyiben az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik, a folytatólagos cselekmény folytán összesített érték szerinti üzletszerűen elkövetett sikkasztás megállapításának van helye. (Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.)

Kulturális javak

3 évig terjedő szabadságvesztést róhat ki a bíróság, ha a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el a sikkasztást. Ezt a minősítő körülményt az egyre növekvő nemzetközi műkincs-kereskedelem indokolta. A kulturális javak fogalmát a Btk.-t módosító 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklete a következőképpen definiálja: "Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet és Magyarország népei történelmének minden kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos és egyéb (hangdokumentum vagy régészeti jelenség) bizonyítéka, valamint a művészeti alkotások". A meghatározásból kitűnően a jogszabály-módosítás a védelem körét a korábbi muzeális értékekhez képest jelentősen kiterjesztette.

Korlátlan enyhítés

A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is -, ha a sikkasztás elkövetője a cselekményt - mielőtt felfedezték volna - a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.

Rábízás

A lopástól aszerint tudjuk megkülönböztetni a sikkasztást, hogy az elkövetőre az idegen dolgot rábízzák, tehát jogszerűen kerül a dolog a sikkasztó birtokába. Amíg a lopás mind a tulajdont, mind a birtokot sérti, addig a sikkasztás csak a tulajdon ellen irányulhat. A sikkasztáshoz szükséges rábízásnak nem feltétele, hogy az elkövető a dolog birtokosává váljék, hanem elegendő a bármely jogcímen történő birtokbavétel is.

A rábízás olyan jogi aktus, amely kötelmi jogviszonyt létesít a jogosított és a birtokba vevő személy között. A birtokbaadás jogcíme közömbös, lehet használat, őrzés, kezelés, gazdálkodás stb.

Nem minősül rábízásnak a dolog pillanatnyi átadása, amikor a tulajdonos a közelben tartózkodik, és helyzete ténylegesen olyannak tekinthető, mint aki változatlanul birtokolja a dolgot. Az ilyen dolog eltulajdonítása lopást valósít meg. Ugyancsak lopást valósít meg, aki a neki megtekintésre átadott vagyontárgyat jogtalanul eltulajdonítja.

A bűncselekmény tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonjog. A bűncselekmény elkövetési tárgya olyan idegen dolog, amely értékkel bír, és az elkövetőre bízzák. Abban az esetben, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el. Figyelemmel arra, hogy a közös tulajdont képező oszthatatlan vagyontárgyak a másik tulajdonostársra eső eszmei tulajdoni hányada semmiféleképpen nem tekinthető rábízott idegen dolognak.

A Btk. szerint dolog a villamos és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja.

Az elkövető

A Btk. szerint az elkövetői körbe tartozik a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegédnek minősül az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A sikkasztás bűncselekményének tettese csak az lehet, akire az idegen dolgot rábízták. Bárki más csak a bűncselekmény részese lehet.

Szándékosság

A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. A lényeges momentum, hogy az elkövető tisztában van azzal, hogy a dolog átvételével nem szerez tulajdonjogot, és hogy magatartásával a tulajdonos tulajdonosi jogait korlátozza, vagy éppen lehetetlenné teszi. A törvényi tényállás a haszonszerzési célzatot nem tartalmazza, így mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető a sikkasztás.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék). Ezzel szemben gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Megjegyezzük, hogy az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez, fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Halmazat

Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A halmazat tekintetében a sértettek számának van jelentősége. A sikkasztás rendbelisége a sértettek számához igazodik. Az egység és halmazat határeseteit vizsgálva ki kell emelni, hogy töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a postai alkalmazottnak a takarékbetétkönyvből történő sikkasztásai esetén a cselekmény sértettje az adott postaigazgatóság, és nem az egyes betéttulajdonosok. A postaigazgatóság a betéttulajdonosok felé kártérítési felelősséggel tartozik a posta dolgozója által elkövetett bűncselekmények miatt a postán elhelyezett pénzösszegekért. Ennek következtében a postaigazgatóság tekintendő a sértettnek.

A sikkasztással halmazatban kell megállapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást.

A sikkasztás és a hűtlen kezelés halmazatban állapítandó meg, ha a vállalat alkalmazottja a szállítás végett átvett építési anyagot úgy tulajdonítja el, hogy ehhez a kezelésére bízott gépkocsit jogtalanul igénybe veszi.

Ha a sikkasztást a polgári jogi társaság egyik tagja követi el a társaság sérelmére, a cselekmény annyi rendbeli sikkasztás, ahány tag károsodott.

Idegen dolog és helyettesítés

A részletre vásárlás a tulajdonjog átszállását nem érinti, így a dolognak a teljes vételár kifizetését megelőző értékesítése nem sikkasztás. Ha azonban a szerződést a tulajdonjog fenntartásával kötik meg, a dolog idegen volta lévén megvalósul a sikkasztás.

Nem számít idegen dolognak a munkahelyéről kilépő dolgozó fizetési előlege, így arra sem követhető el sikkasztás. A fizetési előleg rendeltetése az, hogy azt a dolgozó felhasználja. Rá nézve nem idegen dolog, ezért a felhasználása nem jogtalan eltulajdonítás. Amennyiben az előleg lejártakor nem kerül sor a visszafizetésre, úgy annak csupán polgári jogi következményei lehetnek.

A gyakorlatban problémát jelent alkalmanként annak megítélése, hogy a vállalkozó által felvett előleg elköltése megvalósítja-e a sikkasztást, vagy nem. E tekintetben döntő elhatárolási szempont, hogy a vállalkozó milyen célra vette azt föl. Amennyiben az előleg a vállalkozási díj egy részének előzetes kifizetését jelentette, úgy abban az esetben sem valósul meg sikkasztás, ha a vállalkozó a későbbiek során nem teljesíti vállalt kötelezettségét. Ez az előleg ténylegesen a vállalkozó tulajdonába kerül, így az rá nézve nem minősül idegen dolognak. Ezzel szemben elköveti a sikkasztást a vállalkozó, ha a pénzt, az előleget konkrét, meghatározott rendeltetéssel vette át, pl. anyagvásárlásra. Ilyen esetben ennek a pénznek az elköltése megvalósítja a sikkasztást.

Az elkövetőre bízott idegen pénznek a saját pénz közé keverése, majd abból saját célra történő kiadása nem valósít meg sikkasztást abban az esetben, ha az átadott pénznek megfelelő összeg rendelkezésére áll a megbízottnak, és azt a megbízó rendelkezésére bármikor vissza is tudja adni. Lehetséges azonban olyan megbízás, amely a pénz ilyen kezelését kizárja. A pénzt akkor nem helyettesíthető dolognak, hanem egyedileg meghatározott dolognak kell tekinteni, s vele kapcsolatban csak olyan rendelkezések tehetők, amelyeket a megbízó engedélyez. Ennek a legtipikusabb esete a pénztári pénzkezelés, amikor a pénztárba befolyó pénzzel a pénztáros csak a megbízó által előírt okból és módon fizethet.

Esetek a bírói gyakorlatból

Nem valósítja meg a sikkasztást, ha a sertéshizlalásra vonatkozó szerződés alapján a vállalat által kifizetett takarmányköltséget a vállalkozó a saját céljára használja fel. * Megvalósítja a sikkasztást a kisiparos foglalkozású terhelt, aki a vállalkozási szerződés alapján a megrendelőtől átvett anyagot feldolgozás után másnak értékesíti. * A sikkasztás nem valósul meg, ha a terhelt az általa felvett kölcsön fedezetéül a birtokában levő olyan dolgot köt le, amelynek a tulajdonjoga még nem szállt át másra. * A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - az adott esetben a korlátolt felelősségű társaság - esetében az alapító vagyona és a társaság vagyona elkülönül, ezért a gazdasági társaság vagyona az alapító szempontjából "idegen dolog", így ennek eltulajdonítása vagy az ezzel sajátjaként rendelkezés esetén a sikkasztás megvalósul. * A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat. * A sikkasztás bűntettét követi el a gazdasági társaság volt tisztségviselője, aki a tagsági viszonyának megszűnése után a gazdasági társaság nevében eljárva, a megbízás alapján felvett pénzösszeget nem a tulajdonos pénztárába fizeti be, hanem azt jogtalanul eltulajdonítja. * Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti - vagy haszonkölcsön - szerződés alapján birtokába vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja, és ezáltal azokkal sajátjaként rendelkezik, vagy azokat eltulajdonítja. * Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetője megvalósítja a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettét, ha az egyik ügyfelétől egy olyan, forintösszeget nem tartalmazó és előzetesen aláírt (biankó) kölcsönszerződést vesz át, amely az ügyfele ingatlanára a jelzálog bejegyzését is lehetővé teszi, és erre egy másik ügyfelétől felvett kölcsön összegét vezeti rá, ez utóbbi ügyfele pedig a neki átadott kölcsönszerződés alapján az ingatlanra a jelzálogot bejegyeztette. * A vállalat telephelyén vagyonőrző szolgálatot teljesítő személyekre nincs rábízva a raktárban elhelyezett árukészlet, feladatuk kizárólag az objektum külső őrzése az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozása érdekében, ezért a raktárban elhelyezett értékek általuk történt eltulajdonítása nem a sikkasztás, hanem a lopás törvényi tényállását valósítja meg. * A kft. anyagbeszerzője megvalósítja a sikkasztást, ha a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat - mint sajátját - értékesíti. * Sikkasztást valósít meg a szerződéses üzemeltetés keretében működő kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egység vezetője, aki a vállalat nevében történt árubeszerzés útján birtokába került árut, illetőleg annak ellenértékét eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A szerződéses üzemeltetés körében a "sajátjakénti rendelkezés" és a terhelt cselekményének sikkasztás bűntetteként való megállapításra nincs alap, ha a vállalkozó a kezéhez befolyt összeget az üzlet rendeltetésszerű működésének körén belül, a vállalkozás céljával összhangban használja fel, habár a fizetési kötelezettségének nem mindenben tesz eleget

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére