VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI TÖRVÉNYBEN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 65. számában (2003. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
2004. január 1-jétől változnak a társasági törvény egyes rendelkezései. A jogharmonizációs célú módosítások jelentős része a részvénytársaságokat érinti.

A társasági törvény jövőre alkalmazandó új szabályait a 2003. évi XLIX. törvény tartalmazza. Összeállításunkban a fontosabb új - elsősorban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (Gt.) eddig nem szabályozott, illetve egészében újraszabályozott kérdéseket érintő - előírásokat ismertetjük.

Gazdasági társaságok átalakulása

Könyvvizsgálók az átalakulásnál

2004. január 1-jétől az átalakulás folyamatában részt vevő könyvvizsgálóknak egyrészt szélesebb jogosítványokat ad a törvényalkotó azzal, hogy rájuk is kötelező egyes, az úgynevezett állandó könyvvizsgálókra vonatkozó rendelkezések alkalmazása, másrészt bővíti az ilyen, eseti jellegű könyvvizsgálók kötelezettségét, és rendezi a felelősségi viszonyokat is.

Betekintési jog, titoktartás

A jövőben tehát az átalakulásban tevékenykedő könyvvizsgálók is betekinthetnek az átalakuló gazdasági társaság könyveibe, felvilágosítást kérhetnek a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a munkavállalóktól egyaránt, valamint vizsgálhatják a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, illetőleg szerződéseit. Ebből következően természetesen az így szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni.

Felelősség

Fontos szabály, hogy a módosítás eredményeként az említett könyvvizsgálók felelősségére egyrészt a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok vonatkoznak majd.

Részvénytársaságok egyesülése

Egyesülési szerződés

Részvénytársaságok egyesülése esetében a jelenleg hatályos jogszabály alapján - egyebek mellett - az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát is meg kell határozni. A jövőben ehelyett az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a beolvadó részvénytársaság részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét kell megjelölni, amely mérték nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyonhányaduk alapján juttatott részvények névértékének 10 százaléka.

2004-től a részvénytársaságok egyesülési szerződésében fel kell tüntetni - az eddigi tartalmi elemeken túlmenően - azokat az előnyöket is, amelyeket az egyesülő részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.

Vezető tisztségviselők felelőssége

Lényeges új elem, hogy az egyesülő társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége korlátlan és egyetemleges lesz az egyesülés előkészítése és végrehajtása során tanúsított vétkes magatartásukkal okozott károk tekintetében.

Részvénytársaságok szétválása

Szétválásiszerződés-tervezet

A Gt. 79. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a szétválásiszerződés-tervezet tartalmi elemeit, amelyek a jövőre nézve két ponttal egészülnek ki. Amennyiben a szétválással kapcsolatos cégbírósági eljárás 2004. január 1-jét követően indul meg, úgy a szerződéstervezetben rendelkezni kell

- a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányáról, és a részvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékéről - amely nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyoni hányaduk alapján juttatott részvények névértékének 10 százaléka, valamint

- azokról az előnyökről is, amelyeket a szétváló részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.

Tájékoztatási kötelezettség

A jövőben új kötelezettség is terheli majd a vezető tisztségviselőket a szétváláskor, nevezetesen tájékoztatniuk kell a közgyűlést arról, ha a szétválási szerződés tervezetének elkészítése, illetőleg közgyűlési elfogadásának időpontja között a társaság vagyona jelentősen változott.

Apport a részvénytársaságban

Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) szolgáltatásakor az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - mindezekkel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását is, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke összhangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékbecslési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott - állandó - könyvvizsgálója nem végezheti el a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatát. * Nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog, illetőleg az adós által elismert, vagy jogerős bírói határozaton alapuló követelés lehet. Az alapító, illetve a részvényes személyes munkavégzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló kötelezettségvállalását azonban nem lehet apportként figyelembe venni. * A független könyvvizsgáló jelentését az alapító okirattal együtt meg kell küldeni a cégbíróságnak; a részvénytársaság ezzel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a független könyvvizsgálói jelentést közzétegyék a Cégközlönyben. * Az alapítók az alapító okirat mellékleteként nyilatkozatban kötelesek megjelölni azokat a tényeket és indokokat, amely alapján megállapították az apport értékét akkor, ha az a független könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb. Ilyenkor az alapítói nyilatkozatot is meg kell küldeni a cégbíróság részére, az alapító okirattal együtt. * Az előzőekben ismertetett rendelkezéseket alkalmazni kell mind a részvénytársaság nyilvános alapításakor, mind pedig a nem pénzbeli hozzájárulással végrehajtott alaptőke-emeléskor egyaránt. * A bíróság csak akkor jegyzi be a részvénytársaságot a cégnyilvántartásba, ha a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. E szabály alól azonban a Gt. kivételt tehet.

Közgyűlési hozzájárulás a vagyonátruházási szerződéshez

A Gt. a jövő évtől kötelezővé teszi majd az olyan, úgynevezett vagyonátruházási szerződések előzetes közgyűlési jóváhagyását, amelyek a részvénytársaság cégbejegyzésétől számított két éven belül a társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkező részvényese között jöttek létre abban az esetben, ha a részvénytársaság által teljesítendő ellenszolgáltatás (vételár) elérné az alaptőke egytizedét.

A hozzájárulási kötelezettség kiterjesztése

Lehetőség van azonban arra, hogy az alapító okiratban a részvényesek a fentiekben ismertetett előzetes jóváhagyás alkalmazását a cégbejegyzés időpontjától számított két naptári évnél hosszabb időszakra és a szavazati jogok tíz százalékával nem rendelkező részvényesek vonatkozásában is előírhassák.

Előzetes közgyűlési jóváhagyás kell akkor is, ha a részvénytársasággal az alapító, illetőleg a részvényes közeli hozzátartozója, illetve olyan szervezet köt szerződést, amelyben az alapító, illetőleg a részvényes a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Amikor nincs szükség hozzájárulásra

Kizárt azonban a fentiek alkalmazása

- a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződések,

- a határozattal és árverés útján történő tulajdonszerzés, valamint

- a tőzsdei ügyletek vonatkozásában.

Osztalékelőleg

A részvénytársaság közgyűlése - az alapító okirat (alapszabály) erre vonatkozó felhatalmazása alapján - két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban akkor határozhat osztalékelőleg fizetéséről, ha * a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvény szerint megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá * a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. * A részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről.

Saját részvény

Saját részvény az, amelyet a részvénytársaság saját maga bocsát ki. Az új szabályok szerint a részvénytársaság az ilyen részvények jegyzésére - zártkörűen működő részvénytársaságok esetében pedig azok átvételére - nem lesz jogosult.

Szerzési feltételek

Az új rendelkezések a saját részvény megszerzését a jövőben szigorú feltételekhez kötik. Ennek megfelelően a részvénytársaság saját részvényt csak azt követően szerezhet, hogy arra a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával az igazgatóságot felhatalmazta.

A felhatalmazó határozat tartalma

A felhatalmazó határozatban meg kell jelölni azt a célt, amelynek érdekében a társaság a saját részvényt megszerzi, valamint rendezni kell a megszerzés módját és feltételeit, ezen belül különösen azt, hogy a felhatalmazás mely részvényfajtába (illetve részvényosztályba) tartozó és legfeljebb hány darab, illetve az alaptőke hány százalékát kitevő részvény megszerzésére jogosít, rendelkezni kell továbbá a felhatalmazás időtartamáról (amely nem haladhatja meg a közgyűlési döntés napjától számított tizennyolc hónapot), végül, amennyiben a részvényt visszterhesen szerzik meg, úgy meg kell határozni az egy részvényért kifizethető ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegét is.

Szerzési korlát

További előírás, hogy a részvénytársaság kizárólag azokat a részvényeit szerezheti majd meg, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetőleg kibocsátási értéket megfizette, valamint a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta a nem pénzbeli hozzájárulást.

Tilalom

Fontos szabály, hogy nincs lehetőség a saját részvény megszerzésére akkor, ha a részvénytársaság nem dönthetne osztalékfizetésről sem.

Sajátrészvény-szerzés a közgyűlés előzetes jóváhagyásának mellőzésével

Vannak olyan esetek, amikor a saját részvény megszerzéséhez nem kell beszerezni a részvénytársaság közgyűlésének előzetes felhatalmazását. Ennek elsődleges feltétele az, hogy az alapító okirat (alapszabály) ilyen irányú rendelkezést tartalmazzon.

Mellőzhető tehát a saját részvény megszerzéséhez a közgyűlés felhatalmazása, ha

- a részvényeket a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében szerzik meg (Ilyenkor az igazgatóság a megszerzést közvetlenül követő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a részvényeseknek a saját részvény megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint a megszerzett részvényeknek a részvénytársaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról, továbbá a kifizetett ellenértékről. Nincs lehetőség azonban a felhatalmazás mellőzésére még ilyenkor sem, ha azt külön törvény - a részvénytársaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattételre figyelemmel - kizárja.);

- a részvényeket bírósági eljárásban szerzi meg a részvénytársaság.

A saját részvények mértéke

A saját részvények mértéke tekintetében a módosítás úgy rendelkezik, hogy a részvénytársaság működése során az általa megszerzett, illetve a tulajdonát képező saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát. Megjegyezzük, hogy a jelenleg hatályos szabályozás az időpontra vonatkozó korlátot nem tartalmazza, illetőleg sajátrészvény-tulajdonlást a megszerzéstől számított egy éven túl nem enged.

Nyilvános ajánlattétel

Nyilvánosan működő részvénytársaságoknál további előírás az is, hogy a társaság saját részvényeinek megszerzése során nyilvános ajánlattételre köteles, kivéve ha az említett részvényeket tőzsdei forgalomban szerzi meg.

Vannak esetek, amikor a fentiekben ismertetett előírásokat nem kell majd alkalmazni. Így mellőzhető az ismertetett rendelkezések alkalmazása, ha a sajátrészvény-szerzés a Gt. VII. fejezetében meghatározott szervezeti átalakulással, avagy a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával (a részvények bevonásával, kicserélésével) összefüggésben történik.

Szavazati jog

Saját részvény alapján a részvénytársaság nem gyakorolhatja a szavazati jogot, és a saját részvényt a határozatképesség megállapításánál, valamint a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásával összefüggésben is figyelmen kívül kell hagyni.

Saját részvényre jutó osztalék

A saját részvényre jutó osztalék tekintetében az új szabályok akként rendelkeznek, hogy az osztalékot - az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában - az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. E szabályokat kell alkalmazni a részvénytársaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztására is.

Elidegenítési kötelezettség

Abban az esetben, ha a (saját) részvényeket a társaság bírósági eljárás keretében szerezte meg, vagy a megszerzés a már említett szervezeti átalakulással összefüggésben történt, úgy köteles a részvényeknek az alaptőke 10 százalékát meghaladó hányadát legkésőbb a megszerzésük időpontjától számított három éven belül elidegeníteni. A nyilvánosan működő részvénytársaság pedig saját részvényeinek értékesítésekor köteles nyilvános eladási ajánlat tételére.

A befolyás mértéke, meghatározása

A részvénytársaság a másik gazdasági társaságban akkor rendelkezik meghatározó befolyással, ha a társaságnak tagja, illetve részvényese, és jogosult e gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a gazdasági társaság más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A részvénytársaság meghatározó befolyásáról beszélhetünk akkor is, ha a részvénytársaság számára az előzőekben említett jogosultságok közvetett módon, a következőkben meghatározott formában biztosítottak. * A részvénytársaságnak a másik gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezésének vagy a másik gazdasági társaságban közvetetten fennálló meghatározó befolyásának megállapítása során a gazdasági társaságban szavazati joggal rendelkező más vállalkozást (az úgynevezett köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a részvénytársaságnak a köztes vállalkozásban, illetőleg vállalkozásokban fennálló szavazataival. Amennyiben a részvénytársaság köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

Az alaptőke-emelés új szabályai

Az általános rendelkezés szerint a részvénytársaság alaptőkéjének felemeléséről kizárólag a közgyűlés dönthet. Lehetséges azonban az is, hogy az alapító okiratban (alapszabályban), illetve közgyűlési határozatban felhatalmazzák az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ilyenkor az említett dokumentumokban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget is, amellyel az igazgatóság a részvénytársaság alaptőkéjét felemelheti. Ez az úgynevezett jóváhagyott alaptőke. Lényeges, hogy amenynyiben a létesítő okirat nem tartalmaz eltérő rendelkezést, az utalt felhatalmazás valamennyi alaptőke-emelési formára feljogosítja az igazgatóságot. A felhatalmazás legfeljebb öt évre szólhat, azonban az megújítható.

Többletfeltételeket tartalmaz a Gt. abban az esetben, ha a részvénytársaságnak eltérő részvénysorozatba tartozó részvényei vannak forgalomban. Ilyenkor az igazgatóság közgyűlés általi, alaptőke felemelésére jogosító felhatalmazásához az is szükséges, hogy az egyes részvénysorozatok részvényesei a létesítő okiratban meghatározott módon külön is hozzájáruljanak az alaptőke felemeléséhez vagy az arra vonatkozó felhatalmazás megadásához részvénysorozatonként. Ebben az esetben nem érvényesülnek a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések. A jogszabály az alapító okiratban (az alapszabályban) rendezendő kérdésként kezeli a részvényesijog-gyakorlás módjának meghatározását.

A részvénytársaság köteles a cégbíróságnak bejelenteni, illetőleg a bejelentéssel egyidejűleg intézkedni a határozat tartalmának megfelelő közlemény cégközlönybeli közzétételéről, ha

- a közgyűlés az alaptőke emelését határozta el,

- a közgyűlés felhatalmazta az alaptőke-emelésre az igazgatóságot, továbbá ha

- az igazgatóság az előzőekben részletezett úgynevezett átruházott hatáskörében az alaptőke felemeléséről határozott.

Alaptőke-emelési formák

Alaptőke-emelés pénzbeli hozzájárulás ellenében

Ha a részvénytársaság úgy dönt, hogy alaptőkéjét pénzbeli hozzájárulás ellenében emeli fel, úgy részvényeseit, valamint - ha vannak - az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott feltételeknek megfelelően úgynevezett jegyzési elsőbbség illeti meg. Lényeges, hogy a jegyzési elsőbbség az előzőekben felsoroltakat az ott írt sorrendben illeti meg. A jegyzési elsőbbség a részvényeseken belül pedig első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket illeti meg.

Fontos az is, hogy a jegyzési elsőbbségi jog az alapító okiratban (alapszabályban) nem zárható ki érvényesen, és az nem is korlátozható. A közgyűlésnek azonban lehetősége van arra - az igazgatóság előterjesztése alapján -, hogy a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását kizárja. Az igazgatóság előterjesztésében köteles a kizárásra irányuló indítvány indokait megjelölni, emellett feltüntetni a részvények kibocsátási értékét is. Az igazgatóságnak ebben a körben bejelentési és közzétételi kötelezettsége is van, amelynek értelmében a közgyűlés említett határozatát meg kell küldenie a cégbíróságnak, és gondoskodnia kell a határozat cégközlönybeli közzétételéről.

Alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával

Lehetőség van arra is, hogy a részvénytársaság új részvények zártkörű forgalomba hozatalával emelje meg az alaptőkéjét, mégpedig nem pénzbeli hozzájárulás ellenében. Ilyenkor az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket - az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel - a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban meg kell határozni

- a fentiekben megjelölt személyek által átvenni vállalt részvények fajtáját, osztályát, illetve számát;

- a részvény sorozatát, névértékét, illetőleg kibocsátási értékét.

Abban az esetben pedig, ha az alaptőke megemelése új részvények zártkörű forgalomba hozatalával, de pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés - amennyiben a cikkünk korábbi részében, az alaptőke-emelés pénzbeli hozzájárulás ellenében történő emelésénél ismertetett jogosultak nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal - az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel feljogosít a részvények átvételével kapcsolatos kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban ilyenkor is rendelkezni kell az említett személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, valamint számáról, a részvény sorozatáról, továbbá névértékéről, illetőleg kibocsátási értékéről.

Alaptőke-emelés alaptőkén felüli vagyonból

Az alaptőkén felüli vagyonnal - avagy annak egy részével - történő alaptőke-emelés feltétele, hogy a részvénytársaságnál a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított legyen, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét.

Amennyiben az igazgatóságnak - a korábban már ismertetettek alapján - lehetősége van arra, hogy az alaptőke-emelés kérésében határozzon, úgy az igazgatóság jogosult a közbenső mérleg elfogadására is, de csak akkor, ha ezt a felügyelőbizottság előzetesen jóváhagyta.

Lényeges, hogy az alaptőkén felüli vagyon fedezetének megállapításával kapcsolatban az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

Alaptőke-leszállítás

Nem változik az a rendelkezés, miszerint a részvénytársaság jogosult, illetve bizonyos, a Gt.-ben meghatározott esetekben köteles az alaptőke leszállítására.

Eljárás kötelező alaptőke-leszállítás esetén

Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása a törvényben előírtak szerint kötelező, úgy a cégbíróság a társaság kérelmére - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - tizenöt napon belül határoz majd az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatásának elrendeléséről, illetve a társaság ez irányú kérelmének elutasításáról.

Kérelem

A társaságnak az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatása iránti kérelmében meg kell jelölnie azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint a kérelemhez mellékelnie kell azokat az iratokat is, amelyekből megállapítható, hogy az adott esetben kötelező az alaptőke leszállítása.

Tájékoztatás

A bírósági határozatról az igazgatóság köteles a részvényeseket tájékoztatni. A tájékoztatás végső határideje a soron következő közgyűlés időpontja, azonban az alapító okirat (alapszabály) ettől rövidebb határidőt is megállapíthat a tájékoztatási kötelezettség tekintetében.

Az alaptőke feltételes leszállítása

A Gt. feljogosítja a közgyűlést arra, hogy az alaptőke úgynevezett feltételes leszállításáról határozzon. Ilyenkor az alaptőke leszállítása akkor "hatályosul", ha a részvénytársaság alaptőkéjét felemeli. A felemelésről ebben az esetben az alaptőke leszállításával egy időben kell döntenie a részvénytársaságnak.

Leszállítási tilalom

Az általános törvényi rendelkezés értelmében továbbra sem lesz lehetőség arra, hogy a részvénytársaság alaptőkéjét a Gt. szerinti minimum - jelenleg húszmillió forint - alá szállítsa le. A Gt. azonban egyetlen esetben ezt mégis megengedi majd, nevezetesen akkor, ha az alaptőke leszállítása csak a részvénytársaság alaptőkéjének - legalább húszmillió forintra történő - felemelése időpontjában "hatályosul".

Közzététel, hitelezői igények

Az alaptőke-leszállítást elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz való benyújtását, illetve azt követően, hogy a bíróság olyan tartalmú határozatot hozott, amelyben megállapította az eljárás lefolytatásának kötelezettségét, az igazgatóság köteles kétszer egymás után, legalább harmincnapos határidővel hirdetményt közzétenni.

A hirdetmény tartalma

A hirdetménynek tartalmaznia kell:

- az alaptőke-leszállítás okát, valamint végrehajtásának módját;

- azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik-e;

- azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, továbbá

- azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

A hirdetményben azt is fel kell tüntetni, hogy az alaptőke leszállítására irányuló eljárást a bíróság, avagy a közgyűlés döntése alapján folytatták-e le, valamint fel kell hívni a társaság hitelezőit arra, hogy a hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett és eddig az időpontig esedékessé nem vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. Nem jogosult azonban biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként - jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján - már rendelkezik, vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel indokolatlan a biztosítékadás. Amennyiben a társaságnak ismert hitelezői vannak, úgy ezt a kört közvetlenül is értesíteni kell.

Hitelezői bejelentés

Amennyiben a részvénytársaság hitelezői az alaptőke-leszállítással kapcsolatban igényt tartanak biztosítékra, úgy azt a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelenthetik be. Ha biztosíték iránti igényüket e határidő alatt nem jelentik be, úgy nem jogosultak biztosítékra.

Lényeges, hogy a hitelező "jogorvoslattal" élhet, amennyiben a részvénytársaság a biztosítéknyújtásra irányuló igényét elutasítja. Ilyenkor az elutasítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti a cégbíróságtól, hogy az vizsgálja felül a társaság döntését. A bíróság a kérelem tárgyában - a törvényességi felügyeleti eljárás szabályainak alkalmazásával - harminc napon belül határoz.

Bejegyzési tilalom, a bejegyzés feltétele

A cégbíróság nem jegyzi be az alaptőke leszállítását mindaddig, amíg a részvénytársaság az arra jogosult hitelezők számára nem nyújtott biztosítékot. Nem alkalmazható azonban ez a rendelkezés abban az esetben, ha a cégbíróság helybenhagyta a részvénytársaságnak azt a - korábbiakban már ismertetett - döntését, amellyel a biztosíték nyújtására irányuló hitelezői igényt elutasította.

Az alaptőke leszállítását a cégbíróság csak akkor jegyezheti be a cégjegyzékbe, ha a részvénytársaság az előzőekben részletezett (bejelentési, közzétételi) kötelezettségeinek teljesítését a Cégközlöny lappéldányaival, valamint az igazgatóság nyilatkozatával igazolja.

Az alaptőke-leszállítás meghiúsulása

Lényeges, hogy a cégbírósághoz be kell jelenteni azt is, ha az alaptőke-leszállítás esetlegesen meghiúsult.

Kötelezettségek az alaptőke-leszállítás meghiúsulása után

Abban az esetben pedig, ha az alaptőke leszállítására irányuló eljárás folytatását a cégbíróság rendelte el, a részvénytársaság az alaptőke leszállításának meghiúsulását követően - amennyiben a kötelező alaptőke-leszállítás feltételei továbbra is fennállnak - köteles határozni

- a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról, vagy

- a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről.

Jogalkalmazási tilalom

A fentiekben részletezett - a közzétételre, a hitelezői igényekre, a bejegyzési tilalomra és a bejegyzés feltételeire, valamint az alaptőke-leszállítás meghiúsulására vonatkozó - rendelkezések alkalmazására nincs lehetőség akkor, ha a részvénytársaság alaptőkéjét

- a társaság veszteségének rendezése miatt, vagy

- a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás érdekében

szállították le.

A fenti, második bekezdésben szabályozott esetben az alaptőke terhére képzett tartalék azonban nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének tíz százalékát. A Gt. e tartalék felhasználhatósága vonatkozásában korlátozó rendelkezést tartalmaz, így nevezetesen: a fentiek szerinti lekötött tartalékot kizárólag a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a társaság alaptőkéjének a felemelésére lehet fordítani, és abból a részvényesek javára, a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény terhére a részvénytársaság nem teljesíthet kifizetést.

Közgyűlési meghívó, közgyűlési határozat alaptőke-leszállítás esetén

Ha a részvénytársaság közgyűlésén az alaptőkéje leszállításáról (is) kíván határozni, úgy a közgyűlési meghívóban, illetve hirdetményben - az általánosan kötelező tartalmi elemeken túlmenően - meg kell jelölni az alaptőke leszállításának okát, valamint a meghívónak (hirdetménynek) tartalmaznia kell a végrehajtás módját tartalmazó tájékoztatást is.

Az alaptőke-leszállítást tartalmazó közgyűlési határozatban meg kell jelölni az alaptőke-leszállítás okát, valamint végrehajtásának módját; azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének (például a lekötött tartaléknak) a növelése érdekében történik-e; azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, végül azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani. Ha a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba, úgy az alaptőke leszállítására irányuló közgyűlési határozat érvényességének az is a feltétele, hogy az alaptőke leszállításával érintett részvénysorozatok részvényesei a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével az alaptőke leszállításához részvénysorozatonként, külön is hozzájáruljanak. A hozzájárulás során - fő szabályként - nem alkalmazhatók a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések sem.

Nincs szükség az alaptőke-leszállítással kapcsolatban a közgyűlés határozatára, valamint - több részvénysorozatba tartozó részvények kibocsátása esetén - az érintett részvényesek előző bekezdésben ismertetett hozzájárulására sem, ha a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) meghatározott feltétel bekövetkeztének esetére a részvények kötelező bevonását és az alaptőke leszállítását előzetesen (az érintett részvénysorozatba tartozó részvények kibocsátását megelőzően) előírta. A közgyűlés az alaptőke leszállításáról szóló határozatával egyidejűleg alapító okiratát (alapszabályát) módosítani köteles.

Tájékoztatási és bejelentési kötelezettség

A zártkörűen működő részvénytársaságnak a jegyzési elsőbbségi jog vonatkozásában a részvényesek, valamint az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai felé írásbeli tájékoztatási kötelezettsége áll fenn, amelynek körében közölnie kell az említettekkel a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségét és módját, így meg kell jelölnie a jegyezhető kötvények névértékét és kibocsátási értékét, valamint a jog érvényesítésére nyitva álló - legalább azonban tizenöt napos - időszak kezdő és záró napját is. Ha a részvénytársaság nyilvánosan működik, ezt a kötelezettségét a Cégközlönyben közzétett hirdetménnyel teljesíti (a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén azonban a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is meg kell adni a tájékoztatást). * Amennyiben a részvénytársaság alaptőkéjét pénzbeli hozzájárulás ellenében felemelte, úgy annak megtörténtét közzététel és bejegyzés céljából köteles a cégbíróságnak bejelenteni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére