Tenderírók és tanácsadók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 65. számában (2003. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Nincs ok a "kapuzárás előtti" pánikra, az uniós támogatások még jó ideig elérhetőek lesznek a magyar vállalkozások, önkormányzatok számára. A gyors partner- és tenderkeresés helyett inkább olyan stratégia kidolgozása szükséges, amelynek része, de nem alapja az uniós forrás. Az ilyen stratégiai gondolkodásban számítanak igazi partnernek azok a - banki vagy független - tanácsadó cégek, amelyek kellő uniós pályázati tapasztalattal, megfelelő referenciákkal a hátuk mögött, hosszú távú, a pályázati projekt egészét felölelő kapcsolatrendszerben gondolkodnak.

Ami a sikeres EU-pályázathoz kell

Kicsit elbizonytalanodtunk, megálltunk a partnerek keresésével - mondja Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-ügyvezetője, amikor afelől érdeklődünk, hogy miként halad a takarékszövetkezeti hálózatban az uniós pályázati tanácsadók kiválasztása. Az OTSZ elnöke szerint hirtelen túl mozgalmas lett a piac, gombamód szaporodnak azok a cégek, amelyek tanácsadói, pályázatírói tapasztalatukat hangoztatva úgy hirdetik magukat, hogy velük "simán" elérhetőek az uniós pályázati források. Ebben a helyzetben nem árt egy kicsit megpihenni: gondosabban áttekinteni a jelentkező cégeket, hogy valóban a legmegfelelőbbeket tudják majd a későbbiekben ajánlani üzleti partnereiknek. Az OTSZ elnöke szerint nem késünk le semmiről, ha kicsit részletesebben készülünk fel az újfajta, Magyarországon még ismeretlen pályázati formák alkalmazására, hiszen egy körültekintőbben megtervezett partnerkeresést követően elkészített pályázattal jóval nagyobb az esély a támogatási források elnyerésére.

Ingyenes segítség?

Magyarországon ma még nagyon kevés a tapasztalat, a pontos információ az uniós pályázatokkal, pályázati formákkal kapcsolatban - vélekedik Bodó Balázs, a Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ennek is köszönhető, hogy az elmúlt hetekben a hazai vállalkozói, önkormányzati szektoron "kapuzárás" előtti pánik lett úrrá, mintha mindenről lemaradna az, aki most nem pályázik. Hazánk uniós csatlakozása nem valaminek a vége, sokkal inkább a kezdete, hiszen a támogatási lehetőségek kiszélesednek a magyar vállalkozások, önkormányzatok előtt jövő év május elsejétől.

A pánikkeltés ugyanakkor jól jön számos "hullámlovasnak", akik igen szerény, vagy lényegében semmilyen tapasztalattal a hátuk mögött igyekeznek most uniós tanácsadói szerepben tündökölni. A szakértők szerint nem árt az óvatosság az olyan ajánlkozásokkal kapcsolatban, ahol a tanácsadó cég előfizetéses hírlevélben ígér tájékoztatást a szolgáltatást igénybe vevő cég számára elérhető pályázati lehetőségekről. Ezekbe a hírlevelekbe ugyanis az esetek döntő részében úgy kerülnek be az ajánlatok, hogy a tanácsadó cég bizonyos kulcsszavak alapján leválogatja az éppen elérhető pályázati lehetőségeket. Ám a "szolgáltatás" jellegéből adódóan ezek döntő része elérhetetlennek bizonyul a vállalkozások számára, hiszen önmagában az egy ponton történő megfelelés kevés a sikerhez. Akad olyan pályázatfigyelő cég is, amelyik a szolgáltatást igénybe vevőknek egy ingyenes pályázat elkészítését ígéri. Bodó Balázs ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy az ilyen sorozatgyártásban készült pályázatok kudarcra vannak ítélve, hiszen pont annak nem felelnek meg, ami a legfőbb kritérium az uniós pályázatoknál: a lényegre törő, tömör, ugyanakkor nagyon precízen kidolgozott, konkrét tartalomra ezek nem lehetnek tekintettel. Az esetek döntő részében az ilyen "ingyenes pályázati segítség" az alap-formanyomtatványok helyes kitöltését s néhány kötelező melléklet beszerzését jelenti. Az igazi tanácsadói szerep ennél sokkal többet kíván: a projektmenedzsment az ötlettől a tervdokumentáció elkészítésén át a pályázati anyag megvalósításának folyamatába történő aktív részvételt jelenti. Balogh Ottó, az OTP Hungaro-projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint a pályázati anyag összeállítása nem elég: a tenderdokumentáció elkészülte után az abban foglalt beruházások esetében további feladatot jelent a potenciális kivitelezők versenyeztetése, a terv további finomítása.

Közös stratégia

Alapvető tévedésben van több hazai társaság és helyhatóság is akkor, amikor úgy gondolkodik: nézzük át, milyen pályázati lehetőségek vannak, s próbáljunk meg olyan projektet kidolgozni, amely teljességgel beleillik a támogatotti körbe - vélekedik Németh László, a Kereskedelmi és Hitelbank EU- és területfejlesztési projektvezetője. A potenciális partnereknek vállalkozások esetében fel kell fogniuk: az EU sohasem életmentő jelleggel ad támogatást a cégeknek, mint ahogy az önkormányzatok sem gondolhatnak az uniós pályázati pénzekre úgy, mintha azok költségvetési átcsoportosítások lennének. A banki szakember szerint csak az számíthat sikerre, aki hosszú távon gondolkodik. A pénzintézet ezt úgy próbálja elérni, hogy minden partnerével közösen igyekszik kimunkálni azokat a hosszabb távú célokat, amelyek alapján fel lehet építeni egy fejlesztési stratégiát. Ennek ismeretében már körvonalazódhatnak azok a kapcsolódási pontok, amelyek esetében nem árt körülnézni megpályázható uniós pénzek után. Hasonlóképp gondolkodnak a Budapest Banknál is, ám mint Richard Pelly vezérigazgató elmondta, számukra komoly előnyt jelent, hogy számos vállalkozással együtt dolgoztak korábban, a hazai kis- és középvállalatoknak kiírt pályázatok során. Ezek a cégek ráadásul az esetek többségében már részben megvalósították fejlesztéseiket, adott tehát az az alap, amire tovább lehet építkezni. A Budapest Bank partnerei fejlesztési terveinek ismeretében igyekszik megtalálni azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek jól beleillenek az adott cégnek a bank segítségével közösen felépített stratégiájába.

Arra azonban mind Németh László, mind Balogh Ottó figyelmeztet: még azoknak a cégeknek is komoly tanulnivalójuk van, amelyek esetleg korábban már sikerrel pályáztak hazai pályázati forrásokért. Az uniós feltételrendszer ugyanis sokkal keményebb, mint a magyar gyakorlat: az Unió roppant kifinomult kontrollingeszközökkel ügyel arra, hogy az általa adott pénzeket csak és kizárólag a tendernyertes pályázatban foglalt célokra költsék. Itt nincs mód a pénzek átcsoportosítására: az uniós pénzek időről időre előre meghatározott feltételek teljesülése után hívhatók le. Amennyiben pedig az Unió úgy látja, hogy a támogatás felhasználása nem az eredeti céloknak megfelelően folyik, közel sem olyan engedékeny, mint a magyar fejlesztési pénzeket koordináló szervek: kíméletlenül és azonnal visszaköveteli a fejlesztési támogatás addig folyósított összegét. Ebben áll a tanácsadók másik fontos feladata, amely kizárja, hogy a pályázni szándékozók "tömegtermelők" segítségével sikerre vihetik uniós terveiket. A már elnyert projektekben ugyanis - mint látjuk - kiemelkedő szerepet kell kapnia a folyamatos ellenőrzésnek, a tervek és a megvalósítás állandó összevetésének. Egy támogatás lehívására az elnyerés után még két évig van lehetőség, vagyis - figyelembe véve azt, hogy az Unió részletekben és arra fizet, ami a tervekből megvalósult - a 2004-es pályázatoknak legkésőbb 2006 végére perfektuálódniuk kell.

A magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy ha a legkörültekintőbben kiválasztott, az uniós pályázatokon történő szereplés kapcsán a legjobb referenciákkal dolgozó céggel közösen indulnak is harcba az uniós pénzekért, a legtöbbször bizony csalódniuk kell majd - figyelmeztet Bodó Balázs. Ha azonban egy valóban kiérlelt stratégiáról van szó, amely nem "alapfeltételként" számol az uniós forrással, hanem mint olyan lehetőséggel, amely esetleg felgyorsíthatja a projekt megvalósítását, hamarosan komoly fejlődést érhetünk el, hiszen folyamataink így már EU-konformak lesznek. Az uniós módon megfogalmazott elképzelések pedig mindig is könnyebben találták meg az utat az uniós pénztárcákhoz.

Tanácsadók: átrendeződés

A magyarországi tanácsadói piactól éppen az uniós csatlakozás fogja megkövetelni az újrastrukturálódást - vélekedik Hitesy Ágnes, a K&H Euroconsulting Rt. ügyvezető igazgatója. A piacon 2003 áprilisáig független tanácsadó cégével jelen lévő bejegyzett vezetési tanácsadó szerint egészen mostanáig a tanácsadói üzletág számottevő bővülésben volt, hiszen eddig nem létezett semmiféle belépési korlát. Jellemzően a 8-12 fős cégek tudtak megélni, akik eleinte csak önszántukból kezdtek foglalkozni az uniós pályázati lehetőségekkel. Ma a helyzet alapjaiban változik meg. A legtöbb uniós tanácsadói pályázat 2-3 éves stabil működést követel meg, s bizonyos esetekben már csak akkreditált tanácsadók számára nyílik meg a lehetőség a bekapcsolódásra egy-egy projekt folyamataiba. Ilyen esetekben igen komoly minősítési procedúrán kell átesnie annak a cégnek, aki erre vállalkozik. Az akkreditálás során vizsgálják az érintett cég múltját, referenciáit, pénzügyi helyzetét, ám nem elégednek meg ennyivel: számos hatás- és érzékenységi vizsgálaton is át kell esnie a pályázónak.

Persze, aki egy ilyen minősítésen átesik, valószínűleg nem az aprómunkára koncentrál a jövőben. A K&H Euroconsulting ügyvezetője szerint ezek a tanácsadói csúcscégek vélhetően a globális projektekben veszik majd ki a részüket, s projektmenedzserként viszik a sokszor eurómilliókban mérhető programok központi szervezését. Ezek a programok az esetek döntő részében regionálisak lesznek, így a helyi munkák során minden bizonnyal számottevő szerep hárul majd a kisebb tanácsadói cégekre is, amelyeknek így a kisebb, speciális munkákra kellene összpontosítaniuk. Önállóan valóban csak nagyon kevés cég tud majd versenyezni - vélekedik Bodó Balázs.

Hitesy Ágnes szerint a magyar tanácsadói piacnak emellett arra is fel kell készülnie az uniós csatlakozás kapcsán, hogy a várható piaci lehetőségek egyre több külföldi tanácsadó céget hoznak majd hazánkba. A szakember szerint ezek a vállalkozások ugyan lehet, hogy híján lesznek a magyar piac sajátosságainak, ám tudják, hogyan is kell pályázni egy uniós projektre. Ez pedig jelen esetben többet ér a helyismeretnél, hiszen az EU egy saját maga által magára kényszerített pályázati módszert alkalmaz, amelynek éppúgy része a szigorú, lényegre törő fogalmazás, mint az a ma már "EU-angolnak" nevezett meglehetősen sablonos nyelvezet, amelyet ezekben a pályázatokban használni kell.

A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala (NFTH) május végén zárta le a projekt-előkészítő alap (PEA) első pályázati körét. A kiírásra majdnem háromezer pályázat érkezett, s ezek közül a mostani döntés értelmében hatszáz kidolgozását finanszírozza a hivatal hétmilliárd forinttal. A második, az év végére tervezett PEA-pályázatra tízmilliárdot szán a hivatal.

Pályázatkeltető

A hazánkkal szomszédos Burgenlandban a kistérségi központokban kivétel nélkül olyan koordinációs irodák működnek, amelyeknek egyetlen feladata, hogy a helyi vállalkozók fejlesztési elképzeléseit összevessék a lehetséges uniós forrásokkal, részt vegyenek a pályázatok megszerkesztésében. Az irodák generálják a helyi vállalkozói réteget, hogy újabb és újabb fejlesztési terveket fogalmazzanak meg, mivel csak így van mód az unió által megszabott keretösszegek lehívására. Számunkra figyelmeztető jel Portugália esete, ahol a csatlakozás időpontjára ugyan összeválogattak egy olyan pályázati portfóliót, amely az adott évre az országnak adható kvótát teljes mértékben kimerítette, ám az egyközpontú szervezésnek köszönhetően az ország a következő években a támogatásra érdemes projektek "kinevelésének" hiányában csak elenyésző részben tudott fejlesztési forrásokért pályázni. Ki kell tehát építeni azt a "keltetőrendszert", amely időről időre kitermeli azokat a projekteket, amelyek éppen beérnek arra, hogy velük sikerrel pályázzunk uniós pénzekre.

Megelőlegezett bizalom

Az Unió 2003 januárjától várja a magyar pályázatokat, ám a magyar kormányzat úgy döntött, hogy amíg hazánk nem teljes jogú tagja az EU-nak, a pályázatokon elnyert és a strukturális alapokból fizetendő összegeket a magyar kormány megelőlegezi. Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának vezetője szerint e célra a jövő évi költségvetésből 150 milliárd forintot szánnak majd. A támogatási összeg megelőlegezésével ugyanakkor kiemelt kockázatot is vállal a magyar állam, amelynek így létérdeke lesz, hogy csak Brüsszel számára is elfogadható pályázatok kapjanak pénzt. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a magyar büdzséből megelőlegezett uniós társfinanszírozás összegét Brüsszel végül nem téríti meg.

Közbeszerzés mindenekelőtt

Az Európai Unióval ismerkedő cégek leginkább a saját helyzetük majdani alakulására, lehetőségeire, valamint az esetleg elnyerhető támogatásokra koncentrálnak. Míg az első kérdésre alig, a másodikra viszonylag pontos magyarázatokat kaphatnak. A csatlakozással egy időben a hazai székhelyű vállalkozók egy, már sokéves múltra visszatekintő pályázati rendszerhez csatlakoznak, s ettől kezdve nekik is az ottani játékszabályok szerint kell versenyezniük. Például figyelembe kell venni, hogy az Unió valamennyi támogatási formájára a közbeszerzési szabályok vonatkoznak. Mint az a gazdasági tárca honlapján is olvasható, a vállalkozónak első körben el kell döntenie, hogy saját projekttel támogatást, vagy beszállítóként értékesítési lehetőséget keres. Az előbbihez tisztességes mértékű saját forrással is rendelkeznie kell. Különösen a második esetben viszont számolnia kell a más országbeli pályázók megjelenésével is. Ugyanis a közbeszerzés során a hazai cégek semmilyen módon nem élvezhetnek előnyt, amiből persze az következik, hogy az élelmes vállalkozások más országokban is részt vehetnek a pályázatokon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére