Mire jó a közjegyző?

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 65. számában (2003. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cikk a cégek szempontjából tekinti át, milyen szolgáltatásokért érdemes igénybe venni a közjegyző közreműködését, s mennyit kell ezért fizetni.

Közhitelesség

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) szerint a közjegyzők közhiteles személyek, akik a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak a feleknek. A közhitelesség azt is jelenti, hogy a közjegyző közreműködése nagyobb jogi erőt biztosít a különféle jogcselekményeknek.

A közjegyző közhiteles tevékenysége során

- közokiratot állít ki a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről,

- okiratokat őriz meg,

- a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át abból a célból, hogy azt átadja a jogosultnak,

- a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti a feleket jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

A közreműködés megtagadása

A közhitelességhez kapcsolódik az az előírás, amely szerint a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az nem egyeztethető össze a kötelességeivel. Ilyen eset lehet például, ha jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló, illetőleg tiltott vagy tisztességtelen célú jogügylethez kérik a közreműködését. Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre felhívni a fél figyelmét és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző megtagadja a közreműködését. (Aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.)

Titoktartás

A közjegyzőt titoktartási kötelezettség terheli az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében. (Garanciális szabály, hogy a közjegyzői irodában foglalkoztatott ügyviteli alkalmazottat a munkaszerződés megkötésekor titoktartásra kell kötelezni.) A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartás alól természetesen felmentést adhat.

Kárfelelősség

A közjegyző - a közjegyzői működése körében - okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel (akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható). A károk megtérítésének fedezésére legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ami garantálja a károk megtérítését.

Közjegyzői okiratok

A cégek szempontjából a legfontosabb közjegyzői tevékenység az okiratkészítés. A Ktv.-ben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány közokiratnak minősül.

Ennek igen nagy jelentősége van a gazdasági forgalomban, hiszen a közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

A közjegyző által készített közokirat nem csak egy esetleges perbeli bizonyításnál jön jól, hiszen alkalmas a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, valamint arra is, hogy per nélkül végrehajtást lehessen vezetni az adós vagyonára. A bíróság ugyanis végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

- a jogosult és a kötelezett nevét,

- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

- a teljesítés módját és határidejét.

Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

A közjegyző idegen nyelven csak akkor készíthet okiratot, ha erre az igazságügy-miniszter feljogosította. (A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.)

A közjegyzői okirat elkészítése

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyzőnek meg kell győződnie a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, továbbá arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. A feleket tájékoztatnia kell a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről. A nyilatkozatokat világosan és egyértelműen kell írásba foglalnia, s az elkészült okiratot fel kell olvasnia a felek előtt.

Személyazonosság

Ha a közjegyző nem ismeri személyesen a felet, köteles meggyőződni a személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól. Erre alkalmas bármely, saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolvány, vagy két úgynevezett azonossági tanú, akik igazolják a felet. (Nem lehet azonossági tanú, aki kiskorú, az ügyletben félként vagy kedvezményezettként szerepel, avagy testi, szellemi fogyatkozása miatt alkalmatlan a személyazonosság igazolására.)

Ügyleti tanúk

Két ügyleti tanúra van szükség az okirat elkészítéséhez, ha a fél

- írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

- nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

- vak, süket vagy süketnéma,

- ügyleti tanúkat kér.

Az ügyleti tanúk általában a közjegyzői okirat felolvasásánál és aláírásánál vannak jelen. A fél azonban kérheti, hogy csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen. Ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. (Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.)

Tartalmi követelmények

A közjegyzői okirat tartalmazza

- az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,

- a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,

- a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk családi és utónevét, lakóhelyét (a lakóhely feltüntetésének hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését),

- a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve,

- a közjegyzői okirat felolvasásának vagy az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét és azt, hogy a fél a közjegyzői okiratot az akaratával megegyezőnek találta,

- a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

- a közjegyző aláírását és bélyegzőlenyomatát.

Meghatalmazás

Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

Őrzés

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg.

Közjegyzői tanúsítvány

A különböző magánjogi kapcsolatokban, hatósági eljárásokban nagy szerepük van a közjegyzői tanúsítványoknak.

Az okiratkészítés körében a közjegyző tanúsítványt állít ki

- arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

- a fordítás helyességéről,

- az aláírás és kézjegy valódiságáról,

- az okirat felmutatásának időpontjáról,

- a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,

- a tanácskozásról és határozatról,

- egyéb jogi jelentőségű tényről,

- váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,

- a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven tanúsítványt is kiállíthat.

Másolat hitelesítése

A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal, és a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja, hogy a másolat megegyezik az okirattal.

Hiteles fordítás

Az a közjegyző, aki jogosult idegen nyelvű okirat készítésére, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy záradékkal tanúsíthatja a fordítás helyességét.

Aláírás, kézjegy tanúsítása

A névaláírás vagy kézjegy valódisága akkor tanúsítható, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el. A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a fél családi és utónevét, lakóhelyét, kívánságára egyéb személyi adatait.

Okirat felmutatása

Az okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett feljegyzi az okiratra a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját - kívánságra -, óráját. Az okiratot felmutató fél kívánságára a közjegyző a személyazonosságot is tanúsítja, ha megvan ennek a feltétele.

Életben létről szóló tanúsítvány

A közjegyző akkor adhat ki tanúsítványt arról, hogy valaki életben van, ha az illető előtte személyesen megjelent, és igazolta a személyazonosságát. A tanúsítványt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben a közjegyző tanúsítja, hogy a fél előtte személyesen megjelent. Fel kell tüntetni a megjelenés évét, hónapját, napját - a fél kívánságára óráját is -, továbbá a személyazonosság igazolásának módját.

Nyilatkozat, értesítés közlése

A nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat (például felmondás). A tanúsítás úgy történik, hogy a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként továbbítja a másik fél lakására. A közjegyző erről tanúsítványt ad az őt megbízó félnek, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a megbízó fél kívánságára óráját is.

A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a megbízó felet.

Testületi ülés, határozat

A cégek életében igen fontos, hogy biztosított legyen a társaság döntéshozatalának törvényessége. A testületi ülés és az azon hozott határozat közjegyzői tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző jegyzőkönyvbe foglalja a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat - különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek.

A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírja. Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja.

Versenytárgyalás, sorsolás

A versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.

Felvétel információhordozóra

A közjegyző jegyzőkönyvben tanúsítja a különféle tényeknek információhordozóra (mikrofilm, mágnesszalag stb.) való felvételét. A felvétel után az információhordozót az őrizetébe veszi, és a visszajátszás alkalmával tanúsítja, hogy az információhordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.

Közhitelességű nyilvántartás

A közjegyző tanúsíthatja, hogy a közhitelességű nyilvántartás adataival megegyezik a kivonat vagy a másolat, továbbá olyan tényeket tanúsíthat, amelyek közhitelességű nyilvántartási bejegyzésen alapulnak. A tanúsítvány azonos hatályú a nyilvántartást vezető szerv által kiállított kivonattal, másolattal vagy bizonyítvánnyal.

Zálogjegy óvása

Ha a közraktári jegy zálogjegyén feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követő második munkanap végéig e tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyzői okirattal megállapíttathatja. Ennek elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését kérje.

Az óvás felvétele úgy történik a közjegyzőnél, hogy a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első - kölcsönt felvevő - zálogjegyforgató székhelyére elmenni, és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból hiúsul meg a fizetés, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.

A közjegyző a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezet, melyben rögzíti, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan vett fel óvást.

Az óvásnak tartalmaznia kell:

- a zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházható nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel;

- az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt);

- az óvatolthoz intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető;

- a felszólításnak, illetve annak a helyét és idejét, amikor a felszólítást megkísérelték;

- a közjegyző aláírását és pecsétjét.

Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány

A közjegyző hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhat ki az őrizetében lévő okiratról. A közjegyzői okirat eltérő rendelkezése hiányában csak az okiratban félként szereplő személy vagy meghatalmazottja részére és csak egyszer adható ki hiteles kiadmány. Hiteles másolat ezzel szemben - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - korlátlan számban adható ki a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére. (Ez az irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.)

A fentieken kívüli személyek részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése csak az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és a kérelem teljesítése aggálytalan. (A végrendeletet tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott meghatalmazással ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány.)

A közjegyzői tanúsítvány és az azzal kapcsolatos jegyzőkönyv hiteles másolatát a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhatja, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

A hiteles kiadmányt a közjegyző a szöveg végén elhelyezett záradékkal hitelesíti. A záradék tartalmazza annak a félnek a megnevezését, akinek a részére a kiadmányt a közjegyző kiállította, a kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegzőlenyomatát. (A hiteles kiadmány kiadását és azt, hogy kinek adták ki, az eredeti okiraton vagy a hozzá fűzött íven fel kell tüntetni.)

Bizonyítványt a közjegyző arról állít ki, hogy valamely közjegyzői okirat létezik. A bizonyítvány annak adható ki, aki hiteles másolatra lenne jogosult.

Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről kivonatot adhat ki a közjegyzői okiratból. A kivonatot záradékkal hitelesíti, amely tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.

Okirat megőrzése

A közjegyző - főszabályként - bármely okiratot, információhordozót, váltót átvehet megőrzés végett. Az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

- az átvétel helyét és idejét,

- az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait,

- az átvett okirat megjelölését,

- annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni,

- az okirat őrzésének idejét.

Az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt kell adni.

Az okirat kiadásakor a közjegyző először meggyőződik az átvevő személyazonosságáról, majd jegyzőkönyvet vesz fel az átvételről.

Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése

Pénzt, értéktárgyat és közforgalomban levő értékpapírt a közjegyző akkor vehet át bizalmi őrzésre, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzőt, hogy az említett értékeket adja át a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személynek, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál helyezze letétbe.

Nem árt tudni, hogy az értéktárgy átvételéhez a közjegyző kérheti, hogy csatoljanak szakértői véleményt az értéktárgyról.

Az átvételről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

- az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,

- az átvétel helyét és idejét,

- az átvett pénz, értéktárgy és értékpapír leírását,

- az átadó nevét, továbbá nyilatkozatát az átadott pénz, értéktárgy és értékpapír rendeltetéséről,

- a bizalmi őrzés idejét.

Az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról átvételi elismervényt kell adni.

Amennyiben a fél rendelkezése szerint a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni az őrzött dolgot, a fél eltérő rendelkezése hiányában a közjegyző erre 15 napon belül köteles. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző visszaadja a félnek a pénzt, az értéktárgyat, illetve az értékpapírt, vagy bírósági (hatósági) letétbe helyezi.

Egyéb esetekben a közjegyző haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más hatóságnál letétbe helyezni az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt. A letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

Az átadót minden esetben értesíteni kell a megbízás teljesítéséről.

Zálogjogi nyilvántartás

Az ingóságot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, s a jelzálogjogot be kell jegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba. * A nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét. A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes. * A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a zálogkötelezett neve és - ha szükséges - egyéb adatai alapján történhet. Ha a zálogkötelezett a nyilvántartásban szerepel, neve alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája is megjelenik. Lekérdezéssel - a kérelmező választása szerint - lekérhetők: * a lekérdezés napján fennálló bejegyzések, * a lekérdezés napján fennálló bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt, * a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések, * a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt. A lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelemre - tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja. * A zálogjog bejegyzéséért, a betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás bejegyzéséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés és lekérdezés esetében 1000, egyéb esetben 5000 forint zálogkötelezettenként. (A költségtérítés nem érinti a közjegyzőt egyéb eljárásával kapcsolatosan megillető - közjegyzői díjszabásban megállapított - díjakat.)

Munkadíj

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárást kezdeményező - hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt - fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzők díjazását a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szabályozza. Az abban foglalt munkadíj és költségtérítés összege nem tartalmazza az általános forgalmi adó összegét, azt a rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani.

Ha a közjegyző eljárása a rajta kívül álló okból befejezetlen marad, munkadíjra és költségtérítésre a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt. A Ktv.-ben foglaltak megsértése vagy elmulasztása miatt közokiratnak nem tekinthető okiratért, tanúsítványért és kiadmányért azonban nem jár sem munkadíj, sem költségtérítés.

A munkadíj és a költségtérítés általános forgalmi adót is tartalmazó várható összegéről a tevékenység megkezdésekor tájékoztatni kell a felet.

Emelt munkadíj

Kivételesen a munkadíjnak legfeljebb a kétszerese számítható fel, ha a közjegyző

- különösen terjedelmes, bonyolult, nehéz jogi megítélésű ügyet intéz;

- tevékenységét a fél kérelmére vagy más alapos indokból 18 óra és reggel 8 óra között vagy munkaszüneti napon, illetőleg a hivatali helyiségén kívül végzi el, vagy

- az okiratot, tanúsítványt a fél kérelmére idegen nyelven készíti el.

Leszállított munkadíj

A munkadíj legfeljebb a feléig leszállítható, ha a közjegyző az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, vagy ha a munkadíj leszállítása az ügy összes körülményére tekintettel indokolt.

Munkadíj az ügyérték alapján

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani.

A munkadíj alapja

Az ügyértékhez igazodó munkadíj alapja - eltérő rendelkezés hiányában - a közjegyzői tevékenység tárgyának a terhek figyelembevétele nélkül megállapított az az értéke, amely a munkadíj esedékességekor fennállott. Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke eltér egymástól, a munkadíjat a magasabb érték alapján kell megállapítani. Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét a szolgáltatás vagy jog egyévi értékének alapulvételével kell meghatározni. Ha ilyen ügyben a szerződést határozatlan időre kötik, az egyévi érték háromszorosa az irányadó. Közös tulajdon megszüntetése esetén a munkadíj alapja a megosztásra váró közös vagyon értéke.

A munkadíj mértéke

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

- 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft

- 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a

- 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a

- 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a

- 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a

- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a

- 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,

de legfeljebb a 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a fenti munkadíj teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a munkadíj fele jár. (Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani.) Az egyéb közjegyzői tevékenységért a fentiek szerinti munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 forint jár.

A jelzálog-hitelintézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért is a munkadíj negyedrésze jár azzal, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj leszállítására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges időt is. A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 1500 forint.

A fentiek szerint megállapítható munkadíjnak

- a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet), illetőleg egyéb okirat megőrzéséről jegyzőkönyv készül;

- a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításáért;

- a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért;

- az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerződés okiratba foglalásáért.

Munkadíj helyszíni eljárás esetén

Ha a tevékenységet a közjegyző hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, a közjegyzőt az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti.

Másolat, kiadmány

Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 forint. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, az említett díj kétszerese jár.

Fordítás

Fordítás készítéséért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj, hitelesítésért oldalanként az (1) bekezdés szerinti díj háromszorosa jár.

Óvás

Váltó, csekk és más értékpapír óvásával kapcsolatos eljárásért az ügyérték szerinti díj negyedrésze, de legalább 2000 forint számítható fel. Ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) ismételt bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár.

Aláírási címpéldány

Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 forint munkadíj jár.

Őrzés

Bizalmi őrzésért az ügyérték szerinti munkadíj fele jár. A végrendelet vagy más okirat megőrzéséért és a bizalmi őrzésért járó munkadíj a megőrzés első 12 hónapjára esedékes munkadíjat foglalja magában; ha az őrzés ideje ezt meghaladja, az említett munkadíj kétszerese jár.

Hagyatéki és más nemperes eljárás

A közjegyzőt a hagyatéki és az egyéb nemperes eljárás lefolytatásáért,

- ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható, az ügyértékhez igazodó munkadíj fele illeti meg;

- ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a munkadíj összege 2000 forint.

Közjegyzői irattár

A közjegyzői irattár által kiadott okirat elkészítéséért oldalanként 100 forintot számíthat fel; ha az oldal tartalma kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelvű, ennek kétszeresét kell fizetni. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít.

Az okirat hitelesítéséért - készkiadás és költségátalány nélkül - oldalanként 300 forintot kell felszámítani.

Költségtérítés

Készkiadás

A közjegyző költségként számíthatja fel azokat a készkiadásait (utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj stb.), amelyek az adott ügyben a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel.

Utazás, szállás

Amennyiben a közjegyző - illetőleg a közjegyző intézkedése alapján a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt vagy a közjegyző alkalmazottja - a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben a közjegyzői irodán kívül végez munkát, a készkiadások körében

- utazási költségként az igénybe vett tömegközlekedési eszköz első osztályának viteldíjára, indokolt esetben taxi és saját személygépkocsi használatának ellenértékére tarthat igényt;

- ellátási költség címén a jogszabály szerinti napidíj a 6 órát meghaladó távollét esetén jár;

- szállásköltség az erről szóló számla szerint számolható el.

Postaköltség

A közjegyző készkiadás címén igényt tarthat az ügy ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt postai (levél, csomag, telefon, távirat, telex, telefax) díjak és egyéb költségek megtérítésére is.

Leírási díj

A közjegyző oldalanként 100 forintot számíthat fel leírási díjként. Amennyiben az oldal tartalma kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelvű, ennek kétszeresét kell fizetni. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít.

Költségátalány

A készkiadásokon felül a közjegyzőt a munkadíj 40 százaléka illeti meg költségátalányként.

A munkadíj és a költségek megtérítése

A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes. A közjegyző által készített okiratot, tanúsítványt, kiadmányt, másolatot, kivonatot és bizonyítványt a fél részére a munkadíj és a költségtérítés megfizetése után lehet átadni. * Előleg * A közjegyző előlegre tarthat igényt a fél kérelmére végzett tevékenység esetén az előre látható munkadíj és költségtérítés, valamint hivatalból indult eljárás esetén az előre látható költségtérítés fedezetéül és összegéig. A közjegyző a kérelemre indult eljárásban a tevékenység megkezdését az előleg megfizetésétől teheti függővé, kivéve ha a késedelem hátránnyal járhat. Az előleget a munkadíjba, illetőleg a költségtérítés iránti követelésbe be kell számítani. * Díjjegyzék * A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről díjjegyzéket állít ki, amelyet általában a tevékenység során keletkezett okiratra vezet rá. A díjjegyzékben az egyes díjtételeket és az azokat terhelő általános forgalmi adó összegét külön kell feltüntetni. Ha a közjegyző a munkadíjat emelt összegben számította fel, ennek indokát meg kell jelölnie. A felvett előlegről a díjjegyzékben kell elszámolni. Ha az előleg a ténylegesen járó munkadíj és költségtérítés összegét meghaladja, a közjegyző a félnek a többletet a díjjegyzék kiállításakor visszafizeti. Amennyiben a fél a munkadíjat és a költségtérítést a díjjegyzék kiállításakor megfizette, ezt a közjegyző a díjjegyzékben elismeri, egyébként a fizetésről külön elismervényt állít ki. * Kifogás * Előfordulhat, hogy a fél kifogásolja a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét. Ilyenkor egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez lehet fordulni. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, a kamara elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a kamara elnöksége által lefolytatott egyeztetés eredménytelen maradt, a közjegyző, illetőleg a fél az el nem ismert igényét bírósági úton érvényesítheti. A közjegyzői munkadíj és költségtérítés felszámításának helyességéről a bíróság felhívása alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogosult szakvéleményt adni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére