Munkaviszony betéti társaságnál
A betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával – hozta meg jogegységi határozatát a Legfelsőbb Bíróság héttagú jogegységi tanácsa (3/2003. PJE). A korábbi bírósági ítéletektől eltérő álláspontra helyezkedtek a bírák, amikor úgy döntöttek: nem állnak fenn a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei abban az esetben, ha a betéti társaság egyetlen természetes személy beltagjával kívánna szerződni.
Az indokolás szerint a munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-fölé rendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. Így a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, a jogegységi tanács értelmezése szerint fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám I. kötet)
Munkaszüneti napok
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter meghatározta a 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet. A rendelet hatálya kiterjed – néhány, a jogszabályban felsorolt kivételtől eltekintve – minden munkáltatóra, közigazgatási szervre, és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állókra.
A 9/2003. (VII. 18.) FMM rendelet szerint:
– január 10. szombat munkanap,
– január 2. péntek pihenőnap,
– december 18. szombat munkanap,
– december 24. péntek pihenőnap lesz.
A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a fentiektől eltérően is meghatározható. A jogszabály nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő és rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Szavatosság és jótállás
A fogyasztói szerződés hibás teljesítése miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során 2003. szeptember 1-jétől a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet szabályai szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet. Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.
A rendelet értelmében a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzítenie kell:
– a fogyasztó nevét, címét,
– a fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru) megnevezését, vételárát,
– a vásárlás időpontját,
– a hiba bejelentésének időpontját,
– a hiba leírását,
– a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
– a kifogás rendezésének módját.
A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni.
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében – az áru tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Az árut javításra elismervény ellenében kell átvenni.
Ha a hiba ténye, jellege, illetve a vásárlást követő hat hónapon túl érvényesített szavatossági igény esetén a hiba keletkezésének időpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől szakvéleményt kérhet. A főfelügyelőség köteles a szakvéleményt az áru és a vizsgálati díj beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül elkészíteni, és azt a feleknek megküldeni. Indokolt esetben a határidő tíz munkanappal meghosszabbítható. Ha a szakvéleményhez szükséges vizsgálat az áru roncsolása nélkül nem végezhető el, a vizsgálat elvégzéséhez a főfelügyelőség a felek előzetes hozzájárulását köteles kérni.
(Magyar Közlöny, 2003/91. szám)
Szokásos piaci ár
2003. szeptember 1-jétől azoknak a gazdasági társaságoknak, egyesüléseknek és szövetkezeteknek, amelyek az adóév utolsó napján nem minősülnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggően nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartási kötelezettség az adózót a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződés alapján terheli. Nem kell nyilvántartást vezetni abban az esetben, ha az adózó a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést, valamint akkor sem, ha a méreténél fogva piaci hátrányban lévő adózó más, méreténél fogva szintén piaci hátrányban lévő vállalkozóval szerződik.
A 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet meghatározza az egyszerűsített nyilvántartás kötelező tartalmát is. Ezek szerint a nyilvántartásnak egyebek mellett tartalmaznia kell:
– a szerződés tárgyát, megkötésének módját, hatályát,
– a szolgáltatás jellemzőit,
– a teljesítés módját, feltételeit,
– az árat, árrést, hasznot, valamint
– a szokásos piaci árat.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy az (áfa nélkül) 50 millió forintot meg nem haladó szerződés esetén egyszerűsített nyilvántartás készüljön.
(Magyar Közlöny, 2003/85. szám)
Postai díjak
Augusztus 1-jével emelkedtek a belföldi postai szolgáltatások díjai. Ezentúl a szabványlevél helyi tarifája 40 forint, míg távolsági díja 44 forint, a levelezőlap, képes levelezőlap postai díja egységesen 35 forint lesz. A "saját kezéhez" felirattal ellátott küldeményért 250, míg az egyéb hivatalos iratért 185 forintot kell fizetni.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Energiaár
Augusztus 1-jével változott a villamos energia és a melegített víz hatósági ára. A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb díja (áfa nélkül):
"A" (lakossági általános) díjszabás:
25,70 Ft/kWh,
"B" (lakossági vezérelt, külön mért) díjszabás:13,00Ft/kWh,
"C" (villamosenergia-ipari) díjszabás:
7,20Ft/kWh.
A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztóhálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa nélkül):
csúcsidőszakban:17,36 Ft/kWh,
völgyidőszakban:8,67 Ft/kWh.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám)
Földgázellátás
Földgázszállítást, -tárolást, -elosztást, földgáz-kereskedelmet, közüzemi nagykereskedelmet, közüzemi szolgáltatást csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet abban az esetben, ha megfelel a 2003. évi XLII. törvény és a végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek. Az engedélyek iránti kérelmet a végrehajtási rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mi a teendő akkor, ha a kérelmező társaságban valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik. Az engedélyes kapcsolódó és másodlagos tevékenysége nem veszélyeztetheti az engedélyes engedélyköteles tevékenységének folyamatos ellátását.
Az engedélyezés különös szabályai között foglalkozik a rendelet a földgázszállítási, működési, elosztói, rendszerirányítói működési engedély megadásával, valamint a pénzügyi biztosítékkal. A végrehajtási rendelet ezenkívül szabályozza az engedély módosítását, a bírságolást, valamint az eszközhasználati díjat is.
(Magyar közlöny, 2003/90. szám)
A gázellátás támogatása
A kormány az augusztus 1. óta hatályos 113/2003. (VII. 29.) Korm. rendeletben foglalkozik az energiagazdálkodási célelőirányzat kezeléséről és felhasználásáról. Az energiagazdálkodási célelőirányzat rendeltetése a kedvezményes gázellátás pénzügyi forrásának biztosítása. A célelőirányzat bevételét a bányajáradék jogszabályban meghatározott része képezi. A minisztérium a célelőirányzatból történő támogatást a közüzemi gázszolgáltatók, valamint a vezetékes propánbutángáz-elosztók és -szolgáltatók részére folyósítja a háztartási fogyasztók tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig teljesített szolgáltatásuk arányában. A támogatás kizárólag a gázdíj után írható jóvá.
(Magyar Közlöny, 2003/90. szám)
Kedvezmény a gázdíjakra
Kedvezmény illeti meg a lakossági fogyasztókat a gázdíjakból. A támogatás a fogyasztási időszakra a mindenkori gázdíjjal kiállított számlában feltüntetett, a számla bruttó összegéből levont összeg, mellyel a felhasználás mennyiségétől függő mértékben csökkennek a fogyasztóknak a gáz felhasználásából származó fizetési kötelezettségei. A támogatás a fogyasztási helyre vonatkozik.
Háztartási fogyasztónak minősül egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója, továbbá a földgáz alapú hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) a háztartási célú hőértékesítése mértékéig, valamint a társasházi fogyasztói közösség. Társasháznak tekintendők a lakásszövetkezeti lakóépületek és azok az egyéb lakóépületek, amelyek műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaznak, továbbá azok az önálló ingatlanok, amelyek több lakóépületet tartalmaznak.
Fogyasztási hely:
– a gázfogyasztó tulajdonában, üzemeltetésében vagy használatában lévő ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés, továbbá gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van,
– a társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van,
– háztartási célra hőt és távhőt termelő berendezések helyisége.
A kedvezményes időszak a minden év október 1-jét követő első leolvasástól számított 12 hónap.
A támogatásra jogosultságot a szolgáltató a fogyasztói szerződésben szereplő adatok alapján állapítja meg.
A társasházi fogyasztói közösségek jogosultságának igazolásához a közös képviselő, vagy a képviselettel megbízott személy vagy szervezet a lakások számát igazoló nyilatkozatot ad a szolgáltató részére, aki ennek hiányában támogatást nem érvényesít. A nyilatkozat tartalmáért annak benyújtója felel.
Támogatással számolható el a háztartási célra távhőt termelő berendezések földgázfelhasználása. Egyidejűleg egyéb célú távhőtermelés esetén a földgázfelhasználásnak a háztartási célra kiadott hőmennyiséggel arányos része részesülhet a támogatásban. A hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) a jogosultság igazolásához az általa háztartási és nem háztartási célra kiadott hőmennyiség arányáról a szolgáltató részére nyilatkozatot ad. Abban az esetben, ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató nem azonos, a távhőszolgáltató köteles a hőtermelőnek átadni a nyilatkozathoz szükséges dokumentumokat. Nyilatkozat nélkül támogatás nem számolható el.
A támogatás kiszámításának alapja a fogyasztási helyen elszámolási céllal mért, vagy megállapodás alapján elszámolt és e rendeletben szabályozott fogyasztási sávok figyelembevételével meghatározott gázmennyiség. A támogatás igénybevételének alapjául szolgáló, MJ-ban kifejezett fogyasztást a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért, korrekcióval átszámított térfogatának és a mérési időszakra hiteles mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének összeszorzásával kell kiszámolni.
A támogatássávokat és az azokhoz tartozó támogatás-mértékeket az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/96. szám)
Energiagazdálkodási célelőirányzat
A gáztörvényhez kapcsolódóan jelent meg a 51/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet, amely az energiagazdálkodási célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségeket és befizetéseket szabályozza. Az augusztus 17-étől hatályos rendelet szerint a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára 2003-ban a viszonteladói átlagár, azaz 0,89 Ft/MJ; 2004-től a tárgynegyedévre (naptári negyedév) érvényes USD/em3-ben kifejezett átlagár és a tárgyhónapban a Magyar Nemzeti Bank által közzétett Ft/USD deviza-középárfolyamok havi számtani átlagának szorzata hőértékre átszámítva. A hazai kitermelésű földgáz elismert értéke idén 0,301 Ft/MJ.
A bányavállalkozót terhelő havi bányajáradékot a Magyar Bányászati Hivatalnak (MBH) a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú "Bányajáradék befizetés" elnevezésű számlájára kell utalni.
(Magyar Közlöny, 2003/96. szám)
Hulladékgazdálkodási terv
A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről olvashatunk az augusztus 18. óta hatályos 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben.
(Magyar Közlöny, 2003/97. szám)
Versenyképességi Tanács
A kormány Versenyképességi Tanács létrehozásáról döntött. A 2003. augusztus 31-ig létrehozandó testület feladata a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében versenyképesség-javító kapcsolatok megtétele.
(Magyar Közlöny, 2003/91. szám)
Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal
A kormány létrehozta a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatalt és a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben eljáró Műszaki Biztonsági Felügyelőséget. A felügyelet többek között építésügyi hatósági jogkört gyakorol. A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet a műszaki-biztonsági követelmények megtartása érdekében műszaki-biztonsági és – egyes sajátos energiaellátási építményfajták esetében – építésügyi hatósági jogkört gyakorol. Hatósági engedély alapján lehet például nyomástartó berendezéseket, rendszereket, létesítményeket, gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezését létesíteni, áthelyezni, használatba venni, üzemeltetni, átalakítani, a létesítési feltételeket más módon megváltoztatni.
A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenőrzi, hogy a létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek biztonságossága kielégíti-e az irányadó külön jogszabályokban foglalt követelményeket.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám)
Üzemanyag-fogyasztás
Az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak kötelező közzétételének változásáról lehet tájékozódni a 45/2003. (VII. 18.) GKM-KvVM együttes rendeletből. A korábbi jogszabályt módosító, 2003. augusztus 1-jén hatályba lépett rendelet szerint a közlekedési hatóság ezentúl a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, valamint a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adja át minden év október 1-jéig az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatait. Korábban nem volt kötelező, az új rendelet szerint viszont a hatóságnak az ismertetőt az interneten bárki számára szabadon letölthető formában is közzé kell tennie. A forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy a gépkocsi eladásának helyén plakáton, számítógépes monitoron, vagy egyéb kijelzőn olvashatóak legyenek az üzemanyag-fogyasztási és a szén-dioxid-kibocsátási adatok.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Telefonszám megtartása
Jövőre lép hatályba az a rendelet, amely szabályozza az úgynevezett számhordozhatóság feltételeit. A hordozott szám olyan földrajzi előfizetői szám, amelyet az előfizető megtart akkor is, amikor egyik szolgáltatótól a másikhoz tér át. A 125/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerint az átvevő szolgáltató köteles elfogadni az előfizetői szám megtartására vonatkozó igényt.
(Magyar Közlöny, 2003/97. szám)
Vizsgadíjak
Módosultak a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályai és díjai. A 2003. július 30-tól hatályos 44/2003. (VII. 18.) GKM rendelet
– a feleletválasztásos vizsga díját 1480 forintban,
– az egyéb tesztvizsga díját 2120 forintban,
– az esettanulmány díját pedig 7100 forintban
állapítja meg.
Változtak a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe vétel díjai is. A névjegyzékbe vétel alágazatonként 6400 forintba, az érvényesség öt évre szóló meghosszabbítása pedig 2200 forintba kerül.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Alacsony adókulcsú államok
Az alacsony adókulcsú államok listáját a 8008/2003. (VII. 16.) PM tájékoztatója teszi közzé. A közlönyben felsorolt államokban törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék. Alacsony adókulcsú állam például: Andorra, a Bahama-szigetek, Barbados, Bermuda, Costa Rica, az Egyesült Arab Emirátusok, Panama, Mauritius, Monaco vagy például a Virgin-szigetek.
(Magyar Közlöny, 2003/85. szám)
Környezetvédelmi pályázatok
Változtak a Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályai. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2003. (VII. 18.) KvVM rendelete lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célú környezet- és természetvédelmi programok és tevékenységek támogatásakor előleget nyújtsanak.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Szakértői tevékenység engedélyezése
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken az a természetes személy működhet szakértőként, akinek ezt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium humánpolitikai főosztálya engedélyezte, és ennek alapján a munkaügyi szakértők országos névjegyzékébe bejegyezte. A szakértő csak olyan szakértői tevékenységet folytathat, amelyet az engedély megjelöl. Szakértői tevékenység ellátására engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen
– szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettséggel,
– legalább 5 éves szakmai gyakorlattal,
– kiemelkedő szakismerettel rendelkezik, továbbá
– szakmai alkalmasságáról az engedélyező szerv meggyőződött.
A rendelet 1. számú melléklete felsorolja az engedélyköteles szakterületeket, a 2. számú melléklete pedig a szakértői engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem mintáját.
(Magyar Közlöny, 2003/92. szám)
Országkockázat
Az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listáját a 20/2003. (VIII. 8.) PM rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/94. szám)
Ásványi nyersanyagok
Augusztus 9-étől, illetve 2004. január 1-jétől hatályos a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2003/94. szám)
Sugáregészségügy
Rendelet szabályozza a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását és végleges elhelyezését, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseit. A 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendeletet november 6-ától kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/94. szám)
Rendelési idő
Az orvosi rendelőkben gyakran tapasztalható tumultus elkerülésére, a betegek várakozási idejének csökkentésére a 41/2003. (VII. 17.) ESzCsM rendelet kötelezi a háziorvosokat, a házi gyermekorvosokat és a fogorvosokat, hogy előjegyzés alapján legalább a rendelési idejük egy részében előre megbeszélt időben fogadják betegeiket.
(Magyar Közlöny, 2003/86. szám)
Szabad kereskedelem
A Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensek a 15/2003. (VII. 22.) KüM- PM együttes rendelete szerint módosultak.
A kormány kihirdette a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás C Jegyzőkönyvének A és B mellékleteiben foglalt kedvezményes mezőgazdasági vámkontingensek módosításáról szóló vegyes bizottsági határozatát.
(Magyar Közlöny, 2003/88., 89. szám)
Vámtarifa
Módosult a kereskedelmi vámtarifa. Az új vámtarifaszámokat és vámtételeket a 14/2003. (VII. 22.) KüM-PM együttes rendelet tartalmazza. Megjelent a 2003. évi vámkontingensek kiegészítését tartalmazó 16/2003. (VII. 22.) KüM-PM együttes rendelet is.
(Magyar Közlöny, 2003/88. szám)
Vámpótlék
A különleges mezőgazdasági védintézkedés keretében vámpótlékot akkor kell kivetni, ha az importált áru vámértéke alacsonyabb a küszöbár 90 százalékánál. Vámpótlék a 13/2003. (VII. 18.) KüM-PM együttes rendelet szerint az eddigieken túlmenően nem vethető ki a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről szóló 24/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet 4. számú mellékletében megállapított vámkontingens terhére vámkezelt vámárukra sem.
(Magyar Közlöny, 2003/87. szám)
Élelmiszer-higiénia
A közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával és forgalmazásával foglalkozóknak a 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárniuk. Az élelmiszer-higiéniés szabályok szerint az élelmiszer-előállító, illetve az élelmiszer-forgalmazó köteles meghatározni tevékenysége mindazon lépéseit, amelyek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak. Ennek során ki kell választania a megfelelő biztonsági eljárásokat, gondoskodnia kell azok végrehajtásáról, fenntartásáról, felülvizsgálatáról. Valamennyi élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó számára ajánlott a Jó Higiéniai Gyakorlat (Good Hygiene Practice, GHP) útmutatók önkéntes alkalmazása. A részben már hatályos, részben csak az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály rendezi a mozgóárusító eszközről történő élelmiszer-forgalmazás feltételeit is.
(Magyar Közlöny, 2003/91. szám)
Dohánytermék gyártása, forgalmazása
Az ország uniós csatlakozását kihirdető törvény hatálybalépésétől megváltoznak a dohánytermékek gyártására, forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok. Egyebek mellett szigorú előírások érvényesülnek majd a cigaretta füsttartalmára, a dohánytermék csomagolásán feltüntetendő tájékoztatóra, de a gyártás, importálás feltételeire is. 2004. január 1-jétől a szabad forgalomba bocsátott cigaretta főfüstje nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint
– 10 mg kátrányt,
– 1 mg nikotint,
– 10 mg szén-monoxidot.
A fogyasztói csomagoláson jelölni kell egyebek mellett cigaretta esetében a főfüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmának számszerű értékét, az általános egészségvédő figyelmeztetést. A cigarettafőfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom számszerű értékét a fogyasztói csomag egyik keskenyebb oldalára kell nyomtatni. A feliratnak az adott oldal felületének legalább 10 százalékát kell kitennie. Gyűjtőcsomag esetében az általános egészségvédő figyelmeztetést a legnagyobb felületű, általában a termék nevét is tartalmazó oldalon kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 30 százalékát tegye ki. A szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot a termék gyűjtőcsomagjának másik legnagyobb felületű oldalán kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 40 százalékát tegye ki. A szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratokat váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése biztosított legyen. A jogszabály a figyelmeztető felirat színét és betűtípusát is meghatározza.
Az egészségvédő figyelmeztetések váltakozva való alkalmazását előíró kötelezettség ellenőrzése érdekében a gyártó és importáló köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből időtartamonként megállapíthatóak az alkalmazott egészségvédő figyelmeztetések.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám)
Fagykár-aszálykár
A 2003-ban fagykárt vagy aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelő végleges kárenyhítő támogatásban részesülhet, valamint a 84/2003. (VII. 22.) FVM rendelet szerint kedvezményes forinthitelt vehet fel, ami után kamattámogatásban részesül.
A végleges kárenyhítő támogatásra és a kedvezményes hitelre vonatkozó jogosultság szempontjából figyelembe vehető fagykár és/vagy aszálykár mértékét és összegét az elemi kárt szenvedett termelő a rendelet mellékletében foglaltak szerint állapíthatja meg. A fagykár és/vagy aszálykár miatti hozamkiesés és kárösszeg kiszámításánál az étkezési búza és a takarmánykukorica esetében a 2003. évi termésre vonatkozó intervenciós árat, a többi növénynél a 2003. évi tényleges értékesítési árat, ennek hiányában a 2003. évi szerződéses árat, ennek hiányában a rendelet 4. számú melléklete szerinti árat kell figyelembe venni.
Végleges kárenyhítő támogatásra az elemi kárt szenvedett termelő abban az esetben jogosult, ha a szántóföldi növényeknél (a zöldségféléket is beleértve), a szőlő- és gyümölcskultúrákban, az erdősítésekben, valamint a halastavakban megállapított fagykár és/vagy aszálykár mértéke együttesen az említett kultúrák átlagában 30 százalék, vagy azt meghaladó mértékű. A végleges kárenyhítő támogatás mértéke a 30 százalék feletti kárösszeg 30 százaléka. A végleges kárenyhítő támogatás összegét a rendelet 3. számú mellékleteiben foglaltak szerint kell megállapítani, amelyet felülvizsgálatra 2003. november 30-ig a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. (A kedvezményes hitelre való jogosultság igazolására augusztus 20-án lejárt a határidő.)
(Magyar Közlöny, 2003/88. szám)
Mezőgazdaságigép-kezelői jogosítvány
A következő évtől bizonyos mezőgazdasági, illetve erdészeti munkagépet csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézete által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal lehet kezelni. A jogszabály mellékletében felsorolt mezőgazdasági, illetve erdészeti erdő- vagy munkagépet 2003. december 31. után csak az kezelhet, aki arra a gépre az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik.
A jogosítvány megszerzésének feltételeit a 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet tartalmazza. A gépkezelői jogosítvány jármű vezetésére nem jogosít.
(Magyar Közlöny, 2003/85. szám)
Zöldség, gyümölcs minőség-ellenőrzése
A zöldség és gyümölcs minőségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások ellenőrei, a Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáson működő Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Koordinációs Központ és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerminőség-ellenőrzést felügyelő részlege látja el – fogalmaz a 85/2003. (VII. 24.) FVM rendelet. A jogszabály meghatározza a minőség-ellenőrzés szakmai koordinációját, ennek élére a Koordinációs Központot állítja. Ez a szervezet egyebek mellett összehangolja az ellenőrök tevékenységét, szervezi rendszeres továbbképzésüket, javaslatot tesz az export ellenőrzések gyakoriságára, és kapcsolatot tart az Élelmiszer-biztonsági Hivatallal.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám)
Állat-egészségügy
Az élő állatok forgalmazásának és szállításának állat-egészségügyi szabályait tartalmazza a 87/2003. (VII. 24.) FVM rendelet. Az uniós csatlakozást követően hatályba lépő jogszabály szigorú szabályokat ír elő az állattartásra, az élő állatok szállítására és egészségügyi ellenőrzésére.
(Magyar Közlöny, 2003/89. szám)
Állatvédelem
Nagyrészt szeptember 1-jétől hatályos az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló 52/2003. (VIII. 15.) GKM- FVM együttes rendelet.
(Magyar Közlöny, 2003/97. szám)
Géntechnológiai engedély
A genetikailag módosított szervezetek kibocsátására vonatkozó engedélyek szigorú tartalmi kellékeit szabályozza a 82/2003. (VII. 16.) FVM rendelet. A szeptember 1-jétől hatályos jogszabály szerint a géntechnológiai engedély iránti kérelmet
– a géntechnológiai létesítményt létrehozó,
– a természetes szervezeteket géntechnológiával módosító,
– a géntechnológiával módosított szervezeteket zárt rendszerben felhasználó,
– a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket a szabad környezetbe kibocsátó,
– a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket forgalomba hozó hasznosítónak kell a géntechnológiai hatósághoz három példányban benyújtani, amely azt a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságnak véleményezésre megküldi.
A géntechnológiai hatóság és a géntechnológiai bizottság, illetve annak tagja a kérelemből és az ahhoz mellékelt dokumentációból tudomására jutott adatokat – a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges adatok kivételével – köteles bizalmasan kezelni, illetőleg arról csak a kérelmező hozzájárulása esetén adhat másnak tájékoztatást.
(Magyar Közlöny, 2003/85. szám)
Csirkeexport
Legfeljebb 1500 tonna mennyiségre és legfeljebb 150 millió forint összegig export-visszatérítésben részesíthető a 93/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hazai eredetű vágott, fagyasztott egész csirke exportálója. A támogatásra vonatkozó pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy postán.
(Magyar Közlöny, 2003/96. szám)
Áruk behozatala
A magyar uniós tagság napján lép hatályba a 94/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet, amely szerint az állat-egészségügyi engedélyhez kötött áruk behozatalával kapcsolatos, az Európai Unió határozatain és irányelvein alapuló ország-, régió- és üzemlistákat, valamint az áruk forgalmazásához szükséges bizonyítványok mintáit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes honlapján kell közzétenni.
(Magyar Közlöny, 2003/96. szám)