GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MINT MUNKÁLTATÓK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 65. számában (2003. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkáltatói jogkörrel kapcsolatos általános, a Munka Törvénykönyvében szereplő rendelkezéseken túlmenően a társasági törvény speciális szabályokat is meghatároz. Ezeket pontosítja a Legfelsőbb Bíróság közelmúltban megjelent jogegységi döntése a betéti társaságok tekintetében.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) értelmében munkáltató az lehet, aki jogképes. Mint azt a fogalommeghatározásból is láthatjuk, az Mt. a munkáltató vonatkozásában egyetlen követelményt fogalmaz meg, nevezetesen a jogképességet.

Lényeges, hogy a magánszemély munkáltató esetében nem feltétel, hogy a magánszemély egyben cselekvőképes is legyen, következésképpen - bármilyen furcsa is - kiskorú, vagy bírósági döntés alapján korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy is lehet munkáltató, azonban az ilyen személy által, a munkáltatói jogkör gyakorlása körében tett jognyilatkozatok érvényességéhez a Ptk. vonatkozó előírása szerint vagy a törvényes képviselő nyilatkozata, vagy beleegyezése, illetve utólagos jóváhagyása szükséges.

A munkáltató más megközelítésben lehet

- természetes személy (például egyéni vállalkozó, de bármely magánszemély is, aki munkát végeztet),

- jogi személy (például állami vállalat, szövetkezet, jogi személyiségű gazdasági társaság: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), illetve

- jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (például közkereseti vagy betéti társaság) egyaránt.

A munkáltatóra mint jogalanyra vonatkozó szabályozás során az Mt. minden megkülönböztetés nélkül, azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg, azonban az egységes előírások alól kivételnek tekinthető a munkáltató kártérítési felelősségének szabályozása. Itt ugyanis az Mt. akként rendelkezik, hogy a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltatónak korlátozott a kárfelelőssége.

Jogképesség

A jogképesség fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (Ptk.) határozza meg a jogalkotó. A Ptk. alapján jogképes az, akinek jogai és kötelességei lehetnek, ilyen az ember, az állam, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet (amely munkaviszony alanya lehet).

A munkáltatói jogkörrel kapcsolatos általános rendelkezések

A munkáltatói jogkör terjedelme

A munkáltatói jogkör kiterjed

- a munkaviszony létesítésére,

- megszüntetésére, továbbá

- a munkaviszonnyal összefüggő bármely intézkedés, utasítás megtételére.

Közlési kötelezettség

A munkáltatói jogkört valamely, ezzel a jogkörrel felruházott személy vagy szerv is elláthatja. Így például a szervezeti működési szabályzatban, alapító okiratban, közgyűlési határozatban kijelölhető a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy (erre a későbbiekben még visszatérünk).

Bárki is gyakorolja azonban az említett jogosítványokat, a munkáltató minden esetben köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása mely szervet vagy személyt illeti meg. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolja. Ilyenkor - fő szabályként - az eljárása érvénytelen, kivéve azt az esetet, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára.

Érvénytelenség

A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos előírások kógensek, azoktól eltérni nem lehet, mert az eltérés a munkáltatói intézkedés érvénytelenségét eredményezi.

Munkáltató jogok és kötelezettségek a gazdasági társaságokban

A gazdasági társaságok az általános jogképességükből adódóan a munkajogi jogviszonyokban is szerepelhetnek mint munkáltatók. Erre a jogviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A társasági törvény általános rendelkezése szerint a vezető tisztségviselők általános képviseleti jogosultságából következően a társaságot mint munkáltatót a munkavállalókkal szemben is képviselik, azaz ők gyakorolják a munkáltatói jogokat. (Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag [tagok], közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető [ügyvezetők]. A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. A vezető tisztségviselő ebben a minőségében a gazdasági társaság tagjai [részvényesei], illetve munkáltatója által nem utasítható.)

Joggyakorlás a társaság legfőbb szerve által

Lehetőség van arra is, hogy az említett jogosultságot akár teljes egészében, akár csak meghatározott munkakörök, illetve azokhoz kapcsolódó tisztségek tekintetében a társaság legfőbb szerve a maga részére tartsa fenn. Ennek az a feltétele, hogy ezt a társaság létesítő okiratában rögzítsék.

Részvénytársaságok

Mivel részvénytársaság esetében az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, de az ügyvezetést az igazgatóság látja el, ezért az alapító okiratban, illetve az alapszabályban kell szabályozni az igazgatóság mint testület ezzel kapcsolatos feladatait.

Megosztott joggyakorlás

Több vezető tisztségviselő esetében lehetőség van arra is, hogy akár a létesítő okirat, akár a társaság legfőbb szervének külön, illetve esetenkénti döntése alapján megosszák közöttük ezeket a jogosultságokat, sőt arra is van lehetőség, hogy valamelyik munkavállalót jogosítsák fel, hogy a társaság képviseletében gyakorolja a munkáltatói jogokat a többi munkavállaló felett.

Munkáltatói jogkör a betéti társaságoknál

Több döntés született már abban a kérdésben, hogy állhat-e munkaviszonyban a társaságban az egy beltaggal - üzletvezetővel - rendelkező betéti társaságban az üzletvezetésre egyedüliként, kizárólagosan jogosult beltag. A kérdés egyértelmű tisztázására a társadalombiztosítási jogviszonyok rendezettsége érdekében volt szükség, amely kérdésre a választ a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 3/2003. PJE számú jogegységi döntése adta meg.

A döntés szerint a betéti társaságnak nincs lehetősége munkaviszony létesítésére az üzletvezetésre egyedül jogosult beltagjával. A Legfelsőbb Bíróság a döntés indokolásában kifejtette, hogy a munkaviszony kétoldalú, széles utasítási jogot, emellett alá- és fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony, amely létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy ne essen egybe a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye sem. Következésképpen, amennyiben az utóbbi két személy nem különül el egymástól, úgy kizárt a munkaviszony létesítése.

Amikor a tagok gyűlése (taggyűlés) a munkáltatói jogkör gyakorlója

A jogegységi döntés alapján akkor sincs lehetőség az említett beltag munkaviszonyban történő foglalkoztatására, ha a munkáltatói jogok gyakorlására nem ő, hanem a betéti társaságban működő tagok gyűlése (avagy a taggyűlés) jogosult. Felmerül a kérdés, hogy ha a korlátolt felelősségű társaságoknál mód van arra, miszerint az ügyvezető felett a taggyűlés gyakorolhassa a munkáltatói jogokat, úgy a betéti társaságok üzletvezetésre jogosult beltagjának miért nem lehet a "munkáltatója" a tagok gyűlése, illetve ha a társasági szerződés akként rendelkezik, a taggyűlés.

Az említett jogegységi határozatban a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a korlátolt felelősségű társaságnál és a betéti társaságnál működő taggyűlés között az az alapvető különbség, hogy az utóbbinál a leadható összes szavazathoz és nem pedig a jelenlévők szavazataihoz viszonyul a szótöbbség a társasági törvény vonatkozó rendelkezése szerint. Emiatt betéti társaságnál sem a tagok gyűlése, sem pedig - amennyiben ilyent a tagok létrehoztak - a taggyűlés nem minősül a tagok személyétől elkülönült társasági szervezetnek. Ebből adódóan pedig a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, miszerint a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl, a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye sem eshet egybe, nem valósulhat meg. Mindezek alapján az üzletvezetésre jogosult egyetlen beltag akkor sem létesíthet a betéti társasággal munkaviszonyt, ha abban a munkáltatói jogkört a tagok gyűlésére (taggyűlésre) delegálta a társasági szerződés.

Jogellenes és jogszerű munkáltatóijogkör-gyakorlás

A betéti társaságnál - illetve más társaságoknál is - a munkáltatói jogkör gyakorlója az e jogkörében hozott döntését jogi képviselő útján is közölheti az érintett munkavállalóval. Ha azonban a jogi képviselőt bízza meg a döntés meghozatalával, az nem tekinthető a munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott döntésnek, ezért az jogellenes.

Egy konkrét ügyben a betéti társaság képviselője meghatalmazást adott egy ügyvédnek arra, hogy egy meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése iránt indítandó eljárásban teljes jogkörrel képviselje őt. A meghatalmazás alapján az ügyvéd a meghatalmazásban megnevezett dolgozó munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, amellyel szemben a munkavállaló keresetet nyújtott be.

A perben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az volt, hogy helytállóan utaltak az ügyben korábban eljárt bíróságok arra, miszerint a Gt. alapján az alperesnél a munkáltatói jogokat az üzletvezetésre jogosult tagok közül erre kijelölt tag gyakorolja. Ezért a törvénynek megfelelően hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy a nem magánszemély (betéti társaság) a munkáltatói jogokat a szervezetébe tartozó, kijelölt személy (üzletvezető) útján gyakorolhatja. Eszerint a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell meghoznia a döntését, amely magában foglalja az intézkedés indokait is. A munkáltatói jogkör gyakorlója által ilyen módon meghozott döntés és ennek indoka jogi képviselő útján is közölhető. A vizsgált esetben azonban az ügyvéd részére adott meghatalmazás nem tartalmazta a munkáltatói jogkör gyakorlójának a rendes felmondásra irányuló jognyilatkozatát és ennek indokát sem. Ennélfogva az ügyvéd - tartalmilag - nem a rendes felmondás közlésére, hanem a döntés meghozatalára kapott meghatalmazást. Ez pedig nem felel meg sem a Gt., sem pedig az Mt. vonatkozó szabályainak, tehát jogellenes (Bírósági Határozatok, 1997/212. számú jogeset). Ezzel szemben azonban a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg, a lényeg az, hogy magát a döntést - a szükséges indokolással - a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg a felmondásra okot adó körülmények ismertében (Bírósági Határozatok, 2001/192. számú jogeset).

Tisztségviselők és jogviszonyok

A Gt. alapján a részvénytársaság igazgatósága elnökének, illetve tagjának tisztsége e feladat ellátására irányuló munkaviszony keretében nem látható el.

A Gt. szerint a vezető tisztségviselő lehet munkavállaló, azaz ezt a tisztséget betöltheti munkaviszony keretében is. Ha feladatát nem munkaviszony keretében látja el, akkor a Gt. előírása alapján a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak jogviszonyára.

Az egyes gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyával kapcsolatban az APEH több iránymutatást is kiadott 2000-ben. Ezekben társasági formák szerint határozza meg, hogy mely esetekben nem létesíthet munkaviszonyt a vezető tisztségviselő (az iránymutatásban foglaltak azt a követelményt tekintik mérvadónak, hogy munkaviszony akkor jöhet létre a vezető tisztségviselővel, ha a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elválik).

Munkavállalás a fióktelepnél

A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltak irányadók. A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra - tehát a munkáltatói jogkör gyakorlására is - a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik.

A fióktelep cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.

Felszámolás, munkáltatóijog-gyakorlás

A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

Munkáltatói jogkör a vezetők felett az egyes gazdasági társaságoknál

Vállalat

A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik egyebek mellett az igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása is. Az igazgatótanács a vállalat vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

Korlátolt felelősségű társaság

A korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve a taggyűlés. Kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogkör gyakorlása - amennyiben az ügyvezető munkaviszonyban is áll a társasággal. A korlátolt felelősségű társaság alkalmazottai felett pedig az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört.

Eljárás két vagy több ügyvezető esetén

Lényeges, hogy amennyiben egy adott társaságnál kettő, avagy esetlegesen több ügyvezető működik, ilyenkor a társasági szerződésben meg kell határozni, hogy közülük ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására.

Egyesülés

Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik az igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. Az igazgatótanács az egyesülés vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

Szövetkezet

Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére