Egyedül nem megy

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 65. számában (2003. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A fejlődni képes, de tőke híján erre mégiscsak képtelen vállalkozások szinte egyetlen mentsvára a kockázatitőke-társaságok segítsége lehet. E nagyobbrészt külföldi pénzalapok azonban igencsak szigorú befektetési politikát folytatnak, különösen azután, hogy 2000-ben, a dotkomcégek tömeges csődje idején, sokan megégették magukat. Mindamellett, hogy alaposan szemügyre veszik a befektetési célpontot, hozamelvárásaik is magasak. Jövőbeni szerepük mégis nőhet a hazai gazdaságban, amihez elengedhetetlen azonban a szabályozók és az adózási feltételek kedvező alakulása.

Nő a kockázati tőke vállalkozáserősítő szerepe

A hazai gazdasági szereplők körében végzett reprezentatív felmérés alapján (1100 cég megkérdezésével) a vállalatok egynegyede igényelne kockázati tőkét, amelyet - az igénylő társaságok közel fele - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana. A társaságok egynegyede új gépek beszerzésére, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F-tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázatitőke-befektetőhöz. Összességében 240 vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami átlagosan 120 millió forintot jelent.

Az érem másik oldala

A Magyarországon eddig befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra tehető. A rendelkezésre álló tőkevolumenhez képest a legtöbb kockázati tőkét a következő 12 hónapban az early stage (korai fázisú) és az expansion (terjeszkedést, növekedést finanszírozó) alapok kívánják befektetni. Ezzel szemben a private equity (kockázati tőkét befektető) alapok a kihelyezhető tőkéjüknek csak töredékét fektetik be Magyarországon, ha nem lesz megfelelő "deal flow" (befektetési javaslat). Ez évben a kihelyezett tőke nagysága elérheti a 300 millió dollárt, azaz megközelítően a 72 milliárd forintot. Az ügyletek értékének 90 százalékát várhatóan az expansion és a private equity, míg a fennmaradó részt az early stage társaságok realizálják. Ugyanakkor a befektetések felét (számosság alapján) az utóbbi alapok fogják végrehajtani. Az idei évet tekintve a befektetők - a GKI Rt. áprilisban, körükben végzett felmérése alapján - optimisták, és közel annyi tőkét kívánnak kihelyezni, mint amennyit az utóbbi két évben megvalósítottak. A private equity társaságok a jövőben arra számítanak, hogy az EU-hoz történő csatlakozás után a nagyvállalatok körében erős versenykényszer alakul ki, és piaci pozícióik veszélybe kerülnek. A külső környezet kihívásaival szemben a vállalatok a piaci részesedésük konszolidálásával (pl.: a belső működési folyamatok átláthatóbbá tételével), illetve növelésével (közép-kelet-európai terjeszkedéssel) vagy új üzleti megoldások bevezetésével, aktívabb innovációval védekezhetnek. E lépések tőkevolumene meghalad(hat)ja a nagyvállalatok lehetőségeit, ami lehetőséget teremt a private equity társaságok aktívabb hazai tevékenységére.

Az 1999-2002 közötti időszak befektetéseinek (darabszám szerint) közel 60 százalékát a 20-49 fő között foglalkoztató cégekben szerzett részesedések tették ki. A fennmaradó rész elsősorban a 19 fő alatti vállalkozásokhoz került (35 százalék), míg 5 százaléka az 50-249 fő között foglalkoztató vállalatokban hasznosult.

A tőkebevonásban részesült vállalatok iparági besorolása

Iparág

1999-ben

2000-ben

2001-ben

2002-ben

2003-ban*

Összesen

Számítástechnika

2

7

2

1

3

15

Telekommunikáció

3

2

3

1

3

12

Internet

-

1

1

-

3

5

Gyógyszeripar

-

1

2

-

-

3

Média

-

1

1

-

1

3

Energia

-

1

1

-

-

2

Fémgyártás, gépgyártás

1

-

1

-

-

2

Fogyasztási javak és szolgáltatások

-

1

-

-

1

2

Pénzügyi szolgáltatások

-

-

1

-

1

2

Csúcstechnológia

-

-

-

1

-

1

Egészségügy

-

-

-

1

-

1

Élelmiszeripar

1

-

-

-

-

1

Összesen

7

14

12

4

12

49

* Megjegyzés: A 2003-as évre vonatkozó adatok a társaságok várakozásait tükrözik.

Forrás: GKI Gazdaságkutató Rt.

Trendek Magyarországon

A befektetések értéke alapján a kihelyezett tőke több mint 70 százaléka a 20-49 fő között, 20 százaléka az 50-249 fő között, míg kevesebb mint 10 százaléka a 19 fő alatt foglalkoztató vállalkozásokba áramlott. Míg 1999-ben a 20-49 fő között foglalkoztató cégek átlagosan - mai árfolyamon számolva - 70 millió forintot kaptak, addig 2000-ben és 2001-ben ez az érték elérte a 600 millió forintot, majd 2002-ben visszaesett 190 millió forintra. A 20 fő alatt foglalkoztató cégek esetében az egy befektetésre jutó tőkeérték a következőképpen alakult: 2000-ben átlagosan 60 millió, 2001-ben 110 millió, 2002-ben 40 millió forint. A befektetések számának 70 százalékát a 100 millió forint alatti árbevételt elért cégekben, míg a befektetések 15 százalékát (darabszám szerint) az 500-1500 millió forint, 10 százalékát a 100-500 millió forint közötti árbevételt elérő cégekben valósították meg. Az egy befektetésre jutó tőkeérték a 100 millió forint alatti árbevételt elért vállalatok esetén 2000 óta folyamatosan csökken. Míg az 1999-2002 közötti időszakban átlagosan 200 millió forintot fektettek e vállalatméretbe, addig 2003-ban ez az érték már csak 60 millió forint lesz. Ennek oka az, hogy a befektetők óvatosabbak lettek, illetve a kockázatvállaló képességük csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az 500-1500 millió forint árbevételt elért vállalatok esetében is, ahol az egy befektetésre jutó tőke átlagos értéke 800 millió forintról 300 millió forintra mérséklődött. 1999-2002 között a legtöbb befektetés (az összes ügy 32 százaléka) a számítástechnika és a telekommunikáció (25 százalék) területén zajlott le. Ugyanakkor a nemzetközi high-tech tőzsdék visszaesése Magyarországon is éreztette hatását: drasztikusan visszaesett a számítástechnika területén megvalósított befektetések száma. A társaságok véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázatitőke-alap(ok) megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázatitőke-alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.

A magyarországi kockázatitőke-iparág nagyságának alakulására vonatkozó becslések (millió USD)

Év

1995

1998

2001

2002

2003***

Adatforrás

HVCA*

HVCA*

Advent**

Advent**

HVCA*

GKI Rt.

GKI Rt.

Magyarországi befektetési céllal összegyűjtött tőke értéke

150

440

300

400

n. a.

500

500

Regionális befektetési céllal összegyűjtött tőke értéke

n. a.

n. a.

2400

3800

n. a.

2000

2000

Magyarországon adott év végéig összesen befektetett kockázati tőke értéke

250

760

n. a.

600

1100

1000

1300

Magyarországon rendelkezésre álló és befektetett kockázati tőke értéke

400

1200

n. a.

1000

n. a.

1500

1800

* HVCA: Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület becslése.

** Advent: Advent International magyarországi irodájának becslése.

*** A GKI Rt. becslése.

Kritikus szemmel

A kockázatitőke-iparág súlyát mind a szereplők, mind a gazdaságpolitikusok gyakran túlértékelik, ezért a termelésben, szolgáltatásban betöltött szerepük kapcsán érdemes elgondolkodni a következőkön:

A private equity típusú befektetések nagyrészt a kivásárlásokat, illetve a 10 millió dollár feletti fejlesztő beruházásokat finanszírozzák. E tőkebevonási lehetőséget nagyrészt csak a nagyvállalatok tudják kihasználni, hiszen 2-5 milliárd forint tőkebefektetés után 5-6 év alatt 5-12,5 milliárd forintot kell(ene) kitermelni, amelyre kevés vállalat képes Magyarországon. A private equity társaságok a kevésbé kockázatos ügyleteket finanszírozzák, és rövid távon azokban a szektorokban lesznek jelen, amelyeket a globális átstrukturálás jobban érint, mint például a távközlési, a kábeltelevíziós szektor, illetve a médiaágazat.

Ezzel szemben az early stage és az expansion társaságok az induló, a korai fázisban lévő, még üzleti múlttal nem rendelkező (ezáltal banki hitelhez nem jutó), de nagy növekedési potenciált ígérő társaságokat finanszírozzák. A befektetés volumene pár százezer dollártól 1 millió dollárig terjedhet és aktívabb részvételt, több munkát igényel a private equity tőkevolumenéhez képest. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az early stage alapok sem helyeznek ki 60 millió forintnál kevesebbet, így elgondolkodtató, hogy mennyire induló az a vállalkozás, amelynek ekkora tőkevolumenre van szüksége a továbblépéshez.

Ha egy vállalkozás 60 millió forint tőkeemelésért 50 százalékos részesedést biztosít a tőkebefektetőnek, akkor üzleti tervében a 4-5. év végére 150 millió forintos árbevételt, valamint évi 20 százalékos nyereséget kell előre jeleznie, hogy a befektető társaság az 5. vagy a 6. év végén értékesíthesse részesedését körülbelül 220 millió forintért (évi 30 százalékos tőkearányos nyereségkritériumot feltételezve a befektető részéről). Kérdéses továbbá, hogy melyek azok az iparágak, amelyek képesek nagy növekedési potenciált felmutatni, mennyire legyen újszerű, innovatív a termék vagy szolgáltatás, illetve milyen piaci feltételeknek kell teljesülnie, hogy megtérüljön a befektetés. Az előbbiek tükrében felmerül, hogy mennyire kockázatvállalók a hazai kockázatitőke-befektetők, illetve az állam milyen módon segíthetné elő a nagyfokú bizonytalanságot rejtő induló vállalkozások finanszírozását.

A kockázatitőke-befektetések értékének rangsora 2000-ben (millió USD)

Rangsor

Ország

Befektetési érték

Rangsor

Ország

Befektetési érték

1.

USA

102 308

21.

Finnország

353

2.

UK

12 126

22.

Dél-Afrika

320

3.

Franciaország

4 880

23.

Norvégia

272

4.

Németország

4 386

24.

Dánia

252

5.

Kanada

4 300

25.

Írország

205

6.

Izrael

3 200

26.

Lengyelország

186

7.

Olaszország

2 731

27.

Görögország

179

8.

Hongkong

2 200

28.

Portugália

168

9.

Svédország

2 116

29.

Ausztria

150

10.

Hollandia

1 763

30.

Izland

127

11.

Korea

1 756

31.

Csehország

112

12.

Szingapúr

1 200

32.

Románia

67

13.

Tajvan

1 200

33.

Bulgária

64

14.

Japán

1 048

34.

Lettország

64

15.

Spanyolország

1 037

35.

Malajzia

60

16.

Argentína

900

36.

Magyarország

47

17.

Ausztrália

831

37.

Thaiföld

36

18.

Svájc

576

38.

Új-Zéland

26

19.

Belgium

520

39.

Észtország

25

20.

India

500

40.

Indonézia

22

Forrás: Karsai Judit: Mennyit fordít a kockázati tőke az innováció finanszírozására cikke alapján

A láthatatlan kéz

Magyarországon azok az induló, illetve rövid ideje működő vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, amelyek tevékenységét az innováció hívta életre. E vállalkozások legfőbb értéke a bennük rejlő know-how, amelyre viszont banki hitel vagy tőke nem igényelhető. Az utóbbiak nem vállalják a termék bizonytalan jövőjével kapcsolatos kockázatokat, míg a bankok megfelelő fedezet hiányában elállnak a hitelnyújtástól. A banki finanszírozási formánál számolni kell még az évente fizetendő kamatokkal is, amelyek tovább nehezítik az első években veszteségesen termelő vállalkozások pénzügyi helyzetét.

A kockázatitőke-befektetők a finanszírozással járó kockázatvállalást az államra hárítanák, ugyanakkor tartanak az állami alapok piactorzító hatásától. Az ellenérv, hogy az állami részvétel feloldja a kemény költségvetési korlátot, és lehetőséget teremt a visszaélésekre, így közvetlen segítsége többet ártana, mint használna. A befektetők úgy vélik, hogy az állam úgy tudná a tőkekihelyezéseket elősegíteni, ha módosítaná a kockázatitőke-törvényt. Ugyanis a törvény előnyeivel szemben több az azzal járó kötelezettség, amely hátrányosan érinti a társaságokat. A törvény módosítása mellett a társaságok fontosnak tartják, hogy az adózás vonzóbb legyen a mostaninál, illetve azt is, hogy az állam segítő szerepe növekedjék a kockázatitőke-iparban. A tőkekihelyezést segítené elő, ha létrejönne egy olyan vertikális inkubációs környezet, amely az ötlet megszületésétől annak tőzsdére viteléig támogatná a befektetési lehetőségeket.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület véleménye szerint a nyugdíjpénztárak, bankok, biztosítótársaságok részvétele a kockázati- és magántőke-társaságokban serkentené a hazai kockázati tőke kihelyezését, ám ezzel kapcsolatban GKI Rt. a következőkre hívja fel a figyelmet. A külföldi anyacég nem valószínű, hogy támogatná hazai leánycégeinek kockázatitőke-alapokba való befektetését, hiszen azok hazai részvényvásárlását is erősen korlátozza. A nyugdíjpénztárak, bankok, biztosítótársaságok tőkéjét Magyarországon nem szabad olyan korlátozott likviditású, zárt alapokba helyezni, amelyek megtérülése elmarad a nyugat-európai alapokétól. Az egyesület érezhetően a pivate equity befektetések szerepét erősítené, amelyek hazai létjogosultsága a felmérés tükrében erősen kétséges. Igaz, 2003-tól a kivásárlások és a nagyvállalati átstrukturálások szerepének növekedésére számítanak, amelyek az összes kockázatitőke-befektetés volumenének 2/3-át adnák, ám a befektetések darabszámának alig 5-10 százalékát. Emellett az ilyen cégek jellemzően már a bankok számára is vonzóak lehetnek (van múltjuk, van üzleti tervük, kialakult termékstruktúrájuk stb.), így itt keresleti oldalról nincs igazán nagy érdeklődés a kockázati tőke iránt.

Az államnak a következőket kellene mérlegelni a lehetséges beavatkozás kapcsán: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat támogassa a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben. Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot. A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a private equity társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.

Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban 240 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán, és e körből is csupán tízzel kezdődhetnek meg a tárgyalások. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázatitőke-kihelyezés.

Folyamatok a tengerentúlon és Európában (1998-2002)

Az Egyesült Államokban 1997-től hihetetlen mértékben felgyorsult a kockázatitőke-befektetések dinamizmusa (1998-2000 között megkilencszereződött a befektetések értéke), majd 2000 második negyedévétől erősen csökkent, amelynek oka az internetes (dotkom) befektetésekbe vetett bizalom megrendülése volt. * A kockázati tőkések kiforratlan, üzletileg megalapozatlan cégek tömegébe szálltak be a gyors profitszerzés reményében, együttműködve az árfolyam-emelkedésben érdekelt befektetési bankokkal és brókercégekkel. * 1998-ban - a felfutás kezdetén - a kockázati tőke a korai ("early stage") és az expanzió ("expansion") életszakaszokba áramolt, amely folyamat a tőkebefektetések növekvő dinamizmusának eredményeként tovább fokozódott. Igaz, a túlfűtött befektetői hangulat nyertesei - az internetes és az IT - start-up vállalkozások lettek, ám az életfázis súlya szektorfüggősége miatt (a dotkomlufi kidurranását követően) visszaesett. A globális recesszió és a high-tech tőzsdék visszaesése következtében exponenciálisan csökkent a korai életfázisban lévő vállalkozások súlya, és a befektetések száma a negyedére esett vissza. * Napjainkra a tőkekihelyezések súlypontja is áthelyeződött, amelynek eredményeként a tőkebefektetők figyelme az internetről a biotechnológia, az IT-szolgáltatások, az orvosi eszközök, a networking, a szoftverek és a telekommunikáció irányába terelődött. * Az Egyesült Államok kormánya a kockázatitőke-befektetések ösztönzése érdekében 2002-ben csökkentette a befektetésekre kivetett adót, így minden 1 millió USD befektetés után a fizetendő adó mértéke 67 százalékkal csökkent. * Az USA-ban lezajlott trend az európai kockázatitőke-iparágra is kihatott, amelynek eredményeként 2001-ben 33 százalékkal csökkent a kihelyezett kockázati tőke volumene. 2001-ben 34 milliárd dollár értékben hoztak létre magán- és kockázatitőke-alapokat, amely volumen 22 százalékkal volt kevesebb a 2000-es értéknél. * Nyugat-Európában is - a tőkekihelyezés mennyisége és értéke alapján - a 2000-es év volt a legsikeresebb, ám a dotkomlufi kidurranása után a befektetők a kockázat csökkentése érdekében már meglévő, működő portfóliójukra koncentráltak, és kerülték az új megoldásokat. Ehhez hozzájárult még a high-tech tőzsdék összeomlása is. Ezen időszakban az összes befektetés 38 százaléka a technológiai szektorba áramlott, amelyen belül meghatározó szerepet játszottak a szoftvergyártó cégek. * 2003-ban valószínűleg tovább bővül a private equity piaca, ami egyrészt a tőzsdei bevezetéseknek, másrészt a fúziók és felvásárlások gyarapodásának köszönhető.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére