Egész évben bőséges a kínálat
Az év első felében 8 százalékkal kevesebb külföldi érkezett Magyarországra tavalyhoz képest, ugyanakkor a belföldi turisták száma 2 százalékkal nőtt, és a vendégéjszakák számát figyelembe véve is hasonló arányok mutatkoznak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hatodik hónapban a legalább háromcsillagos hotelek kihasználtsága mindenütt meghaladta a 60 százalékot, és minden szállástípusnál emelkedtek a szobaárak. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel a májusi 7719-ről 8860 forintra emelkedett.
Egyre kedveltebbek az egyéb szállástípusok, s a korábbiakhoz képest nagyobb a kínálat az olcsóbb szállásokból. Fellendülés tapasztalható a falusi turizmusban is, ahol jobban érvényesíthetők a magyar sajátosságok. Főleg a diákok veszik igénybe az olcsóbb szálláshelyeket – például a kempingeket, faházakat, turistaházakat -, ugyanakkor nő a hazai vendégkör ott, ahol korábban a nyugati vendégek szinte egyeduralkodóknak számítottak. Kedveltek a családi házak, panziók, közepes árkategóriájú szállodák.
Élesedő verseny
Manapság élesebb a verseny a turisták kegyeiért, mint a korábbi esztendőkben. Nemcsak arról van szó, hogy a különféle régiók egymással versenyeznek, hanem arról is, hogy a hazai turizmus számára nagy kihívás a külföldi, főleg a szomszédos országok vonzereje. A külhoni vendégek számának csökkenése jelzi, hogy onnan csak akkor jönnek Magyarországra, ha kedvező áron színvonalas szolgáltatást kapnak, illetve olyan látványosságot kínálnak számukra, ami máshol nincs.
Bár a legtöbb régió mindent megtesz azért, hogy Magyarországra csábítsa a külföldieket, szinte mindenütt csökkenés tapasztalható. Üde kivétel a korábban kevésbé látogatott Észak-Alföld, és viszonylag még mindig sokan keresik fel Budapestet, a Balatont és Nyugat-Dunántúlt.
A belföldi turisták száma általában mindenhol emelkedett, vagyis a hazai idegenforgalomnak sikerült elérnie azt a célt, hogy itthon tartsák a magyarokat. A legnagyobb növekedés a Dél-Alföldön tapasztalható, majd a Tisza-tó, a Balaton, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl következik. Visszaesés figyelhető meg ugyanakkor Észak-Alföldön (érdekes, hogy közben éppen itt nőtt a külföldiek aránya) és némileg Budapesten. A vendégéjszakák száma leginkább a Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön emelkedett.
A vidék vonzereje
Kedvező tendencia, hogy egyre többen felismerik a falusi turizmus előnyeit – külföldiek és belföldiek közül egyaránt mind többen élvezik a vidéki környezetben eltöltött napokat. A statisztikák szerint az utóbbi öt esztendőben csaknem megduplázódott a vendéglátók száma (2001-ben 6675 volt), és egyre több a férőhely is (két évvel ezelőtt 37 ezer). Az összes vendégek száma jelenleg 150 ezer, ezen belül a belföldieké mintegy 90 ezer, a külföldieké 60 ezer.
Dr. Miklay Frigyesné, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) titkára hangsúlyozza, hogy a falusi turizmus nem csupán szobakiadást jelent, hanem a vidéki életet bemutató komplex szolgáltatáscsomagot. Különösen a külföldiek idecsalogatása miatt fontos, hogy csak ránk jellemző programokat nyújtsanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokhoz a vendéglátókhoz járnak vissza a vendégek, akik igazán minőségi szálláshelyet kínálnak, és jó programmal rendelkeznek, így gyakorlatilag egész évben telt házzal működnek.
Főleg a Dunántúlon és az Őrségben jellemző a falusi turizmus, de rohamosan terjed Észak-Magyarországon és az Alföldön is, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. A központi támogatás mértéke nem elég hangsúlyos, általában a régiós fejlesztések a jellemzőek.
A falusi turizmus sok eleme inkább kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, mint a turizmushoz. Ezt a felfogást erősíti az is, hogy az Európai Uniónak nincs közös turizmuspolitikája, ezért a támogatás a kapcsolódó területeken jelenik meg. A vidékfejlesztés az egyik legtámogatottabb terület, hiszen ez a kulcsa annak, hogy a jelenleg csatlakozásra váró országok valóban integrálódni tudjanak az európai közösségbe.
A falusi turizmus a vendéglátó személye és települése szempontjából valóban inkább vidékfejlesztés, hiszen munkahelyteremtésről, alternatív jövedelemszerzésről, a helyi termékek piacának bővítéséről, szolgáltatások nyújtásáról van szó, amihez elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése és a fokozott környezetvédelem.
Összefogásban az erő
Ahhoz, hogy a falusi turizmus sikeres legyen, elsősorban minőségi szálláshelyre van szükség, és mi tagadás, az önminősítés kellő szakértelem híján nem jelent minőségbiztosítást. A FATOSZ szaktanácsadói és minősítői a jelenleg működő falusi magánszálláshelyeknek csak mintegy hatodánál működtek közre a minősítés lefolytatásában. Elengedhetetlen a vonzerők felkutatása, illetve újak kialakítása, melyek egyediek, és arra a helyre jellemzők. Ennek alapján érdemes a programokat – például kenyérsütést, disznóvágást, népi hímzést – megszervezni, és szükséges az egyes szolgáltatók együttműködése, az önkormányzatok támogatása is. Fejleszteni kell a szolgáltatók szakmai és idegennyelv-tudását, s az internethasználat terjedését is.
A fejlődést akadályozza, hogy bár számos jó szakértő akad, nem megfelelő az együttműködésük, s a közös marketingtevékenység sem jellemző. Az állam is csak akkor tud segíteni, ha a szakmai szervezetek összefogásával kialakított stratégia alapján már konkrétan támogatható projektek jönnek létre. Ezzel összefüggésben érdemes erősíteni az összefogást például a Lovas Turisztikai Szövetséggel, a Biokultúra Egyesülettel, illetve más szakmai szervezetekkel.
A turizmus ágai közül leginkább a falusi vendéglátásról mondható el, hogy spontán fejlődött, s ez a továbbiakban nem folytatható. Az EU pontosan tudja, hogy minden tevékenység hatékony működtetéséhez megfelelő intézményrendszerre van szükség. Magyarországon a FATOSZ ugyan rendelkezik megyei szervezetekkel, de főleg anyagi lehetőségek hiányában munkájuk nem hatékony.
Dr. Miklay Frigyesné fontosnak tartja, hogy a falusi turizmus szolgáltatásainak körét jobban be tudják határolni. Ezek közé sorolható a népi hagyományok, a falusi kismesterségek, valamint az egyes tájakra jellemző ízek megismerése: a hazai turizmus ezektől válhat speciálissá, egyedivé.
Egy másik kör a lovasturizmus – néhány ló tartásával programot lehet nyújtani a kisebbeknek, a sétakocsikázás az idősebbeknek is kellemes élmény lehet -, emellett, akit érdekel, a lószerszámkészítés mesterségével is megismerkedhet. Másik lehetőség az ökoturizmus, amihez egyebek mellett a természetjárás, a kerékpártúra tartozik. A horgászat, a különféle sportok szintén részei a falusi vendéglátásnak. Megemlíthető az egészségturizmus, hiszen a falu tiszta levegője, a bioétkek fogyasztása, a mozgás lehetősége különleges élményt nyújt.
Csupor Erzsébet, kereskedő– Családommal gyakran utazgatunk Magyarországon, s főleg a falusi turizmus szálláshelyeit vesszük igénybe. Hajdúszoboszlóra például rendszeresen visszajárunk, mert nagyon elégedettek vagyunk a körülményekkel. Először 2001-ben fordultunk meg ott, de nem találtunk olyan szállást, ahová a kiskutyánkat is bevihettük volna. Tudom, ez nem szokványos igény, de mi ragaszkodtunk a kutyánkhoz. * Végül rábukkantunk egy családi házra, ahol a gazda nagyon szívélyesen fogadott bennünket. Remekül éreztük magunkat, hiszen a szobák szépek, kényelmesek voltak, rendezett, parkosított udvarra néztek, s mindezért ráadásul nem is kértek túl sokat. Önállóak voltunk, úgy éreztük, mintha a saját házunkban volnánk. A tulajdonos mindenben segített, programokat ajánlott, sokat beszélgettünk, egy idő után szinte ő is családtaggá vált. A szívélyes, baráti légkör, a bensőséges fogadtatás meghitté tette nyaralásunkat. * A környék is csodálatos, élveztük a szoboszlói strandot, elmentünk Debrecenbe, és bejártuk a környező településeket is, minden érdekes látnivalót megnéztünk. Mondhatom, gyönyörű az a vidék! Azóta is visszajárunk Hajdúszoboszlóra, s ugyanott szállunk meg, ahol első alkalommal, mert elégedettek voltunk a hellyel, s nagyon megszerettük a gazdát. Persze Magyarország más vidékeit is felkeressük, és általában családi házakban szállunk meg, amelyek sok más lehetőségnél olcsóbbak, és a hangulatuk is bensőségesebb. |
Magyar tenger
Dr. Kovács Miklós, a Balatoni Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság vezetője szerint a Balatonon az utóbbi időben egyre több a hazai turista, ami ellensúlyozza a külföldiek számának kismértékű csökkenését. A kettő közötti arány jelenleg 65-35 százalék a belföldiek javára, s ez a tendencia alighanem megmarad. A Balatonnak kisrégiónként más és más a fő vonzereje. Vízparti családi üdülésre a Balaton déli partja, a fiatalok turizmusához a siófoki körzet a legmegfelelőbb, gyógy- és egészségturizmusra a nyugati partszakaszt, természetjárásra pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot ajánlják. Bortúrákra a Dél-Balaton és Badacsony a legalkalmasabb, a kerékpározás szerelmeseinek pedig a tavat körbe érő Bringa körút kínál megfelelő terepet.
A Regionális Turisztikai Projekt Iroda saját marketingköltségvetéssel rendelkezik, emellett azonban a Magyar Turizmus Rt. a központi költségvetésből is besegít a balatoni régiónak. A marketingen kívül az iroda feladata a turisztikaitermék-fejlesztés, amit régiós és országos pályázati kiírások is támogatnak. Ezek közé tartozik egyebek között a wellness-szállodák fejlesztése, a strandok korszerűsítése, a medenceépítés, a kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatólétesítmények kialakítása és a különféle rendezvények támogatása.
A kínálatból honfitársaink mind nagyobb számban tudják megfizetni azokat a szolgáltatásokat – a drágább szállodákat és a színvonalas programokat -, amelyeket korábban jobbára csak a külföldiek vettek igénybe. A programok köre folyamatosan bővül, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a szolgáltatók egyre több családi ajánlattal rukkolnak elő.
A népszerű kulturális programokat elsősorban a belföldiek látogatják szívesen. Ilyenek például a Tihanyi Szabadtéri Játékok magyar nyelvű színházi előadásai vagy a Művészetek Völgye rendezvénysorozat a Balaton-felvidéken. A közeljövőben kezdeményezik egy önálló turisztikai rendezvényiroda létrehozását a balatoni programok összehangolása érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövőben egy balatoni fesztivál-rendezvénysorozatot indítsanak el.
Minden ország részéről természetes törekvés, hogy a turizmusra költhető jövedelmeket a versenyképesség fokozására fordítsák. Magyarország és a Balaton számára is lényeges, hogy más országokkal versenyezve megálljuk a helyünket, képesek legyünk itthon tartani a belföldi turistákat és idecsalogatni a külföldieket. Ezt színvonalasabb szolgáltatásokkal, versenyképes árakkal, gazdag programokkal és vonzó környezettel lehet elérni.
E törekvésbe illeszkedik az üdülési csekk elfogadói körének bővítése és a Magyar Turizmus Rt. olyan belföldi akciója, mint például a más régiókkal közösen létrehozott, "Mártózzon meg a nyárban!" című eseménysorozat.
Tokaj szőlővesszejin...A Tokaji Történelmi Borvidék 2002-től a világörökség része. Földünk városai közül mindössze 137-et jegyeznek a Szőlő és Bor Nemzetközi Városaként, s Tokaj méltán tartozik közéjük. Alig akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna a Tokaji aszúról, a talán leghíresebb magyar termékről. A magyarok nemzeti himnusza is megemlékezik nektárt csöpögtető szőlővesszejiről... * Tokaj település elsősorban névadója az e borvidéken iskolázott bornak, de a szőlőtermelés nem csak a város határának dűlőin zajlik. Az 1997-es bortörvényben meghatározott tokaj-hegyaljai borvidék területe magában foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, amelyek kilenc település – Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal és Tállya – közigazgatási területének részei. Idetartozik továbbá Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. * A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. A tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. Az elmúlt ezer esztendőben kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a borvidéket felvette a világörökségi listára. |
Hagyományos értékek
A Dél-Alföld az egyik legdinamikusabban fejlődő vidék, amelyet nemcsak a bel-, hanem a külföldi turisták is egyre nagyobb számban keresnek fel. Már az év első negyedében nagy volt az eltérés az ideérkező külföldieket tekintve: a holland turisták száma mintegy 7, a lengyeleké 67, az angoloké 12, az olaszoké 3, a szlovákoké 57, a szlovéneké 70, a franciáké 8 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz viszonyítva. Csökkent viszont az osztrák (22 százalék), a német (13 százalék) és a román (19 százalék) vendégek száma. Megállapítható az is, hogy mind a kül-, mind a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt.
Juhász Ditta, a Dél-alföldi Regionális Igazgatóság marketingmenedzsere szerint térségük vendégmegtartó ereje továbbra is a hagyományos értékekben rejlik, amit minél szélesebb körben igyekeznek bemutatni, kiaknázni.
A Dél-Alföld az ország területének egyötödét foglalja magában, s a természet bőkezűségének köszönhetően három nemzeti parkkal is rendelkezik: itt található a Duna-Dráva, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park. A kitűnően felszerelt lovastanyákon látványos lovasbemutatókkal, hagyományos ételekkel és italokkal várják az odalátogatókat. A régió jellegzetesen megőrzött tanyás térségeire támaszkodva fejlődik a falusi turizmus – a településekre jellemző kézművesipar és gasztronómiai kultúra vonzza a vendégeket, akik bekapcsolódhatnak a házigazdák mindennapos életébe.
A Dél-Alföldet Magyarország öt legnagyobb folyójából négy érinti, illetve átszeli, valamint Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Nyaranta benépesülnek a vízpartok (a csongrádi Körös-torok, a Körös holtágai és a Gyula közeli Szanazug), és egyre nagyobb tért hódít a vízi és a vízparti turizmus. A Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros főleg a vízi túrázók paradicsoma, míg a holtágak és a tavak a családok kedvelt üdülőhelyei.
Fürdők és várjátékok
A Dél-Alföld páratlan természeti kincse a termálvíz. Híres fürdő található Gyulán, Orosháza-Gyopárosfürdőn, Kiskunmajsán, Mórahalmon, Tiszakécskén és Makón. A régió gyógyvízkészletei és az azokhoz párosuló szolgáltatások vonzerejének köszönhetően – évről évre nő az itt pihenő és gyógyuló külföldiek száma.
Gyopárosfürdő vendégforgalma csaknem 20 százalékkal nőtt az utóbbi időben, ami az alacsony áraknak és a fürdő felújításának köszönhető. Gyula a térség legszebb üdülőhelye, a gyógy-idegenforgalom egyik hazai fellegvára. A híres Várfürdő évente csaknem 850 ezer vendéget vonz. A gyógyvíz 72 °C-os, s 2500 méter mélyről tör a felszínre.
Gyula ráadásul a legtisztább magyar folyók, a Körösök összefolyásánál fekszik. Itt található Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki vára, s négy évtizede ennek udvarán működik a Gyulai Várszínház.
Szeged felújított belvárosával, szecessziós palotáival azonnal elbűvöli a turistákat. Ma a Dél-Alföld központja, fesztiválváros. Mindig nagy várakozás előzi meg a Szegedi Szabadtéri Játékok programjait. Sokak kerekednek fel a belvárosi hídi vásár és a halászléfőző fesztivál kedvéért, míg a Széchenyi téri hagyományos borfesztivál öt álló napon át kínál kikapcsolódást, szórakozást.
A térség egyik fő nevezetessége az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amely a népvándorlás korát idézi fel a modern kor technikai eszközeivel. Itt állították ki a világhírű Feszty-körképet, emellett a látogató megtekintheti a skanzent és a különféle kiállításokat. A park a honfoglalás mementójaként született meg a hetvenes évek elején, amelyet manapság évente mintegy 300 ezer érdeklődő keres fel. A belépődíjak évek óta nem változtak, mindeközben egyre bővül a programkínálat.
Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnökeA jövőkép alakítása szempontjából fontosnak tartja a falusi turizmus fogalmának tisztázását. Mint mondja, a nyugat-európai országokban nem egységes a fogalom: a rurál- és agroturizmust, sőt az ökoturizmust sok ország – például Olaszország, Franciaország és Anglia – megkülönbözteti. Magyarországon az ilyen megkülönböztetés nem lehetséges, s jogilag sem beszélhetünk róla. Nehezíti a helyzetet, hogy a falusi turizmust – bár a FATOSZ régóta küzd ellene – még ma is sokszor pusztán a falusi magánszálláshellyel teszik egyenlővé, és leginkább csak a szálláshely-szolgáltatást értik alatta. A FATOSZ szerint a falusi turizmus fogalmába tartoznak a következők is: falusi környezet, családias, bensőséges hangulatot megteremtő körülmények, a helyi és regionális vonzerő felkutatása és annak turisztikai attrakcióvá alakítása abból a célból, hogy a vendég a szabadidőt széleskörűen használhassa fel. A falusi turizmus kereskedelmi alapon működik a helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése révén. |
Világörökség és operafesztivál
A Magyar Turizmus Rt. tavalyi marketingtervében kiemelt régióként szerepelt Észak-Magyarország, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a vendégek száma 2,6 százalékkal nőtt. A turisták csaknem 85 százaléka belföldi volt, ami több mint 5 százalékos emelkedés. Észak-Magyarország legfőbb vonzereje látványosságaiban rejlik, amihez egyre színvonalasabb szolgáltatások és bővülő kínálat társulnak.
Mint Zachar Györgyi, az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság menedzsere hangsúlyozza, a vidéket a változatos természeti és táji értékei, nemzeti parkjai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, híres borai teszik egyre vonzóbbá. Kiemelésre érdemes a világörökség részévé nyilvánított Hollókő, az Aggteleki-cseppkőbarlang és a Tokaji Történelmi Borvidék.
A falut átölelő 141 hektárnyi Hollókői Tájvédelmi Körzet ritka növényvilágot és ősi gazdálkodási módokat örökít át nemzedékről nemzedékre. Ófalujának 65 védett épülete őrzi a XVII. századi palóc népi építészet remekműveit. Az ófalu nem egyszerű skanzen, hanem máig élő falu, hiszen házai nagy részét ma is palócok lakják, akik népi öltözetüket is büszkén viselik. Speciális ajánlat az egyhetes családi üdülés, amelynek során a látogatók különféle programokon ismerhetik meg a falu életét.
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta tartoznak a világörökséghez. Az Aggteleki Nemzeti Park 262 barlangjából 20 fokozottan védett. A legjelentősebb a Baradla-barlang, hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja – egyben Közép-Európa leghatalmasabb barlangrendszere -, amelynek hossza 25 kilométer.
Az aktív pihenésre vágyók a hegyekben túrázhatnak, lovagolhatnak, vadászhatnak, síelhetnek, a vízi sportoknak hódolhatnak. A régió ezenkívül több helyen is gyógyító és frissítő hatásokban gazdag gyógy- és termálfürdőivel várja a látogatókat.
A fürdőhelyek közül a legismertebb Miskolctapolca, ahol az Európában egyedülálló barlangi medencerendszer különleges élményt nyújt 29-34 fokos vizével. Miskolctapolcát különösen kedvelik a külföldiek, mivel vize alkalmas különféle betegségek gyógyítására, idegrendszeri panaszok kezelésére.
A borvidékekben gazdag régió színes palettát kínál azoknak, akik kedvelik a könnyed fehérbort vagy a testes vöröset. Híres az egri, a mátraaljai, a bükkaljai és a tokaj-hegyaljai borvidék. A lovaglás szerelmesei tudják, hogy Szilvásvárad a világhírű magyar lipicai lovak hazája.
Miskolc újabban a zene városává emelkedett, hiszen az idén júniusban immár harmadszor rendezték meg a Miskolci Nemzetközi Operafesztivált, amely rengeteg érdeklődőt vonzott a településre. Az idén a Bartók-Mozart Operafesztivál keretében világhírű vendégművészek léptek fel a milánói Scalából, a New York-i Metropolitanből, a londoni Covent Gardenből és a moszkvai Bolsoj színházból.
Nem feledkezhetünk meg Ipolytarnócról sem, amely jó eséllyel pályázik arra, hogy jövőre a világörökség részévé nyilvánítsák – az Ősmaradványok Természetvédelmi Területén található a világ harmadik leggazdagabb őslábnyomos lelőhelye. S szóljunk Szanticskáról is, Magyarország legkisebb falujáról a maga 21 lakóházával. A település Szent Istvánról kapta nevét, mivel az államalapítót az itt élő tótok szanticskaként becézték a szent szóból eredően.
Gazdag kínálat
A Nyugat-Dunántúl azon régiók közé tartozik, amelyek képesek voltak növelni a belföldi látogatók számát az utóbbi időben, s csak kismértékben csökkent a külföldiek aránya. A vendégéjszakák száma ugyanakkor egyértelmű növekedést mutat.
Vecsera Judit, a Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság marketingmenedzsere a kulturális és örökségturizmus, illetve az egészségturizmus elindításában, fejlesztésében látja az örvendetes változás okát. A vidék csodálatos történelmi és természeti helyekkel rendelkezik, így például a világörökséghez tartozó Pannonhalmával és a Fertő tóval.
Messze földön ismertek a nemzeti parkok, amelyek megőrizték természetes szépségüket, varázsukat. A legnevezetesebb az Őrségi, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A természetjárást kedvelők az úgynevezett natúrparkokat kereshetik fel Írottkőn, Kerkamentén és az Őrségben, emellett a kastélyokat és várakat, amelyek közül ez a régió kínálja a legtöbbet. Megemlíthető a fertődi, a nagycenki kastély, a kőszegi és a sárvári vár. A történelmi városok közül a legnevezetesebb Győr, Sopron, Kőszeg és Szombathely.
A turisták megtartása, illetve odacsalogatása végett immár két esztendeje meghirdetik a "Nyugat-Dunántúl kiemelt rendezvénye" pályázatot, amelynek nyertesei három évig viselhetik az elnevezést. Az idén például a győri Barokk Bál és a Nyári Nemzetközi Kulturális Fesztivál, a Soproni Ünnepi Hetek, a szombathelyi Savaria Történelmi Karnevál és a sárvári Nemzetközi Folklórnapok kapta meg a megtisztelő címet.
Az egészségturizmus szempontjából a legnagyobb vonzerővel a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, valamint a Büki Gyógyfürdő rendelkezik, ahol sok külföldi – főleg osztrákok és németek – rendszeresen visszatérő vendégnek számít. Kedvelt gyógyfürdő található Balfon, és hamarosan Győrben is átadják az új termálfürdőt. A kerékpározás szerelmeseinek a Duna menti, valamint a Fertő tavat megkerülő kerékpárutat ajánlják.
A Rába különlegessége, hogy hazánk egyetlen vadvíz jellegű folyója, így igazi élményt kínál az evezni vágyóknak. A vízi turizmus tekintetében a Fertő tó jár az élen, ahol vitorlázni, szörfözni lehet.
A balatoni, a velencei-tavi és a Tisza-tavi régióval közösen az idén újra megrendezték a Nagy Tavak road show elnevezésű eseménysorozatot, amelynek mottója a már említett szlogen: "Mártózzon meg a nyárban!" A rendezvénnyel az érintett régiók példát mutattak arra, hogyan lehet hatékonyan kiaknázni a térségek természetes adottságait, s összefogni a közös cél – a turisták megtartása, számuk növelése – érdekében.
Dr. Kovács Miklós, a Balatoni Regionális Turisztikai Marketing Igazgatóság vezetőjeImmár 23 esztendeje dolgozik a turizmus területén, korábban hosszú időt töltött el a Siotours Rt.-nél. Jelenleg Siófokon él, Balatonfüreden dolgozik, s természetesen nagyon szereti a Balatont. Úgy véli, nem hanyatlik a balatoni turizmus, hanem átalakulóban van. A Balaton korábban a kelet-közép-európai idegenforgalom központja volt, ám a keletnémet, lengyel, cseh és szlovák vendégek nagy része a politikai változások után elmaradt. Rá kellett döbbenniük, hogy nem mi voltunk feltétlenül szépek, hanem a volt szocialista országok polgárai számára ez volt a legjobb lehetőség. Most kinyílt számukra a világ. Jó lenne visszacsalogatni őket, hogy nézzék meg, mennyit változott előnyére a Balaton. Jöjjenek, és nosztalgiázzanak. Szerencsére időközben megnőtt a belföldi turisták száma, akik tapasztalják, mekkora kincs számunkra a tó. A magyarok is jó vendégek, egyre inkább meg tudják fizetni azt, amire korábban többnyire csak a külföldiek költöttek. A belföldi turizmus erősödésével a szezonális jelleg is csökken, hiszen a magyarok nemcsak a rövid főszezonban jönnek ide, hanem év közben is, például hosszú hétvégékre. * A Balaton varázsa egyedi – selymes vize kellemes, gyorsan felmelegszik, tiszta és jó minőségű, amiben élvezet fürödni, vitorlázni. A térségben kialakított kiváló kerékpárutat egyre többen használják. A külföldiek is hozzák magukkal a kerékpárt, s a környéken azzal közlekednek, túráznak |