A nagyvállalatok szerepe a gazdaságban

Köszönik, jól vannak

A Creditreform-Interinfo Kft., mint az egyik legnagyobb hazai céginformáció-szolgáltató cég, a rendelkezésére álló adatok alapján elkészítette az 55 legnagyobb árbevételt elérő magyarországi vállalat 2002. évi rangsorát.

Mint a legtöbb rangsort, ezt is érdemes az első helyezettek elemzésével kezdeni. Így azonnal megállapítható, hogy a rangsorban a 2001-es esztendőhöz viszonyítva az első tíz helyen nem történt komoly változás. A tavalyelőtti vezető tíz vállalatból csak az IBM Storage Produkt Kft. került ki, ugyanis megszüntette magyarországi tevékenységét. A 2001-es évhez képest az első három társaság sorrendje 2002-ben nem változott, így elmondható, hogy továbbra is a Mol Rt., az Audi Hungária Motor Kft. és a Philips Magyarország Kft. rendelkezik a legnagyobb árbevétellel Magyarországon.

A megszűnt IBM Storage Product Kft. helyére az első tízbe bekerült Lear Corporation Hungary Kft. a 2001-es toplistán még csak a 45. helyen szerénykedett, a tavalyi rangsorban pedig a 6. helyezést foglalja el. Ehhez az ugrásszerű fejlődéshez az vezetett, hogy a vállalat egy év alatt több mint megnégyszerezte árbevételét, ami mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény.

Egyébként csakúgy, mint az első tíz helyezett körében, magán az egész listán sem történtek alapvető változások. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis, ha pár helyezésnyi különbséggel is, de minden cég megtartotta 2001. évi helyét a rangsorban.

Ilyen kivétel a Vegyépszer Rt., amely a tavalyelőtti 38. helyezésével szemben a 2002-es összevetésben a 15. pozícióban található. A vállalat annak köszönheti ezt a sokkal jobb helyezést, hogy a tavalyi esztendőben 70 milliárd forinttal növelte árbevételét az azt megelőző évhez képest. Ellenkező előjelű helyváltozást produkált ezzel szemben a Hungarotabak-Tobbacoland Rt., amely a 2001. évi 24. helyezés után a tavalyi eredmények alapján összeállított ranglistán csupán az 55., utolsó helyen szerénykedik. Mindezen persze nincs mit csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy a cég 2002-ben több mint 60 milliárd forinttal kisebb árbevételt könyvelhetett el, mint 2001-ben, azaz árbevétele egy esztendő leforgása alatt kevesebb mint a felére esett vissza.

A rangsor alapján általánosságban elmondható, hogy azon cégek körében, amelyek toplistánkon nem a 2001-es adatokkal szerepelnek, jóval több olyan vállalat található, amely a 2001-es esztendőhöz képest növelte árbevételét, míg nem számottevő azoknak a társaságoknak a csoportja, amelyek árbevétele csökkent tavalyelőtthöz képest. Mindez pedig jól szemlélteti, hogy a magyar gazdaság a világpiaci recesszió ellenére is felszálló ágban van, és képes lehet további dinamikus növekedésre is.

Ami az egyes szektoroknak a listán való megjelenését illeti, elmondható, hogy a rangsorban a távközlésben, üzemanyag-forgalmazásban, autógyártásban, országos bolthálózatok vagy hipermarketek működtetésében érdekelt társaságokon kívül a hagyományosan nagynevű, és természetesen nem csak elnevezésükben nagy cégek képviseltetik magukat.

A legnagyobb árbevételt elérő cégek 2002. évi listája
Sorrend	2001. évi hely	2002. évi árbevétel	2001. évi árbevétel
1. Mol Rt.	1.	1 509 800 000 000,0	1 283 638 000 000,0
2. Audi Hungária Motor Kft.	2.	870 240 000 000,0	853 799 000 000,0
3. Philips Magyarország Kft.	3.	740 500 000 000,0	600 007 000 000,0
4. Matáv Rt.	5.	590 585 000 000,0	547 735 000 000,0
5. Flextronics International Kft.*	4.	573 345 000 000,0	573 345 000 000,0
6. Lear Corporation Hungary Kft.	45.	383 771 013 000,0	87 369 000 000,0
7. Magyar Villamos Művek Rt.	6.	362 000 000 000,0	384 451 000 000,0
8. Nokia Komárom Kft.*	8.	341 034 000 000,0	341 034 000 000,0
9. Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt.	9.	292 219 000 000,0	332 917 000 000,0
10. GE Hungary Rt.	10.	289 753 000 000,0	226 788 000 000,0
11. Tesco-Global Áruházak Rt.	12.	249 357 000 000,0	195 772 000 000,0
12. Metro Holding Kft.	11.	230 757 356 000,0	221 286 000 000,0
13. MÁV Rt.	14.	195 337 000 000,0	187 531 000 000,0
14. Westel Mobil Rt.*	13.	190 060 000 000,0	190 060 000 000,0
15. Vegyépszer Rt.	38.	163 900 146 000,0	93 108 000 000,0
16. Budapesti Elektromos Művek Rt.	16.	161 229 000 000,0	149 455 000 000,0
17. Pannon GSM Rt.	20.	158 834 800 000,0	138 582 000 000,0
18. Dunaferr Csoport	15.	152 000 000 000,0	160 996 000 000,0
19. Suzuki Rt.	17.	148 714 668 000,0	148 341 000 000,0
20. Opel Magyarország Autóipari Kft.*	18.	147 568 000 000,0	147 568 000 000,0
21. Samsung Electronics Magyar Rt.	27.	145 901 972 000,0	112 803 000 000,0
22. E.ON Hungária Energetikai Rt.	21.	136 729 900 000,0	126 215 000 000,0
23. Porsche Hungária Kereskedelmi Kft.	29.	135 051 556 000,0	106 957 000 000,0
24. Tiszai Vegyi Kombinát Rt.	19.	134 453 268 000,0	144 509 000 000,0
25. SHELL Hungary Rt.	22.	128 707 649 000,0	120 968 000 000,0
26. Magyar Posta Rt.	28.	127 816 527 000,0	108 857 000 000,0
27. Borsodchem Rt.	23.	124 488 000 000,0	119 580 000 000,0
28. Richter Gedeon Rt.	42.	119 755 000 000,0	88 932 000 000,0
29. OMV Hungary Ásványolaj Kft.*	25.	116 351 000 000,0	116 351 000 000,0
30. Spar Magyarország Kft.	36.	115 301 000 000,0	94 832 000 000,0
31. Alcoa-Köfém Kft.*	26.	113 226 000 000,0	113 226 000 000,0
32. Strabag Építő Rt.	33.	112 748 172 000,0	102 277 000 000,0
33. Phoenix Pharma Rt.	46.	106 817 697 000,0	87 247 000 000,0
34. Wallis Csoport	30.	102 419 710 000,0	105 189 000 000,0
35. Malév Rt.	32.	101 148 349 000,0	103 143 000 000,0
36. Tigáz Rt.	35.	100 627 000 000,0	96 341 000 000,0
37. Paksi Atomerőmű Rt.	47.	96 530 000 000,0	85 161 000 000,0
38. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.	31.	94 058 255 000,0	103 902 000 000,0
39. Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt.*	37.	93 130 000 000,0	93 130 000 000,0
40. Philip Morris Magyarország Kft.*	39.	92 305 000 000,0	92 305 000 000,0
41. Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft.*	40.	90 000 000 000,0	90 000 000 000,0
42. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Rt.*	41.	89 757 000 000,0	89 757 000 000,0
43. British American Tobacco Magyarország	-	89 399 232 000,0	103 939 000 000,0
44. Opel Southeast Europe Kft.*	43.	88 906 000 000,0	88 906 000 000,0
45. Plus Élelmiszer Diszkont Kft.*	44.	88 864 000 000,0	88 864 000 000,0
46. Unilever Magyarország Kft.*	48.	84 129 000 000,0	84 129 000 000,0
47. NABI Észak-amerikai Járműipari Rt.	34.	82 934 550 000,0	102 030 000 000,0
48. Csemege-Match Rt.	49.	82 000 000 000,0	80 725 000 000,0
49. Fővárosi Gázművek Rt.*	52.	76 722 000 000,0	76 722 000 000,0
50. KITE Mezőgazdasági Rt.	69.	76 607 000 000,0	53 486 000 000,0
51. Szerencsejáték Rt.*	54.	74 796 000 000,0	74 796 000 000,0
52. Dunamenti Erőmű Rt.	53.	72 086 771 000,0	76 635 000 000,0
53. BAT Pécsi Dohánygyár Kft.	51.	69 037 046 000,0	77 384 000 000,0
54. Pick Szeged Rt.	50.	67 387 813 000,0	77 694 000 000,0
55. Hungarotabak-Tobaccoland Rt.	24.	53 789 063 000,0	116 869 000 000,0
* A csillaggal jelölt vállalatok esetében a 2002. évi árbevételről szóló adat nem hozzáférhető, így ezeket a cégeket a 2001-es árbevételük alapján soroltuk be az összevetésben.
Forrás: Creditreform

A nagyság kötelez

A Magyarországon tevékenykedő multinacionális érdekeltségű cégek körében a GKI Gazdaságkutató Rt. 2003 májusában felmérést végzett, amelynek során több szempontból is vizsgálta a vállalatok itteni kapcsolatait. Információt gyűjtöttek a múltról, arról, hogy milyen meggondolásból választották a multik hazánkat befektetésük színhelyéül, hogy milyen tapasztalataik vannak jelenlétük óta. Mi a véleményük a munkaerő, a gazdasági és jogi környezet alakulásáról, valamint az infrastruktúra fejlődéséről, és milyen beruházási terveik, szándékaik vannak hazánkban és a térségben a következő öt évben. Vizsgálták azt is, milyen mélyen ágyazódtak be a gazdaságba, alkalmaznak-e beszállítóként, alvállalkozóként magyar kis- és középvállalkozásokat.

A magyar gazdaság a rendszerváltás után mágnesként kezdte vonzani a felhalmozódott, új piacokat kereső külföldi tőkét. A megkérdezett cégek többnyire már az 1990-es évek elején részesedést szereztek a korábban állami tulajdonban lévő vállalatokban.

Piacszerzés a privatizáció után

A piacra lépés elsődleges célja az volt, hogy nyissanak a közép-kelet-európai piacok felé. Erre két alapvető okuk volt. Az első a lehetőség, hogy a tevékenység jellegéből adódóan, minden olyan országban érdemes jelen lenni, ahol ezt a gazdasági körülmények lehetővé teszik. A második a kényszer, hiszen a cégek korábbi piacai telítődtek, az újrafelosztásukért folyt a harc, és így a régió mint kitörési lehetőség keltette fel figyelmüket. A beruházási döntéseket a komoly üzleti tapasztalatokkal és hagyományokkal rendelkező multinacionális cégek alapos körültekintés után hozták meg. Ezeket a vállalatokat kizárólag a piaci tényezők (profit, munkaerő- és egyéb költségek, rendelkezésre álló infrastruktúra) érdekelték, országtanulmányokkal és részletes üzleti tervekkel "felszerelkezve" fogtak hozzá az új piac megszerzéséhez.

A piacra lépés formái a vállalt kockázattól függően változtak. Az első és a legkisebb kockázatot jelentő lehetőség, hogy az anyacéggel kapcsolatban álló nagyvállalatoknak eladják a franchise-jogot. A hagyományos franchise-formát akkor választják, amikor politikailag vagy gazdaságilag instabil, vagy nem megbízható országban kívánnak terjeszkedni. A másik forma a közvetlen tulajdonszerzés, amihez már biztos piaci alapokra van szükség. A legkedveltebb módszer a viszonylag jó állapotban lévő üzem megvásárlása és korszerűsítése. A zöldmezős beruházás ritka, alig akad rá példa. A vállalatok az alábbi érveket említették leggyakrabban a befektetés döntő indokaként: nyitott gazdaság; az ország gazdasági felkészültsége; piacbarát bankszféra; a környező országokhoz viszonyítva a legfejlettebb infrastrukturális adottságok; olcsó és képzett munkaerő.

Elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy a cégek egyértelműen ki tudják fejteni véleményüket a magyar viszonyokról. Az elmúlt tíz év során aktív részévé váltak a magyar gazdaságnak, így annak alakulásáról adott véleményük átfogó képet nyújt.

Infrastruktúra

Az infrastruktúra fejlődött, és a jövőben is további fejlődésre lehet számítani. A kilencvenes éveket nagy léptékű, több lépcsőfokot átugró fejlődés jellemezte, különösen a számítástechnikában és a telekommunikációban. Problémát jelent azonban, hogy a Nyugat-Európához viszonyított jelentős elmaradottságunk megszüntetéséhez lassan haladnak a bővítések, és a környező országokkal szembeni infrastrukturális előnyünket elvesztettük. Több cég véleménye szerint az autópálya-építés politikai kérdés, és ameddig ez így van, addig ez hátráltatja a gazdaság fejlődését. Az elmúlt egy évtized alatt a szükségeshez képest lényegesen kevesebb autópálya épült, és az utak állapota is komoly problémát jelent. Az autópályák, utak építését kiemelten kell kezelni, mert ezek fejlesztésével nagymértékben növelhetjük hazánk vonzerejét a befektetők szemében. Több multinacionális cég is jelezte, hogy megfelelő úthálózat esetén regionális fontosságú magyarországi logisztikai bázis létrehozására is sor kerülhetne.

Munkaerő

A munkaerő esetében sem festhetünk teljesen egységes képet, de általánosságban elmondhatjuk, hogy sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. Korábban a közép- és felső vezetők esetében a nyelvtudás hiánya jelentett problémát, de mára ezek a gondok enyhülni látszanak. A cégek tudatosan kezelték a munkaerő kérdését, képzéssel emelték a színvonalát, valamint saját országukból, illetve központjukból hoztak szakembereket a kulcsfontosságú pozíciókba. A kilencvenes években sok cég szakemberhiánnyal küszködött (főleg a marketing területén), ennek orvoslására indították el a trainer programokat. Az ezekben részt vevő fiatalokat többnyire sikerül hosszú távon a vállalathoz kötni. Az ezredfordulónak köszönhető IT-boom következtében ezen a területen is szakemberhiány keletkezett. A növekedés 2001-re lelassult, sőt stagnálás figyelhető meg a szektorban, így a munkaerőpiacon nincsenek nagy mozgások. Jelenleg nem jelent gondot a szakképzett munkaerő toborzása, és ez a közeljövőben sem fog várhatóan változni. Az IT-szektorban dolgozó szakemberek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A jelent illetően még mindig nem teljesen elégedettek az általános munkamorállal, amit a korábbi gazdasági rendszer maradványának tartanak. Napjainkban a legnagyobb probléma a munkaerőnek a termelékenységhez viszonyított magas költsége. Magyarországnak abszolút előnye volt a munkaerő képzettsége területén, ha azt a munkaerő költségéhez viszonyítjuk. Ebben a tekintetben Magyarország előnye továbbra is fennmaradt, de mérséklődött. A régió országaival összehasonlítva hazánkban a bért terhelő munkaadói költségek nagyon magasak.

A képzést illetően úgy vélekednek, hogy a műszaki és IT-szakemberek, elsősorban a mérnökök körében nagyon magas színvonalat érünk el, ugyanakkor a jó szakmunkásokból egyre növekszik a hiány. A képzést két nagyon találó szóval jellemezték: "önjáró és lekövető". Az első azt jelenti, hogy a munkaerő képzése nem a gazdasági igényeknek megfelelően alakul, vagyis hogy sem a szak-, sem a középfokú, sem a felsőfokú képzés nem követi a piac változását. A hazai munkaerő másik jellemzője a lekövető magatartás. Bővebben ez azt jelenti, hogy a gazdasági életben bekövetkező változás után történik változás az oktatási, képzési rendszerben. Így a munkaerő képzettsége csak többéves késéssel reagál a tényleges piaci igényekre.

A vizsgálati mintában szereplő vállalatok jellemzői
	TEÁOR besorolás	Válaszok száma	Árbevétel a mintában (EMrd Ft)		Árbevétel az országban (EMrd Ft)
			2000	2001	2000	2001
Könnyűipar	DA-DE	12	394	493	3 129	3 706
Vegyipar	DF-DJ	7	352	379	2 527	2 958
Gépgyártás	DK-DN	13	1 770	2 167	5 903	6 950
Feldolgozóipar	DA-DN	32	2 406	2 927	11 559	13 614
Építőipar	F	2	32	38	1 549	2 010
Kereskedelem	G	5	254	331	10 693	12 121
Szállítás; távközlés	I	2	37	40	2 257	2 510
Összesen	-	41	2 730	3 337	26 057	30 254
Forrás: GKI

Gazdasági stabilitás és jogi környezet

Magyarország ebből a szempontból sikeresnek mondható, képes volt garantálni azt a befektetési biztonságot, amelyre a vállalatoknak szükségük volt a profitábilis működéshez. Összességében a gazdasági-jogi környezetet illetően is pozitív változás következett be, de nem az elvárt mértékben. Gondot jelent ugyanis, hogy egyes törvények nem átgondoltan, hanem ad hoc módon születnek, ebből pedig számos jogi és gazdasági konfliktusa származik azoknak, akikre a törvény vonatkozik. A legnagyobb hiba a törvényalkotás során az állam részéről, hogy az egyes jogszabályok előkészítéséhez nem támaszkodik gazdasági szakemberek véleményére. A gazdasági környezet a forint erősödésével az exportáló vállalatok számára lényegesen kedvezőtlenebbé vált, amit csak tetézett a bérszínvonal emelkedése, így a fentiek következtében a vállalkozások nyereségessége romlott. Nagyban különbözik a vállalatok véleménye, attól függően, hogy melyik ágazatban tevékenykednek.

A dohányiparban az adóemelések – különösen az utóbbi két évben – kiszámíthatatlanok voltak, nem követték az előzetesen közösen kidolgozott ütemtervet. A 2009-ig tartó európai uniós derogációra a minimális adótartamot illetően nagy szükség van, de a kormányzatnak tartania kellett volna magát a fent említett ütemtervhez az Unióval folytatott tárgyalások során is. Az adóemelések miatt már 2002-ben érezhetően csökkenni kezdett az eladások volumene.

Az élelmiszeripar vállalatai számára általában gondot jelentett a gyorsan és kiszámíthatatlanul változó szabályozási rendszer, ami esetenként rendkívül megnehezítette és bizonytalanná tette a működést. Úgy vélekednek, hogy a mai napig sok "fölösleges kört kell futniuk", a rendszerben megragadtak az életidegen elemek.

Az IT-szektor vállalatai szerint enyhe megkésettség jellemezte hazánkat az elmúlt 12-13 évben. Az iparág szereplői folyamatosan lobbiztak a szükséges törvények meghozatala érdekében, a kormányzat reakcióideje azonban gyakran hosszú volt.

A gyógyszeripari cégek szerint az adókedvezmények komoly ösztönzőként hatottak, az engedélyeztetési rendszer a gyógyszeripari normáknak megfelelően szigorú, de ez elfogadható. A jogi-szabályozási környezet teljes mértékben EU-konform, Magyarország rendelkezik a térség legkidolgozottabb gyógyszertörvényével. Ugyanakkor a kormányzattal való együttműködés nem mindig tökéletes, sajnos sokszor nincs kidolgozott politika a befektetők megbecsülésére.

A módszertan A mintában a TOP200-as listából választottak ki összesen 70 vállalatot. Nem szerepelnek itt az energiaszektorban tevékenykedő vállalkozások, mivel azok többnyire hosszú távon elkötelezettek, nem áll módjukban egykönnyen elhagyni az országot. A mintavétel során arra törekedtek, hogy a multik által "kedvelt" ágazatokból több céget keressenek meg, és szintén preferálták a magas hozzáadott értéket produkáló, termelő jellegű tevékenységeket. A megkérdezés mélyinterjú keretében történt, a GKI munkatársai személyesen beszélgettek el a cégek vezető beosztású alkalmazottaival. Eddig 41-en válaszoltak a kérdésekre. A feldolgozóiparból összesen 12 cég válaszolt, ezek együttesen 394 milliárd forint árbevételt értek el 2000-ben és 493 milliárd forintot 2001-ben. A vegyipari vállalatok közül 7-nek, míg a gépgyártás különböző területein tevékenykedő multinacionális cégek közül 13-nak a vezetőjével készült interjú. * A feldolgozóipari vállalatok 2001-es árbevétele 22 százalékkal haladja meg a 2000-es értéket, míg országos szinten 18 százalékkal nőtt az árbevétel ebben az ágazatban. Az építőipari, valamint a szállítási és távközlési cégek vezetői közül 2-2-vel, a kereskedelmi tevékenységet folytatóké közül 5-tel készült mélyinterjú.

Lehetőség és veszélyek

Természetesen sok minden változott a kelet-közép-európai régióban az elmúlt tíz évben. A térség országaiban megindult a gazdasági fejlődés, egyre szorosabb kapcsolatok fűzik őket egymáshoz és a fejlett nyugati gazdaságokhoz. Magyarország a kilencvenes évek elején messze a legkedvezőbb befektetési lehetőségnek számított a térségben. Azóta hazánk előnye sajnos egyre inkább csökkent, mondhatni megszűnt. A továbbiakban megvizsgáljuk, mely országok jelentenek konkurenciát hazánk számára. A potenciális versenytársakat közös jellemvonásaik alapján négy csoportba sorolhatjuk.

Románia, Bulgária, Szlovákia: Bár a gazdasági fejlettség és stabilitás még kívánnivalókat hagy maga után, a multinacionális cégek már most érdeklődést mutatnak irántuk. Legnagyobb komparatív előnyük az olcsó munkaerőben, valamint a privatizálatlan állami vagyon mennyiségében rejlik. Ezek ugyan nagyobb országkockázattal rendelkeznek, egyelőre nagy a pénzügyi bizalmatlanság is, de az EU-támogatások mértéke jól jelzi az országok gazdaságába vetett bizalmat, és alacsonyabb költségek mellett folyik a termelés, mint nálunk.

Csehország, Szlovénia: Ezek az országok hazánkkal hasonló fejlettségűek, s néhány multi szerint befektetőbarátabb környezetet alakítottak ki. Hátrányunk a fejletlenebb közlekedési, főleg légiközlekedési infrastruktúra.

Lengyelország, Oroszország: Szinte valamennyi cég terjeszkedni kíván ezekben az országokban. Esetükben szinte minden cég a piac méretét említette vonzó tényezőként, Lengyelországot jelenleg még a kisebb országkockázat miatt egyértelműen jobb befektetési célpontnak tartják, mint Oroszországot.

Távol-Kelet: A távol-keleti régió nem feltétlenül támaszt versenyt hazánk és Kelet-Közép-Európa számára. A legtöbb cég esetében nem érdemes, nem gazdaságos, nem megoldható az európai piacnak ebből a térségből való ellátása.

Bármennyire is szorossá vált a verseny, egyetlen cég sem állította, hogy a közeljövőben kivonulna az országból, vagy akár csak csökkentené tevékenységét. Hazánk mellett szól a multiszférával kialakított több mint egy évtizedes kapcsolat, a legtöbb cég hosszú távra rendezkedett be nálunk. A vállalatok véleménye szerint Magyarország alkalmas arra, hogy a közép-kelet-európai régió központja, hídfőállása legyen. Ezt jól mutatja, hogy a termelőtevékenységek mellett egyre többen foglalkoznak a gondolattal, hogy különböző irányítási, back office jellegű tevékenységet telepítsenek hazánkba. Ilyenek a tervezőközpontok, a vállalatcsoport számára belső szolgáltatást végző részlegek. Ezek magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek, Magyarországra költöztetésüknek mindenképpen pozitív üzenete van, azt jelzi, hogy a cégek szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot.

Gazdasági beágyazódás

A felmérés egyik legfontosabb célja volt, hogy kiderüljön, mennyire épültek be a multinacionális vállalatok a magyar gazdaságba. Ezen belül is a kis- és középvállalatokhoz fűződő viszonyukat vizsgálták. E vállalati kategórián – a törvényben meghatározott paraméterek szerint – a 300 főnél kevesebbet foglalkoztató, 1,5 milliárd forintnál kisebb árbevételű cégeket értjük. A felmérés tapasztalatai között egyaránt vannak pozitívak és negatívak is.

Egyelőre nem sok olyan magyar kis- és középvállalkozás létezik, amelyik alkalmas a multik számára komoly beszállítói feladatok elvégzésére. Ennek több oka is van, elsősorban a méretgazdaságosság, a legtöbb cég nem képes elég nagy volumenben termelni. Gyakori probléma továbbá, hogy a nagyvállalatok csak az ISO-szabványok szerint minősített beszállítókkal dolgoznak, és ezeknek a kkv-k nem tesznek eleget. Az óriáscégek vagy saját cégcsoportjukon belülről, vagy más, velük hasonló méretű vállalattól szerzik be a termelésükhöz szükséges alapanyagokat. Mindezek ellenére a multik a legtöbb esetben nem zárkóznak el a kis- és középvállalati rétegtől mint potenciális beszállítóktól. A cégek nagy részének vannak olyan magyar kkv-s beszállítói, amelyekkel már évek óta szoros kapcsolatban állnak, és az együttműködés a beszállító vállalat számára komoly fejlődéssel járt. Ilyen kapcsolat során a lehetőség van arra, hogy a "multi" saját cégcsoportján belül is reklámozza partnerét, ami remek piacra jutási lehetőség, indirekt támogatás a kis-, illetve középvállalat számára.

Másik fontos probléma az ipari kis-, és középvállalkozások tőkehiányossága. A magyarországi tőke sokkal szívesebben fektet be a kereskedelembe, szolgáltatásba, a gyorsabb megtérülés és könnyebb kivonhatóság érdekében. A magyar kis- és középvállalatok gyakran szolgáltatásokat nyújtanak a multinacionális cégek számára, de igazán igényes munkákat nem végeznek. Legtöbbször rendezvényszervezéssel, különböző csomagolási munkákkal, takarítással, őrző-védő feladatokkal bízzák meg őket. Jellemző továbbá, hogy a multik autóparkjának karbantartását magyar kkv-k végzik. Az előzőtől eltérő helyzet jellemzi az élelmiszeripart. Az itt tevékenykedő multinacionális vállalatok az alapanyagokat szinte kizárólag magyar cégektől vásárolják, és ezek között magas a kkv-k aránya.

Általában azokat a cégeket, amelyek partnerré tudnak válni, versenytárgyaláson választják ki. A döntés minden esetben az ajánlattól és az előminősítéstől függ. A kis- és középvállalatok hibáival tisztában vannak, igyekeznek tolerálni őket. Ebben a beszállítói rétegben is jelentős a szórás, sokan nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, de vannak, amelyek a szervezeti felépítésben és a gondolkodásmódban is képesek alkalmazkodni az igényekhez. Probléma esetén a multinacionális cég erőfölénye elegendő ahhoz, hogy nyomásgyakorlással kikényszerítse a megoldást. A multik meglévő beszállítóikkal elégedettek, amennyiben nem, lecserélik őket. A beszállítók között általában nem tesznek különbséget abból a szempontból, hogy hazai vagy külföldi-e az adott vállalkozás, kizárólag objektív szempontok – az ár, a minőség, a szállítási és fizetési határidők – alapján döntenek a beszállítók kiválasztásakor. További fontos szempontok a kkv-k tapasztalata, a referenciák, a nyújtott szolgáltatás minősége és a partnercég alapítása óta eltelt idő. Néhány multi viszont külföldi beszállítóit szívesen lecserélné belföldire, ha találna olyan vállalkozásokat, amelyek a gépek, irodai berendezések és egyéb szolgáltatásokban a külföldi beszállítókkal azonos minőséget produkálnak. A külföldi beszállítókat általában nem ösztönzik arra, hogy letelepedjenek Magyarországon, mert nincs szükség rá: saját érdekeik is ezt diktálják. A belföldi beszállítók előnye, hogy nincs vám, importáfa (amit előre be kell fizetni), alacsonyabbak a szállítási költségek, egyszerűbb a kommunikáció (nincsenek nyelvi nehézségek), valamint azonos szabályozási és adminisztrációs környezetben működnek.

A kkv-partnerek támogatásáról is eltérő véleménnyel vannak a multinacionális cégek. A cégek nagyobb része igyekszik támogatni őket. Ez ritkán jelent közvetlen pénzjuttatást, inkább a feltételeknek való megfelelést könnyítik meg. A multik a követelmények teljesítése érdekében az alábbi eszközökkel, intézkedésekkel segítették a partneri kapcsolatban álló kkv-k innovációit: ismeret, know-how átadásával; kölcsön nyújtásával; technológia biztosításával; szakemberek kölcsönzésével, oktatással. A vállalati szakembereket kiküldték a beszállító céghez, ahol betanították az alkalmazottakat, és átadták a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges ismereteket.

Beruházási tervek

A legtöbb cég esetében épp most zárult le egy befektetési szakasz. A korábban megvásárolt üzemeket korszerűsítették, átszervezték, a termelési tevékenységüket koncentrálták. Ennek köszönhetően a következő öt évben kevés olyan vállalat akad, amely új gyáregység létrehozását tervezi hazánkban. A multik nagy része "jól érzi" magát jelenlegi telephelyén, nem készül ennek áthelyezésére, vagy új telephely létrehozására. A magyar leányvállalatok fontos regionális szerepét mutatja, hogy több esetben a magyar cég hatáskörébe tartozik a térségben való további terjeszkedés lebonyolítása. Magyarországon többnyire kapacitásbővítő és felújító jellegű beruházások várhatóak, amelyek volume nagyjából megegyezik az elmúlt öt év beruházásainak összegével. A kapacitásbővítő beruházások célja, hogy a meglévő gyárakban, egységekben új gépsorok üzembe helyezésével növeljék a termelés hatékonyságát.

Mit várnak az államtól?

Arra, hogy az államnak milyen feladatai vannak a kis- és középvállalatok beszállítói esélyeinek javításában, hasonló válaszokat kaptunk.

Az első szükséges lépés egy hosszú távú konstrukció megalkotása, amin nem a pillanatnyi helyzet problémáira megoldást kereső, hanem átgondolt, a jövőbe nyúló, konkrét célokat kitűző támogatási rendszer kialakítását értik a nagyvállalatok. Úgy vélik, az utóbbi években sajnos inkább csak retorikai szinten jelent meg a kkv-k támogatása, s szinte semmilyen érdemi intézkedésre nem került sor. A jövőben mindenképpen figyelni kell arra, hogy hatékonyabban valósítsák meg a szelekciót, és csak a valóban életképeseket támogassák, ne szociálpolitikai, hanem gazdaságfejlesztési szempontok érvényesüljenek. Szükség lenne a rendelkezésre álló források koncentrált kezelésére. A kkv-k finanszírozására számos intézményt hoztak létre (MVA, GKM, ITDH stb.), amely külön apparátust igényel és külön bürokratikus eljárást jelent. A multik szerint érdemes lenne ezeket összevonni.

A kkv-k beszállítói tevékenységét leginkább a tőkehiányos állapotuk megszüntetésével lehetne elősegíteni. A tőkére azért van szükség, hogy a kis- és középvállalkozások meg tudják tanulni a korszerű termelési folyamatokat. A tőkeinjekció segítségével ki tudják építeni megfelelő számítógépes rendszerüket. A magyar kis- és középvállalkozások informatikai ellátottsága rendkívül rossz, jellemző az elavult géppark, az illegális szoftverek, a "házi megoldások", az internet hiánya. Hogy a kkv-k helyt tudjanak állni az uniós piacon, versenyképesebbé kell válniuk, amihez el kell sajátítaniuk az informatika által megtámogatott és megkönnyített modern üzletvezetés tudományát. A fejlett irodai környezet, az infokommunikációs megoldások tekintetében különösen a kkv-szektorban óriási a lemaradás. Meg kell felelniük továbbá különböző minőségbiztosítási elvárásoknak is, és be kell tudniuk szerezni a multinacionális vállalatok számára szükséges termékek előállításához elengedhetetlen célgépeket. A tőkéhez juttatás módjairól eltérnek a vélemények, de általános javaslat a kedvezményes hitelkonstrukciók kialakítása. Szintén elképzelhető lenne, hogy a kkv-k adókedvezményeket kapjanak multinacionális cégeknek történő beszállítói tevékenység végzése esetén. Több multi szerint is túladóztatott a kkv-szegmens, ami a törvények kijátszására készteti őket. Szükséges a tőkekínálati oldal részéről a nagyobb mértékű kockázatvállalás és a garanciarendszer továbbfejlesztése, valamint a nagyobb mértékű állami garanciavállalási tevékenység mellett növelhető lenne a biztonságosság is. Fontos még az állami támogatások kihelyezési feltételeinek enyhítése is, hogy az igazán rászoruló vállalkozások ne szoruljanak ki automatikusan a potenciális alanyok közül.

Mindenképpen figyelmet kell fordítani a kis cégek piacra juttatására, amihez igen szorosan kapcsolódik az oktatás problematikája. A képzési programokon keresztül hatalmas segítség adható, ezek kiterjedhetnének az angol nyelv és az e-mail-kommunikáció népszerűsítésére egyaránt. A Nyugaton már bevált best practice-ek elsajátítása előrelendíthetné a hazai cégeket is, így a képzések mellett a know-how-k elsajátítása is fontos. A legtöbb kkv-nek esélye sincs bármilyen beszállítói pozíció elnyerésére, mert:

– nem tudja bemutatni termékét, tevékenységét, ami a számítástechnikai alapismeretek hiányának köszönhető,

– nincs információja a fennálló piaci lehetőségekről,

– hiányosak az elkészített gazdasági beszámolói,

– nem rendelkezik megfelelő referenciákkal.

Az állam segíthetne szakmai vásárok szervezésével, ahol lehetőséget kapnának a kis- és középvállalatok a "multikkal" való kapcsolatfelvételre. Jó lehetőség a külön a kkv-réteg számára szóló lapok, folyóiratok indítása, támogatása. Az oktatáson államilag szervezett, oklevelet adó képzést érthetünk, amely segít elsajátítani a gazdasági szemléletet. Az állam és a kkv-k kapcsolatának szorosabbra fűzése történhetne referenciamunkák nyújtásával, mivel a komoly cégek nem kötnek üzletet olyanokkal, akik mögött nem áll megfelelő üzleti múlt.

Magyarország legjelentősebb vállalkozásainak (TOP100) részesedése ágazatuk bruttó hozzáadott értékéből
Kód	Nemzetgazdasági ág/ágazatcsoport	A cég százalékos hozzájárulása az ágazat GDP-értékéhez
	PHILIP MORRIS MAGYARORSZÁG KFT.	4,47
	UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. *	4,01
	PICK SZEGED SZALÁMIGYÁR ÉS HÚSÜZEM RT. *	2,81
	HUNGRANA RT.	2,75
	CEREOL NÖVÉNYOLAJIPARI RT. *	2,31
	BORSODI SÖRGYÁR RT.	2,18
	BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.	2,08
	NESTLÉ HUNGÁRIA KFT.	2,04
	COCA-COLA BEVERAGES (MAGYARORSZÁG) KFT.	1,93
	DREHER SÖRGYÁRAK RT.	1,92
	BÁBOLNA RT.	1,84
	MAGYAR CUKOR RT.	1,81
15, 16	Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása	100,00
	BENETTON UNGHERIA KFT.	9,55
18	Ruházati termékek gyártása	100,00
	DUNAPACK PAPÍR ÉS CSOMAGOLÓANYAG RT.	20,29
	NEUSIEDLER-SZOLNOK PAPÍRGYÁR RT.	17,72
21	Papírgyártás, papírtermék gyártása	100,00
	MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI RT. *	41,56
	RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR RT.	14,02
	TISZAI VEGYI KOMBINÁT RT.	7,48
	CHINOIN GYÓGYSZER ÉS VEGYÉSZETI TERMÉKEK GYÁRA RT. *	7,08
	EGIS GYÓGYSZERGYÁR RT.	6,82
	BIOGAL GYÓGYSZERGYÁR RT.	6,10
	BORSODCHEM RT. *	5,90
	LINDE GÁZ MAGYARORSZÁG RT.	2,66
	HENKEL MAGYARORSZÁG KFT.	2,66
	PANNONPLAST MŰANYAGIPARI RT. *	2,35
	NITROGÉNMŰVEK RT.	1,91
23-25	Vegyipar	100,00
	DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.	9,54
	HOLCIM HUNGARY RT. *	6,62
	GUARDIAN HUNGUARD ÜVEGIPARI KFT.	6,21
	WIENERBERGER TÉGLAIPARI RT.	5,93
26	Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása	100,00
	DUNAFERR-CSOPORT **	45,17
	ALCOA KÖFÉM KFT.	24,69
	MAL MAGYAR ALUMÍNIUM TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI RT.*	16,98
27	Fémalapanyag-gyártás	100,00
	AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT.	13,57
	GE HUNGARY RT.	6,52
	VIDEOTON HOLDING RT. *	3,50
	NOKIA KOMÁROM KFT.	2,64
	IBM STORAGE PRODUCTS KFT.	2,40
	OPEL MAGYARORSZÁG AUTÓIPARI KFT.	2,35
	FLEXTRONICS INTERNATIONAL KFT.	2,35
	RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RT. *	2,25
	SIEMENS NEMZETI VÁLLALATCSOPORT *	1,92
	LEAR CORPORATION HUNGARY KFT.	1,75
	VISTEON HUNGARY KFT.	1,74
	ELECTROLUX LEHEL HŰTŐGÉPGYÁR KFT.	1,72
	SUZUKI RT.	1,61
	LuK SAVARIA KUPLUNGGYÁRTÓ KFT.	1,33
	ERICSSON MAGYARORSZÁG KFT.	1,14
	ZOLLNER ELEKTRONIK VÁC GYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.	0,99
	ELCOTEQ MAGYARORSZÁGI ELEKTRONIKAI KFT.	0,98
	SAMSUNG ELEKTRONICS MAGYAR RT.	0,94
	ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT.	0,94
	ALCOA EURÓPAI KERÉKTERMÉK GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.	0,88
	AFL HUNGARY IPARI ÉS TERMELÉSI KFT.	0,78
	CONTINENTAL TEVES MAGYARORSZÁG KFT.	0,76
29-35	Gépipar	100,00
	PAKSI ATOMERŐMŰ RT.	13,03
	MÁTRAI ERŐMŰ RT.	7,52
	BUDAPESTI ELEKTROMOS MŰVEK RT.	6,60
	E.ON HUNGÁRIA ENERGETIKAI RT. *	5,45
	DUNAMENTI ERŐMŰ RT.	4,90
	ÉSZAK-DUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.	4,80
	VÉRTESI ERŐMŰ RT.	4,58
	TIGÁZ TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RT.	3,68
	FÖVÁROSI VÍZMŰVEK RT.	3,11
	FÖVÁROSI GÁZMŰVEK RT.	2,95
	DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.	2,74
	ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.	2,65
	AES BORSODI ENERGETIKAI KFT.	2,35
	BUDAPESTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ RT.	1,96
	DÉL-ALFÖLDI GÁZSZOLGÁLTATÓ RT.	1,78
	BUDAPESTI ERŐMŰ RT.	1,77
E	Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás	100,00
	BETONÚTÉPÍTŐ RT.	3,89
	STRABAG ÉPÍTŐ KFT. *	3,21
	VEGYÉPSZER RT.	2,92
F	Építőipar	100,00
	TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK RT.	2,17
	WALLIS-CSOPORT **	1,78
	FOTEX RT. *	1,24
	PLUS ÉLELMISZER DISZKONT KFT. *	1,06
	METRO HOLDING KFT. *	1,05
	SPAR MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT.	0,98
	SHELL HUNGARY RT.	0,96
	FORD MOTOR HUNGÁRIA KFT.	0,92
	NUTRICIA KERESKEDŐHÁZ RT.	0,71
G	Kereskedelem, járműgyártás	100,00
	PANNONIA HOTELS RT. *	17,84
	DANUBIUS SZÁLLODA ÉS GYÓGYÜDÜLŐ RT. *	16,55
H	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	100,00
	MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RT. *	33,07
	MÁV RT.	11,62
	WESTEL MOBIL TÁVKÖZLÉS