Visszaélés a gazdasági erőfölénnyel

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az elmúlt években a GVH kétségtelenül a kábeltévépiac egyik hazai szakértőjévé vált. Az eljárásokban a hivatal vizsgálta a vállalkozások, a szolgáltatók inflációt meghaladó mértékű díjemeléseit, díjmódosításra a szolgáltatókat egyoldalúan jogosító általános szerződési feltételeket, egyoldalúan végrehajtott programcsomag-módosításokat. Mindezek alapján célszerűnek látjuk, ha a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megvalósulását az említett piac gyakorlati vizsgálata alapján mutatjuk be.

Ma a háztartások kb. 45 százalékában van kábeltelevízió, s az előfizetők 55-60 százalékának (kb. 1,1-1,2 millió háztartás) a négy legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató valamelyike nyújt szolgáltatást. Ezek a UPC Magyarország Kft., a MatávkábelTV Kft., a FiberNet Rt. és az EMKTV Kft. E négy vállalkozás mellett több mint négyszáz kisebb szolgáltató tudhatja magáénak az előfizetők 40-45 százalékát. A kábeltévépiac mint részben szabályozott tevékenység kapcsán természetesen nem csak a versenyhivatalnak van teendője. A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) értelmében a kábeles műsorelosztás hírközlési szolgáltatásnak minősül.

A GVH feladatait ezen a területen értelemszerűen a Tpvt. határozza meg. Elsődleges feladat a versenyellenes vállalkozói magatartásokkal szembeni fellépés. A GVH-nak jogsértés esetén szankcionálnia kell a fogyasztók megtévesztését, ha annak hatása lehet a piaci versenyre, továbbá szankcionálnia kell a versenykorlátozó megállapodásokat és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést is. A GVH ugyanakkor engedélyezési hatóság is, amikor hozzájárulását adja a vállalatok közötti felvásárlásokhoz, illetőleg fúziókhoz.

Az elmúlt években leggyakrabban erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt folytak eljárások a kábeltévés társaságokkal szemben, különösen a következők miatt:

- a kábeltelevíziós szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételeknek a szolgáltatót egyoldalú díjemelésre, illetve programcsomag-módosításra jogosító kikötései;

- a kábeltelevíziós szolgáltatás előfizetési díjának emelése, valamint

- a programcsomagok tartalmának összeállítása.

Piacmeghatározás és erőfölény

Az érintett piac meghatározása a versenyjogban gyakran kulcsszerepet játszik. A vizsgált magatartás értékelése ugyanis sokszor attól függ, hogy az adott vállalkozás milyen piacon tevékenykedik, és azon milyen helyzetet élvez. A vállalkozások alapvetően szabadon, jogi megkötöttségek nélkül döntenek arról, hogy kikkel kötnek szerződést vagy milyen árakat alkalmaznak. Egy erőfölényben levő vállalkozás ez irányú magatartásait azonban korlátok közé szorítja a versenyjog, védve egyrészt a kiszolgáltatott fogyasztókat, másrészt a még az adott piacon létező versenyt.

Érintett piac

A Tpvt. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni [Tpvt. 14. § (1) és (2) bekezdés]. A Tpvt. 14. §-ának (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

Ésszerű helyettesítés

A kábeltelevíziós szolgáltató áruját - kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatását - az eddig lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásokban elvégzett elemzések alapján a felhasználási cél hasonlósága, vagyis több televíziós csatorna vétele szempontjából, technikai értelemben az alábbi áruk képesek elvileg helyettesíteni:

- más kábeltelevíziós társaság szolgáltatása,

- az AntennaMikro (AM) szolgáltatás,

- a UPC Direct szolgáltatása,

- a szoba- vagy tetőantenna által közvetlenül vehető földi sugárzású csatornák elérhetősége, valamint

- az előbbiek bármilyen kombinációja.

A nagy választékot biztosító, műholdról sugárzott UPC Direct szolgáltatás sem tekintethető a kábeltelevíziós szolgáltatások ésszerű helyettesítőjének, mivel a szolgáltatásból annak magas díja és a további költségek ellenére hiányoznak a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások, a szükséges kiegészítő eszköz tovább növeli a megközelítő szolgáltatás eléréséhez szükséges ráfordítást. Továbbá ésszerű helyettesítésre alkalmatlanná teszi a szolgáltatást az a körülmény is, hogy amennyiben egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, az egyszeri költségként felmerülő letéti díj többszörösén kívül - beltéri egységenként - több előfizetési díjat is fizetni kell, amely a szolgáltatást lényegesen megdrágítja.

A Budapesten élők közül azoknak, akik parabolaantennával a Széchenyi-hegyről, illetve az óbudai átjátszóállomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. úgynevezett AntennaMikro (AM) mikrohullámú földfelszíni műsorelosztó szolgáltatásának igénybevételére. Az elvi technikai helyettesítés is tehát csupán e földrajzi területen nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatások viszonyában áll fenn. Az AM-szolgáltatás a műsorok kódolt formájú elosztását jelenti, ezért a szolgáltatás jelei csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezéssel foghatók. A szolgáltatáshoz egyszeri díj (dekóder egyszeri hozzáférési díja) és havonta fizetendő díjak (a dekóder használati díja és a választott programcsomag szerinti előfizetési díj) ellenében, szerződés alapján juthat az igénylő. Ha a lakásban több tévékészülék is van, és az az igény, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden tévéhez külön dekódoló egység szükséges.

A fenti, több csatorna vételét lehetővé tevő megoldások a felhasználási cél hasonlósága ellenére az eddigi versenyfelügyeleti eljárásokban elvégzett piacelemzések alapján nem voltak figyelembe vehetők a vizsgált kábeltelevíziós szolgáltatást ésszerűen helyettesítő áruként.

Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a vizsgált kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.

A gazdasági erőfölényes helyzet megítélése

A Tpvt. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, amely gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőitől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez, az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés költségeit (befagyott költség), kockázatát, illetve műszaki, gazdasági és jogi feltételeit kell különösen vizsgálni, figyelembe véve az érintett vállalkozás vagyoni helyzetét, valamint a piaci részesedése arányát, illetve a piac más résztvevőinek magatartását is - Tpvt. 22. §-ának (2) bekezdése.

A szolgáltatás előfizetési díjának vizsgálata

Az erőfölényben levő vállalkozástól az elmélet szerint azt lehet várni, hogy helyzetét kihasználva a gazdaságilag, költségalapon, versenykörülmények között alkalmazandó árhoz képest többet kér árujáért, szolgáltatásáért. A valóságban azonban nagyon kevés olyan esetet lehet találni, amikor a versenyhatóság túlzottan magas monopolárak miatt büntetett volna. Ennek oka a bizonyítás nehézségeiben keresendő: árszabályozás hiányában távolról sem egyszerű "hivatalból" megmondani, hogy mi lett volna a helyes ár.

A túlzó ár alkalmazása miatt indított kábeltévés versenyfelügyeleti eljárások egyik lehetséges kiindulópontját annak az árnak a meghatározása jelenti, amelyhez képest meg kell ítélni, hogy a vizsgált szolgáltató által alkalmazott ár túlzottan magas-e. Viszonyítási pontként szóba jöhetnek más városokban üzemelő más szolgáltatók díjai, az azonos szolgáltató által korábban alkalmazott díjakhoz képest megvalósított emelés nagysága, vagy adott vállalkozás ténylegesen felmerült költségei.

Költségalapú árelemzés vagy bázisdíj

Az elméletileg legmegfelelőbb módszer a költségalapú árelemzés lenne, de adatok hiányában leggyakrabban az időbeli összehasonlítás eszközével élt a GVH. Ez azt jelenti, hogy azonos földrajzi piacon egy korábbi, úgynevezett bázisidőpont díjával vetjük össze az adott vizsgálat tárgyát képező díjat. A bázisdíj alkalmazásának feltétele, hogy a korábbi ár még a jelenlegi körülményekkel összehasonlítható technológiai viszonyok között kialakult versenyár legyen, vagy - ahogy a GVH alkalmazza - a Versenytanács állapítsa meg egy korábbi eljárás során, miszerint nem túlzó, ezért elfogadható az összehasonlítás alapjaként. Az időbeli összehasonlítás alapját jelentő díjat a földrajzi összehasonlítás módszeréhez hasonlóan összehasonlíthatóvá kell tenni a vizsgált árral, jelen esetben az időbeli eltérések figyelembevétele érdekében.

Eltúlzott árak

A Versenytanács a valamely szolgáltató által alkalmazott díjak vizsgálatánál abból indul(t) ki, hogy tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősülhet az ár, ha a gazdasági erőfölényben levő vállalkozás a korábban érvényesített árát nagyobb mértékben emeli/emelte, mint azt a gazdálkodási körülményeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják. A gazdasági feltételekben bekövetkezett változásnak minősül az is, ha a vállalkozásnak működőképessége fenntartása érdekében növelnie kell nyereségét, illetve megszüntetni korábbi veszteségét.

Az egyik csoportba az egyes csatornák, programok után fizetendő jog- és műsordíjak tartoznak, amelyek egyértelműen meghatározhatóak. Az előfizetési díjnak átlagosan kb. egyharmadát teszi ki ez a költség. Ez minden - jogdíjfizetési kötelezettségének eleget tevő - szolgáltatónál megjelenik, számszerűsítése gyakorlatilag nem jelent problémát. A másik, nagyobbik része a díjnak a jog- és műsordíjak feletti rész. Ez többféle költségelemet tartalmaz - nehéz meghatározni, hogy melyek azok a költségek, amelyek valóban a szolgáltatás érdekében merültek fel; majd ezek előfizetőnkénti számszerűsítése is bonyolult. Így a túlzó ár vizsgálata során az elmúlt hat évben mind a vizsgálók, mind a Versenytanács azt a módszert alkalmazta, hogy az előfizetési díj műsordíj feletti részét az inflációval felszorozva vette figyelembe.

Költség-haszon elmélet

A költségalapú árelemzés keretében elsősorban azt lehet és kell vizsgálni, hogy az alkalmazott ár hogyan viszonyul a vállalkozás által elszámolt, számvitelileg elkönyvelt költségek és az iparágban szokásosan elvárt profit összegéhez. A módszer gyakorlati alkalmazását azonban számos körülmény nehezíti. A problémák egyik csoportja a beruházásokhoz kapcsolódik. A vállalkozások által elszámolt befektetések származhatnak egyrészt a hálózat kiépítéséből, bővítéséből, másrészt korábbi hálózat vagy kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtó cég megvásárlásából, harmadrészt pedig gyakoriak a hálózat-korszerűsítő beruházások. Előbbiek esetén a befektetés bizonyos része az előfizetők belépésekor felszámított úgynevezett bekötési díj révén megtérül, így a havi előfizetési díjakban csak az e feletti rész amortizációjának figyelembevétele lehet indokolt.

További hibaforrás lehet, hogy a legtöbb szolgáltató - néha még a soros hálózatot üzemeltetők is - több programcsomag formájában kínálják szolgáltatásukat. A költségek egy része - a műsor- és szerzői jogi díjak - közvetlenül a megfelelő csomagra terhelhetők, a működési és beruházási költségek programcsomagok közötti megosztására azonban nincs egységes, a szakma által elfogadott és követett megoldás.

A versenyjog rendelkezésére álló elméleti módszerekből fakadó bizonytalansági tényezők következménye, hogy versenyfelügyeleti eljárás keretében csak a kirívó mértékben túlzó ár kontrolljára nyílik lehetőség.

A programcsomagok tartalmának vizsgálata

A "programcsomag" tartalmának vizsgálata témakörbe az eddigi versenyfelügyeleti eljárások alapján négy jól elkülöníthető probléma sorolható. A Versenytanács 1999-ben, majd 2001- 2002-ben számos határozatot hozott abban a kérdésben, hogy a legnézettebb magyar nyelvű kereskedelmi csatornák - TV2, RTL Klub - mely programcsomagban kaphatnak helyet. Kifejtette, hogy ugyan a magyar nyelvű közszolgálati csatornák elhelyezésére vonatkozó médiatörvénybeli szabályon kívül semmi nem ír elő a szolgáltatókra vonatkozó hasonló kötelezettséget, de ez nem zárja ki a vállalkozások Tpvt. szerinti ilyen irányú vizsgálatát. Ezek során a Versenytanács az vizsgálta, hogy jogsértő-e a fent említett csatornákat kizárólag a bővített, tehát a legdrágább csomagban elhelyezni.

Megállapított jogsértések

Az alábbi indok szerint több esetben jogsértést állapított meg a Versenytanács, ugyanakkor általános elvként rögzítette, hogy "egy kábeltelevíziós szolgáltató akkor jár el jogszerütlenül, ha önkényesen, kellő fogyasztói igény nélkül változtatja meg a csomag összetételét".

Lehetőség a fogyasztói véleményezésre, az árukapcsolás tilalma

A fogyasztók számára költségalapon indokolt, bővítésből adódó, érezhető mértékű díjemelés előtt a monopolhelyzetben levő vállalkozás lehetőséget kell hogy adjon az előfizetőknek arra, hogy azok a tervezett módosításról véleményt mondhassanak. Amennyiben az előfizetők többsége nemtetszését fejezi ki az érezhető díjemelést okozó módosítás vagy bővítés kapcsán, akkor azt a szolgáltató jogszerűen nem teheti meg. ezzel ugyanis az előfizetők nagy részét arra kötelezi, hogy egy áltauk nem igényelt árut, áruelemet is megvásároljanak.

Több esetben volt versenyfelügyeleti eljárás tárgya a szolgáltatók HBO-val kapcsolatos magatartása. A csomagba helyezés esetén a Versenytanács jogsértőnek találta a magatartást, mert ugyan így alacsonyabb lett az HBO műsordíja, de jelentősen növekedett annak a programcsomagnak az előfizetési díja, amelybe "belecsomagolta" azt a szolgáltató. Azt azonban, hogy a HBO-t a szociális csomaggal nem lehet előfizetni, egyetlen esetben sem találta jogsértőnek a Versenytanács.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére