Virtuális vadászkopó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
"A könyvvizsgáló házőrző, de nem vadászkopó" - röviden, ámde igen szellemesen így jelzi az ajánlati tájékoztató, hogy mi lehet a különbség a könyvvizsgálat és a forensic szolgáltatás között. A hasonlatot folytatva arra következtethetünk, hogy a vadászkopó feladatait a forensic szolgáltatásban tevékenykedők látják el.

Forensic: az auditor alászáll

A Deloitte & Touche 1998 augusztusában a Cseh Köztársaságban hozta létre első közép-európai forensic tanácsadói és nyomozati szolgáltató csoportját. Azóta a kör bővült, hamarosan Magyarországon és Lengyelországban, majd a következő lépcsőben Szlovákiában, Horvátországban és Romániában is bevezették a szolgáltatást. Napjainkban már mind a hat országban piacvezető a cég a forensic tevékenységben.

A szótár szerint a forensic magyarul azt jelenti: törvényszéki, bírósági, voltaképpen a könyvvizsgálók is így használják: a törvénnyel kapcsolatos. Ian Huyser, a D&T vezető munkatársa természetesen ennél továbbmegy, ő azt javasolja, próbáljuk meg tisztázni, mit jelent ez a Közép-Európában viszonylag új koncepció. Szélesebb értelemben a forensic kifejezés illik mindenre, ami a joggal kapcsolatos, ha azt mondjuk, hogy forensic medicine, az igazságügyi orvos szakértőre is gondolhatunk, ám valójában csak hasonló, de nem a törvényszéki szakértői munkával azonos tevékenységet takar az a forensic támogatás, amit a tanácsadó cégek kínálnak.

Mit tehát? A forensic szolgáltató ugyancsak jogi szempontból vizsgál nem kizárólag, de elsősorban számviteli kérdéseket. Eredetileg úgy indult ez a tevékenység, hogy egészen konkrét, specifikus csalási és lopási ügyeket vizsgáltak. Szakszerű támogatást nyújtottak bíróságoknak különféle processzusok során, hogy a bírák, akiknek nem mindegyike kifejezetten gazdasági szakember, megértsék az esetek hátterét. Azután kiszélesedett a módszer úgy, hogy már nemcsak állami megrendeléseket teljesítettek, hanem a gazdasági élet más szereplői részére is elláttak forensic szolgáltatásokat. Amelyek során most már nem pusztán a várhatóan a bíróságon befejeződő csalási problémák felderítésére szorítkoznak, hanem az üzleti folyamatokban esetenként tapasztalható rendellenességekre mutatnak rá, olyan problémákra, amelyek nem feltétlenül jogellenes jelenségek. Például adminisztratív hibákat tárnak föl, amelyeket az adott cég vezetése belülről és a hétköznapi teendőkkel elfoglalva nem vesz, nem vehet észre.

Egyedi problémák - sajátos csapat

Ian Huyser hangsúlyozza, hogy nincs semmi misztikus a munkájukban, "nem vagyunk rendőrség, titkosszolgálat, nincs pisztolyunk, kizárólag elemzéseket végzünk" - állítja -, mondhatni papírmunkát. Mégis vannak a forensic tevékenységgel foglalkozók között volt nyomozók, de persze több a könyvvizsgáló, a belső ellenőrzésben jártas szakértő, a jogász, az elméleti biztonsági szakértő, a számítógépes adatfeldolgozó, tehát meglehetősen multidiszciplináris csapat vesz részt a tevékenységben. Ennek a meglepő sokféleségnek az a magyarázata, hogy minden ügyfél egyedi problémával jelentkezik, és különleges, mert a csak őt érintő gond sajátos összeállítású csapatot kíván. A munka úgy kezdődik, hogy a megbízás alapján összeállítják a szükséges teamet, amelynek tagjai elemzik a problémát. Ki-ki a maga szakmája területén kezd hozzá a munkához, a jogászok természetesen a jogi kérdéseket, a szerződéseket tekintik át, a számviteli szakemberek a cég számviteli nyilvántartásait, a belső ellenőrök a kontrollokat, a számítógépes adatfeldolgozók a számítástechnikai kérdéseket.

A vizsgálataik széleskörűek és különböző minőségűek, háromféle fő típusba sorolhatók. Az első magas szintű vizsgálat során nagy mennyiségű adatot elemeznek különböző szoftverek segítségével. Ezek egyébként a bankvilágban ismert és alkalmazott igen nagy kapacitású szoftverek, amelyeknek működését nem befolyásolja, hogy a vizsgálandó objektum milyen számítógépes bázison nyugszik. További előnyük, hogy hihetetlen mennyiségű adatot képesek kezelni úgy, hogy közben a rendes menetben folyhat a munka. Átfuttatják a számvitelben megjelenő adatokat, így a nagy mennyiségű információból kiszűrhetik a rendellenes tranzakciókat. Az adatokat olyannyira bizalmasan kezelik, hogy a cég dolgozói nem is szereznek tudomást a vizsgálatról. Ami megkülönbözteti ezt a munkát egy könyvvizsgálóétól, az pedig az, hogy a könyvvizsgáló mindig mintát vizsgál, a forensic szolgáltatók azonban az összes adatot elemzik, méghozzá, ha kell, nagyon jelentős időtartományban, háromtól öt évig terjedő időszakban.

Szándékos csalás - véletlen hiba

Két példa a különbségre. Az egyik eset itt történt Közép-Európában, mégpedig a szállodaiparban. Miközben a számviteli tranzakciókat analizálták, azt tapasztalták, hogy egy időben feltűnően sok ügyletre kerül sor éjjel két és három óra között. A különös időpontnak az volt a magyarázata, hogy egyes alkalmazottak az egyik hotelben manipulálták az adatokat, mesterségesen generáltak forgalmat annak érdekében, hogy munkahelyüket megtartsák, a tulajdonos ugyanis a szálloda bezárását fontolgatta. Ilyen tényt egy normál könyvvizsgálat nem derített volna föl.

A másik példa Dél-Afrikából való, az egészségügy területéről. A szaktárca fölkérésére dolgoztak, mert a minisztérium azt tapasztalta, hogy a bérkiáramlás egyszer csak indokolatlanul nagy mértékben megnövekedett. Kiderült, hogy nem csalásról volt szó, hanem egyszerű adminisztratív hibáról, miszerint a túlórákat nem a megfelelő képlettel, hanem hétköznapokon is a hétvégére, illetve ünnepnapokra érvényes szorzóval számították ki, és ezért egészen nagy összegű túlfizetések történtek. Látszik, hogy nem kizárólag bűncselekmények kivizsgálásával foglalkoznak a forensic szolgáltatók. Az első kategóriába tartozik az a vizsgálat is, amely rámutatott arra a rendellenes jelenségre, hogy egy cég beszerzési ciklusában az egyik alkalmazott kifejezetten arra a célra hozott létre egy vállalkozást, hogy az majd a céggel üzleti kapcsolatba kerülhessen. A tipikus hibák között említhető, ha egy számlát tévesen vagy szándékosan kétszer fizetnek ki.

Volt olyan eset is, amikor egy beszállítónál az egyik évet a másikkal összehasonlítva váratlanul óriási forgalomnövekedést lehetett tapasztalni, specifikus vizsgálatuk arra irányult, vajon mi az oka, hogy hirtelen tízszeres mennyiséget igényelt valamiből a megrendelő cég. Azt is meg kellett nézni, hogy az ügyfelüktől a szállítónak teljesített kifizetések eljutottak-e a szállító bankszámlájára, vagy a pénz egyéb utakon, más személyekhez, más számlákra került.

Egy másik esetben egy ügyfelük és ügyvédje arra kérték föl a forensic szolgáltatókat, hogy nézzék meg, a partnerek megszegték-e a szerződéseket? Egészen konkrét példákat kell hozniuk a számviteli rendszerből arra, hogy nem tartották be a szerződéseket, s ma már az ügy a polgári peres eljárás felé halad.

Tehát az első vizsgálati szint arra szolgál, hogy az anomáliákat föltárják. A második szinten a rendellenességek részleteit vizsgálják meg. A második típusú vizsgálatra példa, amikor egy magyar ügyvédi iroda bízta meg őket azzal, hogy tekintsék át és elemezzék bizonyos szerződésszegések körülményeit és a mögöttük lévő tranzakciókat, és nyújtsanak támogatást az ügy bírósági szakaszában is.

A harmadik típusa ennek a tevékenységnek, amikor arra kérik föl a forensic szolgáltatókat, hogy tanúskodjanak. Ez elképzelhető egy vállalaton belüli fegyelmi eljárásban, főként pedig a bíróságon, polgári peres vagy büntetőeljárásban is. Ilyenkor az a feladatuk, hogy mint szakértő tanúk beszámoljanak arról, milyen vizsgálatokat végeztek és milyen eredménnyel.

Bizalmas feladat

Hogy milyen megbízásra mondanak igent, a tekintetben a nagyságrend nem kritérium - mondja Seres Béla, a D&T vezető munatársa. A fölkérők között természetesen vezetnek a nagyvállalatok, nagy ügyleti számmal, rengeteg beszállítóval, sok ügyféllel. Gondolhatunk például közszolgáltató cégekre, távközlési vállalatokra, pénzintézetekre, óriási számú ügyfélkapcsolattal. De lehet a megbízó viszonylag kis cég is, amelynél a tulajdonosok közötti viszonyból vagy valamelyik beszállító munkájából adódóan a céghez mérten nagy összegű kár keletkezik. A cégméretnek csupán abban van jelentősége, hogy a nagyságnak megfelelően más és más tipikus rendellenességeket lehet földeríteni - írja körül a partnerek karakterét. Minthogy a munkájuk igen bizalmas, föl-, illetve ráismerésre alkalmas tényt nem közölhet. Fölkérésre vizsgálják a beszállítói és valamely cég munkatársai közötti kapcsolat milyenségét is - ezek mind nem reflektorfényben lévő feladatok, sőt, sok esetben éppen abban érdekelt a megrendelő, hogy ne legyen visszhangja a forensic szolgáltató megbízásának.

Nagyobb siker több veszéllyel?

A gazdasági világ kitágult, az új technológiák (például az internet) gyors terjedése friss üzleti filozófiák megfogalmazására készteti a szereplőket. A globalizáció nemcsak előnyt, veszélyforrást is jelent, a kockázati tényezőkre a cégvezetőknek sokkal jobban kell figyelniük. A multinacionális vállalatokat, sőt bizonyos iparágakat elvileg azonos szabályozók kötnek a világ bármely pontján. A törvényekhez való viszony azonban eltérő lehet, a vezetőknek nemcsak arra kell ügyelniük, hogy a munkatársak betartsák a szabályokat, hanem az etikai és szociális megfontoláskat is szem előtt kell tartaniuk. Egy befektető egy cégnél a túl nagy profit miatt megtévesztésre gyanakodott, az igazgató pedig hamisított bevételi számlákat talált - az eset mögött egzisztenciális bizonytalanság állt. Ha valakiben kétely keletkezik, egy átfogó forensic vizsgálattal kideríthető, hogy milyen mértékű, mennyire szándékos megtévesztésről lehet szó.

A törvényszéki stációt megelőző vizsgálatok, a megtéveszthetetlenségi specialisták segítségével professzionális tényfeltárást lehet végezni, kifinomult módszerekkel - mondták el a PricewaterhouseCoopersnél. A cég a legújabb technológiákat veti be e vizsgálatok során, a vizsgálati szoftverek korszerűek, képesek esetanalízisre és -rekonstrukcióra is. A nagy kapacitású "fő" számítógépbe szinte korlátlan mennyiségű adat vihető be. A hálózati rendszerek pedig kellően rugalmasak. Gazdasági elemzők, bírósági szakértők éppúgy vannak a PwC munkatársai között, mint könyvelési vagy rendőrségi, sőt biztosítási szakértők, akik még arra is specializálódtak, hogy ne csak a szándékos csalást, hanem a véletlen - esetleg a hibás technológiából eredő - megtévesztést is képesek legyenek föltárni. A megelőzésben szervezetátalakítási tanácsokat is tudnak adni. Van ötletük a kintlevőségek és a vagyon optimális kezelésére, sőt a fejlesztési teóriák kidolgozására is.

E segítséget nemcsak állami vállalatok, hanem magáncégek is egyre nagyobb számban veszik igénybe. Az összetett szolgáltatással mérsékelhetők a kockázatok, új intellektuális és innovatív erőforrás vonható be a gazdasági tevékenységbe.

Nem ismer határokat

Az Ernst & Young az 1990-es évek óta nyújt gazdasági bűncselekmények - beleértve a komplex pénzügyi visszaélések, valamint a beszerzésekkel, tenderezésekkel kapcsolatos csalások - feltárására vonatkozó szolgáltatásokat. Mivel az ilyen típusú bűncselekmények jellemzően országhatárokon átívelő esetek, feltárásukat megkönnyíti a cég nemzeti és regionális forensic részlegeinek tevékenységét átfogó világméretű kezdeményezés, mely a Global Dispute and Investigation Advisory Services (GIDA) nevet viseli.

Az Ernst & Young csalások feltárására irányuló szolgáltatása a megelőzés és a tréningek nyújtása mellett átfogja a piaci visszaélések, a pénzügyi kimutatások meghamisításának és a pénzmosás lehetőségének feltárását is. A nyomozás során először meghatározzák a probléma nagyságrendjét annak lehetséges okait, szervezeti kiterjedtségét, majd javaslatot tesznek a probléma megoldására. Minden vizsgálat más és más, mégis azonos forgatókönyv alapján történik, amelynek meghatározó lépései: először a dokumentáció felülvizsgálata, majd az elektronikus adatok fellelhetőségének meghatározása, helyreállítása és elemzése. Ezután következhet az interjú az alkalmazottakkal, illetve a cégen kívüli érintettekkel. Továbbá: riportok készítése, melyek akár bírósági tárgyalás során is felhasználhatóak. A munka során folyamatos az ügyféllel folytatott konzultáció, és szorosan együttműködnek a megrendelővel a megfelelő vizsgálati stratégia kialakításában is.

Az E&Y 2003-ban megjelent gazdasági bűncselekményekre vonatkozó nemzetközi felmérése szerint világszerte a vállalatok fele szembesült már gazdasági bűncselekményekkel. Ezek 13 százaléka több mint egymillió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, üzleti hírnevük azonban ennél jóval nagyobb mértékben csorbult.

A bevétel 6 százaléka

A felmérés kimutatta, hogy a csalás elkövetőinek 85 százaléka a cég alkalmazottja, 55 százalékuk pedig a menedzsment tagja volt. Az ilyen, munkakörben elkövetett visszaélések akár a bevételek 6 százalékát is kitehetik. Minden ötödik megkérdezett alkalmazott állította, hogy személyesen is ismer olyan munkatársat, aki meglopja cégét, és 80 százalékuk mondta azt, hogy hajlandó lenne erről a vezetést is tájékoztatni. A csalások megakadályozásának ezért fontos eszköze lehet az esetleges visszaélések felismerését megkönnyítő tréning biztosítása az alkalmazottak számára.

A felmérés eredményeként megállapítható, hogy a nyomozásokat követő megtérülési arány átlagosan 20 százalékos, ezért célszerű a vizsgálat helyett a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. A felelős vezetők ma már nem engedhetik meg maguknak azt a fajta gondolkodást, miszerint a gazdasági bűncselekmények őket biztosan nem fogják érinteni. Az esetlegesen előforduló csalásokat üzleti kockázatként kell kezelniük, hiszen a gazdasági bűncselekmények elkövetésének gyanújába keveredett vállalatok pénzügyi veszteségét messze meghaladja a morális veszteség, a cég jó hírnevén esett sérelem, valamint a cégen belüli bizalom megingása. A hatékony megelőzés függ a cég kultúrájától, illetve a gazdasági bűncselekményekkel szembeni attitűdjétől. Célszerű meghatározni a csalások elkövetésének lehetséges területeit, majd kidolgozni a megfelelő akcióterveket. A helyes attitűd kialakítása a részvényesek számára is fontos üzenet: a cég komolyan veszi a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelmet.

Több incidens a pénzügyi szférában

Az utóbbi két évben világszerte minden harmadik vállalat (37 százalékuk) vált bűnözés áldozatává - állapítja meg a PricewaterhouseCoopers felmérése. A világon a gazdasági bűnözés Afrikában és Észak-Amerikában a legelterjedtebb, ahol a vállalatok mintegy 51, illetve 41 százaléka károsult valamilyen formában. * Az idei felmérés az Egyesült Államokban a Wilmer, Cutler & Pickering jogi irodával való együttműködésben készült. A tanulmány mintegy ötven országban lebonyolított 3600 felső vezetői interjú alapján készült. A válaszadók vezérigazgatók, pénzügyi igazgatók, és a bűnözés megelőzéséért és kezeléséért felelős vezetők voltak. A felmérés Magyarországra is kiterjedt, a részletes hazai eredményeket ősszel hozzák nyilvánosságra. * A legveszélyeztetettebbek azok a nagyvállalatok, amelyeknek több mint 1000 munkatársa van egy-egy országban. Ezek vezetői közül 52 százalék jelezte az elmúlt két évben valamilyen gazdasági bűncselekmény tényét. A pénzügyi szféra cégei több incidensről számoltak be, mint más iparágak. A pénzügyi szolgáltatás sajátos terület, mivel összetett pénzügyi tranzakciókhoz és jelentős mennyiségű fizikai javakhoz nyújt hozzáférést, a csalók számára vonzó célpont. * "A vállalatoknak, amelyek olyan szerencsések, hogy maguk nem szembesültek ilyen incidensekkel, azoktól kéne tanulniuk, akiknek már van efféle szomorú tapasztalata" - kommentálta az eredményeket Rich Helsby, a PwC csalásfelderítési szolgáltatásokra szakosodott csoportjának vezetője. * A gazdasági bűnözésből származó pénzügyi veszteséget nagyon nehéz számszerűsíteni, különösen az olyan kevésbé kézzelfogható esetekben, mint a számítógépes csalásoké. A gazdasági bűncselekmények valódi következményei azonban nem csak pénzben mérhetők. A romló munkahelyi morál, a megtépázott hírnév és márkanév, és a sérült üzleti kapcsolatok mind-mind fontos járulékos kár. * A cégek döntő többsége nincs megfelelően felkészülve a gazdasági bűncselekmények megelőzésére és kezelésére. A vállalatok alig harmadánál létezik valamilyen, a csalással kapcsolatos tréning azon felső vezetők számára, akiknek felelősségi körébe tartoznak a gazdasági bűnesetek. * Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek már elszenvedtek gazdasági visszaéléseket, többnyire gyakorlati és hatékony eszközöket alkalmaznak a csalás elleni harcban.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére