Versenyjogi bírságok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Versenytanács által kiszabott bírság - ha azt az érintett vállalat éves forgalmához viszonyítjuk - az elmúlt években csak nagy ritkán emelkedett 1 százalék, illetve néhány millió forint fölé. 2002-től azonban változás tapasztalható a bírságolás gyakorlatában, most már nem ritkák a több tízmilliós összegek, sőt, lassan - nagyobb cégek esetén - a milliárdos számokhoz is hozzá kell szokni.

Az érdemi versenyjogi bírság összegének maximumát 2001 óta rögzíti a versenytörvény. Ennek megfelelően az érintett vállalkozás forgalmának 10 százalékáig kiszabható bírság olyan nagyságú lehet, ami meghaladja a jogsértéssel elért vagy attól remélt előnyöket, ugyanakkor nem célja a jogsértő vállalkozás "tönkretétele". A Tpvt. azon túl, hogy rögzíti a 10 százalékos maximumot, némi fogódzóként felsorol olyan szempontokat is, amelyeket a bírság mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni.

EU-bizottsági "legek" 2002-ben

Ügy

Bírság

Bírság (250 Ft/C=)

Európai gipszkartonkartell

478 millió C=

119,5 milliárd Ft

Nintendo exportkorlátozása

167 millió C=

41,7 milliárd Ft

Methionine (háziállat-tápanyag)-kartell

127 millió C=

31,7 milliárd Ft

Osztrák bankok árkartellje

124 millió C=

31 milliárd Ft

Olasz építőiparialapanyag-kartell

85 millió C=

21 milliárd Ft

Bírságkiszabási közlemény

Gyakori, hogy az egyes versenyhatóságok (nem jogszabály erejű dokumentumban) nyilvánosságra hozzák, hogyan kívánnak élni bírságmegállapító hatalmukkal. Ebben konkretizálhatják, hogy milyen típusú jogsértéseknél, milyen enyhítő/súlyosbító körülmények megléte esetén milyen határok között mozoghat a bírság. Ezzel egyrészt némileg korlátok közé terelik a versenyhatóság egyébként nagyon széles diszkrecionális döntési lehetőségét, másrészt több-kevesebb pontossággal előre jelzik a vállalatoknak, hogy milyen bírságokkal kalkulálhatnak lebukásuk esetén. Ilyen közleményt fogadott el néhány éve az EU Bizottsága, az angol OFT, de például az USA-ban is előre kalkulálható a jogsértés következménye a büntetési irányelvek alapján.

A 2000-es módosításnak köszönhetően, a versenytörvény 36. §-ának (6) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a GVH jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. E közlemények nem kötelező erejűek; funkciójuk annak rögzítése, hogy a jogalkalmazó milyen tartalommal tölti meg a jogszabály rendelkezéseit, összefoglalva a múltban kialakult, illetve a jövőben követni kívánt jogalkalmazási gyakorlatot. A közlemény bemutatja a bírság kiszabásának menetét, szempontjait, azok tartalmát és egymáshoz viszonyított súlyát, megadva ezáltal a bírság kiszámításának módszerét.

A közlemény kiadásának célja növelni a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát, így segítve elő az egységes és diszkriminációmentes jogalkalmazást. A közlemény ismeretében a vállalkozások fel tudják mérni, hogy versenysértő piaci magatartásuk milyen súlyú következményeket vonhat maga után. Ez azonban nem jelenti, hogy mindenki számára pontosan kalkulálhatóvá válna jogsértésével vállalt kockázat mértéke. Tekintettel arra, hogy minden ügy sajátos problémákat vethet fel, nem működtethető a versenyhivatal automataként, amelybe, ha bedobjuk a belevalókat, akkor onnan rövid számolgatás után mindig a pontos összeg jönne ki. A közleményben található szempontok, azok súlyozása ahhoz képest növeli a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, amilyen szűkszavúan a versenytörvény a bírság megállapításáról szól.

Az antitrösztügyekben (tehát a versenykorlátozó megállapodások és erőfölénnyel való visszaélés) kiszabott érdemi bírság meghatározása többlépcsős eljárás: a GVH először egy, a bírságolt vállalkozás jogsértő magatartásával összefüggő (releváns) forgalmából kiinduló alapösszeget határoz meg, amelyet további szempontok figyelembevételével több lépésben módosíthat.

Legnagyobb bírságok 2002-ben

Vállalkozás

Ügytípus

Bírság összege

Holcim, DDC

Cementkartell

120 millió Ft

Titász

Erőfölénnyel visszaélés a közvilágítás-piacon

65 millió Ft

BKV, Hirker, Lapker, Buvahir

Forgalmazási versenykorlátozás

60 millió Ft

Démász

Erőfölénnyel visszaélés a közvilágítás-piacon

45 millió Ft

UPC Magyarország

Erőfölénnyel visszaélés, kábeltévés internet

30 millió Ft

A bírság összegét befolyásoló tényezők

Az elmondottak szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni - így különösen releváns:

- a jogsérelem súlya,

- a jogsértő állapot időtartama,

- a jogsértéssel elért előny,

- a jogsértő felek piaci helyzete,

- a magatartás felróhatósága,

- az eljárást segítő együttműködő magatartása, valamint

- a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítása.

A bírság alapösszegének meghatározása

A versenyjogi bírság alapösszegét a GVH a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása, a bírságolt vállalkozásnak a jogsértéshez viszonyulása, valamint az eset összes körülményei által egyedileg meghatározott egyéb szempontok alapján állapítja meg. A számítás során a verseny veszélyeztetettsége és a jogsértés piaci hatása (ezek együtt jelentik a jogsértés súlyosságát), valamint a vállalkozás viszonyulása a jogsértéshez egyenlő - egyharmad-egyharmad - súllyal esik latba, míg az egyéb körülmények ennél kisebb - egytizednyi - súlyt képviselnek.

A pontszámok összegszerűsítésekor a GVH a releváns forgalom 10 százalékából indul ki, ami a jogsértő vállalkozás érintett piacon elért forgalmát jelenti, és amely csak szélsőséges esetben érheti el a vállalkozás teljes forgalmát. A releváns forgalom általános esetben a vállalkozásnak adott piacon a jogsértés évében elért nettó árbevétele, amelyet hiteles adatok hiányában becsléssel is meg lehet határozni.

A verseny veszélyeztetettsége

A verseny veszélyeztetettsége kapcsán a közlemény szerint a GVH szigorúbban szankcionálja a versenyt leginkább veszélyeztető kőkemény kartelleket, mint az ezeknél kisebb veszélyt jelentő egyéb versenykorlátozó megállapodásokat, és a gazdasági erőfölénnyel visszaélés különféle eseteit. A kőkemény kartellek olyan tisztán versenykorlátozó megállapodások, illetve összehangolt magatartások, amelyek célja vagy hatása - szemben más megállapodásokkal - kizárólag a verseny korlátozása lehet, miközben hatékonysági vagy egyéb társadalmi előnnyel nem járnak. Idesorolható az árrögzítés, a piacfelosztás, a vevők elosztása vagy az összejátszás a versenytárgyaláson.

Piaci hatás

A jogsértés piaci hatása alapvetően a szóban forgó vállalkozás releváns piaci részesedésétől függ. A GVH súlyosabban fogja szankcionálni a nagyobb piaci részesedésű vállalkozásokat. Kisebb súllyal ugyan, de a GVH ugyancsak figyelembe vesz egyéb tényezőket is, így a vállalkozás piaci erejét meghatározó körülményeket (például a piac támadhatóságát, vagy hogy új belépő-e a vállalkozás), és a releváns piac, a termék és a fogyasztók egyéb jellemzőit (a fogyasztók számára alapvető fontosságú termékről van-e szó, érintett-e valamilyen különösen sebezhető fogyasztói csoport, van-e más piacok irányába tovagyűrűző hatás). A piaci hatás értékelése során nemcsak a jogsértés ténylegesen bekövetkező, hanem lehetséges hatását (például egy meg nem valósított kőkemény kartell) is értékeli a GVH, értelemszerűen kisebb súllyal.

A vállalkozás viszonyulása a jogsértéshez

Az alapösszeg kiszámításának további tényezője a vállalkozás viszonyulása a jogsértéshez. Ennek megítélése során a GVH az esetleges tevőleges jóvátételt, a vállalkozás magatartásának felróhatóságát, egyéb, a jogsértéshez való viszonyulást befolyásoló tényezőket, valamint versenyt korlátozó megállapodás esetén a jogsértésben betöltött szerepet veszi figyelembe. Ezek alapján lehetőség nyílhat az előbbi két szempont alapján adódó pontszám csökkentésére is.

Az alapösszeg korrekciója

Az alapösszeg kiszámítását követően van lehetőség

- a jogsértő állapot időtartamának,

- a jogsértés esetleges ismétlődésének,

- a jogsértéssel elért előnynek,

- az engedékenységi politika alkalmazásának (a jogsértő vállalkozás együttműködő magatartásának), valamint

- a Tpvt. 78. §-ában meghatározott bírságmaximumnak a figyelembevételére.

A GVH súlyosabb szankciót alkalmaz a hosszabb időn át tartó, illetve az ismétlődő jogsértések esetén. Az egy évnél hosszabb jogsértés esetében az alapösszeget évente 10 százalékkal megemeli.

A GVH ismétlődő jogsértésnek tekinti különösen azt az esetet, amikor a magatartás célja vagy hatása lényegében megegyezik a korábbi jogsértő magatartáséval akkor is, ha maga a magatartás nem a korábbi tényállást valósítja meg.

A jogsértéssel elért előny - sajnos - csak ritkán számszerűsíthető. Amikor azonban a számszerűsítés lehetséges, akkor a GVH arra figyelmeztet közleményében, hogy az általa kiszabott bírság - a kellő visszatartás érdekében - legalább a számszerűsített előny háromszorosának megfelelő összeg lesz.

A bírság meghatározásának utolsó lépése a Tpvt. által meghatározott felső határ figyelembevétele, amely szerint a kiszabott bírság nem haladhatja meg a jogsértő vállalkozás előző évi (teljes) nettó árbevételének 10 százalékát. Ez a Versenytanács bírósági ítéletekkel megerősített gyakorlata szerint a határozat meghozatalát megelőző naptári évben elért nettó árbevételt jelenti.

A bírság alapösszegét meghatározó tényezők

A. A jogsérelem súlya

A. a. A verseny veszélyeztetettsége max. 30 pont

A jogsértés típusa (pl. kőkemény kartell vagy

másfajta versenykorlátozás/kizsákmányolás)

A verseny dimenzióinak érintettsége

A. b. A jogsértés piaci hatása max. 30 pont

A jogsértő piaci részesedése

További szempontok:

• A piac megtámadhatósága

• Az érintett fogyasztói kör és a termék jellege

• Piacra lépő, vagy már piacon lévő vállalkozás

• Tovagyűrűző hatás más piacokra

B. Viszonyulás a jogsértéshez max. 30 pont

B. a. Szerepe a jogsértésben (szervező - kiszolgáltatott)

B. b. Tevőleges jóvátétel

B. c. Felróhatóság

B. d. Külső és egyéb tényezők

• korábbi GVH-döntések hiánya vagy eltérő jellege

• állami ráhatás

C. Egyéb szempontok max. 10 pont

Mindösszesen max. 100 pon

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére