Végrehajtható okiratok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A pernyertesség többnyire nem elég az üdvösséghez. Az adós önkéntes teljesítésének hiányában csak végrehajtó közreműködésével tudunk hozzájutni a követelésünkhöz. Cikkünkben sorra vesszük azokat az okiratokat, amelyek alapján megindulhat a végrehajtás.

A bírósági végrehajtást úgynevezett végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint ezek a következők:

- a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

- az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

- a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

- a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról szóló értesítése,

- a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

Végrehajtási kérelem

A végrehajtható okiratot a bíróság csak a végrehajtást kérő, vagyis annak a kérelmére állítja ki, akinek a javára szól a végrehajtás alapjául szolgáló határozat.

Az adós adatai

A végrehajtáshoz elsődlegesen szükség van arra, hogy a végrehajtást kérő ismerje az adós adatait. A végrehajtási kérelem előterjesztésekor ugyanis közölnie kell

- az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá

- az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét. (A felsorolt adatok közül legalább egyet mindenképpen közölni kell.)

Ingatlanra vezetett végrehajtásnál közölni kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat is.

A kérelem formája

A végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. Ha a végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, illetőleg a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság választhat, hogy maga pótolja a hiányt, vagy felhívja erre a végrehajtást kérőt. A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a megfelelő nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

Kérelem benyújtása a végrehajtónál

Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a fentebb említett adatok közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz. (Mindez azonban nem mentesíti a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.) A végrehajtó a kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15 napon belül elkészíti, és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a végrehajtást kérőt.

A végrehajtás általános feltételei

A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt. (Ez irányadó az okiraton alapuló követelés végrehajtására is.) * A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. (Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.) * Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

Végrehajtási lap

A legáltalánosabb végrehajtható okirat a végrehajtási lap. A perben első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

- a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata,

- a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része,

- a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

A közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság állít ki végrehajtási lapot a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján.

Az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság állítja ki a végrehajtási lapot a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelező határozata alapján.

Külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság adja ki a végrehajtási lapot.

Belföldi és külföldi választott bíró-sági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság feladata a végrehajtási lap kiállítása.

Végrehajtási lap tartásdíjra

Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

Több végrehajtási lap kiállítása

Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Több végrehajtási lapot akkor kell kiállítani, ha

- a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

- a követelés több adóssal szemben áll fenn.

A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmány készül, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, valamint minden végrehajtást kérő és adós egy-egy példányt kapjanak.

A végrehajtási lap megtagadása

A bíróság akkor tagadja meg a végrehajtási lap kiállítását, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről végzést hoz, amelyet a végrehajtást kérőnek kézbesíttet. A végrehajtási kérelem ilyetén elutasítása ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

A kérelemtől eltérő kiállítás

Ha a végrehajtási kérelem csak részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről is végzést kell hozni, amit a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesíttetnek. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat

Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A külföldi közokiratot a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak kell felülhitelesítenie. * Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság vagy ezek ellenőrzése mellett más szerv készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, végül a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak. * Teljes bizonyító erejű az a magánokirat, amelyre az alábbi feltételek valamelyike fennáll: * a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; * két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; * a kiállító aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesítette; * a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; * ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; * az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. * Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos, feltéve hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. * Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az okiratnak az egyéb feltételek mellett is csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.

Végrehajtási záradék

Nem minden esetben van szükség arra, hogy per előzze meg a bírósági végrehajtást. Végrehajtás indulhat ugyanis úgynevezett végrehajtási záradék alapján is. Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a Vht.-ban felsorolt okiratokat. Az ilyen okiratokon alapuló igények érvényesítése ilyen módon azonnal a végrehajtással kezdődik (s egyben záródik).

A végrehajtási záradékra amúgy megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

Közjegyzői okirat

Végrehajtási záradékolásra alkalmas a közjegyzői okirat, ha tartalmazza

- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

- a jogosult és a kötelezett nevét,

- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

- a teljesítés módját és határidejét.

Amennyiben a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

A fenti feltételeknek megfelelő közjegyzői okirat alapján is csak akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

Jegyzői határozat birtokvitában

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát.

Fegyelmi határozat

Végrehajtási záradéknak van helye az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak a pénzbírság és az eljárási költség megfizetésére kötelező határozata esetében is.

Zálogszerződés

A hitelviszonyokban igen jelentős szerepe van annak, hogy végrehajtási záradékkal lehet ellátni a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt. A zálogjogosult így azonnal kielégítést kaphat a zálogtárgyból, s nincs szükség a zálogjog peres érvényesítésére.

Közös tulajdon megszüntetése

Záradékolni lehet azt a közokiratot és teljes bizonyító erejű magánokiratot is, amely az ingatlan közös tulajdonának árverési megszüntetésére irányuló szerződésről szól. Ennek feltétele, hogy az okirat tartalmazza

- az ingatlan becsértékét,

- az árverési feltételeket, továbbá

- az eljárási költség viselésének és

- a befolyt vételár felosztásának a módját.

Munkáltatói felszólítás, határozat

A munkáltató a Munka Törvénykönyve alapján írásban felszólíthatja a munkavállalót, hogy fizesse vissza a részére jogalap nélkül kifizetett munkabért, illetve térítse meg a munkaviszonnyal összefüggő más tartozását. Amennyiben a dolgozó nem indít pert, a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a felhívást. (A jogalap nélkül kifizetett munkabért hatvan napon belül lehet visszakövetelni.)

Végrehajtási záradéknak van helye a munkavállalót kártérítésre kötelező jogerős és végrehajtható munkáltatói határozat esetén is.

Végrehajtható okiratot eredményezhet a munkavállaló és a munkáltató közötti békéltető eljárás során megkötött egyezség is, ezt ugyanis a bíróság szintén záradékolhatja.

Az említett írásbeli felszólítás, határozat és egyezség azonban csak akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha nincs lehetőség arra, hogy a tartozást közvetlenül levonják a munkabérből, illetve ha a közvetlen levonás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

Fogyasztóvédelem, egészségügy

Végrehajtási záradékolásra alkalmas a fogyasztóvédelmi békéltetőtestület határozata, valamint az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezség. Ezekben az esetekben a záradékolásra az ügyben eljárt békéltetőtestület, illetve közvetítői tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróság jogosult.

Közvetlen bírósági letiltás

Gyors végrehajtásra van lehetőség a közvetlen bírósági letiltással, amely az ismertetett végrehajtható okiratok alternatívája. Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

- ezt kívánta a végrehajtást kérő,

- a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

- a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) nem haladja meg a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét, vagy

- a bíróság a közvetlen letiltást tartja indokoltnak, tekintettel a Vht.-nek arra a rendelkezésére, amely szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

Nincs helye közvetlen letiltásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

Letiltás végrehajtási lap helyett

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - ugyanis közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzés a végrehajtási lappal egy tekintet alá esik.

A letiltó végzésben a bíróság arra hívja fel az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítik. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya, a munkáltató köteles ilyenkor is eleget tenni a végzésben foglaltaknak.

Felesleges tehát végrehajtási lap kiállítását kérni akkor, amikor az adós munkabére megfelelő fedezetet nyújt a tartozásra.

Letiltás végrehajtási záradék helyett

Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - is közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A közvetlen letiltás a végrehajtási záradékkal esik egy tekintet alá.

A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A letiltó végzést ilyenkor is a munkáltatónak és a feleknek kézbesítik. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság haladéktalanul értesíti a munkáltatót, és felhívja őt, hogy folytassa a levonást, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki. Ebben az esetben tehát a fellebbezésnek felemás módon (gyakorlatilag a végrehajtást kérő számára) van halasztó hatálya a letiltásban foglaltak teljesítésére. Ha a másodfokú bíróság helybenhagyta a letiltást elrendelő végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést - a végrehajtási kérelem alapossága esetén -, a letiltást a másodfokú bíróság mondja ki, és az erről szóló határozatát 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. A munkáltató köteles a felhívás, illetőleg a határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

Eredménytelen letiltás

Ha a végrehajtást kérő bejelentette, hogy a közvetlen letiltás nem vezetett eredményre, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot. Ebben az esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

Közvetlen bírósági felhívás

A tartásdíj iránti igények a végrehajtás szempontjából is privilegizált helyet foglalnak el. A bíróság az olyan határozatában ugyanis, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. Ebben az esetben a marasztalást tartalmazó érdemi döntés egyben végrehajtható okiratnak is minősül. (A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Legfelsőbb Bíróságra is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.) A közvetlen felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá.

A tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül meg kell küldeni a munkáltatónak.

A közvetlen bírósági felhívásnak csak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. Ennek lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni. Természetesen nincs helye közvetlen felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

Ha a jogosult bejelentette, hogy a közvetlen felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság ebben az esetben is kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot, s a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

(Itt említjük meg, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.)

Előzetes eljárás

Ha a jogosult követelése jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági vagy közjegyzői határozaton, illetőleg a bíróság által jóváhagyott vagy a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségen, továbbá közjegyzői okiraton alapul, az önálló bírósági végrehajtó - úgynevezett előzetes eljárás keretében - a jogosult kérelmére tájékoztatást ad az adós adatairól, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről és az eljárás lefolytatásának módjáról. * Az előzetes eljárás keretében a kamara által az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás adatai, valamint a közhiteles nyilvántartásokban szereplő, az adós végrehajtás alá vonható jövedelmére, vagyonára, ezek fellelhetőségére vonatkozó adatok adhatók ki a jogosult részére. Ha az adós ellen más végrehajtó foganatosít eljárást, erről a jogosultat tájékoztatni kell azzal, hogy a másik követelés a kielégítési sorrendben hol foglal helyet a végrehajtást kérő követeléséhez képest. * Jegyzőkönyv * Az előzetes eljárásról jegyzőkönyv készül, amelyben meg kell jelölni azt az okiratot, amelynek alapján a végrehajtó meggyőződött a jogosult személyazonosságáról, továbbá fel kell tüntetni az eljárás alapjául szolgáló határozat számát, a szolgáltatott adatokat és a tájékoztatás rövid tartalmát

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére