Vállalkozások összefonódása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A vállalkozások összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez - abban az esetben, ha az érintett vállalkozások a törvényben meghatározott forgalmi küszöböt átlépik - a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

Előzetes engedélyezés alá eső ügyletek

Előzetes engedélyezés alá a következő ügyletek tartozhatnak:

- két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvadása;

- egyik független vállalkozás a másikba beolvad, és így a beolvadó megszűnik önállóan működni, ideértve azt az esetet is, amikor a vállalkozás valamely része válik a másik független vállalkozás részévé;

- egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett (Ilyen esetben a tranzakció szervezeti változással nem jár, a piaci szereplők száma látszólag változatlan, de a más piaci szereplő irányítása alá kerülő vállalkozás mégis elveszíti üzletpolitikai önállóságát.);

- több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre egy általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik. (Nem tartozik a fúziókontroll alá az a közös vállalat, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az alapító vállalkozások tevékenységét, piaci magatartását összehangolja.)

Mentesülés

A Tpvt. szerint nem minősül összefonódásnak a hitelintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet továbbértékesítési célú irányítás- vagy vagyonszerzése, mivel az átmeneti jellegű tulajdonlás nem rendezi át tartósan a piaci erőviszonyokat. A mentesüléshez mindezeken túl további két feltételnek is teljesülni kell, így

- az átmenetiség időtartama maximálisan egy év lehet (ez azonban kérelemre meghosszabbítható), továbbá

- az irányítási jogokat csak a továbbeladáshoz feltétlenül szükséges mértékben lehet gyakorolni.

A GVH által vizsgált ügyletek nagy része irányításszerzésről szól.

A fúzió elutasítása

A gyakorlatban a versenyhatóság arra a kérelemre nem adja áldását, amely olyan gazdasági erőfölényes helyzetet hoz létre vagy erősít meg, amely a hatékony versenyt korlátozná. Hangsúlyozzuk, hogy kizárólag versenypolitikai mérlegelésről van szó, tehát a versenyhatóság nem az alapján dönt, hogy az ügyletnek milyen szociális, foglalkoztatási vagy külkereskedelmi hatásai lehetnek.

Versenyproblémát nemcsak a versenytársak, hanem a különböző gazdasági szinteken tevékenykedők, egymással szállítói kapcsolatban levők közötti összefonódások okozhatnak. E vertikális fúziók azonban csak akkor problematikusak, ha az egyik szereplő a saját piacán jelentős erőt képvisel. A veszélyt itt a verseny kizárása, a piacra lépés megnehezítése, a versenytársak közötti áregyeztetés ellenőrzésének megkönnyítése jelenti.

Erőfölénybe nemcsak egy, hanem két vagy több vállalkozás is kerülhet (közös erőfölény). Ahhoz, hogy két vagy több, egymástól független vállalkozás közös erőfölényét felvethessük, olyan szoros - akár csak gazdasági természetű - kapcsolatokat kell bizonyítani közöttük, amely alapján azt lehet mondani, hogy nem fognak egymással éles versenyt folytatni.

A várható piaci hatások vizsgálata

A Gazdasági Versenyhivatal az engedélyezés során nemcsak a piacok jelenlegi állapotát vizsgálja, hanem 1-2 évre előre a jövőbe is próbál tekinteni. Fontos észrevenni az antitröszt többi része és a fúziókontroll közötti különbséget: például míg egy erőfölénnyel való visszaélésnél a kérdés egy már megtörtént esemény jelenkori vizsgálata, addig a fúziók esetében egy tervezett irányításszerzés, egyesülés stb. várható piaci hatását kell megjósolni.

Engedélyezés feltételekkel

A versenyproblémákat felvető fúziókat nem kell minden esetben megtiltani. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettségeket írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.

Példa az összefonódásra

A magyar cukorgyártás piacát hosszú idő óta három, egymástól független, nemzetközi vállalatcsoport tartotta ellenőrzése alatt, a privatizációnak köszönhetően területileg felosztva az ország piacát. A dunántúli gyárak a Südzucker érdekeltségbe tartozó osztrák Agrana tulajdonát képezik, az ország középső területén a Beghin Say (ma már a német Nordzucker) helyezkedik el, míg a keleti régióban található kabai cukorgyár a holland Eastern Sugar NV érdekeltségébe tartozik. Ez utóbbi cég a brit Tate & Lyle és a francia Saint Louis Sucre közös irányítása alatt áll.

A magyar cukoriparról tudni kell, hogy az elmúlt években nagymértékű koncentráció ment végbe, jelenleg öt gyár üzemel, de ezek hatásfoka, termelékenysége sem éri el az uniós átlagot. A modernizált gyárak közül a legnagyobb az Eastern Sugar által üzemeltett kabai cukorgyár. A piac megértéséhez ismerni kell a nagyarányú állami beavatkozást: a gyárak rendeletben meghatározott kvóta szerint termelnek (ez egyben meghatározza a három cégcsoport piaci részesedését is), a cukorrépa felvásárlási ára a termesztőkkel kötött szerződésben országosan rögzített, az importcukorral szemben viszonylag magas - de az EU-szinttől jócskán elmaradó - vámok védik a hazai ipart.

Európa legnagyobb, egyébként cukorrépa-termesztői tulajdonban levő cukoripari vállalata, a Südzucker belga leányvállalatán keresztül megvásárolta a francia SLS-t, ezzel az ES BV-n keresztül közvetve közös irányítást szerzett a kabai cukorgyár felett is. Az ügyletet az Európai Bizottság is vizsgálta, és 2001 decemberében csak szigorú feltételek előírása mellett hagyta jóvá. A magyar versenyhatóság a párhuzamos folyó eljárásában szintén kifogásokat támasztott, féltve az egyébként sem erős magyar cukorpiaci verseny jövőbeni alakulását. Az eset szép példája annak, hogy nemzeti versenyhatóság csak korlátozott eszközökkel rendelkezik a más országban lezajló, de a magyar piacra is kiható nemzetközi fúziók engedélyezése terén.

A Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a három "magyar" vállalkozás - a piaci jellegzetességekből adódó, illetve egyéb kapcsolatok révén - már az összefonódást megelőzően is egymással olyan szoros érdekközösségben állt, ami közöttük és egyben az érintett piac egészén az érdemi versenyt sok tekintetben korlátozza. A piac struktúrája, a szabályozás folytán a vállalkozások számára ésszerű üzleti magatartás, ha követik a többieket (akár előzetes egyeztetést követően, akár annak hiányában). A piaci struktúra azt eredményezte, hogy 2000-2001 között az akkori inflációt jelentősen meghaladó, kb. 20 százalékos áremelést tudtak érvényesíteni a cukorgyárak, jóllehet a piac szűkülő tendenciát mutatott.

Az összefonódásnak köszönhetően az oligopólium két tagja közötti kapcsolat még szorosabbá válik, ennek következtében az érintett piacon a fogyasztókra nézve kedvező verseny esélyei még halványabbak lesznek. Strukturális jellegű kapcsolat fogja összekötni a Magyar Cukor Rt.-t és a Kabai Cukor Rt.-t, mivel a német Südzucker közvetetten meghatározó részesedéssel fog rendelkezni mindkét társaságban: egyiküket egyedül, a másikukat közösen irányíthatja, azaz beleegyezése nélkül a magyar cukorpiac jelentős részén nem lehet érdekeivel ellentétesen cselekedni. Így megerősödik a piacon fennálló közös erőfölény, az oligopólium tagjai képesek lesznek helyzetüket a fogyasztók kárára kihasználni, például az árak emelése vagy magasan tartása révén

Az állami szabályozás kapcsán a Versenytanács hangsúlyozza, hogy a fent leírt helyzetben különösen fontos a még meglevő, jóllehet igen korlátozott verseny védelme a további torzulásokkal szemben, ha az nem a jobb piaci szereplés, hanem vállalatfelvásárlás eredménye. Ha egy piacon kis lehetőség van az árversenyre, akkor e versenyt a legkisebb mértékben is tovább gyengítő strukturális változásra különösen érzékenyen kell reagálnia a versenyhatóságnak. A Versenytanács arra a megállapításra jutott, hogy a piaci szerkezet versenyre káros változását nem ellensúlyozza várható hatékonyságnövekedés. A Magyar Cukor Rt. és a Kabai Cukorgyár Rt. nem válik ugyanazon gazdasági egység részévé, ezért még menedzseri szintű hatékonyságjavulás sem következik az összefonódásból. Termelői szinten sem várhatók magától az ügyletből eredő hatékonyságjavulások - hiszen az elsősorban a kapacitások kihasználtságát növelő gyárbezáráson alapulhatna, amiről jelen ügyben nincsen szó.

Az engedély megadásának indokai

A külföldi ügyletet a GVH meg is tilthatta volna, azonban előzetes feltétellel engedélyezte. E szerint a kérelmezőnek a kabai cukorgyár feletti irányítását át kell engednie a másik társtulajdonosnak, a T&L-nek. Erre határidőt nem szabott, mivel az engedély csak a feltétel teljesülése után tekinthető megadottnak. A Südzucker-csoport azonban még ezelőtt végrehajtotta a külföldi akvizíciót, amire az utóvizsgálatban fény is derült. Mivel a T&L-lel a tárgyalások nem vezettek eredményre, kérte a feltétel módosítását. Elsősorban azzal érvelt, hogy időközben a piaci feltételek annyira megváltoztak, hogy az ügylet feltétel nélkül is engedélyezhető. Való igaz, 2003 első hónapjaiban óriási mértékben megugrott a cukorimport, ami miatt a Magyar Cukoripari Egyesület védővám bevezetését kezdeményezte. A közelgő EU-csatlakozásra tekintettel úgy vélték továbbá, hogy az érintett piac európai lesz, így a magyar piacon kialakuló esetleges erőpozíció az igazi piacon nem lesz a fogyasztókra nézve káros.

A Versenytanács, miután alaposan megvizsgálta a piacon időközben bekövetkezett, illetve a közelgő EU-csatlakozásból várhatóan következő változásokat, megerősödött abban az álláspontjában, hogy a kérelmezett összefonódás károsan befolyásolja a magyar cukorpiacon létező, egyébként nem túlságosan intenzív versenyt. A cukorpiaci helyzet nem változott, illetve az előre látható időn belül tartósan nem változik meg olyan mértékben, amely indokolná az alaphatározat érdemi megváltoztatását. A megnövekedett import átmeneti jelenségnek mondható, az EU-csatlakozást követően stabilizálódik a piac, növekszik a cukor ára, és így a termelők jövedelmezősége. Az EU Bizottság gyakorlata azt mutatja, hogy az EU-ban nem alakult még ki egységes európai cukorpiac, a tranzakciók zömében országhatárokon belül történnek.

A verseny fenntartása, esetleges erősítésének érdekében szükséges, hogy a Südzucker-csoporthoz tartozó vállalat ne rendelkezzen érdekeltséggel az ES BV-ben. Még egy irányításra lehetőséget nem is adó, de a versenytárs belső ügyeibe betekintést lehetővé tevő részesedés megszerzése, illetve fenntartása is hozzájárulhat a meglevő közös erőfölény erősödéséhez, stabilizálódásához. A kérelmező nem tudott olyan összefonódás-specifikus, számszerűsíthető, bizonyított hatékonysági előnyöket bemutatni, amelyek ellensúlyoznák a közös erőfölény erősödéséből adódó hátrányokat. Ezek után a GVH ismételten előírta, hogy a Südzucker-csoport - most már meghatározott határidőn belül - szüntesse meg a kabai cukorgyár feletti érdekeltségét.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére