Eljárás a versenyjogban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Versenyjogi panasz

A versenyjogellenes magatartás sújthatja a piaci szereplőt (például egy üzleti szabadságában túlzottan bekorlátozott, kiszolgáltatott márkakereskedőt) és közvetlenül a fogyasztót is (például ha a kábeltelevízió-szolgáltató indokolatlanul magasra emeli a díjat). A gyakorlatban nem könnyű eldönteni, hogy mit jelent a versenysérelem. Ténylegesen versenyjogba ütköző magatartásról, vagy csak agresszív versengésről van szó? Reklámszabályokat sért-e a vállalkozás, vagy a fogyasztóvédelmi törvényt vagy a versenytörvényt? Esetleg mindegyiket?

Szintén nehézséget jelenthet a megfelelő fórum kiválasztása. Bírósághoz kell-e fordulni, vagy rendőrségi feljelentést kell-e tenni, a GVH-hoz kell-e menni, vagy az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelethez, esetleg a Magyar Energia Hivatalhoz?

A versenyjogi panasz alapja

A Tpvt. szerint bárki bejelentést (versenyjogi panaszt) tehet, ha

- valószínűsíti a Tpvt. megsértését,

- az eset a GVH hatáskörébe tartozik, és

- igazolja érintettségét az ügyben.

A bejelentés formája

A GVH a bejelentések egyszerűbbé tétele érdekében két űrlapot is kidolgozott, az egyiket "egyszerű" fogyasztók számára, a másikat "profi" üzleti szereplőknek. Az űrlap letölthető lesz a GVH honlapjáról (www.gvh.hu). A versenyproblémával szembesülők számára a GVH Ügyfélszolgálata is felvilágosítást nyújt (tel.: 472-8851, fax: 472-8850).

A bejelentő "inkognitója"

Fontos szabály, hogy a bejelentő kérheti inkognitója megőrzését. A bepanaszolt vállalkozás így nem szerezhet tudomást arról, hogy honnan van információja a hatóságnak a bejelentés tárgyát képező eseményekről. A bejelentő - az eljárás végét követően - betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, és a bírósághoz fordulhat a kifogásolt határozattal szemben.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

A bejelentés, a varsenyjogi panasz nem garantálja a versenyfelügyeleti eljárás megindulását. Alapszabály, hogy a GVH állami hatóság, amely nem foglalkozik parttalanul minden, versenyfolyamatot érő problémával. Versenyfelügyeleti eljárás a bejelentéssel kapcsolatban csak akkor indul, ha

- a magatartás a Tpvt.-t sértheti, és a GVH hatásköre megállapítható (tehát: fogyasztók megtévesztése, versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel való visszaélés, nem engedélyezett fúzió),

- a feltételezett jogsértés nem évült el (3 év a jogsértő magatartás megszűnésétől), és

- a közérdek védelme indokolja a munka- és időigényes vizsgálatot.

A vizsgáló eljárása

A vizsgálónak összesen hatvan napja van arra, hogy az ügyet tanulmányozza, és döntést hozzon az eljárás megindításáról.

Jogorvoslat

A bejelentést elutasító határozattal szemben a Versenytanácshoz lehet fordulni, ha az is nemleges választ ad, akkor a Fővárosi Bíróság mondhatja ki az utolsó szót az eljárásindítás szükségességéről. Ha a bíróság nem osztja a GVH álláspontját, akkor új eljárásra kötelezheti.

Példa az eljárás megtagadására

A Pécsi Serfőzde Részvénytársaság védjegyoltalmat kért és kapott a "Pécsi Radler" és a "Radler" szóvédjegyekre. Ez utóbbi alapján bárkit eltilthat az olyan termék gyártásától, illetve forgalomba hozatalától, amely terméken a Radler szó szerepel. E jogával állítása szerint élt is a Pécsi Serfőzde Rt. * A bejelentő szerint a "Radler" szó (amely a citromos vagy limonádés sörfajtának a jelölésére szolgál) védjegyoltalomban részesítése nemcsak a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvénybe ütközik, hanem sérti a Tpvt.-t is, mint tisztességtelen piaci magatartás (Tpvt. 2. §-a), mint fogyasztók megtévesztése (Tpvt. 8. §-a) és mint erőfölénnyel való visszaélés (Tpvt. 21. §-a), mivel a termelést, forgalmazást, műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozza, a piacra lépést indokolatlanul akadályozza. * A Versenytanács az ismertetett esetben azt állapította meg, hogy a feltárt kérdésben nem indítható versenyfelügyeleti eljárás. Nincsen szó ugyanis olyan piaci magatartásról, amelyre a Tpvt. hatálya kiterjedne. A Gazdasági Versenyhivatal csak a vállalkozói, piaci magatartások vizsgálata céljából indíthat versenyfelügyeleti eljárást. Nem minősül ilyennek - bármi motiválja is -, ha egy vállalkozás törvényes keretek között állami szervhez fordul védjegyoltalmi igény bejelentése végett. Nem zárható ki, hogy a "radler" szó védjeggyé nyilvánítása kedvezőtlen hatással jár a magyar alacsony alkoholtartalmú sörpiac fejlődésére, de ez nem vállalkozói magatartás, hanem hatósági döntés következménye. A piaci versenyben torzulást okozó állami intézkedés orvoslása pedig az azt hozó állami szerv - illetve az annak döntését felülvizsgáló bíróság - részéről várható. A bejelentő ennek megfelelően eljárva, az 1997. évi XI. törvény alapján eljárást is kezdeményezett a szóvédjegy törlése iránt.

Védekezési jog

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Európai Emberi Jogi Egyezmény szerint mindenkit megillet a védelem joga. Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában az egyezmény alkalmazást nyer a büntetés kiszabására lehetőséget biztosító igazgatási-hatósági eljárásokban, illetve rendelkezéseit jogi személyek javára is alkalmazni kell. E kritériumoknak megfelelően az egyezmény előírásainak a versenyfelügyeleti eljárásban is érvényesülniük kell. A védekezéshez való jognak több, a Tpvt.-ben nevesített eleme van. Ezek az elemek együttesen adják ki a védekezéshez való jogot, amelynek mind a kérelemre, mind pedig a hivatalból induló eljárásokban érvényesülnie kell.

A védekezéshez való jog Tpvt.-ben meghatározott elemei a következők:

- értesítés az ügyindító határozatról;

- a vizsgálati kifogás lehetősége;

- nyilatkozattételhez és tájékoztatáshoz való jog;

- jog az iratbetekintésre;

- jogosultság a Versenytanács előzetes álláspontjának kellő időbeni megismerésére;

- tárgyaláshoz való jog, valamint

- jog a jogorvoslathoz.

Ügyindító határozat

A Tpvt. 70. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyindító határozatban meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult. Számos eljárásban kifogásolták az eljárás alá vontak, hogy a Versenyhivatal ügyindító határozata nem felel meg e követelménynek, és ez sérti a védekezéshez való jogot. A Versenytanács (Vt.) következetes álláspontja szerint az ügyindító határozat funkciója az, hogy meghatározza a vizsgálat tárgyát, kereteit és szereplőit, illetve azt, hogy a törvény mely szabályába ütközhet a kifogásolt magatartás. Az ügyindító határozat e keretek között lehet általánosan fogalmazott is. Az eljárás megindítása a határozatok szerint nem jár az ügyfélre nézve olyan hátránnyal, szankcióval, ami jogorvoslatot vagy rendkívül szűk körre korlátozott eljárásindítási lehetőséget követelne meg. Ezt mutatja a Tpvt. szabályozása, amely nem biztosít jogorvoslatot az eljárást megindító határozat ellen.

A Vt. álláspontja szerint nem várható el a GVH-tól, hogy olyan részletességű információkat tartalmazó ügyindító határozatokat bocsásson ki, amelyekkel csak az érdemi határozat meghozatalakor rendelkezik. Nem sérti a védekezéshez való jogot az ügyindító határozat, amennyiben tartalmazza az eljárás tárgyául szolgáló magatartás konkrét és egyéniesíthető megjelölését.

Nyilatkozattétel, tájékoztatás

Az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint az ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel joga. Ennek lényege, hogy az ügyfélnek joga van az eljárás bármely szakaszában nyilatkozat formájában kifejezni a véleményét, jogi álláspontját mind a tényekkel kapcsolatban, mind pedig a versenyhatóság jogi érvelésével szemben.

E nyilatkozattételi jog hatékony érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges a Tpvt.-ben szabályozott tájékoztatási kötelezettség, amely szerint a GVH-nak a versenyfelügyeleti eljárás során olyan időben kell tájékoztatnia az ügyfelet a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél nyilatkozhasson az ezekre vonatkozó álláspontjáról. E tájékoztatási kötelezettség megjelenési formája az ügyindító határozat és az előzetes álláspont is. Van ugyanakkor kivétel az említett kötelezettség alól, mégpedig a hivatalból indult kartell és erőfölényes ügyek keretében lefolytatott "hajnali rajtaütések" esetében, előzetes bírói jóváhagyás alapján.

Iratbetekintés

A Tpvt. rendelkezései szerint az ügyfél és képviselője az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az iratbetekintési jog - különösen a hivatalból indult eljárásokban - a védekezéshez, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alapvető eleme, hiszen a védekezéshez elengedhetetlen annak ismerete, hogy a hatóság milyen iratok alapján alakítja ki álláspontját.

Üzleti titkok

E jog ugyanakkor nem korlátlan: az ügyfelek üzleti titkait tartalmazó iratokat - kérelemre - a GVH kivonja a betekintés alól, illetve kötelezi az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat benyújtására, amely nem tartalmaz üzleti titkokat. Kétségtelen, hogy a betekintés megtagadása korlátozza a védelemhez való jogot, azonban ez egy másik alapvető jog - az üzleti titok védelme - érdekében történik, így nem kifogásolható.

Az üzleti titokká nyilvánítást megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak van helye. Fontos továbbá az is, hogy tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az ügyfélnek módjában legyen az iratokba betekinteni és megfelelően felkészülni a tárgyalásra.

Előzetes álláspont

Az úgynevezett előzetes álláspont intézményét a Tpvt. 2000. évi módosítása vezette be. A korábbi rendelkezések alapján a Versenytanácsnak azt kellett közölnie az eljárás alá vontakkal, hogy mely körülmények és magatartások miatt tűzték ki a tárgyalást. A közlésből ugyanakkor nem derült ki az eljárás alá vontak számára, hogy a hatóság hogyan vélekedik a vizsgálati jelentésben feltárt tényállásról, esetleges jogsértésekről, illetve indítványokról. Ez azt jelentette, hogy nagymértékben megnehezült a tárgyalásra való felkészülés és az észrevétel-tételi jog gyakorlása, hiszen az eljárás alá vontak nem tudhatták, hogy mivel kapcsolatban, illetőleg mire vonatkozóan kell majd védekezniük, észrevételeket tenniük. Ezt a hiányosságot orvosolta a Tpvt. 73. §-ának új szövege, amely szerint a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a Versenytanács megküldi az ügyfélnek a vizsgálati jelentést és az előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a határozat meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének ismertetését.

Az előzetes álláspont - mint az a fentiekből látható - tulajdonképpen határozatot előkészítő irat, amely lényegében tartalmazza a Versenytanács által elfogadott tényállást és annak jogi értékelését, így azt is, hogy a grémium egyetért-e a vizsgálati jelentéssel.

A gyakorlatban többször is kifogásolták az eljárás alá vontak, hogy az előzetes álláspont eltér a vizsgálati jelentésben foglaltaktól, illetve bírság kiszabása esetében nem tartalmazza a várható bírság mértékét és a bírság megállapításához használni kívánt szempontok egyedi levetítését a vállalkozásokra. A Versenytanács a kifogások kapcsán kifejtette, hogy nincs kötve a vizsgálati jelentésben foglaltakhoz, így az attól való eltérést főszabály szerint nem is köteles indokolni. A Versenytanácsnak lehetősége van arra, hogy a vizsgálati jelentéstől eltérően állapítsa meg a tényállást, amennyiben azt indokoltnak tartja, s amelyre lehetőséget ad a Tpvt. 73. §-a. A Versenytanács azt sem értékelte a védelemhez való jog sérelmének, hogy az előzetes álláspontban nem jelölték meg a bírság várható összegét, mivel úgy értékelte, hogy a tényállás feltárása során bemutatták a bírság kiszabása szempontjából releváns tényezőket.

Vizsgálati kifogás

Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát - a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül - írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni. E jogintézmény célja, hogy megelőzhető legyen az érdemi határozat eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezése. Amennyiben a vizsgáló vagy a Versenytanács egyetért a kifogással, erről alakszerű határozatot kell hoznia.

Jogorvoslat

A Tpvt. mind az eljárás során hozott határozatok meghatározott csoportja (például az iratbetekintés korlátozása iránti kérelemről döntő, a rendbírságot kiszabó, illetve az iratok lefoglalásáról rendelkező határozatok), mind pedig az érdemi határozat ellen biztosítja a jogorvoslatot. Az eljárás során hozott vizsgálói határozatok ellen a Versenytanácshoz, míg a versenytanácsi határozatok ellen a Fővárosi Bírósághoz fordulhatnak az ügyfelek. A Versenytanács tárgyaláson kívül, a Fővárosi Bíróság pedig nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el a jogorvoslati kérelmet.

A GVH nem a versenytársak közötti feljelentgetések fóruma

A Tetrapak multinacionális vállalatcsoport magyarországi leányvállalata, egyebek mellett az UHT tejek speciális csomagolástechnikájának előállítója, forgalmazója azért tett bejelentést, mert az Elopak Kft. különböző hetilapokban 2001 novemberében és decemberében az ő érdekeit sértő reklámot tett közzé. A "friss" és "UHT" tejre vonatkozó összehasonlító reklám szerinte szakmailag meg nem alapozott tényeket tartalmazott. A reklám szerint az UHT tej a friss tej szinte valamennyi sajátosságát elveszíti, a C- és A-vitaminok 1-2 hét alatt teljesen lebomlanak. * Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága még 2001 decemberében egyhangúlag megállapította, hogy a reklám a reklámtörvénybe ütközik, és ellentétes a Magyar Reklámetikai Kódex egyes pontjaival is. A tárgyalt reklám további közzétételétől eltiltotta az Elopack Kft.-t. A reklámozó felajánlotta, hogy a reklám közzétételének megrendelésétől a jövőben tartózkodni fog. * A Versenytanács elsőként azt rögzítette, hogy nem magyar honosságú vállalkozással szemben is indítható versenyfelügyeleti eljárás, amennyiben az tevékenységét Magyarországon fejti ki. A sérelmezett reklám kapcsán az eljárás megindításának azonban az is feltétele, hogy az idő- és munkaigényes hivatali gépezet beindítását megfelelő súlyú közérdek tegye indokolttá. * Az eset sajátos körülményeire tekintettel a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy közérdek nem indokolja a versenyfelügyeleti eljárás megindítását. A sérelmezett reklám közzétételére valamivel több mint egy éve került sor. Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága megállapította a jogsértést, és rendelkezett az eltiltásról is, amelynek az Elopak Kft. eleget tett. Megállapítható tehát, hogy egy külön erre a célra létrehozott testület - még ha az nem is tekinthető állami, hatósági szervnek - a Grtv. rendelkezéseit alkalmazva olyan kötelező és figyelembe vett, a bejelentett által követett állásfoglalást alakított ki, amivel a bejelentő által kifogásolt magatartás okozta sérelmet a maga eszközeivel orvosolta. Nem indokolt ugyanezen tárgyban a Tpvt. alapján versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása. * A bejelentőnek nem vitathatóan érdeke fűződik versenytársával szemben versenyfelügyeleti bírság kiszabásához vezető eljárást kezdeményezni, e magánérdek azonban nem léphet a GVH által mérlegelt közérdek helyébe. A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy adott ügyben egy versenyfelügyeleti eljárástól elvárható többlethozadék (hatósági tiltás, bírság), tekintettel az ügy fent vázolt sajátosságaira, nem állna arányban az eljárással szükségszerűen járó terhekkel

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére