Bírósági letét

Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés, illetve bírósági, hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett, avagy elnöki letét, illetve óvadék céljából van helye. Az alábbiakban a teljesítési, illetve az őrzési letéttel foglalkozunk.

Teljesítési letét

Teljesítési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat, magánokirat) helyezhető bírósági letétbe.

A bírósági letétbe helyezés alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Ennek értelmében a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbe helyezéssel is lehet teljesíteni, ha a jogosult

– késedelembe esik vagy

– személye bizonytalan, avagy

– lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen.

Ezenkívül bírósági letétnek van helye a jogosultak együttessége esetén is, ami azt jelenti, hogy többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, s valamennyiük kezéhez kell teljesíteni. Ilyenkor a jogosultak bármelyike követelheti, hogy a szolgáltatást a kötelezett helyezze bírósági letétbe valamennyiük javára.

A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott.

A letétbe helyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.

A jogosult késedelme

A jogosult késedelembe esik, ha

– a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;

– elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;

– a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.

A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult (függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e)

– köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;

– éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;

– késedelme idejére kamatot nem követelhet.

A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. (A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.)

A jogosult személyének bizonytalansága

A jogosult személye akkor tekinthető bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínűsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbe helyezésre nem ad alapot.

Elévülés

A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt év alatt évül el. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

Őrzési letét

Őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat, magánokirat), továbbá bírósági letéti kezelésre alkalmas, ötezer forintot meghaladó értékű tárgy (minden olyan dolog, amelynek pénzben kifejezhető értéke van) helyezhető bírósági letétbe.

Letétkezelés és őrzés

A készpénzletétet a bíróság gazdasági hivatala (BGH) a bírói letéti számlán kezeli. Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb, bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat az ítélőtábla és a megyei bíróság székhelyén a BGH, a megyei bíróság székhelyén kívül működő bíróságoknál pedig a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt dolgozója (a letétkezelő) kezeli.

Kamat, díj

A bírósági letét után kamat nem jár, őrzési díjat és kezelési költséget viszont nem kell fizetni.

Átadás letéteményesnek

Amennyiben a letétbe helyezendő tárgy – terjedelme, súlya, jellege vagy egyéb ok miatt – a letétkezelő kezelésében nem tartható, – díjazás ellenében – a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező más állami szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet (letéteményes) kezelésébe és őrizetébe adható. Erről a bíróság értesíti a letevőt, s felhívja a költségek előlegezésére. A letéteményes díját a letevő viseli, és a letétkezelőnek előlegezi (kivéve azokat a hatóságokat, amelyeknek a letétbe helyezés jogszabályban előírt kötelezettsége).

Ha a letétbe helyezett vagy az e célból átadott tárgy elvész, megsemmisül, illetve megrongálódik, a letéteményes köteles az ebből eredő kárt a bíróságnak megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevő okozta.

Nyereménybetétkönyv

A bírósági letétbe helyezett nyereménybetétkönyvet, a nyeremény alapjául szolgáló egyéb okiratot és értékpapírt a bíróság a kibocsátó hitelintézet mint letéteményes kezelésébe és őrzésébe adja. A nyereményösszeg felvételéről és bírósági letétbe helyezéséről a letéteményes gondoskodik.

Kulturális javak

Amennyiben a bírósági letétbe helyezett tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, a letétkezelő 3 napon belül megkeresi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH). Ha a tárgy a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javainak tekinthető és ezért alkalmasnak mutatkozik a védetté nyilvánításra, erről értesítik a KÖH-t. (A tárgyat a KÖH szakértője költségtérítés nélkül megvizsgálja.)

A KÖH – a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértésével – elrendelheti, hogy a védett kulturális javak körébe tartozó, illetve a védetté nyilvánított tárgyat ideiglenesen közgyűjteményben helyezzék el a letét időtartamára. (Mindez nem érinti a tárgy kiadása vagy a megfelelő ellenérték megfizetése iránti igényt.)

Használat, állagmegóvás

A letétkezelő vagy a letéteményes a bírósági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más őrizetébe is csak jogszabályban meghatározott esetben adhatja. A letéteményes köteles megóvni a letétbe helyezett tárgy állagát. Minden, a tárgy állagával kapcsolatos lényeges körülményről értesíteni kell a letevőt.

A letét visszakövetelése

Teljesítési letét

A letevő a teljesítési letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a bíróság nem értesíti a jogosultat a letétbe helyezésről. A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően 5 éven belül kérheti a teljesítési letét visszaadását.

Őrzési letét

A letevő az őrzési letétet – ha jogszabály vagy bíróság másképp nem rendelkezik – az őrzési idő alatt bármikor visszakövetelheti. Amennyiben az őrzési letétként elhelyezett tárgyat jogszabály rendelkezése folytán vagy azért kell értékesíteni, mert a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek a tárgy értékéhez képest aránytalanul magasak és e költségek előlegezését a letevő a bíróság felhívása ellenére sem vállalja, a visszakövetelésre irányuló jog – eltérő rendelkezés hiányában – a tárgy ellenértékének kiadására áll fenn.

Az őrzési letétként elhelyezett pénz visszakövetelésére, illetőleg a tárgy vagy a tárgy ellenértékének kiadására irányuló jog az őrzési idő elteltétől számított öt év alatt évül el.

Az eljáró bíróság Ha a letétbe helyezés összefügg bíróság előtt folyamatban lévő üggyel, a letét elfogadására az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel, egyébként a helyi bíróság jár el. Megyei bírósági végrehajtó által lefolytatott eljárás során letéti ügyben a megyei bíróság jár el. * Az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással összefüggő letéti ügyben az önálló bírósági végrehajtó vagy a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság jár el, egyébként pedig az a bíróság, amelynek eljárásával a letétbe helyezés összefügg, ha pedig nincs ilyen eljárás, a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti helyi bíróság jár el.

A letétbe helyezési eljárás

A 27/2003. (VII. 2.) IM rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekre a Polgári Perrendtartás (Pp.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Pénzletét

A pénzt a bíróság székhelye szerint illetékes letétkezelő bírói letéti számlájára kell befizetni vagy átutalni. A kisajátítási kártalanítási összeget a kártalanítási per lefolytatására illetékes megyei (fővárosi) bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) letétkezelőjénél kell befizetni vagy a bírói letéti számlára átutalni.

Befizetési lap

A befizetési lapon (átutalási nyomtatványon) fel kell tüntetni:

– az összeg rendeltetését,

– a letét fajtáját (teljesítési, őrzési, elnöki letét),

– a letevő és a jogosult nevét (elnevezését),

– a letevő általa megjelölt hitelintézetnél vezetett számlájának a számát,

– a letevő lakóhelyét (székhelyét),

– annak tényét, hogy a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek,

– annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a befizetett összegnek bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi, továbbá

– annak az ügynek a számát, amellyel a letétbe helyezés kapcsolatban van.

Hiánypótlás, visszautalás

Az esetleges hiányok pótlására a letétkezelő 15 napos határidőt ad a letevőnek. Amennyiben a letevő nem teljesíti a hiánypótlási kötelezettségét, s a hiányzó adatok a letétkezelő rendelkezésére álló információk alapján sem állapíthatók meg, a letétkezelő a pénzt a letevő részére visszafizeti, vagy a megadott címre, illetve a hitelintézetnél vezetett bankszámlára visszautalja. A visszafizetéssel vagy a visszautalással kapcsolatos költségeket a bíróság levonja a letétből. Ha a visszautalás vagy visszafizetés sikertelen, a letétkezelő erről értesíti a bíróságot, amely őrzési letétként kezeli a pénzt a továbbiakban.

Tárgyletét

A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni.

Letétbe helyező lap

A postán, csomagban megküldött letétbe helyező lapon fel kell tüntetni:

– a letevő és a jogosult nevét (elnevezését),

– a letevő lakóhelyét (székhelyét),

– a letét fajtáját (őrzési letét),

– annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a fél a letétbe helyezni kívánt tárgy bírósági letétként történő elfogadása iránti kérelmet intézi,

– azt, hogy a jogosult személye bizonytalan, vagy az előzőekben felsorolt adatai ismeretlenek, továbbá

– a letétbe helyezett tárgy mennyiségét (darabszámot, súlyt stb.), megnevezését, értékét, minőségét és az esetleges ismertetőjeleket, illetve – ha szükséges – annak rövid leírását.

Hiánypótlás, visszaküldés

A tárgyletétnél is 15 napos határidővel van lehetőség a letétbe helyező lap hiányainak pótlására. Ennek elmaradásakor – ha a hiányzó információk a letétkezelő rendelkezésére álló adatok alapján sem állapíthatók meg – a letétkezelő a tárgyat a letevő részére visszaküldi. Ha a letevő neve (elnevezése) vagy címe nem állapítható meg, illetőleg a visszaküldött tárgy nem kézbesíthető, avagy a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a letétkezelő erről a szükséges intézkedések (őrzés, értékesítés stb.) megtétele végett haladéktalanul értesíti a bíróságot.

Letéti kérelem

A letét elfogadása iránt a bíróságnál előterjesztendő kérelemben (jegyzőkönyvben) fel kell tüntetni:

– a befizetési lapon, illetve a letétbe helyező lapon kötelezően szereplő adatokat,

– a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket,

– a letevőnek a letét őrzésére irányuló kérelmét, megjelölve az őrzés időtartamát, továbbá

– valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát (célját).

Magánokirat letétbe helyezése esetében az okirat keltét és a kiállító nevét (elnevezését) is fel kell tüntetni.

Fontos, hogy amennyiben a letevő a letét elfogadásán kívül annak kiutalását vagy őrzését is kéri, az erre vonatkozó kérelmet kifejezetten elő kell terjesztenie.

A letett tárgy értéke

A letevőnek a tárgy értékét is meg kell jelölnie. Ennek hiányában, illetve ha a letevő által közölt érték valószínűtlen, a tárgy értékét átvétele előtt hivatalból, becslés útján a letétkezelő állapítja meg. A becslés költsége a bíróságot terheli. A tárgy értékének megállapításához szakértő közreműködését is igénybe lehet venni. A szakértői becslés költségét a letevő előlegezi és viseli. Ha a letevő a költséget nem előlegezi meg, a tárgy értékét a letétkezelő állapítja meg. (Szakértőt hivatalból is igénybe lehet venni, ebben az esetben a becslés költsége a bíróságot terheli.) A végrehajtó által lefoglalt tárgyat nem kell felbecsülni, a tárgy értékeként a végrehajtási eljárás során megállapított becsérték az irányadó.

A költségek megállapítása A letevő kérheti a bíróságtól – akár az elfogadás iránti kérelemben, akár utóbb előterjesztett kérelem alapján – a teljesítési letétként történő letétbe helyezéssel felmerült költségeinek (pl. letéteményes díja) megállapítását (kivéve ha a felek nemcsak a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítésben, hanem ezzel egyidejűleg a költségviselésben is megállapodtak). * A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül határoz. (A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók.) * Pénz esetében, amennyiben a bíróság kiutalja a teljesítési letétet, a letevő részére megállapított költségeket a letétbe helyezett összegből levonja. A levont összeget a letétkezelő a letevő részére visszafizeti, vagy részére a megadott címre vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára visszautalja. * Pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat, magánokirat) esetében a teljesítési letét kiutalásakor kérelemre megállapítja a költségeket a letevő részére.

A letét elfogadása

A letét elfogadásáról a bíróság a befizetést igazoló feladóvevénynek (a tárgy átvételét igazoló elismervénynek) a csatolása esetén, a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül, egyébként a pénz beérkezését, illetőleg a tárgy átvételét igazoló értesítést követő 8 munkanapon belül határoz. (A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók.)

A letétbe helyezés fő szabályként a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével, a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

Az elfogadó végzés tartalmazza

– a letét rendeltetését (teljesítési vagy őrzési letét),

– a letéti kezelés (őrzés) időtartamát, egyidejűleg feltüntetve a letéti kezelés (őrzés) utolsó napját.

A letét időtartama

A letéti kezelés (őrzés) időtartama – eltérő kérelem hiányában – a letétbe helyezéstől számított egy év.

Egyidejű kiutalás

Ha a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, egyidejűleg intézkedik a kiutalása iránt is. Ha a kiutalásnak akadálya van (pl. a jogosult személye bizonytalan, vagy egyéb adatai ismeretlenek, a jogosultság vitás), a letétkezelő a letétet a bíróság további rendelkezéséig őrzési letétként köteles kezelni.

A letét elfogadásának megtagadása

Ha a bíróság megtagadja a letét elfogadását, az erről szóló végzés jogerőre emelkedése után utasítja a letétkezelőt, hogy utalja vissza a pénzt, illetve küldje vissza a tárgyat a letevőnek. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság elrendeli a pénz, illetve a tárgy őrzési letétkénti kezelését, egyévi időtartamra. (A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre ebben az esetben is a Pp. rendelkezései az irányadók.)

Előzetes értékesítés

Ha a tárgy letéti kezelésre nem alkalmas, a bíróság elrendeli a tárgy értékesítését és az értékesítésből befolyt ellenérték letéti kezelését. Fontos, hogy az előzetes értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyat nem lehet letéteményes őrzésére bízni. Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a letétkezelő bírói letéti számlájára kell átutalni.

Végrehajtás a letétből

A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni.

Letéti szerződés A letét mibenlétét a Ptk.-nak a letéti szerződésre vonatkozó előírásai fogalmazzák meg. A letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. A letéteményes akkor tagadhatja meg a dolog átvételét, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné. * Õrzési kötelezettség * A letéteményes a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni a letett dolgot. Azt nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegésekor felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be. A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ő maga őrizte volna. Ha azonban azért volt szükség a harmadik személy igénybevételére, hogy károsodástól óvják meg a letevőt, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. * Kezelés * A letéteményes kötelezettsége a kezelésre csak akkor terjed ki, ha ezt kikötik, vagy a letett dolog természete ezt szükségessé teszi. (A kezelésre a megbízás szabályait kell alkalmazni.) * Értesítés * A letéteményes köteles értesíteni a letevőt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményről, s felel az értesítés elmulasztásából eredő károkért. * Letéti díj, költségek * A letevő díj fizetésére köteles, kivéve ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megőrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában foglalja a megőrzéssel rendszerint együtt járó költségeket. A letéteményes követelheti a szükséges költségeinek a megtérítését, még akkor is, ha a letét egyébként ingyenes. Ha a díjazott letét a szerződésből megállapítható idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letevő a díjból levonhatja azt a kárt, amely őt a dolog idő előtti visszaadásából érte. A letéteményest a díj és költségek biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába. * A letét megszűnése * A letevő bármikor visszakövetelheti a dolgot. A határozatlan időre kötött letéti szerződést a letéteményes tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti. Megszűnik a letét akkor is, ha a kikötött letéti idő eltelik. A letét megszűntekor a letéteményes köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni a dolgot. Ha a letéti idő még nem járt le, a letéteményes a dolog visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a további őrizetet nagymértékben megnehezítik. A letétbe helyezett dolgot az őrzés helyén kell visszaadni. Ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a továbbiakban a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

A letét kiutalása

Kérelem

A pénz vagy az értékesítésből befolyt összeg kiutalása, valamint a tárgy kiadása iránti kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál, ha pedig bíróság nem járt el, a letétkezelő szerint illetékes bíróságnál lehet előterjeszteni. (A bíróság a kérelemről a letét kiutalására vonatkozó általános szabályok szerint határoz.)

Kiutaló határozat

A letét kifizetéséről (átutalásáról) és kiadásáról az a bíróság dönt, amely a letét elfogadásáról határozott, vagy amelyik a közjegyzőtől, végrehajtótól a letétet átvette. (A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók.)

Ha a teljesítési letétre azért kerül sor, mert a jogosult személye, illetőleg a részesedés mértéke vitás, a bíróság felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős (illetve előzetesen végrehajtható) bírósági vagy más hatósági határozattal, ezzel egyidejűleg pedig személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni. A bíróság további intézkedést nem tesz.

A kiutaló határozat tartalmazza

– a letétet kiutaló bíróság megnevezését,

– a határozat ügyszámát,

– a letét nyilvántartási tételszámát, a bevételezés időpontjának (év, hó, nap) megjelölésével,

– a letevő nevét (elnevezését),

– a kiutalt letét felvételére (átvételére) jogosult személy vagy szerv (meghatalmazott) nevét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét), bankszámlaszámát és elnevezését,

– a kiutalt összeg megjelölését számmal és betűvel, illetve a letéti tárgy pontos leírását,

– a kiutalt összeg rendeltetését, illetve a letéti tárgy kiadásának jogcímét.

A kiutaló határozatra fő szabályként rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

A határozat megküldése a letétkezelőnek

A kiutaló határozatot teljesítés végett megküldik az illetékes letétkezelőnek. (Ha a letétet csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni, a határozatot csak a jogerőre emelkedés után lehet a letétkezelőnek megküldeni.)

A letétkezelő a kiutaló határozatot számszerűség szempontjából megvizsgálja, és – ha nincs akadálya – 8 napon belül intézkedik a kiutalás iránt. Ha a kiutaló határozat a számszerűség szempontjából téves, vagy nem felel meg a fentiekben írtaknak, azt kijavítás, illetve kiegészítés végett haladéktalanul visszaküldi az eljáró bíróságnak. A bíróság a kijavításról végzéssel határoz.

A letét kiadása

A letétet – a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni (kifizetni, átutalni stb.).

Pénz

Az 50 000 forintot meg nem haladó értékű pénzt a jogosult (meghatalmazottja) a letétkezelőnél személyesen átveheti.

Postán kell megküldeni vagy hitelintézetnél vezetett bankszámlára – a jogosult által megjelölt név (elnevezés), számlaszám és jogcím feltüntetésével – kell átutalni a 100 forintot meghaladó kifizetendő összeget az 50 000 forintos értékhatár alatt, ha azt a jogosult kérelmezi. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kifizetendő pénz több mint 50 000 forint.

Tárgy

A tárgyat a jogosult a letétkezelőnél személyesen veheti át. Ha a pénzt vagy tárgyat a jogosult személyesen kívánja átvenni, a személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolnia kell. A jogosult mást is meghatalmazhat a pénz vagy a tárgy átvételére, a meghatalmazást azonban közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Ha a jogosult azt kéri, hogy postán küldjék meg neki a tárgyat, erre vonatkozó kérelmét is közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A postaköltségek a jogosultat terhelik. Amennyiben a jogosult a kérelmével együtt nem előlegezi meg a postaköltséget, a postai elküldés utánvéttel történik.

Maradványösszeg

A letét kiadása, kifizetése után fennmaradó összeg (maradványösszeg) a letevőt illeti. A letétkezelő a 100 forintot meg nem haladó maradványösszeget csak pénztári kifizetéssel teljesíti, abban az esetben is, ha a letevő kérelme egyéb kifizetési módra irányult. Ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. (Ez a rendelkezés a tárgyletétként eredeti pénznemekben – érmékben – őrzött pénzre nem vonatkozik.)

A maradványösszeg postai megküldésével, átutalásával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik. A letétkezelő a költségeket a kifizetés (átutalás) előtt jogosult levonni a maradványösszegből. Ha a levonást követően a visszafizetendő összeg a 100 forintot nem éri el, csak pénztári kifizetésnek van helye.

Lakbér

A letétbe helyezett lakbér (lakáshasználati díj, albérleti díj stb.) kiutalását megelőzően a bíróság a letétet elfogadó végzésben nyilatkozatra hívja fel a jogosultat, hogy hajlandó-e az összeget átvenni, ha ugyanannak a bérleménynek a bére fejében a korábban letétbe helyezett lakbér átvételét megtagadta. A letét kiadására ilyenkor csak akkor kerül sor, ha a jogosult kéri a kiutalást. A bíróság mindaddig átvétellel kapcsolatos nyilatkozat alapján jár el, amíg a jogosult a korábbi nyilatkozatától eltérő tartalmú új nyilatkozatot nem tesz.

A letét megszüntetése

A bírósági letét, vagyis a kezelés, őrzés akkor szűnik meg, ha a letevő vagy a jogosult nem veszi át a letét elfogadását megtagadó, illetőleg a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt (tárgyat). A letétként kezelt pénzt az elévülési határidő elteltét követően a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. Az okiratot a bíróság irattárában kell elhelyezni. (A bíróság irattárában elhelyezett okirat nem selejtezhető.) A pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírt a kibocsátó vagy az azok kezelésével megbízott hitelintézetnek, a zálogjegyet a tevékenység végzésére feljogosított szervezetnek, az egyéb tárgyakat az azok forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetőleg felvásárlásával foglalkozó, kereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetnek kell értékesítés céljából átadni. Az értékesítésből befolyt összegnek a költségek levonása után fennmaradó részét a bíróság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni. (A védett kulturális javak közé tartozó, letétként kezelt tárgyak végleges elhelyezéséről a KÖH intézkedik.)

A letét speciális esetei Szálloda * A szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt az alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta. A felelősség azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A kárfelelősség mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb. Nem terjedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda csak akkor felelős, éspedig a felelősség mértékének korlátozása nélkül, ha a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette, vagy a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta, avagy a kár olyan okból következett be, amelyért a szálloda az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik. (Ebben az esetben a bizonyítás a vendéget terheli.) A szálloda felelősségét érvényesen nem korlátozhatja és nem zárhatja ki. A vendég a kárt haladéktalanul köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kárért az általános szabályok szerint tartozik felelősséggel, de a bizonyítás sikertelenségének következménye a vendégre hárul. A szállodát az elszállásolásból folyó követelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt. (Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni.) * Ruhatár * A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben tartók felelősségére a szálloda felelősségének szabályait kell alkalmazni. A vállalat felelőssége azonban csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe rendszerint magukkal szoktak vinni. Amennyiben megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. (A felelősség e korlátozásai nem érvényesülnek, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.) * Pénzletét * Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, és hogy a letevő követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani.