Bankok az Unióból

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az uniós csatlakozás a hazai pénzügyi világot sem hagyja majd érintetlenül. A verseny mindenképpen kiélezettebb lesz, hiszen a piac megnyílik azon bankok előtt is, amelyek eddig nem voltak aktívak a magyar piacon. Mindazonáltal a bankvezetők kevés új szereplőre számítanak, ám az ügyfelekért és a megtakarításokért folytatott harc kíméletlenebb lesz.

Kiélezett verseny, kevés új szereplővel

A hazai pénzügyi élet képviselői szerint nem várható, hogy számottevően nőne a piaci szereplők száma azt követően, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Annak ellenére sem, hogy a csatlakozással párhuzamosan azon bankok előtt is megnyílik a magyar piac, amelyek az Unió más tagországaiban már működnek, ám hazánkban még nem végeznek aktív tevékenységet. Annak, hogy új szereplő nem várható a magyar piacon, Matthias Kunsch, a HVB Hungary vezérigazgatója szerint az a fő oka, hogy a magyar bankpiac eddig is nyitott volt az európai pénzintézetek előtt. Természetesen, akik időben érkeztek, és vállalták a piacgazdaságra való átmenet minden kockázatát - így például a sorozatos forintleértékelések vagy a vállalatfinanszírozás bizonytalanságait -, azok többnyire jövedelmező pénzügyi szolgáltatókká váltak itt is. A piaci pozíciók leosztása után azonban bizonyossá vált, hogy a későn érkezők - bármely komoly anyabank is áll mögöttük - már nem tudnak felnőni a gazdaságos üzemméretig. Kunsch szerint azokból az országokból, amelyek legnagyobb exportpiacainknak számítanak, már itt vannak a jelentősebb bankok, már csak ezért sem számít túlzott meglepetésekre az EU-tagság kapcsán.

Szabad fióknyitás

Az uniós jogrend szerint az EU bármely tagállamában bejegyzett bank önálló fióktelepet létesíthet bármely más tagállamban. Ezzel kapcsolatban inkább megoszlanak a bankvezetők véleményei. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési főosztályának vezetője szerint valószínűsíthető, hogy a szomszédos országok bankjai az országhatár közelében lévő területeken, egyes régiókban kiterjesztik tevékenységüket. Véleménye szerint számítani lehet például osztrák bankok nyugat-dunántúli fióknyitására. Matthias Kunsch úgy véli, a fióknyitás lehetőségét több nagy európai bank mérlegelni fogja. A HVB vezérigazgatója szerint e megjelenést továbbra is az követeli majd meg, ami az "első körös" magyarországi bankalapításnak is mozgatója volt: az anyabankkal kapcsolatban álló vállalatoknak az az igénye, hogy partnerük a leányvállalatok pénzügyeinek intézését is vállalja. Ez a szakember szerint csak szigorú költség/haszon vizsgálatok után várható, főleg annak ismeretében, hogy a vállalkozások ma már általában több bankkal dolgoznak együtt. Kunsch óvatos: úgy véli, a kockázatok mérséklése nagy piacismeretet kíván, az információ pedig igen költséges jószág.

Király Péter, a KDB Bank ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a fióktelep nyitásának költsége alig marad el attól, mint ami egy banki leányvállalat alapításával jár.

Szűk mozgástér

A banki szakemberek szerint, ha mégis érkezik új szereplő, az döntően egy-egy speciális területre koncentrál majd. Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese a jelzáloghitel-piacra hívja fel a figyelmet. Véleményét adatokkal is alátámasztja: a magyar ingatlanoknak csupán 15-20 százaléka terhelt jelzáloggal, szemben a 40-50 százalékos EU-beli átlagos rátával. A Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese és Vojnits Tamás is akként vélekedik, hogy egy-egy részterületen meghatározóvá váló szereplő a későbbiekben az univerzális banki piacra is megpróbálhat betörni, ám Matthias Kunsch kizártnak tartja ezt a lehetőséget. A HVB vezérigazgatója arról beszél, hogy speciális szolgáltatásokban - ahogyan a pénzügyi kultúra fejlődik - sok új érkező próbálhat szerencsét, amit a csatlakozás kapcsán a térségünk iránt fokozódó érdeklődés még inkább generálhat. Álláspontja szerint a pályázók egy része a lakossági területen az otthon már jól kipróbált standard elektronikus termékeket igyekszik majd teríteni. A bankvezető szerint ezek az ajánlatok bizonyosan a befektetési termékekre koncentrálódnak majd, hiszen a lakossági hitelezés hallatlan helyismeretet kíván - az igazában még mindig csak születőben lévő - magyar hitelpiacon. A bankvezető épp itt látja az új szereplők versenyhátrányát: az ügyfelek emocionálisan kötődnek a bankhoz, fontosnak tartják a személyes kapcsolatot. A helyi ügyfelek óvatosságának, idegenkedésének megtöréséhez megfelelő, szabadon elérhető információra és folyamatos további tájékoztatásra van szükség, ami szintén idő- és költségigényes feladat.

A kamatstruktúra eltérése Magyarország és az eurótérség között, 2002

 

Magyarország

EU

Eltérés

Infláció

5,3

2,1

3,2

Jegybanki betéti kamat

9,0

2,9

6,1

Jegybanki reálkamat

3,7

0,8

2,9

Éven belüli vállalati hitelkamat

10,2

6.0

4,2

Éven belüli vállalati betétkamat

7,3

2,8

4,5

Éven belüli vállalati kamatrés

2,8

3,2

-0,4

Fogyasztási hitelkamat

22,6

9,8

12,8

Ingatlanhitel kamata

14,2

5,3

8,9

Éven belüli lakossági betétkamat

7,0

2,8

4,2

Fogyasztási hitel kamatrése

15,6

7,0

8,6

Ingatlanhitel kamatrése

7,2

2,5

4,7

Nettó kamatbevétel/összes eszköz*

4,2

1,5

2,7

* Becslés

Forrás: MNB, EKB

Fokozatos kamatkonvergencia

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban összeállított tanulmány szerint a jelenleg az EU-átlagnál magasabb banki jövedelmezőség elvben vonzó lehet a magyar piacon még nem versengő bankok számára, ám maga a tanulmány is arra figyelmeztet, hogy középtávon érvényesülni fog a monetáris konvergencia; azaz a magyar és az EU-kamatstruktúra összesimul. A felügyelet álláspontja szerint az Unió jelenlegi kamatstruktúrája mellett a magyar bankrendszer veszteséges lenne, mivel a kamateredményen kívüli tételeknél a hazai bankok jövedelmezősége jócskán elmarad az EU átlagától. Horváth Krisztina szerint az csatlakozás éppen e téren vált majd ki igazi versenyt: nem az új szereplők, hanem a piacon jelen lévő bankok között erősödik majd fel a küzdelem, amely elsősorban kamatverseny és új fióknyitások formájában nyilvánul majd meg leginkább. Horváth Krisztina rámutatott: a verseny éleződésének máris észlelhető jelei vannak, a kamatok mértékében, de a költségcsökkentéssel kapcsolatos kemény erőfeszítések is erre utalnak. Szerinte a banki privatizáció is a verseny éleződése, ekképp a jövedelmezőség erodálásának irányába hat. Király Péter emlékeztet: a vállalati szférában a pénzintézetek jórészt már EU-s marzsok mellett üzletelnek, itt tehát olyan további verseny, ami csökkentené a banki jövedelmezőséget, aligha várható. A HVB vezérigazgatója úgy véli, "a vállalati oldalon néha már átesünk a ló túlsó oldalára": ma már nem egy hazai vállalkozás olcsóbban juthat forráshoz a magyar bankoktól, mint ha egy európai pénzintézetnél próbálkozna.

Lendvai János, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója szerint a piaci szereplők közötti választásban az árazáson kívül a szolgáltatási színvonal különbözősége segítheti majd az ügyfeleket.

A csökkenő jövedelmezőség a hazai bankpiac koncentrálódásának kérdését veti fel. Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank vezérigazgató-helyettese elképzelhetőnek tartja, hogy egyes pénzintézek a jövőben nem, vagy nem közvetlenül lesznek jelen a magyar piacon. Egyes bankok kivonulása ugyanakkor nem az EU-csatlakozással függ majd össze, hanem azzal, hogy a tulajdonos a kitűzött stratégiai céljait meg tudja-e valósítani a magyar piacon vagy sem. Király Péter úgy véli, olykor továbbra is fontos marad a presztízs: ha az adott pénzintézet EU-n belüli stratégiája az, hogy megtartsa regionálisan alapított intézményeit, akkor Magyarország esetében sem tesz majd kivételt. A visszavonulásnak - ha lesz ilyen - véglegesnek kell lennie Lendvai János szerint. A banki formából fiókká alakulás nem racionális, hiszen a "viszszarendeződéssel" nem nyer túl sokat az anyabank. A képviseleti iroda pedig végképp nem alternatíva, hiszen az nem folytathat tényleges pénzügyi tevékenységet.

Az új piaci környezetben az OTP Elemzési Központjának vezetője a corporate és az investment banking szolgáltatások gyökeres változását várja, mivel ezen a területen már hagyományuk van a "határokon átívelő" szolgáltatásoknak, amelyek az eddigieknél is jobban kiszélesedhetnek. A HVB vezérigazgatója szerint meghatározó lesz a magyar bankok számára az euróhoz való csatlakozás. Ahogyan zsugorodik, illetve felszámolódik a forintfinanszírozás, úgy kell integrálódnunk - mind technikában, mind kondíciókban - a nagy európai pénzügyi rendszerekhez - mondja Matthias Kunsch.

A pénzintézetek többsége már hozzákezdett stratégiájának a csatlakozás utáni időszak által megkövetelt módosításához. Török Béla, a Beneficial Rt. elnök-vezérigazgatója szerint jelenlegi döntéseiket már nagyban befolyásolja a csatlakozás után várható körülmények előzetes vizsgálata. Lendvai János áruhitelező cége e tekintetben igen jól áll, hiszen jelenlegi tevékenységük már most igazodik az EU fogyasztásihitel-direktívájához, ezért csak ez utóbbi változása lehet hatással a pénzintézetnél folytatott gyakorlatra. Horváth Krisztina úgy tájékoztatott, hogy több olyan projekt fut jelenleg a Raiffeisen Bankban, amely a versenyképességet hivatott erősíteni, ezeket azonban - hívja fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes - elsődlegesen nem az uniós csatlakozás miatt indították, hanem azért, hogy a bank sikeresen és megfelelő ütemben tudjon növekedni. Vojnits Tamás szerint az OTP jelenleg megvalósítás alatt álló középtávú stratégiája már a csatlakozásra történő felkészülés jegyében készült: a bank célja, hogy a csatlakozás időpontjára hatékonysága, jövedelmezősége az EU hasonló bankjainak szintjére emelkedjen, illetve hogy - tőkenagyságát tekintve - az OTP európai középbankká növekedjék. Matthias Kunsch pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogharmonizáció előrehaladtával a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek - így a HVB is - egyre teljesebben tudják hasznosítani a tulajdonosok know how-ját a magyar bankpiacon.

Bázel-II: az igazi kihívás

A bankárok egybehangzó véleménye szerint az uniós csatlakozás banki szektorra gyakorolt hatása eltörpül a szaknyelvben Bázel-II előírásként megismert feltételrendszernek való megfelelés mellett. Bár a pénzintézetek számára 2007-től lesznek kötelezőek az új irányelvek, a megfogalmazott ajánlások számos olyan elemet tartalmaznak, amelyeket a megfelelés miatt már jóval hamarabb alkalmazni kell. Horváth Krisztina szerint ahhoz, hogy az ajánlás belső minősítésen alapuló módszertanának előírásait teljesíteni tudják, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. A pénzintézet igencsak feszített menetrend alapján folytatja a felkészülést. A HVB-nél - bár hangsúlyozzák a bank prudens hitelezési gyakorlatát - úgy vélik, a hitelportfólió kockázati elemeinek aprólékosabb strukturálása, és ennek a kockázatnak a "beárazása" többletfeladatokat ró majd a bankra, ám náluk - és a hozzájuk hasonlóan fejlett belső kockázatkezelő rendszert működtető bankoknál - komoly gondot nem jelenthet a bázeli irányelvek betartása. Lendvai János szerint a Cetelem ma is a hitelezési kockázat kezelésében a tervezett módszerhez hasonlót alkalmaz, és ahhoz megfelelő adatbázissal is rendelkezik. Az új irányelvek azonban komoly gondot fognak okozni a működési kockázat bevezetésével, mert arra vonatkozóan nincs sem szabályozási tapasztalat, sem kialakult gyakorlat. Király Péter szerint a nagyobb külföldi bankok várhatóan saját kockázatmérési rendszert fognak kialakítani, amit a leánybankjaik számára is elérhetővé tesznek, bár ez sok esetben függhet attól, hogy a leánybank számítástechnikai rendszere mennyire tér el az anyabankétól. A kisebb bankok az "olcsóbb" standard módszer szerinti tőkekövetelmény-számítást fogják használni, ami előreláthatólag magasabb tőkekövetelményt eredményez a számukra, s ez mégiscsak megdrágítja majd ezt az olcsó megoldást. * A Raiffeisen vezetőinek álláspontja szerint a felkészülés során épp a nagybankok találkozhatnak komoly nehézséggel annak kapcsán, hogy a követelmények bankcsoportszintű, országhatárokon átnyúló kezelésmódja olyan, a bankcsoport egészére alkalmazható rendszerek, módszerek fejlesztését teszi szükségessé, amelyekkel az egyes országok, illetve piacok egyedisége is megragadható. Ez rendkívül komoly problémákat okozhat. * A banki szakemberek szerint a hazai felkészülés jól halad, amiben a pénzintézetek elszántsága mellett komoly szerepe van annak, hogy mindezt számos hazai szervezet (PSZÁF, Bankszövetség, Bankárképző) különféle szakmai konzultációk szervezésével igyekszik segíteni. Az ilyen tapasztalatcserék lehetővé teszik azt is, hogy az illetékesek ne csak a magyar, hanem a hasonló cipőben járó országok megoldásait is jobban megismerhessék.

Magyarország ugródeszka?

Legutóbb a Bank of China magyarországi leánybankjának megnyitásakor hangzott el: a kínai pénzintézet hídfőállásnak tekinti hazánkat, mivel EU-csatlakozásunk után itteni bankjuk már a teljes EU-ban szolgáltathat. A magyar banki vezetők szerint elképzelhető, hogy hasonló elképzelésekkel több, az EU-ban eddig még nem működő pénzintézet is megjelenik, ám mint a KDB ügyvezető igazgatója, Király Péter figyelmeztet: ez nem igazán valószínű. A szakember szerint az EU olyan kiemelkedő fontosságú gazdasági egység, hogy akinek eddig fontos volt, az már bizonyosan rendelkezik ottani képviselettel, a mostani csatlakozásig várni felesleges időveszteség lett volna.

A KDB például évek óta képviselteti magát Frankfurtban, Londonban és Dublinban. Horváth Krisztina szerint logikusnak tűnhet föl egy kis országon keresztül egy ilyen nagy piacra lépés - ám ebből a szempontból korántsem biztos, hogy az érintett bankok számára éppen Magyarország lesz a legvonzóbb ugródeszka. Az ilyen terveket szövögető bankoknak - a kiszámítható jogi környezet mellett - az adott piac növekedési lehetőségeit is figyelembe kell venniük. Egy-egy ilyen döntésben meghatározó elem, hogy van-e, lesz-e olyan vonzereje Budapestnek, hogy regionális központnak válasszák az EU-t célzó távol-keleti vagy amerikai pénzintézetek - vélekedik Matthias Kunsch is.

A takarékszövetkezetek is inkább mennének

Bár előfordulhat, hogy a nyugati határszéleinken működő takarékszövetkezetek az EU-csatlakozás után újabb versenytársakkal, az Ausztriából határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló osztrák takarékszövetkezetekkel találják szembe magukat, ám ennek jelei ma még nem igazán érezhetők - nyilatkozta Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetője. A takarékszövetkezetek kistérségi szerepvállalásából egyenesen következik, hogy az országhatárok lebomlása után megélénkülő határ menti kapcsolatok fejlődésében hangsúlyos szerepet vállaljanak. Szőke András nem tudja elképzelni, hogy a csatlakozás után a magyar takarékszövetkezetek fiókokat nyitnak Szlovákiában, majd a későbbiekben - Románia EU-csatlakozása után - keleti szomszédunknál is.

A kinyíló piac ugyanakkor élesebb versenyt hoz majd, amiben a takarékszövetkezetek csak nagyobb likviditással maradhatnak talpon. Szőke András szerint az integrációhoz tartozó szövetkezetek mindegyike megfelel 2004. január 1-jéig a 100 milliós tőkekövetelménynek, és nem lesz gond 2006-ra teljesíteni a 200 milliós tőkefeltételt sem. A versenyképesség azonban ennél is jobb tőkehelyzetet és jövedelmezőséget követel meg, ezért egyrészt továbbra is folytatódik majd a takarékszövetkezetek összeolvadása, másrészt viszont az integrációnak kell az eddigieknél hangsúlyosabbá válnia. A helyi ügyek finanszírozását a takarékszövetkezeteknek saját maguknak kell felvállalniuk, ám a komolyabb beruházások finanszírozását sem akarják másnak adni: itt a takarékszövetkezetek konzorciális hitelezési gyakorlatának felfuttatása lehet a megoldás - mondta Szőke András.

Banki eredmények az összes eszköz százalékában, 2001

 

Magyarország*

EU

Nettó kamatbevétel

3,83

1,51

Nettó jutalékbevétel

1,21

0,70

Devizakereskedelem, nettó

0,53

0,21

Egyéb nettó működési bevétel

-0,12

0,18

Működési bevételek

5,45

2,60

Személyi ráfordítások

1,42

0,88

Egyéb ráfordítások

2,05

0,83

Működési ráfordítások

3,47

1,71

Működési eredmény

1,98

0,98

* Kereskedelmi bankok

Forrás: PSZÁF

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére