A brazil tükör

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Most, amikor Magyarország európai uniós integrációja immár nem évek, hanem csak hónapok kérdése, kevesebb figyelmet szentelünk egyrészt a világgazdaság más régióinak, másrészt annak a ténynek, hogy az integráció a maga komplexitásában nem politikai aktus. Akkor integrálódik a magyar gazdaság, ha nemcsak a politika felső szintjén, hanem az egyes vállalkozások, a családok, a civil szervezetek életében is mindennapossá válik az együttműködés, ez a hétköznapok integrációja. Ebben a megközelítésben különös érdeklődésre tarthat számot, milyennek látják egymást különböző nemzetek üzletemberei.

Milyennek látják önmagukat, honfitársaikat és riválisaikat a közgazdászhallgatók?

A közelmúltban módunk nyílott arra, hogy a Sao Paoló-i Fundacao Getulio Vargas Business Egyetemen egy érdekes vizsgálatot ismételjünk meg. E felmérést először 2000-ben folytatta le dr. Myrna Cornette-de Vito és dr. Raffaelle de Vito, az Emporia State University (USA) két professzora. Ők arra keresték a választ, hogy az amerikai egyetemi hallgatók milyennek látják önmagukat és más országok leendő üzletembereit. 2001-ben Magyarországon a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen ismételtük meg a vizsgálatot (ezt ismertette a Cégvezetés 2002/4. száma is), 2002-ben pedig Brazíliában.

Miért éppen Brazília?

A brazil gazdaság ma válaszút előtt áll. A déli félteke legerősebb gazdasága jelenleg a Mercosul (spanyolul Mercosur) övezet meghatározó tagja. (Az övezet az elmúlt évtizedek latin-amerikai integrációs törekvései közül a legambiciózusabb és egyben legsikeresebb is. A négy alapító tag, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay a közelmúltban, 2003. március 26-án ünnepelte a szövetség fennállásának 12. évfordulóját. Az egyezmény célja a közös piacokon túlmutató gazdasági integráció létrehozása.) A brazil gazdaság és vele együtt a teljes Mercosul övezet kedvező ajánlatot kapott az Amerikai Egyesült Államoktól és az Európai Közösségtől is, komoly esély van rá, hogy 2 éven belül Brazília szoros gazdasági együttműködésre lép valamelyik féllel. Az Európai Unió ajánlatát a francia kormány közvetítette a brazil kormánynak, folyamatosan kedvezőbb feltételeket kínálva az együttműködésre az amerikai félnél. Szakértők szerint a brazil kulturális környezet is az európai ajánlatnak kedvez. Bár mind az amerikai, mind a német kultúra egyaránt távol áll a brazil mentalitástól, az európai bevándorlók, illetve leszármazottaik meghatározó száma miatt az EU-val való együttműködés szorosabbra fűzésére van nagyobb remény. Az európai sokszínűség kedvez a különbségek áthidalásában.

A vizsgálatból kizárólag azt tudhatjuk meg, milyennek látják önmagukat, illetve más nációk képviselőit a vizsgálatba bevont közgazdászegyetemi hallgatók. Jogosnak tűnik a kritika, hogy így bizonyos sztereotípiák meglétét vagy hiányát állapíthatjuk meg, ezek a sztereotípiák azonban hatnak a mai egyetemi hallgatók, azaz a jövő üzletembereinek a gondolkodására.

Ahány ország, annyiféle mentalitás

A kultúra és a rólunk alkotott kép (imázs) megismerése az üzleti tárgyalásokon nagy segítséget adhat partnerünk lehetséges reakcióira való felkészülésben. Minél felkészültebbek vagyunk e tekintetben, annál kevesebb a meglepetés a tárgyalóasztalnál.

Az azonos módszerrel és kérdésekkel elvégzett vizsgálatok sok érdekes különbségre világítottak rá a magyar, az amerikai és a brazil egyetemisták mentalitása között.

Mit tudunk a brazilokról? A Nemzetközi Üzleti Enciklopédia a következő tulajdonságokat tartja fontosnak kiemelni: "Brazíliában a személyes kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak, s a brazilok időt és fáradságot nem kímélve törekednek (az üzleti kapcsolat előfeltételeként) megfelelő személyes kontaktus kialakítására. A munka szerintük csupán a mindennapok egyik velejárója, nem pedig az élet meghatározó eleme. Rendszerint szeretnek alkudozni, ám megmaradnak a kulturált társalgás szabályai szerint vívott szópárbaj szintjén."

Brazíliának igen kedvező az éghajlati adottsága, s rendezett turistaparadicsomok várják a kikapcsolódni vágyókat a világ minden tájáról. Brazília rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, és nagyon jó földrajzi fekvésének köszönhetően központi szerepet tölt be Latin-Amerikában. Lakói élelmiszerben, vízenergiában egészen a 90-es évekig nem szenvedtek hiányt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a megnövekedett népesség miatt azonban az elnök kénytelen volt az idén beindítani a zéróéhezés programot, melynek célja az éhezés felszámolása Brazíliában.

Latin-Amerika lakosságáról és ezen belül a brazilokról is Európában (és nagymértékben Észak-Amerikában is) elterjedt az a nézet, hogy megbízhatatlan, latin temperamentumos emberek, ezt az érzést erősíti az az üzletemberek körében sem ritka magatartás, hogy a megbeszélt találkozóra akár 2-3 órás késéssel érkeznek. (Ez azonban Rio de Janeiróban vagy Sao Paulóban lehet a kaotikus közlekedés következménye is.)

A brazilok büszkék nyitottságukra, vendégszeretetükre és nem utolsósorban labdarúgásukra. (Ugyanezt mi sajnos ma már aligha mondhatjuk el.) Az adózási fegyelem felmérések szerint az egyik legrosszabb a világon (vajon ebben is hasonlóságot fedezhetünk fel?), és a korrupció is jókora méreteket ölt. Ebben azonban Latin-Amerika több más országa is jeleskedik. Brazíliában személyi jövedelemadót mindössze az ország lakosságának 12 százaléka fizet, és nem létezik olyan egységes központosított adónem sem, mint az áfa Magyarországon (ez adja az APEH adóbevételeinek egyharmadát). A központi forgalmi adó, az ICMS államról államra változik, és több mint 3000 kivételt tartalmaz. Jelenleg a brazil kormány csak az adóbevételek 54 százalékával rendelkezik, 29 százalékról az államok döntenek, és a maradék 17-tel a helyi önkormányzatok gazdálkodnak.

A Mercosul tagjai

Tagok

Lakosság (millió fő)

GDP (milliárd USD)

GDP/fő (USD)

Argentína

36

279,7

7,916

Brazília

164

556,8

3,396

Paraguay

5,1

6,3

1,235

Uruguay

3,2

12,2

3,812

Mercosul

208,3

855

4,104

Források: LAID, Central Bank of Brazil,

Emerging Markets-JPM 2000

Milyennek látják önmagukat?

Önmagukat értékelve a brazil hallgatók a legjobbnak tekintett 3 tulajdonság közé sorolják a különböző kultúrák tiszteletét és ismeretét, valamint a toleranciát a másság iránt. Ezek a válaszok megfelelnek DaMatta 1995-ben megjelent, The Brazilian Puzzle című könyvében leírtaknak, miszerint Brazília élő antropológiai múzeum, ahol valahogy semmi sincs a helyén. Ezek a tényezők a magyar hallgatók esetében nem szerepeltek az első három tulajdonság közt, ők legfontosabbnak a gyors felfogóképességet, a kíváncsiságot és érdeklődést, valamint a melegséget az emberi kapcsolatokban jelölték meg. Ugyanakkor elmondható, hogy Brazília a különböző népcsoportok, rasszok tárháza, ha nem lenne valóban fontos jellemzőjük a mások tisztelete, akkor folytonos polgárháborúk vagy - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - bandaháborúk jellemeznék a Rio de Janeirón kívül eső területeket is. Meg kell említeni, hogy a Rio de Janeiro városában naponta hallható bandaháborúk nem vallási vagy etnikai hovatartozás miatt folynak - pusztán gazdasági érdekek vannak a háttérben -, a véres összecsapások célja a drogkereskedelem feletti ellenőrzés megszerzése.

A brazil hallgatók önmagukról ugyan nem, de a brazilokról általában alkotott véleményükben első helyre sorolták a melegséget az emberi kapcsolatokban (ami a magyar hallgatók önértékelésében is dobogós helyre került). Ezt náluk a humorérzék és a más kultúrákkal szembeni tolerancia követi (mint brazil jellemző). Ezekkel a jellemvonásokkal minden turista találkozik Brazíliában, és a szerencsés többség nem válik rablás áldozatává, így csak pozitív élményekkel tér haza.

Nagyon érdekes, hogy a brazil egyetemi hallgatók saját, leginkább hiányzó tulajdonságuknak a kudarc elviselését tartják, és talán erre vezethető vissza, hogy szerintük a brazilokból hiányzik a kezdeményezőképesség, a motiváltság és a határozottság. Ezzel ellentétben önmagukat jellemezve a 4. helyre sorolják a határozottságot, ami nyilván jelenlegi társadalmi helyzetük következménye. (Brazíliában csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak, hogy gyerekeiket egyetemre járassák.) Érdekes párhuzam, hogy a brazil diákok - hasonlóan a magyarokhoz - az 5. helyre a kíváncsiságot és az érdeklődést sorolták az önértékelésükben.

A vizsgálatban 25 pozitív emberi tulajdonságot kellett értékelniük magukra, társaikra és más országokra vonatkoztatva a megkérdezetteknek, ezen válaszok átlagából általános értékelés születhet. A brazil diákok saját maguknak adták a legjobb osztályzatokat, ami átlagban 3,79 volt, ezt követik a brazilok általában 3,64-gyel, majd az Egyesült Államok 3,39-cel. Az utolsó helyre a németeket sorolták 3,2-es átlaggal, ami meglepően alacsony a magyar diákok véleményével összehasonlítva.

Az értékelésekben sajátos nemzeti büszkeség mutatható ki, és ebben az összehasonlításban erősen eltérnek a brazil diákok a magyaroktól. Utóbbiak ugyanis legpozitívabb sztereotípiákkal az amerikaiakról rendelkeznek, ezt követte önbesorolásuk, majd jobb osztályzatot adtak a németeknek is átlagosan (3,78), mint a honfitársaiknak (3,61).

Az üzleti siker kulcsa

 

Amerikai hallgatók véleménye

Magyar hallgatók véleménye

Brazil hallgatók véleménye

1.

Humorérzék

Rugalmasság, alkalmazkodóképesség

Jó kommunikációs készség

2.

Üzleti érzék

Üzleti érzék

Rugalmasság, alkalmazkodóképesség

3.

A kudarc viselése

Jó kommunikációs készség

Nyitott gondolkodás

A németek, az amerikaiak és a brazilok

A brazilokra nem jellemző a nacionalizmus, értékelésükben sajátos helyzetük is tükröződik, így például a német mentalitás, a kínos pedantéria jelentősen elüt a bohém brazil felfogástól. A Brazíliában található német városok feltűnően különböznek a brazil városoktól, az utcák rendezettek, a házakat karbantartják, német feliratok láthatók mindenütt. Ez a szabályos és fegyelmezett életvitel összeegyeztethetetlen a brazil életfelfogással, csakúgy, mint a legendás német pontosság a laza brazil időbeosztással. Talán ez lehet a legfőbb oka annak, hogy a németeket olyan alacsony osztályzatokkal értékelték.

Az amerikaiak a brazil diákok szerint nem sokban különböznek a németektől, besorolásuk első öt helyén ugyanis 4 tulajdonság megegyezik a németekével. A tárgyalóképesség helyett azonban - ami a németeknél bekerült az első 5-be - az amerikaiak jellemzésekor az előítéletességet nevezték meg. Ennek okai közt nyilvánvalóan ott találhatjuk, hogy az Egyesült Államokban Brazília a majmok hazájaként él a köztudatban. Az átlag amerikai szemében a brazilok "épp most jöttek le a fáról". Utolsó előtti helyen van a más kultúrák tisztelete és a tolerancia a másság iránt, amiről a magyar diákok is hasonlóan vélekedtek az amerikaiakkal kapcsolatban. E vélekedés kialakulásában nagy szerepet kapnak az olyan esetek, mint amikor Reagan elnök egy Rio de Janeiró-i beszédében úgy nyilatkozott, mennyire örül, hogy itt lehet Kolumbiában (emlékezzünk, mi is mily érzékenyen reagálunk arra, ha valamely nyugati politikus összetéveszti Bukarestet Budapesttel).

A tulajdonságok sorrendbe állításánál a németekről alkotott vélemény nem mutat eltérést a magyar diákok véleményétől. Az első 5 a határozottság, az erős önbizalom, az üzleti érzék, a felkészültség és a motiváltság - ezek a brazilok önértékelésében az utolsók közt szerepeltek. De ez fordítva is igaz: ami a németeknél az utolsó (melegség az emberi kapcsolatokban), az a braziloknál az első, továbbá a humorérzék, ami a braziloknál a második, a németeknél az előítélet-mentességgel együtt az utolsó előtti helyen áll.

A brazil diákok véleménye szerint az optimizmus a brazilok esetében a 9., az amerikaiak esetében a 10., a németek esetében a 12., míg önértékelésükben a 13. helyen áll. Ellentétben a magyarokkal, a saját jövőjükkel szemben kevésbé optimisták, mint az ország jövője felől. Ennek oka, hogy Brazília adottságai kiemelkedően jók. A világ 9. legnagyobb gazdasága óriási növekedési utat futott be az elmúlt 17 évben, amióta demokrácia van. A nagyszerű gazdasági adottságok ellenére Brazília egész eddigi történelme folyamán sikertelenül próbált meg a világgazdaságban méretének és lehetőségeinek megfelelő szerepre szert tenni.

Mentalitás, sikerkritériumok

Az összefoglaló táblázatban több amerikai professzor munkája nyomán összegyűjtöttük, hogy miként viszonyulnak az emberek a különböző országokban a legfontosabb 10 orientációs tényezőhöz. A táblázat rávilágít arra, hogy más európai nemzetekhez képest Magyarország sok tényezőben hasonlít Brazíliára.

Az Emporia State University felmérésének analógiájára Magyarországon és Brazíliában is megkérdeztük, melyik három tulajdonság az üzleti siker kulcsa. E szerint a magyarok valahol a két kultúra között helyezkednek el. Míg a brazil és az amerikai fontossági lista mindhárom befutója eltér egymástól, addig a magyar listából az üzleti érzék megegyezik az amerikaival (2. helyen van), míg a jó kommunikációs készség és a rugalmasság a brazil hallgatói véleményekkel mutat rokonságot.

Ennek ellenére személyes tapasztalatok és irodalmi példák sora bizonyítja: a brazil és a magyar üzleti kultúra gyökeresen eltér egymástól, és jóllehet, ők e felmérés szerint sokat tesznek azért, hogy megértsenek minket, mi igen távol vagyunk attól, hogy megértsük a brazil kultúrát. Pedig meglehet, és e felmérés erre is tartalmaz utalásokat: a hídverés nem volna sem haszontalan, sem lehetetlen a mai globalizálódó gazdaságban.

Több ország kultúráját összehasonlítva, az alapvető orientációk a következőképpen alakulnak

Orientációs tényezők

Egyesült Államok

Franciaország

Brazília

Németország

Magyarország

Környezet

irányított

irányított, harmonikus

alárendelt

irányított

irányított, harmonikus

Idő

beosztott, jelenre és közeljövőre koncentrált

beosztott, múltra és jövőre is kitekintő

tervezetlen, múltra és jövőre is kitekintő

beosztott, múltra és jövőre is kitekintő

beosztott, múltra és jövőre is kitekintő

Tevékenység

csinálni

lenni

lenni

csinálni

lenni

Kommunikáció

rövid, lényegre törő, informális

terjengős, lényegre törő, formális

terjengős, körülményes, formális

nagyon rövid, lényegre törő, formális

közepes, körülményes, formális

Tér

személyes

társasági

társasági

személyes

társasági

Hatalom

egyenlőség, hierarchia

hierarchia

hierarchia

egyenlőség

hierarchia

Személyiség

erős individualizmus, univerzalizmus

erős individualizmus, különcködő

közösségi, különcködő

individualizmus, univerzalizmus

individualizmus, különcködő

Verseny

erős verseny

visszafogott, alacsony verseny

erős verseny

verseny

verseny

Felépítés

közepesen rugalmas

merev

merev

merev

merev

Gondolkodás

következtető, egysíkú

levezető, módszeres

levezető, módszeres

következtető és levezető, egysíkú

levezető, módszeres

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére