Vezetékes szolgáltatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 63. számában (2003. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Jogi-politikai szempontból a magyar távközlési piac régóta liberalizált, még ha nincs is túl sok játékos a pályán. Talán a közeljövőben a "földi" szolgáltatások várt árcsökkenése is bekövetkezik. Addig is valószínűleg folytatódik térvesztésük a mobiliparággal szemben, miközben újabb és újabb szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek.

Koncentrált piac mérséklődő árakkal

Bármennyire is előretörőben van hazánkban a mobiltelefónia, azért a vezetékes rendszerek gazdasági jelentősége továbbra is óriási. Jelenleg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) adatai szerint mintegy 760 ezer magyar polgár vesz igénybe egyetemes távközlési szolgáltatást - vagyis kapcsolódik olyan vezetékes telekommunikációs hálózathoz, amelyen keresztül helyi, helyközi, nemzetközi telefonbeszélgetést folytathat, faxot küldhet, illetve beléphet az internetre.

Azon lehet vitatkozni, nagy-e ez a szám vagy kicsi - s egyáltalán, mekkorának kellene lennie egy, az Európai Unió küszöbén álló országban. Abban azonban nagyjából mindenki egyetért - cégvezető, politikus, távközlési szakértő és magánember egyaránt -, hogy kevés ilyen szolgáltatást nyújtó társaság van hazánkban. Megszűnt ugyan a Matáv korábbi monopolhelyzete, ámde egy kezünk épp elegendő ahhoz, hogy megszámoljuk egyetemes szolgáltatóinkat. Míg eredetileg 14-en működtek ebben a szektorban, az egymást követő fúziók nyomán mára csak öten maradtak a ringben: ábécérendben az Emitel, a Hungarotel, a Matáv, a Monortel és a Vivendi.

Százalékmustra

Elég egy pillantást vetni a szolgáltatási térképre és az egyes társaságok birtokolta körzetszámokra, hogy lássuk: a piac oroszlánrésze továbbra is a Matávé, amelyik a minden üzletágban - a vezetékes, a mobil-, az internet- és vállalati adatkommunikációs szektorban egyaránt - igen erős bástyákat épített ki magának. Ha pedig mindehhez hozzátesszük: az imént felsorolt vállalatok közül az egyik - az Emitel - a piacvezető csoport tulajdona, akkor rögtön még eggyel kevesebb szín marad a palettán.

A Hírközlési Felügyelet (HÍF), mely rendszeresen jelentésben tekinti át és elemzi a távközlési piac adatait, arról számol be, hogy az összes vezetékes előfizető nem kevesebb mint 79 százaléka a Matávtól kapja a vonalat. A piaci koncentrációra utal a hatóság által negyedévről negyedévre kiszámított úgynevezett Herfindahl-index is. Ötszereplős piac esetén, ha mindegyik konkurens egyenlő részesedéssel bír, az index értéke 20 százalék; ha egy cégnek monopolhelyzete van, a mutató 100 százalék. Valós viszonyok között az index a két érték között áll - minél magasabb, annál erősebb a koncentráció. Nos, tavaly egész évben Herfindahl-indexünk 64 százalék körül mozgott.

A primer körzetek

(A szolgáltatók ábécérendjében, a helységnevek előtt a körzetszámok állnak)

Emitel: 79 Baja, 78 Kiskőrös, 77 Kiskunhalas

Hungarotel: 66 Békéscsaba, 68 Orosháza, 89 Pápa, 32 Salgótarján, 95 Sárvár

Matáv: 35 Balassagyarmat, 54 Berettyóújfalu, 23 Biatorbágy, 1 Budapest, 53 Cegléd, 52 Debrecen, 36 Eger, 37 Gyöngyös, 96 Győr, 82 Kaposvár, 59 Karcag, 48 Kazincbarcika, 76 Kecskemét, 83 Keszthely, 45 Kisvárda, 85 Marcali, 44 Mátészalka, 49 Mezőkövesd, 46 Miskolc, 69 Mohács, 93 Nagykanizsa, 42 Nyíregyháza, 75 Paks, 72 Pécs, 84 Siófok, 99 Sopron, 22 Székesfehérvár, 74 Szekszárd, 26 Szentendre, 47 Szerencs, 73 Szigetvár, 56 Szolnok, 94 Szombathely, 87 Tapolca, 34 Tatabánya, 92 Zalaegerszeg

Monortel: 29 Monor

Vivendi: 25 Dunaújváros, 33 Esztergom, 28 Gödöllő, 57 Jászberény, 62 Szeged, 63 Szentes, 24 Szigetszentmiklós, 27 Vác, 88 Veszprém

A piac szereplői

Lássuk most egy kicsit közelebbről a porondon mérkőző öt társaságot - ezúttal nem ábécérendben, hanem a hozzájuk tartozó primer körzetek darabszáma szerint! Az egyes cégek neve után zárójelben odaírtuk, hogy a HÍF számítása szerint az országban 2002 utolsó negyedévében nyilvántartott 3,5 milliónál több fővonal hány százalékát adják. Az így kalkulált piaci részesedés nyilván eltér a koncessziós körzetek területe vagy lakossága alapján számított értéktől.

Matáv (79 százalék)

Magyarország magasan vezető távközlési szolgáltatójának többségi tulajdonosa a német Deutsche Telekom (59,53 százalékkal). A fennmaradó 40,47 százalék közkézhányad, s a magyar állam megtartotta - korántsem csupán jelképes - aranyrészvényét. A vezetékes szegmensben a Matáv-csoport (a Matáv és az Emitel) 80 százalék fölötti részesedéssel indulhatott a liberalizált piac arénájában. A cég 36 primer körzetben szolgáltat, ami annyit tesz, hogy az ország területének körülbelül 70, lakosságának mintegy 72 százalékát tudhatja ernyője alatt.

Érdemes egy rövid nemzetközi kitérőt is tennünk: 1997-ben a Matáv a közép-európai cégek közül elsőként lépett ki a New York-i tőzsdére, s a társaság vezette konzorcium 2001-ben megvásárolta Macedónia nemzeti távközlési cége, a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonhányadát.

A múlt évet a csoport 590,6 milliárd forint (több mint 2,4 milliárd euró) árbevétellel zárta, ami 7,8 százalékkal (euróban 13,9 százalékkal) haladta meg a 2001-es forgalmat. Ezen belül a vezetékes szolgáltatásokból származó bevétel alig - 0,8 százalékkal -, 336,3 milliárd forintra nőtt, a belföldi és nemzetközi forgalmi bevételek összesen 6,2 százalékkal csökkentek, az adatátvitel és a bérelt vonalak viszont 14,4 százalékkal többet hoztak, mint egy esztendővel korábban.

A cég vezetékes előfizetőinek száma 7,3 százalékkal - összesen 600 ezer fölé - emelkedett. Ezen belül ISDN-en kommunikáló ügyfélből 37,2 százalékkal van több: számuk meghaladja a 24 ezret. Összehasonlításul: ezzel egy időben a Matáv-csoport mobil-előfizetői tábora 46,1 százalékkal bővült, s túllépte a 386 ezret. Az Axelero, a cég internetszolgáltató (ISP) leányvállalata 2002 zárásakor mért 43 százalékos részesedésével továbbra is a piac legjelentősebb tényezője. A csoport internet-előfizetőinek száma az idei első negyedév végén 37 ezer fölött volt.

Vivendi (12 százalék)

Kilenc esztendeje működik hazánk második legnagyobb egyetemes távközlési szolgáltatója, teljes nevén a Vivendi Telecom Hungary (korábbi nevén CG SAT/MATEL csoport). Kilenc primer körzete Magyarország területének 15 százalékát fedi le. Vezetékesszolgáltató vállalata, a V-fonnak ennek megfelelően hat megyében van koncessziója. A Vivendi üzleti kommunikációs egysége, a V-com Rt. ugyanakkor csaknem az ország egész területén kínálja szolgáltatásait vállalati ügyfeleinek. 2001 közepe óta működik az ugyancsak országos hatósugarú V-net, amely - mint neve jelzi - internetszolgáltatásra szakosodott, s modemes és ADSL-csomagokat egyaránt ajánl megrendelőinek.

Május közepén jelentős változás következett be a cég életében. A Vivendi Universal médiabirodalom Párizsban ekkor jelentette be: a Vivendi Telecom Hungaryt 325 millió euróért eladja az AIG Emerging Infrastructure Fund és a GMT Communications Partners vezette befektetőkonzorciumnak. A két amerikai vállalat egyenlő tulajdonhányadot kapott a magyarországi társaságban.

Hungarotel (5 százalék)

A Hungarotel Rt. az 1992-ben alakult, amerikai tőzsdén jegyzett Hungarian Telephone and Cable Corp. (HTCC) magyarországi vállalata. Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében, öszszesen 263 településen nyújtja szolgáltatásait, amelyek között GloboNet néven a betárcsázásos, bérelt vonali és ADSL internet-hozzáférés is megtalálható. A Hungarotel részvényeinek 28,9 százaléka nyilvános forgalomban van, a többin a TDC A/S (31,9 százalék), a Postabank (20,1 százalék) és a Citizens Communications Co. (19,1 százalék) osztozik.

Emitel (2 százalék)

Három primer körzetében 84 települést szolgál ki az 1994 vége óta működő Emitel Rt., amely digitális központokat, illetve hálózatokat telepített, internet-hozzáférést is kínál.

Monortel (2 százalék)

Három alapítója - a Tápiótel Rt., a Dét-Com Rt. és a három amerikai céget tömörítő Monor Communication Group (MCG) - 1993 végén hozta létre a Monor Telefon Társaságot, röviden MTT-t vagy Monortelt, amely 2000-ben már 114 ezer telefon- és kábeltévé-előfizetőt mondhatott magáénak. A 29-es körzetszámon vezetékes telefonszolgáltatást nyújtó vállalat nemcsak Monort, hanem a körülötte levő agglomerációt is ellátja.

Egy kis történelem

1993. július 1-jén lépett hatályba a piaci liberalizációt lehetővé tevő távközlési törvény, amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú telefon-, mobil- és személyhívó-szolgáltatást. A koncessziós pályázat eredménye 1994 februárjában született meg. Ennek nyomán kezdhették meg működésüket a helyi koncessziós társaságok. 2001. december 23-a a magyar telekommunikációs piac teljes megnyitásának hivatalos határnapja. Ekkortól a vezetékes távközlés területén is szabaddá vált a verseny.

Megmozdult a piac

Jogilag hiába szabad a verseny, ha azt a gyakorlatban nemcsak történeti előzményekből és előrelátó üzletpolitikából fakadó egypólusú erőkoncentráció fékezi, hanem ehhez még hozzájárulnak a vezetékes távközlési ágazat világméretű nehézségei, s a gazdaság globális, az informatikai-telekommunikációs szektorban különösen érezhető recessziója.

Közeledésünk az EU-hoz, az ebből adódó kötelezettségek és kormányzati szándékok épp az utóbbi hónapokban felkavarták a liberalizáció ellenére eddig nem éppen versenyszerű piacot. Miközben készül az új törvényi szabályozás (lásd másik írásunkat), a kormány árcsökkentő és versenyélénkítő szándékkal nyíltan beavatkozott az internetelérés területén. Ezzel párhuzamosan a vezetékes telefónia szektora is megmozdulni látszik.

Mint a HÍF jelentése megállapítja, 2001-ben még havonta változtak, tavaly pedig - két emelés után - az év végéig mérséklődő ütemben nőttek a telefontarifák. Végül 2002-ben a telefonszolgáltatások árai kisebb mértékben emelkedtek, mint a fogyasztóiár-index.

Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy májusban olyan hírek érkeztek, amelyek szerint egyenesen a vezetékestelefon-díjak csökkenésére számíthatunk. A Hírközlési Döntőbizottság (HDB) - második változatban - elfogadta a Matáv referencia-összekapcsolási ajánlatát, amely a többi távközlési társasággal való összekapcsolás árait, a vonalbérlettel kapcsolatos szerződési feltételeket tartalmazza. A HDB ugyan a Matáv által javasolt árakat még mindig magasabbnak találta az EU megfelelő átlagánál, ám áldását adta rájuk, mivel lehetőséget adnak arra, hogy a jelenlegi tarifák közeledjenek az uniós szinthez. Pozitívan értékelte a testület azt is, hogy a kialakuló előfizetői díjak és az összekapcsolási árak között elegendő rés marad ahhoz, hogy alternatív szolgáltatók működhessenek. Így a HDB január 1-jéig visszamenő hatállyal - a bérelt vonali tarifák kivételével - a most elfogadott összekapcsolási árakat nyilvánította hatályosnak.

A március óta kínált új Felező díjcsomagjával a Matáv mondhatni megelőlegezte a várva várt árcsökkenést. A bruttó 3200 forint körüli havi tarifa fele kapcsolási díj nélkül lebeszélhető; egy perc csúcsidőben bruttó 20, azon kívül 12 forintba kerül. Nem csoda, hogy alig több mint másfél hónap alatt 150 ezer előfizető iratkozott fel az új rendszerbe, s az alternatív társaságok palettáján is megjelentek a lebeszélhető konstrukciók.

A Matáv-Csoport tagjai

(cégprofil szerint)

Üzleti megoldások * Matávcom Kft. * Cardnet Rt. * BCN Kft. * X-BYTE Kft. * CompArgo Kft.

Lakossági szolgáltatások * Investel Rt. * MatávkábelTV Kft. * Emitel Rt. * Ept Rt. * Egertel Rt.

Internet * Axelero Internet Rt. * Tiszanet Rt. * Marketline Rt. * ROMbrandt Kft. * Fókusz Online

Mobil * Westel Mobil Távközlési Rt. * Westel Rádiótelefon Kft. (szolgáltatásai 2003. április 23-ával megszűntek) * Promokom

Nemzetközi * Makedonski Telekomunikacii (MakTel) * MobiMak A

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére