Távhőszolgáltatás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 63. számában (2003. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A távfűtéssel kapcsolatos közüzemi szerződés szabályait a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (Tszt.), illetve a végrehajtására kiadott 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

A távhőtermelőt a távhőszolgáltatóval a polgári jog szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves időtartamra vonatkozó) szerződéskötési kötelezettség terheli.

Igénybejelentés

A távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó fogyasztói igényt az érdekeltnek kell bejelentenie a távhőszolgáltatónál, amely 30 napon belül válaszolni köteles. A válaszban azt az időpontot is közölni kell, ameddig a távhőszolgáltató kötve van az abban foglaltakhoz.

Ha a fogyasztói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

(A csatlakozási díj fizetésére és az igénybejelentésre vonatkozó rendelkezések nem érintik azokat a fogyasztókat, akik a távhőszolgáltatásba már bekapcsolt fogyasztási helyek tulajdonosváltozása miatt váltak új fogyasztókká, feltéve hogy többletteljesítmény-igényük nincs.)

Szerződési ajánlat

Ha az igénybejelentő teljesítette a szolgáltató tájékoztatójában foglaltakat, illetőleg megkezdte a kiviteli terv elkészítését (vagy arra megbízást adott), kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését. A kezdeményezésben közölni kell, hogy ki, illetőleg mely szervezet lesz a közüzemi szerződés szerinti fogyasztó.

Szerződés szerinti fogyasztó

Távhővel ellátott épületnél új vagy többletteljesítmény igénylése esetén, hőközponti mérés esetén csak az épület tulajdonosa, illetőleg a fogyasztói közösség, egyedi mérés esetén a lakás, helyiség használója nevezhető meg a távhőszolgáltatás fogyasztójaként a közüzemi szerződésben. (Ha a többletteljesítményre átalány szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épületnek van szüksége, a távhőszolgáltató és az érdekelt épületrész használója átalány szerinti távhőszolgáltatásban is megállapodhatnak.)

A szerződéstervezet elkészítése

A távhőszolgáltató a fogyasztói kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatot átadni vagy elküldeni.

Hiánypótlás

Ha a szerződési ajánlatot kérő nem bocsátotta a távhőszolgáltató rendelkezésére az ajánlat (szerződéstervezet) elkészítéséhez szükséges adatokat, iratokat, a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a másik felet tájékoztatni arról, hogy hiánypótlásra van szükség. Ebben az esetben a 30 napos határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

A szerződés létrejötte

A közüzemi szerződés akkor jön létre, amikor az igénybejelentő által aláírt szerződést kézbesítik a távhőszolgáltató részére. Az aláírt szerződést attól számított 30 napon belül kell a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amikor a fogyasztó megkapta a szerződés tervezetét. Ha az igénybejelentő a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem küldi vissza a távhőszolgáltatónak a szerződéstervezetet, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

A közüzemi szerződés hatálybalépéséig a távhőszolgáltató és az igénybejelentő köteles elvégezni mindazokat a munkákat, amelyek a távhő szolgáltatásához, illetőleg vételezéséhez szükségesek.

A szerződésben megnevezett fogyasztót csak a közüzemi szerződésben meghatározott időponttól illetik meg és terhelik az abban foglalt jogok és kötelezettségek. Addig az igénybejelentőt kell fogyasztónak tekinteni.

Azoknak a fogyasztóknak távhővételezésére vonatkozóan, akik (amelyek) az átalány szerinti távhőszolgáltatásról mérés szerinti távhőszolgáltatásra térnek át, a módosításra vonatkozó általános közüzemi szerződést a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy a fogyasztói közösség megbízottja köti meg a távhőszolgáltatóval.

Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó vagy megbízott munkavállalója köti meg a távhőszolgáltatóval.

Véleményeltérés

Ha az igénybejelentő a közüzemi szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre. A véleményeltérést új szerződési ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a távhőszolgáltató köteles 15 napon belül kezdeményezni az eltérő álláspontok egyeztetését.

Előzetes tájékoztatás

Az új fogyasztási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről. A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki-gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és az eljárás módját. Ha a fogyasztói berendezés tervezését nem a távhőszolgáltató végzi, a tervező kérésére a távhőszolgáltató köteles tájékoztatást adni a tervezéshez szükséges adatokról.

Tájékoztatás

A távhőt vételezni kívánó új (vagy a többletteljesítményt igénylő meglevő) fogyasztási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles előzetes tájékoztatást adni az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről. A tájékoztatóban a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegét, amely a fogyasztót terheli. A szolgáltatónak együtt kell működnie az igénylővel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában. Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a fogyasztó nem teljesítette a tájékoztatóban foglaltakat. * Előzetes tájékoztatás * Az új fogyasztási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről. A távhőszolgáltatói tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érdekelt előzetes tájékoztatás iránti kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki-gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és az eljárás módját. Ha a fogyasztói berendezés tervezését nem a távhőszolgáltató végzi, a tervező kérésére a távhőszolgáltató köteles tájékoztatást adni a tervezéshez szükséges adatokról.

Általános közüzemi szerződés

A távhőszolgáltatót a lakossági fogyasztóval általános közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés a távhő mérés vagy átalány szerinti szolgáltatására szólhat. Az utóbbi esetben az általános közüzemi szerződés létrejöhet úgy is, hogy az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója igénybe veszi a szolgáltatást, s ezt bejelentik.

Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

A szerződés tartalma

A közüzemi szerződésnek mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében tartalmaznia kell:

- a távhőszolgáltató és a szolgáltatást végző szervezeti egységének nevét, címét, a távhővel ellátandó lakóépület vagy vegyes célra használt épület tulajdonosának megnevezését és címét;

- a fogyasztási hely címét;

- a távhőszolgáltatás jellegét;

- a fogyasztó megnevezését és címét, ha a közüzemi szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak meghatározását, amikor a lakossági fogyasztó az igénybejelentő helyébe lép;

- a fogyasztói közösség megbízottjának nevét és címét;

- a közüzemi szerződés teljesüléséhez szükséges kötelezettségek megnevezését és teljesítési határidejét (pl. a csatlakozásidíj-befizetés megtörténtének rögzítése, a távhőszolgáltató és az igénybejelentő által elvégzett munkák megnevezése, az egyéb jogviszonyra való utalás);

- a használati melegvíz-készítéshez szükséges hálózati hideg víz rendelkezésre bocsátójának megnevezését;

- a távhő díjának elszámolásához szükséges hőmennyiségmérők helyének megnevezését és azok felsorolását;

- a teljesítési hely megnevezését;

- a távhővel ellátott épület, épületrész olyan jellemzőjét, amely alapján a szolgáltató a fogyasztóval egyeztetve meghatározza a fogyasztói hőigény kielégítéséhez szükséges távhő teljesítményét és mennyiségét;

- a szükséges (vételezni kívánt) távhő teljesítményét (MW) és mennyiségét (GJ);

- a távhőszolgáltatás és -vételezés megkezdésének időpontját;

- a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit;

- a távhő díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történő utalást;

- a számlázási és az elszámolási időpontokat;

- a díjfizető nevét, címét, a díjfizetés módját, banki úton történő díjfizetés esetén a díjfizető számláját vezető bank nevét és a számlaszámot;

- amennyiben a díj megfizetése épületrészenként (lakásonként) külön-külön történik, a díj fogyasztói közösség által meghatározott megosztásának módját, arányait, változó arányok esetén (pl. költségmegosztók, vízmérők alkalmazása) az erre vonatkozó eljárás rendjét (Amennyiben mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a díj megfizetése épületrészenként [lakásonként] változó arányok szerint történik, és a változó arányokat nem a fogyasztó bocsátja a szolgáltató rendelkezésére, a díjmegosztás számítását - a fogyasztó megbízása alapján - a szolgáltató az ezzel kapcsolatos költségek felszámítása mellett végzi.);

- a távhőszolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit;

- a közüzemi szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a felmondási időt;

- országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén a szolgáltató által foganatosítható teljesítménycsökkenés mértékét.

A szerződéskötés megtagadása, feltételhez kötése

A távhőszolgáltató köteles megtagadni az általános közüzemi szerződés megkötését, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói berendezés veszélyezteti az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot.

A szolgáltató megtagadhatja az olyan szerződés megkötését, amely más fogyasztó távhővételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti.

Amennyiben a szolgáltató azért mondta fel a fogyasztóval korábban fennálló közüzemi szerződését, mert a távhőszolgáltatás díját a fogyasztó az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizette meg, úgy az új szerződés megkötését feltételekhez kötheti.

A szerződés tartama

Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól.

Fogyasztói felmondás

Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel - írásban, a fűtési időszak végére - akkor mondhatja fel, ha

- az épületben, épületrészben - az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával - a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű más hőellátást valósít meg;

- a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

- viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

- a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.

Szolgáltatói felmondás

A távhőszolgáltató akkor mondhatja fel közüzemi szerződést, ha a fogyasztó nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg a távhődíját. Felmondhat a szolgáltató akkor is, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó megszüntette a távhő vételezését a fogyasztási helyen. (Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.)

Átalány szerinti szolgáltatás

Átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén olyan mennyiségű távhőt kell a teljesítési helyre eljuttatni, amennyi szükséges ahhoz, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek és a használati meleg víz hőmérséklete elérje a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározandó időszakban (fűtési időszak) az abban meghatározott hőmérsékleti értékeket. A távhőszolgáltató és az átalány szerinti szolgáltatásban részesülő fogyasztói közösség megbízottja általuk meghatározandó pótfűtési időszakban is megállapodhatnak. * Ha a fogyasztói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatás, akkor a fogyasztónak az áralkalmazási feltételekben megállapított díjat kell fizetnie. * Az épület (épületrész)-távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó személyében bekövetkezett változást mind a régi, mind az új fogyasztó (igénybevevő) köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. Ha az épület (épületrész) átalány szerinti távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztója elmulasztja a változás bejelentését, és a távhőszolgáltatás díját sem fizeti - ha a fogyasztó nem azonos az épület (épületrész) tulajdonosával -, a szabályozatlan vételezés felemelt díját mindaddig az épület, épületrész tulajdonosa köteles megfizetni, ameddig a régi vagy új fogyasztó (igénybevevő) a bejelentési kötelezettségének eleget nem tesz. * Ha az átalány szerinti távhőszolgáltatást a lakás, helyiség új használója nem kívánja igénybe venni, a használat megkezdése előtt a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátást kell megvalósítania, és a lakásban, helyiségben levő, falon kívüli fogyasztói vezetékhálózatot el kell szigetelnie. Az elvégzett munkát köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni.

Egyedi közüzemi szerződés

Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

A szerződés tartalma

Az egyedi közüzemi szerződésnek az általános közüzemi szerződés tartalmi elemein túlmenően tartalmaznia kell:

- a távhőszolgáltató és a fogyasztó statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, a pénzintézetnél vezetett számlaszámát,

- a hőhordozó közeg megnevezését és a visszaadandó víz (csapadékvíz) mennyiségét és hőmérsékletét,

- a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más fogyasztó vételezését zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját,

- a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást,

- a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást (a korlátozás mértékét).

Egyebekben az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az egyedi közüzemi szerződés tartalmában, a fogyasztó kérésére a távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés feltételeinek megfelelően köteles távhőt szolgáltatni.

A szerződés tartama

Az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól.

Felmondás

Egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel. A szolgáltató az általános közüzemi szerződésnél írtak szerint mondhatja fel az egyedi közüzemi szerződést is.

A szolgáltatás

A közüzemi szerződésnél fogva a távhőszolgáltató köteles lakossági fogyasztás esetén a fogyasztási helyen, egyéb fogyasztás esetén a csatlakozási ponton, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti távhővel a fogyasztó rendelkezésére állni, a fogyasztó pedig jogosult a közüzemi szerződésben rögzített feltételek szerint távhőt vételezni.

Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a fogyasztónak joga van a vételezett hőmennyiség mértékét igénye szerint meghatározni. Ennek keretében a távhőszolgáltatás mértékét, a fűtési szakaszokat, annak napszak szerinti változását, egyéb fogyasztó esetében a munkanapok szerinti távhőszolgáltatást, illetőleg vételezést jogosult a fogyasztói közösség megbízottja - egyéb fogyasztó megbízott munkavállalója - útján a hőközpont üzemeltetőjének közreműködésével befolyásolni.

Ha a fogyasztó a hőhordozó közeg (gőz, meleg víz) felhasználására is igényt tart, illetőleg, ha a távhő vételezése csak a hőhordozó közeg felhasználásával lehetséges, jogosult abból olyan mennyiséget felhasználni, amennyit a közüzemi szerződésben lekötött. Egyéb esetben a fogyasztó a hőhordozó közegből nem vételezhet, illetőleg azt köteles a távhőszolgáltatónak a csatlakozási ponton visszaadni.

A fogyasztó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek a közüzemi szerződésben, illetőleg a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott alapdíját (teljesítménydíját) akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett.

Ha a fogyasztó az igénybejelentésében nagyobb hőteljesítményt jelentett be, mint amennyit a közüzemi szerződésében lekötött, és a csatlakozási díjat aszerint fizette meg, jogosult a bejelentett és a le nem kötött hőteljesítmény közötti különbözet erejéig a le nem kötött hőteljesítmény fenntartására. Erre nézve a közüzemi szerződésben a fogyasztó nyilatkozni köteles. Amennyiben a fogyasztó által le nem kötött és fenn nem tartott hőteljesítmény-különbözetre más fogyasztó igényt tart, és az igényével arányos csatlakozási díjat a távhőszolgáltatónak megfizette, a távhőszolgáltató köteles visszafizetni a fogyasztó részére a le nem kötött és általa fenn nem tartott hőteljesítmény utáni csatlakozási díjat.

A szolgáltatás szüneteltetése

Az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén a távhőszolgáltató - a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban - jogosult szüneteltetni a távhőszolgáltatást. Megilleti ez a jog akkor is, ha valamely munkát más módon nem lehet elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást a legkisebb fogyasztói körben, a legrövidebb időtartamban szüneteltetni, ha a szolgáltatói berendezés rendszeres karbantartása, javítása, felújítása azt indokolja. Az említett munkákat - a rendkívüli meghibásodás kijavításának kivételével - a fűtési időszakon kívüli időszakban kell elvégezni, a fogyasztók legalább 8 nappal korábbi előzetes írásbeli értesítését követően.

A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat - amennyiben a fogyasztó vétlen a szolgáltatás szünetelésében - a szolgáltató köteles megtéríteni.

A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni.

Elvárható magatartás esetén a szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

A szolgáltatás korlátozása

A távhőszolgáltató környezetvédelmi érdekből korlátozhatja a szolgáltatást. Korlátozásnak van helye az országos tüzelőanyag-hiány miatt a szolgáltatónál vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén is.

A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltatónak kötelessége tájékoztatni az önkormányzatot.

Fontos szabály, hogy a lakossági fogyasztó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb fogyasztó korlátozása után az még szükséges. A korlátozás során a távhőszolgáltató egyéb megkülönböztetést nem tehet a fogyasztók között.

Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékos hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10 százalékos csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.

A távhőellátás csökkentése, korlátozása esetén az átalánydíjas fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni.

A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

A korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Korlátozási sorrend

A távhőszolgáltató köteles fogyasztói korlátozási sorrendtervezetet készíteni, és azt háromévenként felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye azt indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól.

A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztókat. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg.

A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

Vételezés

A fogyasztó jogosult a közüzemi szerződésben lekötött mennyiségű távhő vételezésére, de magatartásával nem zavarhatja más fogyasztó vételezését. A lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, kezelésébe át nem adott fogyasztói berendezést olyan üzemképes állapotban tartani, hogy a távhőszolgáltató a közüzemi szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tehessen.

Ellenőrzés

A távhőszolgáltató a fogyasztási helyen jogosult ellenőrizni a fogyasztó vételezését, a fogyasztói berendezés állapotát. Az ellenőrzést a lakás-, helyiséghasználó, illetőleg a lakossági fogyasztó lakásában, helyiségeiben a személyes érdekeinek figyelembevételével kell végezni. Az ellenőrzést 8 és 20 óra között, munkanapokon kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

Az ellenőrzés, illetőleg szabályozatlan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a távhőszolgáltatás indokolttá váló felfüggesztése érdekében a fogyasztó köteles lehetővé tenni a távhőszolgáltató alkalmazottja számára, hogy bejusson a fogyasztási helyre.

Ha a szabályozatlan vételezésre utaló körülmények kivizsgálása, illetőleg az ellenőrzés eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabályozatlan vételezés nem történt, illetőleg a berendezés állapota kifogástalan volt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át.

A szolgáltatás felfüggesztése

Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a fogyasztó más fogyasztó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, felszólítja a fogyasztót a veszélyhelyzet, illetve zavar megszüntetésére. A fogyasztó a felszólítást követően a veszélyhelyzetet azonnal, a zavaró körülményt 8 napon belül köteles megszüntetni. A felhívás eredménytelensége esetén a szolgáltató felfüggesztheti a távhőszolgáltatást.

A távhőszolgáltató a fogyasztási helyen kívül beavatkozással köteles felfüggeszteni a távhőszolgáltatást, ha a fogyasztó zavarja vagy veszélyezteti a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését.

A szolgáltató felfüggesztheti a szolgáltatást, ha a fogyasztó

- a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,

- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,

- a távhődíját nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg.

A beavatkozás azonban a vétlen fogyasztókat nem sújthatja. Ebben az esetben a beavatkozás folytán felmerülő költség az ellenőrzést megakadályozó fogyasztót terheli.

Mérés

Hőközponti mérésre szolgáló hőmennyiségmérőt a fogyasztó kérésére a távhőszolgáltató, egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérőt a távhőszolgáltató kérésére a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles megvizsgáltatni. Ha a megvizsgált hőmennyiségmérő mérési hibája a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket túllépi, vagy más ok miatt a mérésre alkalmatlan, a vizsgálat költsége és a mérőcsere költsége a mérő tulajdonosát terheli. Ha a vizsgálat szerint a mérő helyesen működik, illetőleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, a költséget a vizsgálatot kérő köteles viselni. * Hőközponti mérés esetén a fogyasztó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, de ez a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható. Egyedi mérés esetén a lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő lakások és helyiségek használói által vételezett fűtési célú távhő mennyiségének mérésére alkalmas hőmennyiségmérők felszerelése nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, azokat az épület tulajdonosa jogosult felszerelni úgy, hogy az épület valamennyi lakásának, helyiségének használója által vételezett távhő mennyisége külön-külön mérhető legyen. Az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők karbantartása, cseréje, újrahitelesíttetése a lakóépület, illetőleg vegyes célra használt épület tulajdonosának a kötelessége. * Egyedi mérés esetén a használati meleg víz előállításához, illetőleg a fogyasztó által rendelkezésre bocsátott víz felmelegítéséhez felhasznált hőmennyiséget a hőközpontban kell mérni. * A távhőszolgáltató és a lakóépület, illetőleg a vegyes célra használt épület tulajdonosa köteles egymást kölcsönösen tájékoztatni a mérőcseréről annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatás, illetőleg -vételezés és annak elszámolása zavarmentes legyen.

Elszámolás, díjfizetés

A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében) átalány szerint is történhet. Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó viseli az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét.

Az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében átalánydíjas elszámolást kell alkalmazni. Az átalánydíj az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (pl. bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.

Mérés szerinti távhőszolgáltatásnál a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás - a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat rendelkezései szerint - a távhőszolgáltató feladata. (Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.)

Szabályozatlan vételezés esetén a fogyasztó

- felemelt díjat köteles fizetni, ha az szerződés nélküli fogyasztásnak,

- mérsékelt díjat köteles fizetni, ha az hőelvonásnak

a következménye.

Mérőeszköz

Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége. A fogyasztó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni.

Szerződésszegés

A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

- a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

- a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót a közüzemi szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,

- felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben előírtakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza,

- a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

A fogyasztó akkor szegi meg a szerződést, ha

- a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,

- a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,

- a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,

- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,

- a távhődíját nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,

- a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

Jogkövetkezmények

A közüzemi szerződés megszegésének következménye

- a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

- a felemelt díj,

- a kötbér,

- a kártérítés,

- a távhőszolgáltatás felfüggesztése,

- a közüzemi szerződés felmondása.

A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A pótdíj és a felemelt díj mértékét a távhőszolgáltatásra vonatkozó díjrendelet tartalmazza. A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni. A díjvisszatérítés, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

Fogyasztóvédelem

A Magyar Energia Hivatal főigazgatója - megállapodás hiányában - engedélyezési körében dönt a távhőszolgáltató és a távhőfogyasztó között felmerülő, a távhőszolgáltatónak a működési engedélyében és üzletszabályzatában előírt követelmények betartásával összefüggő vitás ügyekben. A hivatal a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátja mindazokat az adatokat, információkat, amelyek az engedélyesnek a hivatal által kiadott engedélyéhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak. * Az önkormányzat jegyzője engedélyezési jogkörében kivizsgálja a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszokat, valamint a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátja mindazokat az adatokat és információkat, amelyek az engedélyesnek az általa kiadott engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére